Biztonságpiac

A tárcavezető felszólalásában kifejtette, hogy az ukrán határőrök és más rendvédelmi szervek kétlépcsős védelmi rendszert alakítanak ki a fehérorosz-ukrán határon. Szavai szerint az első lépcsőben lévők fegyvertelenek lesznek. “A menekültek agresszív fellépése esetén a második lépcsőben (…) a határőrök életének és testi épségének veszélye esetén minden szükséges intézkedést megteszünk, beleértve a lőfegyverek használatát is” – fogalmazott a miniszter.

Monasztirszkij az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint kijelentette: a parlamentnek készen kell állnia arra is, hogy szükségállapotot hirdessen a határ menti régiókban. Hozzátette viszont, hogy most még erre nincs szükség.

Az Ukrajinszki Novini hírügynökség emlékeztetett arra: az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) a múlt héten határozatot hozott arról, hogy megerősíti az ukrán-fehérorosz határszakaszt, megakadályozandó, hogy menekültek törjenek be onnan Ukrajnába.

Ennek érdekében 8500 katonát, határőrt és rendőrt, valamint 15 helikoptert, két repülőgépet és 44 drónt vezényeltek a határszakaszra. A rendvédelmi szervek emellett két hét múlva terepgyakorlatot tartanak a fehérorosz határ térségében. Az országos rendőrség szerdán közölte, hogy gyorsreagálású erőket vezényelt az ország nyugati határaihoz, megerősítendő velük a védelmet.

Monasztirszkij kijelentette, hogy egyelőre Ukrajnát nem fenyegeti veszély, ugyanakkor tárcája egy hete közölte, hogy illegális bevándorlók jelentős koncentrációja figyelhető meg Fehéroroszországban az ukrán határ közelében.

A Fehéroroszországgal szomszédos uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális migránsok, legtöbbjük Irakból. A válság november 8-án éleződött ki, amikor a fehérorosz biztonsági erők több száz migránst kísértek a lengyel határra. Varsói közlés szerint jelenleg is több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán. Az elmúlt napokban több sikertelen tömeges határátkelési kísérletet hajtottak végre.

Ukrajna – az európai uniós országokkal egyetértve – a minszki vezetést vádolja a mnenekültválság elmélyítésével, az illegális bevándorlók határhoz szállítását pedig provokációnak minősíti. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök viszont a Nyugatot teszi felelőssé azért, hogy menekültek érkeznek tömegesen Európába.

The post Ukrajna kemény: a rendvédelmi szervek fegyvert is használhatnak az országba betörő migránsok ellen appeared first on .

Szeiler Orsolya azt mondta: a kormány kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni hatékony fellépést, elkötelezett a nők és a sérülékeny csoportok ellen elkövetett erőszak elleni küzdelemben, valamint minden más bűncselekmény, szabálysértés áldozatainak megsegítése mellett. A kormány áttörő lépéseket tett a kapcsolati erőszak minden formájának felszámolásáért, és az áldozatok, nők megóvásáért: a jogrendszer 2013 óta kiemelten bünteti a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeket – ismertette.

Kiemelte, hogy a hatékony áldozatsegítő rendszer felépítésének legfontosabb eleme az áldozatok elérése, ezért a kormány 2025 végéig országos áldozatsegítő hálózatot épít ki, és minden megyében elérhetővé teszi az áldozatsegítő központok szolgáltatásait.Továbbá rendőrségi együttműködéssel, az adatvédelmi követelmények betartásával lehetőség van az áldozatok követlen felkeresésére – fűzte hozzá.

Elmondta: jelenleg nyolc áldozatsegítő központ működik az országban, novemberben Nyíregyházán átadják a kilencediket, jövőre pedig Egerben és Debrecenben nyitnak újat. Emellett Nógrád megyében áldozatsegítő pont működik a megyei rendőrséggel együttműködésben – tette hozzá.

Tudatta: idén október végéig mintegy 15 ezer áldozatot értek el, többet, mint tavaly egész évben, miközben a bűncselekmények száma csökkent. November elsejétől a rendszer további fejlesztésének köszönhetően még szélesebb áldozati kör számára érhető el az azonnali segítségnyújtás a rendőrségen, január elsejétől pedig eltörölték a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésénél a rászoruló feltételt, három hónapról egy évre emelték a kárenyhítési igényérvényesítésre vonatkozó időkorlátot, és bővítették az azonnali pénzügyi segély igénybevételére rendelkezésre álló időt – mondta a helyettes államtitkár.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából tartott konferencia célja a résztvevők tájékoztatása az áldozatoknak nyújtható segítségekről, valamint mélyebb ismeret átadása a gyermekvédelem és hozzátartozók közötti jelzőrendszer tagjainak, és ezzel szorosabb, hatékonyabb együttműködés kialakítása.

Az előadásokban többi között beszámolnak a Budapesti Áldozatsegítő Központban indult, a kapcsolati erőszak áldozatainak tartott csoportfoglalkozások tapasztalatiról és a jelzőrendszerek, pszichológiai szolgáltatások szerepéről.

The post Helyettes államtitkár: van segítség a bűncselekmények áldozatainak appeared first on .

A hatóságok azzal vádolták meg az érintetteket, hogy tagjai az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara terrorszervezetnek nyilvánított, és amely Recep Tayyip Erdogan török elnök rendszere szerint a 2016. július 15-ei puccskísérlet mögött állt.

Az európai bírák egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a török állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye által garantált “szabadsághoz való jogot” azzal, hogy a bírákat és ügyészeket letartóztatták. A strasbourgi testület bírái szerint ezek az önkényes fogva tartások nem “a törvény által előírt eljárásnak megfelelően” történtek, és nem voltak szükségszerűek.

Az EJEB emlékeztetett arra is, hogy “a jogbiztonság még nagyobb hangsúlyt kap az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások esetében”, és 5000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg minden sértett számára.

A 2016-os hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat leszámítva csaknem 250 ember halt meg, körülbelül kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 140 ezer embert függesztettek fel hivatalából vagy bocsátottak el, és tízezreket vettek őrizetbe.

The post EJEB: Törökország emberi jogokat sértett több száz bíró fogva tartásával appeared first on .

A táblabíróság társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 30 éves vádlottat és elrendelte a rá korábban más bűncselekmények miatt kiszabott egy év két hónapos szabadságvesztés végrehajtását is. A férfi társa egy év három hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve.

2017. október 14-én a az elsőrendű vádlott egy bajai kocsmában italozott, de annyira lerészegedett, hogy elaludt. Ezt használta ki a sértett, és legalább 130 ezer forintot ellopott a férfi kabátjának zsebéből.

Másnap a két vádlott egy szórakozóhelyen megkereste a sértettet, és kérdőre vonták az ellopott pénz miatt. Az elsőrendű vádlott – miközben társa lefogta a sértettet – többször megütötte a férfit, majd egy autóba tuszkolták. Elmentek a sértett nagyszüleihez, mert a férfi azt állította, a lopott pénz maradékát ott rejtette el.

A sértett szabadon engedését az ellopott összeg visszaadásához kötötték, de a férfi ennek nem tudott eleget tenni, mert már elköltötte a pénzt. Ezért aláírattak vele egy szerződést, amelyben a sértett elismerte, hogy 180 ezer forintot kért kölcsön az elsőrendű vádlottól, és vállalta, a hitelt heti 20 ezer forintjával törleszti.

Az elsőrendű vádlott részben elismerte a történteket, bocsánatot kért a sértettől, aki ezt elfogadta. A másodrendű vádlott elismerte bűnösségét.

A táblabíróság a döntésével enyhítette az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által a vádlottakra kiszabott négy, illetve két és fél éves börtönbüntetésen. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az elsőrendű vádlott kevert személyiségzavara megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését. A táblabíróság az enyhítő körülményekre, közte az időmúlásra tekintettel látott lehetőséget a büntetés mérséklésére.

The post Emberrablásért két év három hónap appeared first on .

Az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatóján Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azon kijelentésével kapcsolatban hangzott el kérdés, miszerint Fehéroroszország választ vár az Európai Uniótól arra, hogy befogad-e Minszk javaslatának megfelelően kétezer, fehérorosz területen tartózkodó menekültet.

Peter Stano a kérdésre válaszolva közölte: az Európai Bizottság általában nem fűz kommentárt ahhoz, amit Lukasenka fehérorosz elnök mond, annak ugyanis szerinte nem sok köze van a valósághoz. Elmondta: az EU számos fehérorosz illetékessel áll kapcsolatban a helyzet megoldása érdekében. Az Európai Unió elsősorban azon fáradozik, hogy a menekültek visszajuthassanak hazájukba. Az ENSZ és a fehérorosz illetékeseivel legutóbb pénteken tartottak megbeszélést, meghatározandó a továbblépés módjait.

“Elkezdtük a szükséges logisztikai munkát, az ügy folyamatban van” – fogalmazott az uniós szóvivő.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség hétfői tájékoztatása szerint Lukasenka azt mondta: ragaszkodik ahhoz, hogy Németország befogadjon kétezer menekültet azok közül, akik Fehéroroszországban vannak. A fehérorosz elnök panaszkodott amiatt, hogy az EU nem tárgyal Minszkkel az ügyben. Hozzátette, hogy már szervezik a második repülőjáratot, amely hazaszállít illegális bevándorlókat az országból.

Lukasenka múlt csütörtökön közölte először, hogy Fehéroroszország azt szeretné, ha az Európai Unió befogadna kétezer menekültet abból a hétezerből, aki a területén lévő táborban tartózkodik, a többi ötezret pedig visszaküldené hazájukba, hogy megoldódjék a válság a fehérorosz-lengyel határon. Akkor azt is állította, hogy Angela Merkel ügyvezető német kancellár ígéretet tett neki arra, hogy uniós szinten megtárgyalják ezt a felvetést, Berlin azonban cáfolta Lukasenka állítását.

Azóta egy repülőgép több mint négyszáz menekültet hazavitt Irakba.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az Európai Unió azzal vádolja a fehérorosz elnököt, hogy az ő rendszere szervezi a menekültek szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért. Fehéroroszország tagadja, hogy jogsértést követett volna el, s azt állítja, hogy maga is “hibrid támadás” áldozata.

The post Lengyel menekültválság: az EU a migránsok hazaszállításának lehetőségeit keresi appeared first on .

A fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzetet Leggeri ahhoz a tavaly februári válsághoz hasonlította, amikor is migránsok tömege indult meg Görögország felé azt követően, hogy Ankara bejelentette: a török hatóságok már nem akadályozzák meg, hogy belépjenek az unió területére.

A lengyel menekültválság tehát nem az első alkalom, hogy az EU-nak ilyenfajta hibrid fenyegetéssel vagy geopolitikai zsarolással kell szembenéznie – jelentette ki. Hozzátette, hogy fel kell nyitni a szemüket azoknak az embereknek, akik eddig nem értették meg, hogy a migrációs hullámokat politikai fegyverként is be lehet vetni az EU-val szemben.

A Frontex vezetője arra is kitért, hogy az ügynökség a lengyel hatóságokkal együttműködve a következő hetekben mintegy 1700 menekült Irakba történő visszaszállítását szervezi. Mint mondta, 25 ezer lengyel katona és határőr, valamint több ezer rendőr teljesít szolgálatot a lengyel-fehérorosz határon. Véleménye szerint az állandó határzár megépülése segíteni fogja a határt védők munkáját, mivel hatékonyan csökkenti a határsértéseket, így a visszatoloncolandók számát is.

“Amennyiben megépül a fizikai határzár, akkor már nem lehet a Frontexet többé erőszakos visszatereléssel vádolni” – tette hozzá.

A varsói székhelyű Frontexet több nemzetközi sajtóorgánum szerint azzal gyanúsították meg, hogy tagjai tavaly február és április között, a görög határőrséget segítve, részt vettek a Földközi-tengeren át érkező menedékkérők erőszakos visszaterelésében. Az uniós szervezetet az Európai Parlament is felszólította a menekültek alapvető jogainak tiszteletben tartására.

Észtország száz katonát küld a lengyel-fehérorosz határra
Megköszönte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter pénteki Twitter-bejegyzésében, hogy Észtország száz katonával támogatja Lengyelországot a fehérorosz határon. “Szívesen fogadjuk Észtország ajánlatát” – írta a miniszter, hozzátéve: egyeztetnek Tallinnal a támogatás részleteiről, és később beszámolnak róluk. Korábban az Egyesült Királyság is katonai támogatást ígért a lengyel határőrség számára. Ben Wallace brit védelmi miniszter lengyelországi látogatása során megerősítették: várhatóan még novemberben egy brit hadmérnöki századot vezényelnek a lengyel-fehérorosz határra: feladatuk a határkerítés javítása és a határ menti utak átjárhatóságának biztosítása lesz. A lengyel médiában pénteken idézett brit sajtóértesülések szerint 100-150 katonáról lesz szó.

The post Frontex: az EU-nak további menekültválságokra kell készülnie appeared first on .

Közleményük szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni a sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a gyanúsított kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, hogy ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal, különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a gyanúsított – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

Az ügyészség kétrendbeli, a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki a volt tisztet. A férfi nem tett vallomást és panaszt jelentett be a megalapozott gyanú közlése ellen.

A nyomozó ügyészség a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel gyanúsított férfi letartóztatását indítványozta, amelyet a nyomozási bíró egy hónapra elrendelt.

A katona szolgálati jogviszonya időközben megszűnt – jelezte az ügyészség.

The post Szexuális kényszerítés kísérlete miatt letartóztattak egy volt katonatisztet appeared first on .

Az ukrán diplomácia vezetője arra reagált, hogy szerda este az orosz külügyminisztérium publikálta honlapján Szergej Lavrov orosz, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterek a “normandiai négyek” találkozóiról folytatott bizalmas levelezését. Ezt a lépést az orosz külügyi tárca azzal magyarázta, hogy állítólag folyamatosan “eltorzítják” a “normandiai négyek” külügyminiszteri találkozóinak megtartására, illetve azok tartalmára vonatkozó orosz álláspontot.

A levelezésben Lavrov – orosz források szerint – többször is rámutatott annak fontosságára, hogy a “normandiai négyek” találkozói ne üres protokollesemények legyenek, és ezek megrendezése előtt Ukrajna teljesítse a korábbi kötelezettségvállalásait, egyebek között kezdjen közvetlen tárgyalásokat a donyecki és a luhanszki szakadár “népköztársaságokkal”. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelezés, amely konkrét orosz javaslatokat is tartalmaz, azt bizonyítja, hogy a rendezési folyamatban éppen Moszkva játszott konstruktív szerepet, és most már lehetetlen lesz azt bizonygatni, hogy blokkolta a rendezési folyamatot.

Ezzel szemben az ukrán külügyminiszter kijelentette: Moszkvának ez a lépése nyilvánvalóan arra irányul, hogy “kivégezze” a normandiai formátumot, mivel nem érdekelt annak fejlesztésében, ezt viszont Kijev nem fogja hagyni. Hozzátette, hogy Oroszország a lépéssel saját hitelességét ásta alá.

“Egyet mondhatok: megállapodtunk német és francia kollégáinkkal, hogy nem adjuk meg Oroszországnak azt az örömet, hogy valaki más kezével rombolja le a normandiai formátumot. Azon fogunk dolgozni, hogy bevonjuk az Oroszoroszági Föderációt a tárgyalási folyamatba, a konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítésekbe” – hangoztatta Kuleba. Hozzátette, hogy a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala tovább nehezíti a munkát a normandiai formátumban, de ez folytatódni fog, mert Ukrajna “a békében, az igazságos megoldásokban és a biztonságban” érdekelt.

Kijev álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy nem folytat közvetlen tárgyalásokat a szakadár “népköztársaságok” képviselőivel, akiket Ukrajnában az önkényes elszakadási kísérletben és a fegyveres konfliktusban betöltött szerepükért hivatalosan terrorizmussal gyanúsítanak, másrészről az agresszornak minősített Oroszország által irányított “báboknak” tartják őket.

A közvetlen tárgyalások hiányának áthidalására jött létre a minszki összekötő csoport, amelyben Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői vesznek részt, valamint a normandiai formátum – Ukrajna és Oroszország mellett – Németország és Franciaország bevonásával. Kijev emellett ragaszkodik ahhoz az álláspontjához is, hogy nem rendezhetők meg a minszki megállapodásban előírt helyi választások a Donyec-medencei megszállt területeken az előtt, hogy Oroszország kivonná katonáit és fegyvereit a térségből, s visszaadná az ellenőrzés lehetőségét az ukrán félnek az orosz-ukrán határ teljes hosszán.

2018 februárjában lépett életbe a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig cáfolja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Kuleba: Oroszország végső csapást akar mérni a normandiai formátumra appeared first on .

Fülep Zoltán országos tűzoltósági főfelügyelő hangsúlyozta: évente hat-hétezer lakástűz történik, és ezek jelentős része az adventi időszakban, illetve karácsonykor következik be.

Mindenkitől azt kérik, hogy ügyeljenek a nyílt láng használatára, az adventi koszorún égő gyertyát ne hagyják égve magára, használjanak alátétet, és úgy helyezzék el a csillagszórókat, fényfüzéreket a karácsonyfán, hogy nyílt láng, illetve elektromos szikra ne okozhasson tüzet.

A továbbiakban a fűtőberendezések rendszeres ellenőrzésére, a nyílt lángú fűtőtestek oxigén-utánpótlására, a szén-monoxid-érzékelők használatára hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy azon tűzesetek esetében, amelyeknél a lakásban fel volt szerelve szén-monoxid-érzékelő, az elmúlt időszakban egy haláleset sem történt.

Antal Sándor, az Opus Global Zrt. hálózati igazgatója arról szólt, hogy energiaszolgáltatóként felelősséget éreznek a tűzesetek megelőzéséért, és fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást. Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelemmel napi kapcsolatban állnak, hiszen találkoznak a szakemberek a tűzeseteknél, a hibaelhárítások alkalmával. Ezért döntöttek úgy, hogy tízmillió forint értékű támogatást nyújtanak a szervezetnek, az adomány egy részét szén-monoxid-érzékelők teszik ki.

A sajtótájékoztatón a katasztrófavédelem háromszáz füstérzékelőt, valamint az Opus Tigáz Zrt.-vel közösen félezer szén-monoxid-érzékelőt adott át karitatív szervezeteknek, ezzel összesen nyolcszáz rászoruló család otthona válik biztonságosabbá.

The post A tűzmegelőzésre figyelmeztet az adventi időszakban a katasztrófavédelem appeared first on .

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatásán tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, majd szabadon bocsátották.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyesbírája szerint nincs semmilyen információ arról, hogy a tolmácsot milyen módon választották ki, a képességeit miként ellenőrizték és valóban megértették-e egymást a terhelttel. A bíró szerint sem az ügyvéd, sem a bíróság nem tudja ellenőrizni a tolmácsolás minőségét, emiatt pedig sérülhet a terheltnek a tájékoztatáshoz és a védekezéshez való joga. Ezért előzetes döntéshozatalt kért, azaz kérdést tett fel az uniós bíróságnak arról, hogy összeegyeztethető-e az ezzel kapcsolatos magyar szabályozás az erre vonatkozó EU-s irányelvekkel. Összeegyeztethetetlenség kimondása esetére pedig azt kérdezte még, hogy a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható-e.

A Kúria ezután – a legfőbb főügyész indítványára – törvénysértőnek minősítette a PKKB-nak az előzetes döntéshozatalt kérő határozatát, lényegében azzal az indokkal, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek a jogvita megoldása szempontjából. A kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig a Kúria ugyanezért fegyelmi eljárást kezdeményezett – amelyet időközben visszavont.

A PKKB-s bíró ezután előzetes döntéshozatal iránti kiegészítő kérelmet terjesztett elő. Egyebek mellett azt kérdezte az uniós bíróságtól, ellentétes-e az uniós joggal az, hogy a Kúria a végzését törvénysértőnek minősítette, a kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeztek.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírósága valamely alsóbb fokú bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét azzal az indokkal minősíti törvénysértőnek, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Indoklása szerint az ilyen jogszerűségi vizsgálat az uniós bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, valamint korlátozhatja a nemzeti bíróságokat abban, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az uniós bírósághoz.

Ilyen körülmények között az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának határozatát – szögezték le.

A kérdést előterjesztő bíróval szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogszerűségével kapcsolatban azt közölték: az uniós joggal ellentétes, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azért, mert előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az uniós bírósághoz. Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki, sértheti az alapvető jelentőségű bírói függetlenséget. A fegyelmi eljárás alkalmas arra is, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását – közölte ítéletében az uniós bíróság.

The post EU-bíróság: a tagállami bíróságok mindig fordulhatnak kérdéssel az uniós bírósághoz appeared first on .

A szóvivő elmondta, hogy a kontrollmechanizmust nyomonkövetési rendszer fogja felváltani. Az új rendszer továbbra is biztosítja a kivitelek átláthatóságát, de az oltóanyag-gyártóknak már nem kell exportengedélyt kérniük. Hozzátette: az EU a világ legnagyobb vakcinaexportőre, és a mechanizmus hatályon kívül helyezése segíti a szükséges vakcinákhoz történő hozzáférést világszerte.

Az exportkontroll-mechanizmust a bizottság ez év elején vezette be, mivel az AstraZeneca gyógyszercég azt állította, hogy gyártási nehézségek miatt késedelmet szenvedett a vakcinák kiszállítása az uniós tagállamokba.

Az EU szerint bizalomhiány alakult ki a svéd és brit érdekeltségű céggel szemben, ezért márciusban nem hosszabbította meg a vállalattal kötött szerződést, sőt, pert is indított ellene. Szeptemberben az AstraZeneca és a bizottság egyezséget kötött, amelynek értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – idén októberig 60 millió és december végéig 75 millió, illetve jövő áprilisig további 65 millió adag vakcinát szállít az EU-tagországokba.

The post Az Európai Bizottság megszünteti az oltóanyagok exportkontrollját appeared first on .

A francia kormány azután mondta le a brit fél meghívását, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azt javasolta a Twitteren közzétett levelében Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról. A brit kormányfő szerint ez lehetne a legfontosabb lépés az embercsempészbandák üzleti modelljének tönkretételéhez. A javaslat előzménye az, hogy szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkel a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.

Franciaország a levél tartalmán túl azt is kifogásolja, hogy a brit miniszterelnök közzétette azt. “Meg vagyok lepődve a módszereken, amikor azok nem komolyak” – mondta pénteken Macron római látogatásán. “Vezetők között nem szokás nyilvános Twitter-üzenetekben és levelekben ilyen témákról eszmét cserélni, mi nem leleplezők vagyunk” – fogalmazott.

Gérald Darmanin belügyminiszter brit kollégájának küldött üzenetében úgy vélte, hogy amennyiben a javaslat csalódást okoz, annak közzététele “még annál is rosszabb”. Erre hivatkozva mondta le a tárcavezető meghívását a vasárnapi calais-i egyeztetésre. Mindezek ellenére London azt kérte Párizstól, hogy gondolja át a lépést, és hívja meg ismét a brit tárcavezetőt a találkozóra, ahova eddig a francia, a belga, a német és a holland belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság képviselője hivatalos.

“Elég volt a kettős beszédből és abból, hogy a problémákat folyamatosan mással akarják megoldatni” – fogalmazott pénteken Gabriel Attal francia kormányszóvivő a BFM hírtelevízióban. “Felmerül a kérdés, hogy Boris Johnson nem sajnálja-e, hogy kilépett az Európai Unióból. Amint felmerül ugyanis egy probléma, úgy gondolja, hogy azt Európának kell kezelnie” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a francia kormánynak szándékában áll-e felmondania a Nagy-Britanniába átjutni próbáló menekültek kezelését hivatott Le Touquet-megállapodást, amelyet 2004-ben kötött a brit kormánnyal, a kormányszóvivő elmondta: “sem a geopolitikát, sem a geopolitikai egyensúlyokat, sem a menekülteknek azt a vágyát, hogy Nagy-Britanniába jussanak, nem lehet megváltoztatni”.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.

2018 óta a szerdai volt a legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérlet. A hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra. A határőrizeti kérdésen túl más, a Brexithez kapcsolódó másik probléma is elmérgesítette a két ország közötti viszonyt: a halászati vita.

Francia halászok pénteken ismét kikötőket és a La Manche-csatorna alagútjához bevezető kapukat torlaszoltak el a halászati engedélyek körüli vita miatt. Saint-Malo, Ouistreham és Calais kikötőjében több tucatnyi francia halászhajó akadályozza a brit hajók kikötését.

Helyszíni tudósítások szerint május óta ez volt az első alkalom, hogy a halászok “akciónapot” szerveztek. Májusban Jersey ellen szerveztek blokádot. Jersey önkormányzata ugyanis – az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására (TCA) hivatkozva – új halászati engedélyezési rendszert vezetett be, amelynek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A vita tárgya jelenleg a britek és a franciák között az, hogy milyen jellegű igazolásokat kell bemutatni, illetve hányat. Francia források szerint Jersey önkormányzata eddig csaknem 220 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak. A francia kormány, amely valamelyest csökkentette a követeléseit, még legalább 150 engedélyt kér.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel rendelkező, 108 ezer lakosú Jersey egyébként nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.

The post Menekültválság: egyre feszültebb a viszony Párizs és London között appeared first on .

Az ARD országos közszolgálati televízió jelentése szerint a Luftwaffe az Airbus A310 típusú MedEvac (Medical Evacuation, azaz egészségügyi kimenekítő) repülőgépével kapcsolódik be a védekezésbe. A hat intenzív osztályos beteg és további 38 fekvőbeteg szállítására alkalmas gép péntek délután kezdi meg az első bevetést, a bajorországi Memmingenből szállít súlyos állapotú fertőzötteket az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Münster-Osnabrück repülőtérre.

A művelet iránya mutatja a németországi járványhelyzet legfőbb jellegzetességét. Délen, főleg Bajorországban, és keleten, a volt NDK területén – vagyis azokban a tartományokban, amelyekben a szövetségi átlag alatt van az átoltottság – a kórházi kezelésre szoruló, többnyire oltatlan fertőzöttek beáramlása helyenként már kezdi túlterhelni az egészségügyi ellátórendszert. Északon és a nyugati tartományok többségében viszont egyelőre nincs ellátási válság, az átoltottság pedig viszonylag magas.

Ugyanakkor az ország egészét tekintve a járvány negyedik hulláma továbbra is a meredeken felívelő szakaszban van. Ezt jelzi a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki kimutatása, amely szerint az utóbbi 24 órában 76 414 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2). Ez bő 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 52 970-hez képest és új rekord, csaknem 500-zal több több a szerdán 75 961 esettel beállított előző csúcsnál.

Az új esetekkel együtt 5 650 170 fertőződést mutattak ki tesztekkel a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A vírus okozta betegség (Covid-19) egy nap alatt 357 halálos áldozatot követelt – ez ugyancsak jelentős növekedés az egy héttel korábbi 201-hez képest -, ezzel 100 476-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma.

A járványvédelmi szabályok alakításáért és a védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok egyelőre főleg az oltatlanok mozgásterének korlátozásával igyekeznek lassítani a járványt. A mindennapi élet egyre több területéről tiltják ki őket, Berlinben például szombattól csakis az alapellátást biztosító üzletekbe léphetnek be. Mindenkire egyformán vonatkozó korlátozásokat és lezárásokat csak néhány különösen súlyos déli és keleti járásban vezettek be.

A védekezés lehetőségeit az első három hullámhoz képest szűkíti, hogy november 24-től megszűnt a kivételes jogrend, a szabályokat így csak a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata alapján lehet alakítani. Ez a törvény nem teszi lehetővé teljes ágazatok – például az idegenforgalom, a vendéglátás, vagy a közoktatás – működésének általános és országos felfüggesztését, és éjszakai kijárási korlátozások bevezetését sem.

A negyedik hullám emelkedésével azonban a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok vezetőinek körében erősödő hajlandóság mutatkozik az úgynevezett kemény – mindenkire vonatkozó, országos, általános – korlátozásokra, amelyeket eddig a tervezett koalíció legkisebb pártja, a liberálisok (FDP) nyomására vetettek el. Pénteken a szociáldemokraták (SPD) egyik társelnöke, Saskia Esken és a Zöldek egyik társelnöke, Annalena Baerbock is megjegyezte egy nyilatkozatában, hogy nem lehet kizárni szigorúbb intézkedéseket.

Az új kormány december elejére ütemezett megalakulásáig dolgozó ügyvezető kormány szerint előfordulhat, hogy tovább nehezítheti a védekezést a SARS-CoV-2 Dél-Afrikában felbukkant, B.1.1.529 jelzésű változata, amely az első adatok szerint fertőzőképesebb, mint a Németországban uralkodó delta variáns. Ezért Jens Spahn ügyvezető szövetségi egészségügyi miniszter pénteki közleménye szerint a veszélyes vírusváltozatokkal sújtott területek közé sorolják Dél-Afrikát. A besorolás a többi között azzal jár, hogy a légitársaságok csakis német állampolgárokat szállíthatnak Dél-Afrikából Németországba, és nekik is karanténba kell vonulniuk 14 napra, akkor is, ha rendelkeznek teljes oltással és nem mutatható ki szervezetükben a vírus.

The post Járvány: a légierő is bekapcsolódik a védekezésbe Németországban appeared first on .

A tíz holttestet feltételezhetően az 1991-1995-ös délszláv háború idején földelhették el a Vukovártól nem messze fekvő Pacsinta (Pacetin) település mellett, 26 kilométerre az 1996-ban feltárt ovcarai tömegsírtól, amelybe kétszáz kivégzett embert temettek. A tárcavezető kiemelte: a területet egy hónappal ezelőtt kezdték átvizsgálni, és eddig egyharmadát sikerült feltárniuk. Medved megjegyezte, hogy még mindig 1853 eltűnt személyt tartanak nyilván Horvátországban, a legtöbbet éppen Vukovár környékén.

Emlékeztetett rá, hogy 2016 óta országszerte 261 újabb próbaásást végeztek, 99-cet Vukovár-Szerémség megyében. A mostaniak kivételével 18 holttestet találtak, közülük 16-ot azonosítottak – húzta alá. 1995 és 2015 között Horvátország területén 148 tömegsírt tártak fel, a legtöbbet, 55-öt Vukovár-Szerémség megyében, 43-at pedig a közép-horvátországi Sziszek-Monoszló megyében.

A vukovári temetőben lévő sírból – amely Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta – 938 személyt hantoltak ki, azonosítottak és helyeztek végső nyugalomra. A legfiatalabb egy hat hónapos csecsemő, a legidősebb egy 104 éves nő volt. Az áldozatok között a civilek mellett katonák és önkéntesek is voltak. Többségük Vukovár 1991-es ostroma alatt esett el.

1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. Három hónappal később, november 18-án áttörték a védelem állásait. A szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később kétszázat közülük az erdőszélen kivégeztek. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.

The post Horvátországban újabb tömegsírt tártak fel a délszláv háború idejéből appeared first on .

Az államfő ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy valóban megkísérlik végrehajtani a puccsot. Kifejtette: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítik elő az államcsínyt ellene, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő ebbe már beleegyezett volna. Megjegyezte, hogy szerinte Ahmetovot “felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.

Zelenszkij ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Ukrajna leggazdagabb üzletembere – aki egyebek mellett a DTEK energetikai vállalat tulajdonosa – most “az ukrán állam ellen harcol”, és ehhez parlamenti képviselőket toboroz, akikkel új pártot készül alapítani. Mindez Zelenszkij szerint “nagy hiba”. Ezért meghívta őt a hivatalába, hogy személyesen beszéljenek erről.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy nem fogja elhagyni az országot, mint Viktor Janukovics volt elnök, aki 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések hatására Oroszországba menekült. Hozzátette, hogy nem fogja csitítani a tüntetőket, úgy, mint Petro Porosenko exállamfő tette egy buldózeren állva a Majdan-tüntetések idején. Leszögezte, hogy tovább dolgozik hivatalában, és ott várja a tüntetőket. Kijelentette, hogy nem lesz újabb “Majdan-forradalom” Ukrajnában, mert a jelenlegi vezetés “nem tolvajokból áll”. Szerinte hecckampány folyik ellene a médiában az oligarchaellenes törvény miatt. Leszögezte, hogy egyetlen ukrán média sem a szövetségese.

Ahmetov – reagálva az elhangzottakra – “teljes hazugságnak” minősítette az elnök által mondottakat. “A Zelenszkij által nyilvánosságra hozott értesülés arról, hogy állítólag valamiféle államcsínybe vontak be engem, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy az elnököt milyen indítékok vezérlik” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Ahmetovot, aki hozzáfűzte még, hogy “mint ukrán állampolgár, az ország legnagyobb befektetője, adófizetője és munkaadója, továbbra is megvédi a szabad Ukrajnát, a szabad gazdaságot, a demokráciát és a szólásszabadságot”.

“Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy megakadályozzam a tekintélyelvűséget és a cenzúrát Ukrajnában” – hangoztatta.

Sajtóértesülések szerint Zelenszkij és Ahmetov kapcsolata azután romlott meg, hogy a parlament elfogadta az elnök által beterjesztett oligarchaellenes törvényt, de megromlott a viszonyuk Dmitro Razumkov házelnök leváltása miatt is. Ahmetov cáfolja, hogy megváltozott volna a hangnem közte és az elnöki hivatal képviselői között, és tagadja, hogy emiatt az érdekeltségébe tartozó tévécsatornák élesebben kezdték bírálni az államfőt. Ugyanakkor Zelenszkij és környezete a napokban visszautasította a meghívást Ahmetov egyik tévécsatornájának műsorába – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az elnök szerint az Ukrajna határainál nagy létszámú csapatokat állomásoztató Oroszország és az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok bármelyik napon eszkalálhatják a helyzetet, viszont ezzel egy időben egyes ukrán sajtóorgánumokban félelemkeltés zajlik: azzal riogatják a lakosságot, hogy bármikor egész Ukrajnára kiterjedő háború törhet ki. Emlékeztetett arra, hogy országa már nyolc éve háborúban áll.

Szavai szerint több ország is jelezte, hogy kész támogatni Ukrajnát, ha nagyszabású támadás érné Oroszország részéről. Kiemelte, hogy eddig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Törökország és Kanada fejezte ki ilyen irányú szándékát, de a segítségnyújtás konkrét formájáról – mint mondta – nem kapott információt.

Közölte: Németország és Franciaország szeretné, ha Kijev velük együtt folytatná a párbeszédet Oroszországgal. Kiemelte, hogy folynak egyeztetések a lehetséges találkozókról, és hivatalvezetője, Andrij Jermak hamarosan kapcsolatba lép az orosz féllel. “Mi ezt egyáltalán nem ellenezzük” – szögezte le.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnának semmi köze sem volt a Wagner elnevezésű orosz zsoldoshadsereg tagjainak tavaly nyáron Minszkben történt őrizetbe vételéhez. Kijelentette, hogy nem volt semmiféle különleges művelet, azaz nem tervezték el, hogy a török légitársaság gépét, amelyen az orosz zsoldosok utaztak, Kijevben leszállásra kényszerítsék, hogy ott vegyék őrizetbe közülük azokat, akiket a Donyec-medencei konfliktusban való részvétellel gyanúsítanak. Az államfő szavai szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt sosem bocsátotta volna meg Ukrajnának.

Vaszil Burba, az ukrán katonai hírszerzés volt főnöke a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot váltott ki azzal az állításával, miszerint azért hiúsult meg a repülőgép Kijevbe irányítására előkészített titkos művelet, mert az elnöki irodát vezető Jermak kérte elhalasztását egy újabb Donyec-medencei tűzszünet életbe lépése érdekében. Zelenszkij értésre adta, hogy nem áll szándékában meneszteni Jermakot.

The post Zelenszkij: államcsínyre készülnek Ukrajnában appeared first on .

Honlapjára feltett közleményében a Budapest Környéki Törvényszék ismertette: az eljárás adatai szerint a vádlott szüleivel élt egy háztartásban. Édesapjával rendszeresen voltak konfliktusai, gyakran veszekedtek egymással. 2018 nyarán az apa két alkalommal kért rendőri segítséget fia agresszív viselkedése miatt, büntetőeljárás azonban egyik ügyben sem indult.

A vádlott 2019. szeptember 1-jén pontosan meg nem határozható okból szidalmazta a szüleit, dulakodott édesapjával. A sértett önvédelmi célból kést vett fel a konyhapultról, azonban a vádlott kicsavarta a kezéből és bántalmazta, ököllel és egy kemény tárggyal ütötte az idős férfi arcát, fejét, szidta, életveszélyesen fenyegette édesapját. Az utcán hallották a történteket, és volt, aki rendőri segítséget kért. A mentők kórházba vitték a sértettet, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, azonban öt hónappal később, 2020. január 27-én a bántalmazott férfi a sérüléseivel összefüggésben kialakult kétoldali tüdőgyulladás, valamint keringési és légzési elégtelenség miatt elhunyt.

Az ügyészség halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az áldozat fia ellen. A csütörtöki tárgyaláson a törvényszék a vádlottat az ügyészi vádirattal megegyezően halált okozó testi sértés miatt mondta ki bűnösnek, és ezért – mint többszörös visszaesőt – 7 év fegyházbüntetésre ítélte. Az elsőfokú döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott azonban felmentésért nyújtott be fellebbezést, védője pedig téves minősítés, téves tényállás megállapításáért és felmentésért, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos
Kaposvári Törvényszék a közleményében azt írta: az egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató apa és fia január 18-án összeveszett. A sértett ököllel megütötte a fiát és kalapáccsal a kézfejére sújtott. A vádlott kivette a szerszámot az apja kezéből és azzal, majd egy baltával is többször fejbe vágta őt. Annak ellenére, hogy az áldozat már az első ütéstől magatehetetlenné vált, a fia kést ragadott és elvágta a nyakát. A két férfi kapcsolata régóta rossz volt: amikor a vádlott még gyermek volt, az apja többször megverte, miután felnőtt, kölcsönösen bántalmazták egymást. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett, így az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

The post Két apagyilkosság, két ítélet appeared first on .

Varga Judit bejegyzésében a segítség formáit részletezve a lelki segélynyújtást, a jogi tanácsadást, a felvilágosítást, pszichológiai támogatást vagy krízishelyzet fennállása esetén az azonnali anyagi és egyéb segítségnyújtást említette. Emlékeztetett arra, hogy ennek érdekében az elmúlt időszakban nyolc áldozatsegítő központot nyitottak meg a főváros mellett Szegeden, Pécsen, Kecskeméten, Szombathelyen, Szolnokon, Veszprémben és Miskolcon, valamint egy áldozatsegítő ponttal bővítették a hálózatot Salgótarjánban.

A kormány kiemelt célja, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen ilyen központ – hangsúlyozta. A politikus hozzátette: létrehoztak egy áldozatsegítő vonalat is, a 06/80-225-225-ös telefonszámon éjjel-nappal elérhető segítséget biztosítanak a rászorulóknak.

Varga arra biztatott mindenkit, hogy ha bűncselekmény áldozatává vált, illetve ismer valakit, aki ilyen helyzetbe került, vegye fel a kapcsolatot a szakértőkkel, akik szakszerű, személyre szabott segítséget nyújtanak minden bajbajutottnak.

The post Varga: van segítség a kapcsolati erőszak áldozatainak appeared first on .

Maróth Gáspár a Berlin Security Conference (BSC) védelmi beszerzésekről szóló panelbeszélgetésén vett részt francia, holland, német, norvég és spanyol kollégákkal. Elmondta: az idei BSC fő problémaköre az, hogy miként lehet Európa “hiteles, és valós képességekkel rendelkező partner” a NATO-ban. Ennek egyik eleme a beszerzések kérdése, amellyel kapcsolatban mindenki szorgalmazta, hogy a politika gondoskodjon a védelmi ágazat beszerzési igényeihez illeszkedő szabályozási környezethez – tette hozzá.

Mint mondta, a védelmi szektor “nem olyan terület, amelyen az ember bemegy a boltba és leemeli a terméket a polcról, hanem folyamatos kooperációt és interakciót igényel a fejlesztésben részt vevő cégekkel”. Ezért a “hagyományos beszerzési módszerek” helyett speciális, az ágazatra szabott megoldásokra van szükség. Ilyen a védelmi beszerzések kormányközi megállapodásokon alapuló módszere.

Magyarország is ezt alkalmazza, erre példa a NATO-nak tett vállalás értelmében felállítandó nehézdandár legfontosabb fegyverrendszerét alkotó Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi – zalaegerszegi – gyártása. Maróth hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a kormányközi beszerzési rendszerhez megfelelő szabályozást Európában, mert ez a megoldás biztosítja a kellően “védett” környezetet a kutatás-fejlesztéshez és a versenyképességhez. A világpiaci erőknek teljes mértékben kitett hadiipar “könnyen elveszítheti kutatás-fejlesztési erejét, és ezáltal versenyképességét” – mondta a kormánybiztos.

Maróth kijelentette: az Európai Uniónak “világos választ kell adnia” erre a problémára, hiszen a hadiipar “nem csupán üzleti kérdés”. Hozzáfűzte: a közösség biztonságának fontos alkotóeleme, hogy legyen saját hadiipara, és ha nem sikerül megőrizni az ágazat versenyképességét, illetve versenyelőnyét, akkor nemcsak a közösség, és benne Magyarország védelmi képessége gyengül, hanem az egész európai ipar.

Hozzátette: a hadiipart hasonlóképpen kell kezelni, mint más nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely “a realitások, és nem a felesleges politikai ideológiák talaján áll”.

The post Maróth: elengedhetetlen a működőképes hadiipar Európa és Magyarország biztonságához appeared first on .

A kezdeményezés közvetlen előzményeként szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek a tengerbe fulladt, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A hatósági beszámolók szerint a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. A tengerbe fulladt nők egyike terhes volt.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetének (IMO) adatai szerint ez eddig a legtöbb halálos áldozattal járó ilyen jellegű szerencsétlenség a Nagy-Britannia és Franciaország közötti tengerszorosban, amely a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala.

A brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtöki tájékoztatójában közölte: nincs gyorsan alkalmazható megoldás “az embereket teherszállítmányként kezelő” embercsempész bandák és utánpótlási útvonalaik felszámolására, a feladat nemzetközi összefogást igényel.

Patel elmondta: a Franciaországnak javasolt közös tengeri járőrözés mellett folyamatos és személyes kapcsolatban van mások mellett a lengyel, a belga, az olasz, az osztrák és a görög belügyminiszterrel. Hozzátette: az embercsempészek mindig találnak olyan embereket, akiket kihasználhatnak és manipulálhatnak, és akik közül sokan nem is tudják, hogy az Egyesült Királyság felé tartanak.

Patel szerint olyan nemzetközi összefogásra van szükség, amely a problémát annak forrásaihoz közelebb kezeli, nem arra várva, hogy az embercsempészek által behálózott emberek elérjék az Európai Unió területét.

A brit belügyminiszter egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk, “és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen”.

Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, a két ország 17 szervezett bűnözői hálózatot számolt fel, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született.

A válság azonban ettől még nem múlt el, és nem is lehet gyors megoldásokban bízni – mondta alsóházi felszólalásában a brit belügyminiszter.

The post Menekültválság: közös járőrözést javasolt Franciaországnak a brit belügyminiszter appeared first on .

Mateusz Morawieckivel tartott tájékoztatóján a kancellár kiemelte, hogy a német kormány álláspontja szerint Lengyelország minden lehetséges lépést megtesz azért, hogy ne mérgesedjék tovább a helyzet az Európai Unió külső határát is jelentő lengyel-fehérorosz határon. Németország a legteljesebb mértékben szolidáris Lengyelországgal. Ez azt is jelenti, hogy kiáll a fehérorosz vezetés elleni büntetőintézkedések további szigorításáért, ha nem sikerül előrelépni a válság megoldása felé – mondta.

Merkel kiemelte: a német és a lengyel kormány egyetért a “válság természetének” megítélésében, és abban is, hogy miként kell azt megoldani. Mint mondta, a német megközelítés fontos része, hogy a határozott fellépés mellett a párbeszéd lehetőségét is fenn kell tartani, ezért tárgyalt telefonon Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel két alkalommal is. A német kormány azt is fontosnak tartja, hogy bánjanak emberségesen mindazokkal, akik az Európai Unióba jutás szándékával utaztak a Közel-Keletről Fehéroroszországba.

Morawiecki mindenekelőtt az hangsúlyozta, hogy Lengyelország megvédi az Európai Unió külső határát. Ez azt is jelenti, hogy “megvédjük Németországot egy nagy menekülthullámtól” – mondta. Kiemelte: a közösségnek készen kell állnia arra, hogy bevezessen újabb, köztük kereskedelmi szankciókat is Fehéroroszország ellen, ha ismét elmérgesedik, eszkalálódik a helyzet a határvidéken.

A lengyel-fehérorosz uniós külső határon augusztus óta bontakozott ki migrációs hullám. Az Európai Bizottság szerint a fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt a minszki rezsim ellen bevezetett EU-szankciókkal, és államilag finanszírozott embercsempészetet jelent.

Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. A lengyel hatóságok több mint 37 ezer határsértési kísérletet regisztráltak az idén a Fehéroroszországgal közös határon. A kormány tízezernél is több katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

The post Merkel: Németország szolidáris Lengyelországgal appeared first on .