Biztonságpiac

Megállapodtak a Magyar Honvédség jövő évi béren kívüli juttatásairól. Az erről szóló dokumentumot Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Czövek János, a Honvédszakszervezet (Hosz) elnöke, Varga István, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Hazuga Károly, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke írta alá.

A miniszter kiemelte: a kormány családügyi politikájával összhangban, az ideihez hasonlóan, a honvédelmi tárca jövőre is támogatja a gyermeket vállaló, illetve gyermeket nevelő dolgozókat. A hivatásos és szerződéses katonák, honvédelmi alkalmazottak részére gyermekenként tanévindítási, továbbá nevelési támogatást biztosítanak – mondta.

A hivatásos és szerződéses katonák, honvédelmi alkalmazottak gyermekenként, szülőnként bruttó 200 ezer forintos születési támogatást is kaphatnak, vagyis, ha mindkét szülő honvédelmi dolgozó, mindketten jogosultak a juttatásra. Továbbra is hozzájárulnak a honvédségi dolgozók munkába járási, étkezési és ruházati költségeihez. A fiatalok megszólításáért a jövőben is folytatódnak a honvédelmi ösztöndíjprogramok – közölte Benkő.

Januárban újabb tíz százalékos illetményfejlesztésben részesülnek a katonák. A honvédelmi alkalmazottak jövőre is megkapják a 2019-ben megkezdett 35 százalékos emelés újabb, öt százalékos részletét. Ezen felül további két százalékkal emelkedik majd fizetésük – közölte. Emlékeztetett továbbá a kormány azon döntésére is, amelynek értelmében hathavi juttatást, úgynevezett fegyverpénzt kapnak az egyenruhások.

A miniszter elmondta, hogy hagyományosan év végén írják alá ezt a megállapodást, így volt tavaly is. Benkő kiemelte, hogy amit a honvédelmi tárca a múlt év végén vállalt, azt – a kihívások ellenére – maradéktalanul teljesítette. Sőt a többletfeladatokat is figyelembe vette – jegyezte meg.

A Hosz elnöke azt mondta: a honvédelmi tárcánál eddig is jól működött az érdekegyeztetés rendszere. A HÉF-et képviselő mindhárom aláíró szervezet sikerként értékeli mind a bérekről, mind a béren kívüli juttatásokról szóló megállapodást – közölte. Kiemelte, hogy az elmúlt időszak óriási terhet rótt a katonákra, akik a többi között külszolgálaton, a határon, az egészségügyi intézményekben is sok munkát végeztek. Ennek nyomán könnyű volt a tárgyalásokat lefolytatni, hiszen a Honvédelmi Minisztérium is látja a munkát és az eredményeket – mondta.

A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás “nem egy ígéret, ez egy vállalás, amely soha nem teljesül alul, inkább felül”. Kitért arra, hogy a gazdasági helyzet, a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése, az egészségügyi szakdolgozók béremelése is “árnyalja” némiképp a honvédelmi emeléseket. Ezzel együtt Varga István azt mondta: az első negyedév vége felé áttekintik a helyzetet és kijelölik az utat a további munkához.

The post Megállapodtak a honvédség béren kívüli juttatásairól appeared first on .

Ukrajna “militarizálásával” vádolta meg az Európai Uniót Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, ami szerinte akadályozza a Donyec-medencei válság rendezését.

“Nemrégiben az Európai Unió bekapcsolódott Ukrajna militarizálásába. Az Unió Tanácsa december 2-án úgy döntött, hogy 31 millió eurót különít el az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai és technikai segítségnyújtásra. Ez a döntés semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez a Donyec-medencében. Ennek fényében a békés rendezésről szóló tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak” – mondta.

Zaharova nehezményezte, hogy a kapcsolattartó csoport és munka-alcsoportjai december 7-8. között tartott ülései ismét eredménytelenül zárultak. Azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy csak imitálja a minszki intézkedéscsomagban vállalt kötelezettségei teljesítését és kerüli a közvetlen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, megpróbálva a rendezés elakadása miatt a felelősséget Oroszországra hárítani.

A külügyi szóvivő kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg a NATO támogatásával vonta össze erőit a Donyec-medencei érintkezési vonalnál. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagykaliberű tüzérséget és páncélozott járműveket telepített át az ország keleti részére és folytatja a drónok használatát.

Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán nyilatkozva közölte, hogy az orosz külügyminisztérium megkezdte a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi online megbeszélése nyomán rá kiosztott feladatok kidolgozását. Az eszmecsere homlokterében az ukrajnai válság állt, de a felek kitértek a kétoldalú viszony aspektusaira, valamint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés és a kiberbiztonság kérdéseire is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy a virtuális csúcson a két elnök amerikai felvetésre egyetértett abban, hogy a NATO-t érintő konceptuálisan fontos kérdések egyeztetésébe be kell vonni az Egyesült Államok észak-atlanti szövetségeseit is. Közölte, hogy Putyin és Biden nem állapodott meg a tárgyalások formátumában, amelyeken a Moszkva által követelt hosszútávú és írásos biztonsági garanciákat fogják megvitatni.

Putyin az elmúlt hetekben többször is elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítésének folytatását, mert az szerinte ahhoz fog vezetni, hogy a szövetség Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít Ukrajnába.

 

The post Orosz külügy: az EU beszállt Ukrajna “militarizálásába” appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezte, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény felkerüljön az “uniós dimenziójú” bűncselekmények listájára – közölte a brüsszeli testület. A közlemény szerint az intézkedést az indokolja, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény Európában – úgy a valós világban, mint az online térben – egyre jelentősebb mértékben terjed, és aggasztó méreteket ölt.

A bizottság úgy véli, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény azonos bűncselekménytípushoz tartoznak, mivel mindkettőnek lényegi vonása, hogy az elkövetőket a valamilyen közös, vélt vagy valós jellemzővel rendelkező emberek vagy csoportok ellen táplált gyűlölet hajtja. Az ilyen cselekedet – mint írták – különösen súlyos bűncselekménynek minősül, mivel aláássa az az unió közös értékeit és az alapvető jogokat, káros hatással vannak az egyénekre, a közösségeikre és a társadalom egészére.

Leszögezték: mivel jelenleg nincs jogalap a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítására, az uniós bűncselekményeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő jelenlegi listáját ki kell bővíteni. Ezáltal közös minimumszabályok állhatnak rendelkezésre a bűncselekmények és az összes uniós tagállamban alkalmazni köteles szankciók meghatározására vonatkozóan.

Közölték: a kezdeményezés az első lépés az uniós dimenziójú bűncselekmények listájának kibővítésére. A következő lépésben a tagállamoknak kell jóváhagyniuk a kezdeményezést, ezt követően pedig az Európai Bizottság előterjesztheti a vonatkozó jogalkotási javaslatot.

The post Uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítanák a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket appeared first on .

Az ukrán vezetés minden olyan “provokációja”, amely a Donyec-medencei helyzet erőszakos megoldására irányul, “meg lesz szüntetve” – jelentette ki Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

Geraszimov szerint a Kijevnek szánt fegyverszállítások “drasztikus és veszélyes” lépésekre bátorítják az ukrán vezetést, amely egyébként sem hajtja végre a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Ez, mint mondta, tovább élezi a helyzetet Délkelet-Ukrajnában.

“Azonban az ukrán hatóságok minden olyan provokációja, amely a Donyec-medencei problémák erőszakos megoldására irányul, meg lesz szüntetve” – fogalmazott.

A tábornok hazugságnak nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint Oroszország ukrajnai inváziót készít elő, és azt hangoztatta, hogy a saját területen végzett katonai rutintevékenységről nem kell értesíteni más feleket.

Nehezményezte, hogy a NATO katonai tevékenysége a közelmúltban jelentősen felélénkült, és a szövetség évente mintegy negyven nagyobb hadgyakorlatot tart az orosz határok közelében. Hozzátette, hogy az amerikai légierő hadászati gépei gyakran tűnnek fel az orosz légtér közelében, orosz területen lévő célpontok ellen manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapásokat gyakorolva.

A vezérkari főnök szerint az orosz nukleáris triád biztosítja a potenciális ellenség elrettentését, a szárazföldi telepítésű hadászati nukleáris erők hordozórakétáinak több mint 95 százaléka harci bevetésre készen áll. Azt hangoztatta, hogy a stratégiai nukleáris erők fejlesztése az Új START-szerződéssel szigorú összhangban történik.

Sikeresnek nevezte a Cirkon hiperszonikus fegyverrendszerrel végzett, a befejezésükhöz közeledő kísérleteket. Geraszimov elmondta: bebizonyosodott, hogy a hangsebesség kilencszeresét elérő manőverező repülőgép hadihajóról és nukleáris meghajtású tengeralattjáróról egyaránt indítható.

Az ausztrál-brit-amerikai AUKUS új katonai tömörülést “destabilizáló tényezőnek” nevezte, kifogásolva egyebek között, hogy az ausztrál atomtengeralattjáró-flotta létrehozása révén előfeltételeket teremt a nukleáris technológia elterjedéséhez. Elmondta, hogy az orosz hadsereg védelmi együttműködést folytat ázsiai-csendes-óceáni térségbeli partnerekkel, és támogatja “a térség biztonságának szavatolását szolgáló többoldalú mechanizmusokat, amelyek figyelembe veszik valamennyi állam érdekeit”. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben folytatott orosz-kínai együttműködést a “stabilitás fontos elemének” minősítette.

Geraszimov az állította, hogy az amerikai csapatok “illegitim” szíriai jelenléte csökkenti a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságát.

Kitért egyebek között az Oroszország közelmúltbeli műholdellenes rakétakísérletével kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is. Állítása szerint a hónap elején megsemmisített régi szovjet műhold roncsait ellenőrzés alatt tartják, azok nem fenyegetnek aktív űrobjektumokat.

The post Egyre keményebb az orosz vezérkari főnök appeared first on .

Aki autóval jár, annak nem csupán egy esetleges defekt lehetőségével kell számolnia. Váratlanul olyan szituációban találhatjuk magunkat, mikor bizony kint rekedünk saját gépjárművünkből. Ez egy elég kényelmetlen meglepetés lehet, így hát érdemes felkészülnünk erre is.

Gyakori hibák

Bármikor találkozhatunk mindennapi életünk során olyan eshetőséggel, amikor képtelenek vagyunk kinyitni autónkat. Számtalan dolog közbejöhet. Lemerülhet a távirányító vagy az autó akkumulátora, beletörhet a kulcs, de egyéb nem várt dolgok is közbejöhetnek. Néha előfordul, hogy közvetlen a zárszerkezet hibásodik meg, főleg régebbi autóknál – ekkor bizony se a távirányító, se a kulcs nem segít. Máskor a reggeli kapkodás során felejtjük „egy pillanatra” bent a kulcsot, és máris kész a baj. Egy még kellemetlenebb meglepetés, mikor reggel azt látjuk, hogy valaki a kocsink zárjával babrált, emiatt lehetetlen azt kinyitni.

Ilyenkor felkészületlenségünk miatt sok kárt csinálhatunk saját magunknak. Az ablakot betörni nem jó móka és nem is kifizetődő, a zárszerkezet megpiszkálásával pedig tovább ronthatjuk a dolgokat. Nagyon sokan azonnal autómentőt hívnak, azonban ez nem a legjobb megoldás. Nem csupán költséges egy vontató és a szerelőműhely megfizetése, de valószínűleg napokat kell majd várnunk, mire autónkat újra birtokba vehetjük. Ezen felül számoljunk azzal is, hogy a lakatosmunkák során a nem erre specializálódott szerelők összekaristolhatják a festést, ami további költségekkel jár. Van azonban jobb megoldás. Nem csupán olcsón, de gyorsan orvosolható a probléma.

Mit tegyünk ilyenkor?

Az első és legfontosabb, hogy ne feszegessük az ajtókat. Mérjük fel alaposan mi a hiba oka. Ez néha egyértelmű, például a kulcs beletörésekor. Máskor érdemes kicsit tovább szemlélődnünk. Ha odabent a riasztó fényt ad, és nem nyílik gombnyomásra az ajtó, akkor valószínűleg a távirányító merült le. Fordított esetben az akkumulátor lehet a ludas. Ha a zár körül idegenkezűség nyomait látjuk, az is egyértelmű jel. Van, amikor azonban fogalmunk sincs, mi okozhatja a problémát, ilyenkor az elöregedett zárszerkezetben lehet belső hiba. Ha rájöttünk, mi a hiba oka, vagy legalábbis sejtjük, akkor már azzal is tisztában lehetünk, hogy képesek vagyunk-e magunk orvosolni. Egy lemerült távirányító még nem feltétlen jelent problémát számunkra, de egy komplexebb hiba esetén a legjobb dolog szakemberhez fordulnunk. Nem karosszérialakatosra kell gondolnunk ilyenkor, hanem képzett zárspecialistára. Egy megfelelő szakember, aki az autó ajtónyitás művészetére szakosodott, akár egy fél órán belül orvosolhatja a megoldhatatlannak vélt feladatot. Nem kell várni egy szerelőműhelynél, nem rondít bele a festésbe, a fényezésbe, és a legtöbb esetben a helyszínen megoldja a gondot.

Az előzetes hibafelmérés pedig fontos szerepet tölt be ebben. Ha tudja a szakember, mire számítson, akkor a megfelelő felszerelést összekészítve a lehető leggyorsabban képes segíteni a bajunkon. Talán régen ez a szolgáltatás nem volt elérhető, viszont ma már bárki igénybe veheti. Súlyos összegeket és rengeteg időt takaríthatunk meg ezzel. Az erre szakosodott emberek pedig általában kínálnak lehetőséget a rendszer zárellenőrzésére is. Ezt is érdemes beiktatnunk, mivel sokkal költségkímélőbb megoldás, és az idegeinket sem vágja tropára, ha így elejét vesszük a bajnak. Különösen fontos ez a régebbi gépjárművek esetében, mivel a kötelező műszaki során nem térnek ki alaposabban erre.

The post Mit tegyünk, ha nem nyílik az autónk? appeared first on .

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két, és az ukrán védelmi minisztérium hírszerző főcsoportfőnöksége (GUR) egy beszervezett ügynökének elfogásáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint Zinovij Koval (47 éves) és Ihor Koval (22 éves) azzal a céllal érkezett Oroszországba, hogy információt gyűjtsön, valamint fotó- és videofelvételeket készítsen stratégiailag fontos vállalatokról és a közlekedési infrastruktúra létesítményeiről az SZBU számára. Az apa-fiú rokoni kapcsolatban lévő gyanúsítottak gépkocsijában egy rövidcsövű és egy automata fegyvert, valamint egyéni védőfelszerelést is lefoglaltak.

A két Kovalnak – vallomásuk szerint – Vaszil Kovalik ezredes, az SZBU Ternopil megyei parancsnokságának munkatársa tízezer dollárt ajánlott fel az információkért cserében. Az FSZB bejelentése szerint az elfogott harmadik gyanúsítottat, Olekszandr Cipiket (23 éves) a GUR terrorcselekmények elkövetésére vezényelte Oroszországba. Erről Cipik beismerő vallomást tett.

A támadást két, improvizált robbanószerkezet felrobbantásával tervezte végrehajtani. A robbanószerkezetek TNT-egyenértéke másfél kilogramm volt.

Cipik korábban három ukrán katonai hírszerző társaságában illegálisan lépte át a határt, azzal a céllal hogy házilag előállított robbanószerkezetek számára rejtekhelyeket alakítson ki orosz területen. A férfit a visszatérése után vették őrizetbe, amikor a pokolgépekkel a merénylet tervezett helyszínére tartott. Cipik a tájékoztatás szerint Maxim Kirilovec ezredes utasításait követte.

Az FSZB nem közölte, hogy a kémeket mikor és hol fogták el. A három gyanúsított ellen büntetőeljárás indult.

The post FSZB: három ukrán kémet vettek őrizetbe Oroszországban appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával öt egykori bosnyák katonát fogtak el a hatóságok Bosznia-Hercegovinában — közölte a Klix.ba boszniai hírportál.

Azzal gyanúsítják őket, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején szerb nemzetiségű civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket a Szarajevóhoz közeli Hrasnica faluban. Az ügyészség közleménye szerint az elfogottak legalább nyolc ember haláláért felelősek, valamint a gyanú szerint több mint száz civilt tartottak fogva és kínoztak meg.

Az akciót a szerbiai nyomozó szervekkel közösen hajtotta végre a boszniai nyomozó hivatal, az áldozatok egy része ugyanis már Szerbiában él. A múlt héten a boszniai rendőrség tizenhat, háborús bűnökkel gyanúsított egykori szerb katonát fogott el, mert a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.

A boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt fogyasztóvédelmi vizsgálat szerint húsz karácsonyi nyalánkság közül mindössze egynek maradt el az összes tömege a megengedhetőnél nagyobb mértékben a dobozon szereplő adattól — közölte az ITM.

A közlemény szerint az ITM akkreditált élelmiszer- és vegyipari laboratóriumának vizsgálata a szaloncukrok bevonatarányának és nettó tömegének megfelelő feltüntetésére terjedt ki. A húszféle csemege között a klasszikusnak számító zselés és marcipános mellett előfordult tiramisu ízű és tökmagkrémes is. A szabályozásban megkülönböztetett három fajtából mártott és töltött édességeket ellenőriztek fele-fele arányban, kandírozottat ezúttal nem.

A túl vékony burokkal rendelkező szaloncukor tölteléke könnyen kifolyhat, a mártott termék a kevés bevonat miatt hamarabb kiszáradhat. A megfelelő arányt ezért előírások rögzítik, a töltöttek mindegyike megugrotta a 25, a mártottaké pedig a 20 százalékos limitet. Az elégtelen bevonat miatt tehát egyetlen szaloncukrot sem kellett bevonni.

Rendelkezés adja meg azt is, hogy a tételellenőrzés során legfeljebb mennyivel térhet el az előre csomagolt termék tömege a tájékoztatásban jelzettől. 100-200 gramm között kilenc százaléknál nagyobb különbség már nem fogadható el. Egy termék dobozába az egyedileg megengedhetőnél is kevesebb szaloncukrot csomagoltak, az ügyben hatósági eljárás indult. A vizsgált termékek tételes felsorolása a Fogyasztóvédelmi portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: az év vége a legerősebb időszak a kereskedelmi forgalomban, így többletfeladatokkal jár a hatósági munkában. A fogyasztóvédelem otthonaink nyugalma érdekében nemcsak a megspórolható kiadásoktól, hanem a felesleges bosszúságoktól is igyekszik megkímélni a magyar családokat. Az ünnepi ellenőrzéssorozat következő eleme a rázós fényfüzérek kiszűrésével a használók biztonságát védi.

The post Egyetlen szaloncukor akadt fenn az ellenőrök sűrű szövésű szűrőjén appeared first on .

Vádat emeltek két férfi ellen, akik éveken át Nyugat-Európában dolgoztattak prostituáltként két fiatal nőt – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a két férfit emberkereskedelem minősített esetével vádolják. A két szegedi férfi a vádirat szerint 2014 és 2017 között részben egymástól függetlenül, majd közösen futtatott két lányt elsősorban Dániában és Hollandiában, de időnként Izlandon, Svájcban és Svédországban is. A vádlottak a sértetteket labilis, befolyásolható személyiségüket, nehéz anyagi helyzetüket és érzelmi kiszolgáltatottságukat kihasználva vették rá a prostitúcióra.

A két férfi irányította a nők tevékenységét, szállította, felügyelte, ellenőrizte, beszámoltatta őket, megszervezte külföldi lakhatásukat, meghatározta a naponta megszerzendő bevétel nagyságát. Mikor a férfiak egyike börtönbe került, felvette a kapcsolatot a másik vádlottal – és részben tiltott kapcsolatot tartva – rajta keresztül irányította a prostitúciós tevékenységet.

A vádlottak a sértettektől a megszerzett pénz nagy részét elvették, majd azt pénzküldő szolgáltatókon keresztül a társaik segítségével hazautalták, ingatlanokba fektették és felélték.

A két férfinak a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásában segítő három vádlott ellen pénzmosás bűntette miatt emeltek vádat – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Prostituáltakat futtatókkal szemben emeltek vádat Szegeden appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök leszögezte, hogy országa nem ismeri el az Európai Unió azon döntéseit, amelyeket Osman Kavala török üzletember és emberi jogi aktivista, valamint Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népi Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnöke évek óta húzódó törökországi fogva tartására vonatkozóan hozott – jelentette az NTV török hírtelevízió.

A török államfő erről kedden, kétnapos katari hivatalos útjának végén beszélt újságíróknak. Erdogan a nyilatkozatban azt is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó döntéseket semmisnek tekinti. “A helyzet ennyire egyszerű. Úgy vesszük, mintha nem lennének” – tette hozzá.

Az Európa Tanács (ET) pénteken küldött értesítést Törökországnak, hogy kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene, amiért az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) korábbi döntésének megfelelően nem bocsátja szabadon Kavalát.

Az ET a közleményében közölte: a bírósági eljárás megindításáról a szervezet miniszteri bizottsága 2022. február 2-i ülésén dönthet. Egyúttal felkérte Ankarát, hogy január 19-ig nyújtsa be álláspontját az ügyben, miután november 26-án egy török bíróság úgy határozott, hogy a több mint három éve börtönben lévő Kavalát továbbra is fogva tartják.

A 47 tagországból álló, strasbourgi székhelyű szervezet arra hívta fel Ankara figyelmét, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntését addig is végre kell hajtani, amíg az ellene jelenleg is folyó eljárás ügyében a török alkotmánybíróság döntést nem hoz.

Emlékeztettek rá: 2019. decemberi ítéletében az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok bűncselekmény bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe a török üzletembert. Ankara ezzel szerinte megsértette Kavalának a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jogát, amelyet az Európai Emberi Jogi Egyezmény rögzít. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie a férfi őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, “az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága arról is tájékoztatott, hogy – az Emberi Jogok Európai Bíróságának decemberi döntésével összhangban – Demirtas szabadon bocsátására is felszólította Ankarát.

Emlékeztettek rá: az emberi jogi bíróság nagykamarája az emberi jogi egyezmény számos megsértését állapította meg a volt kurd kisebbségi vezető letartóztatásával és előzetes letartóztatásával kapcsolatban, ezért 2020 decemberében hozott ítéletében elrendelte a 2016 óta fogva tartott Demirtas szabadon bocsátását. Arra hívták fel Ankara figyelmét, hogy a bíróság döntését maradéktalanul végre kell hajtani.

The post Erdogan: Törökország nem ismeri el a Kavala és Demirtas fogva tartására vonatkozó EU-s döntéseket appeared first on .

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi online megbeszélése lehetővé tette a feszültség enyhítését és az elrettentést szolgálta – kommentálta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a virtuális csúcstalálkozót.

“Maga a kapcsolattartás az elrettentés és az eszkaláció enyhítésének eszközeként szolgál. Nagyra értékeljük az Egyesült Államok kulcsfontosságú diplomáciai szerepvállalását azon erőfeszítésekben amelyek arra irányulnak, hogy Oroszországot rávegyék a tárgyalásokhoz történő visszatérésre” – fogalmazott a tárcavezető.

Meggyőződésének adott hangot, hogy Putyin “nagyon világos és erőteljes jelzéseket kapott az eszkalációt érintően, amelyet Oroszország folytat az ukrán határ mentén és a térség egészében”. Kiemelte, hogy “most, mivel Oroszország nem mutat semmiféle konstruktivitást”, a fő prioritás átfogó, hatékony elrettentő intézkedéscsomag kialakítása a katonai eszkaláció megakadályozása érdekében. Hozzátette, hogy ennek elérése érdekében Kijev szoros együttműködést folytat partnereivel az “Atlanti-óceán mindkét partján”.

Az ukrán külügyminiszter rámutatott, hogy Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várható csütörtöki telefonmegbeszélése lehetővé teszi hogy újraélesszék a “Moszkva megfékezésére”, valamint a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos úton történő rendezésére létrehozott, úgynevezett “normandiai formátumot”. A normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett Németország és Franciaország vesz részt.

A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden a keddi csúcstalálkozón kifejezte az Egyesült Államok és európai szövetségesei “mélységes aggodalmát” az orosz csapatösszevonások miatt Ukrajna határánál, és egyértelművé tette, hogy Washington és partnerei erőteljes gazdasági és egyéb intézkedésekkel válaszolnak majd az esetleges katonai eszkalációra.

“Ha Vlagyimir Putyin azt szeretné, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken földgázt szállíthasson, akkor talán nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát” – fogalmazott Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki kiemelte még: Biden nem tett ígéretet Putyinnak arra, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több országot Kelet-Európában.

The post Kuleba: a Biden-Putyin csúcstalálkozó az elrettentést és a feszültség enyhítését szolgálta appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint “Ukrajna győzelme abban rejlik, hogy az Egyesült Államok mindig is támogatta Ukrajnát, szuverenitását és függetlenségét”.

Az ukrán államfő e szavakkal kommentálta Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi virtuális csúcstalálkozóját szerdán Kijevben, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel – megbeszélésüket követően – tartott közös sajtótájékoztatójukon.

“Általában véve pozitívnak tartom, hogy az amerikai elnök beszélt az orosz elnökkel” – jelentette ki Zelenszkij. Leszögezte: számára az a legfontosabb tény, hogy Bidennek van “valódi, személyes reakciója” a Donyec-medencei fegyveres konfliktusra és személyesen szerepet vállal annak rendezésében. Közölte, hogy csütörtökön kívánja részletesebben kommentálni a csúcstalálkozót, miután beszélt telefonon az Egyesült Államok elnökével.

Zelenszkij beszámolt továbbá arról, hogy a horvát miniszterelnök kijevi látogatásán közös nyilatkozatot írtak alá Ukrajna “európai perspektívájának” elismeréséről. Az elnök hangsúlyozta, nagyra értékeli, hogy Zágráb támogatja Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozási törekvéseit. Megjegyezte, hogy Horvátország már a hatodik EU-tagállam, amely kétoldalú nyilatkozatot írt alá Ukrajna európai jövőjének támogatásáról. Eddig a balti államok, Lengyelország és Szlovákia írt alá Kijevvel ilyen tartalmú nyilatkozatot.

The post Zelenszkij Ukrajna “győzelmét” látja az amerikai támogatásban appeared first on .

Christián László dandártábornok, oktatási rektorhelyettes látja el a rektori feladatokat december 4-étől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) mint a rektor jogköreit gyakorló, fenntartó által kijelölt rektorhelyettes.

Az NKE kedden Facebook-oldalán felidézte: Koltay Andrást, az NKE 2018-tól hivatalban lévő rektorát Áder János államfő a miniszterelnök javaslatára december 3-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére nevezte ki. Koltay december 4-étől kilenc éven át tölti be az NMHH elnöki posztját.

Koltay a távozását követően a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatójaként továbbra is az NKE kötelékében marad – írták. Az NKE a bejegyzésében kitért arra, hogy december 4-étől változás történt az NKE rektori hivatalának vezetői posztján: a főtitkári feladatokat Szalontainé Czettisch Barbara távozásával Diószegi Péter korábbi főtitkárhelyettes látja el.

The post Christián László látja el a rektori feladatokat az NKE-n appeared first on .

Csehország 150 katonát küldene három hónapra Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határszakasz védelmének megerősítésére – közölte Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő Prágában.

“A 150 katona mandátuma három hónapra szólna, úgy ahogyan már segítenek a britek és az észtek is” – mondta Babis újságíróknak.

A javaslatot – tette hozzá – a következő napokban fogja elfogadni a cseh kormány, majd a képviselőház és a szenátus elé kerül. A hatályos szabályok szerint cseh katonák külföldi kiküldéséhez mindig parlamenti jóváhagyás szükséges. “Katonáink segíteni fogják a lengyel katonák határvédelmi munkáját, de a menekültekkel közvetlenül összefüggő feladatokba nem fognak bekapcsolódni” – pontosított a cseh miniszterelnök.

Cseh katonák Lengyelországba küldését Milos Zeman államfő javasolta mintegy két hete. A lengyel kormány a cseh ajánlatot a múlt hét közepén fogadta el. A prágai védelmi minisztérium szerint most a felek között tárgyalások kezdődnek az ajánlat konkrét megvalósításáról.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter a múlt héten a PAP lengyel hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a cseh katonákat nagy valószínűséggel a határvédelmi berendezések és a hozzájuk vezető utak őrzésével, illetve karbantartásával bízhatnák meg.

A lengyel-fehérorosz határon tavasszal alakult ki feszültség, amikor menekültek nagy csoportjai próbálkoztak meg illegálisan átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. A feszültség az ősszel tovább fokozódott.

The post Lengyel menekültválság: Csehország 150 katonát küldene Lengyelországba a határvédelemre appeared first on .

I. János Károly korábbi spanyol király egy 300 éves gibraltári egyezményre hivatkozva kért jogi mentességet egy londoni bíróságon ellene indított zaklatási perben – jelentette a The Daily Telegraph.

A brit konzervatív napilap online tudósítása szerint az illetékes londoni bíróság vizsgálja Corinna zu Sayn-Wittgenstein német-dán családból származó üzletasszony beadványát, amely szerint I. János Károly a spanyol titkosszolgálatot (CNI) is felhasználva kémkedett utána Londonban, zaklatta és megfenyegette őt.

A spanyol sajtó a Corinna Larsenként született dán üzletasszonyt évek óta a volt spanyol király állítólagos korábbi kedveseként emlegeti.

I. János Károly ügyvédei szerint a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között 1713 júliusában létrejött “Utrechti Béke és Barátsági Szerződés” alapján a volt spanyol királyt az uralkodóknak kijáró mentelmi jog illeti meg a brit bíróságok előtt. A barátsági szerződés nyilvánította brit felségterület alá tartozó gyarmattá Gibraltárt.

Az egy hónap múlva 84. életévét betöltő I. János Károly király 2014 júniusában mondott le trónjáról megromlott egészségi állapotára hivatkozva fia, VI. Fülöp javára. Távozott Spanyolországból is, ahol 2020 júniusában a spanyol legfelsőbb bíróság vizsgálatot indított ellene annak gyanújával, hogy a volt uralkodó százmillió dolláros kenőpénzért “intézte el”, hogy egy spanyol cég vasutat építsen Szaúd-Arábiában. A megbízási díj egy részét állítólag maga a király kapta. I. János Károly jelenleg Abu Dzabiban él.

The post I. János Károly, volt spanyol király kiérdemelte a ravasz eposzi jelzőt appeared first on .

Háromezerre becsülhető azon menekültek száma, akiket a Lukasenka-rezsim eddig Irakba és Szíriába szállított vissza, hétezren viszont továbbra is Fehéroroszország területén maradtak — jelentette ki Stanislaw Zaryn.

A lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője szerint a külföldieket hazaszállító járatok most sem álltak le. Lehetségesnek mondta ugyanakkor, hogy a fehérorosz hatóságok bizonyos, “jól kiválogatott menekültcsoportot” hagynak országuk területén, ezeket a személyeket pedig huzamosabb ideig a lengyel határ destabilizálásához fogják felhasználni.

Megerősítette, hogy a lengyel-fehérorosz határon az utóbbi napokban csökkent a határsértési kísérletek száma. Ezt a helyzetet viszont úgy értelmezte, hogy Minszk most taktikát vált, és “araszoló destabilizálásra” törekszik majd úgy, hogy a közös határvonal különféle helyeire kisebb bevándorlócsoportokat irányít.

Zaryn felidézte azokat az egyre szaporodó eseteket is, amikor a Menekültek a határostromokban eddig támogató fehérorosz egyenruhások önmaguk jelennek meg a kerítésnél, a lengyel oldalon felállított lámpákba lövöldöznek, hanggránátokat dobálnak a lengyel határőrök felé.

Kedd délelőtt a lengyel határőrség két, mintegy harminc-harminc fős menekültcsoport erőszakos határátkelési próbálkozásáról számolt be. Az év elejétől hozzávetőleg negyvenezer határsértési kísérletet tartanak számon.

Lengyelország a jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon a jelenlegi drótkerítés mellett. A határ menti térségben szeptember elejétől rendkívüli állapot van érvényben, az ehhez kapcsolódó intézkedések nagy részét, köztük a belépési tilalmat, a múlt héten belügyminiszteri rendelettel meghosszabbították.

A lengyel határőrök támogatására kivezényelt, mintegy 12 ezer katonát a múlt héttől 155 brit és 150 észt katona segíti. Keddi információk szerint Csehország 150 katonát küldene Lengyelországba, amennyiben az erről szóló kormányfői kezdeményezést a parlament is támogatja majd.

The post Varsó szerint tízezerből csak háromezer menekültet szállíthattak el Fehéroroszországból appeared first on .

Szíria Izraelt vádolja a Latakia kikötőjét ért rakétatámadás miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság szíriai hírforrásokra hivatkozva.

A szíriai állami televízió szerint öt robbanás rázta meg Latakia kikötőjének konténertároló telepét, és nyomukban több tűz is kitört, ezeket eloltották a helyszínre érkező tűzoltók. A támadás nyomán komoly anyagi károk keletkeztek. Az izraeli katonai szóvivő az eset kapcsán bejelentette, hogy a hadsereg nem kommentálja a külföldi híreket és értesüléseket.

A Földközi-tenger szíriai partszakaszán fekvő Latakiában található az ország legfőbb kikötője, amelyen keresztül az élelmiszerek és a létfontosságú áruk a háború sújtotta Szíriába érkeznek. Közelében, tőle húsz kilométerre található Oroszország legfőbb közel-keleti légibázisa, Hmejmím.

Izrael gyakran intézett támadásokat Szíriában általa iráninak minősített célpontok ellen, ahol a Teherán támogatta erők – köztük a libanoni síita Hezbollah – az elmúlt évtizedben Bassár el-Aszad szíriai elnök mögé sorakoztak fel. Jeruzsálem többször értésre adta: nem tűri, hogy a vele szomszédos Szíria iráni támadások kiindulópontjává váljon.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) azt állította, hogy egy izraeli rakétacsapás november 24-én Homsz tartomány nyugati részén megölt öt embert.

Októberben Izraelnek tulajdonított két támadásban öt, Irán alkalmazásában álló fegyveres a szíriai főváros, Damaszkusz közelében, kilenc kormánypárti fegyveres pedig a közép-szíriai Palmürától keletre lévő T4-es légitámaszpont mellett vesztette életét a nagy-britanniai székhelyű háborús megfigyelő szervezet szerint.

The post Szíria Izraelt vádolja a Latakia kikötőjét ért rakétatámadással appeared first on .

Több mint kétórás online csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin és Joe Biden kedden – közölték orosz hírügynökségek.

A tanácskozás zárt, védett videokapcsolaton zajlott, az eseményről csak az elnökök kölcsönös üdvözlését hozták nyilvánosságra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen az eszmecsere várható témái között nevezte meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, a NATO infrastruktúrájának közeledését Oroszország határai felé, valamint Putyin biztonsági garanciákról szóló kezdeményezését, amely kizárná az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését.

The post Több mint két órán át tanácskozott Putyin és Biden videokonferencia keretében appeared first on .

Munkalátogatást tett Donyeck és a szomszédos Harkiv megyében Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, aki a frontvonalon szolgálatot teljesítő katonákat is felkereste.

Zelenszkij köszöntötte a katonákat az ukrán fegyveres erők megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából, és kitüntetéseket, valamint ajándékokat adott át.

“Harmincéves lett az ukrán hadsereg. Ez idő alatt katonaságunk őrizte Ukrajna szabadságát, függetlenségét és szuverenitását. Az ukránok büszkék a hadseregükre. Az ukrán nép nevében köszönet az ukrán fegyveres erők katonáinak és veteránjainak önzetlen szolgálatukért és hősiességükért” — idézte a közlemény Zelenszkijt.

Egy később kiadott közleményben az elnöki iroda közölte, hogy Zelenszkij találkozott a frontvonalnál szolgálatot teljesítő katonákkal. Beszélgetett velük, és arra kérte őket, vigyázzanak magukra, hogy később mesélhessenek az utódoknak az ukrán hadsereg hősiességéről. A közlemény szerint az elnök megtekintett egy harcálláspontot, ahol megismerkedett a térségbeli hadműveleti helyzettel.

Az utóbbi napokban több olyan kijelentés hangzott el, amelyek szerint Oroszország nagyszabású támadásra készülhet Ukrajna ellen. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a kijevi parlamentben kijelentette, hogy a katonai eszkaláció legvalószínűbb időpontja Oroszországgal január vége, de ez elkerülhető, ha pedig nem, akkor Ukrajna és nemzetközi partnerei visszavágnak. Közölte, hogy jelenleg 94 300 főre becsülik azoknak a katonáknak a létszámát, akik Oroszországból, valamint a megszállt ukrajnai területekről részt vehetnek a válság elmélyítésében.

Reznyikov hozzátette, hogy Oroszország már megkezdte a téli gyakorlatokat Ukrajna közelében, fokozta a felderítői tevékenységét, ellenőrzi a kommunikációt, és álcázási intézkedéseket hajt végre. A miniszter egy sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy az ukrán határ közelében egyre több orosz katona tartózkodik, és létszámuk hamarosan 175 ezerre nőhet. Reznyikov és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is kifejezésre juttatta az elmúlt napokban, hogy Kijev a Donyec-medencei konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezésében érdekelt, és nem szándékozik semmiféle erőszakos provokációt végrehajtani a térségben.

Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán vezetés lemondott a konfliktus békés rendezéséről a Donyec-medencei konfliktusövezetben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt hónap végén tagadta azokat az amerikai és ukrán állításokat, amelyek szerint Oroszország Ukrajna megtámadására készül, hozzátéve, hogy Moszkva szerint éppen Kijev készül agresszív lépésekre a Donyec-medence szakadár “népköztársaságai” ellen.

The post A Donyec-medencei frontvonalnál járt Zelenszkij appeared first on .

Tízéves katonai és haditechnikai együttműködési megállapodást kötött India és Oroszország – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a megállapodás a fegyvernemek közötti együttműködést, valamint fegyverzetek és katonai felszerelések szállítását és fejlesztését irányozza elő. A 2021 és 2030 közötti együttműködéséről szóló dokumentumok Újdelhiben történt aláírásánál jelen volt Rádzs Nath Szingh indiai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki az indiai látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin vezette delegáció résztvevője.

Az indiai tárcavezető a Twitteren megelégedettségét fejezte ki “a kézifegyverekről és a katonai együttműködésről” kötött megállapodásokkal. Szingh Sojgut fogadva azt hangoztatta, hogy a védelmi együttműködés az egyik legfontosabb területe az Oroszország és India közötti kapcsolatoknak, és méltatta a Moszkva és Újdelhi közötti “különleges, kiváltságos stratégiai partnerséget”. Az orosz miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kétoldalú párbeszéd jelentősen hozzájárul a globális és regionális biztonság garantálásához.

The post India és Oroszország tízéves katonai és haditechnikai együttműködésben állapodott meg appeared first on .