Biztonságpiac

A rendőrök csütörtök hajnalban kaptak bejelentést arról, hogy Lentiben egy üzemanyagtöltő állomáson felfeszítették egy parkoló kamion rakterét. Az elkövetők jeleztek várakozó társaiknak, akik egy teherautóval érkeztek, tv-készülékeket pakoltak át a járműbe, majd Lenti felé elhajtottak.

A rendőrök másnap az M7-es autópálya sormási pihenőhelyénél fogták el a bűncselekménnyel gyanúsítható öt román állampolgárságú férfit, akiknél megtalálták a csaknem 18 millió forintot érő 121 televíziót. A tetteseket lopás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, a lopáshoz használt gépjárműveket, valamint a televíziókat lefoglalták.

The post Több mint százhúsz tévékészüléket lopott el egy román társaság Lentiben appeared first on .

Didier Reynders a kezdeményezés bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a tagállamoknak és igazságszolgáltatási rendszereiknek szorosan együtt kell működniük. Emellett a tagállamok nyomozó hatóságainak és bíróságainak is együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást a bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint a biztonságos és gyors információcsere és a bizonyítékok cseréje során – mondta.

A polgári, kereskedelmi és büntetőügyek esetében az új rendelet lehetővé teszi majd a felek számára, hogy elektronikus úton váltsanak üzenetet az illetékes hatóságokkal, vagy bírósági eljárást indítsanak másik tagállamból származó féllel szemben. Lehetővé teszi a videokonferenciák megtartását a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott szóbeli meghallgatásokon, amelynek eredményeként felgyorsulhatnak az eljárások, és kevesebb utazásra lehet szükség. Továbbá biztosítják a kérelmek, okiratok és adatok nemzeti hatóságok és bíróságok közötti digitális továbbításának lehetőségét is – tájékoztatott Reyinders.

A terrorizmussal és a határokon átnyúló bűnözés egyéb eseteivel kapcsolatos ügyekről az uniós biztos elmondta: a kezdeményezés célja, hogy biztonságos csatornákat kialakítva digitalizálja az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust) és a tagállami hatóságok közötti kommunikációt. A kezdeményezés lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy hatékonyan azonosítsa a határokon átnyúló terrorizmussal kapcsolatos korábbi és folyamatban lévő ügyek és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények egyéb formái közötti kapcsolatokat.

Reynders kiemelte: az ilyen kapcsolatok azonosítása alapján a tagállamok képesek lesznek koordinálni nyomozati intézkedéseiket és igazságügyi válaszlépéseiket.

Az uniós bizottság végezetül közös uniós nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozását is javasolta. Ezeket a csoportokat két vagy több állam konkrét nyomozás céljából hozná létre, kommunikációjukat egy, erre a célra létrehozott informatikai platform tenné lehetővé. Ez segítené az információk és bizonyítékok könnyebben megosztását, és lehetővé tenné a biztonságosabb kommunikációt annak érdekében, hogy közösen tudják irányítani műveleteiket – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az Európai Bizottság javítaná a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizálását appeared first on .

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense elmondta, az év első felében egy belépésre jelentkező albán férfi járművét vizsgálták át a pénzügyőrök. A kocsiból két műanyag rekeszből és egy kartondobozból összesen 26 ásvány került elő, amelyeket az utas nem jelentett be, és azok származásáról sem tudott dokumentumokat bemutatni, azt állította, azokat ajándékba kapta.

A sofőr ellen eljárás indult, majd annak lezárulta után a férfi úgy nyilatkozott, a gyűjteményt nem kívánja vámkezelni, az ásványokat felajánlja a magyar államnak – tudatta az alezredes. A szakértői vélemény szerint az előkerült ásványok – pirit, kalcit, szfalerit, dolomit, pirrohotin, kvarc, kalkopirit, rodokrozit – értéke mintegy kétezer euró, és valószínűleg Koszovóból származnak.

M. Tóth Tivadar, az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének vezetője közölte, a különleges ásványokat műszeres vizsgálatnak vetik alá, így tudják meghatározni összetételüket és vonhatnak le következtetést az eredetükről, pontos származási helyükről. Az ásványok a Koch Sándor Ásványgyűjteménybe kerülnek. Vizsgálatuk után kiállítják ezeket, így a hallgatók és az oktatók, illetve a gyűjteményt látogató csoportok is megcsodálhatják majd.

The post Különleges ásványokat adtak át a pénzügyőrök a Szegedi Tudományegyetemnek appeared first on .

“Vannak olyan titkos információink, amelyek különleges szándékokra utalnak” – fogalmazott a kormányfő az interjúban, amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, leszögezve, hogy ezek mögött Oroszország áll. Smihal szerint az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál is részei azoknak az orosz törekvéseknek, amelyek Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen irányulnak. Kifejtette, hogy az ukrán hírszerzés megfigyelt bizonyos “külső erőket”, amelyek népfelkelést és puccsot próbáltak elindítani az országban. Kijelentette, hogy az országon kívülről gyakoroltak befolyást a kijevi tiltakozások fokozására, erősebbé tételére. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalomban jelen pillanatban nincs forradalmi hangulat. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított a puccskísérlet ügyében.

Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteki sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov dúsgazdag kelet-ukrajnai oligarcha részvételével. Közölte: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítettek elő államcsínyt, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő már beleegyezett volna. Nem zárta ki, hogy Ahmetovot “felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.

Ahmetov az államfő által mondottakat “teljes hazugságnak” minősítette. Joe Biden ellenben aggodalmának adott hangot Zelenszkijnek a puccskísérletről tett kijelentése nyomán – emlékeztetett az UNIAN. Az SZBU sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy vizsgálatot indított “egyes ukrán és orosz állampolgárok ellen az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények” ügyében. Részleteket a biztonsági szolgálat későbbre ígért.

The post Smihal: Oroszország áll az ukrajnai puccskísérlet mögött appeared first on .

A Hessen tartomány legfelső szintű igazságszolgáltatási fórumaként működő frankfurti felsőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte az Iszlám Állam egy iraki származású követőjét egy rabszolgasorba taszított jazidi kislány halála miatt indított perben.

A bíróság az Irak és Szíria északi, és Törökország délkeleti részének térségében élő kurd nyelvű vallási kisebbség elleni népirtás részeként értékelte, hogy a férfi megkínozta és hagyta szomjan halni az ötéves kislányt. Így népirtás és halállal végződő háborús bűntett miatt ítélte el. Az elítéltnek ötvenezer euró (18,5 millió forint) kártérítést is fizetnie kell az áldozat édesanyjának.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Al-J. néven azonosított férfi német feleségét, Jennifer W.-t októberben ítélte el a müncheni bajor tartományi felsőbíróság, ugyanebben az ügyben. Ő tíz év börtönbüntetést kapott a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt. Tanúként hallgatták meg férje perében, akit erőszakos emberként jellemzett.

A kislány és édesanyja a jazidik elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került az Iszlám Állam tagjaiként tevékenykedő párhoz a terrorszervezet hatalmának csúcsán, 2015-ben. A pár a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisának számító Falludzsában lakott. A jazidi nőt és gyermekét rabszolgaként tartották. A kislány megbetegedett, mire a férfi a házuk udvarán kikötözte egy ablakrácshoz, és otthagyta a szabad ég alatt a hőségben étlen-szomjan. Az áldozat kiszáradás miatt meghalt.

Az ENSZ a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának egy 2015-ben közölt jelentésében állapította meg először, hogy az Iszlám Állam a népcsoport teljes megsemmisítésének céljával üldözi a jazidikat, vagyis jogi értelemben népirtást hajt végre. Egy évvel később az Emberi Jogi Tanács megbízásából független szakértők által végzett vizsgálat is arra a megállapításra jutott, hogy az Iszlám Állam fellépése a jazidik ellen kimeríti a népirtás fogalmát.

A dzsihadisták rajtaütésekkel és fosztogatásokkal, tömeges kivégzésekkel, rabszolgasággal, szexrabszolgasággal és a bűncselekmények számos egyéb fajtájával próbálták elpusztítani a mintegy 400 ezres kisebbséget.

A körülbelül hétszázezer fős jazidi közösség egy kurd népcsoport, többségük az észak-iraki Ninive tartományban élt. A monoteista vallású csoport több tízezer tagja menekült a Szindzsár-hegységbe, miután az Iszlám Állam fegyveresei augusztus 4-én elfoglalták addigi otthonukat. Két választásuk volt: vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy meghalnak.

The post Enyhe ítéletek a jazidik elleni népirtás első ügyében appeared first on .

Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

“Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” – fogalmazott.

Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

A tanácskozás első munkanapját záró sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetségnek kész tervekkel kell rendelkeznie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen megvédeni a tagországokat minden lehetséges fenyegetéssel szemben.

Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte “jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.

“Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a katonai szövetség arra szólítja fel Moszkvát, hogy vonja vissza döntését, és ismételten vegyen részt a NATO-Oroszország Tanács munkájában a béke és biztonság érdekében. A katonai szövetség hisz abban, hogy a párbeszéd létfontosságú – tette hozzá Stoltenberg.

Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan. A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.

Szijjártó: a problémákat párbeszéd útján kellene megoldani
Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Rigában. “Magyarország semmiképp sem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakításában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit. A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani” – mondta. Leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek “történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek”. Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni — mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

The post NATO-főtitkár: Oroszország “magas árat” fog fizetni, ha erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben appeared first on .

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén “csaknem szövetségesiek” voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat.

Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők. “Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény” – mondta.

Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a “vörös vonalakat” (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése.

“És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni” – mondta.

Kitért rá, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart az orosz határok közelében. Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, “de mint látjuk, ez nem történt meg… Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket” – hangoztatta.

Putyin szerint, ha majd mindenki őszintén törekszik erre, “senki sem érez majd fenyegetést”. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságai lakói számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás. Oroszország számára elfogadhatatlannak minősítette az ausztrál-brit-amerikai katonai szövetség létrehozását. Emlékeztetett rá, Moszkva egységes biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amely számításba venné a nemzetközi párbeszéd minden részvevőjének érdekeit.

Lehetségesnek nevezte az orosz-kínai együttműködés harmadik országokra történő kiterjesztését, mert szerinte a két országnak “nagyjából egyforma” a megközelítése és az elvi hozzáállása. Támogatásáról biztosította Peking Egy övezet, egy út projektjét. Leszögezte, hogy Oroszország Kínával történő kapcsolatépítését a saját, nem pedig harmadik országok érdekei fogják vezérelni. Úgy vélekedett, hogy Peking ugyanígy viszonyul Moszkvához.

Putyin szerint Oroszország nem fél a kínai katonai potenciál növekedésétől. Megerősítette, hogy részt szándékozik venni a Kínában megrendezendő téli olimpiai játékok megnyitóján.  Az orosz vezető tragikusnak nevezte Afganisztán nyugati megszállása és az “arab tavasz” következményeit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok szinte semmilyen tanulságot nem vontak le az afganisztáni kudarcukból és az ottanihoz hasonló módon lépnek fel a Közel-Keleten és Afrikában.

Azt mondta, nem döntötte el, hogy indul-e a 2024-es elnökválasztáson, hozzátéve, hogy az alkotmány értelmében ehhez joga van, ami stabilizáló hatással van az orosz belpolitikára. Helyeslően reagált Joe Biden arra vonatkozó bejelentésére, hogy újraválasztatná magát egy második mandátumra. Úgy vélekedett, hogy jelentős mértékben ártana az Egyesült Államok kormányozhatóságának, ha már most megkezdődne a választási kampány.

Lukasenka végképp Putyin bábjává vált
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Putyin meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra. Látogatása egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben. “Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják” – fogalmazott újságíróknak Lukasenka. Szerinte közte és Putyin között nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.

The post Putyin: Moszkva hasonló lépéssel válaszolhat a NATO-infrastruktúra közeledésére appeared first on .

A főügyészség azt írta: a vádirat szerint a két sértett – apa és fia – a bűncselekmény elkövetésének idején egy nagykőrösi, romos tanyaépület rendbehozatalán dolgozott. A még tizennyolc év alatti fiú egyik karja születési rendellenesség miatt csökevényesen fejlődött. Március 31-én az elkövető a tanya mellett kerékpározott el és szóba elegyedett a sértettekkel, akik cigarettával kínálták.

A vádlott segített a sértetteknek fát vágni, így került hozzá egy balta. Miután a férfi meglátta a fiatalabb áldozat övtáskáját, értékei megszerzéséért a tanya melléképületében a baltával hátulról fejbe verte. Magához vette az övtáskából a fiú mobiltelefonját, a házba ment, és ott az apát is legalább négyszer fejbe vágta. Ezután értékek után kutatott, majd mielőtt elhagyta a tanyát, mindkét testet meggyújtotta. A fiatalabbik sértett testének meggyújtásakor még élt.

Aznap éjszaka az elkövető visszatért, és éghető anyaggal locsolta le a már élettelen testeket, majd ismét meggyújtotta őket.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai néhány nap alatt elfogták az elkövetőt, aki ellen a főügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember, illetve a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat.

The post Kettős emberölés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség appeared first on .

Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

The post Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon appeared first on .

A tárcavezető francia újságírónak elmondta: nem megoldás az, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal kössön megállapodást a La Manche-csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról, ahogyan azt Boris Johnson brit miniszterelnök javasolta csütörtökön. Hozzátette, hogy a brit kormányfőnek kedden francia kollégája, Jean Castex fog levelet írni a francia megállapodási javaslatról.

Darmanin jelezte, hogy Franciaország nem kívánja felmondani a két ország között 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú határőrizeti egyezményt sem, amelynek értelmében a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

A két ország azért tett az elmúlt napokban egymásnak javaslatokat a kérdésről, mert múlt héten legalább 27 menekült, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.

Franciaország vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban európai szintű egyeztetést szervezett az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland és a belga kormány, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között. Bár a brit felet kizárták a tanácskozásból, a zárónyilatkozatban az szerepel, hogy az európai felek “javítani kívánják az együttműködést az Egyesült Királysággal” az embercsempészek elleni küzdelemben.

A francia belügyminiszter vasárnap este azt is bejelentette, hogy az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex egyik repülőgépe december 1-től éjjel-nappal támogatni fogja a francia, a holland és a belga rendőrök munkáját az illegális bevándorlás elleni küzdelemben a La Manche-csatorna európai partjainál.

Az illegálisan érkező bevándorlók gumicsónakokon próbálnak átkelni a La Manche-csatornán 2018 óta, amikor a calas-i kikötő és a csatorna alatti alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a menekültek a brit oldalra.

A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, aki ezekben a hálózatokban tevékenykedett. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális migráns próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában csaknem 25 ezren keltek át sikeresen a brit partokra.

The post Menekültválság: Párizs megállapodást sürget az EU és Nagy-Britannia között appeared first on .

Mint írták, a meghosszabbított oltási akcióhét keretében további több mint hatvannal nő a kórházakban, egészségügyi intézményekben folyamatosan szolgálatot teljesítő katonák létszáma, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását, tehermentesítsék az egészségügyi dolgozókat.

Így jelenleg 95 helyszínen mintegy 870 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.

Felidézték: a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben. A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.

A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést, és tehermentesítsék az egészségügyi intézményekben dolgozókat – közölte a HM.

The post A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban appeared first on .

A férfit életveszélyt okozó testi sértés kísérletében és rablásban találta bűnösnek a Szombathelyi Törvényszék, a Győri Ítélőtábla pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A tényállás szerint 2018 novemberében a férfi az engedély nélkül tartott gáz- és riasztófegyverével egy szombathelyi dohánybolthoz ment, maszkot húzott a fejére, a fegyvert az eladónőre szegezte és a bevétel átadását követelte. A nő átadta a pénzt és azt kérte a vádlottól, hogy ne bántsa, de a férfi többször arcon lőtte és megütötte, súlyos sérüléseket okozva ezzel.

A vádlott mintegy 185 ezer forinttal menekült el.

A férfit 1989-ben többszörösen minősülő emberölés és kifosztás bűntette miatt halálra ítélték, majd kegyelemből életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták a büntetését. A büntetéséből 2009-ben feltételes szabadságra bocsátották, de újabb bűncselekmények elkövetése miatt kétszer is börtönbüntetésre ítélték.

A férfinek az életfogytig tartó fegyházbüntetés végrehajtásának folytatására 2018. október 29-én kellett volna jelentkeznie, amit nem tett meg, a következő hónapban pedig kirabolta a győri trafikot.

The post Még tizenkét évet kapott az életfogytiglan elől megszökő rabló appeared first on .

A válságstáb “a hét elején” lát munkához – mondta Saskia Esken, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke. A várhatóan tíz napon belül hivatalba lépő új kormányt alkotó koalíció legnagyobb pártjának vezetője a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni az intenzív osztályokra nehezedő teher csökkentéséért.

Az ügyvezető kormány szóvivője, Steffen Seibert berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy a jövendő kormány pártjai által kezdeményezett válságstáb “a lehető leghamarabb” feláll.

Angela Merkel ügyvezető kancellár és Olaf Schoz kancellárjelölt – a Merkel-kormány alkancellár-pénzügyminisztere – szorosan együttműködik az ügyben – tette hozzá.

Scholz a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP) kidolgozott koalíciós szerződés bemutatóján, november 24-én jelentette be, hogy a járvány idejére állandó válságstábot állítanak fel a szövetségi kormány és a fertőző betegségek elleni védekezés gyakorlati ügyeiben illetékes tartományi kormányok törekvéseinek összehangolására.

A stábot várhatóan a hadsereg (Bundeswehr) egy magas rangú logisztikai szakértője, Carsten Breuer vezérőrnagy (képünkön) irányítja. Breuer a hadsereg belföldi katonai-polgári együttműködésért felelős parancsnokságának (Kommando Territoriale Aufgaben der Bundeswehr) parancsnokaként vezeti majd a stábot.

A Bundeswehr eddig is részt vett a járvány negyedik hulláma elleni védekezésben. A védelmi minisztérium hétfői összesítése szerint csaknem nyolcezer katona segíti a polgári hatóságok, intézmények munkáját. Több mint hétszázan például kórházak személyzetét egészítik ki, majdnem hétszázan az oltási kampányban dolgoznak, csaknem 2500 katona pedig a helyi – járási, városi – egészségügyi hivatalok munkáját támogatja.

A negyedik hullám továbbra is a felívelő szakaszban van, naponta több tízezer ember szervezetében mutatják ki az új típusú koronavírust(SARS-CoV-2). Az eddigi tapasztalatok szerint a fertőzöttek nagyjából egy százaléka 7-10 napon belül intenzív kórházi kezelésre szorul. Ez napi több tízezer új fertőződés mellett naponta több száz súlyos állapotú új beteget jelent, és hosszabb távon az ellátórendszer túlterhelődéséhez vezethet – figyelmeztetett a hét végén a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften). Állásfoglalása szerint azonnal és nagymértékben csökkenteni kell a fertőzésveszéllyel járó érintkezések, találkozások számát és be kell vezetni a Covid-19 elleni védőoltás beadatásának mindenkire vonatkozó kötelezettségét.

A rendkívüli állásfoglalás egyik szerzője, Jutta Gärtner, a göttingeni egyetemi klinika gyermekgyógyászati intézetének vezetője hétfőn a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy érthetetlen és elfogadhatatlan a járvány lassításához szükséges intézkedések elmaradása, a politikai döntéshozók “tétovázása”. Mint mondta, a korlátozásoknak egyformán kell vonatkozniuk a beoltott és a be nem oltott emberekre, mivel az oltottak is továbbadhatják a vírust.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői az eredeti tervek szerint legközelebb december 9-én egyeztetnek a védekezésről. Egy hétfői sajtóértesülés szerint ezt a tanácskozást előrehozzák, már kedden megtartják.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) hétfői adatai szerint 4599 embert ápolnak a vírus okozta betegség (Covid-19) miatt az intenzív osztályokon Németországban. Ez ugyan több mint ezerrel elmarad a járvány második hullámának legnehezebb szakaszában, tavaly karácsonykor mért 5762-es csúcstól, de 140-nel több az egy nappal korábbinál, és 754-gyel több az egy héttel korábbinál. A kimutatás szerint országszerte 2458 szabad ágy van az intenzív osztályokon.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 29 364 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csökkenés az egy héttel korábbi 30 643-hez képest. Az új esetekkel együtt 5 791 060 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 73 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 100 956-ra emelkedett Németországban.

The post Válságstábot állítanak fel a német kancellári hivatalban appeared first on .

A tárca szerint a hiperszonikus rakéta repülése megfelelt a beállított paramétereknek. A tesztlövészet övezetét az Északi Flotta hajói és repülőgépei előzetesen lezárták.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Cirkon állami tesztelését november-decemberben folytatják le. Ennek keretében öt indítást terveztek, tengeri és parti célpontok ellen. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én, november 26-án, valamint idén július 19-én és október 4-én számoltak be az orosz fegyveres erők.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

A Fehér-tenger a Jeges-tenger egyik beltengere Észak-Európában, Oroszország északnyugati részén. A tenger egésze Oroszország fennhatósága alá tartozik. Nyugatról Karélia, északról a Kola-félsziget, keletről az Arhangelszki terület veszi körbe. Keleti partján fekszik Arhangelszk kiemelkedő fontosságú kikötője, korábbi fontos kereskedelmi kikötő, napjainkban az orosz flotta bázisa. A tengert a Balti-Fehér-tengeri csatorna (Belomorkanal) köti össze a Balti-tengerrel. Délnyugati partján Belomorszk városa található.

The post A Fehér-tengeren semmisített meg célpontot a Cirkon hiperszonikus rakéta appeared first on .

“Ne engedjenek Irán nukleáris zsarolásának” – üzente az izraeli kormányfő az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris tárgyalások újrakezdése nyomán a nemzetközi közösségnek. “Irán a jogsértései és a nukleáris ellenőrzés aláaknázása ellenére tárgyalóasztalhoz fog ülni Bécsben, és vannak, akik szerint megérdemli a szankciók eltörlését, és a korhadt rendszerükbe befolyó több százmilliárd dollárt. Ők tévednek” – hangsúlyozta Bennett.

Az izraeli miniszterelnök szerint Iránnak az a célja, hogy a tárgyalásokon szinte semmit se ajánljon fel cserében az ellene bevezetett szankciók feloldásáért. “Irán nemcsak megtartja atomprogramját, hanem mától fizetnek is neki érte”- vélekedett Bennett a videoüzenetben. A kormányfő hangsúlyozta, hogy iráni vezetők gyakran megismételték, hogy szeretnék Izraelt elpusztítva látni. Emlékeztetett rá, hogy néhány napja Iszfahánban saját, a vízhiány miatt tiltakozó polgáraira lövetett az iráni vezetés, és felszólított, hogy ilyen “gyilkos rezsimet” ne “jutalmazzanak”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter hétfőn délelőtt Londonban hangoztatta azt, hogy Teheránnak nem áll szándékában leállítani az atomprogramját. “Az irániak csupán egyetlen okból mennek el a tárgyalásokra, azért, hogy elérjék az ellenük hozott szankciók feloldását” – fogalmazott Lapid, miután memorandumot írt alá brit kollégájával, Liz Trusttal. Lapid szerint Iránnak “pénzre van szüksége”. Mint fogalmazott: “kell nekik a Hezbollahra, a Forradalmi Gárdára, a globális terrorista hálózatukra és az atomfegyverek előállítását célzó folyamatos versenyfutásukra”.

A héten Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy szintén az iráni atomprogramról szóló esetleges megállapodás ellen érveljen.

Bécsben az ENSZ égisze alatt hétfőn kezdődtek újra a nemzetközi tárgyalások a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás újraélesztésére. A tárgyalásokra több mint öthónapos szünet után kerül sor, az új teheráni kormány hivatalba lépését követően. A korábbi megállapodás aláírói 2015-ben több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

A megállapodás összeomlását követően Irán a megengedettnél jóval magasabb, 60 százalék közeli szintre dúsított urániumot kezdett előállítani kis mennyiségben, és ehhez az egyezményben tiltott, továbbfejlesztett centrifugákat használ. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban.

The post Bennett “iráni nukleáris zsarolásra” figyelmeztet appeared first on .

A strasbourgi székhelyű, 47 tagot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felszólította a tagországok parlamentjeit: hívják fel a figyelmet a gyermekek elleni szexuális visszaélések drámai és tartós következményeire. Tegyenek az ellen, hogy a gyermekek elleni visszaélések ne számítsanak tabunak, nyilvános megtárgyalásukkal ugyanis – mint mondta – meg lehet előzni e cselekedeteket.

“Rajtunk múlik annak biztosítása, hogy a gyermekek szabadon beszámolhassanak az őket ért visszaélésekről, hogy a társadalom egésze meghallja a hangjukat, hogy az ilyen ügyek eljussanak a rendőrséghez és az igazságszolgáltatáshoz, valamint az is, hogy segítsük a sérelmek feldolgozását” – fogalmazott.

Daems felszólította a tagállamok parlamentjeit, hogy erősítsék tovább a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét, az erre vonatkozó nemzeti politikákat és intézkedéseket.

Hangoztatta: noha az Európa Tanács mind a 47 tagállama ratifikálta a gyermekek védelmére 2007-ben elfogadott Lanzarote-i Egyezményt, még sok a tennivaló annak biztosítására, hogy a résztvevő országok teljes körűen tiszteletben tartsák kötelezettségvállalásaikat, és hogy a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelme valóban biztosított legyen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elkötelezett e törekvés támogatása mellett – tette hozzá az a közgyűlés elnöke.

The post ET: többet kell tenni a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelméért appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Zala megyei településen élő, munkahellyel nem rendelkező, szociális segélyben részesülő párnál 2017-től lakott életvitelszerűen a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló lány.

A szállásadók rendszeresen, haszonszerzési céllal segítették a lány prostitúciós tevékenységét azzal, hogy szolgáltatásait férfiak részére ajánlották, hirdették és a sértettet az együttlétek – esetenként külföldi – helyszíneire – szállították. A lány ügyfeleinek közvetítésében egy harmadik vádlott is közreműködött.

A bíróság a sértettet befogadó párt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem miatt két és fél, illetve két év szabadságvesztésre ítélte. A harmadik vádlott másfél év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az ítélet mindhárom vádlott esetében jogerős.

The post Emberkereskedelem miatt ítéltek szabadságvesztésre egy zalai párt appeared first on .

A főtitkár elmondta: idén már második alkalommal került sor Oroszország részéről szokatlanul erőteljes csapatösszevonásra Ukrajna határai közelében. Az orosz katonai erők tankokkal, tüzérséggel, páncélos egységekkel, drónokkal, és elektronikus hadviselési eszközökkel vannak felszerelve – mondta.

“Ez a katonai csapatösszevonás indokolatlan és megmagyarázhatatlan, és amennyiben Oroszország erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, annak nagy ára lesz” — hangsúlyozta Stoltenberg.

Elmondta, hogy egyeztetnek a tagországok külügyminisztereivel a lett, litván és lengyel határon zajló migránsválságról, mivel “nem lehet hagyni, hogy az Aljakszandr Lukasenka által vezetett fehérorosz rezsim védtelen embereket használjon fel, hogy destabilizálja az Európai Uniót. Mint mondta, a helyzetet csütörtökön megvitatta Andrzej Duda lengyel elnökkel, továbbá vasárnap Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság elnökével együtt Lettországba és Litvániába utazik, hogy a helyi vezetőkkel tárgyaljon.

“A NATO és az Európai Unió közötti szoros együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy felvegyük a harcot ezzel a hibrid hadjárattal szemben” – tette hozzá.

A NATO-tagállamok külügyminiszterei a jövő kedden Rigában tanácskoznak.

The post NATO-főtitkár: párbeszédre lenne szükség Oroszországgal appeared first on .

A terepjáróval közlekedő gyanúsított a jármű hátsó kerekével áthajtott a vele szemben intézkedő rendőr combján is; a rendőr súlyosan megsérült, elszakadt a térdszalagja – közölték. A férfi elismerte bűnösségét – tették hozzá.

A 29 éves férfi egy rendszám nélküli terepjáróval közlekedett egy település külterületén, ezért a komlói járőrök ellenőrizni akarták. Az autós a rendőrök jelzésére nem állt meg, és a főútvonalról egy földútra hajtva menekülni próbált. A rendőrök autójukkal elállták az útját, megállásra kényszerítették, de a férfi a felszólítások ellenére nem volt hajlandó kiszállni a járműből.

Az egyik rendőr a terepjáró vezető felőli ajtajához ment, megkísérelte kinyitni, miközben a másik kezével a sofőr ruházatára fogott rá. Ennek ellenére a férfi gázt adott és elsodorta a törzszászlóst – ismertették a közleményben.

The post Elsodorta az intézkedő rendőrt, elismerte bűnösségét appeared first on .

“Megőrizzük cselekvési szabadságunkat. A kihívások formáltak, megerősítettek bennünket, és nagyrészt ezek tettek azzá, amilyenek vagyunk. Ennek a kihívásnak is meg tudunk felelni” – mondta az izraeli miniszterelnök az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások folytatása előtti beszédében kedd reggel egy a herzliai Reichman Egyetemen tartott konferencián.

“Amikor kevesebb mint hat hónappal ezelőtt beléptem a miniszterelnöki hivatalba, megdöbbentett a retorika és a tett közötti szakadék. Izrael elaludt az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris megállapodás aláírása után. A 2015-ös, első nukleáris megállapodás után elkövetett hiba nem fog megismétlődni” – bírálta a kormányfő elődje, Benjámin Netanjahu Iránnal szembeni politikáját.

Noha az izraeli kormány korábban azt mondta, hogy nyitott lenne új nukleáris megállapodásra, amely szigorúbb korlátozásokat határoz meg Iránnal szemben, Bennett beszédében elzárkózott az új egyezménytől. “Bonyolult időknek nézünk elébe. Lehetséges, hogy vitáink lesznek a legjobb barátainkkal is” – mondta az Iránnal szemben diplomáciai megoldásra törekvő washingtoni politikára utalva.

“Irán három évtizede Izrael első számú ellensége” – emlékeztetett a miniszterelnök beszéde elején. “Hatalmas erőforrásokat szánt titkosan és nyíltan az ország az iráni katonai, politikai, gazdasági, technológiai fenyegetés leküzdésére” – tette hozzá. “Irán nukleáris programja rendkívül fejlett, urándúsítása kifinomultabb és szélesebb körű, mint valaha. A nukleáris program előmozdítása mellett Irán következetesen minden oldalról milíciákkal és rakétákkal vette körül Izraelt” – hangsúlyozta Bennett.

“Izrael szilárd gazdasággal, világelső kibereszközökkel, demokráciával és legitimitással rendelkezik” – mondta a kormányfő. “Irán sokkal sebezhetőbb, mint gondolnánk. Az iráni rezsim korrodálódik, 1979 óta a legszélsőségesebb pontján található. Nem tudja ellátni vízzel polgárait, gazdasága gyenge, a kormány korrupt, erővel és félelemmel irányítja az országot” – vélekedett Bennett.

A konferencián szintén felszólaló Beni Ganz védelmi miniszter elmondta, hogy az izraeli hadsereg 2018 februárjában elfogott egy Ciszjordániába TNT robbanóanyagot szállító drónt, amelyet Irán indított útnak egy szíriai repülőtérről. “Irán Izrael megsemmisítésére törekszik, és ez válaszlépésekre kötelez bennünket” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Ganz szerint Irán nem csak Izraelre jelent veszélyt, ugyanis előbb a térség urává szeretne válni, majd világuralmi célokra törekszik, és olyan szélsőséges ideológiát próbál terjeszteni, amelyben az emberi jogokat lábbal tiporják, az LMBT-közösség tagjait felakasztják, a nőket marginalizálják, az erőforrásokat a rezsim számára összpontosítják.

“Először Damaszkuszt, majd Berlint foglalják el” – idézte módosítva Leonard Cohen előbb Manhattant, majd Berlint említő dalát. Ganz hangsúlyozta, hogy a világnak számos cselekvési lehetősége van az iráni fenyegetéssel szemben, egyaránt támaszkodni kell a politikai, a gazdasági és a katonai eszközökre.

Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

The post Bennett: Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem köti az atomalku appeared first on .