Biztonságpiac

A fehérorosz menekültek a határátkelőkön nyújtották be a nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmüket, és lengyel humanitárius vízumot kaptak – mondta el sajtóértekezletén Anna Michalska.

A lengyel idegenrendészeti hivatal október végi adatai szerint a fehéroroszok képezik idén a legnagyobb, 870 fős csoportot azok közül, akiknek megadták Lengyelországban a nemzetközi védelmet élvező személy státuszát. Emigrációjuk a tavaly augusztusi, vitatott tisztaságú fehérorosz elnökválasztás után alkalmazott hatósági erőszak következménye.

A másik, 560 fős csoport az afgán állampolgároké. Ők az afganisztáni lengyel békefenntartó alakulat és diplomáciai képviselet alkalmazottai voltak, akiket a NATO augusztusi afganisztáni csapatkivonásakor, illetve az azt megelőző hónapokban menekítettek ki.

Az év elejétől október végéig összesen 1600 külföldi kapott Lengyelországban menedékjogot. Menekültstátusszal, illetve kiegészítő védelmi jogállással rendelkeznek.

The post Lengyel menekültválság: Varsó továbbra is befogadja a fehérorosz menekülteket appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Duda a lengyel-fehérorosz határon folytatódó menekültválság kapcsán úgy értékelte: semmi sem utal arra, hogy csökkenne a feszültség. Elmondta: Varsó attól tart, hogy a határsértési próbálkozásokkal együtt járó fehérorosz provokációk során fegyverhasználatra is sor kerülhet akár a menekültek, akár a fehérorosz határőrök részéről.

A lengyel elnök szerint a fehérorosz oldalról folytatott hibrid támadás mellett erősödő orosz katonai aktivitás is észlelhető Lengyelország keleti határai közelében, konkrétan az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen, Fehéroroszországban és az orosz-ukrán határnál.

Mindezért szükség van a NATO fokozott figyelmére, arra, hogy legalább átmenetileg megerősítenék a térség megfigyelését, valamint a Baltic Air Policing fedőnevű, a három balti államban folytatott missziót, illetve a szövetség keleti szárnyán telepített nemzetközi alakulatok készültségét – mondta Duda.

Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Lengyelország elkötelezett NATO-tagország, jelentősen hozzájárul a szövetségesek közös védelmi célkitűzéseihez, a védelmi költségvetéshez, és misszióival segíti a légi és tengeri járőrözést, ahogy a NATO is több nemzetközi alakulattal jelen van az országban.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a lengyel elnökkel egyeztetve áttekintették a jelenlegi kihívásokat: az orosz katonai csapatösszevonásokat az ukrán határon, továbbá a migrációs válsághelyzetet a lengyel, lett és litván határokon.

Stoltenberg a szövetségesek teljes szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és határozottan elítélte az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim “cinikus és embertelen” módszerét, amellyel védtelen embereket használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a szomszédos országokra.

Mint mondta, az elmúlt hetekben aggasztóan és szokatlan mértékben megnőtt az orosz fegyveres erők koncentrációja Ukrajna határainál, és ezt a helyzetet Moszkva agresszív retorikája és dezinformációs tevékenysége csak tovább szítja. Felhívta az orosz vezetés figyelmét, hogy tegye átláthatóvá katonai műveleteit, és törekedjen a feszültség enyhítésére.

“A szövetségesek továbbra is éberen, szorosan figyelemmel követik a fejleményeket, és minden lehetséges politikai és gyakorlati segítséget felajánlanak Ukrajna számára” – jelentette ki a NATO-főtitkár. Hozzátette: ez nem jelent semmilyen fenyegetést Oroszország számára, de Ukrajnának joga van megvédenie magát az agresszió ellen.

The post Duda túltolja: fokozott készültséget szorgalmaz a NATO keleti szárnyán appeared first on .

A román rendőrség valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 457 helyszínen végzett szerdán házkutatást és 367 gyanúsítottat állított elő. Ezek közül a Konstanca megyei üzemanyaglopás keltette a legnagyobb médiavisszhangot, a Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér és amerikai támaszpont ugyanis az ország egyik legszigorúbban őrzött létesítményének hírében állt, most pedig kiderült, hogy egy héttagú banda, amelynek tagjai az egyik beszállító cégnél dolgoztak, 2017 óta lopja a generátorokból a gázolajat.

A DIICOT az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni, a kár Románia legfőbb stratégiai szövetségese szerint kétmillió dollárra rúg. A bűnszövetkezetek elleni akciókban főleg az ember- és gyermekkereskedelemre, védtelen emberek kihasználására, menekültcsempészetre, kiberbűnözésre és kábítószercsempészetre szakosodott hálózatokat vették célba.

The post Amerikai katonai támaszpontról lopott üzemanyagot egy román bűnszövetkezet appeared first on .

A Sin Bet nyomozása alapján letartóztatták egy ciszjordániai Hamász-csoport több tucat tagját, akik előrehaladott terveket szőttek terrortámadásokról Ciszjordániában és az 1967-es vonalakon belüli Izraelben. Az izraeli biztonságiak több hónappal ezelőtt kezdték felgöngyölíteni a szervezkedést. Először szeptemberben fogták el a csoport több tagját, amikor egy razzia során kitört fegyveres harcban súlyosan megsebesült két izraeli katona, és életét vesztette több palesztin gyanúsított.

Hétfőn – a Sin Bet beszámolója szerint – több mint ötven Hamász-harcost tartóztattak le, és nagy mennyiségű fegyvert, valamint legalább négy pokolgép elkészítéséhez szükséges robbanószert foglaltak le. Ennek a terrorcsoportnak az egyik tagja hajtotta végre vasárnap azt a fegyveres merényletet Jeruzsálem óvárosában, melyben megöltek egy izraeli civilt, és megsebesítettek négy másik izraelit, köztük két biztonságit.

A Sin Bet szerint a ciszjordániai Hamász-tagokat távolról Szaleh al-Aruri, a szervezet helyettes politikai vezetője és Zacharia Nadzsib irányította, akit 2011-ben engedtek szabadon egy izraeli börtönből cserében a Gázai övezetben fogva tartott izraeli Gilád Salit tizedes szabadon bocsátásáért. Nadzsib azóta Törökországban él.

A nyomozás szerint al-Aruri több százezer sékelt (több tízmillió forintot) fektetett be a terrorista sejt tevékenységébe, és 1 millió dollárt (csaknem 330 millió forintot) ígért nekik, ha sikeresen végrehajtanak egy emberrablást. A ciszjordániai Hamász-tagok a külföldről kapott pénzből fegyvereket szereztek be és robbanóanyagokat készítettek.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 Egyiptomhoz tartozó Gázai övezetre, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

Közben hétfőn Jeruzsálemben megkezdődött a Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök elleni három per egyike, amelyben a politikust hivatali hatalommal történt visszaéléssel vádolják. A pert múlt hétfőről halasztották el egy héttel.

Az első nap fejleményeit nagy érdeklődés kísérte: tanúvallomást tett ugyanis Nir Hefec, Netanjahu egyik volt bizalmasa és kommunikációs tanácsadója. Hefec a többi között azt állította: a volt miniszterelnök “megszállottja volt” annak, hogy kézben tartsa, ellenőrizze a sajtóban róla kialakítandó képet. “A médiára vonatkozó minden ügyben mindent tudni akart, még a legkisebb részleteket is” – fogalmazott Hefec. Az izraeli igazságszolgáltatás azzal vádolja Netanjahut, hogy pénzben is mérhető kormányzati előnyöket biztosított a Bezeq médiavállalkozásnak a róla szóló pozitív tudósításokért.

The post Az izraeli belbiztonsági szolgálat több tucat Hamász-tagot tartóztatott le Ciszjordániában appeared first on .

Gurmai Zita országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) a nők elleni erőszakkal foglalkozó jelentéstevője szerdán, a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően tett közzé nyilatkozatot. A jelentéstevő hangsúlyozta: noha minden erőfeszítés ellenére a nők elleni erőszak folytatódik és új formákat ölt, van remény a jelenség “társadalmi tudatosítására”. Manapság ugyanis a nők elleni erőszakot egyre ritkábban tekintik tabunak vagy magánügynek – jelentette ki.

“Amíg azonban az egész társadalom nem ismeri fel a változás és az erőszaknak véget vető valódi egyenlőség szükségességét, amíg az áldozatok hibáztatása nem szűnik meg, s a férfiak nem szólalnak fel a nemi alapú erőszak ellen, addig nem győzhetünk” – fogalmazott nyilatkozatában Gurmai. A jelentéstevő a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távolmaradó tagországokat.

Kiemelte: az aláíró országoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az iskolák, a sajtó és a politika is a kölcsönös tisztelet és megértés új üzenetének közvetítői legyenek. Sikeréért és az “ellenségeskedés mérgező forrásainak azonosításában és megszüntetésében” az egész társadalomnak együtt kell működnie – mondta.

“Minden eddiginél határozottabban szólítom fel a férfiakat és a fiúkat, hogy vegyék ki részüket a nők elleni erőszak megszüntetésében” – tette hozzá Gurmai.

The post Az Európa Tanács aktívabb fellépést vár a nők elleni erőszak felszámolásában appeared first on .

Polyák Zsolt megyei rendőrfőkapitány az ünnepségen azt mondta, a bűnüldözés és a jogászi hivatás folyamatos, szakszerű képzést követelő “gyakorlatérzékeny” szakma. A rendészettudomány és a jogtudomány ötvözésével létrehozott oktatási kabinet lehetőséget teremt a kriminalisztikai gondolkodásmód megismerésére, elsajátítására.

A szegedi határrendészeti kirendeltség épületében két, vagyon elleni bűncselekmények helyszíneinek beállított, egy-egy élet elleni bűncselekmények és rendkívüli halálesetek helyszíneit szemléltető termet, valamint egy bűnügyi technikai laboratóriumot alakítottak ki. Ezeket két krimináltaktikai oktatóterem egészíti ki, amelyek közös falsíkján elhelyezett detektívtükör segítségével az egyikben felismerésre bemutató helyiség, a másikban pedig egy kihallgatóiroda kapott helyet – tudatta a dandártábornok.

A kabinet elsődleges feladata támogatni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogászhallgatóinak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem frissen végzett rendőrtiszti állományának gyakorlati képzését – közölte a főkapitány. Polyák kifejtette, a gyakorlati helyet szeretnék alkalmassá tenni az online oktatásra is.

Görög Márta, az SZTE jogi karának dékánja hangsúlyozta, az országban egyedülálló oktató kabinet végigviszi a hallgatókat a nyomozati eljárás egészén, lehetőséget teremt arra, hogy a leendő jogászoknak átadják a rendőrségen felhalmozott tapasztalati tudást.

The post Kriminalisztikai oktató kabinetet adtak át Szegeden appeared first on .

A romák elleni túlzottnak minősített rendőri fellépéssel kapcsolatos vitában a biztos kifejtette: létfontosságú a romák egyenlőségének megvalósítása az Európai Unióban, ezért a bizottság azoknak az ajánlásoknak a betartását szorgalmazza a tagállamokban, amelyek a roma civil társadalom döntéshozatalba történő bevonását, a gyűlöletbeszéd, illetve ebből eredő bűncselekmények, valamint a kirekesztés felszámolását mozdítják elő.

Azzal az esettel kapcsolatban, amikor Csehországban júniusban egy roma férfi elhunyt a rendőri intézkedések közben, Dalli elmondta: annak ellenére hogy az EU-nak korlátozott hatásköre van e téren, a bizottság felvette a kapcsolatot a tagállami illetékes szervekkel, amelyektől az ügy alapos kivizsgálását kérte.

Dalli arra is kitért, hogy a tagállami esélyegyenlőségi szerveknek kulcsfontosságú feladatuk van a jogérvényesülés terén. Ugyanakkor – tette hozzá – nagy különbségek vannak a nemzeti testületek működése, hatásköre és finanszírozása között az Európai Unióban. Mint mondta, a bizottság jövőre jogalkotási javaslatot indít el, ezen testületek támogatása, függetlenségük kiegyensúlyozása érdekében.

Vincze Lóránt, az RMDSZ uniós parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák elleni erőszaknak és az ellenük irányuló rendőri túlkapásoknak nincs helyük demokratikus társadalmakban. Véleménye szerint aggasztó hogy az Európán belüli fajgyűlöletre, etnikai kirekesztésre kevés figyelmet fordít az unió.

“Az erőszakos esetek kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása mellett, a tagállamok feladata a megelőzés, a társadalmi párbeszéd, valamint a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, továbbá a romák társadalmi felzárkóztatása is. Az Európai Bizottságnak pedig sokkal gyorsabban kell fellépnie a romák elleni erőszak eltussolásával kapcsolatos esetekben” – hangsúlyozta az uniós biztos.

The post Uniós biztos: az EU különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség felszámolására appeared first on .

Munkamegbeszélésük után rendezett közös sajtónyilatkozatuk során Rau elmondta: egyetértett vendéglátójával abban, hogy Fehéroroszország cinikus módon, hibrid hadviselés eszközeként használja fel a Lengyelország, Litvánia és Lettország határára szállított, megtévesztett menekültek ezreit, ami komolyan fenyegeti a NATO és az EU kohézióját.

Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az Ukrajna határai mentén történt orosz csapatösszevonás miatt is, a lengyel diplomácia vezetője pedig kifejezte azon meggyőződését, hogy a közös nevező az Ukrajna és Lengyelország ellen irányuló fenyegetés esetében az, hogy “mindkettő moszkvai ihletésre és a felügyelet alatt történik”.

Rau kifejtette: Lengyelország jelenleg nem felszerelési-, vagy létszámgondokkal küzd, még meg tudja védeni a határait, hanem elsősorban politikai támogatásra van szüksége.

Aurescu Románia szolidaritásáról biztosította lengyel partnerét, akivel megállapodott arról, hogy a NATO jövő heti, Rigában tartandó külügyminiszteri értekezletén közösen fogják szorgalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elrettentő és védelmi szerepének megerősítését a teljes keleti szárnyon.

A román külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a Lukasenka-rezsim többdimenziós biztonsági válság előidézésére használja a migránsokat az EU és a NATO keleti határán, humanitárius válságot is előidézve.

Aurescu szerint ugyanakkor a NATO keleti szárnyát egységes egészként kell védeni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a térségben, mert nem engedhető meg az sem, hogy a Fekete-tenger fenyegető és destabilizáló műveletek helyszínévé váljon.

The post Lengyel menekültválság: egységes NATO-fellépést sürgetett a lengyel és a román külügyminiszter appeared first on .

Erről kedd este az orosz védelmi tárca adott ki szűkszavú közleményt. A két katonai vezető eszmecseréje olyan időszakban történik, amikor mind több jelentés lát napvilágot egy lehetséges csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel lehetőségéről. Geraszimov és Milley szeptemberben Finnországban személyesen is találkozott. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint akkor egyebek között a katonai incidensek kockázatának csökkentéséről tárgyaltak a felek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban kínai hivatali partnerével, Vej Feng-hóval tárgyalt, akinek elmondta, hogy az amerikai hadászati erők novemberben tartott Global Thunder hadgyakorlata során tíz stratégiai bombázó gyakorolta a nukleáris fegyverek Oroszország elleni bevetésének forgatókönyvét, egyszerre nyugati és keleti irányból.

“A minimális távolság az államhatárunktól húsz kilométer volt” – mondta Sojgu.

Az orosz tárcavezető szerint az orosz hadsereg az amerikai légierő hadászati bombázóinak “jelentősen megnövekedett aktivitását észleli Oroszország államhatárának közelében”. Mint mondta, az elmúlt hónapban mintegy harmincszor repültek ilyen gépek a határ irányába, ami két és félszer gyakoribb, mint tavaly ilyenkor. Sojgu különösen fontosnak nevezte Oroszország és Kína együttműködésének fejlesztését a “növekvő geopolitikai zavarokkal és a világ különböző részein erősödő konfliktuspotenciállal” összefüggésben. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Peking régóta stratégiai partnerei egymásnak.

Múlt szerdán az orosz-amerikai csúcsszintű párbeszéd előkészítése jegyében egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt telefonon egymással.

A Kommerszant című napilap korábban azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai alelnök az év vége előtt videokonferencia keretében, a jövő év elején pedig személyesen is találkozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel idejéről és jellegéről még nem született megállapodás. A két vezető eddigi egyetlen csúcstalálkozóját az idén június 16-án Genfben tartották meg.

The post Az orosz és az amerikai vezérkari főnök a nemzetközi biztonsági helyzetről tárgyalt appeared first on .

A közlemény szerint ezzel egyidőben fokozta tevékenységét a propagandamédia, és újabb hamis híreket készül “gyártani” a térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők lejáratására.

“Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben” – fogalmazott a hírszerzési főigazgatóság. Kiemelte, hogy november 22-én az 1. (donyecki) és a 2. (luganszki) hadtestben nagyszabású parancsnoki állománygyakorlatok kezdődtek mozgósított tartalékosok, alegységek és a helyi megszállási igazgatások bevonásával.

A hírszerzés szerint a gyakorlatokat az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének 8. egyesített erőinek integrált bizottsága irányítja.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszpontosításokról számoltak be a közelmúltban washingtoni tisztségviselők is, köztük Antony Blinken külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az Ukrajna határainál megfigyelt szokatlan erőmozgások miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében leszögezte: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Hadgyakorlatba kezdtek az orosz erők a Donyec-medencében appeared first on .

Az EU keleti határain zajló menekültválságról szólva Von der Leyen elmondta: a Fehéroroszország által alkalmazott stratégia egyértelműen az utazásszervezők és közvetítőik bűnrészességén alapul. Mint mondta, azt javasoljuk, hogy a menekültek kereskedelmére és csempészetére vonatkozó nemzetközi jog alapján állítsunk össze egy feketelistát minden közlekedési eszközre vonatkozóan, ezért a EB ma jogalkotási javaslatot terjeszt elő erről.

Elmondta továbbá, hogy testülete úgy döntött: a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja. “A cél az, hogy támogassuk a tagállamokat a megfelelő eljárások kialakításában annak érdekében, hogy az illegálisan érkezőket gyorsan és rendezetten, az alapvető jogokkal összhangban kezeljék” – tette hozzá. Von der Leyen kitért a járványhelyzetre is. Hangsúlyozta, hogy az oltatlanok között a legmagasabb az elhalálozások és a kórházi kezelések arány. A negyedik hullám főként róluk szól – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Az uniós tagállamok vezetőinek októberi csúcstalálkozójával kapcsolatos következtetéseket tárgyaló vitában, az EB elnöke példaként említette, hogy Portugáliában és Spanyolországban, ahol a felnőttek 80-90 százaléka be van oltva, november első két hetében 30-szor kevesebb volt a járvány okozta haláleset, mint a legalacsonyabb átoltottságú országokban. Von der Leyen hangsúlyozta: jelenleg a lehető legfontosabb az oltási kampányok folytatása, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk elleni küzdelem.

Mint mondta, ugyancsak nagy jelentőséggel bír a harmadik, emlékeztető oltás felvétele. “Szerencsések vagyunk, hogy Európában elegendő oltóanyaggal rendelkezünk a harmadik oltáshoz, mivel a bizottság nyáron újabb szerződést kötött a BioNTech és a Pfizer vakcinagyártókkal – tette hozzá. Emlékeztetett továbbá, hogy az embereknek a távolságtartási szabályok továbbra is be kell tartaniuk. “Megértem, hogy sokunknak kezd elege lenni a járványból. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: a múlt héten naponta átlagosan 1600 ember halt meg koronavírus-fertőzésben az EU-ban”-hívta fel a figyelmet.

A plenáris ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, hogy az EU milyen lépéseket tett a migrációs válság kezelésére, a diplomácia, a segélyezés, és a büntetőintézkedések területén. Mint mondta, “az egységes uniós fellépés részben sikerrel járt, a menekültek áramlása lelassult, és a fehérorosz vezetés is tett néhány intézkedést, amelyet mindenesetre fenntartással kell kezelni, és továbbra is óvatosnak kell maradni.”

Bejelentette továbbá, hogy az EU meg fogja tiltani az európai repülőgépek bérbeadását a fehérorosz Belavia légitársaságnak, hogy megakadályozza a menekültek csempészetét.

The post Von der Leyen a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások megháromszorozását javasolja appeared first on .

Annak érdekében, hogy az EU megfelelő eszközökkel rendelkezzen az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel, illetve az emberek politikai célú felhasználása elleni küzdelemhez, az uniós bizottság új jogi keretre vonatkozó javaslata azt szorgalmazza, hogy az EU fogadjon el célzott intézkedéseket az Európába irányuló migrációban részt vevő, vagy azt elősegítő, bármilyen szállítási módot használó fuvarozókkal szemben.

Az intézkedések közé tartozhat a fuvarozók uniós működésének korlátozása, az engedélyek felfüggesztése vagy megvonása, az EU-n belüli üzemanyag-feltöltéshez vagy a karbantartáshoz való jog felfüggesztése. Tiltanák az áthaladást az unió területén, beleértve az unió légterének használatát is, akárcsak a műszaki okokból történő leszállást és a kikötést uniós légi kikötőkben és kikötőkben – közölték.

A brüsszeli testület közleménye Ylva Johansson belügyi biztost idézi, aki kijelentette: Európába a legális beutazási lehetőségek igénybevételével lehet eljutni, nem pedig titokban, erdei ösvényeken. Az Európai Uniónak hosszú távon olyan méltányos és hatékony európai migrációs és menekültügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amely képes hatékonyan reagálni a különböző helyzetekre – fogalmazott a biztos.

A közlemény szerint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami támogatás mellett menekültek ezreit használják eszközként arra, hogy támadást intézzenek az EU és annak tagállamai ellen. “Amint azt a mai javaslataink is mutatják, ez nem marad következmények nélkül. Visszautasítjuk az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vezette rezsim zsarolását” – fogalmazott. Az EU támogatást nyújt azoknak az embereknek, akik Minszk “cselszövésének” az áldozataivá váltak – tette hozzá a magyar uniós biztos.

The post Az EU felszámolná az embercsempészetet elősegítő fuvarozók tevékenységét appeared first on .

Szolnokon 110 éves a motoros repülés, ez alkalomból időszaki kiállítás nyílik pénteken a RepTár Hangár Galériáján. Mint a közleményben felidézték, 1911. november 26-án repülőgép-bemutatót tartottak a város melletti Szandai réten, ezzel elindítva egy folyamatot, amelynek köszönhetően polgári és katonai repülőtér létesült Szolnokon, és ma már mindennapos, hogy a város felett repülőgépek és helikopterek repülnek.

Az évforduló alkalmából a repülőmúzeum egy olyan ideiglenes kiállítással várja az érdeklődőket – az eddigi tervek szerint év végéig -, amely az elmúlt 110 évet ismertető táblákkal és a korszakra jellemző eredeti relikviákkal mutatja be. Szombattól a múzeum ünnepi díszbe öltözik. A Repülő Rénszarvas Rejteke elnevezésű kvízzel feltérképezhető lesz a RepTár hathektáros területe és legérdekesebb gépei. A múzeum Hangárjában a Téli-sarkon elnevezésű kézműves foglalkozással várják majd a látogatókat.

December 11-én, szombaton a Mikulás ünnepségen tartják meg a Hőlégballon a RepTár felett című rajzpályázat eredményhirdetését. Ezen a napon minden pályaművet kiállítanak a RepTár galériáján, a korosztály legjobbjait pedig ajándékcsomagokkal díjazzák. A látogatók közös fotót készíthetnek a rajzpályázat főszereplőjével, Pannóniával, Magyarország első hőlégballonjával. Ezen a napon minden látogatónak díjmentes a belépés a repülőmúzeumba.

Szintén december 11-én rendezi meg a múzeum immár hagyományosan a RepTár Charity Day elnevezésű jótékonysági napját. Idén Molnár Elizának segítenek, akinek egy állítógépre van szüksége, amely segíti az önálló helyváltoztatásban. Azok, akik ezen a szombaton élményelemekre váltanak jegyet (4D mozi, MiG-29 Szimulátor, 3D karika, Jak-52 és MiG-21 Pilótapont), Molnár Eliza gyógyulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá, de online is lehet segíteni – olvasható a közleményben.

További részleteket a RepTár honlapján (www.reptar.hu).

The post Új időszaki kiállítás és adventi programok a szolnoki RepTárban appeared first on .

Benkő Tibor azt mondta, hogy nagy jelentősége van a 2017-ben indított haderőfejlesztési programnak a biztonsági környezet gyors változása miatt. Olyan hadseregre van szükség, amely képes a magyar emberek biztonságát elkötelezetten szolgálni – közölte. Elmondta: míg 1989-ben 155 ezer volt a honvédség létszáma, addig 2007-re 23 950 főre csappant.

Magyarország NATO-csatlakozásának időszakában – túlértékelve és félreértelmezve a szövetség által nyújtott védelmet és biztonságot -, úgy vélték, csökkenteni lehet a honvédégre fordított pénzt – tette hozzá.

2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, a honvédség nem rendelkezett hadköteles tartalékosállománnyal, ezt a folyamatot meg kellett állítani, a honvédséget meg kellet erősíteni – mondta. Felidézte: a történelem során a magyar nép 163 ütközetben, csatában, forradalomban volt érintett, ezek közül 90-et megnyert. Ez is bizonyítja, hogy vannak értékeink, van mit védeni. Korszerű hadseregre van szükség, elkötelezett katonákkal – mutatott rá.

The post Benkő: Magyarország katonai kihívások középpontjában áll appeared first on .

“Az Oroszországi Föderáció fokozta a dezinformáció intenzitását, beleértve az Ukrajnával szembeni hamis vádakat, amelyek szerint (Kijev) állítólag katonai támadásra készül a Donyec-medencében. Hivatalosan: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy politikai-diplomáciai megoldást találjunk a konfliktusra” – fogalmazott a tárcavezető.

Kuleba kijelentette, hogy Ukrajna Németországgal és Franciaországgal együtt továbbra is keményen dolgozik a “normandiai formátumú” tárgyalások újraélesztésén.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy konstruktívan vegyen részt a békés rendezésért tett diplomáciai erőfeszítésekben ahelyett, hogy aláásná azokat” – tette hozzá a külügyminiszter. Mindazonáltal hozzáfűzte: az ukrán diplomácia tovább dolgozik Ukrajna védelmi képességének megerősítésén annak érdekében, hogy “elriassza Oroszországot a további agresszív lépésektől”.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői kijelentésére. Peszkov azt mondta: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

The post Kuleba: Ukrajna nem készül támadásra a Donyec-medencében appeared first on .

Közleményük szerint eddig 300 katona teljesített folyamatosan szolgálatot a kórházakban, egészségügyi intézményekben. A hétfőn indult oltási akcióhéten további mintegy 480 katona segíti a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását. Így hétfőtől összesen 79 helyszínen csaknem 800 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.

Mint írták, “a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben”.

A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.

“A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést” – olvasható a HM közleményében.

The post Még több katonát küldenek a kórházakba az oltási akcióhétre appeared first on .

A tárcavezető szerint az orosz vezetés és személyesen Vlagyimir Putyin is fontolgat újabb támadó hadműveletet Ukrajna ellen. Az, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, két tényezőtől függ majd – vélekedett. Első tényezőként Ukrajna erejét, nyugalmát és kitartását nevezte meg, a második tényezőnek pedig Ukrajna nemzetközi partnereinek összehangoltságát és fellépésének erejét említette. Közölte, hogy a kijevi kormányzat mindkettőn egyszerre “dolgozik”.

Kuleba úgy véli, Oroszország fő célja, hogy Ukrajnát a lehető leggyengébbé tegye, belülről destabilizálja, továbbá blokkolja együttműködését más államokkal a védelmi területen.

“A következő hónapokban a társadalomnak és az államnak is maximális hatékonyságot, maximális visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad provokálni sem az országon belül, sem a (Donyec-medencei) konfliktusövezetben (…) Arra kérek mindenkit, hogy az elkövetkező hónapokban ne essen pánikba, hanem legyen éber, és provokációkkal ne tévesszen meg senkit, különösen az információs térben” – hangsúlyozta a miniszter.

A közelmúltban két amerikai kiadvány számolt be arról, hogy Oroszország nagyszámú haderőt vont össze Ukrajna határainál, a The Washington Post című amerikai napilap október 31-én írt a csapat-összevonásokról, a Politico című, szintén amerikai lap pedig november 1-jén fotókat közölt ennek alátámasztására – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán védelmi minisztérium először nem erősítette meg az orosz erők létszámának növekedését az ország határainál, november 3-i közleményében viszont elismerte, hogy mintegy 90 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 12-én a következőket mondta: “Nagyon aggódunk bizonyos szokatlan erőmozgások miatt, amelyeket az ukrán határoknál figyelünk meg. Nem tudjuk, mi a szándéka Oroszországnak.(…) Ismertek olyan esetek, amikor Oroszország erőket von össze az ukrán határnál, valamilyen Ukrajna által elkövetett provokációról tesz bejelentést, majd behatol (Ukrajnába)”.

Nick Carter brit vezérkari főnök hétfőn egy lapinterjúban kijelentette, hogy a NATO-haderőknek készen kell állniuk a háborúra Oroszországgal a kelet-európai feszültségek miatt, bár véleménye szerint Oroszország nem akar nyílt “forró háborút” kirobbantani, viszont más, “kifinomultabb módszereket” alkalmazhat.

The post Kuleba: két tényezőtől függ az orosz invázió valószínűsége appeared first on .

Jens Spahn közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel együtt az oltóanyag-ellátásról tartott rendkívüli tájékoztatóján a többi között elmondta, hogy az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még a héten engedélyezheti az 5-11 éves korosztálynak a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett vakcina használatát.

Mint mondta, az EU, és így Németország is, december 20-án kaphatja meg az első szállítmányokat. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert az oltóanyag ugyan nem más, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis -, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy az első szállítmányokkal 2,4 millió adag érkezik, így a 4,5 millió oltható kisgyermek nagy részének hamar be lehet adni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő vakcinát. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók – mondta a miniszter.

Leif Erik Sander, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének oltóanyagokkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy mindenkinek be kell oltatnia magát. A védettség megszerzése fertőzés révén “nem alternatíva”, mert túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert – mondta a szakember.

Az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere keményebben fogalmazott. Mint mondta, a tél végére “valószínűleg nagyjából mindenki – ahogy kissé cinikusan mondani szokás – beoltott, gyógyult vagy halott lesz”.

“A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást” – jelentette ki Spahn.

Hasonló kijelentéseket tett Angela Merkel ügyvezető kancellár a pártja vezető testületeinek tanácskozásán. A zárt ülésről kiszivárogtatott részletek szerint Merkel ismét megerősítette, hogy nem tartja elegendőnek a következő kormány megalakítására készülő pártok által a szövetségi parlamentben (Bundestag) elfogadott járványügyi védekezési rendszerre épülő intézkedéseket.

Németországban “rendkívül drámai” a helyzet, súlyossága “minden eddigit felülmúl”, ráadásul tovább romolhat, mert az eddigi tendenciák alapján tizenkét naponként megduplázódik az újonnan regisztrált fertőződések napi száma – fejtette ki Merkel. Hozzáfűzte: ezért az eddigi korlátozások nem elégségesek a járvány lassításához, még az oltatlanokat a közösségi élet számos területéről kitiltó úgynevezett 2G-szabály sem.

Németországban az utóbbi hetekben az első háromnál jóval erősebb járványhullám alakult ki. A legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság – vagyis az egy hét alatt regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – például hétfőn az egymás utáni 15. napon döntött rekordot, 386,5-re emelkedett a vasárnap regisztrált előző csúcsról, 372,7-ről. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 30 643 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. Az új esetekkel együtt 5 385 585 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 62 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 124-re emelkedett Németországban.

2G-szabály: csak beoltott (geimpfte), vagy gyógyult (genesene) személyek látogathatnak közösségi tereket, mint például étterem, nagyobb rendezvény, színház, mozi, sportesemény.

The post Spahn: a tél végére “mindenki oltott, gyógyult vagy halott lesz” appeared first on .

A hírportál meg nem nevezett amerikai hírszerzői forrásokra és nemzetközi nukleáris felügyelőkre hivatkozva azt írta: Teherán a korábbi – Izraelnek tulajdonított – kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben.

Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő “build back better”-nek (visszaépíteni jobban) nevezte az iráni nukleáris létesítmény-rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján.

A ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek – de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.

A The New York Times arról számolt be, hogy az izraeli megközelítés – erőszak alkalmazása az iráni atomprogram ellen – szemben áll a diplomáciai, tárgyalásos megoldást hirdető amerikaival.

Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

The post Washington óva inti Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól appeared first on .

A kormányfő a médiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: “mindig is harcolni fogok a tüntetés jogáért, ez része demokráciánknak, jogállamiságunknak, de elfogadhatatlan, hogy idióták erőszakot alkalmaznak a rendfenntartók és a mentősök ellen azzal az ürüggyel, hogy elégedetlenek a korlátozó intézkedésekkel”. Hozzátette: az igazságszolgáltatás mindent megtesz annak érdekében, hogy az erőszakos cselekmények mögött állókat felelősségre vonják.

Hollandia a múlt héten ismét részleges zárlatot és egy sor – elsősorban a vendéglátást érintő – korlátozást vezetett be a járvány erősödése miatt.

A hágai kabinet azt is tervezi, hogy a nem beoltott emberek számára megtiltja bizonyos helyszínek, köztük éttermek és bárok látogatását. Hétfői értesülések szerint a rendőrség nyolcvan embert – köztük több fiatalt és kiskorút is – letartóztatott, az egyszerre több holland városban tartott tüntetések során, ahol a randalírozók gyújtogattak, több üzlet kirakatát megrongálták, füstbombákat és tűzijátékokat hajítottak a rendfenntartókra. A rendőrség “figyelmeztető lövéseket” adott le, amelyek hét embert sebesítettek meg.

A rendőri szakszervezetek is elítélték a zavargásokat, és azt hangsúlyozták, hogy a rendőrségnek “kíméletlen erőszakkal” kellett szembenéznie.

The post A holland miniszterelnök “tüntetésnek álcázott erőszaknak” nevezte a zavargásokat appeared first on .