Biztonságpiac

A két politikus a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetről, valamint Kelet-Ukrajnáról is egyeztetett egymással. “Hosszú és konstruktív” megbeszélésnek minősítve a tárgyalásokat, Morawiecki újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: “Európának képesnek kell lennie arra, hogy megteremtse határai biztonságát”. Hozzáfűzte, “nagyon fontos, hogy az észak-atlanti szövetség egésze azonos hullámhosszon legyen”. Egyúttal egységre sürgette az Európai Uniót is.

A lengyel kormányfő úgy vélekedett, hogy Ukrajna “tűzvonalba” került, az utóbbi harminc évben soha nem volt ennyire reális a fegyveres konfliktus fenyegetése az Európai Unió keleti határain. Úgy vélekedett, hogy a háttérben Oroszország áll, mely “teszteli, meddig gyakorolhat nyomást Európára”.

Morawiecki kifejtette: Vlagyimir Putyin orosz elnök “minden szinten az erőt alkalmazza, a gazdaságban is, tudva, hogy hatalma a gázáraktól függ, és mindent megtesz, hogy Európa az orosz energia-ellátástól függjön”.

A John Biden és Putyin között szerdán videón tartott megbeszélésre utalva Morawiecki kijelentette, hogy köszönetet mond majd Bidennek, ha Oroszország valóban csökkenti nyomásgyakorlását Ukrajnára és Európára.

“A tapasztalat azt mutatja, hogy Putyinban nem lehet megbízni, és az engedmények politikája nem működik” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Úgy vélte, hogy az Északi Áramlat-2 nevű gázvezetéket le kell állítani, mivel kezdettől fogva “a Közép-Kelet-Európa feletti orosz uralom politikai eszközének számít”.

Morawiecki azt hangoztatta, hogy igyekszik meggyőzni az új német kancellárt, Olaf Scholzot, ne engedjen az orosz nyomásnak, és ne engedje, hogy az Északi Áramlat-2 a “zsarolás eszköze” legyen Ukrajnával, Lengyelországgal és az Európai Unióval szemben. A La Repubblica című napilapnak adott interjújában a lengyel kormányfő úgy fogalmazott: Putyin az “oszd meg és uralkodj” elve szerint meg akarja osztani Európát.

Morawiecki a Twitter-fiókján is említést tett a Draghival folytatott tárgyalásáról. Mint írta: az olasz kormányfővel a migrációról is egyeztetett. Megismételte az újságíróknak mondott szavait is, miszerint “Európának biztonságossá kell tennie határait”.

The post Morawiecki: fegyveres konfliktus fenyegethet az Európai Unió keleti határain appeared first on .

A politikus bejelentette: Oroszország nem hiszi, hogy előre eldöntetett a NATO-elutasítás a keleti bővítés leállításának szavatolása ügyében, épp ellenkezőleg.

“A mostanra kialakult helyzet az euroatlanti térség mély válságának és egy potenciális konfliktusnak a helyzete, és az emberek tisztában vannak azzal, hogy ez így nem mehet tovább” – mondta a miniszterhelyettes.

“Mi ésszerű alternatívát kínálunk azzal szemben, ami történik. A jogi garanciákat többféleképpen lehet formába önteni, de ezeknek szerződéses garanciáknak kell lenniük. Ezek nem lehetnek sem ígéretek, sem szavak, sem politikai dokumentumok. Most minőségileg új helyzet alakult ki, következésképpen másképp kell tekinteni rá és másképp kell megoldani” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a fenyegetésnek a határaitól történő eltávolítását tekinti feladatának. Ez szerinte azt jelenti, hogy meg kell akadályozni a katonai tevékenységet a határai közelében, azt, hogy ellenfelei katonai és haditechnikai szempontból birtokba vegyék az érintett területeket és vizeket, ami egyre gyakrabban fordul elő.

Mint fogalmazott, Moszkva azt nem javasolja a NATO-nak, hogy a keleti bővítésnek véget vető biztonsági garanciamegállapodás részeként rögzítsék bizonyos országok esetében az állandó semleges státuszt, ahogyan az 1955-ben Ausztria esetében történt.

“Azt akarjuk megértetni, hogy nekünk, Oroszországban, globális értelemben van szükségünk jogi garanciákra” – hangoztatta.

Rjabkov szerint Moszkva számos, más típusú orosz magatartáshoz szokott nyugati ország számára irritáló tényezővé vált amiatt, hogy szerintük “túl sokat enged meg magának” saját érdekeinek védelmezésével. Mont mondta, ezek az államok ürügyet és alkalmat keresnek az Oroszországra gyakorolt nyomás növelésére.

“Az amerikai külpolitika eszköztárában Oroszországgal szemben nem maradt más csak a zsarolás, a fenyegetés és a szankciók. De nem ez az a nyelv, amelyet felfogunk” – hangsúlyozta Rjabkov.

Leszögezte, hogy Moszkva kész az egyenrangú párbeszédre, de arról szó sem lehet, hogy a gyengeség jeleként értelmezhető egyoldalú engedményeket tegyen az Egyesült Államoknak vagy az Európai Uniónak. Kifejezte reményét, hogy Washington és szövetségesei nem fogják átlépni az orosz fél által világosan meghatározott “vörös vonalakat”, ami segít majd elkerülni a további konfrontációs spirált.

“Szilárdságot kell tanúsítanunk, ez történik most. Ha egyesek Oroszország közelében vagy Oroszországtól távol némi meghökkenést vagy remegést éreznek, az talán csak annak az eredménye, hogy tévesen fogják fel a mai európai helyzetet és azt a szerepet, amelyet Oroszország játszik” – tette hozzá.

Rjabkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva és Washington ismét kapcsolatba lép majd Ukrajna ügyében, de hozzáfűzte, hogy erről nem született megállapodás.

Vlagyimir Putyin december 1-jén, az új nagykövetek megbízólevelének átadásakor kijelentette:

“Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a bennünket fenyegető fegyverrendszerek telepítését az Oroszországi Föderáció területének közvetlen közelében.”

“Nekünk pontos jogi garanciákra van szükségünk, mert nyugati kollégáink nem teljesítették szóbeli kötelezettségvállalásaikat. Mindenki tud azokról a szóban adott biztosítékokról, amelyek szerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ennek az ellenkezője történt. A jogos orosz biztonsági aggályokat lényegében figyelmen kívül hagyták. És most is figyelmen kívül hagyják őket” – fogalmazott az orosz elnök.

The post Orosz külügyminiszter-helyettes: van még idő az ésszerű megegyezésre appeared first on .

Azt írták, hogy a lakópark várhatóan a jövő év elejére készül el. A 11, egyenként 60 négyzetméteres könnyűszerkezetes ingatlanból álló lakópark építési munkálatai ütemezetten haladnak a Bv. Holding Kft. irányításával a beruházás helyszínéül szolgáló kőbányai telken.

A büntetés-végrehajtási szervezet a meglévő szolgálatilakás-állománya és albérleti támogatási rendszere mellett a szolgálati lakóparkkal kívánja biztosítani a munkatársai hosszú távú lakhatási lehetőségeit – tették hozzá.

A projekt különlegessége, hogy az épületek a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósága miskolci könnyűszerkezetes házpanelgyártó üzemének technológiáját felhasználva, illetve fogvatartotti munkaerő igénybevételével készülnek el.

Az összkomfortos ingatlanokba a büntetés-végrehajtás – fővárosi székhelyű intézeteiben szolgálatot teljesítő – munkatársai és velük együtt élő hozzátartozóik költözhetnek majd be.

The post Szolgálatilakás-építési projektbe kezdett a büntetés-végrehajtás appeared first on .

The post BeeHouse bemutatónap beszámoló appeared first on .

“Ez az egyik kulcskérdés Oroszország biztonsága szavatolásának szempontjából középtávon, sőt stratégiai perspektívában is. Erről folyamatosan, nyilvánosan beszélünk, figyelmeztetjük partnereinket, hogy ez számunkra elfogadhatatlan” – mondta Putyin a keddi orosz-amerikai virtuális csúcsra vonatkozó kérdésre válaszolva Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Beszámolója szerint Joe Bidennek is kifejtette álláspontját, amely szerint minden országnak joga van ahhoz, hogy a biztonsága szavatolásának a legelfogadhatóbb módját válassza, de ezt úgy kell megtennie, hogy ne ássa alá más országok biztonságát, adott esetben Oroszországét. A problémát az emberek közötti kapcsolatokhoz hasonlította, amelyekben az “Istentől adott szabadság” határtalan, de csak addig, amíg nem ütközik egy másik ember szabadságába.

“És itt kellene a kölcsönös korlátozásoknak életbe lépniük” – mondta

Putyin megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint a biztonságnak globálisnak kell lennie, és mindenkire egyformán ki kell terjednie. Elmondta: Moszkvát azért aggasztja Ukrajna esetleges NATO-felvétele, mert ott is ugyanúgy meg fognak jelenni az észak-atlanti szövetség kontingensei és bázisai, valamint – szerinte Oroszországot fenyegető – fegyverzete is.

“Hogy tehetnénk meg, hogy nem gondolunk erre, ez egyszerűen bűnös tétlenség lenne részünkről: passzívan nézni, ami ott (Ukrajnában) történik” – hangsúlyozta Putyin.

Bejelentette: az amerikai elnök javaslatára megállapodott Bidennel egy olyan struktúra létrehozásáról, amelyben konkrétan és részletesen foglalkoznak majd ezekkel a kérdésekkel, és amelyről az orosz fél rövidesen konkrét javaslatokat fogalmaz majd meg. Az ügyben Putyin maximális nyilvánosságot ígért.

Provokatívnak minősítette az azt firtató kérdést, hogy készül-e Oroszország megtámadni Ukrajnát, vagy sem, de válaszolva rá leszögezte:

“Oroszország békeszerető külpolitikát folytat, de jogában áll szavatolnia a saját biztonságát. Ahogy mondtam már, közép- és hosszú távú perspektívában erről tanácskozunk a partnereinkkel, az összes partnerünkkel, beleértve tegnapi tárgyalópartneremet, Biden urat, az Egyesült Államok elnökét is” – mondta.

Úgy vélekedett, a virtuális csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy van lehetőség a párbeszéd folytatására.

“Oroszország senkit sem fenyeget. Oroszország intézkedéseket hoz a lopakodó fenyegetés ellen, amely a határai felé terjed. Látjuk, ahogy a NATO elkezdi fokozatosan maga alá gyűrni Ukrajnát. Ez vörös vonal Oroszország számára” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva.

Rámutatott, hogy miközben az orosz fegyveres erők a saját területükön, nem pedig “valahol Latin-Amerikában” tartanak hadgyakorlatot, addig az amerikai katonák az orosz határokhoz utaznak, hogy ugyanezt tegyék. Közölte, hogy az amerikai fél a virtuális csúcson egyelőre nem volt hajlandó lényegi tárgyalásba bocsátkozni Putyinnak arról a javaslatáról, hogy kölcsönösen szüntessék meg a diplomaták munkáját megnehezítő korlátozásokat.

Peszkov szerint a két elnök párbeszéde konstruktív volt, de lehetett volna eredményesebb is. Mint mondta, személyes találkozó megszervezéséről egyelőre nem esett szó, és elképzelhetőnek nevezte, hogy Putyin és Biden legközelebb online tárgyal majd, ha munkatársaik párbeszéde gyümölcsözően alakul.

Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta, hogy a két elnök a éppen a második világháborús amerikai hadba lépéshez vezető Pearl Harbor elleni japán támadás 80. évfordulóján beszélt egymással. Mindketten megemlékeztek a konfliktus által a családjuknak okozott veszteségről.

The post Putyin: a NATO keleti bővítése nagyon érzékeny téma Oroszország számára appeared first on .

Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) tájékoztatása szerint ez a mészárlás helyszínétől található legtávolabbi tömegsír. A feltárt tömegsírban található maradványokat összehasonlították az eddig eltűntként számon tartott srebrenicai áldozatok családtagjainak DNS-ével, és tíz esetben egyezést találtak. A maradványokat a boszniai azonosítási központnak továbbították – olvasható a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolójában.

A tömegsír feltárása júniusban zajlott, a maradványok azonban nehezen elérhető helyen, egymással összekeverve hevertek, így sokáig tartott a kihantolás, a rendszerezés és az azonosítás.

Az ICMP tájékoztatása szerint a most feltárt tömegsír annak a falunak, Godinjska Barának a közelében található, ahol 1995 júliusának közepén a Skorpió elnevezésű félkatonai szervezet tagjai hat srebrenicai férfit lőttek agyon. Az ott készült videofelvételeket a nemzetközi tárgyalásokon bizonyítékként használták fel.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kihantolták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csakis DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani.

A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Eddig több mint kilencven tömegsírt tártak fel, és a több mint nyolcezerből 6955 áldozatot azonosítottak.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a “Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, illetve a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek. Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

The post Srebrenicai áldozatok tömegsírját fedezték fel Bosznia-Hercegovinában appeared first on .

Az 1948-tól hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vezetése már 1980 nyarán, az akkor zajló lengyelországi sztrájkokra reagálva fontolgatta a hadiállapot bevezetését. Az elmélyülő gazdasági és társadalmi válság azonban erősen mozgósította a társadalmat, melyet erkölcsileg a lengyel pápa, Szent II. János Pál 1978-as megválasztása és 1979-es első lengyelországi zarándoklata is megerősített a totalitárius rendszerrel szembeni ellenállásban.

A LEMP Központi Bizottsága a feszültség növekedésétől, általános sztrájk megszervezésétől tartva nem vállalt nyílt szembeszegülést. A hatalom képviselői – taktikai lépésként – 1980. augusztus 31-én aláírták Gdanskban a munkásokkal a Szolidaritás független szakszervezet megalapítását jóváhagyó gdanski megállapodásokat. Ezzel párhuzamosan hozzáláttak a rezsimet megerősítő hatalmi megoldás, a hadiállapot terveinek kidolgozásához.

1981 februárjában Wojciech Jaruzelski tábornok – 1968-tól nemzetvédelmi miniszter – lett a kormányfő. Jaruzelski már 1980 őszén elkészítette a hadiállapot bevezetését célzó jogszabályokat, 1980 decemberében pedig Moszkvában, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján bemutatta a Szolidaritás megsemmisítését célzó tervét.

Az életszínvonal akkoriban tovább süllyedt, a vezetés 1981 nyarán a jegyrendszer bevezetésére kényszerült. A Szolidaritás közben csaknem 10 millió tagú szervezetté, jelentős társadalmi mozgalommá erősödött.

A LEMP Központi Bizottsága 1981. december 5-én hagyta jóvá a hadiállapot bevezetését. Ezt gondosan felépített, a nehézségekért a Szolidaritást felelőssé tevő propagandakampány előzte meg. Az előkészületeket Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka felügyelte, a hadiállapotot meghirdető százezer röplapot is a Szovjetunióban nyomtatták.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által 2009-ben közzétett korabeli jegyzék szerint Jaruzelski december 8-ról 9-re virradó éjjel a Varsóban tartózkodó Kulikovval találkozott, és hangsúlyozottan kérte a Varsói Szerződés katonai támogatását a hadiállapot bevezetéséhez. Kulikov nem zárta ki a beavatkozást, de aláhúzta: “először a saját lehetőségekből kell meríteni”.

A hadiállapotot – a Szolidaritást és a közvéleményt is sokkolva – 1981. december 13-ára, vasárnapra virradó éjjel vezették be. A kormányzást a Jaruzelski által irányított, 22 magas rangú tisztből álló, az akkori lengyel alkotmány fényében is törvényellenesen felállított testület, a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa (WRON) vette át.

Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, az intézményeket katonai komisszárok lepték el. A műveletekben hetvenezer katona és harmincezer belügyi funkcionárius vett részt. Kikapcsolták a telefonokat, este 22 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat vezettek be. Egy héten belül több mint ötezer, 1982 végéig több mint tízezer embert internáltak.

A hadiállapot bevezetésére december 14-től mintegy kétszáz vállalat dolgozói ülősztrájkokkal válaszoltak. Negyven helyen az ilyen tiltakozásokat a hadsereg és különleges rendőri alakulatok (ZOMO) kegyetlenül leverték, a katowicei Wujek bányában kilenc bányász életét követelő sortűz dördült el.

A Szolidaritás – noha hivatalosan csak 1982. október 8-án helyezték törvényen kívül – illegalitásba kényszerült. A kibontakozó földalatti ellenállás támaszát a katolikus egyház jelentette.

A hadiállapot bevezetésére az Egyesült Államok a kommunista Lengyelországgal szembeni, később a Szovjetunióra is kiterjesztett gazdasági szankciók meghirdetésével reagált. A Szolidaritás üldözött tagjainak támogatására több európai városban is tömegek tüntettek, adományokat gyűjtöttek. A francia és a német szövetségi kormány azonban visszafogott volt a varsói vezetés elítélésében.

A hadiállapotot 1982. december 31-én függesztették fel, majd 1983. július 22-én – II. János Pál második lengyelországi zarándoklata után – feloldották, bár a korlátozások egy részét egészen 1989-ig megőrizték. Ezen időszak halálos áldozatainak számát máig nem sikerült pontosan megállapítani, az IPN több tucatra becsüli őket. A legfiatalabb áldozat Emil Barchanski 17 éves gimnazista volt. A hadiállapot áldozatának tartják a Szolidaritást támogató, 1984 októberében a kommunista vezetés parancsára meggyilkolt, azóta boldoggá avatott Jerzy Popieluszko katolikus papot is.

A hadiállapot üldöztetései, az internálások mellett a katonai és a rögtönítélő bíróságok által hozott ítéletek, a munkahelyi és iskolai elbocsátások, a kényszerű emigráció több százezer embert is érinthettek az IPN szerint.

A hadiállapot során elkövetett kommunista bűntettek miatt az IPN ügyészi osztálya tavaly decemberig 170 személy ellen indított eljárást, ezek alapján a bíróságok 41 embert ítéltek el, többségüket felfüggesztett szabadságvesztésre.

Az ügyek többségét a bíróságok elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették – így történt ez a hadiállapot két fő felelőse,  Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is. Jaruzelskit, aki az 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon kötött kompromisszum értelmében 1989-1990-ben lengyel elnök volt, 2014-ben katonai tiszteletadással temették el a varsói Powazki nemzeti sírkertben.

The post Negyven éve vezették be a hadiállapotot Lengyelországban appeared first on .

A miniszter kiemelte: a kormány családügyi politikájával összhangban, az ideihez hasonlóan, a honvédelmi tárca jövőre is támogatja a gyermeket vállaló, illetve gyermeket nevelő dolgozókat. A hivatásos és szerződéses katonák, honvédelmi alkalmazottak részére gyermekenként tanévindítási, továbbá nevelési támogatást biztosítanak – mondta.

A hivatásos és szerződéses katonák, honvédelmi alkalmazottak gyermekenként, szülőnként bruttó 200 ezer forintos születési támogatást is kaphatnak, vagyis, ha mindkét szülő honvédelmi dolgozó, mindketten jogosultak a juttatásra. Továbbra is hozzájárulnak a honvédségi dolgozók munkába járási, étkezési és ruházati költségeihez. A fiatalok megszólításáért a jövőben is folytatódnak a honvédelmi ösztöndíjprogramok – közölte Benkő.

Januárban újabb tíz százalékos illetményfejlesztésben részesülnek a katonák. A honvédelmi alkalmazottak jövőre is megkapják a 2019-ben megkezdett 35 százalékos emelés újabb, öt százalékos részletét. Ezen felül további két százalékkal emelkedik majd fizetésük – közölte. Emlékeztetett továbbá a kormány azon döntésére is, amelynek értelmében hathavi juttatást, úgynevezett fegyverpénzt kapnak az egyenruhások.

A miniszter elmondta, hogy hagyományosan év végén írják alá ezt a megállapodást, így volt tavaly is. Benkő kiemelte, hogy amit a honvédelmi tárca a múlt év végén vállalt, azt – a kihívások ellenére – maradéktalanul teljesítette. Sőt a többletfeladatokat is figyelembe vette – jegyezte meg.

A Hosz elnöke azt mondta: a honvédelmi tárcánál eddig is jól működött az érdekegyeztetés rendszere. A HÉF-et képviselő mindhárom aláíró szervezet sikerként értékeli mind a bérekről, mind a béren kívüli juttatásokról szóló megállapodást – közölte. Kiemelte, hogy az elmúlt időszak óriási terhet rótt a katonákra, akik a többi között külszolgálaton, a határon, az egészségügyi intézményekben is sok munkát végeztek. Ennek nyomán könnyű volt a tárgyalásokat lefolytatni, hiszen a Honvédelmi Minisztérium is látja a munkát és az eredményeket – mondta.

A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás “nem egy ígéret, ez egy vállalás, amely soha nem teljesül alul, inkább felül”. Kitért arra, hogy a gazdasági helyzet, a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése, az egészségügyi szakdolgozók béremelése is “árnyalja” némiképp a honvédelmi emeléseket. Ezzel együtt Varga István azt mondta: az első negyedév vége felé áttekintik a helyzetet és kijelölik az utat a további munkához.

The post Megállapodtak a honvédség béren kívüli juttatásairól appeared first on .

“Nemrégiben az Európai Unió bekapcsolódott Ukrajna militarizálásába. Az Unió Tanácsa december 2-án úgy döntött, hogy 31 millió eurót különít el az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai és technikai segítségnyújtásra. Ez a döntés semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez a Donyec-medencében. Ennek fényében a békés rendezésről szóló tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak” – mondta.

Zaharova nehezményezte, hogy a kapcsolattartó csoport és munka-alcsoportjai december 7-8. között tartott ülései ismét eredménytelenül zárultak. Azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy csak imitálja a minszki intézkedéscsomagban vállalt kötelezettségei teljesítését és kerüli a közvetlen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, megpróbálva a rendezés elakadása miatt a felelősséget Oroszországra hárítani.

A külügyi szóvivő kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg a NATO támogatásával vonta össze erőit a Donyec-medencei érintkezési vonalnál. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagykaliberű tüzérséget és páncélozott járműveket telepített át az ország keleti részére és folytatja a drónok használatát.

Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán nyilatkozva közölte, hogy az orosz külügyminisztérium megkezdte a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi online megbeszélése nyomán rá kiosztott feladatok kidolgozását. Az eszmecsere homlokterében az ukrajnai válság állt, de a felek kitértek a kétoldalú viszony aspektusaira, valamint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés és a kiberbiztonság kérdéseire is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy a virtuális csúcson a két elnök amerikai felvetésre egyetértett abban, hogy a NATO-t érintő konceptuálisan fontos kérdések egyeztetésébe be kell vonni az Egyesült Államok észak-atlanti szövetségeseit is. Közölte, hogy Putyin és Biden nem állapodott meg a tárgyalások formátumában, amelyeken a Moszkva által követelt hosszútávú és írásos biztonsági garanciákat fogják megvitatni.

Putyin az elmúlt hetekben többször is elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítésének folytatását, mert az szerinte ahhoz fog vezetni, hogy a szövetség Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít Ukrajnába.

The post Orosz külügy: az EU beszállt Ukrajna “militarizálásába” appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezte, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény felkerüljön az “uniós dimenziójú” bűncselekmények listájára – közölte a brüsszeli testület. A közlemény szerint az intézkedést az indokolja, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény Európában – úgy a valós világban, mint az online térben – egyre jelentősebb mértékben terjed, és aggasztó méreteket ölt.

A bizottság úgy véli, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény azonos bűncselekménytípushoz tartoznak, mivel mindkettőnek lényegi vonása, hogy az elkövetőket a valamilyen közös, vélt vagy valós jellemzővel rendelkező emberek vagy csoportok ellen táplált gyűlölet hajtja. Az ilyen cselekedet – mint írták – különösen súlyos bűncselekménynek minősül, mivel aláássa az az unió közös értékeit és az alapvető jogokat, káros hatással vannak az egyénekre, a közösségeikre és a társadalom egészére.

Leszögezték: mivel jelenleg nincs jogalap a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítására, az uniós bűncselekményeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő jelenlegi listáját ki kell bővíteni. Ezáltal közös minimumszabályok állhatnak rendelkezésre a bűncselekmények és az összes uniós tagállamban alkalmazni köteles szankciók meghatározására vonatkozóan.

Közölték: a kezdeményezés az első lépés az uniós dimenziójú bűncselekmények listájának kibővítésére. A következő lépésben a tagállamoknak kell jóváhagyniuk a kezdeményezést, ezt követően pedig az Európai Bizottság előterjesztheti a vonatkozó jogalkotási javaslatot.

The post Uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánítanák a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket appeared first on .

Geraszimov szerint a Kijevnek szánt fegyverszállítások “drasztikus és veszélyes” lépésekre bátorítják az ukrán vezetést, amely egyébként sem hajtja végre a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Ez, mint mondta, tovább élezi a helyzetet Délkelet-Ukrajnában.

“Azonban az ukrán hatóságok minden olyan provokációja, amely a Donyec-medencei problémák erőszakos megoldására irányul, meg lesz szüntetve” – fogalmazott.

A tábornok hazugságnak nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint Oroszország ukrajnai inváziót készít elő, és azt hangoztatta, hogy a saját területen végzett katonai rutintevékenységről nem kell értesíteni más feleket.

Nehezményezte, hogy a NATO katonai tevékenysége a közelmúltban jelentősen felélénkült, és a szövetség évente mintegy negyven nagyobb hadgyakorlatot tart az orosz határok közelében. Hozzátette, hogy az amerikai légierő hadászati gépei gyakran tűnnek fel az orosz légtér közelében, orosz területen lévő célpontok ellen manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapásokat gyakorolva.

A vezérkari főnök szerint az orosz nukleáris triád biztosítja a potenciális ellenség elrettentését, a szárazföldi telepítésű hadászati nukleáris erők hordozórakétáinak több mint 95 százaléka harci bevetésre készen áll. Azt hangoztatta, hogy a stratégiai nukleáris erők fejlesztése az Új START-szerződéssel szigorú összhangban történik.

Sikeresnek nevezte a Cirkon hiperszonikus fegyverrendszerrel végzett, a befejezésükhöz közeledő kísérleteket. Geraszimov elmondta: bebizonyosodott, hogy a hangsebesség kilencszeresét elérő manőverező repülőgép hadihajóról és nukleáris meghajtású tengeralattjáróról egyaránt indítható.

Az ausztrál-brit-amerikai AUKUS új katonai tömörülést “destabilizáló tényezőnek” nevezte, kifogásolva egyebek között, hogy az ausztrál atomtengeralattjáró-flotta létrehozása révén előfeltételeket teremt a nukleáris technológia elterjedéséhez. Elmondta, hogy az orosz hadsereg védelmi együttműködést folytat ázsiai-csendes-óceáni térségbeli partnerekkel, és támogatja “a térség biztonságának szavatolását szolgáló többoldalú mechanizmusokat, amelyek figyelembe veszik valamennyi állam érdekeit”. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben folytatott orosz-kínai együttműködést a “stabilitás fontos elemének” minősítette.

Geraszimov az állította, hogy az amerikai csapatok “illegitim” szíriai jelenléte csökkenti a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságát.

Kitért egyebek között az Oroszország közelmúltbeli műholdellenes rakétakísérletével kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is. Állítása szerint a hónap elején megsemmisített régi szovjet műhold roncsait ellenőrzés alatt tartják, azok nem fenyegetnek aktív űrobjektumokat.

The post Egyre keményebb az orosz vezérkari főnök appeared first on .

Aki autóval jár, annak nem csupán egy esetleges defekt lehetőségével kell számolnia. Váratlanul olyan szituációban találhatjuk magunkat, mikor bizony kint rekedünk saját gépjárművünkből. Ez egy elég kényelmetlen meglepetés lehet, így hát érdemes felkészülnünk erre is.

Gyakori hibák

Bármikor találkozhatunk mindennapi életünk során olyan eshetőséggel, amikor képtelenek vagyunk kinyitni autónkat. Számtalan dolog közbejöhet. Lemerülhet a távirányító vagy az autó akkumulátora, beletörhet a kulcs, de egyéb nem várt dolgok is közbejöhetnek. Néha előfordul, hogy közvetlen a zárszerkezet hibásodik meg, főleg régebbi autóknál – ekkor bizony se a távirányító, se a kulcs nem segít. Máskor a reggeli kapkodás során felejtjük „egy pillanatra” bent a kulcsot, és máris kész a baj. Egy még kellemetlenebb meglepetés, mikor reggel azt látjuk, hogy valaki a kocsink zárjával babrált, emiatt lehetetlen azt kinyitni.

Ilyenkor felkészületlenségünk miatt sok kárt csinálhatunk saját magunknak. Az ablakot betörni nem jó móka és nem is kifizetődő, a zárszerkezet megpiszkálásával pedig tovább ronthatjuk a dolgokat. Nagyon sokan azonnal autómentőt hívnak, azonban ez nem a legjobb megoldás. Nem csupán költséges egy vontató és a szerelőműhely megfizetése, de valószínűleg napokat kell majd várnunk, mire autónkat újra birtokba vehetjük. Ezen felül számoljunk azzal is, hogy a lakatosmunkák során a nem erre specializálódott szerelők összekaristolhatják a festést, ami további költségekkel jár. Van azonban jobb megoldás. Nem csupán olcsón, de gyorsan orvosolható a probléma.

Mit tegyünk ilyenkor?

Az első és legfontosabb, hogy ne feszegessük az ajtókat. Mérjük fel alaposan mi a hiba oka. Ez néha egyértelmű, például a kulcs beletörésekor. Máskor érdemes kicsit tovább szemlélődnünk. Ha odabent a riasztó fényt ad, és nem nyílik gombnyomásra az ajtó, akkor valószínűleg a távirányító merült le. Fordított esetben az akkumulátor lehet a ludas. Ha a zár körül idegenkezűség nyomait látjuk, az is egyértelmű jel. Van, amikor azonban fogalmunk sincs, mi okozhatja a problémát, ilyenkor az elöregedett zárszerkezetben lehet belső hiba. Ha rájöttünk, mi a hiba oka, vagy legalábbis sejtjük, akkor már azzal is tisztában lehetünk, hogy képesek vagyunk-e magunk orvosolni. Egy lemerült távirányító még nem feltétlen jelent problémát számunkra, de egy komplexebb hiba esetén a legjobb dolog szakemberhez fordulnunk. Nem karosszérialakatosra kell gondolnunk ilyenkor, hanem képzett zárspecialistára. Egy megfelelő szakember, aki az autó ajtónyitás művészetére szakosodott, akár egy fél órán belül orvosolhatja a megoldhatatlannak vélt feladatot. Nem kell várni egy szerelőműhelynél, nem rondít bele a festésbe, a fényezésbe, és a legtöbb esetben a helyszínen megoldja a gondot.

Az előzetes hibafelmérés pedig fontos szerepet tölt be ebben. Ha tudja a szakember, mire számítson, akkor a megfelelő felszerelést összekészítve a lehető leggyorsabban képes segíteni a bajunkon. Talán régen ez a szolgáltatás nem volt elérhető, viszont ma már bárki igénybe veheti. Súlyos összegeket és rengeteg időt takaríthatunk meg ezzel. Az erre szakosodott emberek pedig általában kínálnak lehetőséget a rendszer zárellenőrzésére is. Ezt is érdemes beiktatnunk, mivel sokkal költségkímélőbb megoldás, és az idegeinket sem vágja tropára, ha így elejét vesszük a bajnak. Különösen fontos ez a régebbi gépjárművek esetében, mivel a kötelező műszaki során nem térnek ki alaposabban erre.

The post Mit tegyünk, ha nem nyílik az autónk? appeared first on .

Az FSZB szerint Zinovij Koval (47 éves) és Ihor Koval (22 éves) azzal a céllal érkezett Oroszországba, hogy információt gyűjtsön, valamint fotó- és videofelvételeket készítsen stratégiailag fontos vállalatokról és a közlekedési infrastruktúra létesítményeiről az SZBU számára. Az apa-fiú rokoni kapcsolatban lévő gyanúsítottak gépkocsijában egy rövidcsövű és egy automata fegyvert, valamint egyéni védőfelszerelést is lefoglaltak.

A két Kovalnak – vallomásuk szerint – Vaszil Kovalik ezredes, az SZBU Ternopil megyei parancsnokságának munkatársa tízezer dollárt ajánlott fel az információkért cserében. Az FSZB bejelentése szerint az elfogott harmadik gyanúsítottat, Olekszandr Cipiket (23 éves) a GUR terrorcselekmények elkövetésére vezényelte Oroszországba. Erről Cipik beismerő vallomást tett.

A támadást két, improvizált robbanószerkezet felrobbantásával tervezte végrehajtani. A robbanószerkezetek TNT-egyenértéke másfél kilogramm volt.

Cipik korábban három ukrán katonai hírszerző társaságában illegálisan lépte át a határt, azzal a céllal hogy házilag előállított robbanószerkezetek számára rejtekhelyeket alakítson ki orosz területen. A férfit a visszatérése után vették őrizetbe, amikor a pokolgépekkel a merénylet tervezett helyszínére tartott. Cipik a tájékoztatás szerint Maxim Kirilovec ezredes utasításait követte.

Az FSZB nem közölte, hogy a kémeket mikor és hol fogták el. A három gyanúsított ellen büntetőeljárás indult.

The post FSZB: három ukrán kémet vettek őrizetbe Oroszországban appeared first on .

Azzal gyanúsítják őket, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején szerb nemzetiségű civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket a Szarajevóhoz közeli Hrasnica faluban. Az ügyészség közleménye szerint az elfogottak legalább nyolc ember haláláért felelősek, valamint a gyanú szerint több mint száz civilt tartottak fogva és kínoztak meg.

Az akciót a szerbiai nyomozó szervekkel közösen hajtotta végre a boszniai nyomozó hivatal, az áldozatok egy része ugyanis már Szerbiában él. A múlt héten a boszniai rendőrség tizenhat, háborús bűnökkel gyanúsított egykori szerb katonát fogott el, mert a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.

A boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

A közlemény szerint az ITM akkreditált élelmiszer- és vegyipari laboratóriumának vizsgálata a szaloncukrok bevonatarányának és nettó tömegének megfelelő feltüntetésére terjedt ki. A húszféle csemege között a klasszikusnak számító zselés és marcipános mellett előfordult tiramisu ízű és tökmagkrémes is. A szabályozásban megkülönböztetett három fajtából mártott és töltött édességeket ellenőriztek fele-fele arányban, kandírozottat ezúttal nem.

A túl vékony burokkal rendelkező szaloncukor tölteléke könnyen kifolyhat, a mártott termék a kevés bevonat miatt hamarabb kiszáradhat. A megfelelő arányt ezért előírások rögzítik, a töltöttek mindegyike megugrotta a 25, a mártottaké pedig a 20 százalékos limitet. Az elégtelen bevonat miatt tehát egyetlen szaloncukrot sem kellett bevonni.

Rendelkezés adja meg azt is, hogy a tételellenőrzés során legfeljebb mennyivel térhet el az előre csomagolt termék tömege a tájékoztatásban jelzettől. 100-200 gramm között kilenc százaléknál nagyobb különbség már nem fogadható el. Egy termék dobozába az egyedileg megengedhetőnél is kevesebb szaloncukrot csomagoltak, az ügyben hatósági eljárás indult. A vizsgált termékek tételes felsorolása a Fogyasztóvédelmi portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: az év vége a legerősebb időszak a kereskedelmi forgalomban, így többletfeladatokkal jár a hatósági munkában. A fogyasztóvédelem otthonaink nyugalma érdekében nemcsak a megspórolható kiadásoktól, hanem a felesleges bosszúságoktól is igyekszik megkímélni a magyar családokat. Az ünnepi ellenőrzéssorozat következő eleme a rázós fényfüzérek kiszűrésével a használók biztonságát védi.

The post Egyetlen szaloncukor akadt fenn az ellenőrök sűrű szövésű szűrőjén appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a két férfit emberkereskedelem minősített esetével vádolják. A két szegedi férfi a vádirat szerint 2014 és 2017 között részben egymástól függetlenül, majd közösen futtatott két lányt elsősorban Dániában és Hollandiában, de időnként Izlandon, Svájcban és Svédországban is. A vádlottak a sértetteket labilis, befolyásolható személyiségüket, nehéz anyagi helyzetüket és érzelmi kiszolgáltatottságukat kihasználva vették rá a prostitúcióra.

A két férfi irányította a nők tevékenységét, szállította, felügyelte, ellenőrizte, beszámoltatta őket, megszervezte külföldi lakhatásukat, meghatározta a naponta megszerzendő bevétel nagyságát. Mikor a férfiak egyike börtönbe került, felvette a kapcsolatot a másik vádlottal – és részben tiltott kapcsolatot tartva – rajta keresztül irányította a prostitúciós tevékenységet.

A vádlottak a sértettektől a megszerzett pénz nagy részét elvették, majd azt pénzküldő szolgáltatókon keresztül a társaik segítségével hazautalták, ingatlanokba fektették és felélték.

A két férfinak a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásában segítő három vádlott ellen pénzmosás bűntette miatt emeltek vádat – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Prostituáltakat futtatókkal szemben emeltek vádat Szegeden appeared first on .

A török államfő erről kedden, kétnapos katari hivatalos útjának végén beszélt újságíróknak. Erdogan a nyilatkozatban azt is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó döntéseket semmisnek tekinti. “A helyzet ennyire egyszerű. Úgy vesszük, mintha nem lennének” – tette hozzá.

Az Európa Tanács (ET) pénteken küldött értesítést Törökországnak, hogy kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene, amiért az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) korábbi döntésének megfelelően nem bocsátja szabadon Kavalát.

Az ET a közleményében közölte: a bírósági eljárás megindításáról a szervezet miniszteri bizottsága 2022. február 2-i ülésén dönthet. Egyúttal felkérte Ankarát, hogy január 19-ig nyújtsa be álláspontját az ügyben, miután november 26-án egy török bíróság úgy határozott, hogy a több mint három éve börtönben lévő Kavalát továbbra is fogva tartják.

A 47 tagországból álló, strasbourgi székhelyű szervezet arra hívta fel Ankara figyelmét, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntését addig is végre kell hajtani, amíg az ellene jelenleg is folyó eljárás ügyében a török alkotmánybíróság döntést nem hoz.

Emlékeztettek rá: 2019. decemberi ítéletében az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok bűncselekmény bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe a török üzletembert. Ankara ezzel szerinte megsértette Kavalának a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jogát, amelyet az Európai Emberi Jogi Egyezmény rögzít. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie a férfi őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, “az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága arról is tájékoztatott, hogy – az Emberi Jogok Európai Bíróságának decemberi döntésével összhangban – Demirtas szabadon bocsátására is felszólította Ankarát.

Emlékeztettek rá: az emberi jogi bíróság nagykamarája az emberi jogi egyezmény számos megsértését állapította meg a volt kurd kisebbségi vezető letartóztatásával és előzetes letartóztatásával kapcsolatban, ezért 2020 decemberében hozott ítéletében elrendelte a 2016 óta fogva tartott Demirtas szabadon bocsátását. Arra hívták fel Ankara figyelmét, hogy a bíróság döntését maradéktalanul végre kell hajtani.

The post Erdogan: Törökország nem ismeri el a Kavala és Demirtas fogva tartására vonatkozó EU-s döntéseket appeared first on .

“Maga a kapcsolattartás az elrettentés és az eszkaláció enyhítésének eszközeként szolgál. Nagyra értékeljük az Egyesült Államok kulcsfontosságú diplomáciai szerepvállalását azon erőfeszítésekben amelyek arra irányulnak, hogy Oroszországot rávegyék a tárgyalásokhoz történő visszatérésre” – fogalmazott a tárcavezető.

Meggyőződésének adott hangot, hogy Putyin “nagyon világos és erőteljes jelzéseket kapott az eszkalációt érintően, amelyet Oroszország folytat az ukrán határ mentén és a térség egészében”. Kiemelte, hogy “most, mivel Oroszország nem mutat semmiféle konstruktivitást”, a fő prioritás átfogó, hatékony elrettentő intézkedéscsomag kialakítása a katonai eszkaláció megakadályozása érdekében. Hozzátette, hogy ennek elérése érdekében Kijev szoros együttműködést folytat partnereivel az “Atlanti-óceán mindkét partján”.

Az ukrán külügyminiszter rámutatott, hogy Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várható csütörtöki telefonmegbeszélése lehetővé teszi hogy újraélesszék a “Moszkva megfékezésére”, valamint a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos úton történő rendezésére létrehozott, úgynevezett “normandiai formátumot”. A normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett Németország és Franciaország vesz részt.

A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden a keddi csúcstalálkozón kifejezte az Egyesült Államok és európai szövetségesei “mélységes aggodalmát” az orosz csapatösszevonások miatt Ukrajna határánál, és egyértelművé tette, hogy Washington és partnerei erőteljes gazdasági és egyéb intézkedésekkel válaszolnak majd az esetleges katonai eszkalációra.

“Ha Vlagyimir Putyin azt szeretné, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken földgázt szállíthasson, akkor talán nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát” – fogalmazott Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki kiemelte még: Biden nem tett ígéretet Putyinnak arra, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több országot Kelet-Európában.

The post Kuleba: a Biden-Putyin csúcstalálkozó az elrettentést és a feszültség enyhítését szolgálta appeared first on .

Az ukrán államfő e szavakkal kommentálta Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi virtuális csúcstalálkozóját szerdán Kijevben, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel – megbeszélésüket követően – tartott közös sajtótájékoztatójukon.

“Általában véve pozitívnak tartom, hogy az amerikai elnök beszélt az orosz elnökkel” – jelentette ki Zelenszkij. Leszögezte: számára az a legfontosabb tény, hogy Bidennek van “valódi, személyes reakciója” a Donyec-medencei fegyveres konfliktusra és személyesen szerepet vállal annak rendezésében. Közölte, hogy csütörtökön kívánja részletesebben kommentálni a csúcstalálkozót, miután beszélt telefonon az Egyesült Államok elnökével.

Zelenszkij beszámolt továbbá arról, hogy a horvát miniszterelnök kijevi látogatásán közös nyilatkozatot írtak alá Ukrajna “európai perspektívájának” elismeréséről. Az elnök hangsúlyozta, nagyra értékeli, hogy Zágráb támogatja Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozási törekvéseit. Megjegyezte, hogy Horvátország már a hatodik EU-tagállam, amely kétoldalú nyilatkozatot írt alá Ukrajna európai jövőjének támogatásáról. Eddig a balti államok, Lengyelország és Szlovákia írt alá Kijevvel ilyen tartalmú nyilatkozatot.

The post Zelenszkij Ukrajna “győzelmét” látja az amerikai támogatásban appeared first on .

Az NKE kedden Facebook-oldalán felidézte: Koltay Andrást, az NKE 2018-tól hivatalban lévő rektorát Áder János államfő a miniszterelnök javaslatára december 3-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére nevezte ki. Koltay december 4-étől kilenc éven át tölti be az NMHH elnöki posztját.

Koltay a távozását követően a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatójaként továbbra is az NKE kötelékében marad – írták. Az NKE a bejegyzésében kitért arra, hogy december 4-étől változás történt az NKE rektori hivatalának vezetői posztján: a főtitkári feladatokat Szalontainé Czettisch Barbara távozásával Diószegi Péter korábbi főtitkárhelyettes látja el.

The post Christián László látja el a rektori feladatokat az NKE-n appeared first on .