Biztonságpiac

A rablók 2008 májusában a Damjanich utcai iroda páncélszekrényéből 570 ezer forintot vittek el. A rablók a helyiségben egyedül tartózkodó nőre, az ügyvezető feleségére fegyvert fogtak, kezeit gyorskötözővel összekötözték, majd bezárták a mosdóba.

A nő száját előbb leragasztották, ám később a ragasztószalagot levették. Ez, a helyszínen felejtett ragasztószalag vezetett nyomra, ugyanis a férfi gumikesztyűjének egy darabja is a szalagon maradt. A nyomozás során erről lehetett DNS mintát venni, így tudták azonosítani az egyik elkövetőt.

Az ügyészség egyebek mellett arra tett indítványt, hogy a bíróság a férfit beismerés esetén is végrehajtandó fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre ítélje – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy 13 évvel ezelőtti fegyveres rablás ügyében appeared first on .

A helikopterekről a Lockheed Martin–Sikorsky fegyvergyárral, a tankoló repülőgépekről pedig a Boeing amerikai multinacionális céggel írtak alá szerződést az izraeli védelmi minisztérium képviselői az Egyesült Államokban a minisztérium bejelentése szerint.

“Alkalmasabbá tesszük a légierőt a közeli, és még inkább az Izrael határaitól távoli kihívásoknak történő megfelelésre” — nyilatkozta Benjamin Ganz védelmi miniszter az üzlet nyélbe ütése után, a ynet hírportál szerint az Izraeltől több mint kétezer kilométerre lévő Iránra utalva.

A fegyvervásárlás nyomán az izraeli légierő lecseréli régi, elavult helikoptereit, amire az amerikai segélyalapból mintegy kétmilliárd dollárt (mintegy 650 milliárd forint) költenek. Az ügylet révén opciót szereztek a jövőben újabb hat CH-53K helikopter megvásárlására is. Az első hat gép leszállítását 2026-re várják Izraelben.

A két Boeing KC-46-os üzemanyagtöltő repülőgép a már korábban megvett két gép mellett áll hadrendbe, s ezek megvásárlását is az amerikai segélyből fedezik. Ezt a fegyverüzletet mintegy 1,1 milliárd dollárra (több mint 250 milliárd forintra) becsülik.

Ezeket a megállapodásokat mintegy két éve kellett volna aláírni, de az állami költségvetés hiánya és a többször megismételt választások megakadályozták az izraeli parlament, a kneszet állandó bizottságainak létrehozását, és ezért többször elhalasztották ezt a stratégiai lépést.

“A CH-53K lehetővé teszi, hogy a légierő továbbra is a legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb nehéz szállítóhelikopterekkel tudja ellátni feladatait, és hozzájárul Izrael állam nemzetbiztonságának megerősítéséhez a következő évtizedekben” – nyilatkozta az ügyletről Josua Sani, a Lockheed Martin izraeli leányvállalatának vezérigazgatója.

The post Izrael amerikai szállítóhelikoptereket és üzemanyagtöltő repülőgépeket vásárol appeared first on .

Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök intenzív hang- és fényhatásai a háziállatok számára sokkos pánikot okozhatnak. Néhány szempont figyelembevételével azonban megelőzhető lehet, hogy a szilveszteri petárdázások következtében kellemetlen szituációk keletkezzenek – olvasható a közleményben.

A petárdától megijedt macskák éles marásokat okozhatnak gazdáiknak, a kutyák a kerítésen átugorva vagy a pórázt a gazda kezéből kitépve próbálhatnak a robbanásoktól elmenekülni. Fontos, hogy a háziállatokat tulajdonosaik a petárdázás helyszíneire semmiképpen ne vigyék ki. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt körülbelül öt-tíz kilométert is képesek megtenni. Van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő – idézi az összegzés Seres Zoltánt, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársát.

Az egyesület közleményében arra kéri a háziállatok tulajdonosait, hogy a kutyában lévő, kötelező mikrochip legyen állatorvos által a gazda adatait tartalmazóan beregisztrálva, mivel ha valaki megtalálja az állatot, a gazda így gyorsabban elérhető. Szintén érdemes a kutyákra, macskákra a gazda elérhetőségét tartalmazó bilétás nyakörvet kötni, hogy a megtaláló könnyen elérhesse a tulajdonost. A baj megelőzése érdekében csütörtök és vasárnap között a kijelölt sétáltató helyeken is fokozott óvatossággal, pórázon érdemes a kutyákat sétáltatni.

Az otthonokban a háziállatoknak érdemes a közvetlen utcai hangoktól elszigetelt helyet, például belső szobát, udvarrészt, garázst vagy jó kerítéssel körülvett udvart biztosítani. A sötétítő függöny lehúzása és a redőny leeresztése szintén a háziállatok védelmét szolgája. Félősebb kutyák és macskák számára az állatorvos által ajánlott nyugtató szerről is gondoskodhatnak tulajdonosaik a petárdázások idejére.

A háziállat esetleges elkóborlása esetén érdemes a www.orpheus.hu oldalon a közelben működő állatvédő szervezetekről informálódni – áll az összegzésben.

The post A háziállatok védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri petárdázás idején állatvédők appeared first on .

2021. december 19-én egy nyírségi család nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztásával járó ünnepséget tartott egyik gyermekük születésnapja alkalmából. Amikor az ital fogyni kezdett, a család tagjai közül többen átmentek a közelben lakó kocsmároshoz, jogtalanul bementek a zárt udvarra és ott alkoholt követeltek, amit azonban nem kaptak meg. A kocsmáros értesítette a rendőrséget, akik a hangos zene miatt és a várható újabb jogsértés megelőzése céljából intézkedni kezdtek.

Eközben az ittas állapotban lévő 16 éves fiú és 50 éves anyja visszamentek a kocsmároshoz és a kaput éppen bezárni készülő feleségét a földre lökték és bántalmazni kezdték. A cselekményt észlelő rendőrök megakadályozták a további bántalmazást és lefogták a fiatalkorút, amikor a fiú 19 éves nővére odalépett és – miközben számos jelenlévő indulatosan és ellenségesen kiabált az intézkedés miatt – lábon rúgta az egyik rendőrt.

A rendőrök figyelmének megoszlását kihasználva a fiatalkorú kiszabadult a fogásból, magához vett egy 90 centiméter hosszúságú fejszét, és a rendőröket megöléssel fenyegetve azt kiabálta, hogy takarodjanak onnan. Eközben az anya egy könnyfakasztó spray-t hozott elő és annak használatával fenyegette a rendőröket, majd a lánya is bekapcsolódott a fenyegetésbe, míg a fia a fejszét lengette és egy nagytestű kutyát kötött a bejárati ajtó elé, hogy a rendőrök ne tudjanak bemenni.

A rendőrök megerősítő erőt kértek a helyszínre, akiknek a segítségével helyreállították a rendet, a családtagok az erősítés megérkezéséig folyamatosan fenyegették az eljáró rendőröket és akadályozták az intézkedést.

A nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki mindhárom elkövetőt, majd indítványozta letartóztatásuk elrendelését. A nyomozási bíró egyetértve az ügyészi indítvánnyal, elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását.

The post Letartóztatásban a rendőrökre támadó anya és két gyermeke appeared first on .

A közlemény szerint az ukrán határőrszolgálat húszmillió dolláros közös projekt megvalósításáról kötött megállapodást az amerikai nagykövetség rendészeti részlegével. Ukrajna az amerikai támogatásból korszerű térfigyelő kamerákat, drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket, a határőröknek védőfelszereléseket, közlekedési és kommunikációs eszközöket tervez vásárolni, elsősorban az oroszországi és a fehéroroszországi határainál szolgálatot teljesítő egységeknek. A projekt januárban kezdődik, és a jövő évben valósul meg.

Emellett az amerikai külügyminisztériummal történő együttműködés keretében a közelmúltban egy másik projektet is regisztráltak. E alapján az Egyesült Államok 4,5 millió dollárral segíti Ukrajnát a határmenti infrastruktúrája fejlesztésében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba, valamint fegyverek telepítését Ukrajnába, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök viszont ebben a kérdésben teljes mértékben Putyin mellé állt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Csepp a tengerben: az USA 24,5 millió dollárt ad Ukrajnának határai védelmére appeared first on .

Nyilatkozatában Szergej Nyecsajev kiemelte, hogy Oroszország kész azonnal megkezdeni a földgázszállítást a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárján. Az orosz gázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével Nyugat-Európába juttató rendszer kapacitását megduplázó – évi 110 milliárd köbméterre emelő – vezetékpár üzembe helyezésének ügyében “senkinek sincs szüksége mesterséges késedelemre” – mondta a diplomata.

Hozzátette: Oroszország elvárja, hogy az új német szövetségi kormány “pragmatikus, és a fogyasztók érdekeit szolgáló” döntést hozzon az ügyben. A diplomata azt is közölte, hogy Oroszország kész az azonnali gázszállításra.

A december elején hivatalba lépett kormány külügyminisztere, Annalena Baerbock szerint nem lehet teljességgel pragmatikus, azaz politikai megfontolások nélküli, kizárólag gyakorlatias szempontokat mérlegelő döntést hozni, mert az Északi Áramlat-2 “több magángazdasági beruházásnál”. A fejlesztés eltérő európai megítélése, az utóbbi években megmutatkozott különböző felfogások sora azt jelzi, hogy az Északi Áramlat-2-nek a gazdasági funkció mellett van “geopolitikai szerepe” is – fogalmazott a német diplomácia vezetője, szintén a német hírügynökségnek.

Baerbock hozzátette, hogy az előző, Angela Merkel vezette kormány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új földgázvezeték “felvet biztonságpolitikai kérdéseket”.

Azzal kapcsolatban, hogy Olaf Scholz kancellár vele ellentétben tisztán gazdasági projektként jellemezte a beruházást, az üzembe helyezés ügyében folytatott eljárást pedig teljességgel politikamentesnek nevezte, Baerbock kijelentette, hogy nem lát különbséget az engedélyeztetési folyamat megítélésében.

Kifejtette, hogy az engedélyeztetés ügyében a hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönt. “Scholz és én különböző szavakkal írtuk le ezt a helyzetet” – mondta.

A berlini orosz nagykövet viszont nyilatkozatában megjegyezte: “úgy hallom, az új kormány szerint az Északi Áramlat-2 egy magánszektorbeli projekt, amelyet nem szabad összekapcsolni a politikával”. Arra a kérdésre, hogy Oroszország számon kéri-e majd Scholznál a beruházás politikamentességéről szóló kijelentését, azt mondta, hogy ilyet nem tesznek, de tudomásul veszik szavait és remélik, hogy sikerül befejezni a beruházást, amely “mindenkinek hasznos lenne”.

Az Északi Áramlat-2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A Bundesnetzagentur akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.

A hatóság tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után készültek el. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat-2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.

A beruházás bírálói – a többi között az Egyesült Államok – szerint az új vezetékpár lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokból kiiktassa Ukrajnát, mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

The post Oroszország gyors döntést sürget az Északi Áramlat-2 gázvezeték beindításáról appeared first on .

“Tartsák tiszteletben, hogy amnesztiát adtam, és ne büntessék az előző kormány alkalmazottjait múltbeli bűneikért” – idézte Ahundzadát a tálibok egyik szóvivője, Mohammad Naím a Twitteren. Naím szerint a molla, aki évek óta kerüli a nyilvánosságot, szerda este beszélt erről afgán tisztségviselők előtt Kandahárban, a tálibok egyik fellegvárában. Nemrég felkerült a közösségi oldalakra egy nagy felzúdulást kiváltó felvétel, amelyen az látható, hogy két tálib volt katonatisztet ütlegel.

Augusztusi hatalomra kerülésüket követően a tálibok általános amnesztiát hirdettek, és megígérték, hogy nem éri bántódás sem a katonákat, sem az egykori kormányalkalmazottakat. Mindezek ellenére az ENSZ és nemzetközi jogvédő szervezetek azt állították: hiteles értesülések szerint a rendőrség és a hírszerzés több mint száz volt tisztségviselője tűnt el rejtélyes körülmények között, vagy vált rögtönbíráskodás áldozatává.

Beszédében Ahundzada felszólította a helyi hatóságokat és a törzsi vezetőket: tegyenek meg mindent, hogy az afgánok ne akarják elhagyni az országot, és “becsületük védve legyen”. “Az afgánokat nem tisztelik más országokban, tehát egyetlen afgánnak sem kellene elhagynia hazáját” – hangsúlyozta. Ennek ellenére tömegek rohamozzák meg az útleveleket kiadó hivatalokat – amelyek rövid ideig tartanak nyitva -, hogy elmeneküljenek a szegénység, az erőszak és a humanitárius katasztrófa fenyegetése elől.

Eközben Asraf Gáni volt afgán elnök a brit BBC-nek nyilatkozva védelmébe vette gyors távozását Afganisztánból. Gáni azt mondta: mindezt annak érdekében tette, hogy elkerülje Kabul lerombolását. A tálibok augusztus közepén gyakorlatilag harcok nélkül foglalták el a fővárost.

Hozzátette: augusztus 15-én, mikor reggel felkelt, fogalma sem volt róla, hogy az lesz az utolsó napja hazájában. Két perce volt dönteni a távozásról, hogy elkerülje a vérengzést. Eredetileg Afganisztánban akart maradni, de minden fontosabb város a tálibok kezére került. Csak akkor eszmélt rá, hogy elhagyja az országot, amikor már a repülőgépen ült – állította.

A volt elnököt – aki jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él – sokan bírálták döntéséért. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy Gáni hatalmas vagyonokat tüntetett el. Az egykori államfő ezt tagadta, és jelezte: kész alávetni magát nemzetközi vizsgálatnak, hogy tisztázza a nevét.

Gáni beismerte: több hibát követett el, például azt hitte, hogy a nemzetközi közösség türelme kitart, és megbízott a partnereiben is. Ugyanakkor a tálib-amerikai megállapodás eredménye békefolyamat helyett nemzetközi csapatkivonás lett, amely pedig erőszakos hatalomátvételhez vezetett – tette hozzá.

“Életem munkája semmivé lett” – panaszolta. “Az általam képviselt értékeket lábbal taposták, és engem kiáltottak ki bűnbaknak”.

The post Az afganisztáni tálibok vezetője arra utasított, hogy ne büntessék a korábbi kormány tisztségviselőit appeared first on .

A Zöldek politikusa közleményében kiemelte, hogy az Oroszországban szerdán bírósági döntéssel megszüntetett szervezet – amelyet a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov köré csoportosuló polgárjogi aktivisták alapítottak az 1980-as években – “hatalmas mértékben hozzájárult a múlt feldolgozásához, és az európai emlékezetkultúra számára is mércét állított fel”.

A szervezet a múlt feldolgozása mellett a polgári és az emberi jogok oroszországi megőrzéséért is rendíthetetlenül küzdött – tette hozzá Roth.

Hangsúlyozta: az orosz legfelsőbb bíróság keddi döntése a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság – a Memorial Emberi Jogi Központ testvérszervezete – felszámolásáról és a szerdai moszkvai bírósági döntés a Memorial Emberi Jogi Központ feloszlatásáról beláthatatlan következményekkel járó “súlyos csapást mér az orosz civil társadalomra”.

A politikus a történelmi múlt feldolgozásának jelentőségével kapcsolatban rámutatott, hogy “minden társadalomnak gazdagodást jelent a megbékélés a saját történelmével”, és “csak a múlt bűneinek ismeretében lehet megelőzni az újabb igazságtalanságokat a jövőben”.

A Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság megszüntetése miatt a német külügyminisztérium is tiltakozott. A tárca közleménye szerint az orosz legfelsőbb bíróság döntése “ellentmond az alapvető polgári jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeknek, amelyeket Oroszország is vállalt”.

A nemzetközi kötelezettségek megszegésével betiltott szervezet “nélkülözhetetlenül hozzájárul az emberi jogok súlyos megsértésének kutatásához, dokumentálásához és megelőzéséhez”, és tevékenysége a “közös európai önképünk kifejeződése is”.

Hozzátették: a döntés “nagy aggodalomra ad okot, nem utolsósorban azért, mert megfosztja hangjuktól az elnyomás áldozatait”.

The post Német kulturális államminiszter: a Memorial felszámolása súlyos csapás az orosz társadalomra appeared first on .

Mint hangsúlyozta, civil társadalmi szervezetek léte és fejlődése minden európai demokrácia alapvető pillére, azonban Oroszország egyre távolabb kerül a közös európai normáktól és értékektől.

A főtitkár rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz hatóságok figyelmen kívül hagyták az ET ismételt felszólításait, hogy vizsgálják felül a “külföldi ügynökökről szóló törvényt”. Nehezményezte azt is, hogy elutasították, hogy a jogszabályokat az emberi jogok európai egyezményével összhangban alkalmazzák.

Az orosz legfelsőbb bíróság kedden az ügyészség beadványára döntést hozott a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság megszüntetéséről. A Memorial megszüntetését a moszkvai ügyészség kezdeményezte, mert olyan intézménynek tartja, amely szerint igazolható a terrorista és szélsőséges szervezetek támogatóinak tevékenysége. Szerdán egy orosz bíróság elrendelte az intézmény testvérszervezetének, a Memorial Emberi Jogi Központnak a felszámolását is.

A Nemzetközi Memorial 2016, a Memorial Emberi Jogi Központ pedig 2014 óta szerepel a külföldi ügynöknek minősített nem kormányzati szervezetek listáján. A Nemzetközi Memorial az egyik legrégebbi nonprofit szervezet, amely a volt Szovjetunióban és a mai Oroszországban alkalmazott vagy vélt politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozik.

The post ET-főtitkár: a Memorial felszámolása sötét időszakot jelez az orosz civil társadalom számára appeared first on .

A varsói külügyminisztérium “aggodalommal és csalódással” nyugtázta a történteket. A tárca honlapján elérhető nyilatkozatban az orosz civil társadalom “felbecsülhetetlen vívmányának” nevezték a Memorial munkaeredményeit. Hálát fejeztek ki a jogvédő társaság azon kutatásaiért, amelyek során fény derült a sztálini időszak alatt a lengyelek ellen irányuló szovjet üldözések, köztük az 1940-ben elkövetett katyni mészárlás történetére.

Az orosz legfelsőbb bíróság keddi döntése jelentősen korlátozza majd az orosz állam totalitárius múltját vizsgáló kutatások lehetőségét, “nem képes azonban eltörölni az üldözések áldozatainak emlékezetét” – olvasható a dokumentumban. Lengyelország határozottan ellenszegül az emberi jogok megsértése minden formájának, ezen belül “a civil társadalommal, az ellenzékkel, a jogvédőkkel és a független médiával szembeni rendszerszintű üldözésnek” – hangsúlyozta a varsói külügyi tárca.

Andrzej Duda lengyel elnök pedig a Twitter közösségi fiókján azt írta: Lengyelország hálás a Memorialnak, amely éveken át hozzájárult a sok nemzet ellen, köztük a lengyelek ellen elkövetett szovjet bűntettek tisztázásához. A Memorialt “nem ok nélkül nevezik +Oroszország lelkiismeretének+, a lelkiismeretet pedig sem megfojtani, sem törvényen kívül helyezni nem lehet” – fogalmazott Duda.

A Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság az egyik legrégebbi orosz nonprofit szervezet, amely a volt Szovjetunióban történt politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozik, a mai Oroszországban pedig számon tartja a politikai foglyokat. Az ügyészek felrótták a Memorialnak, hogy szisztematikusan eltitkolta az idegen ügynöki tevékenységére vonatkozó információkat.

The post Oroszország már a demokrácia látszatára sem ügyel: aggódik a lengyel külügy appeared first on .

Szelei Pál elmondta: egy-egy eljárásban több esetben 2-3 gyanúsított van, de van olyan is, amellyel összefüggésben már 30 gyanúsított van, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik. Az eddigi gyanúsítotti vallomások három csoportra oszthatóak. Voltak, akik megtagadták a vallomástételt. Mások körülményeikről beszéltek, hogy például külföldi utazás vagy munkavégzés miatt volt szükségük az igazolásra, de azt nem mondták el, miként jutottak az okiratokhoz. Voltak továbbá olyanok is, akik körülményeikről és az okirat megszerzéséről is minden információt megosztottak – közölte.

A védettségi igazolásokkal kapcsolatos visszaélések miatt összesen 42 büntetőeljárás indult, ebből 18 ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést. Egy eljárást elutasítottak, három ügyben bizonyítás hiányában megszüntették az eljárást. Három ügyben viszont már vádemelési javaslat is készült, s ezek közül egy ügyben az illetékes vidéki ügyészség már vádat is emelt – ismertette az ORFK főosztályvezetője.

Szelei elmondta, hogy az NVSZ-től érkezett feljelentések mellett volt példa arra is, hogy rendőri intézkedés közben került a látókörükbe egy-egy ügy, például határátlépéskor, vagy a repülőtéren mutattak be hamis iratokat a koronavírus elleni védettség igazolásáról. Egy fiatal ellen pedig azért indult eljárás, mert egy vidéki moziba való belépéshez mutatott be hamis igazolványt – fejtette ki.

Továbbá magánszemélyek is tettek feljelentéseket, például olyan orvosok, akiknek nevével, adataival visszaélve állítottak ki hamis igazolást. Valaki pedig volt élettársát és új párját jelentette fel, hogy hamis védettségi igazolványt használnak – tette hozzá.

Szelei megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.

Váradi Piroska, az NVSZ főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható.

Kifejtette: a védettségi igazolványokról szóló kormányrendelet februári megjelenése óta sok bejelentés érkezett az NVSZ-hez, hogy sokan a védőoltás felvétele nélkül akarnak védettségi igazoláshoz jutni. Többen akár jelentős összeget, jellemzően 30 és 150 ezer forint közötti összeget fizettek is azért, hogy illegális úton jussanak védettségi igazoláshoz.

Hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőjogi szabályozás alapján nem csak a kormányhivatal által kiállított védettségi igazolvány, hanem az orvos által kitöltött, lepecsételt oltási igazolás, továbbá a pcr-, és az antigénteszt meghamisítása is bűncselekmény.

Váradi elmondta, olyan üggyel is találkoztak, amikor egy volt háziorvosi asszisztens – az orvos tudta nélkül – munkaidő után rendszeresen visszament a rendelőbe, az orvosi jogosultságával belépett a rendszerbe és rögzítette a hamis oltási adatokat. Ezzel az üggyel összefüggésben egy konkrét bűnözői csoport tevékenykedett, több mint ezer hamis védettségi igazolást állítottak ki – ismertette.

Az NVSZ főosztályvezetője is beszélt arról, hogy több egészségügyi dolgozó is látókörükbe került. Köztük – mint mondta – voltak, akik “meggyőződésből” követtek el bűncselekményt, mert ők sem értettek egyet a védőoltás szükségességével.

Felidézte, hogy ez év január elsejétől bűncselekménynek minősül a hálapénz adása és elfogadása is. Ezzel együtt az NVSZ bűnfelderítési, és -megelőzési hatáskörét is kiterjesztették az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, valamint az állami egészségügyi rendszert működtető irányítási felügyeleti szervezetek dolgozóira.

Váradi elmondta: az NVSZ által ebben az évben az egészségügy területén feltárt bűncselekmények “széles palettán mozogtak”. Előfordult szexuális kényszerítés, vesztegetés elfogadása, továbbá a védettségi igazolással való visszaélés is – sorolta a főosztályvezető, aki utóbbi társadalmi veszélyességét is kiemelte a világjárvány miatt.

The post Már 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a védettségi igazolással való visszaélések miatt appeared first on .

“A Magyar Honvédség, mint az ország egyik legnagyobb munkáltatója kötelességének érzi, hogy garantálja minden munkavállalója egészségét, biztonságos munkakörülményeit, ezáltal a közösség védelmét” – emelték ki, hozzátéve: “elismerés és köszönet illeti azokat, akik saját maguk, munkatársaik és családtagjaik biztonságát szem előtt tartva felvették a védőoltást, ezzel óvva és biztosítva a Magyar Honvédség működőképességét és mindenkori rendelkezésre állását is”.

Azt írták: az oltási programnak és az egyéni tudatos felelősségvállalásnak köszönhetően jelenleg a katonák körében 99 százalékos, míg a honvédelmi alkalmazottaknál 98 százalékos az átoltottság.

A cikkben felidézték, hogy az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételéről szóló októberi kormányrendelet értelmében a munkáltató által meghatározott határidőig, – a honvédségnél 2021. december elsejéig – kellett felvenni az első védőoltást. Azon munkavállalók, akik ezt nem tették meg, vagy ez alóli mentességüket kétszeri felhívásra sem igazolták, azok számára 2022. január elsejétől fizetés nélküli szabadságot rendelnek el. A katonák egyidejűleg a jogszabály erejénél fogva a Magyar Honvédség rendelkezési állományába kerülnek. Erről a hivatalos tájékoztatást valamennyi érintett megkapta – fejtették ki.

Azon munkavállalók esetében, akik az illetmény nélküli szabadság ideje alatt a védőoltást felveszik, és ezt tényszerűen igazolják, a munkáltató az illetmény nélküli szabadságot megszünteti – olvasható a honvédségi oldalon megjelent cikkben.

The post Csaknem 100 százalékos az átoltottság a Magyar Honvédségnél appeared first on .

A közleményben kiemelték: a Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az ITM akkreditált laboratóriumának vizsgálata húsz húskészítmény összetevőit, a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizte. Az elmúlt időszak tapasztalatai kedvezőek voltak, 2018-tól 2020-ig – az éjféli visszaszámlálást idéző sorminta szerint – rendre három, kettő, egy hibára bukkantak. E tartós javuláshoz képest az idén feltárt öt helytelen jelölés váratlan visszaesést jelez.

2021-ben két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.

A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termék csak akkor forgalmazható, ha a címkén tévesen feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. Az Élelmiszerkönyvben megengedett legmagasabb zsírtartalmat felülmúló árucikk virsli megnevezéssel nem, helyette egyéb húskészítményként árusítható. A vizsgálati eredményeket összegző táblázat a fogyasztóvédelmi honlapon érhető el.

Az ITM célja az ismétlődő vizsgálatokkal, hogy a vásárlók hiteles információk alapján az előírásoknak mindenben megfelelő termékek közül válogathassanak az üzletekben. A fogyasztóvédelem az ünnepi időszakban is fokozott jelenléttel, tematikus ellenőrzésekkel óvja a magyar családokat – zárta közleményét a minisztérium.

The post Nem minden virsli, ami annak látszik appeared first on .

A sportcentrum vezetése, állítása szerint, el akarta kerülni, hogy a helyiséget használó többi nő a transznemű személy férfi nemi szervével szembesüljön, ezért felkérték, hogy a férfiöltözőt, vagy a női mellékhelyiséget használja. Pénzügyi és építéstechnikai okokra hivatkozva elutasították továbbá az érintett javaslatát miszerint nem-semleges öltözőt kellene biztosítaniuk. A transznemű nő ezt követően diszkriminációra hivatkozva panaszt tett az állami esélyegyenlőségi testületként működő emberi jogi hatóságnál.

A szervezet határozatában azt hangsúlyozta, hogy a holland jog szerint “a nemváltoztató műtét nem szükséges már ahhoz, hogy valakit ellenkező neműnek ismerjék el”. A döntésben kifejtették, hogy “nem lehet különbséget tenni a cisz-nők (olyan nők, akik azonosulnak a természetes biológiai nemükkel) és a transznemű nők között, és egyiknek vagy a másiknak több vagy kevesebb jogot biztosítani”.

Hollandia 2014-ben vezetett be új jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a transzneműek számára, hogy hivatalosan is bejegyeztessék nemváltásukat, anélkül, hogy orvosi beavatkozásoknak kellene magukat alávetniük.

Az emberi jogi hatóság tanácsadói szerepet tölt be, és megállapításai nem kötelező érvényűek.

The post Elmarasztaltak egy transznemű nőt diszkrimináló fitneszközpontot appeared first on .

A közlemény felhívja a figyelmet, hogy a megtévesztő levélben látható “Kattints ide”, “Fizessen online” vagy “Küldje el nekem a csomagot”, illetve hasonló feliratú linkre kattintva adathalász weboldalra kerül a címzett, az itt megadott adatok pedig csalók birtokába jutnak.

A posta kizárólag nemzetközi küldeményeknél, a vámkezelési díjak kiegyenlítése miatt küld online vagy sms fizetési értesítést, és ebben minden esetben a www.posta.hu/szolgaltatasok/vam link szerepel.

A Magyar Posta ezért kéri, ha bárki ilyen gyanús emailt vagy sms-t kap, semmiképp ne kattintson a benne szereplő hivatkozásokra, és ne adjon meg adatokat.

Azt tanácsolják, hogy első körben mindenki ellenőrizze a levél feladójának e-mail címét, sms-nél a küldő telefonszámát, mert ezekből rögtön kiderülhet, hogy nem a Magyar Posta hivatalos elektronikus címéről (@posta.hu) vagy telefonszámáról (06-30-344-4987) érkezett a megkeresés.

A közlemény szerint gyanúra, fokozott elővigyázatosságra adhat okot a magyartalan megfogalmazás, helyesírási hibák, vagy ha a címzett nem is rendelt csomagot, mégis arról kap értesítést, hogy fizessen a megrendelt csomagért. Továbbá a túl kecsegtető, drága telefon- vagy egyéb nyeremény ígérete is megfontoltságra, elővigyázatosságra int.

A Magyar Posta javasolja, hogy kétség vagy gyanú esetén forduljanak ügyfélszolgálatához, és kérjenek megerősítést. A megtévesztő értesítésekről szóló ügyfélbejelentéseket a Magyar Posta komolyan veszi, és a lakossági tájékoztatás mellett jelzi azt az intézkedésre jogosult hatóságnak is.

A közleményben kitértek arra, hogy amennyiben nyomkövetési kódot tartalmaz a küldeménye, a posta honlapján a kód beírásával bármikor elérhetők a hiteles szállítási információk.

The post Adathalász emailre és sms-re figyelmeztet a Magyar Posta appeared first on .

A vádirat szerint a 38 éves külföldi férfi március 13-án a délutáni órákban egy VI. kerületi kórházban először betegtársát fojtogatta, majd két sebészollóval az őt megfékezni próbáló ápolónőre támadt, megpróbálta mellbe szúrni, azután a szomszéd kórteremben ollókkal súlyosan bántalmazott egy altatásban lévő nőt, aki néhány nap múlva belehalt sérüléseibe.

A dühöngő vádlottat a kórház biztonsági őreinek sikerült megfékezniük. A vádlott az egyik őr mellkasa felé szúrt, aki könnyebben megsérült.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben többszörösen minősülő – közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett – emberölés kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Ha egy sértett életét veszti, és emellett más emberekre is ölési szándékkal támad az elkövető, további halálos eredmény azonban nem következik be, akkor a bűncselekmény minősítése több emberen elkövetett emberölés kísérlete.

Az igazságügyi elmeorvos szakértő szerint a vádlott kóros elmeállapotú, emiatt nem büntethető. Ezért indítványozta az ügyészség, hogy a bíróság, a vádlott felmentése mellett rendelje el kényszergyógykezelését, amely határozatlan ideig tartó büntetőjogi intézkedés a társadalom védelme és a vádlott gyógyítása érdekében.

A vádlott jelenleg előzetes kényszergyógykezelés alatt áll – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A rendőrség december elején, a nyomozás lezárásakor azt közölte: a kínai férfi a Honvédkórház Covid 2-es intenzív osztályán követte el cselekményeit, áldozata egy 54 éves mélyaltatásban lévő nő volt. Az elkövető nem tett vallomást.

The post Kényszergyógykezelést indítványozott az ügyészség a kórházi támadó ügyében appeared first on .

A genti fellebbviteli bíróság azután hozott az ügyben végleges döntést, hogy kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét. Az uniós törvényszék tavaly márciusban arra szólította fel a belga hatóságokat, vizsgálják meg, hogy azok a cselekedetek, amelyek miatt a rappert hazájában elítélték, szintén bűncselekményeknek minősülnek-e Belgiumban, és elég súlyosak-e ahhoz, hogy igazolják az elfogatóparancs végrehajtását.

Josep Miguel Arenas Beltránt, azaz Valtonycot 3 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték 2018 májusában Spanyolországban. A katalán rapperre a GRAPO (Október 1-je Antifasiszta Ellenálló Csoportok) spanyol szélsőbaloldali szervezet, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű terrorcsoport dicsőítése, a terrorizmus áldozatain gúnyolódás, valamint a királyi család gyalázása miatt szabták ki a börtönbüntetést.

Miután az ítéletvégrehajtás elől Beltrán Belgiumba menekült a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.

The post Belgium nem adja ki a dalszövegei miatt elítélt spanyol rappert Spanyolországnak appeared first on .

Az izraeli kormány tagjai a Golán-fennsíkon található Mevo Hama nevű kibucban vasárnap megvitatták és egyhangúlag jóváhagyták a fennsík demográfiai növekedését célzó tervet, amely egymilliárd sékel (mintegy százmilliárd forint) értékű befektetést irányoz elő a fennsíkon, különösen annak legnagyobb településén, Kacrinban, valamint a térség turisztikai infrastruktúrájában.

“Ez a mi pillanatunk. Ez a Golán-fennsík pillanata” – mondta Naftali Bennett a minisztereknek. “Hosszú, és a lakosság számában statikus évek után ma az a célunk, hogy megkétszerezzük a Golán-fennsík népességét” – hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök.

Bennett hozzátette: a koronavírus-járvány óta bebizonyosodott, hogy sokan otthonról is tudnak dolgozni, és a Golán-fennsík kiváló lehetőséget teremt azok számára, akik jobban szeretik a tiszta levegőt, a szabad térséget és a magasabb életminőséget. A program ambiciózus célja három éven belül megduplázni a lakosságot, amely jelenleg mintegy 53 ezer fő. Ebből mintegy 27 ezer zsidó, 24 ezer drúz, valamint mintegy kétezer alavita muzulmán.

A Golán-fennsíkon rendkívül alacsony a népességnövekedés, noha már évtizedek óta többször meghirdették a lakosság számának növelését. A tervben helyi gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre, valamint az életminőség javítására és új lakosság beköltöztetésére irányoztak elő pénzeket.

Az izraeli népesség növelésének a tervben kimondott biztonsági céljai is vannak, ugyanis a Golán-fennsík három ország háromszögében (Libanon, Szíria, Izrael), a határvidéken található.

Két új lakónegyed felhúzását tervezik a fennsík központjában, Kacrinban, és két új település létrehozását is elhatározták Saál falutól délre és Jonatan falutól keletre, melyek egyenként kétezer családnak biztosítanának otthont. Az új települések ideiglenes neve Aszif és Matar.

A természetvédők tiltakoznak a tervek miatt, mert szerintük a fennsík további benépesítése újabb értékes területeitől fosztaná meg az élővilágot, több száz vadon élő állat- és növényfaj otthonát.

Donald Trump volt amerikai elnök kormányzása idején elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. 2019-ben köszönetük jeleként Trump Magaslat néven új település alapkövét rakták le az akkori izraeli hatóságok. Az Egyesült Államokon kívül a nemzetközi közösség Szíria részének tekinti a Golán-fennsíkot, amelyet Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalt el Szíriától. Izrael 1981-ben törvényben annektálta a területet.

The post Izrael a Golán-fennsík benépesítésével is növelné a biztonságát appeared first on .

Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a 46 éves férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolják.

A fenyegetőző korábban maga is az önkormányzat dolgozója volt, így ismerte a járást az épületben. Egyenesen a titkárságra ment, ahol a polgármestert kereste. Miután nem sikerült találkoznia vele, közölte az ott dolgozókkal, hogy megöli a városvezetőt, mivel nem kapott segélyt annak ellenére, hogy ő arra jogosultnak érzi magát.

Kijelentéseit azzal nyomatékosította, hogy láthatóvá tette az oldalán hordott gáz riasztópisztolyt, valamint a nadrágzsebében tartott nagyméretű konyhakést, ezért az alkalmazottak a helyszínre hívták a portást, aki távozásra szólította fel a férfit. Ő azonban erre nem volt hajlandó, sőt, a portást azzal fenyegette, hogy lelövi, mire a sértett meghátrált.

A vádlottat később – részben rendőri segítséggel – sikerült megfékezni és lefegyverezni. A mentálisan sérült férfit hamarosan őrizetbe vették, majd letartóztatták – ismertette a főügyész.

Szalóki közlése szerint az ügyben eljáró Gyöngyösi Járási Ügyészség vádiratában – az elkövető beismerése esetén – másfél év börtönbüntetés kiszabását, továbbá a tőle lefoglalt konyhakés, elemlámpával egybeépített elektromos sokkoló, valamint riasztófegyver, és az ahhoz tartozó töltények elkobzását kérte a bíróságtól.

The post Vádat emeltek a gyöngyösi polgármesteri hivatalban fegyverrel fenyegetőző férfival szemben appeared first on .

Mohamed A. 29 lövést adott le a hajnali órákban az épületre, miután a konzulátus megtagadta tőle a közel-keleti országba történő beutazáshoz szükséges vízumot. Holland sajtóforrások szerint az elítélt férfi vallási okokból akart Mekkába, a muzulmánok legfontosabb zarándokhelyére utazni.

Az ügyészség eredetileg – terrorizmus vádjával – tízéves börtönbüntetést kért a tettesre, de ezt bizonyíték hiányában a bíróság elutasította. Gyilkossági kísérlet miatt azonban elítélték, mert a támadás idején egy biztonsági őr az épületben tartózkodott. A börtönbüntetés időtartamát azért csökkentették, mert a bíró szerint a férfi mentális zavarokkal küszködik, vallási téveszméi vannak. Tettét a bosszúvágy és a düh motiválta – állapította meg a bíróság. Börtönbüntetésének letöltése után a férfi zárt pszichiátriai intézményben kap majd kényszergyógykezelést.

Az ügyészség nem hozta nyilvánosságra sem a férfi teljes nevét, sem a hovatartozását, sem pedig a hollandiai státuszát.

The post Négy év börtönt kapott a hágai szaúdi nagykövetségre lövöldöző férfi appeared first on .