Biztonságpiac

Csehország 150 katonát küldene három hónapra Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határszakasz védelmének megerősítésére – közölte Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő Prágában.

“A 150 katona mandátuma három hónapra szólna, úgy ahogyan már segítenek a britek és az észtek is” – mondta Babis újságíróknak.

A javaslatot – tette hozzá – a következő napokban fogja elfogadni a cseh kormány, majd a képviselőház és a szenátus elé kerül. A hatályos szabályok szerint cseh katonák külföldi kiküldéséhez mindig parlamenti jóváhagyás szükséges. “Katonáink segíteni fogják a lengyel katonák határvédelmi munkáját, de a menekültekkel közvetlenül összefüggő feladatokba nem fognak bekapcsolódni” – pontosított a cseh miniszterelnök.

Cseh katonák Lengyelországba küldését Milos Zeman államfő javasolta mintegy két hete. A lengyel kormány a cseh ajánlatot a múlt hét közepén fogadta el. A prágai védelmi minisztérium szerint most a felek között tárgyalások kezdődnek az ajánlat konkrét megvalósításáról.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter a múlt héten a PAP lengyel hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a cseh katonákat nagy valószínűséggel a határvédelmi berendezések és a hozzájuk vezető utak őrzésével, illetve karbantartásával bízhatnák meg.

A lengyel-fehérorosz határon tavasszal alakult ki feszültség, amikor menekültek nagy csoportjai próbálkoztak meg illegálisan átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. A feszültség az ősszel tovább fokozódott.

The post Lengyel menekültválság: Csehország 150 katonát küldene Lengyelországba a határvédelemre appeared first on .

I. János Károly korábbi spanyol király egy 300 éves gibraltári egyezményre hivatkozva kért jogi mentességet egy londoni bíróságon ellene indított zaklatási perben – jelentette a The Daily Telegraph.

A brit konzervatív napilap online tudósítása szerint az illetékes londoni bíróság vizsgálja Corinna zu Sayn-Wittgenstein német-dán családból származó üzletasszony beadványát, amely szerint I. János Károly a spanyol titkosszolgálatot (CNI) is felhasználva kémkedett utána Londonban, zaklatta és megfenyegette őt.

A spanyol sajtó a Corinna Larsenként született dán üzletasszonyt évek óta a volt spanyol király állítólagos korábbi kedveseként emlegeti.

I. János Károly ügyvédei szerint a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között 1713 júliusában létrejött “Utrechti Béke és Barátsági Szerződés” alapján a volt spanyol királyt az uralkodóknak kijáró mentelmi jog illeti meg a brit bíróságok előtt. A barátsági szerződés nyilvánította brit felségterület alá tartozó gyarmattá Gibraltárt.

Az egy hónap múlva 84. életévét betöltő I. János Károly király 2014 júniusában mondott le trónjáról megromlott egészségi állapotára hivatkozva fia, VI. Fülöp javára. Távozott Spanyolországból is, ahol 2020 júniusában a spanyol legfelsőbb bíróság vizsgálatot indított ellene annak gyanújával, hogy a volt uralkodó százmillió dolláros kenőpénzért “intézte el”, hogy egy spanyol cég vasutat építsen Szaúd-Arábiában. A megbízási díj egy részét állítólag maga a király kapta. I. János Károly jelenleg Abu Dzabiban él.

The post I. János Károly, volt spanyol király kiérdemelte a ravasz eposzi jelzőt appeared first on .

Háromezerre becsülhető azon menekültek száma, akiket a Lukasenka-rezsim eddig Irakba és Szíriába szállított vissza, hétezren viszont továbbra is Fehéroroszország területén maradtak — jelentette ki Stanislaw Zaryn.

A lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője szerint a külföldieket hazaszállító járatok most sem álltak le. Lehetségesnek mondta ugyanakkor, hogy a fehérorosz hatóságok bizonyos, “jól kiválogatott menekültcsoportot” hagynak országuk területén, ezeket a személyeket pedig huzamosabb ideig a lengyel határ destabilizálásához fogják felhasználni.

Megerősítette, hogy a lengyel-fehérorosz határon az utóbbi napokban csökkent a határsértési kísérletek száma. Ezt a helyzetet viszont úgy értelmezte, hogy Minszk most taktikát vált, és “araszoló destabilizálásra” törekszik majd úgy, hogy a közös határvonal különféle helyeire kisebb bevándorlócsoportokat irányít.

Zaryn felidézte azokat az egyre szaporodó eseteket is, amikor a Menekültek a határostromokban eddig támogató fehérorosz egyenruhások önmaguk jelennek meg a kerítésnél, a lengyel oldalon felállított lámpákba lövöldöznek, hanggránátokat dobálnak a lengyel határőrök felé.

Kedd délelőtt a lengyel határőrség két, mintegy harminc-harminc fős menekültcsoport erőszakos határátkelési próbálkozásáról számolt be. Az év elejétől hozzávetőleg negyvenezer határsértési kísérletet tartanak számon.

Lengyelország a jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon a jelenlegi drótkerítés mellett. A határ menti térségben szeptember elejétől rendkívüli állapot van érvényben, az ehhez kapcsolódó intézkedések nagy részét, köztük a belépési tilalmat, a múlt héten belügyminiszteri rendelettel meghosszabbították.

A lengyel határőrök támogatására kivezényelt, mintegy 12 ezer katonát a múlt héttől 155 brit és 150 észt katona segíti. Keddi információk szerint Csehország 150 katonát küldene Lengyelországba, amennyiben az erről szóló kormányfői kezdeményezést a parlament is támogatja majd.

The post Varsó szerint tízezerből csak háromezer menekültet szállíthattak el Fehéroroszországból appeared first on .

Szíria Izraelt vádolja a Latakia kikötőjét ért rakétatámadás miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság szíriai hírforrásokra hivatkozva.

A szíriai állami televízió szerint öt robbanás rázta meg Latakia kikötőjének konténertároló telepét, és nyomukban több tűz is kitört, ezeket eloltották a helyszínre érkező tűzoltók. A támadás nyomán komoly anyagi károk keletkeztek. Az izraeli katonai szóvivő az eset kapcsán bejelentette, hogy a hadsereg nem kommentálja a külföldi híreket és értesüléseket.

A Földközi-tenger szíriai partszakaszán fekvő Latakiában található az ország legfőbb kikötője, amelyen keresztül az élelmiszerek és a létfontosságú áruk a háború sújtotta Szíriába érkeznek. Közelében, tőle húsz kilométerre található Oroszország legfőbb közel-keleti légibázisa, Hmejmím.

Izrael gyakran intézett támadásokat Szíriában általa iráninak minősített célpontok ellen, ahol a Teherán támogatta erők – köztük a libanoni síita Hezbollah – az elmúlt évtizedben Bassár el-Aszad szíriai elnök mögé sorakoztak fel. Jeruzsálem többször értésre adta: nem tűri, hogy a vele szomszédos Szíria iráni támadások kiindulópontjává váljon.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) azt állította, hogy egy izraeli rakétacsapás november 24-én Homsz tartomány nyugati részén megölt öt embert.

Októberben Izraelnek tulajdonított két támadásban öt, Irán alkalmazásában álló fegyveres a szíriai főváros, Damaszkusz közelében, kilenc kormánypárti fegyveres pedig a közép-szíriai Palmürától keletre lévő T4-es légitámaszpont mellett vesztette életét a nagy-britanniai székhelyű háborús megfigyelő szervezet szerint.

The post Szíria Izraelt vádolja a Latakia kikötőjét ért rakétatámadással appeared first on .

Több mint kétórás online csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin és Joe Biden kedden – közölték orosz hírügynökségek.

A tanácskozás zárt, védett videokapcsolaton zajlott, az eseményről csak az elnökök kölcsönös üdvözlését hozták nyilvánosságra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen az eszmecsere várható témái között nevezte meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, a NATO infrastruktúrájának közeledését Oroszország határai felé, valamint Putyin biztonsági garanciákról szóló kezdeményezését, amely kizárná az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését.

The post Több mint két órán át tanácskozott Putyin és Biden videokonferencia keretében appeared first on .

Munkalátogatást tett Donyeck és a szomszédos Harkiv megyében Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, aki a frontvonalon szolgálatot teljesítő katonákat is felkereste.

Zelenszkij köszöntötte a katonákat az ukrán fegyveres erők megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából, és kitüntetéseket, valamint ajándékokat adott át.

“Harmincéves lett az ukrán hadsereg. Ez idő alatt katonaságunk őrizte Ukrajna szabadságát, függetlenségét és szuverenitását. Az ukránok büszkék a hadseregükre. Az ukrán nép nevében köszönet az ukrán fegyveres erők katonáinak és veteránjainak önzetlen szolgálatukért és hősiességükért” — idézte a közlemény Zelenszkijt.

Egy később kiadott közleményben az elnöki iroda közölte, hogy Zelenszkij találkozott a frontvonalnál szolgálatot teljesítő katonákkal. Beszélgetett velük, és arra kérte őket, vigyázzanak magukra, hogy később mesélhessenek az utódoknak az ukrán hadsereg hősiességéről. A közlemény szerint az elnök megtekintett egy harcálláspontot, ahol megismerkedett a térségbeli hadműveleti helyzettel.

Az utóbbi napokban több olyan kijelentés hangzott el, amelyek szerint Oroszország nagyszabású támadásra készülhet Ukrajna ellen. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a kijevi parlamentben kijelentette, hogy a katonai eszkaláció legvalószínűbb időpontja Oroszországgal január vége, de ez elkerülhető, ha pedig nem, akkor Ukrajna és nemzetközi partnerei visszavágnak. Közölte, hogy jelenleg 94 300 főre becsülik azoknak a katonáknak a létszámát, akik Oroszországból, valamint a megszállt ukrajnai területekről részt vehetnek a válság elmélyítésében.

Reznyikov hozzátette, hogy Oroszország már megkezdte a téli gyakorlatokat Ukrajna közelében, fokozta a felderítői tevékenységét, ellenőrzi a kommunikációt, és álcázási intézkedéseket hajt végre. A miniszter egy sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy az ukrán határ közelében egyre több orosz katona tartózkodik, és létszámuk hamarosan 175 ezerre nőhet. Reznyikov és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is kifejezésre juttatta az elmúlt napokban, hogy Kijev a Donyec-medencei konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezésében érdekelt, és nem szándékozik semmiféle erőszakos provokációt végrehajtani a térségben.

Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán vezetés lemondott a konfliktus békés rendezéséről a Donyec-medencei konfliktusövezetben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt hónap végén tagadta azokat az amerikai és ukrán állításokat, amelyek szerint Oroszország Ukrajna megtámadására készül, hozzátéve, hogy Moszkva szerint éppen Kijev készül agresszív lépésekre a Donyec-medence szakadár “népköztársaságai” ellen.

The post A Donyec-medencei frontvonalnál járt Zelenszkij appeared first on .

Tízéves katonai és haditechnikai együttműködési megállapodást kötött India és Oroszország – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a megállapodás a fegyvernemek közötti együttműködést, valamint fegyverzetek és katonai felszerelések szállítását és fejlesztését irányozza elő. A 2021 és 2030 közötti együttműködéséről szóló dokumentumok Újdelhiben történt aláírásánál jelen volt Rádzs Nath Szingh indiai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki az indiai látogatáson tartózkodó Vlagyimir Putyin vezette delegáció résztvevője.

Az indiai tárcavezető a Twitteren megelégedettségét fejezte ki “a kézifegyverekről és a katonai együttműködésről” kötött megállapodásokkal. Szingh Sojgut fogadva azt hangoztatta, hogy a védelmi együttműködés az egyik legfontosabb területe az Oroszország és India közötti kapcsolatoknak, és méltatta a Moszkva és Újdelhi közötti “különleges, kiváltságos stratégiai partnerséget”. Az orosz miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kétoldalú párbeszéd jelentősen hozzájárul a globális és regionális biztonság garantálásához.

The post India és Oroszország tízéves katonai és haditechnikai együttműködésben állapodott meg appeared first on .

Nem lesz élő közvetítés Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi, videokonferencia keretében megtartandó megbeszéléséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Elmondta, hogy a tanácskozást, az első képsorok nyilvános bemutatását követően, zárt és védett videorendszerben folytatják. Közölte, hogy a közép-európai idő szerint várhatóan délután négykor kezdődő videokonferencia a moszkvai várakozások szerint alapos lesz és sokáig eltart.

Peszkov szerint a két elnök közvetlenül fog beszélni egymással. A szóvivő nem tudta megmondani, hogy amerikai oldalon ki lesz még jelen Biden mellett. Elmondta, hogy Putyin minden komolyabb találkozó előtt megbeszélést folytat az illetékes miniszterekkel, mindazokkal, “akiket a kétoldalú kapcsolataink alakítóinak nevezünk”.

A szóvivő a tárgyalás várható témái között nevezte meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, a NATO infrastruktúrájának közeledését Oroszország határai felé, valamint Putyin biztonsági garanciákról szóló kezdeményezését, amely kizárná az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák nem egyoldalúak, hanem csakis kölcsönösek lehetnek. Mint mondta, a feleknek meg kell vitatniuk, hogyan hajtják végre a genfi orosz-amerikai csúcson elért megállapodásokat. Megfogalmazása szerint a kétoldalú kapcsolatok “továbbra is meglehetősen siralmas állapotban vannak”.

Ígéretet tett arra, hogy a Kreml sajtószolgálata tájékoztatni fog a tárgyalások eredményéről. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Putyin várhatóan tesz-e nyilatkozatot a találkozó után.

The post Putyin-Biden-megbeszélés: ezt sem fogjuk élőben látni appeared first on .

Háromnapos közös hadgyakorlatba kezdtek az orosz Fekete-tengeri Flotta és az egyiptomi haditengerészet hajói a Földközi-tengeren – közölte az orosz flotta sajtószolgálata.

A Moszt Druzsbi – 2021 kódnevű gyakorlatnak az Alexandriai-öbölben zajló tengeri fázisában a két ország legénységei egyebek között vészhelyzetbe került hajók megsegítését, felszíni eszközök támadásának visszaverését, tengeri utánpótlás megszervezését és a gyanús hajók ellenőrzését próbálják el. Ezenfelül a két ország hadihajói tüzérségi gyakorlatot végeznek felszíni, légi, valamint úszó aknát imitáló célpontok ellen.

Az orosz haditengerészet hajókötelékében egy fregatt, egy járőrhajó és egy mentőhajó, az egyiptomiéban egy fregatt, két korvett és egy támogató hajó vesz részt. A két ország hadihajói egységes terv szerint, a közös parancsnokság általános irányítása alatt manővereznek. A gyakorlat kétnapos kommunikációs tréninggel kezdődött, a parton.

Hasonló orosz-egyiptomi manővereket 2015 óta tartanak, 2020-ban a Fekete-tengeren rendezték meg a Moszt Druzsbi gyakorlatot.

The post Közös tengeri gyakorlatot kezdett az orosz és az egyiptomi flotta appeared first on .

Harminc T-72B3M típusú, korszerűsített páncélossal erősítették meg a tádzsikisztáni állomásoztatású 201. orosz katonai bázist – közölte az orosz védelmi tárca.

Az orosz fegyveres erők emellett légvédelmi gyakorlatot tartottak tíz Sz-300PSZ típusú rakéta kilövésével. Tádzsikisztánban van Oroszország legnagyobb katonai támaszpontja. A 201-es bázisnak Dusanbéban és Bohtarban vannak létesítményei.

Oroszország és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többi tagállama októberben hadgyakorlatot tartott a tádzsik-afgán határon, miután az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama – húsz év után – augusztus végén kivonta erőit Afganisztánból, ahol a tálib iszlamista mozgalom került hatalomra.

The post Oroszország korszerűsített tankokkal erősítette meg tádzsikisztáni bázisát appeared first on .

Izrael állítólag három akciót hajtott végre iráni atomlétesítmények ellen az elmúlt másfél évben – jelentette a brit Spectator című magazin honlapja, a spectatorworld.com című portál.

A meg nem nevezett forrásokra hivatkozó szerző, Jake Wallis Simons szerint Izrael külföldi titkosszolgálata, a Moszad az elmúlt tizennyolc hónapban három jelentős hadműveletet hajtott végre Irán nukleáris létesítményei ellen, mintegy ezer ember részvételével, csúcstechnológiás fegyverekkel, köztük drónokkal és egy kvadrokopterrel, valamint a nukleáris programban dolgozó, és “átállt” irániak segítségével.

A szerző által szabotázsakciónak nevezett, első robbantásos akció 2020. július 2-án zajlott a szigorúan őrzött natanzi urándúsítóban (Iran Centre for Advanced Centrifuges, ICAC). Az írás szerint 2019-ben, a létesítmény felújításakor, magukat építőanyag-kereskedőnek kiadó izraeli ügynökök robbanószerrel teli építőanyagot adtak el az irániaknak, melyet egy évvel később működésbe hoztak jelentős károkat okozva.

A második Moszad-hadműveletben együttműködésre bírtak tíz iráni tudóst, akikkel azt hitették el, hogy nem Izraelnek, hanem külföldre távozott másként gondolkodóknak dolgoznak.

Izrael drónokkal és az élelmiszer-szállítmányokkal robbanószereket csempészett a nukleáris létesítménybe, melyet a tudósok összegyűjtöttek és a helyszínen a megfelelő helyekre telepítettek. Idén áprilisban felrobbantották a bombákat, miután Irán bejelentette, hogy korábbi kötelezettségvállalását megtagadva fejlett IR-5 és IR-6-os centrifugákat használ Natanzban, a földalatti csarnokban. A robbanás tönkretette az elektromos rendszert és áramszünetet okozott. A centrifugák 90 százalékát megsemmisült, s a létesítmény akár kilenc hónapra működésképtelenné vált. A tudósok azonnal eltűntek, s az írás szerint jelenleg mindannyian életben, jól vannak.

Izrael állítólagos harmadik akcióját az idén június 23-án hajtották végre, amikor Bécsben már megkezdődött az Irán és a nagyhatalmak képviselői közötti nukleáris tárgyalások előkészítése. Ekkor a Teherántól csaknem ötven kilométerre, északnyugatra fekvő Karadzsban, az urándúsító-centrifugákat előállító cégnél (TESA) okoztak károkat pokolgéppel. Izraeli hírszerzők iráni segítőtársaikkal közösen alkatrészenként csempésztek az országba egy felfegyverzett kvadrokoptert, vagyis négypropelleres drónt, melynek súlya nagyjából egy motorkerékpárral azonos. A TESA-gyártól mintegy 15 km-re útnak indították, s az üzem fölött távirányítással kioldották a benne szállított robbanóanyagot. A rakomány hatalmas robbanást okozott, majd visszareptették a szerkezetet.

A lap szerint Izrael egyedül, amerikai segítség nélkül járt el ezekben az akciókban. Izrael hivatalosan soha nem kommentálta az említett akciókat. Az Axios című, amerikai hírportál szerint Jeruzsálem az elmúlt hetekben megosztotta az Egyesült Államokkal és több európai szövetségesével azon hírszerzési értesüléseit, miszerint Irán technikai lépéseket tesz a kilencven százalékos, az atomfegyver előállításához szükséges urándúsítási szint elérése érdekében.

A 2015-ben aláírt atomalkuról Irán és az alkut aláíró hatalmak, valamint az Egyesült Államok között Bécsben folyó tárgyalásokat – amelyeken az Egyesült Államok küldöttsége csak közvetetten vesz részt – pénteken elnapolták.

Az Iráni Iszlám Köztársaság és a hat nagyhatalom által 2015-ben aláírt atomalku holtponton van, amióta Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és újból bevezette az iráni gazdaság elleni szankciókat. Válaszul Teherán fokozatosan állította le a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

The post SpectatorWorld: Izrael állítólag három akciót hajtott végre iráni atomlétesítmények ellen appeared first on .

Jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Kecskeméti Járásbíróság gyorsított eljárásban egy nőt, fiát pedig nyolc hónap szintén felfüggesztett börtönre ítélte, amiért hétfőn rátámadtak egy áruházi biztonsági őrre, amiért az felhívta a figyelmüket a helyes maszkhasználatra.

A Kecskeméti Törvényszék sajtószóvivőjének csütörtöki tájékoztatása szerint a család azért került szóváltásba a biztonsági őrrel, mert egyikőjük, a 22 éves férfi nem viselt maszkot, amit a biztonsági őr szóvá tett. Ezt követően a nő és két gyermeke megtámadták az áruházi alkalmazottat, többször megütötték a fején és a mellkasán, megkarmolták és le is köpték. A földre került biztonsági őrt aztán még több alkalommal meg is rúgták.

Dulakodás közben az áruvédelmi kaput is kidöntötték, 150 ezer forint kárt okozva az üzletnek.

A bíróság a vádlottakat garázdaságban és testi sértésben, a 43 éves nőt pedig még kiskorú veszélyeztetésében is bűnösnek találta. Az anyát egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönre, fiát nyolc hónap – egy év próbaidőre felfüggesztett – börtönre ítélte, míg 15 éves lánytestvér esetében elhalasztotta a büntetés kiszabását.

Az ítélet jogerős.

The post Elrettentő ítélet: felfüggesztett börtön a maszkhasználat miatt biztonsági őrre támadóknak appeared first on .

A rendőrség vízágyút is bevetett Brüsszelben a járványügyi intézkedések ellen tüntetők közé keveredett rendbontók oszlatására – közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga hetilap.

A beszámoló szerint mintegy nyolcezren gyűltek össze vasárnap délután a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett friss belga szabályozások, valamint a kilátásba helyezett kötelező beoltás ellen tiltakozva a belga főváros északi pályaudvara mellett, hogy onnan az Európai Unió intézményeinek is otthont adó városrészébe vonuljanak. A menet elején a kötelező oltás ellen tiltakozó ápolók és tűzoltók vonultak – írták.

A tüntetők egy csoportja kukákból és egyéb utcán található tárgyból barikádokat épített, petárdákat gyújtott, tűzijátékot lőtt ki és éles szóváltásba keveredett a rendőrökkel, aki később könnygázt és vízágyút is bevetettek a távozásra felszólító utasítást megtagadókkal szemben. A rendőrség drónokat és egy helikoptert is alkalmazott a helyszín biztosítására és a rendbontók azonosítására. Előállításról nem érkeztek egyelőre jelentések.

A vasárnapihoz hasonló rendbontás november 21-én fordult elő Brüsszelben, szintén a belga kormány járványügyi intézkedései elleni tüntetés alkalmával. Az akkor mintegy 35 ezer fős megmozdulást követően 44 embert állítottak elő.

Belgium legutóbb pénteken szigorított a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó szabályokon a fertőzések növekedő száma, és az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt. Az intézkedések között szerepelt, hogy a maszk beltéri viselésére vonatkozó kötelezettséget 6 éves kortól a gyermekekre is kiterjesztették, az óvodákban és az általános iskolákban a karácsonyi szünet egy héttel korábban, már december 18-án megkezdik, valamint a 400 főnél több vendéget számláló beltéri rendezvényeket el kell halasztani.

A belga közegészségügyi intézet lefrissebb jelentése szerint a koronavírussal újonnan regisztrált fertőzöttek napi átlagos száma a hét folyamán 17 823 volt Belgiumban. Négy százalékkal több, mint a megelőző héten. Kórházban 3604 beteget ápolnak koronavírussal, közülük 803 esetben kell intenzív ellátást biztosítani. Mindkét adat emelkedett a héten. Átlagosan naponta 47-en halnak meg Belgiumban a vírus okozta szövődményekben, ami 27 százalékkal haladja meg az előző hétnapos periódus adatait.

A járvány kezdete óta 27 167-en haltak meg a szövődményekben és 1 millió 827 ezer 467-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal Belgiumban.

The post Vízágyút is bevetettek Brüsszelben a járványügyi intézkedések ellen tüntetőkkel szemben appeared first on .

Az afganisztáni tálib vezetés az Európai Unió segítségét kérte az ország repülőtereinek működtetéséhez a hétvégi dohai tárgyalásokon, ahol a tálibok ígéretet tettek arra, hogy lehetővé teszik a távozást azok számára, akik el akarják hagyni az országot – tájékoztatott az Európai Unió külszolgálata.

Az Európai Unió az ideiglenes afgán kormány képviselőivel folytatott egyeztetéseken az afgán delegáció megerősítette elkötelezettségét az országot elhagyni kívánó külföldi állampolgárok és afgánok biztonságos utazásának garantálása és megkönnyítése mellett. Mind az Unió képviselői, mind a tálibok hangsúlyozták az afgán repülőterek nyitva tartásának alapvető fontosságát.

A tálibok továbbá arra is ígéretet tettek, hogy “általános amnesztiát” biztosítanak azoknak az afgánoknak, akik segítették a NATO és a szövetséges csapatok munkáját egészen a csapatok augusztus végi kivonulásáig. Emellett hangsúlyozták azt is, hogy elkötelezettek a terrorizmus minden formája elleni fellépés mellett.

Bár az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatás felfüggesztését az EU nem szüntette meg, az EU küldöttsége – mint a hétfői tájékoztatásból kiderül – kész megfontolni, hogy az afgán nép javát szolgáló közvetlen pénzügyi segítséget nyújtson. A dohai egyeztetésen az Unió felszólította az ideiglenes kormányt, hogy tegyen gyors, érdemi és konkrét lépéseket, olyan befogadó kormányzat létrehozására, amely az afgán társadalom etnikai, politikai és vallási sokszínűségét képviseli, és amelyben a nők és férfiak egyaránt vezető beosztásban vannak.

Az EU külszolgálata felhívta a figyelmet: a tálib küldöttséggel folytatott párbeszéd nem jelenti az ideiglenes afgán kormány elismerését, hanem az Unió operatív szerepvállásásának részét képezi az afgán nép támogatása érdekében.

The post A tálibok az EU-tól kértek segítséget az afganisztáni repülőterek működtetéséhez appeared first on .

Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján.

A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozót lezárva, Stoltenberg hangsúlyozta: az orosz vezetés továbbra is folytatja agresszív és destabilizáló akcióit szomszédjai ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon. Mint mondta, a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére – többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások -, hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen.

“2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta” – tette hozzá. Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek adott sajtónyilatkozatában ugyanakkor elmondta: Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.

A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására.

The post NATO-főtitkár: Oroszországnak súlyos következményekkel kell szembenéznie, ha erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen appeared first on .

November 18-án, a patinás BOTANIQ Tura Kastély adott otthont a Vezérigazgató Találkozónak. Az eseményen osztották ki a Hungarian CEO Awards 2021 díjakat, amelyet tíz kategóriában osztottak ki az év legkiválóbb cégvezetőinek.

Az év egyik legfontosabb eseményén „Üzleti Biztonságtudatossági Nagydíjat” kapott a Biztonságpiac.hu, amit Radványi Róbert, a weboldal alapító-főszerkesztője vett át. A díjat a híroldal, illetve annak szerkesztősége és a vezetője az évtizedes, a magánbiztonsági ágazatért a médiában kifejtett etikus tevékenységével érdemelte ki.

A Vezérigazgató Találkozó szervezői a résztvevők bevonásával, immár húsz éve díjjal ismeri el a legkiemelkedőbb üzleti teljesítményeket. A szavazáson a Vezérigazgató Találkozók eddigi résztvevői, a több, mint ötszáz fős alumni tagjai vehettek részt.

The post „Üzleti Biztonságtudatossági Nagydíjat” kapott a Biztonságpiac.hu appeared first on .

Elfogtak egy adócsalás miatt korábban hét év börtönbüntetésre ítélt, szlovák állampolgárságú férfit Halásztelken – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A közlemény szerint “az 56 éves, szlovák állampolgárságú férfit a magyar fejvadászok fogták el”.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a Célkörözési Egységek Európai Hálózatának (ENFAST) szlovák egységétől kaptak jelzést arról, hogy M. Péter, aki az adócsalás miatt rá kiszabott hét év börtönbüntetés elől menekül, Magyarországon tartózkodhat.

A nyomozók 24 órán belül megállapították az európai elfogatóparancs alapján körözött férfi tartózkodási helyét, és a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága munkatársainak segítségével pénteken Halásztelken elfogták a szlovák állampolgárt; kiadatásáról a magyar bíróság dönt.

The post Fejvadászok segítségével fogtak el egy adócsalót Halásztelken appeared first on .

Megalapításának 30. évfordulóját ünnepelte november 19-én a Magyar Detektív Szövetség. Az évfordulóról Baráth György, a szövetség elnöke, és Szabó Lajos, az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért (REMOK) kuratóriumi elnöke emlékezett meg.

A detektívszövetség elnöke elmondta, hogy egy ilyen évfordulón illik emlékezni a Szövetség elmúlt 30 éves múltjának főbb meghatározóbb eseményeire, történéseire. Az ember igyekszik a jóra gondolni, a kellemetlen dolgokat próbáljuk a szőnyeg alá söpörni és nem beszélni róla, de önmagunkat is becsapnánk, ha csak örömódákat zengenénk magunkról. Történetünkben voltak hegyek és völgyek is, fenyegetett a felbomlás, megszűnés réme. Köszönhetően az elkötelezett és kitartó tagságnak, a hibákból okulva, a nehézségeken felülemelkedve tartunk ott, hogy a Szövetség mai napig is él, működik, nem csak papíron, hanem valójában is.

A rendszerváltás és a hazai piacgazdaság kialakulásának hajnalán kis túlzással talán forradalmi tettnek minősült, optimista elképzelésnek tűnt, hogy egy civil szervezet felkarolja, felvállalja az akkor még javában tiltott kategóriába eső magánnyomozás és a frissen alakult vagyonvédelmi vállalkozások szakmai érdekvédelmi képviseletét, amivel kinyitotta történetének ajtaját és belépett az ismeretlenbe — mondta Baráth.

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben a rendszerváltást követő alig több mint egy évvel még az előző rendszerből örökölt jogi környezetben, a friss piacgazdasági átalakulás közepette ismerték fel az alapítók, hogy az újonnan születő szakmának valamilyen öngondozó, önképviseleti szervezetbe kell tömörülnie.

A Szövetség úttörő szerepet vállalt a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1997 számú kormányrendelet, majd később a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998 évi IV. törvény kodifikációs folyamataiban — jelentette ki Baráth.

Szövetségünk 2013 óta folyamatosan lobbizott egy önálló és korszerű, magánnyomozói törvény létrehozásáért, majd, aktívan részt vett annak előkészítésében is. Bár a parlament törvénykezési tervében szerepelt, a kormány ismeretlen okból mégsem terjesztette a ház elé.

Büszkék lehetünk arra is, hogy rendszeresen szerveztünk különböző személyes jelenlétű szakmai rendezvényeket, továbbképzéseket tagjaink és érdeklődők részére. Először 2006-tól Magánnyomozó Akadémia, majd később MDSZ Akadémia és Detektívklub néven indultak sikeres továbbképzési programok. A COVID-19 pandémiás időszak beköszöntével, virtuális platformon elindítottuk a MDSZ Online Akadémia sorozatot, amelyre büszkén mondhatjuk, hogy a tagjainkon kívül is nagy érdeklődésnek és részvételnek örvend. A pandémiás helyzet bezártságát oldottuk az MDSZ Kávéház online virtuális találkozókkal, amelyben a hangsúlyt az egymás iránti érdeklődésre, vélemények és az egyéni problémák megismerésére helyeztük — mondta a szövetség elnöke

A REMOK kuratóriumi elnöke a felszólalásában kifejtette, hogy a Magyar Detektív Szövetség három évtizedes munkája bizonyítja, hogy szükség van egy stabil, jól működő érdekképviseleti szervezetre, ami kapcsolatot teremt a mindenkori törvényhozás, kormányzat és a magánnyomozói szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők között. Az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért és a Magyar Detektív Szövetség kapcsolata már egy évtizedes, kapcsolatunk a magánbiztonsági tevékenységen, az oktatáson, kutatáson keresztül realizálódik.

Alapítványunk ezen kívül is minden tevékenységében, igyekszik propagálni az MDSZ tevékenységét, és mindennapi problémáinak megoldását. A magánbiztonsági szektorban dolgozók, vagy ahhoz kapcsolatot keresők részére fontos, hogy tisztában legyenek a magánnyomozás adta lehetőségekkel.

A Magyar Detektív Szövetség sokrétű tevékenysége során megalkotta Online Akadémiáját, ami teljes mértékben kapcsolódik az oktatás és kutatás téma területhez, ami Alapítványunk küldetése, így minden eseményt az Óbudai Egyetem Biztonságtechnikai Mérnök hallgatók és tanárok felé is továbbítottuk, hogy ismereteiket növelhessék — mondta Szabó.

The post Jubilál a Magyar Detektív Szövetség appeared first on .

A többség támogatná Magyarországon a gyorshajtás ellen bevethető átlagsebesség-mérés bevezetését – derül ki a K&H Biztosító biztos jövő felméréséből.

A magyarok majdnem kétharmada – 63 százaléka – jó ötletek tartaná ezt a megoldás, szemben a korábbi 56 százalékkal. A kutatás egyébként nagyon felemás képet mutat a gyorshajtásról. A megkérdezettek 81 százaléka szerint sok autós nem tartja meg a sebességhatárokat. Ezzel szemben a jogosítvánnyal rendelkezők 36 százaléka azt mondta, hogy szigorúan mindig csak a megengedett sebességgel megy, 54 százalék pedig – saját bevallása – szerint csak nagyon ritkán lépi túl a sebességkorlátozást.

A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

A K&H felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, tíz százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Teljesen más eredmény jött ki a válaszokból, amikor a jogosítvánnyal rendelkezők nyilatkoztak arról, hogy ők maguk betartják-e a sebességhatárokat. Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint szigorúan kezeli ezt, azaz nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A K&H biztos jövő kutatása szerint a magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka szerint viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

A K&H Biztosító szakértői szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – emberi sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

The post K&H: a többség támogatja az átlagsebesség-mérés bevezetését appeared first on .

Több mint 100 ezer ember halt meg kábítószer-túladagolásban az Egyesült Államokban a 2021 áprilisával zárult 12 hónapos időszakban – derült ki az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) közzétett adataiból.

A CDC közlése szerint a túladagolás miatti halálozások száma több mint két évtizede folyamatosan emelkedik, az elmúlt két évben ez a folyamat felgyorsult, és a szerdán közzétett új adatok szerint 2020 májusától 2021 áprilisáig csaknem 30 százalékkal nőtt. Az adatok azt mutatják, hogy az opiátok csaknem 75 ezer halálesetet okoztak az idén áprilisig, és a szintetikus opiátok, mint például a fentanil, 64 000 ember halálához vezettek.

A fentanil az Egyesült Államokban öt évvel ezelőtt – a legtöbb túladagolásos halálesetet okozó kábítószer-típusok között – megelőzte a heroint. A kábítószerkereskedők a fentanilt más kábítószerekkel keverik, ez az egyik oka annak, hogy a metamfetamin és a kokain okozta halálesetek száma is emelkedik.

A CDC utalt arra, hogy a fentanillal összefüggő halálesetek száma ugrásszerűen növekszik például Las Vegas környékén is. A dél-nevadai egészségügyi körzetben idén augusztusig 160 kábítószer-túladagolásos halálesetet regisztráltak. Brandon Delise, az egészségügyi körzet járványügyi szakértője szerint a régióban minden valószínűség szerint túlszárnyalják majd a tavaly tapasztalt 193, fentanil okozta halálesetet.

A szakértők úgy vélik, hogy a fentanil elterjedése mellett a koronavírus-járvány is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a kábítószerfogyasztás és -túladagolás, illetve az ezzel összefüggő halálozások aránya az egész országban. A Covid-19 járvány ugyanis sok kábítószer-fogyasztót is “szociálisan elszigetelt”, aki emiatt nem kapta meg a szükséges kezeléseket.

“Ezek az adatok iszonyúak” – nyilatkozta Katherine Keyes, a Columbia Egyetem kábítószerrel történő visszaélésekkel foglalkozó szakértője szerdán az amerikai AP hírügynökségnek. “Ez olyan mértékű túladagolásos haláleset, amelyet ebben az országban még nem tapasztaltunk” – tette hozzá.

A kábítószer-túladagolás ma már meghaladja az autóbalesetek, a fegyveres erőszak, sőt az influenza és a tüdőgyulladás miatt bekövetkezett halálesetek számát is az Egyesült Államokban. Az összesített adat megközelíti a cukorbetegség miatt elhunyt emberek számát. A cukorbaj az ország hetedik számú halálozási oka.

A CDC adatai szerint a túladagolásban elhunyt áldozatok száma Delaware, New Hampshire, New Jersey és Dél-Dakota államok kivételével minden tagállamban nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A legnagyobb növekedést Vermont (70%), Nyugat-Virginia (62%) és Kentucky (55%) államokban tapasztalták. Minnesotában 858-ról 1188-ra, körülbelül 39 százalékkal nőtt a túladagolás miatti halálesetek száma 2020 májusa és 2021 áprilisa között.

The post Egy év alatt több mint százezer ember halt meg kábítószer-túladagolásban az USA-ban appeared first on .