Biztonságpiac

A második világháborús károkért Varsónak járó kárpótlás ügyében Berlin együttműködését szorgalmazta pénteken Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, miután Varsóban fogadta Annalena Baerbockot, az új német hivatali partnerét.

Az eszmecserét követő közös sajtóértekezleten Rau kiemelte: Németország felelőssége a második világháború kirobbantásáért olyan téma, amelyben Varsó “továbbra is jó, konkrét együttműködést vár el” Berlintől. A lengyel diplomácia irányítója szerint Varsó az új berlini kormány készségére számít a háború alatt elrabolt műkincsekért járó kártérítés, a felelősségvállalás ügyében.

Baerbock az új német kormánykoalíciós szerződésnek a háborúért vállalandó felelősségről szóló részére utalva Németország történelmi felelősségének nevezte “a béke és a barátság őszinte ápolását”. Az Európai Unión belül a lengyel-német barátság rendkívüli értéknek számít, amely “nem önmagától értetődő, különösen a Németország okozta második világháborús szenvedés fényében nem az” – jelentette ki a német külügyminiszter.

A fehérorosz határokon fennálló válság kapcsán szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal és a balti államokkal. Úgy látta, a “gyorsan kivetett szankciók sikereket hoznak”, és kiemelte azt is, hogy segítségre szorulnak a Lukasenka fehérorosz elnök “cinikus játéka miatt szenvedő” menekültek.

Rau a határvédelem kapcsán arról biztosította partnerét, hogy Lengyelország teljesíti a schengeni övezet és a NATO külső határait őrző ország szerepéből eredő kötelességeit. Kitért az ukrán-orosz határnál fennálló helyzetre is, amelyet az európai béke szempontjából is veszélyesnek nevezett. E vonatkozásban fontosnak találta, ha a lengyel-német, valamint a lengyel-német-amerikai formátumban is rendszeresen folytatnák a biztonságpolitikai párbeszédet.

Baerbock első varsói látogatása a romló európai biztonsági helyzet időszakára esik – emelte ki Rau, és fő veszélyként éppen Moszkva “erőszakhoz folyamodó, a szomszédállamok területeit megszálló” politikáját nevezte meg. Aláhúzta: Lengyelország, amely a 20. században áldozata lett a német és a szovjet agressziónak, “soha nem egyezik bele, hogy az európai politika visszatérjen (…) az érdekszférák módszereihez”.

Úgy látta: az európai békét az előző német kormányok politikája is aláásta, amikor Berlin beleegyezett az orosz-német gázvezetékek, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 építésébe.

Rau az egyik hivatali elődje, Adam Rotfeld 17 évvel ezelőtt elhangzott szavait idézte, miszerint az Északi Áramlat gázvezeték “valódi és közvetlen veszélyt jelent az európai békére”. Lengyelország ezért követelni fogja “e káros projekt” bezárását, Varsó politikája ez ügyben nem fog megváltozni – hangsúlyozta a lengyel diplomácia irányítója.

Baerbock látogatása után vasárnap Varsóba érkezik az új német kancellár, Olaf Scholz is.

The post Lengyel külügyminiszter: Berlin működjék együtt Varsóval a második világháborús kárpótlás ügyében appeared first on .

Az “igazsággal történő szembenézés érdekében” Franciaország a tervezettnél 15 évvel előbb, már a közeljövőben megnyitja az algériai háborúról szóló (1954-1962) archívumát – jelentette be Roselyne Bachelot francia kulturális miniszter.

“Vannak dolgok, amelyeket újra kell építenünk Algériával, de ez csakis az igazság alapján lehetséges” – fogalmazott a tárcavezető a BFM hírtelevízióban, miután közölte, hogy a rendőrség és a csendőrség igazságügyi eljárásainak archívumai megnyílnak. “Szeretném, ha ezzel a kérdéssel – amely zavaró, irritáló, miután működnek történelemhamisítók – szembe tudnánk nézni. Nem lehet nemzeti történetet hazugságra építeni” – tette hozzá.

A bejelentés előtt két nappal járt Jean-Yves Le Drian külügyminiszter Algírban a két ország között hónapok óta feszült diplomáciai viszony javítása érdekében.

“A történelemhamisítás vezet minden tévedéshez, minden zavarhoz és minden gyűlölethez. Amint a tények nyilvánossá válnak, elismerjük vagy kielemezzük őket, egy másik történetet lehet írni, a megbékélését” – fogalmazott a kulturális miniszter.

Arra az újságírói kérdésre, hogy nem tart-e a döntés következményeitől, nevezetesen a francia hadsereg Algériában elkövetett kínzásairól szóló információk megerősítésétől, Bachelot elmondta: “hazánk érdeke ennek elismerése”.

Emmanuel Macron francia államfő 2018 szeptemberében elismerte, hogy az algériai függetlenségi háborúban (1954-1962) a francia katonák rendszeresen alkalmaztak kínzásokat, ez okozta a többi között a kommunista ellenzéki Maurice Audin matematikus halálát is. Az elnök az erről szóló nyilatkozatot személyesen adta át Audin 87 éves özvegyének és bejelentette, hogy “megnyílnak az eltűnt francia és algériai katonákról és civilekről szóló archívumok”.

Amikor Macron igazságot szolgáltatott az Audin-ügyben, szembesítette Franciaországot az igazsággal – emlékeztetett Bachelot. “Nem szabad félni az igazságtól, kontextusba kell inkább helyezni. De szembe kell nézni vele” – hangsúlyozta.

Három évvel ezelőtt a Le Monde című napilap történelmi gesztusnak nevezte az államfő lépését, s azt Jacques Chirac 1995-ben elhangzott beszédéhez hasonlította, amelyben az akkori köztársasági elnök elismerte a francia állam felelősségét a zsidók deportálásában.

Hatvan évvel az algériai háború után a sebek még mindig nem gyógyultak be, jóllehet Franciaország számos jelképes gesztust tett, de elnézést nem kért a történtekért.

Macron októberben azzal váltotta ki az algíri bírálatokat, hogy a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban azt állította: az általa “politikai-katonai” rendszernek nevezett algériai kormányzat olyan “hivatalos történelmet” kínál az algériaiaknak, amely szerinte “nem felel meg a valóságnak”.

A Le Monde szerint Macron azt is kifejtette: “az algériai nemzetépítés olyan jelenség, amelyre figyelni kell”.

“Vajon létezett-e algériai nemzet a francia gyarmatosítás előtt? Na, ez a kérdés” – fogalmazott annak a Franciaországnak a jelenlegi elnöke, amely Algéria gyarmatosítója volt.

Válaszul Algéria hazahívta párizsi nagykövetét és megtiltotta, hogy a légterén áthaladjanak francia harci gépek a Száhel-övezetbe.

A francia kormány képviselői és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának meghatalmazottjai 1962. március 18-án írták alá az eviani megállapodásokat, amelyek véget vetettek Franciaország 132 éves algériai gyarmati uralmának és a hét és fél éve folyó, kegyetlen és véres algériai függetlenségi háborúnak.

A franciák 78 százaléka 1962-ben népszavazáson mondta ki az algériaiak önrendelkezési jogát, a francia iskolákban 1983 óta tanítják “az algériai háború” történetét, de a francia nemzetgyűlés csak 1999-ben ismerte el, hogy Algériában “háború” és nem “rendfenntartás” történt. Azóta egyre több a gesztus jellegű megemlékezés Franciaországban a 400 ezer besorozott katona előtti tisztelgéstől az 1961-ben Párizsban lemészárolt algériai tüntetők tiszteletére állított emléktábla 2001-es felavatásáig. A megbékélés időszaka azonban még nem jött el teljesen, miután az algériai háború a mai napig megosztja a francia társadalmat.

Az áldozatok számát illetően nincs közmegegyezés: az algériai történészek szerint az ötvenes években kilencmilliós lakosú országban mintegy másfél millióan vesztették életüket a hét és fél évig tartó harcokban, a francia történészek szerint viszont a konfliktusnak csupán 400 ezer áldozata volt.

The post Franciaország a tervezettnél 15 évvel előbb megnyitja az algériai háborúról szóló archívumát appeared first on .

Börtönvarrodában fog dolgozni Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, aki – miután csalás és pénzmosás címén elítélték – Vlagyimir megyében tölti börtönbüntetését – közölte a Kommerszant.

Navalnij Instagram-bejegyzésében azt írta, azért fog varrodában dolgozni, hogy közelebb kerüljön “a tömeghez”. Közölte, hogy a felkínált munkák közül a gondnoki, a szakácsi, a péki, a segédmunkási helyett a “varrónőit” választotta.

A Kreml egyik legélesebb bírálója jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Az úgynevezett Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait, miután az orosz titkosszolgálat megmérgezte Navalnijt és Németországban gyógykezelték, majd felépülése után azonnal hazatért.

Navalnij és társai ellen szélsőséges közösség létrehozása címén is eljárás indult.

The post Börtönvarrodában fogják dolgoztatni Navalnijt appeared first on .

Vlagyimir Putyin a december 7-i orosz-amerikai virtuális csúcson közölte amerikai hivatali partnerével, hogy nagyon szeretne vele személyesen találkozni.

Az erről készült felvételt vasárnap bemutatták a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

“Feltétlenül találkozni fogunk, nagyon szeretném” — mondta Putyin a megbeszélés elején Joe Biden köszöntésére válaszolva, amelyben az amerikai elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a személyes találkozó nem jöhetett létre a G20-csoport római csúcstalálkozóján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont a vasárnapi magazinműsorban megszólalva azt mondta, hogy korai még a személyes találkozóról beszélni. Emlékeztetett rá: a két elnök abban állapodott meg, hogy kinevezik megbízottjaikat, akik tárgyszerű párbeszédbe bocsátkoznak az Ukrajna ügyében Európában kialakult helyzetről. A megbízottak eszmecseréjét követően Putyin és Biden várhatóan ismét videokonferencia keretében lép majd kapcsolatba egymással.

A szóvivő szerint Putyin biztosította Bident arról, hogy az Oroszország területén lévő orosz csapatok senkit sem fenyegetnek. Egyúttal utalt arra, hogy amerikai egységek ezer kilométerre állomásoznak az orosz határtól.

Peszkov annak a véleményének adott hangot, hogy a saját területen végrehajtott orosz csapatmozgások körül létrehozott információs feszültség célja Oroszország “démonizálása” és “potenciális agresszorként való pozicionálása”. A szóvivő “nagyon komoly felfogásbeli nézetkülönbségnek” nevezte a két ország között, hogy Biden korábban kijelentette: nem hajlandó figyelembe venni az orosz nemzeti érdekek határát jelző “vörös vonalakat”.

Peszkov szerint az “agresszív” amerikai retorika nem segíti elő a két ország közötti enyhülést. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország ellen bevezetendő újabb szankciók vissza fognak ütni.

Az orosz-amerikai kapcsolatok állapotát Peszkov “nagyon súlyosnak” nevezte, ami miatt az elnöknek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie azt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Biden-kormány következetesebben hajtja-e végre a megállapodásokat, mint a korábbi amerikai kormányok, a szóvivő azt mondta, “nem, egyelőre ez nem mondható el”.

Beszámolója szerint a két elnök pozitív és az egymás személye, valamint diplomáciai és politikai tapasztalata iránti kölcsönösen tiszteletteljes hangnemben beszélte meg a két ország közötti nézeteltérés bonyolult kérdéseit. Mint mondta, Putyinnak a tárgyalások alatt nem volt szüksége arra, hogy dokumentumokat kéressen be, mert járatos volt a tárgyalások témájában.

Peszkov elmondta, hogy Putyin a közeljövőben külföldi látogatásokat tehet, de nem közölte, hogy konkrétan hová készül az orosz elnök.

The post Kreml: Putyin személyesen találkozna Bidennel appeared first on .

Vasárnap reggel már több mint száz helyszínre riasztották a tűzoltókat országszerte a viharos szél miatt. Délelőtt templomot, kollégiumot, szállodát rongált meg a szél, Komárom-Esztergom megyében hófúvás emelt félméteres hótorlaszokat – tudatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleményben.

Elsősorban kidőlt fák, leszakadt faágak, vezetékek miatt hívták a tűzoltókat, a legtöbb bejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megyékből érkezett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat több területre is riasztást adott ki a viharos szél és a hóátfúvás miatt – figyelmeztetett Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az OKF helyettes szóvivője.

A katasztrófavédelem arra kér mindenkit: figyeljék a meteorológiai szolgálat riasztásait, útnak indulás előtt tájékozódjanak az útviszonyokról, a viharos szélben kellő óvatossággal haladjanak. Ha pedig bajba jutott embert, sérült közművet látnak, jelezzék a 112-es telefonszámon.

Dóka vasárnap délben azt is közölte: a szél Hévízen, a Kossuth Lajos utcában egy szálloda tetejét megrongálta, Érden, a Kálvin téren egy templom tetőszerkezetét, Kaposváron az Álmos vezér utcában lévő kollégium tetejét hat négyzetméteren megbontotta, a tűzoltók rögzítették a meglazult elemeket.

Komárom-Esztergom megyében Bana és Ács között a hófúvás félméteres torlaszokat emelt, több autós elakadt. Az M1-es autópályán Győrnél egy korhadt fa a leállósávra dőlt, a 33-as főúton Poroszlónál szintén egy útra borult nagy méretű fát kellett eltávolítaniuk a tűzoltóknak. A 48-as főúton Debrecennél harmincméteres kidőlt fa miatt kellett beavatkozni – tette hozzá az őrnagy.

A rendkívüli időjárás miatt elmaradt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program támogatásával szervezett Óváros téri piac Veszprémben, mert a viharos erejű szél vasárnap reggelre lerombolta a sátrakat – közölték a szervezők a program közösségi oldalán. Elmaradt a nagy szél miatt a bakonyi megyeszékhely vasárnaponkénti bolhapiaca, a “lengyel piac” is.

The post Vasárnap reggel több mint száz helyszínre riasztották a tűzoltókat appeared first on .

A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.

Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak “masszív következményei” lennének.

Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek.

Az orosz kormány tagadja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen.

A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók “minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani.

Oroszország “súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – mondta a brit külügyminiszter.

Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek “BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött.

A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában.

A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését.

A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína “erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá.

Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban. A londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) tíz százalékát.

A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.

The post Brit külügyminiszter: Oroszország súlyos árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát appeared first on .

Norvégiától akar további 32 használt F-16-os harci repülőgépet vásárolni a román védelmi minisztérium – derült ki pénteken, miután Vasile Dincu védelmi miniszter a bukaresti parlamenttől kért előzetes felhatalmazást a beszerzési eljárás elindításához.

Indoklása szerint Romániának legalább három – egyenként 16, többcélú harci gépből álló – repülőrajra van szüksége légtere védelméhez, eddig pedig 17 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától.

Bukarest 2019-ben jelezte vásárlási szándékát a repülőgép-típust használó NATO-szövetségeseknek (Belgiumnak, Dániának, Hollandiának, Norvégiának, Portugáliának és Görögországnak). A román védelmi minisztérium szerint jelenleg a Norvégiától beszerezhető – a már szolgálatba helyezett, Portugáliától vásárolt gépeknél korszerűbb felszereltségű – F-16-osok jelentik az egyedüli megoldást a román légierő fejlesztésére.

A parlamenti engedélyeztetésre váró, csaknem félmilliárd eurós beszerzés nagyobbik részét – 354 milliárd eurót – a repülőgépekért kell kifizetni a norvég kormánynak. Románia további 100 millió euróért az Egyesült Államoktól vásárolna hozzájuk logisztikai elemeket és kiképzési szolgáltatáscsomagot, ennek az összegnek a jelentős része azonban a román védelmi ipart fejlesztené. A régióban (nemcsak Romániában) szolgálatban lévő F-16-osok karbantartási és korszerűsítési munkálatainak elvégzésére ugyanis az amerikai fél a bákói Aerostar hadiipari céggel kötött együttműködési megállapodást.

A Hotnews.ro hírportál kiemelte, hogy a Norvégiától beszerzendő F-16-osok meglehetősen régiek, 1982 és 1989 között gyártották őket és 2001-ben estek át azon a (Mid-Life Update) korszerűsítésen, amelyeket a Portugáliától vásárolt gépeken is elvégeztek. A lap szerint a felújításkor elirányzott mintegy tízezer órás repülési időből vélhetően kevesebb mint kétezer óra maradt meg, de ilyen körülmények között is Románia még legalább 7-10 évig használhatná a két repülőraj jelentős részét.

Romániában 2019 márciusban állt szolgálatba az első – Portugáliától több mint 600 millió euróért vásárolt – F-16-os repülőraj. A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

The post A román védelmi minisztérium Norvégiától akar további F-16-os harci repülőgépeket vásárolni appeared first on .

Megakadályoztak egy iszlamista terrortámadást Hamburgban – jelentették be a németországi nagyvárosban.

A lőfegyverek használatáról és a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló jogszabályok megsértésének gyanúja miatt még augusztusban elfogott német-marokkói kettős állampolgár ügyében folytatott nyomozás során novemberben lefoglaltak lőpor előállítására és robbanószerkezet készítésére alkalmas anyagokat és tárgyakat, a többi között egy-egy kilogramm ként és kálium-nitrátot, 500 gramm szénport, több száz csavart és anyát, valamint elektromos vezetékeket.

Andy Grote belügyi szenátor – a tartományi rangú város kormányzatának rendvédelemért és bűnüldözésért felelős tagja – az esetet ismertető tájékoztatón kiemelte, hogy “nagyon-nagyon komoly incidens” történtetett volna, amelyre “még nem volt példa” Hamburgban. A vegyi anyagok potenciális robbanóereje “jelentős” pusztítást okozhatott volna, legalábbis a közvetlen közelben – mondta a szociáldemokrata politikus.

A biztonsági szervek feltételezése szerint már nem áll fenn a támadás konkrét veszélye. Az ügy azt mutatja, hogy “a tartományi és szövetségi hatóságok hálózata nagyon jól működött” – mondta Mirko Streiber, a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) vezetője.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Abdurrahman C. néven azonosított gyanúsított 20 éves, Hamburgban született, édesapja marokkói, édesanyja német. Apja a kétezres évek elején – a több szálon Hamburghoz kapcsolódó, 2011. szeptember 11-i amerikai terrortámadások körüli időkben – a helyi radikális iszlamista csoportosulásokhoz tartozott, és egy olyan, időközben bezáratott mecsetbe járt, amelyben az amerikai merényletek elkövetői is megfordultak. A család 2016-ban kivándorolt Marokkóba. A gyanúsított 2020-ban tért vissza tanulni. A fiatalembert augusztus 26-án vették őrizetbe, miután az LKA állambiztonsági ügyekre szakosodott nyomozói tudomást szereztek arról, hogy megpróbált éles lőfegyvert és kézigránátot vásárolni az internet bűnözők körében közkedvelt részén, a darkneten.

Abdurrahman C.-t előzetes letartóztatásba helyezték, az ügyében tartott első házkutatásokon iszlamista terrorista csoportok propagandavideóit, valamint fegyverek előállítására vonatkozó dokumentumokat foglaltak le. Kiderítették azt is, hogy pokolgépkészítési útmutatót tanulmányozott az interneten. Ezért az eljárást augusztus 30-án átvette a hamburgi ügyészség államvédelmi hivatala. A gyanúsított környezetében végzett nyomozás egy újabb állomása volt a november 19-án tartott házkutatás, amelyen a pokolgép előállítására alkalmas tárgyakat és anyagokat találták.

Az eset ismertetése előtt utolsó nagyobb akciót szerdán hajtották végre, több tartományban, 17 ingatlanban tartottak egyszerre házkutatást. A lefoglalt bizonyítékok, köztük okostelefonok, számítógépek és digitális adathordozók értékelése folyamatban van – közölték. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, júniusban közölt adatai szerint a szélsőséges iszlamista irányzatok németországi követőinek száma 28 715-re tehető. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 630 embert tart nyilván közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó iszlamistaként.

Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.

The post Megakadályoztak egy terrortámadást Hamburgban appeared first on .

Oroszország meg kívánja vitatni a NATO-tagországokkal a föld-föld csapásmérő rendszerek telepítésére vonatkozó moratórium kérdését, és törekedni fog annak elfogadtatására – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Rjabkov hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy “rakétaválság” kialakulását Európában, azt, hogy a kontinensre közepes és rövidebb hatósugarú rakétákat telepítsenek. A diplomata szerint az amerikai Tomahawk manőverező repülőgépek megjelenése Európában feltétlen kockázatot fog jelenteni Oroszország biztonságára nézve.

A miniszterhelyettes ismételten a kubai rakétaválság megismétlődésének veszélyére figyelmeztetett, hozzátéve, hogy még nem késő elkerülni. Közölte: Oroszország fenntartja magának azt a jogot, hogy választ adjon arra a veszélyes tevékenységre, amelyet az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok folytatnak a határai mentén.

Rjabkov közölte azt is, hogy Moszkva eljuttatta Washingtonhoz az oroszországi amerikai külképviseletekre vonatkozó “tükörköveteléseit”, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok jövőre 55 orosz diplomatát kötelez majd hazatérésre. A “kiutasításra” adandó ellenlépéseket nem részletezte.

The post Moszkva moratóriumot javasol a NATO-országoknak a föld-föld csapásmérő rendszerekre appeared first on .

Több autót is elvitt és összetört péntek hajnalban egy békési ámokfutó – közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A 21 éves almáskamarási férfit őrizetbe vették.

A közlemény szerint a férfi rátámadt egy házaspárra, elvitte a kocsijukat, majd megvert egy sofőrt, és az ő teherautóját is eltulajdonította. Mindkét járművet összetörte, végül egy harmadikkal menekült, de a rendőrök elfogták.

Az elkövető hajnali háromnegyed három körül Almáskamaráson megjelent ismerőseinél, majd azt kérte a házasoktól, hogy vigyék el őt kocsival valahová. A pár nem akart ennek eleget tenni, mire a férfi mindkettejüket bántalmazta. A megfélemlített házasok ekkor megmondták neki, hogy hol az autójuk indítókulcsa, ő pedig elhajtott a járművel.

Nagykamaráson nekiütközött egy biciklitárolónak és egy álló kenyérszállítónak. Ezt követően rátámadt a teherautó sofőrjére, őt is megverte. Elhajtott a kenyérszállítóval, amellyel Kétegyháza határában árokba borult. A baleset után bement egy tanyára, de amikor az ott lakó emberek mentőt és rendőrt akartak hívni, távozott. Kétegyházán beült egy utcán álló kisteherautóba, amelyben benne volt a kulcs.

Az Almáskamaráson, majd Nagykamaráson és Kétegyházán történtekről a tevékenység-irányítási központ folyamatosan gyűjtötte az információkat, megosztva azokat a megye valamennyi rendőrével. Miután kiderült, hogy az elkövető édesanyja Körösszegapátin lakik, az együttműködést Hajdú-Bihar megyére is kiterjesztették.

Ennek meg is lett az eredménye: az ottani körzeti megbízott öt óra körül feltartóztatta az édesanyjához érkező férfit, akit előállítottak, majd jármű önkényes elvétele és testi sértés miatt őrizetbe vettek – olvasható a közleményben.

The post Bekattant, ámokot futott, elfogták appeared first on .

Az új német kormány a transzatlanti kapcsolat megerősítésén dolgozik, és programja egyértelmű: támogatni akarja a közös biztonságot – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A német kancellár szerint az új kormány védelmi kiadásai “a költségvetési lehetőségek keretein belül” tovább emelkednek. “Elengedhetetlennek tartjuk a jól felszerelt Bundeswehrt”, német hadsereget – tette hozzá. Németország az idén mintegy 53 milliárd eurót költött védelemre, ami három százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, azonban az összeg még mindig nem érte el az atlanti szövetség által a hazai össztermék két százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot.

Scholz az ukrán határon végrehajtott orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban kijelentette: a legfontosabb, hogy a határok nincsenek közvetlen veszélyben. Mint mondta, Európa biztonsága egyebek között a határok sérthetetlenségét jelenti, így nem lehet megengedni, hogy bármi is fenyegesse Ukrajna területi egységét. Stoltenberg NATO-főtitkár méltatta a német kormány koalíciós megállapodását és Németország hozzájárulását a szövetség katonai képességeihez, de hangsúlyozta: számít arra, hogy a német kormány növeli a védelmi kiadásait.

A főtitkár továbbá elutasította Moszkva követelését, miszerint a szövetség vonja vissza 2008-as kötelezettségvállalását a keleti bővítésre vonatkozóan. Hangsúlyozta: “Ukrajnához fűződő viszonyunk változatlan marad, minden nemzetnek joga van a saját útját megválasztani, beleértve azt is, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni”.

“A NATO Ukrajnával fenntartott kapcsolatáról a 30 szövetséges tagállam és Kijev fog dönteni. Nem fogadhatjuk el, hogy Oroszország megpróbál egy olyan rendszert visszaállítani , amelyben a nagyhatalmak befolyási szférákkal rendelkeznek, és eldönthetik hogy más országok mit tegyenek” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Német kancellár: az új német kormány a transzatlanti kapcsolat megerősítésén dolgozik appeared first on .

A fogyasztóvédelmi hatóság idén is elvégzi a fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek szezonális ellenőrzését. A kereskedelmi forgalomból mintavételezett termékek több mint háromnegyede nem felelt meg a biztonsági követelményeknek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laboratóriumának vizsgálatán a problémás árucikkek egyszerre akár hét-nyolc szempontból is kifogásolhatónak bizonyultak.

A minisztérium a közleményében hangsúlyozta: a hiányosságon ért karácsonyi díszvilágítási eszközök így nem kevésbé tűzveszélyesek, mint sok ragyogó gyertya, ráadásul utóbbiak garantáltan nem ráznak. “Pedig alaposan betehet az ünnepi hangulatnak, ha osztás helyett oltani kell az ajándékokat”. Az ITM akkreditált mechanikai és villamos laboratóriuma hosszú évek óta vizsgálja a szezonális termékeket annak érdekében, hogy a veszélyesek kiszűrésével elejét vegye a baleseteknek.

A laboratórium a bolti kínálatból eddig 31 féle díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgált meg. Közülük 24 típust talált áramütés- és/vagy tűzveszélyesnek. A megbukott termékeknél jellemzően nem csak egy, hanem többnyire hét-nyolc hiba is előfordult. Feltűnően gyakori hiányosság volt, hogy a vezetéket nem rögzítették megfelelően, kettős helyett csupán alapszigeteléssel látták el, vagy a keresztmetszete nem érte el a szabványban előírt vastagságot. Sok esetben a csatlakozódugó kis mérete miatt a bedugaszoláskor a használó keze feszültség alatt álló részekkel érintkezhet. Gyakran ajánlottak kültéri használatra a víz behatolása ellen nem védett terméket. A hiányosságok az áramütés, égési sérülés, lakástűz veszélyével fenyegetnek. Huszonegy terméket kell visszahívni a vásárlóktól azért, mert kigyulladhatnak és rázhatnak is. A vizsgálati eredmények a fogyasztóvédelmi portálon olvashatók.

A legtöbb veszélyes termék szokás szerint filléres vegyeskereskedésekből, piaci vagy alkalmi árusítóhelyekről származott. A vásárlás helyének körültekintő megválasztásával is megóvhatjuk tehát magunkat a selejt okozta bosszúságoktól. De számos egyéb árulkodó jel segít felismerni és elkerülni az otthonunk épségét és családtagjaink egészségét kockára tevő bóvlit. A veszélyes termékeken általában nem szerepel a gyártó és importáló neve, márka vagy azonosító jele és címe, nincs típus- vagy modellszámuk, nem tüntetik fel rajtuk a műszaki adataikat, hiányzik vagy nem megfelelő formájú a CE jelölés.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a közlemény szerint elmondta: “A magyar fogyasztóvédelemben a biztonság az első, a fényfüzérek vizsgálatát ezért december végéig folytatjuk. A jelöletlen, beazonosíthatatlan termékek esetében a hatóság egyre gyakrabban él a teljes veszélyes árukészlet elkobzásának lehetőségével. Az elmúlt hetekben összesen 35 ezer darab vacak díszvilágítási eszközt tartóztattunk fel már a vámhatáron. A magyar emberek mellett ezzel az európai polgárokat is védjük, tavaly a második legtöbb jelzést fényfüzérek miatt küldtük be az uniós termékriasztási rendszerbe.”

The post Négyből három karácsonyi égősor veszélyes appeared first on .

Bombával fenyegetőző férfit fogtak el Győrben hétfő este a helyi rendőrök – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 29 éves helyi férfi egy győri telefonfülkéből névtelenül két alkalommal is fenyegető bejelentést tett a rendőrségre. Először november 14-én, majd november 27-én hívta fel a rendőrséget azzal, hogy egy győri, az Ady-város városrészben található emeletes lakóház lépcsőházában bombát rejtett el.

A bejelentést követően a rendőrök mindkét alkalommal azonnal kivonultak a helyszínre és bombakutató kutyák segítségével vizsgálták át a fenyegető által megadott épületet, majd mindkétszer azt állapították meg, hogy ott robbanószerkezetet nem helyeztek el.

A rendőrök a győri férfit őrizetbe vették és közveszéllyel fenyegetés bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését – tudatta a rendőrség.

The post Bombával fenyegetőző férfit fogtak el Győrben appeared first on .

Fegyveres konfliktus fenyegethet az Európai Unió keleti határain – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki Mario Draghi olasz miniszterelnökkel egyeztetett csütörtökön Rómában – közölte a római kormánypalota.

A két politikus a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetről, valamint Kelet-Ukrajnáról is egyeztetett egymással. “Hosszú és konstruktív” megbeszélésnek minősítve a tárgyalásokat, Morawiecki újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: “Európának képesnek kell lennie arra, hogy megteremtse határai biztonságát”. Hozzáfűzte, “nagyon fontos, hogy az észak-atlanti szövetség egésze azonos hullámhosszon legyen”. Egyúttal egységre sürgette az Európai Uniót is.

A lengyel kormányfő úgy vélekedett, hogy Ukrajna “tűzvonalba” került, az utóbbi harminc évben soha nem volt ennyire reális a fegyveres konfliktus fenyegetése az Európai Unió keleti határain. Úgy vélekedett, hogy a háttérben Oroszország áll, mely “teszteli, meddig gyakorolhat nyomást Európára”.

Morawiecki kifejtette: Vlagyimir Putyin orosz elnök “minden szinten az erőt alkalmazza, a gazdaságban is, tudva, hogy hatalma a gázáraktól függ, és mindent megtesz, hogy Európa az orosz energia-ellátástól függjön”.

A John Biden és Putyin között szerdán videón tartott megbeszélésre utalva Morawiecki kijelentette, hogy köszönetet mond majd Bidennek, ha Oroszország valóban csökkenti nyomásgyakorlását Ukrajnára és Európára.

“A tapasztalat azt mutatja, hogy Putyinban nem lehet megbízni, és az engedmények politikája nem működik” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Úgy vélte, hogy az Északi Áramlat-2 nevű gázvezetéket le kell állítani, mivel kezdettől fogva “a Közép-Kelet-Európa feletti orosz uralom politikai eszközének számít”.

Morawiecki azt hangoztatta, hogy igyekszik meggyőzni az új német kancellárt, Olaf Scholzot, ne engedjen az orosz nyomásnak, és ne engedje, hogy az Északi Áramlat-2 a “zsarolás eszköze” legyen Ukrajnával, Lengyelországgal és az Európai Unióval szemben. A La Repubblica című napilapnak adott interjújában a lengyel kormányfő úgy fogalmazott: Putyin az “oszd meg és uralkodj” elve szerint meg akarja osztani Európát.

Morawiecki a Twitter-fiókján is említést tett a Draghival folytatott tárgyalásáról. Mint írta: az olasz kormányfővel a migrációról is egyeztetett. Megismételte az újságíróknak mondott szavait is, miszerint “Európának biztonságossá kell tennie határait”.

The post Morawiecki: fegyveres konfliktus fenyegethet az Európai Unió keleti határain appeared first on .

Nem zárható ki, hogy az orosz-amerikai kapcsolatokban az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonló helyzet alakulhat ki, amely “a diplomácia, a külpolitika teljes kudarca lenne”, de van még idő, hogy a felek a megpróbáljanak ésszerű alapon megegyezni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

A politikus bejelentette: Oroszország nem hiszi, hogy előre eldöntetett a NATO-elutasítás a keleti bővítés leállításának szavatolása ügyében, épp ellenkezőleg.

“A mostanra kialakult helyzet az euroatlanti térség mély válságának és egy potenciális konfliktusnak a helyzete, és az emberek tisztában vannak azzal, hogy ez így nem mehet tovább” – mondta a miniszterhelyettes.

“Mi ésszerű alternatívát kínálunk azzal szemben, ami történik. A jogi garanciákat többféleképpen lehet formába önteni, de ezeknek szerződéses garanciáknak kell lenniük. Ezek nem lehetnek sem ígéretek, sem szavak, sem politikai dokumentumok. Most minőségileg új helyzet alakult ki, következésképpen másképp kell tekinteni rá és másképp kell megoldani” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a fenyegetésnek a határaitól történő eltávolítását tekinti feladatának. Ez szerinte azt jelenti, hogy meg kell akadályozni a katonai tevékenységet a határai közelében, azt, hogy ellenfelei katonai és haditechnikai szempontból birtokba vegyék az érintett területeket és vizeket, ami egyre gyakrabban fordul elő.

Mint fogalmazott, Moszkva azt nem javasolja a NATO-nak, hogy a keleti bővítésnek véget vető biztonsági garanciamegállapodás részeként rögzítsék bizonyos országok esetében az állandó semleges státuszt, ahogyan az 1955-ben Ausztria esetében történt.

“Azt akarjuk megértetni, hogy nekünk, Oroszországban, globális értelemben van szükségünk jogi garanciákra” – hangoztatta.

Rjabkov szerint Moszkva számos, más típusú orosz magatartáshoz szokott nyugati ország számára irritáló tényezővé vált amiatt, hogy szerintük “túl sokat enged meg magának” saját érdekeinek védelmezésével. Mont mondta, ezek az államok ürügyet és alkalmat keresnek az Oroszországra gyakorolt nyomás növelésére.

“Az amerikai külpolitika eszköztárában Oroszországgal szemben nem maradt más csak a zsarolás, a fenyegetés és a szankciók. De nem ez az a nyelv, amelyet felfogunk” – hangsúlyozta Rjabkov.

Leszögezte, hogy Moszkva kész az egyenrangú párbeszédre, de arról szó sem lehet, hogy a gyengeség jeleként értelmezhető egyoldalú engedményeket tegyen az Egyesült Államoknak vagy az Európai Uniónak. Kifejezte reményét, hogy Washington és szövetségesei nem fogják átlépni az orosz fél által világosan meghatározott “vörös vonalakat”, ami segít majd elkerülni a további konfrontációs spirált.

“Szilárdságot kell tanúsítanunk, ez történik most. Ha egyesek Oroszország közelében vagy Oroszországtól távol némi meghökkenést vagy remegést éreznek, az talán csak annak az eredménye, hogy tévesen fogják fel a mai európai helyzetet és azt a szerepet, amelyet Oroszország játszik” – tette hozzá.

Rjabkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva és Washington ismét kapcsolatba lép majd Ukrajna ügyében, de hozzáfűzte, hogy erről nem született megállapodás.

Vlagyimir Putyin december 1-jén, az új nagykövetek megbízólevelének átadásakor kijelentette:

“Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a bennünket fenyegető fegyverrendszerek telepítését az Oroszországi Föderáció területének közvetlen közelében.”

“Nekünk pontos jogi garanciákra van szükségünk, mert nyugati kollégáink nem teljesítették szóbeli kötelezettségvállalásaikat. Mindenki tud azokról a szóban adott biztosítékokról, amelyek szerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ennek az ellenkezője történt. A jogos orosz biztonsági aggályokat lényegében figyelmen kívül hagyták. És most is figyelmen kívül hagyják őket” – fogalmazott az orosz elnök.

The post Orosz külügyminiszter-helyettes: van még idő az ésszerű megegyezésre appeared first on .

Fogvatartottak munkáltatásával egy 11 házból álló szolgálati lakóparkot épít fel saját erőből a büntetés-végrehajtás Budapesten, a X. kerületben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Azt írták, hogy a lakópark várhatóan a jövő év elejére készül el. A 11, egyenként 60 négyzetméteres könnyűszerkezetes ingatlanból álló lakópark építési munkálatai ütemezetten haladnak a Bv. Holding Kft. irányításával a beruházás helyszínéül szolgáló kőbányai telken.

A büntetés-végrehajtási szervezet a meglévő szolgálatilakás-állománya és albérleti támogatási rendszere mellett a szolgálati lakóparkkal kívánja biztosítani a munkatársai hosszú távú lakhatási lehetőségeit – tették hozzá.

A projekt különlegessége, hogy az épületek a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósága miskolci könnyűszerkezetes házpanelgyártó üzemének technológiáját felhasználva, illetve fogvatartotti munkaerő igénybevételével készülnek el.

Az összkomfortos ingatlanokba a büntetés-végrehajtás – fővárosi székhelyű intézeteiben szolgálatot teljesítő – munkatársai és velük együtt élő hozzátartozóik költözhetnek majd be.

The post Szolgálatilakás-építési projektbe kezdett a büntetés-végrehajtás appeared first on .

The post BeeHouse bemutatónap beszámoló appeared first on .

Oroszország számára nagyon érzékeny téma a NATO keleti, egyebek között Ukrajna bevonásával történő bővítése – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

“Ez az egyik kulcskérdés Oroszország biztonsága szavatolásának szempontjából középtávon, sőt stratégiai perspektívában is. Erről folyamatosan, nyilvánosan beszélünk, figyelmeztetjük partnereinket, hogy ez számunkra elfogadhatatlan” – mondta Putyin a keddi orosz-amerikai virtuális csúcsra vonatkozó kérdésre válaszolva Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Beszámolója szerint Joe Bidennek is kifejtette álláspontját, amely szerint minden országnak joga van ahhoz, hogy a biztonsága szavatolásának a legelfogadhatóbb módját válassza, de ezt úgy kell megtennie, hogy ne ássa alá más országok biztonságát, adott esetben Oroszországét. A problémát az emberek közötti kapcsolatokhoz hasonlította, amelyekben az “Istentől adott szabadság” határtalan, de csak addig, amíg nem ütközik egy másik ember szabadságába.

“És itt kellene a kölcsönös korlátozásoknak életbe lépniük” – mondta

Putyin megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint a biztonságnak globálisnak kell lennie, és mindenkire egyformán ki kell terjednie. Elmondta: Moszkvát azért aggasztja Ukrajna esetleges NATO-felvétele, mert ott is ugyanúgy meg fognak jelenni az észak-atlanti szövetség kontingensei és bázisai, valamint – szerinte Oroszországot fenyegető – fegyverzete is.

“Hogy tehetnénk meg, hogy nem gondolunk erre, ez egyszerűen bűnös tétlenség lenne részünkről: passzívan nézni, ami ott (Ukrajnában) történik” – hangsúlyozta Putyin.

Bejelentette: az amerikai elnök javaslatára megállapodott Bidennel egy olyan struktúra létrehozásáról, amelyben konkrétan és részletesen foglalkoznak majd ezekkel a kérdésekkel, és amelyről az orosz fél rövidesen konkrét javaslatokat fogalmaz majd meg. Az ügyben Putyin maximális nyilvánosságot ígért.

Provokatívnak minősítette az azt firtató kérdést, hogy készül-e Oroszország megtámadni Ukrajnát, vagy sem, de válaszolva rá leszögezte:

“Oroszország békeszerető külpolitikát folytat, de jogában áll szavatolnia a saját biztonságát. Ahogy mondtam már, közép- és hosszú távú perspektívában erről tanácskozunk a partnereinkkel, az összes partnerünkkel, beleértve tegnapi tárgyalópartneremet, Biden urat, az Egyesült Államok elnökét is” – mondta.

Úgy vélekedett, a virtuális csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy van lehetőség a párbeszéd folytatására.

“Oroszország senkit sem fenyeget. Oroszország intézkedéseket hoz a lopakodó fenyegetés ellen, amely a határai felé terjed. Látjuk, ahogy a NATO elkezdi fokozatosan maga alá gyűrni Ukrajnát. Ez vörös vonal Oroszország számára” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva.

Rámutatott, hogy miközben az orosz fegyveres erők a saját területükön, nem pedig “valahol Latin-Amerikában” tartanak hadgyakorlatot, addig az amerikai katonák az orosz határokhoz utaznak, hogy ugyanezt tegyék. Közölte, hogy az amerikai fél a virtuális csúcson egyelőre nem volt hajlandó lényegi tárgyalásba bocsátkozni Putyinnak arról a javaslatáról, hogy kölcsönösen szüntessék meg a diplomaták munkáját megnehezítő korlátozásokat.

Peszkov szerint a két elnök párbeszéde konstruktív volt, de lehetett volna eredményesebb is. Mint mondta, személyes találkozó megszervezéséről egyelőre nem esett szó, és elképzelhetőnek nevezte, hogy Putyin és Biden legközelebb online tárgyal majd, ha munkatársaik párbeszéde gyümölcsözően alakul.

Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta, hogy a két elnök a éppen a második világháborús amerikai hadba lépéshez vezető Pearl Harbor elleni japán támadás 80. évfordulóján beszélt egymással. Mindketten megemlékeztek a konfliktus által a családjuknak okozott veszteségről.

The post Putyin: a NATO keleti bővítése nagyon érzékeny téma Oroszország számára appeared first on .

A srebrenicai mészárlás áldozatainak újabb tömegsírját fedezték fel a kelet-boszniai Dobro Poljénál, Srebrenicától több mint 150 kilométerre – közölte a szarajevói sajtó.

Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) tájékoztatása szerint ez a mészárlás helyszínétől található legtávolabbi tömegsír. A feltárt tömegsírban található maradványokat összehasonlították az eddig eltűntként számon tartott srebrenicai áldozatok családtagjainak DNS-ével, és tíz esetben egyezést találtak. A maradványokat a boszniai azonosítási központnak továbbították – olvasható a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolójában.

A tömegsír feltárása júniusban zajlott, a maradványok azonban nehezen elérhető helyen, egymással összekeverve hevertek, így sokáig tartott a kihantolás, a rendszerezés és az azonosítás.

Az ICMP tájékoztatása szerint a most feltárt tömegsír annak a falunak, Godinjska Barának a közelében található, ahol 1995 júliusának közepén a Skorpió elnevezésű félkatonai szervezet tagjai hat srebrenicai férfit lőttek agyon. Az ott készült videofelvételeket a nemzetközi tárgyalásokon bizonyítékként használták fel.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kihantolták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csakis DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani.

A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Eddig több mint kilencven tömegsírt tártak fel, és a több mint nyolcezerből 6955 áldozatot azonosítottak.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a “Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, illetve a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek. Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

The post Srebrenicai áldozatok tömegsírját fedezték fel Bosznia-Hercegovinában appeared first on .

Negyven éve, 1981. december 13-án hirdette ki Lengyelországban Wojciech Jaruzelski tábornok a hadiállapotot, amelynek időszaka a sztálini idők után a legkegyetlenebb, több tucat ember halálával és több mint ezer ember internálásával is járó megtorlást hozott az akkori Lengyel Népköztársaság lakosainak.

Az 1948-tól hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vezetése már 1980 nyarán, az akkor zajló lengyelországi sztrájkokra reagálva fontolgatta a hadiállapot bevezetését. Az elmélyülő gazdasági és társadalmi válság azonban erősen mozgósította a társadalmat, melyet erkölcsileg a lengyel pápa, Szent II. János Pál 1978-as megválasztása és 1979-es első lengyelországi zarándoklata is megerősített a totalitárius rendszerrel szembeni ellenállásban.

A LEMP Központi Bizottsága a feszültség növekedésétől, általános sztrájk megszervezésétől tartva nem vállalt nyílt szembeszegülést. A hatalom képviselői – taktikai lépésként – 1980. augusztus 31-én aláírták Gdanskban a munkásokkal a Szolidaritás független szakszervezet megalapítását jóváhagyó gdanski megállapodásokat. Ezzel párhuzamosan hozzáláttak a rezsimet megerősítő hatalmi megoldás, a hadiállapot terveinek kidolgozásához.

1981 februárjában Wojciech Jaruzelski tábornok – 1968-tól nemzetvédelmi miniszter – lett a kormányfő. Jaruzelski már 1980 őszén elkészítette a hadiállapot bevezetését célzó jogszabályokat, 1980 decemberében pedig Moszkvában, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján bemutatta a Szolidaritás megsemmisítését célzó tervét.

Az életszínvonal akkoriban tovább süllyedt, a vezetés 1981 nyarán a jegyrendszer bevezetésére kényszerült. A Szolidaritás közben csaknem 10 millió tagú szervezetté, jelentős társadalmi mozgalommá erősödött.

A LEMP Központi Bizottsága 1981. december 5-én hagyta jóvá a hadiállapot bevezetését. Ezt gondosan felépített, a nehézségekért a Szolidaritást felelőssé tevő propagandakampány előzte meg. Az előkészületeket Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka felügyelte, a hadiállapotot meghirdető százezer röplapot is a Szovjetunióban nyomtatták.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által 2009-ben közzétett korabeli jegyzék szerint Jaruzelski december 8-ról 9-re virradó éjjel a Varsóban tartózkodó Kulikovval találkozott, és hangsúlyozottan kérte a Varsói Szerződés katonai támogatását a hadiállapot bevezetéséhez. Kulikov nem zárta ki a beavatkozást, de aláhúzta: “először a saját lehetőségekből kell meríteni”.

A hadiállapotot – a Szolidaritást és a közvéleményt is sokkolva – 1981. december 13-ára, vasárnapra virradó éjjel vezették be. A kormányzást a Jaruzelski által irányított, 22 magas rangú tisztből álló, az akkori lengyel alkotmány fényében is törvényellenesen felállított testület, a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa (WRON) vette át.

Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, az intézményeket katonai komisszárok lepték el. A műveletekben hetvenezer katona és harmincezer belügyi funkcionárius vett részt. Kikapcsolták a telefonokat, este 22 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat vezettek be. Egy héten belül több mint ötezer, 1982 végéig több mint tízezer embert internáltak.

A hadiállapot bevezetésére december 14-től mintegy kétszáz vállalat dolgozói ülősztrájkokkal válaszoltak. Negyven helyen az ilyen tiltakozásokat a hadsereg és különleges rendőri alakulatok (ZOMO) kegyetlenül leverték, a katowicei Wujek bányában kilenc bányász életét követelő sortűz dördült el.

A Szolidaritás – noha hivatalosan csak 1982. október 8-án helyezték törvényen kívül – illegalitásba kényszerült. A kibontakozó földalatti ellenállás támaszát a katolikus egyház jelentette.

A hadiállapot bevezetésére az Egyesült Államok a kommunista Lengyelországgal szembeni, később a Szovjetunióra is kiterjesztett gazdasági szankciók meghirdetésével reagált. A Szolidaritás üldözött tagjainak támogatására több európai városban is tömegek tüntettek, adományokat gyűjtöttek. A francia és a német szövetségi kormány azonban visszafogott volt a varsói vezetés elítélésében.

A hadiállapotot 1982. december 31-én függesztették fel, majd 1983. július 22-én – II. János Pál második lengyelországi zarándoklata után – feloldották, bár a korlátozások egy részét egészen 1989-ig megőrizték. Ezen időszak halálos áldozatainak számát máig nem sikerült pontosan megállapítani, az IPN több tucatra becsüli őket. A legfiatalabb áldozat Emil Barchanski 17 éves gimnazista volt. A hadiállapot áldozatának tartják a Szolidaritást támogató, 1984 októberében a kommunista vezetés parancsára meggyilkolt, azóta boldoggá avatott Jerzy Popieluszko katolikus papot is.

A hadiállapot üldöztetései, az internálások mellett a katonai és a rögtönítélő bíróságok által hozott ítéletek, a munkahelyi és iskolai elbocsátások, a kényszerű emigráció több százezer embert is érinthettek az IPN szerint.

A hadiállapot során elkövetett kommunista bűntettek miatt az IPN ügyészi osztálya tavaly decemberig 170 személy ellen indított eljárást, ezek alapján a bíróságok 41 embert ítéltek el, többségüket felfüggesztett szabadságvesztésre.

Az ügyek többségét a bíróságok elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették – így történt ez a hadiállapot két fő felelőse,  Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is. Jaruzelskit, aki az 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon kötött kompromisszum értelmében 1989-1990-ben lengyel elnök volt, 2014-ben katonai tiszteletadással temették el a varsói Powazki nemzeti sírkertben.

The post Negyven éve vezették be a hadiállapotot Lengyelországban appeared first on .