Biztonságpiac

Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy a Pegasus alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a háromszáz magyar állampolgár személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jogellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek.

A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését.

A portál többek között arról írt: ötvenezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen – állapították meg. Sajtóhírek szerint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendelkezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik – derül ki a NAIH honlapján olvasható jelentésből.

A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.

Péterfalvi a hivatal augusztusban elindított eljárásáról a sajtótájékoztatón elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy a sajtóban felmerült estek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak.

A hatóság vizsgálatában feltárt körülmények és a rendelkezésére álló információk szerint “a technikai eszközt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólag a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése céljára, illetve a vonatkozó magyar jogszabályok által meghatározott feladatai ellátása érdekében használja és biztosítja, hogy azt nem használják alapvető jogok jogellenes korlátozására. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben (…) nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy a technikai eszköz használatát az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna Magyarországnak”. A hatóság “az adatkezelőknél (megrendelő szervek) a vizsgált esetekben történt adatkezelések tekintetétben nem tárt fel jogellenességet. A (…) megvizsgált igazságügyért felelős miniszteri engedélyek az Nbtv-ben (nemzetbiztonsági törvényben) meghatározott tartalmi elemeket – a titkos információgyűjtés helye, ideje, érintettje, az engedélyezett eszköz megnevezése – minden esetben tartalmazták” – olvasható a NAIH jelentésében.

Péterfalvi ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres, illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét, személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelentést tesznek. A NAIH vizsgálatának főbb nyilvános megállapításait tartalmazó 55 oldalas jelentés a hivatal honlapján olvasható. A vizsgálati eredmények számos részlete azonban minősített adat, 2050-ig titkos – közölte a hatóság.

The post A NAIH nem tárt fel jogsértést a Pegasus használata és engedélyezése kapcsán appeared first on .

A közös sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető azt mondta, hogy a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a honvédség erős. Benkő hatékonynak nevezte a megbeszélést.

Megköszönte kollégájának, hogy Afganisztánból azért tudtak kimenekíteni 540 embert, mert az Egyesült Királyság katonái rugalmasan kezelték a helyzetet. Sok ember életét lehetett így megmenteni – jelentette ki. A magyar miniszter azért is köszönetet mondott, amiért kollégája elismerte, hogy Magyarország erős hadsereggel és “kiváló NATO-képességekkel” rendelkezik.

Egyformán látják az Európában kialakult biztonsági helyzetet, ugyanúgy értékelik az orosz-ukrán konfliktust – közölte Benkő. Hangsúlyozta azt is, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága kiemelt fontosságú Magyarországnak. A magyar miniszter lényegesnek nevezte, hogy a jövőben még tovább tudják erősíteni a katonai kapcsolatokat az Egyesült Királysággal. Felidézte: 2019-ben megállapodást kötöttek, amely alapján közös kiképzések folynak.

Benkő úgy fogalmazott: kell, hogy legyen folytatása a mostani villámlátogatásnak, mert sok kérdés áll a két ország előtt.

Wallace azt hangoztatta, hogy Közép-Európa nem csupán az Egyesült Királyságnak fontos, de a NATO-nak is. Ha az orosz agresszió invázióba fordulna át Ukrajnában, akkor Magyarország is nagy károkat szenvedne: növekednének az energia- és az élelmiszerárak, a gazdasági nehézségeken túl pedig migrációs nyomás is fenyegetne – jelentette ki a brit miniszter.

Arról egyeztettek, hogyan tudnák enyhíteni az orosz-ukrán konfliktust – tette hozzá, megjegyezve: el kell kerülni a legrosszabbat. A koronavírus-járvány elleni harc közepette különösen nagy gond lenne az ellentét kiéleződése – mutatott rá. A brit miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar hadsereg erős és szakszerű, kiváló vezetéssel. Ő is azt hangoztatta, hogy nagyon fontos a Nyugat-Balkán stabilitása.

Arra a kérdésre válaszolva, nem elhibázott döntés-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mostani helyzetben megy tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, Benkő azt közölte, hogy egyeztetni mindig időszerű. Az első helyre a NATO is a párbeszédet teszi, nem pedig az elrettentést, a fegyveres küzdelmet. A tárgyalás tehát nem elvetendő, éppen ellenkezőleg, szükséges – hangoztatta, hozzáfűzve: teljesen természetes, hogy egy miniszterelnök felelős országa biztonságáért.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Wallace azt mondta: nem gondolja, hogy bármikor hiba lenne egyeztetni Putyinnal. Senki sem akarja, hogy égbe szökjenek az árak, valamint migrációs hullámok induljanak meg. Orbán oroszországi látogatása jó alkalom ezen üzenetek közvetítésére – vélekedett a brit miniszter.

Egy másik kérdésre felelve Benkő azt hangoztatta: a magyar hadsereg 2017 óta sokat fejlődött, képességei olyanok, hogy meg tudja oldani az orosz-ukrán konfliktus nyomán felmerülő feladatokat. Jelenleg tehát nem szükséges más országok fegyveres erőit Magyarországra telepíteni – szögezte le.

Egy újságírói felvetésre Wallace hangsúlyozta, hogy ők a NATO-nak ajánlottak fel katonákat, nem pedig egy adott országnak. Az észak-atlanti szervezetnek kell eldöntenie, hogy mihez kezd a brit egységekkel, hová és mikor telepíti azokat – mondta.

The post Benkő: Magyarország elkötelezett a NATO iránt appeared first on .

Ukrajna politikai és anyagi támogatása – akár humanitárius, akár katonai értelemben – azon nemzetközi és belpolitikai egyeztetések tárgya volt, amelyeket Andrzej Duda elnök az utóbbi időben az orosz-ukrán feszültség kapcsán folytatott – idézte fel a varsói államfői hivatal kötelékében működő BBN-t vezető Soloch. Közölte: döntés született arról, hogy Lengyelország “védelmi jellegű, azaz a védelemhez, nem pedig a támadáshoz felhasználható – töltényeket” ad át az ukrán félnek.

Az államfő hozzájárulásával született döntés végrehajtásán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter dolgozik, a témát a későbbiekben az általa irányított tárca ismerteti részletesen – tette hozzá Soloch. A szállítmány pontos jellegéről és időpontjáról nem árult el konkrétumokat, aláhúzva: a végrehajtás Kijev döntésén is múlik, Varsó részéről ez “minden pillanatban” lehetséges.

Újságírói kérdésre Soloch kifejtette: Varsó több tízezer töltényt ajánlott fel Kijevnek. Mint mondta, légvédelmi töltényekről is szó van. Lengyelország humanitárius segítséget is nyújthat Ukrajnának – mondta el Soloch. Ebben az összefüggésben egészségügyi támogatást említett, valamint olyan eszközök szállítását, amelyek az Ukrajnán belüli evakuáció esetén lennének felhasználhatók.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szóvivője, Radoslaw Fogiel hétfőn a közszolgálati rádióban úgy értékelte: valódi veszélye áll fenn annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Megerősítette: a helyzetről kedden Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Kijevben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.

The post Lengyelország több tízezer töltényt szállít Ukrajnának appeared first on .

A jelentés szerint a szerződés aláírására Ivan Korcok szlovák külügyminiszter és Jaroslav Nad, a védelmi tárca vezetője utazik majd az Egyesült Államokba. A védelmi miniszter már megkapta a szerződés aláírására vonatkozó megbízatását Zuzana Caputová államfőtől, aki már korábban támogatásáról biztosította a – szlovák politikában komoly vitákat gerjesztő – szerződést.

A védelmi együttműködési szerződést mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, illetve az államfőnek is ratifikálnia kell. Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s a dokumentum megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia százmillió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására.

Az egyezményt számos bírálat érte főként ellenzéki pártok, de más szervezetek részéről is. Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is kétségbe vonta, s a dokumentumot számos volt magas rangú politikus is bírálta. Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője, akik egybehangzóan szabványos, “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették.

Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) korábban rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, de ennek megtartását a kormánykoalíció képviselői nem tették lehetővé. Fico pártja ezt követően jelezte: népszavazást kívánnak kezdeményezni az egyezményről, amelynek ellenzői a napokban többezres tüntetést is tartottak az államfői palota előtt.

The post Csütörtökön írhatják alá a szlovák-amerikai védelmi egyezményt appeared first on .

A kettős rendőrgyilkosság az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban történt a Kaiserslautern melletti Kusel járásban. Elkövetésével a helyi – nyugat-pfalzi – rendőrkapitányság közleménye szerint egy 38 éves német férfit, Andreas Johannes Schmittet gyanúsítják. Rendőrségi helikopterek, kutyák és különleges egységek bevetésével keresik – áll a közleményben, amelyben a lakosság segítségét kérik a gyanúsított elfogásához.

A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a feltételezett elkövető vadhúskereskedést és pékséget üzemeltet a bűncselekmény helyszínétől mintegy ötven kilométerre fekvő Neunkirchenben.

Az eddigi adatok szerint hajnali 4 óra 20 perc körül, forgalomellenőrzés közben halálos lövést kapott két rendőr, aki rutin járőrszolgálatot teljesített. A 24 éves rendőrnő és 29 éves kollégája a helyszínen életét vesztette, de még tudták jelenteni rádión, hogy lövöldözés történt.

Az áldozatok civil autóval járőröztek, de egyenruhát viseltek. A 22-es számú járási úton Mayweilerhof és Ulmet település térségében megállítottak egy gyanús járművet. Első rádióüzenetükben bejelentették, hogy vad tetemére bukkantak a csomagtartóban, ezért alaposabb ellenőrzést kezdenek. A második – és utolsó – rádióüzenet egy segélykiáltás volt. “Lőnek ránk!” – mondta az egyik rendőr, mielőtt megszakadt a rádiókapcsolat.

A helyszínre erősítést küldtek, de a bajba jutott kollégákon már nem lehetett segíteni. A Bild című lap információi szerint a 24 éves áldozat – aki még a gyakornoki idejét töltötte – már halott volt, amikor az erősítés megérkezett, 29 éves társa röviddel később halt meg.

A női rendőrnek nem volt esélye védekezni, ezt jelzi, hogy a fegyvere még a tokjában volt, amikor megtalálták. Fejlövéssel végeztek vele. Idősebb kollégájának még sikerült előhúznia szolgálati fegyverét. Kiürítette a teljes tárat, de végül lelőtték őt.

Az eset országszerte megdöbbenést váltott ki. “Az indítéktól függetlenül ez a cselekmény kivégzésre emlékeztet, és azt mutatja, hogy a rendőrök minden nap az életüket kockáztatják a biztonságunkért” – írta a Twitteren Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter, hozzátéve, hogy mindent megtesznek az elkövetők elfogásáért.

Kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak mások mellett Malu Dreyer tartományi kormányfő, aki elrendelte, hogy a gyász jeleként eresszék félárbocra a zászlót valamennyi közintézménynél, és tűzzenek ki gyászszalagot minden rendőrautóra Rajna-vidék-Pfalzban.

A négymillió lakosú tartományban a kuseli esettel együtt 16 rendőrt öltek meg szolgálat közben a második világháború óta. Ezzel kapcsolatban a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet elnöke, Rainer Wendt elmondta, hogy a rendőrök elleni támadások több mint nyolcvan százaléka nem terrorista merényletek, labdarúgó mérkőzések vagy tüntetések, hanem a mindennapi járőrözés közben, látszólag ártalmatlan helyzetekben történik.

Minden védelem, képzés és oktatás ellenére vannak olyan helyzetek, amelyekben nem lehet elkerülni az incidenst, “egyszerűen azért, mert az elkövetők mindenre elszántak” — mondta Wendt.

The post Lelőttek két rendőrt egy közúti ellenőrzésen Németországban appeared first on .

A bíróság a közleményben azt írta, hogy a férfi – miután amfetamint és kokaint is fogyasztott – Siófokról Pécs felé tartva szenvedett önhibájából balesetet a 66-os úton.

A súlyosan megsérült férfit kórházba szállították, ahol a hátizsákjában a személyes dolgait leltározó kórházi személyzet két téglaformájú, becsomagolt, kábítószergyanús anyagot talált. A rendőrség által lefoglalt csomagokról később kiderült, hogy azokban több mint két kilogramm tömbösített, magas hatóanyag-tartalmú kokain volt.

A rendőrség a vádlott lakóhelyén is házkutatást tartott, ahol a konyhaszekrényből további kábítószergyanús, kannaboid anyagokat tartalmazó növényi származékot foglaltak le. A rendőrség a balesetről kiadott közleményében azt írta, hogy a gyanúsított egy 43 éves nemesnádudvari férfi, a nála lévő drog feketepiaci értéke pedig elérhette az ötvenmillió forintot is.

A Pécsi Törvényszék a férfit visszaesőként különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerbirtoklás miatt tíz év fegyházra ítélte, őt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg az ügyész gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.

The post Tíz év fegyházra ítéltek kábítószerbirtoklás miatt egy férfit Pécsen appeared first on .

Hercog – aki az izraeli államfők közül elsőként látogatott el az emírségekbe – több mint kétórás, “meleg és szívélyes” megbeszélést folytatott a trónörökössel az abu-dzabi elnöki hivatalban. Mohamed bin Zájid Ál Nahajan megköszönte az izraeli elnök kiállását az emírségekben nemrégiben végrehajtott, halálos kimenetelű dróntámadással szemben.

“Ez az álláspont megmutatja a regionális stabilitást fenyegető veszélyekről alkotott közös nézetünket” – mondta az Egyesült Arab Emirátusok de facto uralkodója.

“A találkozó azt üzeni az egész régiónak, hogy fennáll a béke és az együttélés alternatívája, Ábrahám fiai és lányai békésen élhetnek együtt az emberiség javára” – nyilatkozott Hercog a megbeszélésekről.

“Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy teljes mértékben támogatjuk az Önök biztonsági igényeit, és minden formában és nyelven elítéljük a szuverenitásuk elleni, terrorista csoportok által elkövetett támadásokat” – mondta Herzog, utalva a két héttel ezelőtt Abu-Dzabi repülőterének közelében végrehajtott, három emberéletet kioltó és sokakat megsebesítő dróntámadásra.

“Ez az álláspont megmutatja közös nézeteinket a regionális stabilitásról és a békét fenyegető veszélyekről, különösen a milíciák és a terrorista erők jelentette veszélyekről, valamint azt is, hogy egyformán értjük a velük szembeni határozott kiállást” – hangsúlyozta válaszában az arab vezető.

“A béke segítségével az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és a tágabb régióban erőforrásokat és lehetőségeket állíthatunk nemzeteink szolgálatába, és utat nyithatunk egy jobb holnap felé”- tette hozzá a koronaherceg.

Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael 2020 őszén, amerikai közvetítéssel normalizálták kapcsolataikat az Ábrahám-egyezménynek nevezett, Izrael és több arab állam közötti diplomáciai megállapodás részeként. Mohamed bin Zájid Ál Nahajan jelentős történelmi váltásnak nevezte ezt az egyezményt, és kifejtette, hogy a megállapodás megnyitotta az utat a partnerség megerősítése felé, különösen a technológia, az innováció, az egészségügy és az energiaipar területén. Hercog látogatása során találkozik az emírségek kicsiny, de növekvő zsidó közösségének tagjaival, és hétfőn meglátogatja a dubaji világkiállítást is, ahol Izrael ezen a napon rendezvénysorozatot tart pavilonjában.

The post Terroristák elleni egységes fellépésről tárgyalt az izraeli államelnök az Egyesült Arab Emírségekben appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a férfit minősített zsarolás bűntettének kísérletével, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértéssel, valamint kifosztással vádolják, különösen többszörös visszaesőként.

A vádirat szerint a más büntetőügye miatt Nagyfán fogvatartott férfi tavaly májusban azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem utaltat el testvérének 150 ezer forintot, megöli őt és családját is bántalmazni fogja. A sértettben a kijelentései komoly félelmet keltettek, ezért telefonon több alkalommal is ügyvédje segítségét kérte a pénz átutaltatásához. Az ügyvéd azonban közölte, hogy ilyenről szó sem lehet, így a zsarolás eredménytelen maradt.

A vádlott közös zárkájukban a sértett tenyerében egymás után több alkalommal elnyomta égő cigarettáját, azt újra és újra meggyújtva. A bántalmazás következtében a férfinak másodfokú égési sérülései keletkeztek. Az így megfélemlített sértettől ezután azt követelte, hogy adja neki oda a börtön boltjában vásárolt dolgait. A megszerzett dohányt a vádlott egy másik zárkatársukkal megsodortatta és elszívta, az elvett élelmiszerek nagy részét pedig megette. A fenyegetéseknek az vetett véget, hogy a férfit másik zárkába helyezték át – tudatta az ügyész.

The post Zárkatársát terrorizáló fogvatartott ellen emeltek vádat Szegeden appeared first on .

A Downing Street szóvivője egyelőre nem részletezte, hogy Johnson mely országokat keresi fel a térségben, de úgy fogalmazott: a brit kormányfő egyidejű célja a diplomáciai erőfeszítések felgyorsítása és “az elrettentetés fokozása”, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vérontás Európában.

A miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Putyinnal tartandó megbeszélésén Johnson megerősíti azt a londoni álláspontot, hogy Oroszországnak “hátra kell lépnie egyet”, és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie. Mindeközben Oroszország londoni nagykövetsége közölte, hogy Moszkvába látogat Liz Truss brit külügyminiszter.

A Twitteren szombaton megjelent bejelentés szerint Truss két héten belül utazik az orosz fővárosba. A tájékoztatás szerint a látogatás időpontjáról már megállapodás született, de a dátumot az orosz nagykövetség nem ismertette.

A Downing Street szombati beszámolójában szerepel az is, hogy e jelentős brit diplomáciai kezdeményezések előzményeként Johnson felkérte a brit védelmi és biztonsági szolgálatok vezetőit további európai védelmi-katonai opciók fontolóra vételére, és a londoni védelmi minisztériumban tartott minapi találkozón a brit hadvezetés számos lehetőséget terjesztett elő “a fokozódó orosz agresszió” veszélyének enyhítésére a térségben.

E lehetőségek között szerepel további alakulatok telepítése és a NATO védelmi képességének erősítése. A brit miniszterelnök a hétvégén mérlegeli ezeket a lehetőségeket – fogalmazott a Downing Street szóvivője.

A londoni kormányfői hivatal illetékese szerint Johnson következetesen azt a véleményét hangoztatja a partnerekkel tartott tárgyalásokon, hogy az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda az orosz-ukrán határ mindkét oldalán.

A brit miniszterelnök erre a veszélyre már a londoni alsóházban e héten tartott felszólalásában is felhívta a figyelmet. Az orosz-ukrán válságról tartott tájékoztatójában Johnson úgy fogalmazott: az ukránok készek felvenni a harcot, folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni.

Hozzátette ugyanakkor: Vlagyimir Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta alsóházi felszólalásában brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot.

A Downing Street szombati tájékoztatása szerint ugyanakkor a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének erősítését, annak érdekében, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni.

Erre Truss is tett már utalást. A brit külügyminiszter a minap kijelentette: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék.

The post Putyinnal tárgyal telefonon az ukrajnai válságról és Kelet-Európába látogat a brit miniszterelnök appeared first on .

A tárcavezető hangoztatta, hogy az amerikai fél a javaslatok elkészítésekor figyelembe vette az ukrán álláspontot.

Az Egyesült Államok várhatóan a héten ad írásos választ Moszkvának az úgynevezett “biztonsági garanciákról” szóló követelésére, amelynek része az is, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az Egyesült Államok a kapcsolattartás folytatására számít Moszkvával, miután átadja írásos válaszát.

Washington külön választ tervez küldeni az úgynevezett “biztonsági követelményekről” a NATO-nak. Jens Stoltenberg főtitkár közölte: a szövetség meg fogja ismételni, hogy nem hajlandó engedni Oroszországnak a kulcsfontosságú elvek tekintetében. Ezek közé tartozik, hogy Európa minden államának joga van megválasztani a saját útját, illetve azt, hogy biztonsága szavatolása érdekében milyen szervezet része kíván lenni. Egyúttal azt is jelezte: a NATO válaszában az is benne lesz, hogy a szövetség kész meghallgatni Oroszország aggályait.

A tájékoztatón Kuleba köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek kiegészítő katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. “Annak ellenére, hogy államunk nem tagja a NATO-nak, és az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye nem vonatkozik Ukrajnára, köszönettel tartozunk az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Lengyelországnak, Litvániának, Észtországnak, Lettországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többi NATO-tagországnak, amiért további védelmi támogatást nyújtottak fegyveres erőinknek” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ez a támogatás erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját. “Erre az erőre pontosan azért van szükség, hogy ne kelljen bevetni” – hangoztatta Kuleba.

A tárcavezető emellett úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs akkora orosz haderő Ukrajna határai mentén, amellyel Oroszország teljes körű háborút indíthatna Ukrajna ellen. “Az Ukrajna határa mentén és a megszállt területeken felhalmozott orosz csapatok száma nagy, és közvetlen veszélyt jelent az országra, azonban jelen pillanatban ez a létszám nem elegendő az Ukrajna elleni teljes körű offenzívához” – fogalmazott a külügyminiszter.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Kijev egyetért amerikai megoldással appeared first on .

A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.

A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően “bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg “nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.

A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. “Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.

Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben “Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”.

Bejelentette: az orosz-ukrán feszültség kapcsán péntekre összehívja a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN). Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.

A videokonferenciát követően Biden is a résztvevők között tapasztalt “teljes összhangot” emelte ki, Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország “bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videoértekezletnek – kedd délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást.

A kormányfő ezzel a The Wall Street Journal című konzervatív amerikai lap szombati értesülésére utalt, mely szerint Berlin nem járult hozzá, hogy Tallinn Ukrajnának szállítsa az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadseregében használt, majd Észtországnak átadott D-30 nehéztüzérségi lövegeket.

“Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz “gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló “volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak “Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.

A lengyel kormányfő aláhúzta: Varsó “következetesen ellenszegül” az Ukrajna ellen irányuló újabb orosz agressziónak, kiáll “az ukrán szabadság, demokrácia, biztonság”, valamint a béke mellett is.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta Oroszországot, hogy egy, Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Lengyel elnök: a NATO egységes Ukrajnát illetően appeared first on .

Racsné Galambos Gréta közölte: a felújítás során külső hőszigetelés, és nyílászárócsere valósul meg, valamint korszerűsítik a fűtési és a világítási hálózatot.

A nyilvános közbeszerzési kiírás alapján az épületeken összesen 5000 négyzetméter homlokzati és 3800 négyzetméter tető- illetve födémszigetelést építenek be.

A belső terekben csaknem 750 radiátort cserélnek ki, 1344 új lámpát szerelnek fel, a tetőre pedig 210 napelemet telepítenek.

The post Végre megkezdődött a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság felújítása appeared first on .

A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa “területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek, mint mondta, nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, amelyek mégis biztonságos államok.

Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben “következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.

Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még “igazolták és támogatták” Donald Trump volt amerikai elnök “biztos és békés” politikáját Moszkvával szemben. “Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben” – húzta alá a horvát államfő.

“Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni” – mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is. “Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom” – szögezte le Milanovic.

Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. “Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt” – mondta.

2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő. “A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán” – fogalmazott Milanovic. Ehhez képest szerinte “nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.

The post Horvát államfő: Ukrajnának nincs helye a NATO-ban appeared first on .

Benkő Tibor a vasárnap megjelent cikkben kiemelte, az érintett feleknek diplomáciai úton, tárgyalással kell rendezniük nézet- és véleménykülönbségeiket.

Úgy fogalmazott: “Nem értünk egyet a most alkalmazott hidegháborús retorikával, a fenyegetésekkel, az erőfitogtatással, hiszen a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti.”

Hangsúlyozta, “nem kérdés: a háború elkerülésének jelenleg egyetlen módja a párbeszéd elmélyítése”. Benkő kiemelte azt is, hogy Magyarország érdeke is ezt kívánja. Magyarország régóta hangsúlyozza a NATO és Oroszország, valamint a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fontosságát, mint az európai országok biztonságának alapját képező kapcsolattartást – tette hozzá.

A miniszter Magyarország biztonságának kérdésével kapcsolatban közölte: Magyarországot jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély, és az országnak a 2017-ben megkezdett honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően már olyan nemzeti védelmi képességei vannak, amelyek “jelen helyzetben nem igénylik kiegészítő NATO-erők Magyarországon történő állomásoztatását”.

“A jelenleg szükséges katonai feladatokat – mint elkötelezett NATO-tagállam – saját, nemzeti vezetés alatt is képesek vagyunk ellátni” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta, az elmúlt évben – többi között – azért hozták létre a NATO vezetési rendszerébe is beépült többnemzeti hadosztályparancsnokság vezetési elemet, hogy “akár szövetségeseinkkel együttműködésben a békénket és biztonságunkat fenyegetők ellen képesek legyünk helytállni”. Mint szövetséges tagállamban a felkészítés, a többnemzeti közös gyakorlatok az elmúlt években, így napjainkban is rendszeresek. Ezért együttműködés, kiképzés és közös gyakorlat végrehajtása céljából, jelenleg is vannak NATO-eszközök és katonák Magyarországon. Létszámuk a mindenkori feladatok tükrében folyamatosan változik – tette hozzá.

Benkő a NATO- erők hazai jelenlétével kapcsolatban közölte: “a sajtóban meglebegtetett híresztelésekkel ellentétben”, Magyarország nem tárgyalt és ilyen értelemben nem is kíván tárgyalni az Magyar Honvédség Pápa bázisrepülőterén települt Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) kivonásáról, hiszen az nem is NATO-, hanem egy többnemzeti megállapodás alapján működő nehéz légiszállító képesség.

A tárcavezető szerint megint bebizonyosodott, és – mint mondta – talán intő példa is, hogy “a béke itt Európában is rendkívül sérülékeny és törékeny”.

“Szinte egyik napról a másikra háborús konfliktusok alakulhatnak ki, és részünkről mindez csak akkor kezelhető eredményesen, ha Magyarország korszerű, modern, ütőképes honvédséggel rendelkezik” – jelentette ki.

Benkő úgy látja, a kialakult helyzet megoldására akkor van lehetőség, ha a felek kölcsönösen tiszteletet tanúsítanak egymás iránt, valamint a biztonság megteremtésének és fenntartásának kérdéseiben megértik a másik törekvéseit és aggályait. Emlékeztetett: az ukrán helyzethez kötődően tavaly év végén Ukrajna védelmi miniszterét fogadta, hétfőn pedig soron kívül Ben Wallace brit védelmi miniszter érkezik villámlátogatásra, azt követően az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével folytat megbeszélést.

Ebben a témában a január 18-án Magyarországra látogató szlovák védelmi miniszterrel is szót váltottak, ezenkívül január 24-én Florence Parlyval, a francia fegyveres erők minisztériumának vezetőjével egyeztetett az ukrán eseményeken túl, a mali hadsereget támogató Takuba-műveletben történő magyar részvételről- ismertette a miniszter.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a portálnak megerősítette, a honvédség a jelenlegi helyzetben is folyamatosan egyeztet szövetségeseivel, és fokozott figyelemmel kíséri az eseményeket.

“Az ukrán helyzet Magyarország szempontjából jelenleg inkább politikai, mint katonai kérdés” – mondta, hozzátéve, bilateriális egyeztetéseket folytatnak a szövetséges vezérkari főnökökkel, “amelyek hozzájárulnak a helyzet objektív és felelős megítéléséhez”.

A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: tavaly októberben és decemberben is találkozott az ukrán vezérkar főnökével, valamint tavaszra terveznek egy ukrajnai látogatást is. Kiemelte, folyamatos és élő kapcsolat van a két ország katonai vezetése között. “Úgy vélem, az ukrán vezérkar főnökénél senki sem látja tisztábban, mi történik Ukrajna határainál” – mondta az altábornagy.

The post Benkő: a béke megőrzéséért a párbeszéd a megoldás appeared first on .

Nyitrai Zsolt elmondta: a miniszterelnöki kabinetiroda képviseletében, a miniszterelnök főtanácsadójaként vett részt az egyeztetésen, amelyről a közösségi oldalán egy videót is megosztott. A felvételen arról beszélt, hogy Magyarországon mintegy 65 ezer polgárőr teljesít szolgálatot, munkájukat a kormány anyagilag és erkölcsileg is megbecsüli. Hozzátette: 2010-hez képest közel duplájára nőtt az OPSZ költségvetési támogatása és megköszönte, hogy idén is számíthatnak a polgárőrök önkéntes munkájára.

A videóban Túrós András, az OPSZ elnöke azt mondta: Magyarország valamennyi polgára számíthat 2022-ben a polgárőrségre; 65 ezer polgárőr készen áll arra, hogy továbbra is védje a falvak, a települések, a városok biztonságát. Ott leszünk a határvédelemben és ott leszünk a közterületeken is – fogalmazott.

Nyitrai arról is beszélt, hogy egyre több fiatal csatlakozik a polgárőrséghez. Hangsúlyozta: a polgárőrök önkéntes munkát végeznek, a szabadidejük terhére, térítésmentesen őrzik, vigyázzák a településeken élők biztonságát és a családok mindennapjait. A tavaly harminc éves szervezettel a kormánynak stratégiai együttműködése van, a Belügyminisztériumon keresztül 2010-hez képest duplájára növelték az OPSZ költségvetési támogatását annak érdekében, hogy kiszámítható és biztonságos működést biztosítsanak a számukra. Hozzátette: nemcsak pénzzel támogatja a kormányzat szervezetet, hanem eszközökkel is: az elmúlt években több mint 600 új járőrautót, több mint 1300 kerékpárt, több mint 300 segédmotoros kerékpárt és több mint 1500, az egymással való kapcsolattartásra használt rádiót kaptak.

A polgárőrök tavaly több mint kilencmillió szolgálati órát teljesítettek, ez évi 160 szolgálati órát jelent polgárőrökként – mondta Nyitrai, hozzátéve: a polgárőröknek is köszönhetően harmadára esett vissza az elmúlt tíz évben a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgárőrök komoly együttműködésben dolgoznak a rendőrséggel, egyre több közös járőrözést hajtanak végre. Biztos jogszabályi háttért jelent az is, hogy kormányzati javaslatra az Országgyűlés köztestületté minősítette a szervezetet – fogalmazott Nyitrai.

Kitért arra is, hogy a polgárőrség egyedüli civil szervezetként részt vesz a határvédelemben is, több mint kétezer tagjuk lát el határvédelmi szolgálatot: 6380 menekült elfogásában vettek részt, és több mint 2600 esetben adtak információt illegális bevándorlóról a rendvédelmi szerveknek.

A pandémia alatt szociális feladatok ellátásában is részt vettek: idős embereknek a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban nyújtottak segítséget – mondta Nyitrai, és megjegyezte, továbbra is számítanak a polgárőrök munkájára.

The post Nyitrai: a polgárőrség egyfajta modern hazafiságot jelent a mai Magyarországon appeared first on .

“Az Oroszországi Föderáció többször figyelmeztette az uniós felet, hogy ne alkalmazza az egyoldalú korlátozások eszközét, amely a nemzetközi jog szerint jogellenes. Az EU által meghozott döntésekkel kapcsolatban Moszkva nyíltan kijelentette, hogy fenntartja a megtorlás jogát. Ezzel kapcsolatban az orosz fél a kölcsönösség és a paritás elvétől vezérelve úgy döntött, hogy kibővíti válaszlistáját, benne EU-tagállamok és -intézmények azon képviselőivel, akiknek tilos az Oroszországi Föderáció területére belépniük” – közölte a tárca.

A tilalom olyan európai katonai magántársaságok vezetőire, valamint több uniós államban olyan hatósági tisztségviselőkre és törvényhozókra terjed ki, akik személyesen felelősek az orosz ajkú lakosok jogainak és az orosz nyelvű tömegtájékoztatási eszközök jogainak megsértéséért. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben értesítette az EU moszkvai képviseletét az orosz feketelista bővítéséről, egyúttal azt javasolva Brüsszelnek, hogy “hallgasson a józan európaiakra”, akik az Oroszországgal szembeni szankciók “zsákutcába vezető” politikájának megszüntetését sürgetik.

A névsort az orosz külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra.

The post Moszkva kibővítette a kitiltott európai tisztségviselők listáját appeared first on .

Jens Stoltenberg közölte: a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte “nagy erejű invázióhoz” vezethet, de – mint fogalmazott – az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

“Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt” – fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió “súlyos következményekkel” járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén – közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között “akad nézeteltérés” az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO “felkészült” katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

“Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain” – figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

The post Stoltenberg: a NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben appeared first on .

A jogszabályt pénteken tették közzé a jogi információk hivatalos online közlönyében. Mindeddig csak azok a visszaeső pedofilok számíthattak életfogytiglani börtönbüntetésre, akik korábban már elkövettek 14 év alatti gyermek ellen hasonló bűncselekményt. Az új törvény értelmében ezzel a büntetési tétellel már olyanok is sújthatók, akik hasonló bűncselekményt korábban 18 év alatti áldozat ellen követtek el.

Emellett az életfogytiglanit már a gyermek elleni első szexuális bűncselekmény esetén is azonnal kiszabhatják, ha másik súlyos, vagy különösen súlyos bűncselekménnyel párosul. Ilyen például, ha a pedofília erőszak alkalmazásával párosul, vagy több gyermek ellen követik el.

A törvényjavaslatot az orosz parlament alsóháza január 18-án, a felsőháza pedig január 26-án hagyta jóvá.

(Vajon mennyi ellenzéki politikusról fog kiderülni nagyon gyorsan, hogy pedofil? A -szerk- megj-)

The post Életfogytig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki a pedofilokra Oroszországban appeared first on .

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe – jegyezte meg.

“Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt” – fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. “Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb” – tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. “Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. “Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.

The post Zelenszkij szerint nem feszültebb az ukrán-orosz helyzet most, mint egy éve volt appeared first on .

“Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő.

“Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá erősen elferdítve az igazságot a szóvivő.

“A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság” – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

“A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná +partnerét+ a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov “információs hisztériakeltéssel” vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva “nagyon magasnak” és “a korábbinál magasabbnak” nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna “provokációt” követhet el a Donyec-medencében. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország “agresszív környezetben” él, és a NATO-országok részéről “barátságtalan” kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy “nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

“Fake newsnak” és “provokációnak” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene. Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.

The post Kreml: fokozza a feszültséget a NATO keleti szárnyának megerősítése appeared first on .