Biztonságpiac

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe.

Az államfő utána pontosította, hogy nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a “hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. “Ma nincs szükség általános mozgósításra. Gyorsan ki kell viszont egészítenünk az ukrán hadsereget és más fegyveres alakulatokat. Ukrajna fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokaként rendeletet adtam ki tartalékosok behívásáról a mostani különleges időszakban” – fejtette ki az elnök.

A “különleges időszak” kifejezés a nemzeti ellenállásról szóló, a parlament által tavaly júliusban elfogadott törvényben szerepel. A jogszabály szerint a nemzeti ellenállás “Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben különleges időszakban szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, amely miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.

Zelenszkij közölte, hogy a fegyveres erők főparancsnokának döntése alapján a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.

Elmondta, hogy jelenleg dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével. Megjegyezte, hogy a csúcs résztvevőinek többsége, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is, már támogatta ezt a kezdeményezést.

Ezen túlmenően az elnök bejelentette a vállalkozások adóterheinek csökkentését és az ellenőrzések számának korlátozását. Közölte, hogy csökkentik a benzin és a gázolaj általános forgalmi adóját is, amelynek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az üzemanyagárak. “Célunk a gazdasági függetlenség megszerzése, főleg az energiaszektorban” – tette hozzá.

Zelenszkij összefogásra szólította fel a politikusokat az ország érdekében, és bejelentette, hogy szerdán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb üzletemberével.

“Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” – hangoztatta az elnök, majd azzal zárta beszédét, hogy bízik az országban és a győzelemben.

Megkezdődött a tartalékosok behívása
Megkezdődött szerdán Ukrajnában a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra – közölte a szárazföldi fegyveres erők sajtószolgálata. Behívót a 18 és 60 év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként.

The post Zelenszkij bejelentette a tartalékosok behívását appeared first on .

A világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe az orosz-ukrán konfliktus miatt – jelentette ki Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára.

“Az úgynevezett kelet-ukrajnai szeparatista területek” függetlenségének kikiáltása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti – fogalmazott Guterres. A főtitkár szerint Moszkva “elferdítette a békefenntartás fogalmát.”

Mint újságíróknak elmondta: amikor egy ország csapatai annak beleegyezése nélkül belépnek egy másik ország területére, ahogyan az orosz erők tették, azokat “nem lehet pártatlan békefenntartóknak nevezni. Egyáltalán nem békefenntartók, ahogy Moszkva nevezte őket” – tette hozzá.

Guterres szerint Oroszország lépései “ellentétesek” az ENSZ alapokmányával is, és “halálos csapást mérnek a minszki megállapodásokra”, amelyek célja a béke helyreállítása Kelet-Ukrajnában. A főtitkár úgy vélte, hogy “ebben a kritikus pillanatban azonnali tűzszünetre és a katonai tevékenységek csökkentésére lenne szükség”, csak így lehetne túllépni ezen a “veszélyes helyzeten.”

Guterres arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy fogjanak össze és vérontás nélkül mentsék meg Ukrajna népét a “háború jelentette veszedelemtől”. A főtitkár megismételte, hogy továbbra is a békés megoldás keresését támogatja.

The post Guterres: a világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe appeared first on .

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

“Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első. Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” — jelentette ki Putyin.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki “népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek – Kijev és a köztársaságok – béketárgyalások révén fogják rendezni.

Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megyének az ukrajnai belháború előtti közigazgatási határát ismerte el államhatárnak.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. A tárca rámutatott, hogy orosz diplomaták az elmúlt években többször is “agresszió” célpontjává váltak, az ukrán fővárosban működő képviseletet, valamint az odesszai, lvivi és harkivi orosz főkonzulátust pedig megtámadták, amire az ukrán hatóságok nem reagáltak. Azt is közölte, hogy kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a függetlennek elismert entitásokkal.

Putyin a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Az elnök a korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett minszki megállapodások érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, “nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”. Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt “lenullázott”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai között akarja helyreállítani régi birodalmát.

“Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben “államcsíny” és “törvénytelen hatalomátvétel” történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.

“Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök “kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki “közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől “mindenre lehet számítani”.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye “a jövő kérdése”. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, “ezért a kialakult valóság nyert elismerést”. “Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva” – mondta.

The post Putyin felhatalmazást “kapott” a hadsereg külföldi bevetéséhez appeared first on .

Nincs értelme a találkozónak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miután Oroszország katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken úgy fogalmazott: “Most, hogy látjuk, az invázió elkezdődik, és Oroszország egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen elutasítja a diplomáciát, jelenleg nincs értelme ennek a találkozónak.” Az amerikai tárcavezető elmondta: levélben értesítette orosz hivatali partnerét, hogy lemondja a találkozót.

A korábbi tervek szerint Blinken csütörtökön, Genfben találkozott volna Lavrovval.

Az amerikai tárcavezető ismét kijelentette, hogy “továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás” mellett. Blinken szerint Oroszországnak olyan lépéseket kell tenni, amellyel meggyőzi a nemzetközi közösséget, hogy “komolyan gondolja a katonai tevékenységének csökkentését és a diplomáciai megoldás megtalálását.”

Kuleba a sajtótájékoztatón “abszurditásnak” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán területek függetlenségét ismerte el. “Valójában Putyin nem az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot ismerte el, hanem közvetlen felelősségét az Ukrajna elleni háborúért, amely egy indokolatlan háború egy európai szuverén állam ellen” — fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Kuleba üdvözölte az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, és további intézkedések elrendelését szorgalmazta Oroszországgal szemben.

Joe Biden kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa “katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben “teljes kizáró szankciót” vezetnek be.

Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy “elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva “nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

“Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint “mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.

The post Blinken: jelenleg nincs értelme a találkozónak Lavrovval appeared first on .

Újabb “unokás csalók” kerültek rendőrkézre, ezúttal az írországi Dublinban – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták, hogy a 36 éves férfi és szintén 36 éves élettársa ellen a többi között a Budai Központi Kerületi Bíróság bocsátott ki nemzetközi és európai elfogatóparancsot, bűnszervezetben elkövetett csalás és zsarolás bűntette miatt. A férfi a rendőrség legkeresettebb személyeinek TOP50-es listáján is szerepelt.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fejvadászai az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveivel közösen azonosították a pár lehetséges tartózkodási helyét Belfastban, ahol február 7-én, összehangolt akció keretében megkísérelték elfogni őket. A csalóknak azonban sikerült elmenekülniük.

A fejvadászok nem adták fel a kutatást, megállapították, hogy a pár Írországba szökött a brit rendőrség elől. Az ír rendőrök végül február 18-án este Dublin városában fogták el a két magyar szökevényt. Kiadatásukról az ír hatóságok később döntenek – áll a rendőrségi közleményben.

The post Magyar unokázós csalókat fogtak el Dublinban appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár “népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most “nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.

“Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon” – hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett. “Csakis ezt az utat követjük” – jelentette ki.

Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.

“A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje” – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.

“Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja” – jelentette ki az államfő.

Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

“A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket” – szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Rendkívüli ülést tart hétfő este az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután az orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két “népköztársaság” területén — jelentette helyi idő szerint hétfő este az amerikai sajtó. A találkozót Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kérésére hívták össze. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be. Sajtóinformációk szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy az ülés nyílt vagy zárt lesz. Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát. Szakértők szerint “biztosra vehető”, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva “polgárháborúnak”, Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi. A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

The post Zelenszkij: nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára appeared first on .

Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének elismerésére.

A délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának Oroszország általi elismerését a cseh külügyminisztérium is elítélte. “Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése” – jelentette ki Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter Oroszország döntését a Szovjetunió felélesztése irányában tett lépésnek minősítette a szabad országok kárára, amit szerinte “a civilizált világ soha nem tűrhet el”.

Moszkva lépését az ellenzéki ANO mozgalom is elítélte. “Mi, mint Cseh Köztársaság, történelmünkből kifolyólag ezt a lépést különösen érzékenyen látjuk” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatójának elején Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakcióvezetője, volt pénzügyminiszter.

Moszkva lépése kapcsán a cseh politikusok és a média az 1938-ban a korabeli nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezményt is emlegetik, amely alapján Csehszlovákiának le kellett mondania az ország németek lakta területeiről a náci Németország javára.

The post Csehország elítélte Moszkva lépéseit Ukrajna ellen appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és “célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország “egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását”. Az Elysée-palota azt közölte, hogy Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság “új dimenzióba” lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket.

Az Elysée-palota korábban azt is közölte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal a német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

The post A francia elnök “célzott uniós szankciókat” szorgalmaz Moszkvával szemben appeared first on .

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy London újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

Johnson és Truss nyilatkozatainak előzményeként Vlagyimir Putyin hétfő este bejelentette, hogy Moszkva azonnali hatállyal elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitását.

A brit kormányfő, akit a koronavírus-járvány kezelésének új stratégiáját vázoló sajtótájékoztatója közben ért Putyin bejelentésének híre, a sajtóértekezlet témájától eltérve közölte: a két szakadár térség orosz elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának “égbekiáltó megsértését is jelenti”.

Johnson szerint Putyin lépése a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások, az egész minszki folyamat semmissé tételével ér fel, és “nagyon rossz előjel, nagyon sötét jelzés”.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitteren közzétett hétfő esti nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a szakadár ukrán térségek elismerésével Oroszország felháborító módon figyelmen kívül hagyja a minszki megállapodásokból eredő saját kötelezettségeit is.

Truss szerint az orosz elnök lépése újabb támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen, egyben az ENSZ alapokmányának megsértését és a minszki folyamat végét jelenti. A brit külügyminiszter szerint mindez azt is jelzi, hogy Oroszország a párbeszéd helyett a konfrontációt választotta. Truss közölte: nem maradhat büntetlenül, hogy Oroszország megsérti saját nemzetközi kötelezettségeit, és a brit kormány válaszul már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

The post Johnson: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a szakadár területek elismerésével appeared first on .

Joe Biden rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár “új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, amelyek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin – jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

Psaki azt írta: a rendelet “felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és “kész azonnal reagálni” – tette hozzá a szóvivő.

Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól “a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől”, amelyeket Amerika “a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve” arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a “következő lépésekről” és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról.

A közlemény szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért “Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”.

A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Olaf Scholz német kancellárral. Az amerikai elnök Putyin bejelentése után szintén telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

The post Biden elnöki rendeletben tiltja meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal appeared first on .

A “Donyecki Népköztársaság” és a “Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

“Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság függetlenségét” – fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tagja Oroszország is – megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin hétfőn este együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden szavaz. Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin videoüzenetében elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

The post NATO: a szakadár régiók orosz elismerése erodálja a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket appeared first on .

Elfogták a drogot áruló apát és fiát, valamint az őket ellátó terjesztőt is a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) miskolci rendőrei. Az akcióban csaknem 463 millió forint feketepiaci értékű, több mint száz kilogramm súlyú, mintegy félmillió adagnyi kábítószert, úgynevezett kristályt foglaltak le.

A Miskolci Törvényszék azt közölte, hogy a Mezőkövesdi Járásbíróság elrendelte a gyanúsított férfi és két társa letartóztatását. A végzéssel szemben a harmadrendű gyanúsított és védője fellebbezett, így nem végleges. A police.hu-n megjelent közlemény szerint az NNI miskolci bűnüldözési osztálya három férfi ellen folytat büntetőeljárást új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A nyomozók azért indítottak eljárást a 21 éves R. Erik Károly és 52 éves apja, R. Károly ellen, mert olyan információk merültek fel, hogy az egyik borsodi településen és környékén illegális anyagokat terjesztő hálózatot alakítottak ki, és rövid idő alatt jelentősen meggazdagodtak. A drogbizniszt a fiú irányította, az apa az anyag beszerzésében, szállításában és árusításában is részt vett – olvasható a közleményben.

Az apát kedden az M3-as autópálya hejőkeresztúri pihenőjében állították meg a rendőrök, és a ruházatában egy kilogrammnyi fehér, kristályos anyagot találtak. A férfi azt mondta, fürdősó van nála, félmillió forintot fizetett érte. A lefoglalt anyagról a vegyészszakértő megállapította, hogy új pszichoaktív anyag. Ugyanebben az időben a rendőrök a fiúnál is kutatást tartottak, és a lakásában kábítószergyanús anyaggal szennyezett mérleget, mobiltelefont, 730 ezer forintot, valamint több nagyértékű arany ékszert foglaltak le.

A terjesztőt, a 32 éves Ö. Zoltánt szerdán Budapesten fogták el. Az autójában egyebek mellett nagy mennyiségű készpénz, több mobiltelefon és egy másik jármű indítókulcsa volt. Abban a gépkocsiban két kilogramm fehér, kristályos anyagot és egy lakáskulcsot találtak. A budapesti lakásban – amelyet a férfi használt, de nem lakott ott – több mint száz kilogramm fehér, kristályos anyag került elő, valamint a terjesztéshez szükséges eszközök: így a csomagoláshoz használt ugyanolyan nylonzacskók, mint a másik két helyszínen, mérleg és fóliázógép. A vegyészszakértő az autóban és a lakásban lefoglalt anyagokról is megállapította, hogy új pszichoaktív anyag.

Az NNI miskolci nyomozói mindhárom férfit új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet azóta – Tiszaújvárosi Járási Ügyészség indítványára – a Mezőkövesdi Járásbíróság el is rendelt.

A rendvédelmi szervek csaknem félmillió adag, 463 millió forint feketepiaci értékű drog piacra jutását akadályozták meg – áll a közleményben. Az illegális drogbiznisz további érintettjeinek azonosítása folyamatban van, így nem kizárt, hogy a gyanúsítottak köre bővülni fog – írták.

The post Félmillió adag drogot foglaltak le három gyanúsítottnál a borsodi rendőrök appeared first on .

Oroszország “rendkívül erőszakos” invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy “összezúzza” az ukrán népet – jelentette ki hétfőn az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni” – vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó “hatalmas brutalitásra” számít, ugyanis szerinte “ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között”. Sullivan hozzátette: “ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik”.

A jelenlegi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Vasárnap Joe Biden sem zárkózott el egy esetleges találkozó lehetőségétől Vlagyimir Putyinnal.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban hétfőn azt mondta: korai még a csúcstalálkozóról beszélni. A szóvivő szerint a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs ilyen konkrét terv. Hozzátette: “egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet” – fogalmazott Peszkov.

Sullivan hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok kész megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amennyiben Moszkva támadást indítana Kijev ellen. “Készek vagyunk határozottan reagálni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de készen állunk a helyzet békés, diplomáciai rendezésére, a legmagasabb szinten is” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint azonban jelenleg “minden jel arra mutat, hogy az orosz erők nagy, Ukrajna elleni támadásra készülnek”.

The post Sullivan: Oroszország rendkívül erőszakos invázióra készül appeared first on .

Nagyon praktikus, ha a háztartásban van nyomtató, hiszen bármikor szükség lehet egy fontos dokumentum aláírására, amit előbb ki kéne nyomtatni. De a gyermekes családok életét is meg tudja könnyíteni akár egy színező, feladatlap, kreatív sablon kézzelfoghatóvá tétele. 

Készülékeket már egész olcsón be lehet szerezni, ami mégis visszatartó lehet az alkalmi használóknak, az a festék beszáradása és / vagy a patron utánpótlása. A TonerPartners.hu munkatársai ebben a cikkben megmutatják, hogy milyen eszközt érdemes beszerezned, ha neked is csak időnként lenne szükséged nyomtatásra.

Beszáradt festék

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor éppen valami sürgős iratra lenne szükséged, és nem működik a nyomtató, mert beszáradt a festék. Ilyenkor kell keresned másik lehetőséget a printelésre, de még új patront is be kell szerezned. Ezt nemcsak tinta-, de pénzpocsékolásnak is érezheted – teljes joggal. Jellemzően a tintasugaras gépek produkálják az ilyenfajta hibát, hiszen a ritka igénybevétel miatt a folyékony tintacseppek beleszáradnak a fúvókákba.

Jó esetben elég egy új festékkazetta behelyezése a megfelelő működéshez, de ha több hétig parlagon volt hagyva a gép, sajnos az is előfordulhat, hogy az egész nyomtatófejet cserélni kell.

Az ideális nyomtató ritka használathoz

Szerencsére a tintasugaras készüléknek akad versenytársa is a lézernyomtató képében. A lézernyomtatók teljesen más eljárással végzik a feladatukat, nem is folyékony tintát használnak a szöveg vagy ábra papíron történő megjelenítéséhez, hanem festékport. Ezért alkalmasabbak ezek a fajta készülékek azok számára, akik csak időnként, ad-hoc jelleggel adnak feladatot a nyomtatónak, hiszen a festékpor nem tud beszáradni.

Az eszköz bekerülési költsége valamivel magasabb, mint a tintasugaras változatoké, de a nyomtatási költsége alacsonyabb, ráadásul a TonerPartners.hu webáruházban az alternatív HP toner vagy más népszerű márka festékkazettája az eredeti árának töredékéért kapható.

Szkennelni, másolni is kéne?

Az utóbbi években lett elterjedt az úgynevezett többfunkciós masinák használata. Kisebb irodába, vagy ha otthon szükség van szkennelő vagy fénymásoló funkcióra is, akkor nagyon praktikus, hiszen egy gép képes mindhárom szerepre. Ezáltal kevesebb helyet foglal, mintha külön-külön szereznéd be a készülékeket, ráadásul az energiafogyasztás is kevesebb. Ezekből a típusokból is lehet fekete-fehér vagy színes nyomtatásra alkalmasat kapni. 

Vezeték nélküli használat

A 21. század legújabb vívmánya a nyomtatók és a multifunkciós eszközök körében, hogy már nem szükséges egy adott számítógéppel összeköttetésben lenniük. Akár telefonról is elindítható a nyomtatás, ha a nyomtató rendelkezik a vezeték nélküli használat képességével. Ez mindenképpen megkönnyíti, kényelmesebbé teszi a használatot, és abszolút kiszolgálja a mai kor emberének igényeit.

The post Így válassz nyomtatót, ha nem napi szinten használod appeared first on .

Újabb két ukrán katona vesztette életét, és négy megsebesült a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az egyesített erők parancsnokságára és az országos rendőrségre hivatkozva.

A parancsnokság jelentése szerint hétfőn, kijevi idő szerint délután öt óráig 54-szer sértették meg az “orosz megszálló erők” a tűzszünetet, ebből 45-ször a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverekkel. A két elesett katonáról az országos rendőrség adott hírt, közleményük szerint a Donyeck megyei Zajceve települést ért tüzérségi támadásban vesztették életüket. A négy sérült katona az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint lövedékek repeszeitől szenvedett különböző fokú sérüléseket.

A jelentések szerint a nap folyamán a tüzérségi támadások következtében a térség nyolc települése – mintegy 43 ezer lakos – maradt áram, illetve vezetékes vízellátás nélkül. A múlt hét végén a hatóságok közlése szerint két ukrán katona vesztette életét, és hét sebesült meg a támadásokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő estére sürgősséggel összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését az orosz biztonsági tanács ülésén elhangzottakkal kapcsolatban. Az orosz testület ülésének résztvevői a kamerák előtt az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságok” Moszkva általi elismerése mellett szólaltak fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy még hétfőn döntést hoz, az esti órákban a tervek szerint beszéddel készül fordulni az Oroszországi Föderáció lakosaihoz – írta az Ukrajinszka Pravda.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot “agresszornak, megszálló államnak”, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig “Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

The post Újabb két ukrán katona halt meg a Donyec-medencei harcokban appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését az Ukrajna és Oroszország közötti helyzet megvitatására – jelentette be a francia elnöki hivatal.

A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az illetékes tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével.

Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

“A kapcsolatfelvételek folytatódnak az este folyamán” – jelezte a francia elnöki hivatal.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

The post A francia elnök összehívta a védelmi tanácsot appeared first on .

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács, még azt megelőzően, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár “népköztársaság” elismerését.

A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 193 személlyel és 48 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Európai Unió szerint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az Unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

Az említett szankciós jegyzéket az Unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

The post Az EU újabb öt személyre vetett ki szankciókat Ukrajna területi integritása miatt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin.

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.

Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két “népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.

The post Putyin elismeri a “Donyecki Népköztársaságot” és a “Luhanszki Népköztársaságot” appeared first on .

Ukrajna azonnali elhagyását kérte a német állampolgároktól a német külügyminisztérium, a Lufthansa csoport pedig közölte, hogy felfüggeszti kijevi járatait.

A külügyminisztérium az Ukrajnáról szóló frissített utazási tájékoztatójában nyomatékosan eltanácsolta a német állampolgárokat a kelet-európai ország meglátogatásától, az ott tartózkodó a német állampolgárokat pedig arra kérte, hogy távozzanak, méghozzá “most”.

Indoklásként kifejtették, hogy az orosz-ukrán feszültség “tovább nőtt az orosz katonai alegységek tömeges jelenléte és mozgása miatt az ukrán határ közelében”, így “a katonai összecsapás bármikor lehetséges”. Hozzátették, hogy ajánlatos “időben” elhagyni az országot, mert “a német állampolgárok támogatásának lehetősége nagyon korlátozott”, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A Lufthansa csoport közölte, hogy “az ukrajnai helyzet miatt” hétfőtől február végéig valamennyi légitársasága felfüggeszti kijevi és odesszai járatait. A vállalatcsoport – amelyhez a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines tartozik – német hírportálokhoz eljuttatott közleményében indoklásként kiemelte, hogy az utasok és a személyzet biztonsága mindig elsőbbséget élvez. Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás.

The post Berlin Ukrajna elhagyására kéri a németeket, a Lufthansa felfüggeszti kijevi járatait appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Oroszország olyan méretű háborút tervezhet Ukrajnában, amilyenre Európában 1945 óta nem volt példa.

Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorának adott interjút, amelyből a BBC néhány részletet előzetesen közzétett. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, “és ezen nincs mit szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.

Johnson kijelentette: a nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás – pusztán méreteit tekintve – az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat. A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is.

Johnson szerint ezekről a hírszerzési információkról Joe Biden amerikai elnök számolt be a többi nyugati vezetőnek. A brit miniszterelnök szerint tudatában kell lenni annak, hogy mindez mekkora veszteségeket okozhat emberéletekben, ukránok és orosz fiatalok körében egyaránt.

Johnson a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) is kijelentette: attól fél, hogy még egy esetleges “villámháború” után is a megtorlás, a bosszú és a felkelések hosszú, rettenetes időszaka következne, és orosz szülők gyászolnának fiatal orosz katonákat, akik a maguk módján ugyanolyan ártatlanok, mint a támadás elhárítására készülő ukránok.

A konferencián felszólalva a brit kormányfő azt mondta: nem lehet teljesen tudni, hogy Vlagyimir Putyin mire készül, de az előjelek komorak.

Az orosz invázió esetére előkészített brit szankciókról Johnson azt mondta: a brit kormány az orosz állam szempontjából stratégiai fontosságú vállalatok és személyek ellen hozna büntetőintézkedéseket, egyebek mellett lehetetlenné téve számukra, hogy a londoni tőkepiacokon juthassanak finanszírozási forrásokhoz.

A brit kormány mindemellett feltárná az orosz tulajdonú vállalatok tulajdonosi szerkezetét, annak kiderítése végett, hogy e vállalatok tevékenységének kik a tényleges haszonélvezői – mondta a brit miniszterelnök.

The post Johnson: Oroszország 1945 óta nem látott méretű háborúra készülhet Ukrajnában appeared first on .