Biztonságpiac

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

“Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik” – állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a “nyitott ajtók” politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

The post Az orosz külügy szerint a NATO-erőknek ki kell vonulniuk Romániából és Bulgáriából appeared first on .

A törvényszék közleménye szerint perfelvételi tárgyalással kezdődött meg a 2019. május 29-i dunai hajóbaleset károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói által indított polgári per.

A felperesek azt kérik a bíróságtól, hogy kötelezze a két hajózási társaságot a személyiségi jogaik megsértéséből fakadó – összesen több mint négymilliárd forint – sérelemdíj megfizetésére. A keresetet benyújtó túlélőknek és az áldozatok hozzátartozóinak az az álláspontja, hogy a baleset a két társaság által üzemeltetett “hajókkal, illetve azok irányításával kapcsolatos hajózási szabálytalanságok, mulasztások miatt következett be”.

A közlemény szerint a hajózási társaságok képviselői vitatták a keresetlevél állításait.

Ismertették: a perben a bíróság összegezte a felek perfelvételi nyilatkozatait, amelyeket a tárgyaláson jelen lévők szóban kiegészíthettek. Továbbá a bíróság a tárgyaláson döntött a felek perfelvétel során előterjesztett kérelmeiről, majd tájékoztatást adott a feleket terhelő bizonyítási kötelezettségről.

A perfelvételi tárgyalást – a két hajózási társaság kérelmére – március 25-re halasztotta a bíróság – olvasható a törvényszéki közleményben.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak és azt maga alá gyűrte. A hajó elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben 2020 márciusában előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról.

Ebben az ügyben legutóbb tavaly decemberben tartottak tárgyalást, amelyen koreai túlélőket hallgattak meg távmeghallgatással. A következő tárgyalást március 31-én tartják.

A tragédiával kapcsolatban egy másik eljárás is indult: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

The post Hableány-tragédia: több, mint négymilliárdra perelik a hajózási társaságokat appeared first on .

Ezt Vologyin pénteken Telegram-bejegyzésben közölte. Hozzátette, hogy a kezdeményezésnek a frakcióvezetőkkel való megvitatása után a kérdést az állami duma (parlamenti alsóház) tanácsának kell megvitatnia. “Kijev semmibe veszi a minszki megállapodásokat, a NATO meg akarja szállni Ukrajnát, ez tragédiához vezethet” – írta a világ eseményeit sajátságosan értelmező politikus.

“Nem engedhetjük meg, hogy így legyen. Egyvalami teljesen nyilvánvaló: keresni kell a módját annak, hogy hogyan szavatoljuk állampolgáraink és honfitársaink biztonságát a Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban” – tette hozzá.

Kommunista parlamenti képviselők szerdán kezdeményezték Vlagyimir Putyinnál az elismerés kérdésének mérlegelését, valamint azt, hogy kezdjen tárgyalásokat a “köztársaságok” vezetőivel az államközi kapcsolatok jogi alapjainak lefektetéséről és az együttműködés aspektusainak rendezéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kialakult helyzetben nagyon fontos óvakodni az olyan lépésektől, amelyek a feszültség tovább növeléséhez vezethetnek. Mint mondta, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

Kitért az újságírói felkérés elől, hogy kommentálja Vologyin szavait. Azt mondta nem kíván az indítványról nyilatkozni, amíg a parlementi mérlegelés tart.

Az orosz médiában pénteken a szakadárok hírszerzésére hivatkozó jelentések jelentek meg, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők Szmercs és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket szállítottak, valamint nacionalista egységeket csoportosítottak át a Donyec-medencébe, és támadást készítenek elő. A közlések szerint vegyi provokációkra is számítani lehet.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva “komoly politikai döntéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO kiábrándító válaszokat ad az orosz garanciaigényekre. Ezekre, mint Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai pénteki genfi tárgyalásain kiderült, várhatóan csak a jövő hétre készül el a Moszkva által igényelt írásos válasz.

“De a diplomácia mindenképpen központi szerepet játszik. Mi nem akarunk konfliktust, nem támadunk meg senkit, nem fenyegetünk senkit, mi az érdekeinket akarjuk megbízható módon biztosítani” – fogalmazott a diplomata. Orosz hivatalos személyek korábban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva “haditechnikai” választ fog adni, ha nem elégíti ki az Egyesült Államok és a NATO válasza.

Putyin pénteken telefonon ismertette finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igényeket, valamint beszámolt az orosz félnek az előző héten az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai és Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában folytatott megbeszéléseiről. Putyin elmondta, hogy Oroszország részletes és írásos választ vár tárgyalópartnereitől.

Az orosz elnök a délkelet-ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások semmibe vételével vádolta meg Kijevet. A felek a Kreml tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a 2015-ben elfogadott intézkedéscsomag végrehajtásának nincs alternatívája.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken moszkvai látogatásra hívta meg brit hivatali partnerét, Ben Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására. Hétfői parlamenti felszólalásában Wallace helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut.

The post Az orosz képviselők elismernék a Donyec-medencei szakadárokat appeared first on .

Bár a volt elnököt is felelősség terhelheti a közbeszerzési pályázat nélkül megrendelt felmérésekért, őt csak tanúként idézte be a bíróság, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnök novemberben megjelent a bíróságon, de mentelmi jogára hivatkozva nem tett vallomást.

Claude Guéant-t, aki korábban belügyminiszter is volt – nyolc hónap letöltendő és négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az elnöki hivatal volt vezetője – aki egy másik ügy miatt jelenleg börtönbüntetést tölti – ügyvédje útján jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen.

A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Nicolas Sarkozy hivatalba lépését követően, 2009-ben merült fel, amikor a számvevőszék a jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy feleségének elfogadottságáról.

Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolta meg az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának. Őt a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte.

A vádlottak között volt Pierre Giacometti, az Ipsos közvélemény-kutató intézet volt társigazgatója is, ő hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 70 ezer eurós pénzbírságot kapott, míg Emmanuelle Mignon volt kabinetfőnököt hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Julien Vaulprét, az elnöki hivatalnak a felmérésekért felelős egykori munkatársát viszont felmentette a bíróság.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozy volt munkatársait appeared first on .

Azt írták: szakembereik folyamatosan, ütemezetten végzik az országos hálózaton a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákat. Ilyenkor konvojban dolgoznak: a belső sávban dolgozó jármű megy elöl, onnan ekézi a havat a külső sávba, ahonnan a mögötte jövő másik gép tolja le a havat az útról.

Általános jelenség, hogy a KRESZ előírásai ellenére megpróbálják járműveiket szabálytalanul megelőzni. Vannak olyan autósok, akik beállnak a hátsó jármű szórásterébe, amely így nem tudja a teljes pályaszélességet síkosságmentesíteni. Az is általános tapasztalat, hogy a két konvojban haladó munkagép közé beállnak a szabálytalan autósok, és utána már nem merik megelőzni az első autót, mert nem látják be a pályát a külső sávba ekézett hó, latyak miatt. Ugyanakkor, ha a két járműből álló konvoj hátul haladó teherautója megpróbálja kiengedni a beszorult járművet, sokan megpróbálják követni a szabálytalankodó példáját, és újabb autós állna be a munkagépek közé. Ezért is tartanak kis távolságot egymástól beavatkozás közben a járművek – emelték ki.

Az ilyen helyzetek miatt januárban három baleset is érte a közútkezelő munkagépeit. Közútkezelők nem sérültek meg, de kisebb anyagi kár keletkezett, és a helyszínelések miatt órákra kiestek a munkából a járművek – közölték.

A közútkezelő kiemelte: szombaton – elsősorban a Dunántúlon – újra várható havazás, hófúvás, így gépeik is folyamatosan dolgoznak majd az országos utakon. Ezért a balesetveszélyes szituációk elkerüléséért arra kérnek mindenkit, hogy – a KRESZ szerint – ne előzzék meg a munkagépeket és tartsanak tőlük megfelelő követési távolságot – olvasható a közleményben.

The post Jegyezd meg! Tilos hókotrót előzni! appeared first on .

A táblabíróság aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés és kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek a 29 éves férfit, és kizárta a feltételes szabadság lehetőségéből. A vádlott alkalmi munkák révén ismerkedett meg az egyedül, szerény körülmények között élő, hatvan év fölötti későbbi sértettekkel.

Az első alkalommal 2017. december 23-án italozás közben egy vita során a sértett szidalmazni kezdte a vádlott anyját, ami elegendő indok volt számra, hogy szó nélkül rátámadjon, és agyonverje a 63 éves férfit. A halálesetet követően közigazgatási eljárás indult, mert az akkor beszerzett adatok és orvosszakértői vélemények nem támasztották alá az idegenkezűséget.

2018. február 19-én délelőtt a vádlott hívatlanul megjelent a kertszomszédként élő áldozatoknál. Ezt a két férfi sérelmezte, kiutasították a házból a vádlottat, miközben szidalmazták, felemlegetve édesanyját is. A férfi emiatt ideges lett, és rátámadt a sértettekre. A vádlott félve attól, hogy feljelentik őt, a sértetteket brutális módon megverte. Megtaposta mellkasukat, és addig bántalmazta őket, amíg életüket vesztették. Ezt követően a vádlott kis értékű ruhaneműket, illatszert, egy lábbelit és élelmiszereket vett magához.

A rendőrség egy nap alatt azonosította és elfogta a vádlottat, aki kihallgatása során a kettős gyilkosság mellett a 2017-es emberölést is beismerte, az eljárás során később azonban tagadta bűnösségét.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletének a bűncselekmény minősítésére és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésre vonatkozó részét.

The post Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a rákóczifalvai sorozatgyilkost appeared first on .

A török államfő hétfői albániai látogatása után nyilatkozott erről a török sajtó képviselőinek. Erdogan a nyilatkozatában úgy vélte: “ahhoz, hogy Oroszország meg tudja ezt lépni, az egész világ és a saját helyzetét is fel kell mérnie”. Ukrajna nem mindennapi ország, erős ország – emelte ki.

Rámutatott egyúttal, hogy “a térség már nem tud elfogadni háborút”. “Nem is lenne helyes” – tette hozzá, hangoztatva, hogy “a háborút ki kell törölni, ki kell dobni a politikatörténetből”. A török elnök jelezte, hogy mind Ilham Aliyev azeri elnökkel, mind pedig magával Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni fog a kérdésről.

Erdogan végül a török újságíróknak felidézte azt is, hogy Törökország a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását is ellenezte.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan: nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát appeared first on .

Fürcht Pál közölte: a férfi vasárnap hajnalban autójával jelentősen túllépte a megengedett sebességet, ezért a rendőrök megkülönböztető fényjelzés használatával meg akarták állítani, de a férfi továbbhajtott. Az üldözésébe egy másik szolgálati autó is bekapcsolódott. Az egyikkel próbálták megelőzni a gyanúsítottat, de a férfi többször fenyegetőleg “ráhúzta a kormányt” a rendőrautóra.

Fél óra után sikerült megállítani a gyanúsítottat, de amikor a négy rendőr az autója felé közelített, a férfi hirtelen elhajtott. Menekülés közben elütötte az egyik rendőrt, aki már nem tudott a gépkocsi elől kitérni, így a motorháztetőre került, majd oldalra legurulva az úttestre esett, ahol az autó áthaladt a bokáján – áll a közleményben.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés miatt folytat nyomozást az őrizetben lévő férfi ellen, aki beismerő vallomást tett.

The post Menekülés közben ütötte el az intézkedő rendőrt appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Scholz telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a két kormányfő egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen. A brit miniszterelnök a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken kijelentette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén.

Truss, aki hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodik, a londoni külügyminisztérium pénteki ismertetése szerint a The Lowy Institute nevű, Sydneyben működő politikatudományi kutatóműhelyben tartott előadásában azt mondta: tudható, hogy a más országok fenyegetésére és destabilizálására irányuló tevékenység milyen rettenetes véráldozathoz és emberi szenvedéshez vezet.

Nagy-Britannia éppen ezért azt szorgalmazza, hogy Vlagyimir Putyin “lépjen vissza” Ukrajnától, még mielőtt “masszív stratégiai hibát követne el” – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint Ukrajna több inváziót megélt az elmúlt évszázadokban, megszenvedte az állam által okozott éhínségeket, ellenállóképessége mélyen gyökerezik, és ha kell, az ukránok felveszik a harcot országuk védelmében. Truss szerint a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország az Ukrajna elleni invázióval “mocsárba ragadna”.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta pénteki beszédében: a NATO-Oroszország Tanács múlt heti ülésén a NATO-szövetségesek egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy masszív következményei lennének bármilyen további orosz katonai behatolásnak ukrajnai területre.

Truss szerint e következmények között lennének olyan összehangolt szankciók is, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: az egész világ számára fontos, hogy mi történik Kelet-Európában.

The post Johnson és Scholz: Oroszország nagy árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát appeared first on .

Szabó István azt mondta: a katonáknak az is feladatuk, hogy a béke és a biztonság megteremtésével óvják és őrizzék azokat az értékeket, amelyektől Magyarország valóban “magyar ország” marad. Beszédében megemlékezett Kölcsey Ferencről, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait. A Himnusz minden magyar számára olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

Hozzátette: a magyar kultúra nem jelent kevesebbet, mint ezeréves Kárpát-medencei múltunkat, nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, zenénket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az örökség, amely magyarrá tesz bennünket – mutatott rá Szabó. Hangsúlyozta: a katonák jelentős kulturális értékekkel és múlttal rendelkeznek. Arra kérte a honvédeket, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar katonakultúrát minél többen megismerhessék.

Fontosnak nevezte, hogy a ma és a holnap katonái is ismerjék a nagy elődök által kijelölt irányt. Ezért példát kell nekik mutatni azzal, hogy a kultúra értékeit megbecsüljük.

Szabó a tavalyi év honvédségi kulturális programjai közül felidézte, hogy jártak a Stefánia Palota falai közt Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek, hangversenyeket adtak katonazenekarok, voltak honvédelmi vetélkedők, táborok, ismeretterjesztő kirándulások és amatőr képzőművészeiknek alkotótáborokat is szerveztek. A Petőfi-emlékév jegyében az amatőr képzőművészek Petőfi Sándorhoz kötődő alkotásaiból csütörtökön nyílt kiállítás a Stefánia Palotában – tette hozzá.

A honvédelmi államtitkár arról is beszélt: a Magyar Honvédség katonái és honvédelmi alkalmazottai becsülettel kivették részüket a koronavírus-járvány elleni védekezésben és ma is támogatják az egészségügyi intézményeket. Azon dolgoznak, hogy életünk mielőbb visszakerüljön a régi kerékvágásba – mondta.

A köszöntőt követően a honvédelmi államtitkár Bozó Tibor vezérőrnagy társaságában elismeréseket adott át, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarának kulturális műsorával zárult a rendezvény.

The post Szabó: feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése appeared first on .

Gál Sándor ismertette: a gyanúsított 2020. január 14-én a XIII. kerületi Népfürdő utca gyalogos átjárójában a hajnali órákban bántalmazott egy nőt, akinek beszakadt a halántéka és agyroncsolódásban pár perc alatt életét veszthette. Az áldozatra egy munkába igyekvő francia állampolgár figyelt fel, aki miután ebédidőben is látta a mozdulatlan testet, a munkából hazafelé tartva felemelte a takaróját. Látva a fején megsérült élettelen nőt, értesítette a rendőrséget és a mentőket.

A nő akkor már 16-24 órája nem élt, a rendőrök a térfigyelő kamerák segítségével megállapították, hogy mindössze egy férfi haladt át a gyalogos átjáróban a bűncselekmény feltételezett időszakában, ő azonban a mintegy öt másodperc alatt megtehető távot mintegy két perc alatt tehette meg.

Az áldozatról, egy 34 éves nőről az alezredes azt mondta: vidéken lakása volt, azonban 2016 óta önként vállalva volt hajléktalan. Sérülése olyan súlyos volt, hogy azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg az életét. Hozzátette: a helyszínen lefoglaltak egy bazaltkövet, de szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy ezzel a kővel végeztek vele, vagy megtaposták a fejét.

A másik eset 2019 szeptember 8-án, az esti órákban történt a XIV. kerületben, a Róbert Károly körúti felüljáró alatti területen, ahol a gyanúsított négyszer megszúrt egy férfit, aki életveszélyes sérülést szenvedett. Az áldozat elmondta: nem ismerte támadóját, de előző nap látta őt, még cigarettát is kért tőle. Arra ébredt fel, hogy az előző nap látott férfi felette áll és kést szúr belé; ezután a közeli benzinkútra szaladt segítséget kérni.

A támadó azonosításában a kamerafelvételek alapján az újpesti rendőrök segítették a nyomozókat, akik a IV. kerület erdős részén élő, ugyancsak hajléktalan D. Lajost ismerték fel a videókon. A 40 éves férfi büntetett előéletű, ellene lopás és rablás miatt is folyt eljárás Budapesten és Bécsben is. Alkalmi otthonából lefoglaltak egy nadrágot, aminek a lábszárából kivágtak egy részt, a rendőrség gyanúja szerint azért, hogy vérnyomokat ne tudjanak rögzíteni róla.

Gál elmondta: D. Lajos nem tett érdemi vallomást, ám a bűncselekmények elkövetését tagadta.

A rendőrség antropológus szakértő segítségével “végigsétáltatta” a gyanúsítottat a bűncselekmények helyszínén, a szakértő szerint az antropológiai jegyei, az arcformája és a mozgása a gyanúsítottnak nagy hasonlóságot mutat a bűncselekmények idején rögzített felvételeken látható férfiéval – közölte az alezredes.

Arról is beszámolt, hogy D. Lajost poligráfos vizsgálatnak is alávetették, amelyen amikor tagadta a bűncselekmények elkövetését, a készülék megtévesztendőnek értékelte a nemleges válaszát. A férfi motivációja nem ismert – mondta. A férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, az ügy iratait a rendőrség megküldi az ügyészségnek.

The post Alvó hajléktalanokra támadó férfit ellen javasol vádemelést a BRFK appeared first on .

Az ellenzéki szocialisták által beterjesztett határozattervezetet – amely nem von maga után következményeket – Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői is támogatták. A jelenlévők közül 169-en igennel szavaztak egy nem ellenében, míg öten tartózkodtak.

Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a nemzetgyűlés “hivatalosan emberiesség elleni bűntettként és népirtásként ismeri el a Kínai Népköztársaság hatóságai által az ujgurok sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeket”, valamint elítéli azokat.

A szöveg felszólítja a francia kormányt, hogy “szintén ítélje el a népirtást, és tegye meg a szükséges lépéseket a nemzetközi közösség felé, illetve a Kínai Népköztársaságot illető külpolitikában” a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

A kormány nevében Franck Riester külügyi államtitkár “rendszerszerű erőszakról” és “súlyos tanúvallomásokról” beszélt, de úgy vélte, hogy a népirtás hivatalos kimondása a nemzetközi szervezetek, nem pedig a francia kormány dolga. Biztosította a nemzetgyűlést arról, hogy az ujgurok sorsát a kormány a legmagasabb szinten vetette fel a kínai partnereinek.

Olivier Faure, a javaslatot beterjesztő Szocialista Párt vezetője elítélte “azt a könyörtelen gépezetet, amely egy nép biológiai és kulturális kiirtását célozza”, valamint ostorozta azokat a nagyvállalatokat és nyugati márkákat, amelyek “továbbra is használják az ujgurok kényszermunkáját”.

Több emberi jogi szervezet azzal vádolja Kínát, hogy több mint egymillió ujgurt zárt politikai átnevelő táborokba. Kína cáfolja, hogy visszaélések történnének Hszincsiang-Ujgur tartományban, s azt állítja, hogy olyan szakmai kiképző központokról van szó, amelyekben a muzulmán vallású közösség tagjait óvni próbálják a radikális iszlamista nézetektől.

The post A francia nemzetgyűlés határozatban ítélte el az ujgur “népirtást” appeared first on .

“A NATO különböző ürügyekkel és álcákkal takarózva szivárog be országok földrajzi terébe, független államokat fenyeget. A független demokráciákkal való szembenállás, a nemzetek önazonosságával, a nemzetek kultúrájával, hagyományaival való szembeszállás – mindez szerepel a NATO napirendjén, ez egy megtévesztés. Az efféle magatartás végül a felbomláshoz vezet” – érvelt Raiszi.

Az iráni elnök, akit szerdán fogadott Vlagyimir Putyin, hangot adott álláspontjának, miszerint a hegemonizmus stratégiája vereséget szenvedett, és az Egyesült Államok helyzete nagyon meggyengült.

“Mindazonáltal azt látjuk, hogy a terjeszkedés politikája iránti igénye nem tűnt el, sőt, ellenkezőleg, [az Egyesült Államok] ezt tűzi programjára, és legfontosabb célja éppen a független államok belülről történő meggyengítése. Ez gazdasági szankciók bevezetésével és az adott ország belső helyzetének destabilizálásával történik” – hangoztatta.

Síkraszállt az iráni-orosz kapcsolatok sokoldalú, kölcsönösen előnyös fejlesztése mellett, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Iránnak, nemzeti érdekeik biztosítása érdekében, meg kell akadályozniuk a belügyeikbe való beavatkozást harmadik országok részéről. Modellértékűnek nevezte a kooperáció többi területe számára Teherán és Moszkva szíriai együttműködését.

Raiszi azt állította, hogy Irán nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, mert ez nem része az iszlám köztársaság védelmi stratégiájának. Mint mondta, Teherán megállapodást kíván az atomprogramjáról abban az esetben, ha a Nyugat “hatékonyan és komolyan” visszavonja az ellene bevezetett szankciókat.

Csütörtökre Moszkvában az előzetes bejelentés szerint beterveztek egy találkozót a két ország külügyminisztere között.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kitért azoknak az amerikai médiában megjelent híreknek a kommentálása elől, amelyek szerint a Raiszi-látogatást követően Moszkva kölcsönt nyújthat Teheránnak orosz fegyverzetek vásárlására. Szakértői nyilatkozatok szerint Irán Szu-35-ös vadászgépeket, két Sz-400-as légvédelmi komplexumot és egy katonai műholdat kíván beszerezni.

Az Interfax hírügynökség háttér-összeállítása szerint tavaly októberben Mohammad Bagheri iráni vezérkari főnök kijelentette, hogy Irán és Oroszország katonai együttműködésről, fegyverbeszerzésről és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodást készül kötni. Ezt követően Bagheri Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés keretében a két ország hajói a Kaszpi-tengeren és az Indiai-óceánon tartottak gyakorlatokat. Moszkva 2016-tal bezárólag nagy hatótávolságú Sz-300-as Favorit légvédelmi rendszereket – ezekre nem vonatkoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor hatályos korlátozásai -, 2006-tal bezárólag pedig Tor-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállított le Teheránnak.

2016-ban Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának akkori vezetője azt mondta, hogy Irán érdeklődik orosz katonai felszerelések szállítása iránt, és közel 10 milliárd dollárt lenne hajlandó elkölteni rájuk.

The post Tévedni emberi dolog: a NATO közeli széthullását jövendölte Moszkvában az iráni elnök appeared first on .

Kecskeméten, a Halasi úti társasházaknál 2001. április 11-én este egy 27 éves nőt egy ismeretlen megtámadott és késsel többször megszúrt. Két férfi a kiabáló nő segítségére sietett, ezért a támadó elmenekült, hátrahagyva fegyverét.

Az elkövető kilétére eddig nem derült fény, de most – egy új szakértői vélemény segítségével – sikerült elfogni az emberölés kísérletével gyanúsítható K. István kecskeméti lakost.

A 36 éves férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írták.

The post Húsz év után fogtak el egy gyilkossági kísérlettel gyanúsított férfit Kecskeméten appeared first on .

A tájékoztatás szerint a flottagyakorlatok Oroszország beltengereire, a területével határos tengerek vizeire, valamint a világtenger operatív szempontból fontos területeire is kiterjednek. Külön gyakorlatok lesznek a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, az Ohotszki-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceán vizein. A manőverekben a tervek szerint több mint 140 hadihajó és támogató hajó, több mint hatvan repülőgép, ezer egységnyi haditechnika és mintegy tízezer katona vesz részt.

A minisztérium közölte, hogy január 18. óta zajlik és 22-ig tart a CHIRU-2Q22 kódjelű orosz-kínai-iráni haditengerészeti gyakorlat az Ománi-öböl vizein és légterében. Oroszországot ezen a Csendes-óceáni Flotta egy hajóköteléke képviseli, amely a Varjag rakétahordozó cirkálóból, az Admiral Tribuc tengeralattjáró-elhárító nagyhajóból és a Borisz Butoma nagy tengeri tartályhajóból áll. A három ország hajói a tüzérségi célpontra tüzelést, a közös taktikai manőverezést, valamint a tengeri keresést és mentést gyakorolják. Hajók átvizsgálását is elpróbálják, és kiszabadítanak egy kalózok által eltérített hajót is.

Ezt követően a hajókötelék átvonul a Földközi-tengerre, ahol az orosz Északi és Balti Flotta erőivel közösen részt vesz a haditengerészet flottaközi csoportosulásának gyakorlatán. A Balti és az Északi Flotta hat nagy partraszálló hajóból álló különítménye január 15-én elhagyta Baltyijszk kikötőjét, és megkezdte az átvonulást Földközi-tengerre, a tervezett manőverek térségébe. A hajók jelenleg az Északi-tengert szelik át.

A flottagyakorlatokat olyan időszakban rendezik meg, amikor Oroszország amerikai és NATO-források szerint mintegy százezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és hamarosan közös hadgyakorlatba kezd Fehéroroszországgal.

The post Flottagyakorlatok sorozatába kezd az orosz haditengerészet appeared first on .

A fiktív számlákkal ügyeskedő Jász-Nagykun-Szolnok megyei bandánál csempészett cigarettát és illegális potencianövelőket is találtak. A bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként végeztek ugyan gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de a fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – közölték.

A bűnbanda felszámolására szervezett – több megyét érintő – akcióban a NAV több mint 120 munkatársa 57 helyszínen tartott kutatást. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, it-szakemberek és a vámhivatal Merkur bevetési egysége is támogatta. A nyomozók útzárt is alkalmaztak, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését – írták.

A vámhivatal közölte, hogy “a költségvetési kár biztosítására csaknem százmillió forint értékben foglaltak le bankszámlavagyont és készpénzt”. A NAV szolgálati kutyái 508 doboz adózatlan cigarettát találtak és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült.

Egy gyanúsított letartóztatását a bíróság elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik – olvasható a közleményben.

The post Százmilliós költségvetési kárt okozó bűnbandát számolt fel a NAV appeared first on .

A védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be a megállapodást, amelyet Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán írtak alá a ThyssenKrupp AG német hajógyár képviselőjével, Rolf Wirtzzel. A három dízel-elektromos tengeralattjárót az eredetileg megjelölt ár több mint duplájáért veszik, de a költségek egyharmadát a német kormány finanszírozza egy 2017-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján.

Az izraeli haditengerészet már 2018-ban bejelentette, hogy az új tengeralattjárókat Dakarnak fogják elnevezni annak a tengeralattjárónak a tiszteletére, amely – fedélzetén 69 fős legénységgel – 1968-ban titokzatosan eltűnt, amikor az Egyesült Királyságból Izraelbe tartott. Az első tengeralattjáró kilenc éven belül az izraeli partokhoz ér, s az egyezmény értelmében a német nagyvállalat kiképző oktatószimulátort és alkatrészellátást is biztosít.

A Háárec című újság honlapjának értesülése szerint a német gyártó vállalta, hogy hozzávetőleg 850 millió euró értékben a következő húsz évben termékeket és szolgáltatásokat vásárol izraeli cégektől – beleértve a védelmi ipart is . Egyedülálló tudástranszfer, szakmai képzések, tanfolyamok a helyi iparban, együttműködések egyedi termékek és rendszerek fejlesztésében és marketingjében a világon, valamint Izraelben történő beruházások is szerepelnek a szerződésben a gazdasági tárca jelentése szerint.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű újság hírportálja emlékeztet rá, hogy külföldi sajtóértesülések szerint ezek a tengeralattjárók biztosítják Izrael számára a nukleáris ellencsapás képességét egy esetleges Izrael elleni támadás esetén, képesek nukleáris robbanófejekkel felszerelt nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek szállítására is.

Izrael hivatalosan sosem ismerte el vagy jelentette be, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Az izraeli kormány az eredeti tervek szerint múlt vasárnap szavazott volna állami vizsgálóbizottság felállításáról a ThyssenKruppal folytatott korábbi tárgyalások, három korábbi tengeralattjáró és hadihajók katonai közbeszerzése ügyében, de ezt a szavazást a következő vasárnapra halasztották, a 3 újabb tengeralattjáróról szóló egyezmény aláírása utánra.

A vizsgálóbizottságot az Izraelben 3000-es akta néven elhíresült korrupciós ügy kivizsgálására hívnák életre. Az ügy középpontjában két, szintén a ThyssenKruppal kötött üzlet áll, melyekben három tengeralattjárót szerepelt 1,5 milliárd euró értékben (több mint 500 milliárd forint), valamint a gázfúrótornyok védelmét szolgáló hadihajók 430 millió euró értékben (több mint 150 milliárd forint).

Ebben a bűnügyben már több vádiratot benyújtott az ügyészség, de Aviháj Mandelblitt főügyész az ügy kipattanásakor úgy döntött, hogy Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök szerepét nem vizsgálják. A vádiratok szerint a volt miniszterelnök magas rangú beosztottjai, köztisztviselők is kenőpénzt követeltek és kaptak az ügyletek előmozdítása érdekében.

The post Izrael három új tengeralattjárót vásárol Németországtól appeared first on .

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására. A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon “terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

The post Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko appeared first on .

Tizenhat évvel ezelőtt, 2006. január 19-én zuhant le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce község fölött magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.

A katasztrófa helyszínén lévő obeliszket koszorúk sokasága borította be. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját.

A település emlékparkjában tartott rendezvényen Jaroslav Nad, Szlovákia védelmi minisztere azt mondta: a magyar kormány, Hejce lakossága sokat segített, de sajnos csak egy katona életét lehetett megmenteni.

Mint mondta: kollégákat, barátokat, apákat, anyákat veszítettek el, ezt a tragédiát soha nem lehet elfelejteni. A békemisszióból hazatérő katonák már szeretteik közelében érezték magukat, de már nem lehettek büszkék tetteikre, arra, hogy Koszovóban őrizték, védték a békét.

Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter megemlékező beszédében arról szólt, hogy fájó szívvel, gyötrelmes gondolatokkal állnak a tragédia helyszínén. Mikor a Borsó-hegyen és ezen emlékműnél elhelyezzük a koszorúkat, akkor mindig arra gondolunk, hogy ez a negyvenkettő szlovák hős katona országukért és más népek szabadságáért, boldogulásáért sokat tett, de már nem lehettek büszkék erre – mondta.

Pedig azért vállalták ezt a szolgálatot, hogy segítsék Koszovóban az ott élőket – folytatta, hozzátéve: azért vállalták mindezt, hogy béke legyen környezetünkben, azért szolgáltak hat hónapon át, hogy küldetésüknek eleget tegyenek. Tizenhat karácsony, tizenhat születésnap, évforduló, megemlékezés telt el, amelyeken már nem vehettek részt.

Emlékük örökre itt marad, ők nem lehettek büszkék arra a szolgálatra, amelyet elláttak, de “legyünk mi büszkék rájuk” – mondta Benkő. A honvédelmi miniszter hozzátette, a magyar emberek mindörökre megőrzik, ápolják a negyvenkét szlovák katona emlékét, fontos, hogy ez a közös gondolkodás örökre megmaradjon.

The post Megemlékeztek a hejcei repülőgép-szerencsétlenségre appeared first on .

“Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve” – mondta.

Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában. Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.

Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen. “Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.

A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy “USA plusz”.

Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.

Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

“A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ” – mondta a politikus.

Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.

“A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

“És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat” – tette hozzá Rjabkov.

Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és “belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába”.

The post Moszkva szerint Ukrajna amerikai felfegyverzése fenyegetést jelent Oroszország számára appeared first on .