Biztonságpiac

A nyerges vontatókra helyezett páncélosokból és más katonai járművekből álló menetoszlopok csütörtökre virradóra, Nagylaknál lépték át a határt, majd hajnalban, a román katonai rendőrség kíséretében folytatták útjukat a román főváros, illetve a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légi támaszpont felé.

Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy az orosz-ukrán feszültség miatt mintegy ezer katonát vezényel át Németországból Romániába. A MAPN közleménye szerint a Romániában állomásozó NATO-csapatok megerősítésére érkező amerikai katonai kontingens a Task Force Cougar (Puma harci kötelék) nevet viseli, gerincét pedig a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja képezi, amelyet tüzér-, utász- és más támogató alegységek egészítenek ki.

Hamarosan további amerikai haditechnikát szállító konvojok és a zászlóalj katonái is megérkeznek Romániába – közölte a román védelmi tárca.

Vasile Dincu román védelmi miniszter kedden megerősítette: már több mint száz amerikai katona érkezett az országba, hogy a román logisztikai szakemberekkel együttműködve előkészítse az amerikai csapaterősítést.

A román média szerint eddig mintegy 900 amerikai katona állomásozott Romániában a Konstanca közelében található – az iraki csapatkivonás közben is használt – Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, az amerikai rakétapajzs létesítményeit befogadó dél-romániai Deveselun és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren, ahova az amerikaiak MQ-9-es Reaper drónokat hoztak.

The post Megérkeztek Romániába az első amerikai katonai konvojok is appeared first on .

A Moody’s tanulmánya szerint az elmúlt években erősödött az orosz gazdaság képessége arra, hogy szankciók hatálya alatt is működőképes maradjon, a felhalmozott költségvetési és külső tartalékok, a rugalmas árfolyamrendszer és a konzervatív államháztartási szabályrendszer enyhítené a legtöbb esetleges új szankció azonnali hatását.

Az orosz nemzeti vagyonalap eszközállománya az orosz hazai össztermék (GDP) 11 százalékával volt egyenértékű 2021 végén, bár ennek hozzávetőleg a harmada a hazai gazdaságban eszközölt befektetés, amelynek mozgósítása nehéznek bizonyulhat az orosz befektetési eszközök árfolyamának jelentős zuhanása esetén.

Az orosz gazdaság külső finanszírozási igénye ugyanakkor csekély, köszönhetően annak, hogy sikerült érdemben csökkenteni a gazdaság függését a devizafinanszírozástól. Oroszország külső adóssága 2021 végén a GDP-érték 29 százaléka volt a 2016-ban mért 40 százalék helyett, az elmúlt tíz év átlagában számolva pedig jelentős, a hazai össztermék 3,8 százalékának megfelelő többletekkel zárt az orosz folyómérleg-egyenleg – áll a Moody’s elemzésében.

A hitelminősítő kiemeli: mindez jelentős devizatartalék felhalmozását eredményezte, és ez is erősíti az orosz gazdaság külső fizetési pozícióját.

A Moody’s tanulmánya hangsúlyozza: az aranykészletek nélkül számolt orosz devizatartalék január végén 469 milliárd dollár volt, több mint a háromszorosa az orosz gazdaság idei egész éves külső adósságtörlesztési kötelezettségeinek.

Ez a tartalék csaknem maradéktalanul fedezi a teljes orosz külső adósságállományt – áll a hitelminősítő szerdai elemzésében.

A Moody’s szerint azonban még ebben a környezetben is nyomást gyakorolna az orosz szuverén adósprofilra, ha a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása után hozott szankciókat további jelentős pénzügyi-gazdasági szankciók súlyosbítanák.

Ha ezek a szankciók korlátoznák Oroszország hozzáférését a dollárforrásokhoz, az felfordulást okozhatna a kereskedelmi forgalomban, mivel az orosz import 35 százalékát, az export 56 százalékát dollárban számolják el – hangsúlyozza a Moody’s tanulmánya.

A cég közölte: valószínűtlennek tartja olyan szankciók érvényesítését, amelyek az orosz külső adósságszolgálati kötelezettségek teljesítését késleltetnék, de ha a szankciók miatt Oroszország mégis törlesztési hátralékba kerülne, az a Moody’s kritériumai alapján törlesztési csődhelyzetnek minősülhetne, és ebben az esetben a hitelminősítő több fokozattal rontaná az orosz államadós-besorolást.

A Moody’s jelenleg “Baa3” szintű, befektetési ajánlású szuverén besorolással tartja nyilván Oroszországot, de szerdai tanulmányában hangsúlyozta, hogy törlesztési csődesemény esetén az orosz adósprofil nem lenne összeegyeztethető a befektetési ajánlású szuverén osztályzattal.

A cég megjegyzi, hogy az eddig meghozott szankciók is alaposan megnehezítik a dollárban denominált szuverén adósság kibocsátását Oroszország számára, de az amerikai befektetők továbbra is vásárolhatnak orosz állampapírt a másodpiacon.

Oroszország GDP-arányos államadósság-rátája ugyanakkor alig 18 százalék – a legalacsonyabbak egyike a Moody’s által besorolással ellátott szuverén adósok között -, és ez az idén szintén rendkívül alacsony, a hazai össztermék mindössze 1 százaléka körüli hitelpiaci finanszírozási igényt jelent – áll a Moody’s tanulmányában.

Mindezek alapján a hitelminősítő közölte, hogy nagyon távolinak tartja az orosz szuverén törlesztési csőd kockázatát.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings azt állapította meg előző nap ismertetett, ugyanilyen tematikájú tanulmányában, hogy negatív minősítési következményekkel járhat Oroszország “BBB” szintű – a Moody’s osztályzatánál egy fokozattal jobb – államadós-besorolására és az orosz bankok osztályzataira, ha a Nyugat az ukrajnai válság miatt súlyos szankciókat léptetne érvénybe Moszkva ellen.

A Fitch szakértői is kiemelték ugyanakkor, hogy alapeseti előrejelzési forgatókönyvükben nem számolnak olyan intézkedésekkel, amelyek akadályoznák a nagy állami tulajdonú orosz bankokat a devizafizetések végrehajtásában, részben azért, mert az ilyen jellegű szankciók akadályoznák a külföldi hitelezőkkel szembeni orosz törlesztési kötelezettségek teljesítését.

A Fitch Ratings londoni elemzői is hangsúlyozták mindemellett, hogy alapeseti prognózisuk továbbra sem valószínűsít Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót.

The post Háború esetén a Moody’s az orosz és az ukrán államadós-osztályzatot is leminősítheti appeared first on .

A múlt héten hivataláról leköszönt Avicháj Mandelblit utódját egyhangúlag szavazták meg az izraeli kormány tagjai, miután a jelölő bizottság három kiszemelt jelöltje közül Gideon Szaár igazságügyi miniszter őt javasolta erre a feladatra. A 62 éves Gali Baharav-Miara korábban Tel-Avivban polgári peres ügyekben ügyészként dolgozott.

Egy múlt hónapban megrendezett konferencián Szaár elmondta, hogy véleménye szerint Baharav-Miara a legalkalmasabb és legképzettebb jelölt, s hangsúlyozta, hogy teljesen észszerűtlen, hogy nő még sosem szolgált Izraelben főügyészként. Szaár a múltban többször bejelentette, hogy célja a főügyészi hivatal két részre osztása, az egyik személy a kormány jogi tanácsadója, a másik pedig állami főügyész lenne.

Ő és az izraeli jogrend más konzervatív bírálói azzal érvelnek, hogy a kettős szerep összeférhetetlenséget szül, mert a főügyész feladata a kormány tagjai elleni esetleges büntetőeljárás felügyelete, és közben a kormány lépéseinek védelmét is el kell látnia. A The Times of Israel című újság szerint Mandelblit határozottan elítélte Szaár javaslatát, mert szerinte az a demokratikus berendezkedést fenyegetné.

The post Izrael történetében először választottak nőt főügyésszé appeared first on .

A szlovák politikában komoly indulatokat gerjesztő szerződésről kedden éjszakába nyúló vitát folytatott a pozsonyi törvényhozás, az ülést végig képviselői obstrukciók kísérték, és dulakodásra is sor került. A képviselők végül szerdán szavaztak a dokumentumról. Az együttműködési egyezményt 79 igen szavazattal 60 nem voks ellenében hagyta jóvá a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 140 tagja vett részt a dokumentumról szóló szavazáson.

A szerződést az egész parlamenti ellenzék elutasította, és a kormánykoalíció több képviselője is ellene szavazott. A négypárti kormánykoalíció alkotmányozó törvények elfogadására is elégséges parlamenti többséggel rendelkezik.

Eduard Heger, szlovák kormányfő üdvözölte a szerződés jóváhagyását, és úgy vélekedett: a dokumentum megszavazásával a parlamenti képviselők “Szlovákia biztonsága mellett álltak ki”.

A szerződést már január végén jóváhagyta a pozsonyi kormány, azt a múlt héten már alá is írták Washingtonban, ám ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a parlamentnek is rá kellett bólintania, valamint most még az államfőnek is alá kell írnia. Az egyezményt Zuzana Caputová, szlovák államfő már korábban támogatásáról biztosította.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repterét, katonai támaszpontokat hozzon létre és hadászati eszközöket telepítsen az ország területére. Az egyezmény lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújításához.

Az egyezményt számos bírálat érte, ellenzéki pártok és más szervezetek részéről is, a dokumentumot számos volt magasrangú politikus bírálta, nyílt levélben szólított fel elutasítására szlovák tudósok és művészek egy csoportja is. A dokumentum bírálói azt állítják, hogy az egyezmény előnytelen Szlovákia számára, sérti az ország alkotmányát, veszélyezteti szuverenitását, illetve azt is, hogy tovább szítja a feszültséget a jelenlegi orosz-ukrán helyzettel összefüggésben. A szerződést – a tárcaközi egyeztetés során – a szlovák legfőbb ügyészség is elutasította, annak 35 pontját minősítve kételyesnek.

Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten szabványos, “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették az egyezményt.

The post Jóváhagyta az amerikai-szlovák védelmi egyezményt a pozsonyi parlament appeared first on .

A Szaúd-Arábia vezette, a jemeni harcokban 2015 óta résztvevő koalíció szóvivője, Turki al-Máliki azt közölte, hogy a küldöttség vezetője, David Gressly további tárgyalásokat folytat Rijádban a koalícióval. Gressly, aki egyúttal az ENSZ jemeni humanitárius koordinátora is, emellett magas rangú szaúdi tisztségviselőkkel egyeztetett a jemeni humanitárius helyzetről.

A nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen lázadó húszik ellenőrizte börtönt január 21-én érte légicsapás, amelyben legalább 82-en meghaltak és csaknem 140-en megsebesültek. A koalíció nem sokkal később közleményben tagadta, hogy szándékosan hajtotta végre a műveletet, indoklása szerint ugyanis a létesítmény nem szerepelt a tiltott célpontok ENSZ által jegyzett listáján.

Turki al-Máliki azzal vádolta a húszikat, hogy szándékosan nem tüntették fel a térképeken a börtönt, hogy esetleges légitámadás esetén elnyerhessék a nemzetközi közvélemény rokonszenvét. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező, síita húszik és a rijádi emigrációban élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket a szaúdi vezetésű arab koalíció 2015 óta támogat.

The post Jemeni polgárháború: folytatódik az ENSZ-küldöttség vizsgálata az arab koalíció légicsapása miatt appeared first on .

“Elkötelezettek vagyunk a megerősített többnemzetiségű zászlóalj-harccsoport jelenléte mellett, csapataink létszámát 270-ről 350-re növeljük” – közölte a miniszter.

A holland védelmi tárca honlapján közzétett sajtóközlemény szerint “Litvániában a hangsúly a nemzetközi katonai gyakorlatokon van”. “Ezzel a szövetség egyértelmű jelzést küld Oroszországnak: a NATO arra képezi ki katonáit, hogy együtt, és hatékonyan álljanak ki minden lehetséges fenyegetéssel szemben” – olvasható a weblapon.

A Litvániában állomásozó holland csapatok a német vezetésű, NATO-csoport részét képezik. A NATO-csapatokat 2017-ben telepítették litván földre, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A múlt héten a holland kormány bejelentette, hogy a májustól decemberig tartó időszakra egy hadihajóval, további orvosi ellátmánnyal, robbanóanyag-mentesítési szolgálattal járul hozzá a szövetségesek missziójához.

A hágai kormány januárban arról is döntött, hogy áprilisban és májusban két F-35-ös vadászgépet állomásoztat Bulgáriában, mintegy kilencven fős támogató személyzettel, továbbá kétéltű szállítóhajót és két szárazföldi egységet is telepít az országba.

The post Hollandia megnöveli NATO-katonái létszámát Litvániában appeared first on .

Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozott újságíróknak szerdán az orosz fővárosban. Peszkov Borrellnek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint “két tekintélyelvű rendszer erős szövetséget hozhat létre”. Az uniós tisztségviselő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy Kína támogatásáról biztosította Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeit.

“Mindenekelőtt egyáltalán nem értünk egyet azzal az értékeléssel, hogy tekintélyelvű rezsimekről van szó” – szögezte le Peszkov. “Nem gondoljuk, hogy az Európai Uniónak joga lenne ilyen értékelést adni az Oroszországi Föderációról vagy a Kínai Népköztársaságról”- tette hozzá.

A szóvivő érvelése szerint Oroszország és Kína egyaránt “nagy, szuverén ország, saját politikai rendszerrel és saját államszerkezeti rendszerrel”. Peszkov szerint Moszkva tiszteletben tartja más államok rendszerét, nem avatkozik a belügyeikbe, és joggal várja el másoktól ugyanezt a tiszteletet. Úgy vélekedett, hogy Borrell kijelentései nem illeszkednek ebbe a logikába. (Pedig Oroszország beavatkozik más országok belügyeibe, sőt fenyegeti és meg is támadja a szomszédait. A -szerk- megj.)

The post A Kreml sértőnek érzi, ha tekintélyelvű rezsimnek nevezik Oroszországot és Kínát appeared first on .

Ibolya Tibor közölte: egy 30 és egy 32 éves férfi 2020 szeptember-októberében négy idős, betegség miatt nehezen közlekedő nőt támadott meg Budapesten. Az első három esetben a hazafelé tartó sértettet követték, egyikük bement utána a lépcsőházba, megszólította, majd egy hirtelen mozdulattal kitépte az ékszert a nyakából. A másik vádlott mindeközben – a gyors menekülés érdekében – a lépcsőház bejárati ajtaját nyitva tartotta, és figyelt, ezzel segítve a bűncselekmény elkövetését.

A legidősebb, 81 éves sértett megpróbálta a nyakláncát visszaszerezni, egyik kezével megragadta a vádlott ruháját, a másikkal megpróbálta becsukni a lépcsőház ajtaját. A vádlott ekkor a sértettet visszalökte, majd társával együtt elmenekült. A negyedik esetben az utcán támadtak rá egy sértettre. A boltból hazafelé tartó idős nő nyakából kitépték a nyakláncát, amely azonban kicsúszott a támadó kezéből, és a sértett ruházatába esett. A vádlottak ekkor zsákmány nélkül menekültek el.

A közlemény szerint a vádlottak a sértettektől majdnem 700 ezer forint értékben zsákmányoltak ékszereket, a rablási kísérletnél pedig több mint 150 ezer forint volt a veszélyeztetett érték.

A többszörösen büntetett vádlottakat a Budai Központi Kerületi Bíróság rablás és kifosztás miatt fegyházbüntetésre ítélte. A 30 éves férfit 18 évre ítélte, emellett megszüntette egy korábbi feltételes szabadságát, és kimondta, hogy ebből a büntetésből nem bocsátható szabadságra. Társára 12 év fegyházat szabott ki a bíróság, és elrendelte egy felfüggesztett büntetése végrehajtását. Mindemellett vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottakkal szemben és kártérítés megfizetésére is kötelezte őket – ismertette a főügyész.

Az ítélet nem jogerős.

The post Idősek nyakából tépett ki nyakláncot két férfi, példaértékű lett az ítélet appeared first on .

Román logisztikai szakemberek is dolgoznak az előkészületeken. A tárcavezető szerint nemsokára érkezik a csapatok többi része is, de nincs megszabva “sem konkrét hely, sem konkrét időpont” a Romániába várt amerikai katonák érkezését illetően – idézte Dincut az Agerpres hírügynökség.

“Mi már néhány éve fel vagyunk készülve multinacionális haderő elhelyezésére, több olyan létesítményünk is van, ahol elszállásolhatók a katonák” – mutatott rá a miniszter.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a múlt héten közölte, hogy NATO-tagállami kötelezettségeinek szellemében, “az orosz agresszió elrettentésére” irányuló erőfeszítéseinek részeként, az Egyesült Államok Németországból Romániába vezényel át mintegy ezer amerikai katonát – idézte fel a román hírügynökség.

Az Adevarul című román lap úgy tudja, a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja érkezik Romániába. A román média egyelőre csak találgatja, hogy Románián belül hova telepítik az újonnan érkező amerikai csapatokat.

Eddig mintegy kilencszáz amerikai katona állomásozott Romániában a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca közelében található – az iraki csapatkivonás közben is használt – Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, az amerikai rakétapajzs létesítményeit befogadó dél-romániai Deveselun és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren, ahova az amerikaiak MQ-9-es Reaper drónokat hoztak – emlékeztetett az Adevarul.

The post Több mint száz amerikai katona már megérkezett Romániába appeared first on .

Az osztrák diplomácia vezetője Jan Lipavsky cseh és Ivan Korcok szlovák külügyminiszterrel együtt látogatott Kijevbe, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával az orosz agresszióval szemben.

Az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón Schallenberg kijelentette, hogy valósnak tartja az ukrán-orosz katonai összecsapás veszélyét. Elmondta, hogy előző nap cseh és szlovák kollégájával ellátogatott a Donyec-medencei frontvonalhoz, és látta, milyen nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában.

“Az európai kontinensen ismét fennáll a katonai konfrontáció és az agresszió valós veszélye” – hangoztatta Schallenberg. Hozzátette: ebben a feszült időszakban fontos, hogy a közép-európai országok megerősítsék támogatásukat és szolidaritásukat az ukrán néppel, valamint kifejezzék Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat.

Az osztrák miniszter kiemelte, hogy Ukrajna biztonsága és stabilitása közvetlenül érinti a közép-európai országokat. Leszögezte, hogy az európai kontinens közös érdeke, hogy ne legyen katonai konfrontáció és agresszió. “A XXI. században nem alakítjuk a határokat tankokkal és rakétákkal” – fogalmazott Schallenberg.

Az osztrák politikus szerint az Európai Unióban konszenzus van az Oroszországgal szembeni újabb szankciókról, amelyeket Ausztria is támogatni fog, ha folytatódik az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen. “Ausztria támogatni fogja a szankciós csomagot. Igen, fájdalmas lesz számunkra, de mindenkinek fájdalmas lesz. Akarunk-e ezen az úton járni? Egyáltalán nem. De úgy tűnik, ezt kell használnunk elrettentésként” – fejtette ki.

Schallenberg közölte, hogy az osztrák kormány a napokban hoz döntést arról, hogy humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának 2,5 millió euró értékben.

Kuleba a tájékoztatón kijelentette: Ukrajna egyelőre nem látja, hogy egyetlen orosz csapatot is visszavontak volna az ukrán határtól, és Moszkva nem tesz semmit a feszültség enyhítésére. “A biztonsági helyzet általánosságban változatlan: nem látunk egyetlen orosz csapatkivonást sem Ukrajna határáról az orosz oldalon, nem látunk semmilyen erőfeszítést Oroszország részéről a deeszkalációra. Azt látjuk, hogy most Oroszország alapvető forgatókönyve az, hogy Ukrajna belső helyzetét erőszakos fenyegetéssel próbálja destabilizálni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy Ukrajna minden forgatókönyvre felkészült, hiszen területén a háború már 2014 óta tart. Kiemelte: Kijev számára rendkívül fontos, hogy Ukrajnát a barátai és partnerei – köztük Csehország, Ausztria és Szlovákia – támogatják Oroszország diplomáciai úton történő megfékezésében.

Ezzel összefüggésben Kuleba köszönetet mondott az EU-nak az Oroszországgal szembeni jövőbeni szankciókról szóló nyilatkozataiért. “Ezek mind Oroszország visszatartását célzó intézkedések. Hálásak vagyunk az ukrán védelem megerősítéséért is, ami úgyszintén Oroszország féken tartását szolgálja, mert Oroszországot egy erős Ukrajna tarthatja a leginkább vissza” – összegezte az ukrán külügyminiszter.

The post Ausztria kész támogatni az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Megjegyezte ugyanakkor: ilyen találkozóval kapcsolatban meg kell határozni, hogy milyen célt szolgál, és milyen eredményt várnak tőle.

Peszkov cáfolta a Financial Times című brit lap értesülését, miszerint Putyin és Emmanuel Macron francia elnök között alku született az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről. A szóvivő szerint “lehetetlen” lett volna Moszkvának és Párizsnak megállapodnia az ügyben, mert a NATO-ban nem Franciaországé a vezető szerep.

Az Ukrajna esetleges semlegessé válásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez Kijev álláspontjától függ, és korai még erről beszélni. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmány és az ország doktrinális dokumentumai éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak. Párizs illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Macron a Putyinnal folytatott hétfői tárgyalások során felvetette-e Ukrajna “finlandizálódásának” – Finnország mintája alapján semleges állammá alakításának – gondolatát.

“Macron kezdeményezéseivel kapcsolatban a francia félhez kell fordulni, nem hozzánk. És persze még mindig minden magától Kijevtől függ. Ezért miért beszélnénk most erről? Várjuk meg, hogy mi történik (Macron tárgyalásain) Kijevben” – hangoztatta.

Peszkov emlékeztetett Putyin szavaira, miszerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért teendő közös lépésekhez. Megjegyezte, hogy az orosz és a francia elnök megállapodott: Macron kijevi látogatását követően telefonon beszélnek majd egymással. A tervezett eszmecsere időpontját nem nevezte meg.

Fontosnak nevezte az Ukrajna körül létrejött feszültség csökkentését, amelynek további növekedéséért azokat a nyugati országokat okolta, amelyek katonákat és hadfelszerelést küldenek az Oroszországgal szomszédos országba.

Peszkov szerint az Oroszország által igényelt jogi biztonsági garanciák ügye “nyitott” és a “legfontosabb” kérdés marad, és Moszkva nem érzi úgy, hogy a Nyugat hajlandó lenne figyelembe venni az aggályait. Mint mondta, egyelőre nem kitapinthatók a kérdés megoldásának útjai.

A szóvivő “nagyon konstruktívként” jellemezte a Putyin és a Macron között kialakult viszonyt. Mint mondta, a Kreml fel volt készülve arra, hogy a két vezető párbeszéde elhúzódhat. Az orosz médiában kedden megjelent összesítések szerint az elnökök csaknem hat órán keresztül tárgyaltak. Peszkov szerint a közös sajtótájékoztató után is elbeszélgettek mintegy 20 percet.

Peszkov bejelentette, hogy az orosz elnök csütörtökön fogadja majd kazah hivatali partnerét, Kaszim-Dzsomart Tokajevet. Megerősítette, hogy Putyin Törökországba készül, de a konkrét dátumról egyelőre nem született megállapodás.

The post Moszkva nem utasítja el eleve Putyin és Zelenszkij találkozóját appeared first on .

Közleményükben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza a menekültek bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

A Szerbiába induló 57. és az Észak-Macedóniába induló 69. magyar rendőri kontingens tagjait kedden búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely, az ORFK határrendészeti főosztályának osztályvezetője.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken található utakon is.

A kontingensek gépjárművekkel, kézi éjjellátó-készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét – írták.

A 29 fős észak-macedóniai és tíz fős szerbiai kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szerbiából és Észak-Macedóniából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. “Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja” – írták.

The post ORFK: folyamatosan segítik a magyar rendőrök Európa határainak védelmét appeared first on .

A lap szerint az izraeli biztonsági erők hosszan tartó hajtóvadászat után két, palesztin rendszámú civil járművel, köztük egy palesztin taxival Nabluszban megállásra késztették a palesztin terroristák autóját, majd heves tüzet nyitottak rájuk és megölték őket, néhány órával a tervbe vett újabb támadásuk előtt.

A három palesztin az utóbbi időkben nem otthonukban aludtak, hanem különböző búvóhelyek között mozogtak, és elfogásukkor is töltött M-16-os gépkarabélyok voltak náluk. Az izraeli hadsereg titkosszolgálati értesülése szerint kedd estére újabb lövöldözést terveztek izraeli célpontok ellen.

A csoport az elmúlt hetekben – legutóbb múlt szerdán – hat alkalommal hajtott végre fegyveres támadást Ciszjordánia északi részén izraeli települések és katonai járművek ellen, de ezek az akciók nem szedtek áldozatokat. A csoport negyedik tagja még szabadlábon van.

Az al-Aksza Mártírok Brigádjai nevű palesztin fegyveres szervezet részvétét fejezte ki a megölt palesztinok családjainak, és közölte: mindhárom férfi aktív tagja volt alakulatuknak, és vérbosszút fogadtak halálukért.

Benjamin Ganz védelmi miniszter gratulált az izraeli katonáknak a palesztin fegyveresek megöléséhez. A Palesztin Hatóság (PH) külügyminisztériuma úgy minősítette az esetet, hogy “kivégzés” történt, a PH kormánya pedig közölte, hogy “nemzetközi vizsgálatot követel az izraeli hadsereg katonáinak Nabluszban elkövetett bűntette miatt”. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet mártíroknak nevezte a lelőtt palesztinokat, és sajnálatát fejezte ki halálukért.

Nem sokkal a kommandós leszámolás után egy izraeli zsidó a taxijával üzleti célból behajtott Nabluszba, ahol fiatal palesztinok rátámadtak, s megpróbálták meglincselni. Sikerült épségben visszatérnie izraeli területre, de autója súlyosan megrongálódott.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta, és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 között Egyiptomhoz tartozó Gázai övezet felett, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

The post Izraeli kommandósok végeztek három palesztin fegyveressel appeared first on .

Elmondása szerint: “az ukrán parancsnokság nem csupán megerősíti a Donyecki Népköztársaság melletti területen lévő csoportosulását, hanem ideológiailag motivált nacionalistákból álló támadócsoportokat alakít ki”. Baszurin hozzátette, hogy a hírszerzés olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint lengyel zsoldosok érkeztek az ukrán fegyveres erők műveleti övezetébe.

Popasna település térségében két, egyenként legfeljebb húsz fős, különféle egyenruhát viselő fegyveres csoport jelenlétét észlelték. A felderítés során megállapították, hogy a szóban forgó személyek lengyelül beszélnek – fejtette ki a népi milícia képviselője.

A “Donyecki Népköztársaság” parancsnoksága szerint a lengyel zsoldosok feladata az lehet, hogy az ukrán erőkkel közös különleges műveleteket, célzott szabotázsakciókat és terrorcselekményeket hajtsanak végre. Ezeknek a célja “a létfontosságú létesítmények, a szociális infrastruktúra megbénítása és a helyi lakosság megfélemlítése”.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.

The post A donyecki szakadárok szerint lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe appeared first on .

Az altábornagy úgy fogalmazott: “megbeszéltük, ki hogyan látja a helyzetet, és milyen feltételezése van a jövőt illetően”. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte, hogy azért is szükség van a szövetségesek közötti folyamatos információcserére, hogy ezt követően a katonai elemzők segítségével a NATO és a nemzetek is fel tudjanak készülni a “lehetséges cselekvési változatokra”.

A magyar katonai vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy 16 év óta először fogadta az amerikai vezérkari főnök a magyar hadsereg parancsnokát. Ruszin-Szendi szerint ez a többi között “annak köszönhető, hogy a haderőfejlesztési programról Magyarországon nemcsak beszélünk, hanem tényekkel tudjuk igazolni a fejlesztéseket és a képességnöveléseket”.

Maróth Gáspár, Magyarország védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosa szintén hétfőn tárgyalt Washington DC-ben Gregory M. Kausnerrel, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) beszerzésekért felelős miniszterhelyettesével.

A kormánybiztos a találkozó után azt mondta: a koronavírus-járvány következtében kialakult chiphiány súlyosan érinti a hadiipart, azon belül is a GPS-alapú helymeghatározó eszközök gyártását, “amely minden haditechnikai eszköz lelkét jelenti.”

“Próbáltunk összerakni egy közös stratégiát, hogyan lehet iparfejlesztéssel ellensúlyozni a kínai függést a NATO szövetségi keretein belül” – fogalmazott Maróth.

A kormánybiztos arról is beszámolt, hogy az amerikai fél megköszönte Magyarország erőfeszítéseit a hadianyaggyárak fejlesztésével kapcsolatban, amelyek “meghatározó képességelemét fogják jelenteni a NATO-erőknek a teljes európai hadszíntéren.” “Komoly elismerést kaptunk a hadiipari fejlesztések terén elért eredményeink miatt” – tette hozzá Maróth.

The post Ruszin-Szendi: folyamatos a kommunikáció és az információk megosztása a szövetséges országok között appeared first on .

A tárcavezető szavai szerint az ukrán diplomácia az utóbbi három hónapban erőteljesen megnövelte válságellenes tevékenységét. “Folyamatos kapcsolatban állunk partnereinkkel, és továbbra is dolgozunk az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció megszilárdításán. Ennek a munkának köszönhetően ma Ukrajna fokozott politikai, gazdasági és biztonsági támogatásban részesül. Ezekben a hetekben és hónapokban az Ukrajnába szállított védelmi fegyverek és katonai felszerelések értéke átlépte az 1,5 milliárd dollárt, össztömege pedig meghaladta az ezer tonnát” – fejtette ki a miniszter. Kiemelte, hogy a “rekordmértékű” támogatás nagy politikai jelentőséggel bír, mivel erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját.

“Most a világpolitika kulcstémája az, miként lehet megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborús hullámot indítson Ukrajna ellen. Ez nem túlzás” – hangoztatta Kuleba. Emlékeztetett arra, hogy számos külföldi állam vezetője és külügyminisztere beszél ilyen forgatókönyv valószínűségéről. Szavai szerint a mostani nagyon nehéz és felelősségteljes időszak, de biztosított arról, hogy Ukrajna “hideg fejjel és meleg szívvel” áll ehhez a helyzethez. Leszögezte viszont, hogy Kijev nem tesz olyan engedményeket, amelyek elfogadhatatlanok lennének az ország számára.

Kuleba január 26-án közölte, hogy katonai segítséget addig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Csehország nyújtott Ukrajnának – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. Az Egyesült Államok január 22. óta már nyolc repülőgépet küldött fegyverekkel és katonai felszerelésekkel a kelet-európai országba.

The post Ukrajna több mint ezer tonna védelmi fegyvert kapott külföldről appeared first on .

Fiala újságírók kérdéseire válaszolva Milos Zeman államfő vasárnapi kijelentéseire reagált. Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi televízióban sugárzott interjúban azt mondta: nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman nyilatkozatát az ukrán külügyminiszter bírálta.

A kormányfő úgy véli, nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt, a fenyegetéseket és az esetleges agressziót pedig elfogadhatatlannak tartja. A kormány egyértelműen Ukrajna mellé állt – szögezte le Fiala.

Zeman a jelenlegi feszültséget “a szavak háborújának” minősítette mindkét fél részéről, és azt mondta: szeretné, ha ez így is maradna. Úgy vélte, az oroszok “nem bolondok”, és tudatosítják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint nyernének. Bírálta, hogy Csehország négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Ukrajnának.

Fiala azt mondta, politikai szempontból a kormány álláspontja a fontos. “Az elnök úrnak e segítség ügyében más a véleménye, beszéltem vele róla. A cseh kormány szavai és tettei azonban a polgárok véleményét tükrözik. A kormány egyértelműen a békés megoldás oldalára állt, elutasítjuk Oroszország fenyegetéseit, és Ukrajna mögött állunk” – jelentette ki Fiala.

Leszögezte, hogy nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt. “Így elérjük, hogy mint Nyugat, mint Európai Unió és NATO, egységesen és elszántan fogunk fellépni, és kinyilvánítjuk, hogy nem engedünk semmiféle fenyegetésnek és esetleges agressziónak, hogy mindezt elutasítjuk” – fejtette ki a kormányfő.

Rámutatott arra, hogy Jan Lipavsky külügyminiszter hétfőn szlovák és osztrák kollégájával Ukrajnába utazott, hogy kinyilvánítsa Csehország szolidaritását Ukrajnával, és támogatásáról biztosítsa az ország területi egységét.

The post Fiala: Csehország egyértelműen Ukrajna oldalán áll appeared first on .

A főtitkár kifejtette: a NATO tiszteletben tartja minden ország döntését a szövetségi tagságra vonatkozóan. “A szövetségesek +nyitott ajtók politikája+ történelmi siker volt, kiterjesztette a szabadság és a biztonság övezetét”- fűzte hozzá.

“Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek, és mit nem”- hangsúlyozta.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős létszámú csapatokat küldött Fehéroroszországba is, ráadásul a moszkvai vezetés átütemezte a nukleáris erők éves gyakorlatát is. “Az ilyen műveleteket korábban is agresszív akciók fedezésére használták” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a NATO-nak ébernek és felkészültnek kell maradnia, fokozott jelenléttel a szövetség keleti szárnyán. Hozzátette: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat, amelyről eddig még nem született döntés. Mint mondta, a NATO-bevetés védekező jellegű és arányos.

“Az Oroszországgal folytatott párbeszéd nagyon fontos, hogy politikai megoldást találjunk. Ismételten felkérem a moszkvai vezetést, hogy tárgyaljunk a NATO-Oroszország Tanácsban. A NATO nem egyezkedhet viszont az alapelvekről: szövetségeseinket meg kell védeni, továbbá minden nemzet jogát is arra, hogy saját útját megválaszthassa” – emelte ki Stoltenberg.

Duda a sajtóértekezleten, az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban növekvő orosz katonai jelenlétre utalva meggyőződését fejezte ki, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére. Ebben a vonatkozásban nemcsak Lengyelországot és a három balti országot említette, hanem Európa déli részét is.

A héten kezdődő közös orosz-fehérorosz hadgyakorlatról szólva kijelentette: lényegesen módosítana a kelet-európai biztonsági viszonyokon, ha az orosz katonák a gyakorlat után is Fehéroroszországban maradnának.

Hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi szövetség, amely soha nem tanúsított agresszív magatartást Oroszországgal szemben. Lengyelország érdekében a béke megőrzése áll, az, hogy ne eszkalálódjék az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti feszültség – jelentette ki.

A közeledő NATO-csúcstalálkozó kapcsán a lengyel államfő elmondta: azt javasolta Stoltenbergnek, hogy rendezzenek NATO-Ukrajna- és NATO-Georgia-találkozót, melyek a szövetség tagállamainak szolidaritását fejeznék ki a két ország iránt.

The post Stoltenberg: a kínai-orosz közös nyilatkozat sérti az államok szuverenitását appeared first on .

Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és hogy Macron hivatali elődjei fontos szerepet játszottak a “Georgia Dél-Oszétia elleni támadása” után kialakult válság megoldásában, valamint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában és a “normandiai négyek” csoportjának megszervezésében. Az orosz vezető méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit.

Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően hétfő este sajtótájékoztatót fog tartani. A Kreml szóvivője előzetesen kijelentette, hogy Moszkva a helyzet összetettsége miatt nem vár áttörést az eszmecserétől.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a NATO már évtizedek óta telepít haditechnikát és csapatokat az orosz határ közvetlen közelébe, ezért nem a Moszkvát ellenfelének nyilvánító szövetségnek kellene számontartania az Oroszország szuverén területén lévő csapatok létszámát és azok mozgását. Kifogásolta, hogy a NATO-tagállamok szankciós és politikai nyomást gyakorolnak az orosz félre, és megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe.

The post Az európai biztonságról tárgyal a Kremlben Putyin és Macron appeared first on .

“Az amerikai katonai erők bátor tetteinek köszönhetően biztonságosabb hellyé lett a világ”- mondta Bennett.

Vasárnap éjszakai, Bennett beiktatása óta harmadik telefonbeszélgetésükön emellett az izraeli és az amerikai vezető megvitatott több nemzetközi biztonságpolitikai kérdést, többek közt az iráni nukleáris programot, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség ügyét is.

Bennett és Biden megbeszélte az Irán befolyása miatt kialakult közel-keleti regionális kihívásokat, valamint a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Teherán nukleáris programja leállításának lépéseit. Bennett megköszönte Bidennek az Izraelnek nyújtott határozott amerikai kormányzati támogatást, különösen a vaskupola légvédelmi rendszer finanszírozásához nyújtott segítséget, és meghívta Izraelbe.

A Fehér Ház a tárgyalás után jelezte, hogy Biden várhatóan még idén elutazik Izraelbe. Az amerikai elnök hangsúlyozta elkötelezettségét a térség stabilitásának és együttműködésének bővítése mellett az Ábrahám-egyezmények szellemében. Ugyanakkor Biden azt is kiemelte, hogy céljai szerint egyenlő mértékben kell biztonságot, szabadságot és jólétet élvezniük az izraelieknek és a palesztinoknak.

Az amerikai elnök megingathatatlan támogatásáról biztosította Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát, és kiemelte, hogy kormánya teljes mértékben támogatja a vaskupola légvédelmi rendszer működtetéséhez szükséges amerikaihadieszköz-utánpótlást.

A rövid hatótávolságú rakéták elfogására és megsemmisítésére kialakított vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megfogyatkoztak Izraelben a tavaly májusi, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet elleni 11 napos hadművelet nyomán.

The post Bennett gratulált Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének likvidálásához appeared first on .