Biztonságpiac

Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a nőt közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják. A kiskunhalasi nő 2021 októberében egészségügyi vizsgálatra érkezett a háziorvosi rendelőbe. Az asszisztens a járványügyi helyzet miatt arra kérte, hogy beszólításáig a rendelőintézet udvarán várakozzon, ne a váróteremben.

A helyettesítő orvos megérkezésekor a vádlott rögtön utána indult, azonban a vizsgálóhelyiség bejáratánál az asszisztens ismét várakozásra szólította fel. A nő erre azonnali vizsgálatát követelve megragadta az asszisztens köpenyét, azt megrántva belökte őt a helyiségbe, majd bement és leült az orvos mellé.

További erőszakos magatartásától tartva a háziorvos rögtön, mindenki előtt megvizsgálta a nőt, aki ezután távozott. Az ügyészség a nővel szemben – tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyben a Kiskunhalasi Járásbíróság dönt.

The post A mulya orvos és az egészségügyi asszisztenssel erőszakoskodó nő esete appeared first on .

“Az elnök (Joe Biden) már hónapok óta egyértelműen arról beszél, hogy az Egyesült Államok nem azért küld csapatokat, hogy háborút robbantson ki Oroszország ellen Ukrajnában” – jelentette ki Sullivan az NBC hírtelevízió műsorában.

Az NBC “Találkozz a sajtóval” (Meet the Press) című műsorában a nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy egy esetleges orosz katonai művelet többféleképpen is megnyilvánulhat. Magában foglalhatja például a nagy részben szakadárok uralta Donyec-medence annexióját, kibertámadásokat, de Ukrajna teljes lerohanását is. Hozzátette, hogy Moszkva akár már hétfőn cselekedhet, de akár heteket is várhat.

Az ABC televízió szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában Sullivan úgy fogalmazott: “úgy gondoljuk, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin el fogja rendelni az Ukrajna elleni támadást”.

A Fox televízió hírműsorának nyilatkozva, szintén vasárnap, a nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, hogy Oroszország napokon, vagy heteken belül megtámadhatja Ukrajnát, de még mindig dönthet a tárgyalásos út mellett. De, mint mondta, Washington nem azért küldött katonákat Európába, hogy “háborút robbantson ki Oroszországgal Ukrajnában, hanem hogy megvédje a NATO határait”.

A Foxnak nyilatkozva Sullivan kitért Kínára is. Arra figyelmeztette Pekinget, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz támadás támogatásáért nagy árat kellene fizetnie. Részletekre azonban nem tért ki. Sullivan azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tárgyalni akarnak Oroszországgal az európai rakétatelepítésről, amennyiben Moszkva visszavonul (az ukrán határ mellől).

“Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt készen állunk arra, hogy tárgyaljunk a kölcsönösen aggodalomra okot adó témákról, ami az európai biztonságot illeti, és igen, beleértve a támadó rakéták korlátozását is” – jelentette ki Sullivan a Fox televízióban. A tárgyalások “magukban foglalnának nagyobb átláthatóságot biztosító intézkedéseket, magukban foglalnának tévedések vagy az eszkaláció lehetőségét korlátozó mechanizmusokat, esetleges tengeri vagy légi incidensek esetére” – fűzte hozzá.

“Készen állunk rá, hogy mindezt megtegyük, ahogyan volt ez az elmúlt évtizedekben a hidegháború idején és utána is” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CNN hírtelevíziónak adott interjújában az orosz inváziót feszegető kérdésre válaszolva kijelentette: “Továbbra is azon dolgozunk, hogy eltántorítsuk az oroszokat attól, hogy hibás döntést hozzanak”.

The post Sullivan: Washington nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki appeared first on .

A szolgáltatás bevezetését a tavaly júniusban elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag írta elő; a kormány ezzel újabb lépést tett a gyermekek védelméért – közölték.

Ismertették: azok a nagykorúak, akik hozzátartozóként, nevelést, felügyeletet vagy gondozást ellátóként a lehető legnagyobb biztonságban szeretnék tudni a kiskorú gyermeket, február 1-jétől ellenőrizhetik, hogy a vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy sem.

Az ellenőrzés elektronikus személyazonosítás után, az erre a célra fejlesztett elektronikus felületen leadott adatigényléssel tehető meg. Az elektronikus személyazonosítás azt jelenti, hogy, a szolgáltatást az tudja igénybe venni, aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval vagy eSzemélyi okmánnyal, illetve videotechnológián keresztül történő azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval.

A személyazonosítás után a felületen először tájékoztatás jelenik meg a jogszerű adatkezelésről: az adatok megismerésére való jogosultságról, a bizalmas adatkezelésről és a jogsértő adatkezelés következményéről, a továbblépéshez elengedhetetlen ennek elfogadása. Ezt követően az adatigénylés célhoz kötöttségére vonatkozó nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a konkrét adatigénylés előterjeszthető legyen.

Az adatigényléshez mindössze az ellenőrizni kívánt személy ismert családi és utónevét kell megadni.

Találat esetén a felületen láthatóvá válik a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt családi és utóneve, születési éve, lakcíméből, illetve lakcímeiből a település neve, a főváros esetén a kerület is, továbbá a legutoljára róla szemből készített arcképmás. Szintén láthatóvá válik a jogerős marasztaló bírósági döntésben szereplő bűncselekmény megnevezése, minősítése, elkövetésének ideje, a döntés jogerőre emelkedésének napja, a külföldi ítélet elismerése, megfeleltetése esetén pedig a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napja.

Ha az adatigényléskor a megadott név alapján több találat is megjelenik, az érintettek fényképei és lakcímadatai válnak láthatóvá, ilyenkor csak a fényképek alapján kiválasztott egyetlen személy további adatai ismerhetők meg.

Az így megismert adatokat az adatigénylő köteles bizalmasan kezelni, kizárólag a gyermek védelme érdekében használhatja fel és teheti harmadik személy számára megismerhetővé. Tilos a megismert adatokat nyilvánosságra hozni, azokról képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot vagy összefoglalót készíteni, tilos azokat sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni – figyelmeztetett közleményében a BM.

A felületen megismert adatok jogellenes megismerése, felhasználása különleges személyes adattal való visszaélés, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – hívták fel a figyelmet.

The post BM: részben megismerhetővé vált a pedofil bűnözők nyilvántartása appeared first on .

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke nyomozása alapján íródott, és a múlt héten jelent meg. Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek, és vélhetően ő vezette el a rendőrséget 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve.

“A tudósok általában – nagyon helyesen – fenntartásokkal kezelik eredményeiket. Ők azonban meg vannak győződve erről a szegény jegyzőről. Miközben én azon tűnődöm, vajon tényleg volt-e hozzáférése a zsidók rejtekhelyeinek listájához. A Zsidó Tanács szerintem túlságosan törvénytisztelő volt ahhoz, hogy ilyen listát készítsen” – fejtette ki a holland kutató.

A hat éven át tartó nyomozás eredményeit bemutató könyv szerint a férfi azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címét a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. Van den Berghet és a családját végül nem deportálták.

A nyomozók találtak arra való utalásokat, hogy a Zsidó Tanács őrzött ilyen címlistát. Egy másik kulcsfontosságú bizonyíték egy névtelen feljegyzés, melyet Anne apja, a család egyetlen túlélő tagja, Otto Frank kapott.

A feljegyzés szerint van Bergh címeket adott át a náciknak, köztük annak a helynek a címét is, ahol Otto, Anne, édesanyja, Edith, testvére, Margot, valamint Hermann, Auguste és Peter van Pels és Fritz Pfeffer rejtőzött. A Frank család két éven át bújt meg Amszterdam Jordaan negyedében egy rejtett melléképületben, mielőtt letartóztatták őket.

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen van, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez.

Bár számos nyomozás zajlott már, közülük kettőt a holland rendőrség végzett, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a rejtekül szolgáló melléképületbe. Az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frank családja Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg, valószínűleg tífuszban. Anne ekkor 15 éves volt. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban.

Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el appeared first on .

Maróth Gáspár tudatta, a KMW hadiipari vállalat által gyártott páncélozott járművet ezután visszaszállítják a németországi Kasselben lévő üzembe, ahol a további példányok előállításához szolgál mintaként. A honvédség huszonnégy PzH 2000-est kap, melyeket az elkövetkező két évben szállítanak le a tatai 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztálya számára – tette hozzá.

Maróth emlékeztetett: a korábban használt BM-21 sorozatvetők, 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija tarackok kivonásával a haderő 2004-től önjáró, nagy mobilitású tüzéreszközök nélkül maradt. Kizárólag a mára teljesen elavultnak tekinthető D-20 vontatott tarackok maradtak hadrendben.

“A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében, a NATO vállalásnak megfelelő nehézdandár képesség részeként kerül most sor a tüzérség modern technikai alapokon történő újjáépítésére” – emelte ki a kormánybiztos.

Úgy folytatta, hogy a PzH 2000-esek kategóriájukon belül a jelenleg elérhető legkorszerűbb nyugati gyártású eszközök. Lánctalpas futóművük úton és terepen egyaránt nagy mozgékonyságot biztosít, ami a páncélzattal együtt nagyfokú “túlélőképességet” eredményez az értékes eszközök és azt alkalmazó tüzérkatonák számára.

A jármű 155 milliméter űrméretű tarackágyúja nagy távolságra, több tíz kilométerre is képes hagyományos lövedékeket kilőni, de alkalmas precíziós irányítású tüzérségi lövedékek célba juttatására is – részletezte Maróth. Az eszközök gyártásával párhuzamosan, több fázisban zajlik a magyar katonák átképzése a honvédség és a Bundeswehr közötti együttműködés keretében, Németországban. A hazai tüzérségi képességfejlesztés részét képezi továbbá az is, hogy a Várpalota mellé építendő lőszergyár termékportfoliójában a tervek szerint tüzérségi lőszerek is helyet kapnak – közölte a kormánybiztos.

The post Maróth: elkezdődhet az önjáró lövegek gyártása a honvédség számára appeared first on .

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt közölte újságírókkal: Washington értesülései szerint Moszkva azt tervezi, hogy olyan hamis videofelvételt mutat be, amelyen ukrán katonák véres támadást hajtanak végre “orosz ajkú emberek” ellen – feltehetően a Donyec-medencei konfliktus övezetében -, és ezzel teremtenének ürügyet egy Ukrajna elleni nagyszabású támadás megindítására.

Kuleba hangsúlyozta, hogy az efféle forgatókönyvek nyilvánosságra hozatala segít meghiúsítani azok megvalósítását. “Általában nem lep meg minket, amit nyilvánosságra hoztak. 2014 óta rengeteg alattomos akciót láttunk Oroszország részéről. Azt tapasztaltuk, semmi sem állítja meg őket, hogy valamit meghamisítsanak, és utána Ukrajnát tegyék felelőssé. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy Oroszország esetleges szándékaira fény derüljön, és ezáltal sikerüljön ezeket meghiúsítanunk. Továbbra is együttműködünk az Egyesült Államokkal hírszerzési és diplomáciai vonalon annak érdekében, hogy feltárjuk Oroszország szándékait” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter.

Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a Nyugat és Oroszország között. Vlagyimir Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva követelését.

Közben nyugati értesülések szerint Oroszország nagy létszámú katonát és fegyverzetet vont Ukrajna határaihoz, szerdán pedig Joe Biden amerikai elnök utasította az Egyesült Államok védelmi minisztériumát, hogy több mint háromezer amerikai katonát helyezzen át az európai szövetségesek – főként az Ukrajnával szomszédos Románia és Lengyelország – védelmének megerősítésére.

Volodimir Zelenszkij elnök mindazonáltal nyugalomra intett, kijelentve egy múlt pénteki tájékoztatóján, hogy nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy hete a parlamentben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Oroszország mintegy 112 ezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, a haditengerészeti és légi csapatokkal együtt pedig körülbelül 130 ezret, ami 20 ezerrel több, mint amennyi decemberben volt. Zelenszkijhez hasonlóan kiemelte, hogy az orosz oldalon egyelőre nincsenek olyan katonai jellegű jelenségek, műveletek, amelyek érezhetően különböznének a tavaly tavasziaktól, kardinális változást, jelentős növekedést tapasztal viszont Kijev az orosz hibridháborús tevékenységek intenzitásában, elsősorban az információs térben.

Kijev folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Donyec-medencei válság békés, tárgyalások útján történő megoldására törekszik, a nyugati országoktól a feszültség fokozódása miatt kapott fegyvereket kizárólag védelmi célokra fogja használni.

The post Kuleba: Kijevet nem lepte meg, hogy Oroszország hamis videóval készül ürügyet teremteni Ukrajna lerohanására appeared first on .

Szilassi-Horváth Jenő Csongrád-Csanád megyei rendészeti főkapitány-helyettes azt mondta, a cseh rendőrök kézzelfogható segítséget nyújtanak a határvédelemhez. Az előző kontingens tagjai két hónapos szolgálatuk alatt 777 esetben, összesen több mint hatezer menekült feltartóztatásában segítették a magyar rendőröket.

A cseh rendőrök a szegedi és a kiszombori határrendészeti kirendeltség illetékességi területén segítik a határőrizetet. Saját felszerelésükkel, járműveikkel, magyar rendőrök felügyelete mellett dolgoznak március 24-ig – közölte az ezredes.

A főkapitány-helyettes kifejtette, tavaly egész évben Csongrád-Csanád megyében 49 ezer menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök, és akadályozták meg a határsértők továbbjutását az országba. Idén ez a szám januárban meghaladta a 8200-at.

Miroslav Tóth, a cseh kontingens parancsnoka elmondta, kollégáival 16 járművel, terepjárókkal és egy rabszállítóval érkeztek Szegedre, munkájukat éjjellátó készülékek és két kutya is segíti. Legfontosabb feladatuk a schengeni határ védelme, a határsértők feltartóztatása. Az ezredes közölte, 2016-ban már szolgált Magyarországon, éppen Szegeden. Az akkor szerzett tapasztalatait, például a nagyobb csoportok kezelését, csehországi, idegenrendészeti területen végzett munkájában tudja hasznosítani.

The post Újabb cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon appeared first on .

A bejegyzés szerint a kormány ezzel a jelentős juttatással ismeri el és becsüli meg azt az áldozatos munkát, amelyet a magyar katonák a haza szolgálatában tesznek az országban, a határok mentén, missziós szolgálatukban és már harmadik éve a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Benkő videóüzenetében felidézte: a fegyverpénzről még 2019-ben döntött a kormány, akkor első alkalommal 500 ezer forint kifizetésével mondtak köszönetet azért az áldozatos munkáért, amelyet a katonák az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében végeztek.

A hathavi juttatásra most azok a hivatásos és szerződéses katonák jogosultak, akik jelenleg is aktív szolgálatban állnak, vagy nyugdíj előtti rendelkezési állományban vannak, de többek között a kormány családbarát politikájával összhangban elismerésben részesülnek azok a katonák is, akik jelenleg családalapítás miatt vannak távol a mindennapi szolgálattól – tudatta Benkő.

Hozzátette: mivel a katonai jogviszony létesítése önmagában is elköteleződés a haza védelme iránt, így a juttatásra a próbaidejüket töltő katonák is jogosultak, amelyet a próbaidő eredményes letöltését követően kapnak meg.

A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a fegyverpénz mértékét a tavaly december 31-én érvényes távolléti díj alapján határozták meg. A juttatás összege az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, valamint a rendszeres illetménypótlékok és a rendszeres kiegészítő illetmények havi összegének a hatszorosa. Kifizetésére a mindenkori illetmények kifizetési szabályai vonatkoznak, és legkésőbb február 15-éig folyósítják az érintettek számlájára.

The post Benkő: a tíz százalékkal emelt illetmény után nemsokára a hathavi fegyverpénz is érkezik a katonáknak appeared first on .

A két telefonos megbeszélés középpontjában “a szövetségesek közötti folyamatos egyeztetés keretében az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség állt” – áll a közleményben.

Stoltenberg főtitkárral folytatott beszélgetése során Macron hangsúlyozta, hogy “mindenképpen folytatni kell azt a munkát, amellyel a párbeszéden keresztül megtalálhatják az utat a válság enyhítéséhez. Mindezt teljes egységben, az európai biztonság alapvető elveinek, az államok szuverenitásának és az ezzel járó jogoknak a maradéktalan tiszteletben tartása mellett” – fogalmazott az Élysée-palota sajtóközleménye.

A tájékoztatás szerint Stoltenberg “üdvözölte ezt a megközelítést”, és “megköszönte a francia elnöknek a szövetségesek közötti egyeztetést hivatalos látogatásai előtt”.

Macron hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kedden pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Johnson a maga részéről megosztotta e heti kijevi látogatásának eredményeit Macronnal, valamint tájékoztatta a Putyinnal nemrégiben folytatott beszélgetésének részleteiről – tette hozzá az Élysée-palota közleménye. Macron Johnsonnal és Stoltenberggel is megállapodott abban, hogy a következő napokban folyamatosan kapcsolatban lesznek.

A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy – miután mintegy százezer katonát telepített az ukrán határ orosz oldalára – katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni.

The post Macron Johnsonnal és Stoltenberggel egyeztetett moszkvai és kijevi útja előtt appeared first on .

Az iszfaháni létesítménybe az Iráni Atomenergia-szervezet (IASZ) karadzsi központjából szállítottak át urándúsító centrifuga-alkatrészeket és gyártási alapanyagokat, alig egy hónappal azután, hogy Teherán ismét lehetővé tette a NAÜ számára, hogy ellenőrző kamerákat helyezzen üzembe a karadzsi központban.

Sajtótájékoztatóján Gaebi hozzátette, hogy az Iszfahánba szállított alkatrészeket egyelőre még nem helyezték üzembe.

Irán júniusban közölte, hogy meghiúsított egy izraeli szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja, és a NAÜ által felszerelt ellenőrző kamerák is megrongálódtak. Teherán egyelőre nem adott hivatalos magyarázatot, miért szállított át alkatrészeket az iszfaháni létesítménybe – jegyezte meg az as-Sark el-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. A félhivatalos Mehr iráni hírügynökség kedden emlékeztetett arra, hogy Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: bár jelentős előrelépések történtek, a szankciók feloldásáról továbbra sem sikerült megállapodni.

The post Irán nem engedi be a NAÜ munkatársait az iszfaháni nukleáris létesítménybe az atomalku felélesztéséig appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Balatonszemesen, egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató hetvenéves apa és középkorú fia régóta rossz viszonyban volt, ittas állapotban többször bántalmazták egymást. Tavaly januárban a munkából részegen hazatérő, majd otthon tovább italozó vádlott este szóváltásba került ugyancsak ittas apjával. A vita hevében előbb ököllel megütötte, majd egy kalapáccsal többször fejbe verte őt, végül késsel elvágta az idős férfi nyakát.

A vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte tavaly novemberben a Kaposvári Törvényszék. A vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett

A Pécsi Ítélőtábla keddi határozatával helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet jogerős.

The post Tizenkét év fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos appeared first on .

“Ukrajna, Nagy-Britannia és Lengyelország részvételével Európában új formátumú politikai együttműködést hozunk létre, amely pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára” – fogalmazott Zelenszkij, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az elnök ezen túlmenően közölte, hogy két napon belül Ukrajna várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást köt Törökországgal.

Az ukrán elnök a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére életre hívott, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével működő “normandiai formátum” múlt heti párizsi tanácsadói szintű találkozójának eredményeként azt emelte ki, hogy “2019 óta először sikerült mind a négy félnek közös zárónyilatkozatban megállapodnia”. Hozzátette, hogy jelenleg újabb, ezúttal Berlinben tartandó hasonló szintű tanácskozás időpontjáról egyeztetnek. Reményét fejezte ki, hogy a napokban megszületik a döntés az újabb találkozó időpontjáról.

Az államfő, a beszédét megszakítva, a szószéken aláírta az ország védelmi képességének megerősítéséről szóló rendeletet, amelynek értelmében az ukrán hadsereg létszámát százezer fővel növelik meg a következő három évben. A rendelet tartalmazza a katonák fizetésének emelését, a szerződések időtartamának meghosszabbítását és új koncepció kidolgozását is a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról. “Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete, nem azért, mert hamarosan háború lesz, hanem azért, hogy továbbra is béke legyen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint Ukrajnában a gazdasági helyzet stabilizálódik, a pénzügyi rendszerben mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek hétmilliárd hrivnyával (csaknem 78 milliárd forinttal) haladták meg a tervezettet. A hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok pedig “továbbra is rekordszinten vannak”, ami “véd a különböző ingadozásoktól és erősíti a gazdaságot” – tette hozzá.

Zelenszkij afelől is biztosította hallgatóságát, hogy az országnak elegendő tartaléka van földgázból és szénből a fűtési szezon idejére.

The post Zelenszkij újfajta ukrán-lengyel-brit együttműködés létrehozását jelentette be appeared first on .

Kásler Miklós sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzés 84 925 ruhadarabot jelent, és tartalmazza a téli és a nyári öltözetet is.

Közölte azt is, hogy az OMSZ fejlesztése komplex: 2017-ben 1,1 milliárd forint értékben kaptak korszerű munkaruhákat a mentők, 2018-tól 21 mentőállomás felújítása, illetve újak építése történt meg, 2010 és 2020 között 995 mentőautót cseréltek le, valamint 2019-ben 2,044 milliárd forintból biztosította a kormány nagy értékű mentéstechnikai eszközök, műszerek beszerzését a mentőszolgálat számára.

A miniszter kitért arra is, hogy csaknem 58 ezer hetedikes tanuló vett részt az Újraélesztés iskolai oktatása programban, amelyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az oktatócsomagokat. A mentőszolgálat új munkaruháinak – bélelt kabát, kabát, nadrág, hosszú- és rövid ujjú póló, deréköv, térdvédő protektor – gyártásánál figyelembe vették a munkatársak előzetes igényeit.

The post Új munkaruhákat kapnak a mentőszolgálat dolgozói appeared first on .

A fejlesztés a Kis-, közép- és nagyvállalatok K+F+I tevékenységének támogatása program (2018-1.1.2-KFI-2018-00212) keretében valósult meg, az NKFI alapból 266,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással.

A projekt magába foglalta egy új, több célra alkalmazható alapjármű és annak moduláris cserélhető felépítményeinek, illetve kiegészítő adapterek alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztését, prototípus változatainak megépítését. A kiemelt terepjáró képességekkel és védettséggel rendelkező hordozójármű biztosítja az akár hatfős állomány műveleti területre történő gyors kijutását, védettségét a környezeti, mechanikai hatásokkal, füsttel, illetve egyéb veszélyforrásokkal (például robbanás esetén jelentkező repeszekkel) szemben. A jármű rendelkezik gyorsbeavatkozó tűzoltó képességgel, egyúttal biztosítja a járműre szerelhető speciális felépítmények alap energia ellátását is.

A járműhöz kifejlesztett, ahhoz gyorsan illeszthető egyedi, cserélhető adapterek, felépítmények biztosítják a jármű bevethetőségét különböző műveleti helyzetekben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is. A projekt részét képezte egy univerzális nyitott felépítmény kifejlesztése és prototípusának megépítése. A felépítmény bázisán egy nehézterepi, átszabdalt, vegetációval erősen borított területen alkalmazható vízszállító, területmentesítő képesség és egy kiemelt közúti baleseteknél alkalmazható nehéz műszaki mentőszer képesség is kialakításra került.

A fejlesztés során megvalósított univerzális zárt felépítmény alapján elkészült egy sebesült-, személyszállító és egy bevetés irányító felépítmény is. Az elmúlt évek fejlesztési tevékenysége a fentieken túlmenően kiterjedt a téli alkalmazási képesség bővítését célzó hómaró adapter integrálására és a megépített egyedi felépítmények mozgatását biztosító nehézterepi és telephelyi pótkocsik megépítésére is. Ezen utóbbiak nem csak az adott cserefelépítmény elemek tárolását teszik lehetővé, hanem műveleti területen egyben biztosíthatják a hordozójárműre telepített alapképesség kibővítését is.

A vállalat budapesti, Illatos út. 11/b. szám alatti telephelyén megvalósult projekt nem csak új képességeket hozott létre, de a beszállítói és partneri kapcsolati rendszerek révén egyben hozzájárult a hazai járműgyártás fellendítéséhez, a műszaki szakértői, mérnöki állomány megtartásához, új munkahelyek létesítéséhez is.

A fejlesztés eredményeként létrejött eszközökkel az érdeklődő közönség várhatóan a közeljövőben megrendezendő szakmai kiállításokon, bemutatókon találkozhat élőben.

The post Sikeresen zárt projekt: katasztrófavédelmi eszközrendszert fejlesztett a Gamma appeared first on .

A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.

A közleményben kiemelték: “Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet” – hívták fel a figyelmet.

A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.

Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.

A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 ezer lányt fenyeget a csonkítás veszélye, miközben Európában már 600 ezer nő él a brutális csonkítás következményeivel.

The post A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.

“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal” – közölte a Kreml. A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte.

A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.

The post Putyin Ukrajnáról és az orosz biztonsági garanciaigényekről tárgyalt Macronnal appeared first on .

A nőket és a hozzájuk tartozó 11 gyermeket csütörtök reggel szállították el a szíriai táborból, hogy terrorizmus vádjával, az Iszlám Állam támogatása miatt holland bíróság elé állítsák őket. Az érintetteket őrizetbe vették, és a zwollei büntetésvégrehajtási intézetbe vitték. Hollandiában ez az egyetlen olyan létesítmény, ahol terrorizmussal gyanúsított nőket tartanak fogva. A gyermekeket várhatóan a nők családtagjai fogadják be.

Hazaszállításukról a kormány tavaly októberben határozott, az egyik rotterdami bíróság döntését követően, miszerint a terroristagyanús személyek ügyét fel lehet függeszteni, ha a gyanúsítottakat hat hónapon belül nem hozzák vissza az országba, vagy ha nem tesznek konkrét lépéseket a hazatelepítésük érdekében.

Tavaly nyáron a holland kormány bejelentette, hogy nem fogja hazatelepíteni az összes, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozott és jelenleg szíriai menekülttáborokban tartózkodó holland állampolgárt, de nem zárja ki, hogy többeket közülük, főként nőket, hazavitetnek. A DutchNews azt írta, hogy múlt júliusban az illetékes hatóságok már visszahoztak holland földre egy Ilham B. nevű asszonyt, a három gyermekével együtt. Az egyik gyerek 12 éves volt, amikor az anyja elrabolta és Szíriába vitte.

A holland titkosszolgálat szerint mintegy 120 nagykorú holland állampolgár tartózkodik Szíriában és Irakban, valamint több mint kétszáz olyan gyermek, akinek legalább az egyik szülője holland állampolgár.

Az Iszlám Államhoz csatlakozott, több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Hollandia terrorizmussal gyanúsított nőket szállít haza Szíriából appeared first on .

“Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban megjelent interjúban.

Macron az elmúlt napokban egyébként többször is beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.

A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Zemmour publicista előtt. Amennyiben a második fordulóban Pécresse lenne az elnök kihívója, Macron 55,5 százalékkal győzne a friss felmérés szerint, a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el.

Ha Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez. 2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg.

Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.

A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék).

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

The post Emmanuel Macron csak az ukrán válság megoldása után jelenti be jelöltségét appeared first on .

A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.

Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülteket kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, “vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”

A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. “Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek “hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.

Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.

The post ET-biztos: Lengyelország rendszerszerűen visszatoloncolja a migránsokat Fehéroroszországba appeared first on .

“Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.

Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy “bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.

A Pentagon szerdán közölte, hogy hamarosan mintegy ezer amerikai katonát kíván Németországból Romániába, további kétezret pedig az Egyesült Államokból Németországba és Lengyelországba vezényelni.

A Kommerszant című lap értesülése szerint egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt az idén február 18. és 20. között megrendezendő müncheni biztonságpolitikai konferencián. Peszkov korábban közölte, hogy Putyin sem lesz ott az eseményen.

The post Kreml: Moszkva válaszolhat az Európában bejelentett amerikai csapaterősítésre appeared first on .