Biztonságpiac

Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelkednének Lengyelország védelmi kiadásai azon törvénymódosítás értelmében, amelyet csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, biztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető párt elnöke jelentett be.

Kaczynski a szejmben tette a bejelentést a hadsereg megerősítéséről szóló, múlt kedden a kormány által elfogadott tervezetről szóló parlamenti vitában. A tervezet eredeti változata szerint 2023-tól a GDP 2,3 százalékára, 2026-tól pedig 2,5 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat. Kaczynski azonban bejelentette: módosítanak a tervezeten úgy, hogy a védelmi kiadások már jövőre a GDP 3 százalékát érjék el, később pedig még tovább is növekedjenek.

A fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszútávú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik – mondta el Kaczynski. Ezzel arra utalt, hogy a kormánytervezet szerint létrehoznák a fegyveres erők új támogatási alapját, amely állami és banki kötvényekből, valamint a jegybank nyereségéből származó forrásokból áll majd.

Kaczynski a felszólalásában aláhúzta: az ukrajnai helyzet miatt gyorsítani kell a hadsereg megerősítéséről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtó rendelkezések elfogadását. A tervezetet ugyanis még az orosz erők ukrajnai határnál történt összevonása, az ukrajnai háború kitörése előtt dolgozták ki – magyarázta.

A törvényt azzal is indokolta, hogy csak a nagy létszámú és jól felfegyverzett hadseregnek van elrettentő ereje. “Békét akarunk, nem háborút” – hangsúlyozta, hozzátéve: a béke érdekében viszont az esetleges ellenfélnek látnia kell, hogy “Lengyelország megtámadása nem kifizetődő”. Úgy látta: jelenleg “az egész világ Oroszoroszág ellen mozgósít”, ez azonban azért történik, mert az ukránok védekeznek.

A lengyel fegyveres erők megerősítéséről és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvénytervezet a fegyveres erők működéséről szóló 14 régebbi, részint még a rendszerváltás előtt elfogadott és később módosított jogszabály helyébe lépne. A hadsereg létszámnövelése érdekében bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből fog állni, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.

Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.

Orosz sakkozók a háború leállítását követelik Putyintól
Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben fordultak Putyinhoz, hogy állítsa le az ukrajnai háborút. A championat.com oldalon közzétett, és a sportági világszövetség, a FIDE Twitter-oldalán is megjelent dokumentumot 32-en írták alá, köztük az első számú orosz férfisakkozó, a tavaly világbajnoki döntőt vívott Jan Nyepomnyascsij és a gyorssakk női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk. A levélben többek között ez áll: “Ellenezzük a katonai akciókat Ukrajna területén, mielőbbi tűzszünetet és a konfliktus békés megoldását kérjük párbeszéd és diplomáciai tárgyalások útján. Elviselhetetlenül fájdalmas látni azt a katasztrófát, amely napjainkban népeinket éri.” Az aláírók állásfoglalása szerint “most az emberek élete, alapvető jogai és szabadsága, az emberi méltóság, országaink jelene és jövője a tét… Osztozunk a fájdalomban ukrán kollégáinkkal, és békére szólítunk fel. Mi a békéért vagyunk. Állítsd meg a háborút!” – áll az orosz sakkozók Putyinhoz intézett nyílt levelében.

The post Kaczynski: a háború árát a lengyel családok és állampolgárok fizetik meg! appeared first on .

Meghaladta az ötvenezret a háború miatt Ukrajnából Németországba menekült emberek száma a szövetségi kormány hétfői adatai szerint.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hazájuk elleni orosz támadás megindulása óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba. A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz, a szombaton közölt 27 491-hez képest. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az ukrajnai menekültek száma továbbra is meredeken emelkedhet, és akár a 225 ezret is elérheti Németországban.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter arra számít, hogy a menekültek közül sokan hosszabb ideig Németországban maradnak. A német társadalomnak és az egész országnak “nagylelkűnek kell maradnia” ezekben a nehéz időkben – emelte ki a szociáldemokrata politikus (SPD) hírportálokon idézett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az érkezők azonnali ellátása mellett a beilleszkedésüket, integrációjukat is támogatni kell.

Az orosz agresszió elől menekülők ügye hosszabb ideig fogja foglalkoztatni Németországot – fejtette ki a miniszter, a feladatok közé sorolva a munkavállalás lehetőségének és a szociális szolgáltatások, juttatások elérhetőségének biztosítását. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a gyermekgondozás és a nyelvtanulás.

A hét végén a német kormány több más tagja is a menekültek befogadása mellett foglalt állást. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül. “Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta a miniszter a Bild am Sonntag című lapnak.

Az SPD-s politikus hozzátette, hogy európai uniós szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása a tagországok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjék bármely tagország menekültügyi rendszere – mondta a miniszter, hozzátéve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter egy szombati interjúban elmondta, hogy a kormány tervei szerint Németország a sebesültek és a betegek ellátásában is részt vállal.

Az SPD-s politikus a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy Putyin háborús stratégiája Ukrajna egészségügyi infrastruktúrájának szétrombolására is irányul, ezért az egészségügyi tárca a belügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal együttműködve szervezi a háborús sebesültek és az Ukrajnában már nem kezelhető betegek, köztük daganatos megbetegedéssel küzdő, vagy dialízisre szoruló betegek ellátását.

Zelenszkíj kabinetfőnöke segítséget kér Ukrajna harcához a világ zsidóságától
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon. “Ezekben a napokban Ukrajna Izrael: ahogyan a második világháború idején a zsidók a nácik áldozataivá váltak, akképpen válnak az ukránok Oroszország népirtást megvalósító tettei áldozatává” – állította a zsidók segítségét kérő ukrán vezető. Jermak hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna “nácitlanítása” miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik, s a világ ötödik legnagyobb zsidó lakossága. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.

The post Orosz agresszió: Több mint ötvenezer menekült érkezett Németországba Ukrajnából appeared first on .

A szaúd-arábiai trónörökös tagadta, hogy ő rendelte volna el Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró több mint 3 évvel ezelőtti meggyilkolását, és a The Atlantic című amerikai lapban közzétett interjújában súlyos hibának nevezte a gyilkosságot.

Ellenzéki cikkeket publikáló szerzők megölésének teóriájára utalva Mohamed bin Szalmán úgy fogalmazott: “Ha így intéznénk a dolgokat, Hasogdzsi még az ezres listára sem került volna fel”. Hozzátette, hogy ő maga Hasogdzsi egyetlen cikkét sem olvasta. Mindazonáltal leszögezte: Hasogdzsi meggyilkolása fájdalmas volt számára, és az egész országot rosszul érintette.

Az újságírót 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint egy szaúdi “halálosztag” ölte meg, majd holttestét feldarabolták. Bár Szaúd-Arábiában többeket ítéltek börtönbüntetésre Hasogdzsi halálával kapcsolatban, az amerikai hírszerzés jelentése szerint Mohamed bin Szalmán rendelte el a műveletet. A most megjelent, több beszélgetésből összeállított interjúban az országot de facto irányító trónörökös egyúttal figyelmeztette Washingtont, ne szóljon bele a királyság belügyeibe, Joe Bidenről beszélve pedig azt mondta: jobban tenné, ha az amerikai érdekeket tartaná szem előtt.

“Hosszú, történelmi kapcsolatunk van az Egyesült Államokkal, a célunk pedig e kapcsolat megtartása és megerősítése” – tette hozzá. A lap emlékeztet arra, hogy míg a trónörökös jó viszonyban volt Donald Trump előző amerikai elnökkel, Biden és alelnöke, Kamala Harris “elszámoltatást” követelt Hasogdzsi meggyilkolásával, illetve a Jemenben végrehajtott hadműveletekkel kapcsolatban.

“Nekünk nincs jogunk kioktatni másokat Amerikában, és ez fordítva is igaz. A szaúdi ügyek a szaúdiakra tartoznak” – hangsúlyozta Szalmán.

Az interjúban a trónörökös röviden kitért Washington riválisára, Kínára is, és leszögezte: Szaúd-Arábiában rengeteg potenciál rejlik. “Ha ezt egyes országok nem használják ki, biztos vagyok benne, hogy odaát, keleten néhányan nagyon boldogok lesznek” – tette hozzá. A trónörökös beszélt Katarról is, amellyel Szaúd-Arábia 2017-ben megszakította kapcsolatait, és bojkottjához csatlakozott az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is. A lépést azzal indokolták, hogy Doha a terrorizmus támogatója, és túl jó viszonyban van Iránnal.

A diplomáciai viszály 2021 januárjában elsimult, Szalmán pedig a mostani interjúban méltatta Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírt, miközben a bojkottot “testvérviszálynak” nevezte. “Kapcsolataink jelenleg jobbak, mint valaha” – jelentette ki. Az ellenzéki hangokkal kapcsolatban a trónörökös azt mondta, a királyságnak szüksége van ellenzékre, amennyiben a bírálók nem ideológiai alapon támadják Rijádot.

Az iszlamista ellenzékre kitérve arra figyelmeztetett, hogy amennyiben ők vennék át a hatalmat, “terroristaállamot” csinálnának Szaúd-Arábiából. “A Szaúdok nélkül az országban az afganisztánihoz hasonló állapotok lennének” – fogalmazott. Jóllehet méltatta a királyság modernizációját, beleértve a nők helyzetének előremozdítását, nemmel választ arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Szaúd-Arábia idővel alkotmányos monarchiává váljon.

The post Hasogdzsi-ügy: a szaúdi trónörökös súlyos hibának nevezte a gyilkosságot, és tagadta érintettségét appeared first on .

Csalók élnek vissza a Budapesti Közművek részeként működő Főkétüsz Kéményseprőipari Divízió nevével – figyelmeztetett a társaság közleményében.

A Főkétüsz azt közölte, hogy munkatársaiktól az elmúlt hetekben több alkalommal érkezett jelzés, mely szerint illetéktelenek magukat a cég munkavállalójának, vagy alvállalkozójának kiadva, a Főkétüsz nevében próbáltak megtéveszteni ügyfeleket. A félrevezetett ügyfeleknél egyes, kéményseprői tevékenységet értékesítő vállalkozók ezen a módon igyekeztek kéményellenőrzéseket elvégezni – tették hozzá.

A rosszhiszemű megtévesztések elkerülése érdekében a Főkétüsz felhívja a figyelmet, hogy szakembereik minden esetben a társaság emblémájával jól látható módon ellátott munkaruhát viselnek, és arcképes vállalati igazolvánnyal, valamint megbízólevéllel rendelkeznek.

A megtévesztő megkeresések kockázatainak elkerülése érdekében azt javasolják, hogy ügyfeleik minden esetben tájékozódjanak a társaság telefonos ügyfélszolgálatán (06 1 999 0664), illetve internetes oldalán (www.kemenysepro.hu).

The post Csalókra figyelmeztet a budapesti kéményseprő-vállalat appeared first on .

A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában.

Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.

“Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba. “Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője.

“Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta, hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.

Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.

Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne. “Úgy vélem, az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az a repüléstilalmi övezet. Ez nem olyasvalami szabályzat, amelyet mindenkinek be kell tartania. Ez akarat arra, hogy lelőjék az Oroszországi Föderáció repülőgépeit, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelentené” – hangsúlyozta Rubio.

“Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is” – tette hozzá a floridai szenátor.

A gázszállítás leállításával fenyegetőzik Moszkva
Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak. “Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” — mondta Novak. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg. “Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat-1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki Novak.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében appeared first on .

Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt három-három év börtönre ítélt első fokon a Fővárosi Törvényszék két autópálya-rendőrt. A vádhatóság súlyosításért fellebbezett – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Fürcht Pál főügyész közölte: a vádirat lényege szerint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó két autópálya-rendőr elhatározta, hogy közös szolgálatuk alatt “látszólagos intézkedést kezdeményeznek” külföldi gépkocsivezetőkkel szemben, arra hivatkozva – akár valótlanul is -, hogy közlekedési szabálysértést követtek el. A vádlottak eltekintettek a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől vagy a helyszíni bírságtól, ha a sofőrök cserébe pénzt ajánlottak nekik vagy kérésükre hajlandóak voltak fizetni.

A vád szerint az azóta leszerelt rendőrök legkevesebb 28 esetben követtek el bűncselekményt, és megállapíthatóan legalább 645 euróval, 40 bolgár levával és 75 román lejjel gazdagodtak alaptalanul – tette hozzá a főügyész. A törvényszék katonai tanácsa a vádlottakat bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt egyaránt három év börtönbüntetésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint vagyonelkobzásról is rendelkezett.

Fürcht közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség súlyosításért fellebbezett az ítélet ellen.

The post Három év börtönre ítéltek két, vesztegetést elkövető autópálya-rendőrt appeared first on .

Tervek szerint csütörtökön találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést.

Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget. Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkban.

Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát “bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár “köztársasága” függetlenségének elismerését.

Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia. Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.

Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint 8 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.

Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet. Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.

Igor Konasenkov vezérőrnagy a hétfői hadijelentésében az ukrán katonai infrastruktúra 2 396 objektumának, köztük 82 ukrán vezetési kommunikációs pont, 119 légvédelmi rakétarendszer és 76 radarállomás megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, az ukrán légierő újabb három Szu-27-es és egy Szu-25-ös, valamint két Mi-24-es helikoptert veszített.

Konasenov és Megyinszkij tájékoztatása szerint Mariupolban vasárnap “ukrán nacionalisták” csoportja több mint 150 embert maga előtt terelve próbált meg kijutni a városból. A fegyveresek az élő pajzs mögül tüzet nyitottak donyecki milicistákra. Az incidens következtében négy civil életét vesztette, további öt megsebesült. Konasenkov szerint a kiszabadított lakosokat biztonságos helyre menekítették.

A Frontex erősítést küld Romániába az ukrán és a moldovai határ ellenőrzésére
Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére – közölte a román határrendőrség. A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, hatvan megfigyelő kamerával, negyvenöt járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját. A román határrendőrség összegzése szerint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta vasárnap éjfélig több mint negyedmillió (261 ezer) ukrán állampolgár érkezett Romániába, közölük 182 ezer távozott az országból. A bukaresti belügyminisztérium közölte, hétfőig 3288 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában.

The post Orosz agresszió: Lavrov és Kuleba találkozik csütörtökön Antalyában appeared first on .

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian azt is kijelentette: hisz Ukrajna végső győzelmében az orosz invázióval szemben.

“Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának. Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére. A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Putyinnal “a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.

Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat. “Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló-képessége, amire a szakértők nem számítottak” – hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian. “Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének” – tette hozzá.

“Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni” – hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva. “Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev” – fogalmazott Le Drian.

Az Elysée-palota szerint Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva.

“Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat” – mondta a francia külügyminiszter.

Orosz magánszemélyek havi ötezer dollárig utalhatnak külföldre
Az orosz jegybank havi legfeljebb ötezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak. A jegybank közleményében azt írta: “figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat. A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket. Korábban Putyin az Ukrajna elleni háború miatti szankciók kiváltotta rubelgyengülés hatására tízezer dollárnak megfelelő összegben korlátozta a készpénzkivitelt külföldre.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter szerint Ukrajna győzni fog appeared first on .

Ukrán zászlókat vontak fel hétfőn a prágai Hradzsinban, a cseh köztársasági elnökök székhelyén az Ukrajnával való cseh szolidaritás kinyilvánítására – közölte a cseh elnöki iroda.

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor elhangzott a cseh és az ukrán himnusz. Ukrán zászlók lengenek a Hradzsin első várudvarán lévő oszlopokon, ahol máskor a cseh és az európai uniós zászlók lobognak. A prágai várban hétfőn este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására, amely tavaly októberben a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ezeket a kitüntetéseket október 28-án, az állami ünnep alkalmával szokták átadni a Hradzsinban.

Több meghívott vendég – köztük a cseh parlament két házának elnöke, a parlamenti pártok elnökei, képviselők, szenátorok, valamint az egyetemek és a főiskolák rektorainak többsége – már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepi rendezvényen, tiltakozásul az ellen, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió megindulásáig nyilvánosan támogatta Putyin politikáját.

Zeman azonban az orosz támadás napján nyilvánosan kijelentette, hogy tévedett Putyin megítélésében, az orosz katonai akciót a “béke elleni bűntettnek” minősítette, és határozottan kiállt Ukrajna mellett. A hétfői ünnepi ceremónia megnyitásakor elmondott beszédében Zeman bejelentette: egy parlamenti képviselő javaslatára a legmagasabb cseh érdemrendet (Fehér Oroszlán érdemrend) adományozza Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. Zeman a beszédében magasra értékelte Zelenszkij bátorságát és elszántságát Ukrajna katonai védelmének irányításában.

A cseh kormány eddig mintegy 600 millió korona értékben adományozott fegyvert és lőszert Ukrajnának, és több milliárd koronát fordít a menekültek megsegítésére. A cseh civil szervezetek is eddig már több mint 1,5 milliárd koronányi segélyt gyűjtöttek össze.

Vít Rakusan belügyminiszter vasárnap esti kijelentése szerint eddig mintegy százezer ukrán menekült érkezett Csehországba, közülük mintegy ötvenezret már nyilvántartásba is vettek a hatóságok.

Bár a hatályos törvények tiltják, hogy cseh állampolgárok külföldi hadseregek kötelékeiben harcoljanak, az államfő és Petr Fiala kormányfő megállapodtak abban, hogy azokat, akik Ukrajnába mennek harcolni az oroszok ellen, az elnök úgynevezett abolícióval kegyelemben részesíti, s ezért nem lesznek büntethetőek. A cseh védelmi tárca nyilatkozata szerint hétfőig mintegy 300-an jelentkeztek hivatalosan, hogy készek Ukrajnába indulni és bekapcsolódni az oroszok elleni küzdelembe.

A prágai oktatási minisztérium kezdeményezésére és anyagi támogatásával hétfőn mintegy húsz csehországi iskolában ukrán nyelvű osztályok nyíltak, ahol anyanyelvükön oktatják a menekültek gyermekeit. Az egyosztályosokat hat és 17 év közötti ukrán gyerekek látogathatják. A tárca azzal számol, hogy az ukrán osztályok hálózata tovább bővül, s végül több tízezer gyermek fogja látogatni az oktatást. Az ukrán iskolaköteles gyermekek saját döntésük alapján a cseh iskolákat is látogathatják.

Az OMV leállította oroszországi befektetéseit
Az osztrák OMV olajtársaság leállította oroszországi befektetéseit és azt is fontolgatja, hogy kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből. Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektetnek be Oroszországba és hogy Oroszországot már nem tekintik az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának. Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező fejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. “Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.

A Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező az egyik legnagyobb Oroszországban. A kitermelési licenc a Szevernyeftyegazprom tulajdona. Ebben a cégben 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a Gazprom, és jelentős tulajdonhányada van a német Wintershall Dea GmbH és az osztrák OMV Exploration and Production GmbH cégeknek. Az Ukrajna elleni orosz háború során a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty elveszítette stratégiai partnereit. A brit BP, a Rosznyefty második legnagyobb részvényese megszüntette az együttműködést, a Gazprom legrégebbi partnere, a British Shell pedig a BP-t és az Equinort követően kivonul minden oroszországi olaj- és gázprojektből.

The post Orosz agresszió: Ukrán zászlót vontak fel a prágai Hradzsinban appeared first on .

Putyin arról biztosította francia kollégáját, Emmanuel Macront, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket Ukrajnában – közölte vasárnap a francia elnöki hivatal a két ország vezetőjének újabb telefonos egyeztetését követően.

A csaknem kétórás megbeszélésen az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően “súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt.

Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett, hogy “a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzó Tanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

A közlemény szerint Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a “felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”.

Macron szerint viszont “a támadó hadsereg az orosz” és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal. A francia elnök ismételten arra kérte orosz kollégáját, hogy szüntesse be a katonai hadműveleteket Ukrajnában. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta negyedik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök.

Az Elysée-palota szerint Macron megítélése szerint Putyin “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket az orosz elnök nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím félsziget és a Donyeck-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Nem lehetetlen, hogy hamarosan újabb szankciókat foganatosítunk” – jelentette be a francia elnöki hivatal, de nem erősítette meg, hogy ez érintheti-e az orosz gáz- és olajimportot. Párizs szerint ugyanakkor az Európai Unió kilátásba helyezte a stratégiai készletek megnyitását annak elkerülésére, hogy az árak emelkedése tovább fokozódjon.

“A cél továbbra sem az, hogy háborúzzunk Oroszország ellen, hanem az, hogy Putyin számításain változtassunk” – jelezte az elnöki hivatal. Macron tanácsadói szerint a vegyi fegyverek kockázata nem áll fenn, viszont “láthattuk, hogy Oroszország hogyan lépett fel Csecsenföldön vagy Szíriában, a Közép-Afrikában vagy Maliban. Nem biztos, hogy Ukrajnában ugyanezt fogja tenni, de muszáj elérni, hogy a harcok minél előbb véget érjenek” – hangsúlyozta a francia elnöki forrás.

A francia elnök az este folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet, kedden pedig amerikai bejelentés szerint hivatalában fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert.

Az izraeli kormányfő Putyinnal tárgyalt
Naftali Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit a lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint. Bennett a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyesen közvetítésre kérte fel Oroszországgal az izraeli miniszterelnököt. Bennettet elkísérte útjára tolmácsként Zeév Elkin építésügyi miniszter, aki Harkivban született, és testvére jelenleg is Ukrajnában él. Mind Bennett, mind Elkin vallásos zsidók, akik szombaton csakis emberélet megmentése érdekében utaznak, és végeznek munkát.

The post Orosz agresszió: állítólag Putyinnak nem áll szándékban atomerőműveket támadni appeared first on .

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás “határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén “rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.

Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma. A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.

Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban – hangsúlyozta Dworczyk.

Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő “egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. “Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Putyin megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” — jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.

Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet. A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Háborúellenes tüntetések, előállítások orosz városokban
Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni “törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca. A tárca szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő. Az orosz állami média arról számolt be, hogy a “különleges hadművelet” támogatói a hétvégén országszerte flashmob-jellegű és egyéb rendezvényeket tartottak. Ezeken a megmozdulásokon az orosz páncélosokra felfestett “V” és “Z” betűt használták fő motívumként.

The post Orosz agresszió: Varsó magasabb uniós támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) előzetes adatai alapján a hazai biztosítási piac díjbevétele 10,75 százalékkal, 1376 milliárd forintra emelkedett 2021-ben az előző évihez képest – mondta a szövetség elnöke a szervezet online sajtótájékoztatóján.

Pandurics Anett kiemelte: a tavalyi növekedés több mint duplája a megelőző évinek. A növekedés motorja a korábbiaktól eltérően az életbiztosítási ágazat volt, ahol 13,9 százalékkal 634 milliárd forintra nőttek a díjbevételek, míg a nem-élet területen 8,2 százalékkal 742 milliárd forintra emelkedtek.

Az életbiztosításoknál a nyugdíjbiztosítások szegmense tavaly is húzóerő volt, ezen a területen éves összevetésben 13,4 százalékkal emelkedtek a díjbevételek. Az adatok jelzik, hogy a koronavírus miatti válság, illetve az elmúlt két év felerősítette az öngondoskodás jelentőségét – mutatott rá a Mabisz elnöke.

Hozzátette, hogy a visszavásárlások aránya is kedvezően alakult, az ügyfelek nem nyúltak hozzá a hosszú távú megtakarításokhoz, ha nem volt feltétlenül szükséges. Pandurics Anett elmondta, hogy a Mabisz adatai kissé eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáitól, mert a fióktelepek eredményeit a jegybank nem veszi figyelembe.

A nem életbiztosítási területen a vállalati vagyonbiztosítások díjbevételeinek növekedése volt a legmagasabb, 18,5 százalékos. A legalacsonyabb emelkedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) volt, ezen a területen 3,3 százalékkal nőttek a díjbevételek. A járvány miatt a károk gyakorisága kedvezőbben alakult, a díjakra ugyanakkor egyre nagyobb mértékben hat a kárinfláció – mondta a Mabisz elnöke.

A lakossági vagyonbiztosítások 7,9 százalékkal nőttek. Az utasbiztosítási piac eredményei javultak tavaly, de még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni.

Pandurics a sajtótájékoztatón bejelentette: a Mabisz az ukrajnai menekültek ellátása érdekében tízmillió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. A magyarországi biztosítók eddig közvetlenül – anyavállalataik felajánlásai mellett – több mint 135 millió forintot ajánlottak fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekült családok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez – közölte.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: négy éve működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, több mint tízezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20 százalékos növekedés. Az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisznak, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is csökkent. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezik bővíteni, illetve a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros.

The post Mabisz: több mint tíz százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly appeared first on .

Spanyolország is küld fegyvereket az “ukrán ellenállásnak”, amellett, hogy tagállamként részt vesz az uniós fegyverszállításban Ukrajna számára – közölte Pedro Sánchez miniszterelnök a spanyol.

A parlament ülését azért hívták össze, hogy a kormányfő beszámoljon a kialakult háborús helyzetről és ismertesse az európai, valamint a spanyol válaszlépéseket. Mint mondta, Spanyolország 150 fővel növeli a Lettországban NATO-missziót teljesítő katonáinak számát, de nem küld csapatokat Ukrajnába, ahogy a transzatlanti szövetség sem.

“Csodálat és tisztelet azért a hősiességért és eltökéltségért, amellyel (Ukrajna) népe harcol szabadságáért és függetlenségéért” – fogalmazott a miniszterelnök az ülésteremben jelenlévő ukrán nagykövetségi ügyvivőhöz szólva, akit állva tapsoltak meg a képviselők.

Sánchez beszédében felszólította Putyint, hogy azonnal engedje szabadon a háború ellen tiltakozó oroszokat, és szolidaritását fejezte ki az orosz népnek is, amely szerinte “elnökének birodalmi törekvései miatt” szintén elszenvedője a háború következményeinek.

“Putyin fél Európától, mert fél a demokráciától” – vélekedett a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az orosz elnök stratégiai hibákat vétett az invázióval: alábecsülte Ukrajna ellenálló képességét és azt gondolta, hogy Európa megosztott lesz.

“Egységesebbek vagyunk, mint valaha” – mondta Sánchez, példaként felsorolva az elfogadott uniós szankciókat, amelyek célja “Putyin és az őt támogató oligarchák” elszigetelése. “Putyin rezsimje számára világosnak kell lennie, hogy ezek a szankciók mindaddig érvényben maradnak, ameddig véget nem vet az inváziónak, nem vonul ki Ukrajnából és vissza nem tér az Orosz Föderáció nemzetközileg elismert határaihoz” – mondta a kormányfő.

Spanyolország javasolja, hogy a további intézkedések részeként Oroszország kerüljön fel az adóparadicsomok feketelistájára is. Sánchez felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott szankciók kedvezőtlen hatással lesznek az európai és a spanyol gazdaságra is. “Európa ezzel az áldozattal fizeti meg, amit az ukránok a szabadságukkal és az életükkel” – jegyezte meg.

Véleménye szerint a következmények enyhítése érdekében Európa stratégiai autonómiájának növelésén kell dolgozni, míg belföldön nemzeti paktum elfogadását javasolta a pártoknak. A nemzeti megállapodás egyebek mellett foglalkoztatást, adózást, a szociális kérdéseket és energiaügyet is érintő intézkedéseket tartalmaz.

A spanyol parlament homlokzatára kitűzték az ukrán zászlót és vasárnapig minden este kék-sárga színekkel világítják meg az épületet.

Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnába
Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja a The New York Times. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált. Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy “nemzetközi légió” felállítását és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét. Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására. A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben.

The post Spanyolország is küld fegyvereket Ukrajnába appeared first on .

Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül – mondta a szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a menekültek elosztása az Európai Unió tagországai között.

“Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta Nancy Faeser a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, rámutatva, hogy a menekültek túlnyomó többsége ukrán állampolgár, vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, akik ezt a jogállást “magukkal hozzák”, így mentesülnek a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól.

Az orosz invázió elől elmenekült, és ukrajnai tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek valószínűleg igen kevesen vannak, ők menedékjogot kérhetnek és védelmet kaphatnak az EU-ban – tette hozzá a miniszter. A politikus kiemelte, hogy közösségi szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása az EU-tagok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjön bármely tagország menekültügyi rendszere. Faeser rámutatott: első alkalommal fordul elő, hogy az összes uniós ország háborús menekülteket fogad be, “különösen keleti szomszédaink”. Ez “teljesen más helyzet, mint ami eddig Európában volt” – mondta. A tagországok belügyminisztereinek megállapodása az ukrajnai menekülthullám közös kezeléséről “történelmi jelentőségű” – tette hozzá, kiemelve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta 27 491 menekült érkezett a kelet-európai országból Németországba. Ez a szám az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint meredeken emelkedhet a következő időszakban, és akár a 225 ezret is elérheti.

A szövetségi kormány és a menekültek ellátásának gyakorlati ügyeiért felelős tartományi kormányok jól felkészültek az újabb menekülthullámra – nyilatkozott Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány menekültügyi és társadalmi integrációs kérdésekkel foglalkozó megbízottja az ARD országos köztelevízió egy szombati összeállításában. A politikus – aki államtitkári beosztásban, a kancellári hivatal szervezeti keretében látja el feladatait – elmondta: a szövetségi kormány lehetővé kívánja tenni, hogy minden Ukrajnából Németországba menekülő ember részt vehessen egy integrációs tanfolyamon. Kifejtette, hogy ha egy ember nem tud visszatérni a hazájába, akkor ösztönözni kell az integrációt, a németországi beilleszkedést, ami azt is jelenti, hogy meg kell nyitni a munkavállalás és a szociális támogatások, juttatások megszerzésének lehetőségét.

Oroszország háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában
Boris Johnson brit miniszterelnököt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával. Johnson válaszában kijelentette: teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában. Az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja. A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában. Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Németország példát mutat appeared first on .

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni – mondta az Európai Bizottság elnöke szombaton a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően.

“Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” – jelentette ki Ursula Von der Leyen. Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

“Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását” – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, “Putyin háborúja” hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak “meg kell szabadulnia” az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba – hangsúlyozta. Példaként beszélt Spanyolországról, ahol jelentős a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Mint mondta, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóján emellett arról is szó lesz, hogy miként segítsék azokat a fogyasztókat, akiknek nehézséget jelent energiaszámláik fizetése.

A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok is felfüggesztik oroszországi tevékenységüket
Ideiglenesen felfüggeszti tájékoztatási tevékenységét Oroszországból a spanyol EFE hírügynökség, valamint a közszolgálati televízió és rádió (RTVE) is – közölte a két sajtóorgánum. A döntést azzal az Oroszországban elfogadott új törvénnyel indokolták, amelynek alapján akár 15 éves szabadságvesztéssel büntethetőt azok, akik a hatóságok megállapítása szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységéről. “Az EFE hírügynökség mélységesen sajnálja ezt a nagyon súlyos támadást a szólásszabadság ellen; egy nyilvánvaló kísérlet a Kreml részéről, hogy eltitkolja az igazságot a közvélemény elől” – fogalmazott közleményében Gabriela Canas, az EFE elnöke. Emlékeztetett: a spanyol hírügynökség moszkvai irodájának 1970-es megnyitása óta most először kénytelenek felfüggeszteni akkreditált újságíróik tevékenységét az orosz fővárosban. A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok oroszországi munkájuk szüneteltetésével csatlakoznak brit, olasz, német, amerikai és kanadai médiavállalatok hasonló döntéséhez.

The post Orosz agresszió: már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban. Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Putyin kitervelhette.

Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Visszahívták az olasz újságírókat Oroszországból
A RAI olasz közszolgálati televízió, valamint az Ansa olasz hírügynökség is felfüggesztette moszkvai tudósítóinak munkáját, miközben a római kormány nyilvánosságra hozta az orosz oligarchák Olaszországban lefoglalt vagyonának listáját szombaton. Mindkét döntés összefügg az Ukrajna ellen február 24. óta zajló orosz háborúval. A RAI közszolgálati rádió-televízió bejelentése szerint “minden újságírói szolgáltatást” szüneteltetnek. Ugyanezt a döntést hozta meg az Ansa, valamint a Berlusconi család birtokolta Mediaset médiacsoport is. A RAI mostanáig Moszkvából tudósító két újságírója szabadon dönthet, hogy visszatér-e Olaszországba vagy szabadságot vesz ki, és marad. A döntés a jelenleg Oroszország más területein dolgozó további négy RAI-újságíróra is vonatkozik. A közszolgálati média hangoztatta, hogy döntéséhez az orosz parlament alsóházában elfogadott törvényjavaslat vezetett, melynek értelmében 15 év szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik a hatóságok szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységére vonatkozóan.

The post Orosz agresszió: Blinken egyáltalán nem biztos abban, hogy Oroszország megnyeri a háborút appeared first on .

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta: “Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből”.

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: “Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe. Blinken hozzátette: “ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét.”

Stoltenberg a külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy “az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban”.

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

“Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában” – jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza “Putyin elnök háborújának” az ukrán határokon kívüli kiterjedését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. “A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti” – hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell, még a NATO-ülésre érkezve, kijelentette: “mindent meg kell fontolnunk, továbbra is napirenden van minden”.

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek brit családegyesítési vízumot
A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek bizonyos feltételekkel brit tartózkodási engedélyt a London által indított ukrajnai családegyesítési program (Ukraine Family Scheme) alapján – jelentette be a brit belügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a részvétel ebben a programban az ukrajnai állampolgárok számára akkor lehetséges, ha a hozzátartozó, akihez csatlakozni kívánnak, brit állampolgár vagy olyasvalaki, akinek állandó nagy-britanniai letelepedési engedélye van. Az ukrajnai állampolgárok jogosultak lehetnek a tartózkodási engedély kérvényezésére a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok nem uniós országokból származó hozzátartozói számára meghirdetett brit családegyesítési program (EU Settlement Scheme Family Permit) alapján is.

The post Orosz agresszió: a NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal appeared first on .

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott.

Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben. Felidézte: jelenleg több mint tízezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken “teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát – számolt be Morawiecki. Aláhúzta, a szövetségesek “ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság “ma abszolút prioritást jelent”.

A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek “lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT rendszerből való kizárás. Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozott.

Hétfőn, 11 órakor morgatás lesz
Az orosz agresszió miatt elmarad a monitoring és lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű próbája, csak a rövidebb és csendesebb morgatópróbát tartják meg – közölte a katasztrófavédelem a honlapján. A közlemény szerint a MoLaRi-rendszer a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében telepített vegyi monitoring-, valamint lakossági riasztó és tájékoztató rendszer. A folyamatos üzembiztonság fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként, minden hónap első hétfőjén tesztelik. A rendszer hangos próbája eredetileg hétfőn 11 órakor lett volna, ez azonban az Ukrajnában dúló háború miatt elmarad és csak morgatópróbát tartanak, azaz a szirénák csak néhány másodpercig működnek morgató üzemmódban.

The post Orosz agresszió: egyetértés van a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter. Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.

Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette. Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná az ukrajnai és a lengyelországi humanitárius segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be Blinken. A külügyminiszter úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak.

The post Orosz agresszió: Blinken szerint egyáltalán nem biztos Oroszország győzelme appeared first on .

Megrongálták, kék-sárgára – az ukrán zászló színeire – mázolták ismeretlenek a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét, a Slavínt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. A történtekre a szlovák politika képviselői különbözőképpen reagáltak.

Feltételezhető, hogy a rongálást csoportosan követték el, tekintve, hogy a temető központi emlékműve – melynek tetején egy mintegy negyvenméteres obeliszk áll – nagy kiterjedésű épület, s lépcsőzetét, oszlopait és az előtte lévő teret is lemázolták.

Az ügyben a hatóságok idegen tulajdon megrongálása miatt indítottak eljárást – tájékoztatta a szlovák hírügynökséget a pozsonyi kerületi rendőrség szóvivője.

A szlovák hírügynökség jelentése szerint az emlékmű megrongálására reagálva Oroszország pozsonyi nagykövetsége felháborodásának adott hangot, vandál tettnek minősítette azt, és a két ország közötti – a hadisírok gondozására vonatkozó – egyezmény alapján kérte az emlékmű eredeti állapotának helyreállítását.

A szlovák külügyminisztérium a honlapján közzétett reagálásában azt írta: “Az ukrán zászlónak a Slavín katonai emlékműre festett színei Szlovákia polgárainak felhívása arra, hogy Oroszország vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak”. A szaktárca közleményében megjegyezte: Szlovákia példaértékűen gondoskodik az ország felszabadításában részt vevő orosz és

Kínában nem közvetítik az angol futballbajnoki meccseket
Kínában nem kerülnek képernyőre az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság e hétvégi mérkőzései a klubok ukránbarát akciói miatt – írta a The Athletic portál. A kínai döntés azután született, hogy a Premier League vezetése bejelentette: a PL-csapatok kapitányai különleges, az ukrán zászló színeiben pompázó karszalagot viselnek a bajnoki mérkőzéseken, emellett Ukrajnát támogató feliratok futnak az eredményjelzőkön a meccsek közben. Kína kezdettől ellenezte az Ukrajnában háborúzó Oroszországgal szembeni szankciókat. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin a hét elején azt mondta: “Kína és Oroszország továbbra is normális kereskedelmi együttműködést folytat a kölcsönös tisztelet, egyenlőség és kölcsönös előnyök szellemében”.

The post Orosz agresszió: kék-sárgára mázolták a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét appeared first on .