Biztonságpiac

A közleményben Bodó Sándor hozzátette, a tartósan alacsony hőmérséklet megnöveli a kültéri munkavégzés kockázatait. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.

A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, amely azonban káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek – ismertette a közleményben az államtitkár.

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (például: fakitermelés, építőipari kivitelezés, útépítés, -burkolás, -tisztítás, szemétszállítás) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére. Megfelelő óvintézkedések nélkül a szélsőséges időjárási körülmények közötti munkavégzés a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerülést és úgynevezett hidegártalmakat okozhat.

Kiemelték, az egészségkárosító kockázatok miatt a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúaknak és várandós nőknek hideg munkakörnyezetben dolgozniuk tilos.

Jogszabály alapján hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani az óránként öt-tíz perces (szélsőségesen hideg időjárásnál akár hosszabb) pihenőidő beiktatását. A pihenőidőt a munkavállalóknak a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső hőmérsékletű), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell eltölteniük. A fűtőtesteket úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a dolgozók egészségét és biztonságát. Nyílt égésterű gázkészülékek (például pb-palackkal üzemelő “szieszta kályhák”, hősugárzók) közvetlen természetes szellőzés nélküli vagy alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, gépjárművek belső terében nem alkalmazhatók – olvasható az ITM közleményében.

A hidegnek minősülő munkahelyeken a higiénés követelmények betartásával meleg (50 fokosnál magasabb hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalóknak. A dolgozókat hideg elleni védőeszközzel, védőruhával (például meleg sapka, kesztyű, téliesített védőkabát vagy -mellény, bélelt munkavédelmi bakancs) is el kell látni. Közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkáknál láthatóságról mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal kell gondoskodni.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodva a végtagok, ujjak mozgatásával élénkíthetik az emberek a vérkeringést, ezzel emelve a test hőmérsékletét. A járművezetőknek és gyalogosoknak is tekintettel kell lenniük a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A munkavédelmi oktatásnál a veszélyforrások és a megelőző intézkedések mellett arra is emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy figyeljenek, vigyázzanak egymásra.

Hangsúlyozták, bármilyen panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, haladéktalanul kérjenek munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

The post ITM: így védhetők ki a téli munkavégzés veszélyei appeared first on .

Fehéroroszország 2020 novemberében nyújtotta be a kiadatási kérelmet. Pucilát a minszki hatóságok több bűnüggyel, köztük államellenes összeesküvés és tömeges zavargások szervezésével vádolták meg.

A varsói bíróság úgy döntött, hogy a fehérorosz beadvány egyértelműen elutasítandó. Az ítéletet azzal indokolták, hogy nem lehet egy személyt kiadni “olyan igazságügyi rendszer szerveinek, amely nem is létezik”, ráadásul “olyan államnak, amely ténylegesen nem állam”.

Aláhúzták: az Európai Unió tagállamai szempontjából Fehéroroszországnak jelenleg nincs törvényes kormányzata. Minszk csak azért kéri “egy teljesen ártatlan állampolgár kiadatását, mert az illető a pszichopata diktátortól eltérő nézeteket vall” — fogalmaztak az indoklásban.

A Pucila által alapított NEXTA csatornát a fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőséges médiumnak nyilvánította. A lengyelországi menedékjoggal rendelkező Pucila mellett a fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) a csatorna korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset is a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte.

Prataszevics tavaly májusban kapott nemzetközi figyelmet, amikor a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A gép fedélzetén utazó Prataszevicset ezután letartóztatták.

The post Varsói bíróság: Fehéroroszország ténylegesen nem állam appeared first on .

Ibolya Tibor közölte: a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottak közül egy 57 éves férfi kamionsofőrként dolgozott az ügyben érintett XIV. kerületi cégnél. 2011 áprilisában elhatározta, hogy megszerzi a már hosszabb ideje a telephelyen álló, rézhulladékkal megpakolt kamiont és a rakományát.

A rablás végrehajtásával megbízta egy – külön eljárásban az ügy miatt korábban már jogerősen elítélt – kamionsofőr ismerősét. Elmondta neki, pontosan hol található a telephely, azon belül a kamion és a jármű kulcsa, valamint azt is, hogy mikor van szolgálatban az a biztonsági őr, akitől – életkora miatt – a legkisebb ellenállás várható. A rablással megbízott kamionsofőr a bűncselekmény végrehajtásába bevonta két régi ismerősét, egy 45 és egy 49 éves férfit – áll a közleményben.

Az 57 éves férfi eközben felvette a kapcsolatot egy 48 éves ismerősével, aki – a bűncselekményről tudva – egy tanyán szerzett helyet a rézhulladék tárolására.

A három maszkos férfi 2011. április 27-én éjjel behatolt a XIV. kerületi telephelyre. Ketten átmásztak a kerítésen, és ártalmatlanították az őrkutyákat, majd berúgták a portásfülke ajtaját és a kapunyitóval beengedték harmadik társukat. Ezután földre teperték a biztonsági őrt, székhez kötözték, és vascsővel fenyegetve megszerezték tőle a kamion indítókulcsát. Mivel nem tudták a járművet beindítani, egy másik vontatóból kiszerelték az akkumulátort és azt tették a lemerült helyére. Ezután a vontatóval és rakományával – mintegy 23,5 tonna rézhulladékkal – elhagyták a telepet. A biztonsági őr könnyebben megsérült.

Később vontatót cseréltek – a járművet a réz tárolásáról is gondoskodó 48 éves férfi bocsátotta a rendelkezésükre -, és a tanyára hajtottak.

Néhány nappal később a szállítmányt egy IV. kerületi MÉH-telepre vitték, ahol egy még ismeretlen személy a rézhulladékért húszmillió forintot fizetett nekik. A réz elkövetéskori értéke negyvenmillió, a vontatóé és a pótkocsié pedig 12 millió forint volt.

A Fővárosi Főügyészség különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat három férfi ellen. A negyedik, a pótkocsi és rézhulladék elrejtésében, majd eladásában közreműködő társuk ellen pénzmosás a vád.

A vádhatóság fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást is indítványozott – ismertette a főügyész.

The post Ötvenmilliós rézrablás miatt vádat emeltek több ember ellen appeared first on .

A Fehér Ház közleménye szerint Biden hangsúlyozta “az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” Mint írják: az amerikai elnök kiemelte, hogy az Egyesült Államok több mint félmilliárd dollár fejlesztési és humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az elmúlt évben, és mérlegeli, hogy további gazdasági támogatást nyújtson a kelet-európai országnak.

Biden világossá tette, hogy bár “a nagykövetségen dolgozó személyzet családtagjai távoztak Ukrajnából, de az Egyesült Államok kijevi külképviselete továbbra is nyitva áll és teljes mértékben ellátja feladatát.”

A Fehér Ház közlése szerint a vezetők megvitatták az európai biztonság érdekében tett közös diplomáciai erőfeszítéseket, Biden elnök pedig “kifejezte az Egyesült Államok támogatását a normandiai formátumú konfliktusrendezési erőfeszítések iránt.” Az amerikai elnök kifejezte reményét, hogy a felek január 26-i elköteleződése a 2020 júliusi tűzszünet feltételei melletti segít csökkenteni a feszültséget és előmozdítani a minszki megállapodások végrehajtását – áll a közleményben.

A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, de azok maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.

Zelenszkij a beszélgetést követően, a Twitterre írt rövid bejegyzésében úgy fogalmazott: “Megbeszéltük a közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket a deeszkaláció érdekében, és megállapodtunk a jövőre vonatkozó közös lépésekről.” Az ukrán elnök hozzátette: megköszönte Bidennek a katonai segítséget, valamint szó esett Ukrajna pénzügyi támogatásának lehetőségeiről is.

The post Biden: az Egyesült Államok kész szövetségeseivel és partnereivel együtt határozottan reagálni appeared first on .

Az elfogadott határozat a történelmi emlékezet helyreállítását, a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több száz nő rehabilitálását célozza. A dokumentum felszólítja az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül utcajegyzékeiket, és “történelmi jóvátételként” közterületek viseljék olyanok nevét, akik ennek a “nőellenes üldözésnek az áldozatai” lettek.

A katalán parlament döntésével szorgalmazza egy akadémiai tanulmány elkészítését is, amely “a nemi szempontok figyelembevételével” vizsgálja a boszorkányüldözéseket. Az állásfoglalás a Sapiens tudományos folyóirat által “Nem boszorkányok voltak, nők voltak” címmel indított kampány nyomán született meg.

Katalónia volt az egyik első olyan régió Európában, ahol boszorkányperek indultak, 1424-ben itt fogadtak el először olyan törvény, amelyben bűncselekménynek minősítették a boszorkányságot, azonban a büntetés nem máglyahalál, hanem akasztás volt.

The post Jobb későn… elítélte a boszorkányüldözéseket a katalán parlament appeared first on .

A 460 tagú alsóház 456 képviselője szavazott a határozat mellett, az egyetlen ellenszavazatot az ellenzéki Konföderáció egyik szélsőjobboldali képviselője adta le.

Az ellenzéki Baloldal frakciója és a szejm elnöksége által benyújtott tervezetek alapján kidolgozott határozatban a képviselők leszögezik: Oroszország magatartása Ukrajnával szemben fegyveres konfliktus és Európa destabilizálása komoly kockázatát rejti magában.

A képviselők felhívják a NATO- és EU-tagállamok kormányait, hogy nyújtsanak sokoldalú támogatást “a háború veszélyével szembesülő” Ukrajnának. A válság egyik megnyilvánulásának nevezik a határozatban a Moszkva által az európai országokra az energiaellátás terén kifejtett nyomást. Ebben az összefüggésben ellenzik az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését.

A lengyel képviselők – mint írják – a XX. századi történelmi tapasztalatokra hivatkozva kötelességüknek tartják felszólítani szövetségeseiket, hogy szolidaritásuk jeleként tegyenek olyan lépéseket, amelyek megakadályozzák fegyveres konfliktus kitörését Európában.

A szejm határozatában kiáll Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, és hangsúlyozza: az ország előtt nyitva kell állnia az EU- és a NATO-tagsághoz vezető útnak, Ukrajna joga a csatlakozáshoz elvitathatatlan.

The post A szejm határozatban szólította fel a NATO-t és az EU-t Ukrajna támogatására appeared first on .

“Ilyen alakulatok felállítása, elsősorban reális katonai képességek kialakítása Csehország biztonságát is szolgálná” – jelentette ki Lipavsky. “Bízom abban, hogy Csehország megtalálja a módját, hogyan járuljon hozzá hatékonyan a már meglévő struktúrák megerősítéséhez” – tette hozzá. Megjegyezte: Csehország konkrét bekapcsolódásáról e kezdeményezésbe egyelőre korai beszélni, mert az erről szóló vita még nem befejeződött be.

A cseh kormány a napokban döntött arról, hogy mintegy négyezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben. A kormány mérlegeli, hogy milyen további segítséget tudna még nyújtani Kijevnek – fejtette ki a miniszter.

A cseh hírtelevízió szerint Ivan Korcok szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO mérlegeli katonai alakulatok elhelyezését Szlovákiában is.

“Határozottan elutasítottuk (Stoltenberggel tárgyalva), hogy bárki megmondja nekünk, kit hívhatunk meg országunk területére, és kit nem” – szögezte le Lipavsky. Hangsúlyozta: Csehországnak továbbra is az az álláspontja, hogy az ukrán-orosz feszültség legjobb megoldását a diplomáciai tárgyalások jelentik.

The post Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a keleti szárnyon appeared first on .

A kínai külügyminisztérium honlapjára feltett közlemény szerint Vang felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését. Hozzátette: a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani.

Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be katonai együttműködését a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország “jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni.

Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

A Global Times című kínai lap portálján megjelent beszámoló szerint a feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok egyes kérdéseiről is szó esett a beszélgetés során. Vang Ji sürgetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felhagyjon a jövő héten megkezdődő pekingi téli olimpiai játékok “megzavarásával”. Washington a Kína északnyugati részén élő ujgurokkal szembeni emberi jogi sérelmek miatti tiltakozásul nem küld diplomáciai képviselőket az eseményre. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi vádakat. A kínai külügyminiszter óva intette amerikai hivatali kollégáját attól is, hogy Washington tovább “játsszon a tűzzel” Tajvant illetően.

Az amerikai külügyminisztérium közleményéből pedig kiderült: a beszélgetésben a felek arról is egyeztettek, hogy hogyan fejlesszék tovább a kétoldalú kapcsolatokat Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök novemberi virtuális tanácskozását követően, egyebek mellett a klímaváltozás terén.

The post Peking az Ukrajnával kapcsolatos orosz aggályok orvoslását sürgette Washingtonnál appeared first on .

Palkovics László közölte, a DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék.

Hozzátette, hogy bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon – ismertette a miniszter.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. “Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez” – fogalmazott a miniszter.

Palkovics a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez – jelezte.

Palkovics elmondta, a már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynx harcjárművek gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

“Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével” – fogalmazott a miniszter.

The post A NATO Magyarországra telepítheti védelmi innovációs programjának több elemét appeared first on .

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

“Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.

The post Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet appeared first on .

“Együttműködésünk Ukrajnával hosszú távú, támogatjuk a demokráciához vezető útján. A politikai és diplomáciai eszközök mellett konkrét támogatást is nyújtani tudunk, amelynek bizonyítéka ez a lőszeradomány. Ezt fontos szolidaritási gesztusnak tartjuk” – nyilatkozott Jana Cernochová, védelmi miniszter a kormányülés után újságíróknak.

A tárca közlése szerint Csehország 4006 darab, 152 milliméteres ágyúlövedéket küld az ukránoknak ajándékként.

“A segítséget a kijevi kormány kérte. Az ajándék célja hozzájárulni Ukrajna védelmének megerősítéséhez, miután Oroszország nagy katonai erőket összpontosított az ukrán határ mentén” – jelentette ki Jakub Fajnor kormányszóvivő újságírók előtt.

A 152 milliméteres lövedékeket a cseh hadsereg a DANA nevű ágyútarackokhoz használja. Ez a lövedék azonban már nem lesz használható a cseh hadsereg új, Franciaországból beszerzett ágyúiban, amelyek 155 milliméteres lövedékeket igényelnek. Ilyen kaliberű ágyúkat használ a legtöbb NATO-ország hadserege is.

The post Csehország több ezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának appeared first on .

Az előkészítő munkálatok már hosszabb ideje tartanak, kedden átadják a terepet a kivitelezőknek – mondta el Anna Michalska szóvivő a PAP hírügynökségnek.

A korábban ismertetett tervek szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5,5 méter magas acélfal az év közepére készül majd el. A beruházás összértéke megközelítőleg 1,35 milliárd zloty (mintegy 106,7 milliárd forint). Michalska január elején az utóbbi harminc év történetében a lengyel határőrség előtt álló legnagyobb logisztikai kihívásnak nevezte a projekt megvalósítását.

A határakadály építéséről Varsó a tavaly augusztustól erősödő migrációs nyomás hatására döntött. Az egész 2021-es évben a lengyel-fehérorosz határszakaszon 39 714 határsértési kísérlet történt, míg egy évvel korábban 88 esetet regisztráltak.

A határátlépési próbálkozások száma az utóbbi hetekben csökkent. Vasárnap húsz ilyen esetet regisztráltak, ezeket viszont továbbra is erőszak kíséri a menekültek és az őket kísérő fehérorosz egyenruhások részéről – jelentette a lengyel határőrség.

A tavaly októberben eddigi csúcspontjára ért migrációs nyomás miatt a Fehéroroszországgal határos térségben március elejéig belépési tilalom van érvényben. Az ott élő lakosok és egyéb kivételeket képező személyek mellett a tilalom nem vonatkozik a határőrség engedélyével rendelkező újságírókra sem.

The post Megkezdődik a vasfüggöny építése a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.

Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le. “A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról appeared first on .

A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről,, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét – mutatott rá Iohannis, megjegyezve, hogy Romániának több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával.

“Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot” – hangoztatta Iohannis.

A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.

Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.

“A NATO-tagállamként, a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségének tagjaként Románia teljes körű biztonsági garanciákat élvez, így egyetlen román állampolgárnak sincs miért félnie, szövetségeseinkkel együtt meg fogjuk hozni és gyakorlatba fogjuk átültetni azokat az intézkedéseket, amelyek a leghatékonyabban szolgálják közös biztonságunkat” – fogalmazott a román államfő.

A CSAT ülését megelőzően Vasile Dincu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat. A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek – idézte az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztert.

The post Románia kész befogadni további NATO-csapatokat az ukrán válság kapcsán appeared first on .

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint francia kezdeményezésre, a műveletben részt vevő hét ország képviselői reggel rendkívüli egyeztetést folytattak, amelyen Szijjártó arról biztosította francia kollégáját, hogy bár a beszámolók szerint egyre rosszabbak a körülmények a régióban, Magyarország továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szélsőséges ideológiák, a terrorizmus térnyerése migrációs hullámokhoz vezet a Száhel-övezetben, ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke a béke és a biztonság megteremtése a térségben, amihez katonai szerepvállalásra is szükség van.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a honvédségnek egy 12 fős egysége már Maliban van, hogy előkészítse a körülbelül 80 fős magyar kontingens tavaszi érkezését.

“Mi azt gondoljuk, hogy az Afrikából kiinduló migrációs hullámokat nem serkenteni, nem inspirálni kell, hanem megállítani, s ehhez a biztonsági körülményeket is javítani kell” – fogalmazott.

“Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, és amíg a franciák készen állnak ennek a missziónak a koordinálására, addig számíthatnak Magyarországra a biztonság megteremtésében” – tette hozzá.

The post Franciaország számíthat Magyarországra a mali Takuba-misszióban appeared first on .

Az ügylet összértéke 196,4 millió dollár, Amerika támogatása ebből 51,1 millió dollár, ami azt jelenti, hogy Zágrábnak 145,3 millió dollárt kell fizetnie a harckocsikért.

A horvát kormányfő kiemelte: ezért az összegért 62 gyalogsági harci járművet, 22 pótalkatrésznek szánt harcjárművet és öt kiképzőjárművet kapnak, melyek korszerűsítését a Slavonski Brodban található Djuro Djakovic horvát vállalat végzi majd el.

A harcijárművek fegyverzete egy 25 mm-es automata gépágyút, egy 7,62 mm-es géppuskát és páncéltörő rakétákat tartalmaz – mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: az ügylettel – amelyről 2017 óta tárgyalnak Washingtonnal – több stratégiai célt is teljesítettek. Megerősítették a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, csökkentették a harcjárművek árát a korábban megbeszéltekhez képest, és munkát biztosítottak a Djuro Djakovic vállalatnak, amely így széles körű szervizközponttá válhat – húzta alá.

Horvátország a NATO-tagságával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig létrehoz egy közepes gyalogezredet, amelyhez a szárazföldi hadseregnek megfelelő felszerelésre van szüksége – szögezte le Plenkovic.

The post Horvátország Bradley gyalogsági harcjárműveket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.

Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen “egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére.

Macron azt hangsúlyozta: Oroszország “destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet. Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít.

A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyinnal.

Scholz és Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját.

Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.

The post Scholz és Macron szerint Oroszország nagyon megfizetne az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak “bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.

A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa – köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa – csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni.

Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni.

Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.

Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.

Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.

Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis – a súlyos gazdasági szankciók mellett – a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.

Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.

A NATO-szövetségesek ugyanakkor készen állnak arra – ahogyan mindig is készen álltak -, hogy őszinte diplomácia útján foglalkozzanak Oroszország jogos aggályaival – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette:Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta a brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene.

The post Johnson: sok orosz katonaáldozata lenne az Ukrajna elleni inváziónak appeared first on .

Közleményében Stoltenberg hangsúlyozta: miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is.

“Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.

Tájékoztatása szerint az elmúlt napokban számos tagország jelentette be, hogy hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez. Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén – közölte Stoltenberg.

“Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket” – fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.

A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: a NATO hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát appeared first on .

Az uniós Külügyi Tanács nyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország “folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit”, és arra szólította fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget. Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács hangsúlyozta: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben.

“Amint azt az Európai Unió tagállamai állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 2021. decemberi ülésén leszögezte: bármifajta további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben súlyos következményekkel jár” – emlékeztettek.

A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül, és felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.

Nyilatkozatában a Külügyi Tanács megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt. Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló-, és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.

The post EU Külügyi Tanács: a befolyási övezeteknek nincs helyük a XXI. században appeared first on .