Biztonságpolitika

A mai csúcstechnológia egyik elengedhetetlen nyersanyaga a ritkaföldfémek gyűjtőfogalom alatt is ismert 17 elem. Kína jelenleg az egyik vezető kitermelője ezen fémeknek, s az utóbbi években számtalan hír felröppent arról, hogy Kína a termelési kvóták változtatásának segítségével nagy hatással van az árakra, illetve egyes iparágak termelési kapacitására. De pontosan mik ezek a fémek, és hogyan használja Kína őket eszközként? Milyen módon befolyásolhatják ezek az USA és Kína közötti, jelenleg épp egy csendes időszakban lévő kereskedelmi versengést?

Ritkaföldfémek oxidjai. Forrás: sg.hu.

A ritkaföldfémek (angolul: rare earth elements – REE) tulajdonképpen nem is annyira ritkák. A lantanoidák csoportjába tartozó 15 elem a lantán (La), cérium (Ce), prazeodímium (Pr), neodímium (Nd), prométium (Pm), szamárium (Sm), európium (Eu), gadolínium (Gd), terbium (Tb), diszprózium (Dy), holmium (Ho), erbium (Er), túlium (Tm), itterbium (Yb), és lutécium (Lu). A legtöbb szakember ezekhez még hozzáteszi a szkadiumot (Sc) és az ittriumot (Y) is. Ez az átlagember számára nem sokat mond, keveset tud ezekről az elemekről és tulajdonságaikról, hiába vesznek körül minket akár mindennapi használati tárgyainkban is. Elnevezésük kicsit félrevezető lehet, mert nem is annyira ritkák. Mindegyik gyakoribb az ezüstnél és kettő még a réznél is (lantán és cérium). De geokémiai tulajdonságaiknál fogva ritkán jelennek meg olyan koncentrációban, ami kitermelésre érdemes. Emellett a legtöbbször együtt fordulnak elő, mivel tulajdonságaik nagyon hasonlóak (kivétel a szkandium), sokszor keverten jelennek meg és tiszta formában nehezen előállíthatóak. 

A legnagyobb készletekkel rendelkező ország sokáig Kína, Oroszország, USA, Ausztrália, és India volt, de kisebb lelőhelyek voltak ismertek Kanadában, Malajziában, Grönlandon, Vietnamban, stb. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a lelőhelyek feltárása közel sem tekinthető lezárt folyamatnak, számos területen alig végeztek ilyen felméréseket. Kína 2009-ig viszonylag alacsonyan tartotta az árakat, így más területek, például a kaliforniai Mountain Pass nem tudott ezzel versenyezni, így Kína igen gyorsan csaknem kizárólagos szállítója lett eme nyersanyagoknak.

A ritkaföldfémek sajnos nem helyettesíthetőek, így a szállításuk akadozása komoly fennakadást, vagy akár egyenesen a termelés leállását is okozhatja egyes ágazatokban. A teljesség igénye nélkül elmondhatjuk, hogy a gépkocsigyártásban, az olajiparban, a magas hőmérsékletnek és oxidációnak ellenálló fémötvözetek előállításában, lézerek, optikai berendezések, adattárolók vagy nagy pontosságú diagnosztikai eljárások során (pl. MRI, PET), mágnes-, üveg- és kerámiagyártásban, akkumulátorokban, világítástechnikában (pl. a LED-ek), illetve a távközlési iparban egyaránt alkalmazzák őket. Ebből látható stratégiai jelentőségük.

Ritkaföldfémek felhasználása. Forrás: massivesci.com.

Mi történik akkor, ha ezek az anyagok szűkösen állnak rendelkezésre? A továbbgyűrűző hatások szinte kimeríthetetlenek, és jelen rövid írás nem is tűzheti ki célul ezek feltárását. De két hatásról szót ejthetünk. Amikor valami létfontosságú hiánya beindítja a takarékoskodást és az innovációt, hogyan lehetne azt saját részről előállítani, illetve helyettesíteni? Az Egyesült Államok például, észlelve saját kiszolgáltatottságát, már 2013-ban felállított egy kutatócsoportot, amelynek feladata a ritkaföldfém-hiány megoldása, különösen az energetika szempontjából (Kalantzakos 77. o.). Ez lenne az első hatás. A második azonban éppen az, amely a hiányból adódó lassulás. Ezen anyagok elengedhetetlenek a megújuló energiaforrások előállításában, például a napelemek gyártásban, vagy a szélturbinák előállításában. Így az innováció hosszútávon meghozza majd hatását, de más területeken visszaveti a fejlődést.

Különösen érdekessé válik a történet, ha megvizsgáljuk, milyen mértékben befolyásolja ez az Egyesült Államok és Kína viszonyát. Mint az köztudott, a két nagyhatalom feszültsége egy fokozott kereskedelmi versenyhez, drámaibb megfogalmazásban „kereskedelmi háborúhoz” vezetett. Az egymásnak feszülő érdekek és az érvényesítésükre felhasznált erők kétségkívül jelentősek, a kivetett vámok összege is számottevő, de pontosabb lehet az alacsony intenzitású konfliktus megnevezést is használni, hogy a távolságot a „háború” és e között szem előtt tudjuk tartani.

Az érvényben lévő, eddig kivetett vámok alapján az Egyesült Államok mintegy 267 milliárd dolláros vámot vetett ki, míg Kína a maga részéről 110 milliárdos értéket szabott meg.

Fontos kiemelni, ez nem csak pénz, hiszen Kína éppen összetett társadalmi, gazdasági változásokon megy keresztül, és ezek a veszteségek homokszemekként jelenhetnek meg a gépezetben. Jelenleg ez az erőpróba egy csendesebb szakaszában van, azonban a felek közötti megállapodás, amit 2018 decemberében kötöttek egy „fegyverszünetről”, március 1-jén le fog járni, és akkor ismét megindulhat a védővámok kivetése, a bonyolult manőverezés. Köztudott, hogy a kereskedelmi kapcsolatok minősége, és az amerikai és kínai gazdaság szoros összefonódása a katonai konfliktus megakadályozásának egyik fő oka. Ha a két ország gazdasága egyre inkább széttartó irányba fejlődik, más erőforrások és piacok felé nyitva csökkenti a riválisától való függést, így az növelheti a katonai konfliktus esélyét is.

A források diverzifikációja ellenére Kína még mindig a világ összetermelésének több mint 90%-át adja. A kereskedelmi vetélkedés végkimenetele egyelőre bizonytalan. Mindkét állam számtalan olyan jelet küld, amely a tárgyalások folytatását jelzi, majd a következő fordulóban azok zátonyra futását sejthetjük. A legutóbbi ilyen csavar Trump bejelentése volt, miszerint mégsem találkozik Xi Jinping-gel a március 1-jei határidő előtt, pedig ezt január 31-én még szorgalmazta. Mi történik a ritkaföldfémek területén? Kína a kitermelt mennyiségből sokat saját használatra tart vissza. Emellett az amerikai kormányzat ezen nyersanyagokra is vámokat vetett ki, ez tovább növeli a beszerzés nehézségeit. Ám a várakozásokkal ellentétben ez  megnehezítette az egyetlen amerikai bánya, a Mountain Pass üzemeltetését, ugyanis a korábban a kitermelt ércet Kínába szállították, hogy ott nyerjék ki belőle a fémeket, de így megnövekedtek a költségeik. A kínai fél ugyanúgy vámokat vethet ki, mint ahogy azt megtette Japánnal 2010-ben. Az ügy érdekessége az volt, hogy a piacok hamar reagáltak és a kínai lépés nem sikerült olyan hatékonyra, mint remélték.

Az új japán lelőhely. Forrás: japan-forward.com.

A kutatás új lelőhelyek után tovább folyik, és a hírek szerint éppen Japán fedezett fel egy hatalmas készletet a csendes-óceáni Minami-Torishima szigetét körülvevő iszapban. Természetesen, ennek kitermelése nagy kihívás lesz, de ha sikerül, nagyban ellensúlyozhatja a kínaiak túlsúlyát ezen a területen. Bárhogy is, de ezen a téren is érdekes éveknek nézünk elébe.

Nyomtatott források:
Sophia Kalantzakos: Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája

 

Spanyol hadihajó okozott újabb incidenst a gibraltári partoknál.

A gibraltári helyi kormány szerint a spanyol járőrhajó brit felségvizeken próbált utasításokat adni két brit kereskedelmi hajónak – jelentette az Europa Press spanyol magánhírügynökség a Gibraltar Chronicle beszámolójára hivatkozva hétfőn.

A cikk szerint a spanyolok azt közölték a part közelében horgonyzó brit hajókkal, hogy megsértették a “békés áthaladás” elvének előírásait, és felszólították őket, hogy hagyják el a spanyol vizeket. Amikor megjelent a brit haditengerészet hajója, a spanyolok elhagyták a helyszínt.

A történteket “ostoba játéknak” minősítette a gibraltári kormány egyik szóvivője, aki szerint ezt “azok játsszák, akik nem fogadják el a brit fennhatóság érinthetetlenségét” Gibraltáron, és azt hiszik, hogy csúfot űzhetnek a nemzetközi jogból” – írták a lapok.

A gibraltári szorosnál időről-időre előállnak a mostanihoz hasonló feszült helyzetek. Legutóbb egy decemberi esetről számolt be a spanyol sajtó, amikor egy spanyol hadihajó úgy haladt el a gibraltári partok közelében, hogy fedélzeti hangszóróiból a spanyol himnusz szólt teljes hangerővel. A helyiek provokációként értékelték az ügyet, amelynek azonban nem lett hivatalos következménye.

Gibraltár fennhatóságának vitája több mint háromszáz éve terheli Spanyolország és Nagy-Britannia viszonyát. Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

Még az EU-tagságról rendezett brit népszavazás előtt felvetették, hogy ha a britek távoznak az unióból, a Spanyolországba ékelt, 6,5 négyzetkilométeres, 33 ezer lakosú Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. A javaslatot nemcsak a brit, de a gibraltári helyi kormány is kezdettől fogva elutasította.

Folytatódott a hétvégén a hamis bombariadók sorozata Moszkvában és Szentpéterváron; Oroszország fővárosában vasárnap két bevásárlóközpontot, az “északi fővárosban” pedig a Mariinszkij színházat kellett kiüríteni, de robbanószerkezetet nem találtak.

Szombaton mindkét nagyvárosban üzletközpontokkal kapcsolatban érkeztek alaptalannak bizonyult fenyegetések. A Fontanka című szentpétervári hírportál és az RBK gazdasági napilap egybehangzó értesülése szerint a postán befutott üzenetek feladója Vlagyimir Putyinnak adta ki magát.

Korábban, a hét folyamán Moszkvában hasonló ok miatt irodákat, szerkesztőségeket és börtönöket kellett kiüríteni. Február 5-én a fővárosban és környékén több mint harmincezer embert evakuáltak a hatóságok közintézményekből.

Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Szexuális zaklatás gyanújával indult eljárás Luigi Ventura apostoli nuncius, a Vatikán franciaországi nagykövete ellen Párizsban – erősítette meg a párizsi ügyészég a Le Monde című napilap értesülését.

A vizsgálatot január 24-én indította a vádhatóság, miután a nunciust azzal vádolta meg a párizsi önkormányzat egyik munkatársa, hogy szexuálisan zaklatta a városházán tartott újévi fogadáson. “Történt egy incidens a diplomáciai testületeknek tartott újévi fogadáson, és a döntés gyorsan megszületett arról, hogy jelezzük az ügyészségnek” – mondta Patrick Klugman, nemzetközi ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.

A tájékoztatás szerint a január 17-én rendezett ünnepségen, amelyre a diplomáciai testületek és a vallási szervezetek képviselői voltak hivatalosak, a 74 éves nuncius, aki 2009 óta teljesít szolgálatot Párizsban, háromszor is fogdosni próbálta – eleinte a kezén, majd a fenekén – a városházának azt a fiatal munkatársát, aki a kíséretével foglalkozott az este folyamán. Az esetnek szemtanúja is volt.

A harminc év körüli sértett a párizsi városháza nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozik, azonnal jelentette feletteseinek, mi történt.

A Vatikán párizsi nagykövetsége egyelőre nem erősítette meg az eljárás megindítását. Ventura, aki a Vatikán karrierdiplomatája és párizsi misszióját megelőzően több afrikai országban, majd Chiliben és Kanadában is dolgozott, diplomáciai mentességet élvez Franciaországban.

Irán javára való kémkedés gyanúja miatt vádat emeltek Monica Elfriede Witt volt amerikai katonai elhárító ellen.

A 39 éves Witt 1997 és 2008 között az amerikai légierő különleges ügyekkel foglalkozó hivatalában dolgozott a védelmi minisztériumban, és 2013-ban “ideológiai megfontolásokból” Teheránba menekült.

John Demers, az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője szerdai washingtoni sajtóértekezletén közölte: a gyanú szerint Witt bizalmas katonai hírszerzési információkat adott át az irániaknak, továbbá felfedte egy amerikai hírszerző identitását és titkos kódjait, veszélybe sodorva a leleplezett személy életét.

Az amerikai hatóságok nemzetközi elfogató parancsot adtak ki Witt ellen. Egyúttal vádat emeltek négy iráni állampolgár ellen is, akik számítógépes támadásokat intéztek Witt legalább nyolc egykori munkatársa informatikai rendszere ellen. Az iráni Forradalmi Gárdának dolgozó négy személy kémvírusokat próbált meg telepíteni a Pentagon munkatársainak számítógépeire.

“Szomorú nap ez az Egyesült Államok számára, hiszen egy polgára elárulta az országot. Még szomorúbb, hogy a fegyveres erők egyik tagjáról van szó” – fogalmazott Demers.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be a New Horizon nevű iráni kutatóintézet ellen. A teheráni székhelyű, nemzetközi politikával foglalkozó, magát nem kormányzati szervezetként meghatározó intézmény – a pénzügyminisztérium közlése szerint – konferenciákat szervezett Witt részvételével. Az amerikai kormányzat büntető intézkedéseket hozott egy iráni vállalat ellen is, amely a gyanú szerint részt vett kibertámadásokban.

Az Európai Unió támogatása nyomán 35 áramfejlesztőt, illetve 35 zagyszivattyút vehetett át az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól (OKF) 15 Pest megyei és egy budapesti önkéntes mentőszervezet kedden a fővárosban.

Az átadás annak a fejlesztésnek az egyik állomása, amelynek során az Európai Unió az Energiahatékonysági Operatív Program keretében az idén 1,5 milliárd forinttal támogatja a magyarországi önkéntes mentőszervezetek, önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. Mukics Dániel, az OKF szóvivője ez alkalomból elmondta: a támogatás nyomán 260 áramfejlesztőt, 260 zagyszivattyút, húsz kárhelymegvilágító reflektort, húsz sátorkészletet, 240 tábori ágyat és hálózsákot, 45 kisteherautót, 45 quadot, kétszáz utánfutót, két targoncát, illetve 962 egyéni és speciális védőfelszerelést vehetnek át az önkéntesek.

A teljes új eszközparkot a nyár közepéig osztja ki az OKF – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy országszerte mintegy 1500 megyei és helyi mentőszervezetben 26 ezer önkéntes végez mentési és kárelhárításai feladatokat, kiegészítve a katasztrófavédelem tevékenységét. A többi között olyan speciális mentési feladatokban vesznek részt, mint eltűnt személyek felkutatása, vízből mentés, viharkárok felszámolása vagy éppen árvíz elleni védekezés – ismertette a szóvivő.

Rendkívüli állapotot hirdet ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzösszeget.

“Aláírom a rendkívüli állapotot, ilyet már korábban is sokszor aláírtak, 1977 óta más elnökök is hirdettek rendkívüli állapotot” – fogalmazott Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián.

Az elnök leszögezte: nem egyszerűen azért kell megépíteni a falat az amerikai-mexikói határon, mert ez szerepelt a választási ígéretei között, hanem mert a déli határokon keresztül – mint fogalmazott – “kábítószerek, emberkereskedők és bűnöző bandák ömlenek az országba”. Hozzátette: “nem ellenőrizzük a határainkat”. Később, újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: “ahol nincsenek államhatárok, ott nincs állam sem”.

Trump hangsúlyozta, hogy “nemzetbiztonsági válság van a déli határon”, és hozzátette, hogy ezt mindenki tudja, kiemelte Nancy Pelosi demokrata párti házelnök és Chuck Schumer a demokraták kisebbségi szenátusi frakcióvezetője nevét.

Közölte: arra számít, hogy döntését bírósági úton támadják meg. Mint fogalmazott: a kormányzat veszíteni fog, azután a fellebbviteli bíróságon is veszít, de az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságra kerül majd, és ott a kormányzatnak adnak majd igazat. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság a kormányzatnak adott igazat.

Trump megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a falépítésre szánt pénzt részben a védelmi minisztérium költségvetéséből csoportosítja át. Azt hangoztatta, hogy néhány tábornok szerint a falépítés fontosabb, mint azok a célok, amelyekre a minisztérium egyébként költené az átcsoportosított összeget.

A sajtókonferencia közben – amikor beszéde után az elnök már a kérdésekre válaszolt – Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitteren tette közzé azt a fekete-fehér fotót, amelyen Trump aláírja a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.

Az elnök sajtókonferenciája után percekkel a Demokrata Párt két kongresszusi vezetője, Pelosi és Schumer szenátusi frakcióvezető bejelentette: a kongresszusban és a bíróságokon “minden rendelkezésre álló” eszközt igénybe vesznek az elnök tervének megakadályozására. A két politikus úgy vélte, hogy a rendkívüli állapot “törvényellenes” és megfosztja a kongresszust a költségvetési kiadások ellenőrzésének jogától. “A kongresszus nem hagyhatja, hogy az elnök megtépázza az alkotmányt”.

Közös közleményében Pelosi és Schumer megismételte korábbi álláspontját, miszerint a déli határokon “nincs rendkívüli állapot”. Sürgették republikánus kollégáikat is, hogy lépjenek fel az elnöki döntés ellen.

Közben New York állam ügyésze jelezte, hogy jogi úton támadja meg a rendkívüli állapot kihirdetését. “Nem fogjuk eltűrni e hatalmi visszaélést, a rendelkezésünkre álló összes jogi eszközzel ellen fogunk állni” – írta közleményében Letitia James demokrata ügyész.

Jutalmat kaptak azok a rendőrök és a Fővárosi Törvényszéknek az a fegyveres biztonsági őre, aki részt vett a bíróságról elszökött rab elfogásában.

Az Országos Rendőr-főkapitányságon hétfőn adták át a Szent György-emlékérmeket és a jutalmakat a Budapesti Rendőr-főkapitányság tizenkét rendőrének, példamutató helytállásuk és szakmai munkájuk elismeréseként. Az országos rendőrfőkapitány az elfogásban nyújtott segítségért Szent György-emlékérmet és jutalmat adott a Fővárosi Törvényszék fegyveres biztonsági őrének is.

A kitüntetéseket Töreki Sándor vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese adta át.

Az ünnepségen Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője felidézte: február 15-én érkezett a hívás a rendőrség tevékenységirányítási központjába, hogy a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében egy elítélt bántalmazta a büntetés-végrehajtási felügyelőt, elvette fegyverét, és azt egy biztonsági őr fejéhez tartva az utcára menekült, megállított egy autót és vezetőjét fegyverrel kényszerítette arra, hogy segítse a menekülésben.

A főkapitány jelezte: a bejelentés alapján “zárták a szektorokat”, a lehetséges menekülési útvonalakat, ellenőrizték a térfigyelő kamerákat, és felvették a kapcsolatot a Terrorelhárítási Központtal. A Hungária körút környékén figyeltek fel a kollégái a járműre, innen üldözni kezdték a kocsit, amit végül a Szentmihályi út és a Nyírpalota utca kereszteződéséig követtek. Itt az elkövető kiugrott a járműből, további gépkocsit akart szerezni, dulakodás kezdődött, végül a rendőrök öt célzott lövéssel ártalmatlanná tették.

Terdik hangsúlyozta: a tevékenységirányítási központ gyors helyzetfelismerése, az információk gyors átadása, a pontos helyzetfelismerés, a rendőrök higgadtsága az üldözés során hozzájárult, hogy sem civilek, sem rendőrök nem sérültek meg. Kiemelte: az elkövetőt 35 percen belül elfogták, a férfi ezalatt nyolc különféle bűncselekményt követett el.

A főkapitány szerint köszönet illeti a tevékenységirányítási központ dolgozóit, a társszerveket és az elfogásban közreműködőket is. A mentők pénteken életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba a 35 éves Sz. Károlyt., akit jelenleg intenzív osztályon ápolnak.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szerint nem hibázott a felügyelő, akinek elvette a fegyverét az elítélt, mert a bírósági tárgyalás elején az eljáró bíró úgy rendelkezett: vegyék le a bilincset a fogvatartott kezéről. Az elítélt ezt kihasználva támadta meg az őt előállító biztonsági felügyelőt. A bíróság pedig korábban közölte: szabályosan járt el a bíróság, amikor úgy rendelkezett, hogy ha nincs akadálya, az előállító büntetés-végrehajtási őr vegye le a vádlott kezéről a bilincset, hiszen ilyen esetekben is rajta marad a fogoly kezén az úgynevezett vezetőbilincs, amivel a büntetés-végrehajtási őr akadályozni tudja “a nem helyénvaló mozgását”.

Az európai NATO-tagországoknak több mint százmilliárd dollárral kellene emelniük védelmi kiadásukat ahhoz, hogy az amerikai elnök követelésének megfelelően teljesítsék a szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet pénteken ismertetett éves világjelentésében.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2019) kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások tavaly nyolcvanmilliárd dollárral 1670 milliárd dollárra emelkedtek. A londoni kutatóintézet tanulmánya szerint a védelmi kiadások tavalyi nominális növekedésének több mint a felét az Egyesült Államok adta: az amerikai katonai kiadások csaknem 45 milliárd dollárral 643,3 milliárd dollárra emelkedtek 2018-ban.

Az IISS szakértői hangsúlyozzák a tanulmányban, hogy az amerikai védelmi költségvetés tavalyi emelésének mértéke megközelítette Németország teljes védelmi kiadását, amely 45,7 milliárd dollárnak felelt meg. Az a 45 milliárd dolláros összeg, amennyivel az amerikai védelmi kiadások tavaly emelkedtek, önmagában a világ tízedik legnagyobb védelmi költségvetése lenne – áll az IISS pénteken bemutatott tanulmányában.

A londoni kutatóműhely kimutatása szerint az európai NATO-szövetségesek védelmi kiadásai tavaly átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek.

Az IISS-jelentés felidézi ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok ennek ellenére a védelmi kiadások még további növelésére igyekszik rászorítani az európai NATO-országokat, és Donald Trump már tavaly azt követelte, hogy minden NATO-szövetséges “azonnal” érje el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szintet.

Az IISS londoni szakértőinek számításai szerint azonban Trump e követelésének teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy az európai NATO-tagállamok 102 milliárd dollárral emeljék védelmi költségvetésüket az előirányzott katonai kiadásokon felül. Az elemzőműhely tanulmánya szerint ez azt jelentené, hogy az európai NATO-szövetségeseknek a tavalyi 4,2 százalékos növelés helyett egyszerre 38 százalékkal kellett volna emelniük katonai kiadásaikat, ha Trump követelésének megfelelően “azonnal” el akarták volna érni a hazai össztermékük két százalékával egyenlő védelmi költségvetési értéket.

Az IISS tanulmánya szerint a NATO megalakulásának 70. évfordulóját nemcsak külső szereplők, például Oroszország destabilizálási kísérletei árnyékolják be, hanem belülről fakadó bizonytalanságok is. Trump megnyilatkozásai kérdőjelessé tették, hogy a jelenlegi amerikai kormány mennyire becsüli meg saját szövetségesi rendszerét, és ez nyugtalanságot keltett a partnerországok körében, amelyek évtizedek óta Washington stratégiai megbízhatóságára építenek.

Mindezek ellenére azonban az Egyesült Államoknak változatlanul központi szerepe van Európa védelmében, és Trump kirohanásaitól függetlenül az amerikai kormány továbbra is biztosítja az európai földrész védelméhez szükséges finanszírozást és felszerelést – áll az IISS pénteken Londonban ismertetett éves világjelentésében.

A NATO az Egyesült Államok legjobb befektetése, és Washington továbbra is kiáll szövetségesei mellett – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

A legbefolyásosabb republikánus politikusok között számon tartott szenátor a konferenciának a transzatlanti védelmi szövetség jövőjéről szóló pódiumbeszélgetésén elmondta, hogy a NATO mindig is “‘jó partnere volt az Egyesült Államoknak”.

Ezt jelzi, hogy a szövetségesek a 2001. szeptember 11-én végrehajtott iszlamista merényletek után kiálltak a megtámadott Egyesült Államok mellett. A merényletek megmutatták, hogy az óceánok nem nyújtanak biztonságot, a technológiai fejlődés révén “az odaát villámgyorsan ideát lehet”.

Ezért Washingtonnak szövetségesekre van szüksége, akikre számíthat, ha baj van. “Mindig el is mondom az elnöknek, hogy a NATO az Egyesült Államok történetének legjobb befektetése” – jegyezte meg Graham.

Az elnök szoros szövetségeseként ismert dél-karolinai szenátor hozzátette: azt is igyekszik Donald Trump lelkére kötni, hogy a multilateralizmus – a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon nyugvó intézése – mindig jobb, mint amikor valamely szereplő egyedül, a többiekre tekintet nélkül próbál előrelépni.

Mint mondta, Trump ugyan “nehezen kezelhető”, de Washington európai szövetségeseinek nincs miért aggódniuk, mert “a kongresszus imádja a NATO-t”. Ezt az elkötelezettséget mutatja az is, hogy a törvényhozásból egy több mint ötven fős küldöttség vesz részt az MSC-n, és eljött Jared Kushner elnöki tanácsadó – Trump veje – és felesége, Ivanka Trump is – mondta Graham.

Magyarországon a biztosítók 2010 és 2017 között közel negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki a vizsgált időszakban bekövetkezett több mint ötvenezer tűzeset után – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A lakástüzeket a leggyakrabban a fűtőberendezések és az elektromos berendezések meghibásodása, illetve konyhai tűzeset, valamint az ágyban történő dohányzás okozta. Kiemelték, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz az országban. Huszonnégy eset áldozatot is követelt.

Közölték, valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk, mint például a tűz, a robbanás, a villámcsapás, a szélvihar, a felhőszakadás, a jégeső, az árvíz, a földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak akkor tud nyújtani a biztosító, ha az egyén a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyát megfelelő értéken vonja be a fedezetbe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma 4 millió 439 ezer 959 volt, vagyis a lakások több mint hetven százaléka volt biztosított.

A közlemény szerint mindez azonban azt is jelenti, hogy több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káreseményt követően, ráadásul a meglévő lakásbiztosításoknál is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így ha baj történik, azzal szembesülhetnek, hogy a károknak csak töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Százhetvennyolc új tűzoltó tiszthelyettes tett esküt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Oktatási Központjában.

Az új tiszthelyettesekkel egy időben tíz olyan tűzoltó tisztjelölt is esküt tett, akik még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói. Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója hangsúlyozta: a katasztrófavédelem kibővült feladatainak végrehajtásához stabil, jól képzett, elkötelezett személyi állomány szükséges.

Ezt szolgálja az egységes, megújult belügyi képzés rendszere, illetve a kormányzat az NKE-n kialakította a tisztképzést biztosító katasztrófavédelmi intézetet is – mondta. Ugyanakkor – folytatta – az új szolgálati törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az NKE hallgatói már tanulmányaik közben tisztjelölti jogviszonyban kapcsolódjanak a katasztrófavédelemhez.

Ez pedig biztosítja a kiszámítható életpálya megkezdését – vélekedett a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy a társadalom tiszteli és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet napi munkájuk során tesznek a tűzoltók. Nem véletlen, hogy a hivatás a foglalkozások elismertségi listájának élén szerepel – tette hozzá.

Továbbá, a társadalmi elismertség mellett biztos egzisztenciát is jelent – mondta Papp.

Oroszországnak folytatott kémkedéssel gyanúsítják a belga katonai elhárítás vezetőjét, aki házi őrizetben van, amióta január végén felfüggesztették hivatalából a vizsgálat idejére – jelentette pénteken a helyi sajtó bennfentes forrásokra hivatkozva.

Clement Vandenborre-t azzal vádolják, hogy bizalmas információkat adott át a szerb társszolgálat egyik munkatársának, aki az ügyészség és az illetékes parlamenti bizottság feltételezése szerint kettős ügynökként az orosz hírszerzésnek is dolgozik, illetve azzal, hogy titkos iratokat semmisített meg – írta a De Morgen című belga napilap. Egyes források szerint ugyanakkor belső hatalmi harcok állnak az ügy mögött.

A férfi tagadja az ellene megfogalmazott vádakat

Vandenborre negyven éve a szakmában dolgozik, mintegy kilencven kémelhárító tartozott az általa vezetett részleghez. A történtekről az EUObserver brüsszeli hírportál is beszámolt, kiemelve, különösen nagy kockázatot jelent, hogy Brüsszelben van a székhelye az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Bár a két nemzetközi szervezet intézményeinek védelmét a belga polgári titkosszolgálat, illetve a saját belső egységeik hivatottak ellátni, egy ilyen magas rangú kémfőnök beszervezése ennek ellenére is komoly biztonsági veszélynek számítana.

Brüsszelben körülbelül 250 kínai és 200 orosz kém tevékenykedik az Európai Unió külügyi szolgálatának egy belső jelentése szerint, amelyet nemrég ismertetett egy német újság. Az osztrák hírszerzés vezetője úgy vélekedett, hogy a belga főváros már nagyobb “kémfészek”, mint a korábban a legfőbb európai központnak számító Bécs.

Stabilizálták az ítélethirdetés után megszökött, majd üldözés közben meglőtt rab állapotát a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben – közölte Bodzay Tamás orvosigazgató-helyettes.

Tájékoztatása szerint a XV. kerületben történt lövöldözésben megsérült középkorú férfit súlyos, életveszélyes állapotban vitték az intézetbe. Szakszerű ellátása megtörtént, állapotát stabilizálták, jelenleg az intenzív osztályon ápolják – tette hozzá az osztályvezető főorvos. A 35 éves Sz. Károly a Fővárosi Törvényszék V. kerületi, Markó utcai épületében ítélethirdetés után támadta meg a biztonsági felügyelőt, akinek a fegyverét is sikerült elvennie.

A szökött rab az épületből kiérve megállított egy autót, és vezetőjét fegyverrel kényszerítette arra, hogy segítse a menekülésben. A rendőrség ezután elrendelte a főváros rendőri zárását, és hajszát indított a menekülő férfi elfogására. A rabot végül a XV. kerületi Szentmihályi út és Nyírpalota út kereszteződésénél sikerült feltartóztatni.

Mivel a rendőrök felszólítására, majd figyelmeztető lövéseire nem állt meg, a rendőrök többször rálőttek a férfira, majd elfogták. A mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.

Kína felemelkedése a világhatalmak közé lehetőséget ad a NATO-nak az együttműködésre és a párbeszédre az ázsiai országgal, de kihívás elé is állítja az észak-atlanti szövetséget – mondta a NATO főtitkára pénteken az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta, hogy Kína felemelkedésében “van lehetőség a partnerségre és a politikai párbeszédre”. A kalózok ellen Szomália partjainál folytatott küzdelem ügyében volt is már példa az együttműködésre, és a NATO fegyveres erői rendszeres kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel.

Azonban nem egy tagországot tölt el aggodalommal Kína “egyre erőteljesebb befektetési tevékenysége a kritikus infrastruktúra, például az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) területén” – mondta a főtitkár.

Jobban fel kell tárni és meg kell érteni “Kína befolyásának kiterjedtségét, és hogy mit jelent ez biztonságunkra nézve” – tette hozzá Jens Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországoknak együtt, egységesen kell cselekedniük ebben az ügyben.

Felszólalásában és az utána következő pódiumbeszélgetésen elsősorban az Egyesült Államok és európai NATO-szövetségesei kapcsolatáról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikiai-orosz szerződés (INF) kürüli helyzetről beszélt, megerősítve a NATO korábban elfoglalt álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy Washington nem fordult el Európától, és Donald Trump amerikai elnök nem tartja idejétmúltnak a NATO-t. Ezt mutatja például, hogy a szövetség történetében először állomásoznak majd Európában olyan NATO-erők, amelyek minden pillanatban hadra foghatók. Ezek az egységek nem lesznek nagyon nagy létszámúak, nagyjából ezer katonából állnak majd, de erejük számottevő lesz. Az egyik Lengyelországban állomásozik majd és amerikai vezetés alatt áll, a másik bázisa Lettországban lesz és kanadai parancsnokság irányítja – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Aláhúzta: Európa kiemelten fontos az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, számukra a kontinens jelentősége jóval túlmutat a határain. Így például az afganisztáni küldetésben súlyosan megsebesülő katonákat a németországi Ramstein légi támaszpontra szállítják ápolásra, az amerikai hadseregnek az afrikai tevékenységét összehangoló parancsnoksága pedig nem Afrika területén működik, hanem szintén Németországban, Stuttgartban – mutatott rá a NATO főtitkára.

Mint mondta, az amerikai jelenlét Európában nemcsak a kontinens biztonságát szolgálja, hanem “platformot is teremt az amerikai biztonsági érdekek érvényesítéséhez”.

A NATO az Egyesült Államok számára 28, és Észak-Macedónia csatlakozásával rövidesen 29 “barátot és szövetségest” jelent, ami Kína felemelkedésével összefüggésben is fontos. Az ázsiai ország nagyságát, kiterjedését és világpolitikai befolyásának növekedését tekintve az Egyesült Államok számára igen kedvező, “jó dolog, hogy van 29 barátja”, akik együtt a világ összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) felével rendelkeznek – fogalmazott a NATO főtitkára.

Az INF-szerződéssel kapcsolatban megerősítette, hogy a NATO közösen, egységesen dönt és cselekszik az ügyben, és nem áll szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer telepítése Európában.

2019. január 21-én népszavazást tartottak a Fülöp-szigetek déli részén található Mindanaón. Az ország második legnagyobb szigetén a referendum tárgya egy jelentős muszlim lakossággal rendelkező terület autonómiája volt. Az itt élő iszlám vallást követő népesség évtizedek óta harcot folytat a többségében katolikusok által lakott Fülöp-szigetektől való elszakadásért.

A konfliktus nagyon hosszú történelmi gyökerekre tekint vissza. A 14. századtól, tehát jóval a spanyol gyarmatosítás kezdete előttől élnek Mindanao szigetén muzulmánok. Az amerikaiak 20. század végi érkezését, majd az önálló Fülöp-szigetek létrejöttét követően azonban megindult a keresztények betelepülése az ország többi részéről Mindanaóra, az itteni termőföldek kihasználása céljából. A folyamat következtében a muszlimok az 1960-as évekre kisebbségbe kerültek a katolikusokhoz képest. A feszültségek fokozatosan nőttek, és 1969-ben fegyveres összecsapások kezdődtek a kormányerők és a felkelők között.

A következő évtizedekben többször is próbálkoztak a felek a konfliktus tárgyalásos rendezésével. A januári népszavazás is ennek a hosszú folyamatnak a részeként került megrendezésre. 2014-ben ugyanis a lázadók és a központi kormány kompromisszumot kötöttek, melynek értelmében előbbiek lemondanak szeparatista elképzeléseikről a nagyobb önállóságért cserébe.

A szavazáson 1,74 millió fő adta le voksát, ami közel 88%-os részvételi arányt jelent. A szavazók túlnyomó többsége, 85%-a az autonómiát választotta. Ez az eredmény lehetővé teszi a békefolyamat további mélyítését, ugyanis a kormány és a szeparatisták egyezségének értelmében 3 év átmeneti időszakot követően a helyi lakosság saját törvényhozást választ majd, amely pedig létrehozza a terület különálló végrehajtási rendszerét. A központi kormányzat irányítása alatt marad azonban a biztonság- és védelempolitika, valamint a külügy és a monetáris rendszer irányítása is.

A terrorizmus Mindanaón

A fegyveres összecsapások a kormány és a felkelők között ugyan már lezárultak, de a terület továbbra sem békés. Az Iszlám Állam és több szélsőséges terrorszervezet is aktív a térségben, és időről időre merényletekkel hívják fel magukra a figyelmet. Január 27-én történt a legfrissebb támadás, amelyben robbantások következtében 27 ember vesztette életét és 70-nél is többen megsérültek. A terrorcselekményre egy katolikus templom közelében került sor Mindanao Sulu nevű provinciájában.

Egy másik esemény, mely szintén jelzi a szélsőséges szervezetek itteni aktvitása által okozott problémát, hogy 2018 decemberében Rodrigo Duterte elnök a 2017 májusa óta fennálló szükségállapot meghosszabbítását kezdeményezte abból a célból, hogy az ilyen helyzetben hatalmat gyakorló katonai vezetés meggátolhassa a terrorista csoportok újraszerveződését. A javaslatot a törvényhozás jóváhagyta.

A szükségállapot kihirdetésére is az Iszlám Állam tevékenysége miatt került sor. 2017 májusában ugyanis a legnagyobb muzulmán többségű városban, Marawiban fegyveres összecsapások törtek ki, amikor katonák le akarták tartóztatni egy, az ISIS-hoz köthető terrorista csoport vezetőjét. A kormányerők és a szélsőségesek közötti harcok 5 hónapig húzódtak; ezalatt 1000-nél is többen vesztették életüket, illetve 300 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. Az összecsapások tehát nagy humanitárius problémát okoztak, a város újjáépítése várhatóan évekig elhúzódik majd.

Látható tehát, hogy nagy kihívást jelent Mindanao szigetén jelenleg a terrorizmus elleni küzdelem. A szavazás eredményeképpen létrejövő muszlim mindanaói Bangsamoro Autonóm Régió gyakorlati működésének megvalósulása ugyan még bizonytalan, de a széles körű támogatottság mindenképpen pozitív a térség békés jövőjére nézve.

A lerombolt Marawi. Forrás: www. aljazeera.com.

A ferihegyi 31R pályavég közelében álló spotter domb szomszédságában, a facsoport mögött egy másik, kisebb dombot találunk. Általában néptelen, sokkal kevesebben használják, mint a nagyobb dombot és meglepő, de akad, aki nem is tud(ott) róla. A gurulóútra és a pályára laposabb szögben lehet rálátni és olykor a kerítés tetejére telepített pengés drót is belelóg a képbe, de van, akit ez nem zavar. Engem sem, ezért a februári szép időt kihasználva, két egymást követő napon kilátogattam a kisdombra.

A kisdombtól tovább sétálva is akad annyi „hézag” a fák között, hogy egy-egy leszálló gépet lefotózzunk. Például ezt a Ryanair-járatot.

Napi járat Dubajból, egy rövid B777-200-assal.

Egy másik széles törzsű nagyvas a Közel-Keletről: katari A330-as érkezik.

A Wizz Air századik gépe egy barcelonai járatot teljesített.

Földi forgalom.

Az Air Algerie járata Bécs érintésével köti össze Algírt és Budapestet. Ezúttal egy alig hároméves B737NG-vel repültek, de 737-600-asuk is jár Ferihegyre.

A bolgár Cargo Air 24 éves B737-400-as teherszállítója vár az engedélyre.

A Ryanair berlini járata csak egy pillanatra áll meg a váróponton. Mivel kész az azonnali indulásra, az irányító a pályára engedi. Sietnie kell, mert négy mérföldre egy leszálló közelít…

…mégpedig egy „Nagy Polski”, a LOT Varsóból érkező Dreamlinere.

Elegánsan ívelt winglet a török B737-900-as gurulás közben le-fel mozgó szárnyvégén.

Magasan a küszöb felett az International Jet Management Cessna 560XLS Citation Excelje.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyek egyetértésen, többoldalú megállapodásokon alapuló formálási módjának megőrzéséért is – mondta Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a “nem megfelelő mértékű innovációs képesség”, és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a “mindenki mindenki ellen” elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának “vannak ellenfelei”. Így “Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban”.

A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető országokat éri, és “ha nem értjük meg, hogy ezek támadások mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek lesznek problémái” – fogalmazott Merkel a beszéde után tartott pódiumbeszélgetésen.

Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon – Donald Trump korábbi tanácsadója -, akik nem az “európai modell” sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben “közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre” – mondta a német kancellár. Aláhúzta: “küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért, és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problémákat”.

Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával.

“Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal” – jelentette ki Merkel.

Oroszország “politikai alapú, tudatos” kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és “nem lehet annyira rossz a helyzet”, hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal – mondta a kancellár.

Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: “egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt”.

Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is. Beszédében kiemelte, hogy “taktikai” nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását.

A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte: megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.

A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és a stabilitás szempontjából.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni az Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Mint mondta, a gondokat helyben kell megoldani.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva kiemelte, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe. Ismert ugyan, hogy Peking fenntartásokkal viszonyul a kérdéshez, mégis igen örömteli lenne, ha tárgyalások kezdődhetnek Kína lehetséges hozzájárulásáról – mondta Merkel.

Január 25-én a görög parlament is ratifikálta a görög–macedón névvita lezárására kötött Preszpa-megállapodást (a névvita történelmi előzményeiről és a megállapodáshoz vezető útról itt olvashatnak). Ezzel véget ért a majdnem 30 éve húzódó névvita, a nyugat-balkáni vitatott nevű állam hivatalosan Észak-Macedónia lett, és az egyezmény értelmében megkezdődhet a macedón euroatlanti integráció, melyet eddig a görög fél blokkolt.

Ratifikációs nehézségek mindkét oldalon

Habár a Preszpa-megállapodást 2018. június 17-én kötötte meg Macedónia és Görögország, a névvita lezárásához szükséges volt azt mindkét ország parlamentjének ratifikálni, illetve Macedóniában a szükséges alkotmánymódosítások előtt még népszavazást is tartottak.

A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország átnevezéséhez szükséges négy alkotmánymódosítást; a 120 fős macedón parlamentből 81 képviselő támogatta így szavazatával a névvita lezárását. Ahhoz, hogy hivatalosan is Észak-Macedóniának hívhassák az országot, kétharmados többséget kellett a kormányon lévő Szociáldemokrata Uniónak (SDSM) biztosítani; ellenzéki képviselők támogatását is meg kellett nyerni a kormánykoalíció 71 képviselője mellé. A jobboldali korábbi kormánypárt, a VRMO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) bojkottálta a január 11-i szavazást, így fejezve ki helytelenítő álláspontját a Preszpa-megállapodással kapcsolatban.

A VRMO magatartása nem meglepő, először tavaly nyáron akasztotta meg a névvita lezárásához vezető utat a VRMO-tag köztársasági elnök, Gjorge Ivanov azzal, hogy nem írta alá a parlament által elfogadott megállapodást. Másodszorra azonban már nem tudta gyakorolni elnöki vétóját Ivanov, hiszen a Preszpa-egyezményt másodszor is abszolút többséggel szavazta meg a macedón parlament. A VRMO ellenállása ezután a szeptember 30-án, a megállapodásról tartott népszavazáson mutatkozott meg, akkor a szavazástól való távolmaradásra szólították fel a lakosságot, hogy érvénytelen legyen a referendum. Végül valóban, a szükséges 50%-os részvételi arányhoz képest csak a lakosság 37%-a ment el szavazni; ám az egyezményt támogató voksok aránya kiemelkedő, 91% volt. Ekkor Zoran Zaev, az egyezményt megkötő macedón miniszterelnök azt mondta, ha a parlamentben nem tudnak kétharmados többséget biztosítani a szükséges alkotmánymódosításokhoz, új választások kiírását fogja kezdeményezni.

A tavaly szeptemberi népszavazáson a választópolgárok az alábbi kérdésre adhatták le igen/nem voksukat: “Are you in favour of European Union and NATO membership by accepting the agreement between the Republic of Macedonia and the Republic of Greece?”

A kérdést a VRMO manipulatívnak nevezte, és ellenezte, hogy a névvita lezárásáról szóló egyezményt összekötik az ország integrációs törekvéseivel. Az SDSM erre úgy reagált, hogy a Preszpa-egyezmény nélkül Macedónia nem indulhatna el a fejlődést hozó euroatlanti integráció útján.

Az egyezmény életbe lépéséhez szükséges utolsó állomás a görög parlament ratifikációja volt. Nemcsak a heves utcai tüntetések jelezték a még mindig tartó görög ellenérzéseket az egyezményt illetően, de az Alekszisz Cipras, görög miniszterelnök személyéről szóló január 16-i bizalmi szavazás is. A szavazást maga Ciprasz kezdeményezte, miután a baloldali, kormányon lévő Sziriza koalíciós partnere, a jobboldali ANEL párt kilépett a kormányból, kifejezve a névvita rendezésére kötött egyezmény helytelenségét. A 300 fős görög parlamentből végül 151 képviselő szavazott bizalmat Ciprasznak; a Sziriza 145 képviselője mellett a távozó ANEL párt és független képviselők támogatásával. Ciprasz úgy nyilatkozott, hogy a parlament a „stabilitásnak szavazott bizalmat”. Ezt követte a három napig tartó parlamenti vita, melynek végén 153 képviselő szavazott a Preszpa-egyezmény ratifikálása mellett; a macedón névváltoztatásra válaszul így Görögország nem fogja tovább blokkolni Észak-Macedónia euroatlanti integrációját.

Gyors lépések az euroatlanti integráció felé

A névváltoztatásra válaszul a NATO február 6-án már alá is írta Észak-Macedóniával a csatlakozási jegyzőkönyvet. Az eseményre a brüsszeli NATO Központban került sor a Szövetség 29 tagjának állandó képviselői, illetve a macedón külügyminiszter, Nikola Dimitrov jelenlétében. A csatlakozási folyamat következő állomása, hogy a szövetséges tagállamok parlamentjei ratifikálják az aláírt jegyzőkönyvet. Amint ez mind a 29 tagállam nemzeti parlamentjében megtörtént, Észak-Macedónia hivatalosan is a Szövetség 30. tagja lesz.

Görögország és Szlovénia parlamentje elsőként már ratifikálta is a csatlakozási jegyzőkönyvet; a gyors lépéseknek köszönhetően Észak-Macedónia már 2020-ra NATO-tagállam lehet. Elköteleződésük kifejezésére február 12-én NATO zászlót vontak fel Szkopjéban, a kormány épülete előtt.

A kátyúk által a gépjárművekben okozott károkat az illetékes útkezelők csak a panaszok mintegy felében térítik meg, az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A kátyúbiztosítások már évi két-háromezer forintért megköthetőek, és jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodásnál fizet kártérítést, a kátyúkárok átlagos költsége pedig 30-35 ezer forint, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A kátyúbiztosítások további előnye, hogy az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt, egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek, a térítést nem terheli önrész, és összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél – ismertetik a közleményben.

Ha az autós nem kötött kátyúbiztosítást, a kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az FBAMSZ szakemberei azt javasolják, hogy kátyúkár esetén készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett, és igyekezzünk tanúkat szerezni. Emellett a bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket.