Biztonságpolitika

A közlemény szerint az intézkedés ilyen korai bevesztésére az elmúlt napok, hetek átlagosnál melegebb időjárása miatt volt szükség. Februárban több mint ötszáz erdő- és vegetációtűz volt. Hozzátették, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, ideértve a térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

A magyar tárcavezető azt mondta: bár bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képviselnek, ez nem zárja ki a szoros együttműködést meghatározott ügyekben. “Továbbra is azt gondoljuk”, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a kapcsolatokat – jegyezte meg. Kiemelte, hogy két NATO-szövetséges államról van szó. A magyar hadsereg harcászati rádiórendszerét egy többségében norvég állami tulajdonú cég szállítja. Magyarország még 860 rádiókészüléket vásárol az idén, így összesen 4600 ilyen berendezésre fogják alapozni a honvédség belső kommunikációját.

Emellett húsz norvég katona teljesít szolgálatot Pápán, ahol egy 12 nemzetből álló, nagy teljesítményű légi szállítási képességet biztosító egység állomásozik – sorolta. Szijjártó leszögezte, hogy Magyarország támogatja Norvégia tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2021-22-es időszakra. Tárgyalnak a norvég pilótaképző akadémiával arról, hogy egy kelet-magyarországi reptéri bázison kezdjék meg az oktatást évente kétszáz kadétnak. Az ehhez szükséges pénzügyi és ingatlanvásárlási tárgyalásokat a végső fázisba juttatták – jegyezte meg.

A magyar miniszter közölte, hogy a Mol egyik legfontosabb kutatási területe a Norvégia melletti Északi-tenger. A cég 2015 óta van jelen “a norvég tengeri mezőkön”, ez idő alatt kétszeresére növelte ott a kapacitását. A jövőben százmillió dollárt meghaladó befektetést akarnak végrehajtani – jegyezte meg. Hozzátette, az Európai Unió (EU) második legnagyobb földgáz-beszállítójaként Norvégia az energiadiverzifikáció szempontjából is szóba jöhet, de jelenleg e téren kevésbé lehetséges az együttműködés az infrastruktúra hiánya miatt, mivel Szlovákia és Lengyelország között nincs gázösszeköttetés.

Tárgyaltak a migrációról is – közölte Szijjártó. Azt mondta, erre a témára szintén igaz, hogy bizonyos kérdésekben azonos a megközelítésük, míg másokban nem. Egyetértenek a helyi fejlesztési programok fontosságában. A magyar kormány úgy gondolja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van – idézte fel, megemlítve a Hungary Helps Programot.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a Norvég Civil Támogatási Alapról.

Szóba került a magyar felsőoktatás helyzete – jelezte Szijjártó. Közölte: azt mondta norvég kollégájának, hogy Magyarországon biztosított az oktatási és akadémiai szabadság, és mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények. A külföldi nyomásgyakorlás sem lehet ok arra, hogy egy szereplőnek ne kelljen betartania a jogszabályokat – hangoztatta.

Ine Marie Eriksen Söreide szavai szerint a biztonsági együttműködésről azonosak a két ország nézetei: most, hogy Európában romlott a biztonsági helyzet, fontos, hogy megreformálják, erőssé tegyék a NATO-t. Kiemelte, hogy nagyon érdekli őket, mi történik Európában. Bár nem az EU tagjai, a kontinens az övék is, ezért lényegesnek tartják annak fejlődését – hangoztatta.

A norvég miniszter kitért arra, hogy meglátogatta a CEU-t. Mindkét felet meg akarta érteni, ezért szeretett volna beszélni a külgazdasági és külügyminiszteren kívül az intézmény rektorával is. Később társadalmi szervezetek képviselőivel szintén találkozik – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy sok norvég turista érkezik rendszeresen Magyarországra.

Beszéltek arról, miként tudnák segíteni a veszélyben lévő vallási kisebbségeket, például a Közel-Keleten – közölte Söreide, aki veszélyes jelnek nevezte, hogy sok országban egyre csökken a vallásszabadság. A norvég tárcavezető is elmondta, hogy a bevándorlás bizonyos kérdéseiben nem értenek egyet. Norvégia aláírta az ENSZ globális migrációs csomagját – mutatott rá.

Az érintett 42 munkavállalóra, akiket az atomerőmű tulajdonában lévő Atomix Kft.-be szerveznek ki, az ott alkalmazott kollektív szerződés vonatkozna, ami bérben ugyan nem jelent különbséget, de a pótlékokat és a béren kívüli juttatásokat tekintve egy dolgozóra vetítve éves szinten akár több mint 1 millió forintos jövedelem-csökkenéssel jár az érdekvédők szerint.

A paksi atomerőmű szakszervezetei azt követelik, hogy a biztonsági szolgálat kiszervezése során a dolgozók ne kerüljenek anyagilag hátrányosabb helyzetbe. Arról tárgyalnak a munkáltatóval, hogy a paksi atomerőműben érvényes kollektív szerződés által biztosított juttatásokat a fegyveres őrség tagjai a következő 5 évben is megkapják.

Bártfai-Mager Andreától, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérik a szakszervezetek – a MÉSZ és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) -, hogy hagyja jóvá azokat munkáltatónál jelentkező többletköltségeket, amelyekkel biztosítható, hogy a dolgozók kiszervezése során ne érje őket kár. Az erről szóló petíció átadása előtt a MÉSZ és a PADOSZ demonstrációt tartott Budapesten a miniszter székhelye előtt az I. kerületi Vám utcában, ahol a paksi atomerőmű biztonsági szolgálatából körülbelül 25-en voltak jelen. A tüntetés végén Hatvani Jácint a tárca nélküli miniszter egyik munkatársának adta át a petíciót.

A MÉSZ elnöke elmondta, a paksi atomerőmű vezetése tavaly júniusban jelentette be, hogy 2019. március 22-i határidővel kiszervezik az atomerőműben dolgozó fegyveres biztonsági szolgálatot az Atomix Kft.-hez.

A munkáltatóval a szakszervezetek a kiszervezés bejelentése óta tárgyalnak, az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre, ezért a munkavállalói érdekképviseletek 2019. február 22-én bejelentették a munkaügyi konfliktust, amelynek a megoldására 7 nap áll rendelkezésre, ez március 1-jén jár le. Ennek megfelelően, ha a kedden benyújtott petícióra nem érkezik válasz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, akkor az atomerőmű fegyveres biztonsági szolgálata március 1-je után kész akár sztrájkba is lépni – jelentette be Hatvani Jácint.

A szakszervezeti vezető hozzátette, a paksi atomerőműben dolgozó fegyveres biztonsági szolgálat felel az atomerőmű nukleáris védettségéért, ha ezt a feladatát nem tudja ellátni, akkor jelezni kell a cég vezérigazgatójának, aki értesíti a fegyveres rendvédelmi szerveket, jelen esetben a készenléti rendőrséget. A sztrájk szándékát a kezdete előtt 72 órával kell közölni kell a paksi atomerőmű vezetésével, hogy a készenléti rendőrséggel közösen fel tudjon készülni az atomerőmű védelmére egészen a munkabeszüntetés végéig.

Paksi Atomerőmű: méltánytalanok és túlzóak a szakszervezet követelései
Méltánytalanoknak és túlzónak tartja a szakszervezeti követeléseket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a fegyveres őrség kiszervezésével kapcsolatban – közölte a Paksi Atomerőmű két szakszervezetének keddi budapesti demonstrációjára reagálva. A Paksi Atomerőműnél az esetleges átszervezések kezelése mindenkor a dolgozók érdekeinek messzemenő figyelembevételével zajlik; a mostani, törvényi kötelezettség teljesítése miatt végrehajtott átszervezést követően a fegyveres biztonsági őrök változatlan anyagi feltételek mellett végezhetik feladataikat az atomerőmű leánycégében, illetve a törvény által előírt juttatásokon felül jelentős kompenzációs csomagban is részesülhetnek. A szakszervezetek annak ellenére jelentettek be konfliktushelyzetet, hogy az üzemi tanácsban még folynak az egyeztetések – írja közleményében a vállalat.

Hozzátette azonban: “nem fúj visszavonulót”, azaz az amerikai katonai kontingenst kivonják Szíriából. Sarah Huckabee Sanders közleményben tudatta, hogy mintegy kétszáz amerikai katona, “egy kicsiny békefenntartó csoport” bizonyos ideig Szíriában marad. A szóvivőnő azonban nem pontosította, hogy ez a “bizonyos ideig” mit jelent. Erre Trump sem tért ki.

A csütörtöki közleményt azt követően adták ki, hogy Trump telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel, a nap folyamán pedig Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere tárgyalt Washingtonban Didier Reynders belga védelmi miniszterrel a szíriai helyzetről és arról, hogy az amerikai katonák kivonása után az európai csapatok maradnak-e Szíriában. Shanahan és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pénteken Washingtonban a török védelmi miniszterrel, Hulusi Akarral tárgyalt erről.

Törökországnak kulcsszerepe van Szíriában, kiváltképp egy amerikai csapatkivonás esetén. Az amerikai támogatást élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet ugyanis azért szorgalmazza az amerikai katonák maradását, mert attól tart, hogy a kurdokat meg kell majd védeni Törökországtól. Az SDF fő erejét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia adja, ezt viszont Ankara terrorszervezetnek tekinti, és többször is katonai akciót helyezett kilátásba ellene.

Trump bejelentése előtt Shanahan és Dunford is sajtókonferenciát tartott Washingtonban. Shanahan leszögezte, hogy az amerikai katonák küldetése Szíriában “nem változott”. A feladat a helyi biztonsági erők képességeinek javítása és Szíria stabilizálása – mondta, hozzátéve, hogy mindezt “stratégiai partnerség keretében” végzik.

A török védelmi miniszter kiemelte, hogy Ankarának “nincs baja” a Szíriában élő kurd népességgel. “Mi a terrorista szervezetek ellen harcolunk” – húzta alá, utalva az YPG kurd milíciára.

Dunford kijelentette: miután néhány amerikai katona továbbra is Szíriában marad, ezért meggyőződése, hogy az európai szövetségesek továbbra is részt vesznek a terrorizmus ellen harcoló koalíciós erőkben. “A katonai célkitűzésekben nincs változás, csupán az erőforrásokat igazítottuk a megváltozott fenyegetéshez” – mondta.

Grybauskaite szerint Ukrajna biztonsága az egész térség biztonságának sarokköve. “Tudjuk, mit jelent, ha megtámadnak” – jelentette ki, érvelve a Kijevnek nyújtott katonai, humanitárius és pénzügyi támogatás fontossága mellett.

A litván elnök szerint a NATO tagjai számára “nagyon fontos, hogy Ukrajna továbbá is azon az úton halad, amelyért érdemes megküzdeni”.

Duda örömét fejezte ki a három ország katonáinak közös szolgálatteljesítése felett, különösen Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései kapcsán domborította ezt ki. Ha “együtt sorakozunk fel (…) tiszteletet keltünk, és sokkal nehezebb dönteni az ellenünk irányuló akármilyen támadásról” – hangsúlyozta.

Porosenko megköszönte azt a támogatást, amelyet Varsó és Vilnius a nemzetközi színtéren, többek között az ENSZ fórumán nyújt Ukrajna területi egységét illetően. Szerinte egy “teljes értékű” ENSZ-misszió “elősegítené a békét a megszállt területen”. Kijev tavaly kérte a világszervezettől, hogy békefenntartó missziót vezényelje ki kelet-Ukrajnába.

Az ukrán elnök azt is elmondta: számít annak a nemzetközi nyomásnak a megerősítésére, amelyet Oroszországra a szankciós mechanizmusok gyakorolnak. Aláhúzta: Ukrajna jelenleg nemcsak saját szuverenitását védi, hanem szabadságot is a NATO keleti szárnyán.

A lublini székhelyű lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandárt válsághelyzetek kezelésére, különösen az Európai Unió, a NATO és az ENSZ békemisszióiban való részvételre szánják. A mintegy 4 ezer fős alakulat az uniós harci csoportok mintájára szerveződött, 2017 januárjában érte el a NATO-követelményeknek megfelelő teljes harckészültséget. Mindegyik ország egy-egy gépesített lövész zászlóaljjal járul hozzá, amelyek saját elhelyezési körzetükben maradnak, csak a hadgyakorlatok és missziók végrehajtása során kerülnek közös parancsnokság alá.

A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.

“Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket” – hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.

Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint fél százan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell – írta a levélben.

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő a lapnak azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz.

Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntető törvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nem csak a régió, hanem Európa számára is – hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

Közlésük szerint október 31-ig zajlik a Steppe Archer 19 nevű közös kiképzés, a gyakorlat résztvevői a jogszabályokat betartva arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát. A kiképzés fontosabb eseményeiről a honvedelem.hu-n adnak részletes tájékoztatást.

Az első vizsgálatok alapján emberi mulasztás miatt érkezett későn az ellátás ahhoz a fiatalemberhez, aki a Nyugati-pályaudvarnál lett rosszul kedden – mondta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Győrfi Pál emlékeztetett: kedden bejelentés érkezett a mentőszolgálathoz, hogy egy fiatalember rosszul lett. Később újabb hívást kaptak, miszerint a férfi állapota javult. Ezután ismét bejelentést kaptak a mentők arról, hogy az érintett újra rosszul van.

A mentőszolgálat ezután elsősegélynyújtókat irányított a beteghez, hogy megkezdjék az újraélesztést a mentő kiérkezéséig – mondta. A mentő a beteget a szükséges beavatkozások után kritikus állapotban vitte kórházba – tette hozzá Győrfi. A szóvivő közölte: az Országos Mentőszolgálat főigazgatója már kedden minden részletre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.

Az első vizsgálat szerint a riasztás pillanatában volt olyan szabad mentőautó, amely a beteget gyorsabban elérhette volna, mint a helyszínre irányított egység, mégsem riasztották. A hanganyagok és a számítógépes adatok elemzése alapján a mentésirányító és a mentésvezető hibázott, ezért őket a belső vizsgálat lezárulásáig az OMSZ főigazgatója felmentette a munkavégzés alól. Az OMSZ megteszi a szükséges lépéseket, hogy hasonló mentésirányítói hiba ne fordulhasson elő – mondta Győrfi.

A második feleség ekkor tett férje ellen feljelentést a rendőrségen. A bíróság emberölés miatt 13 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottra. Az ítélet nem jogerős, a férfi és ügyvédje enyhítésért fellebbeztek. A férfi és a nő 1982-ben kötött házasságot, a feleség a gyermekük halálát követően depressziós lett, majd éveken keresztül krónikus alkoholizmussal is kezelték. A házastársak kapcsolata megromlott, a férfi többször bántalmazta is a feleségét.

A férj 1999. február 11-én leitatta a nőt, majd az udvari kúthoz hívta, azzal az indokkal, hogy mutatni akar neki valamit. A kútnál azonban az asszonyt fejjel lefelé a mélybe lökte, majd a gyilkosságot megpróbálta balesetnek álcázni. A férfi másnap értesítette a tűzoltóságot, hogy a felesége a kútba fulladt. A vádirat szerint a vádlott előre kitervelten, különös kegyetlenséggel ölte meg a feleségét, mert az asszony a halála előtt több mint egy órán keresztül fulladozott – közölte a törvényszék.

A 30 éves kecskeméti férfi alig egy hónapja szabadult korábbi börtönbüntetéséből, amikor 2018. április 12-én délben Kecskeméten, a Rávágy téren az egyik társasházba bement és az emeleti lépcsőfordulóban a lakók által kihelyezett kaktuszt, pálmát és jukkát ellopta. A vádlottra eközben felfigyelt két ott lakó nő, akik felszólították őt, hogy adja vissza a virágokat. A férfi nem hallgatott rájuk és a virágokkal együtt távozott. Mintegy fél óra múlva visszatért a lépcsőházba azért, hogy az ott lévő két faládába ültetett három-három tő muskátlit is ellopja. Ezt észlelte a házban lakó 86 éves férfi, aki a lépcsőfordulóban tetten érte a vádlottat és rászólt, hogy adja vissza a virágokat. A rabló a nála jóval gyengébb fizikumú idős férfit a könyökével félrelökte, aki emiatt elvesztette az egyensúlyát és csuklóját a lépcsőkorlátba ütötte.

A viráglopásnak egy nő is szemtanúja volt, aki a lépcsőházi bejárati ajtót kezével igyekezett zárva tartani, de a rabló őt is félrelökte és a muskátlikkal együtt kimenekült az utcára. Ott a virágokat letette a földre, a még mindig őt üldöző idős férfival szembe fordult és megpróbálta ököllel arcon ütni. Az ütést a sértett kivédte, de a rabló erőszakos fellépése és fenyegetőzése miatt felhagyott támadója további üldözésével.

A virágrabló férfi a cselekmény napjának reggelén már több környékbeli lépcsőházba is bement, és a függőfolyosókról bakancsot, horgászasztalt, ruhaneműket, sőt gáztűzhely rózsafejet és edényrácsot is ellopott.

A többszörös és különös visszaesőnek minősülő vádlottat az ügyészség kétrendbeli rablás bűntettével és többrendbeli üzletszerűen elkövetett lopás vétségével vádolja, amely a bűnhalmazat és a vádlott előélete miatt akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a férfivel szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság a korábban próbaidőre felfüggesztett büntetésének végrehajtást is rendelje el. A jelenleg letartóztatásban lévő férfi bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A rendező szerint “eljött az idő”, hogy ne csak a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, november 25-én gondoljunk a családon belül bántalmazottakra. A magyar mozikban is vetített film 39 éves rendezője érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért, a vágója, Yorgos Lamprinos a legjobb vágói munkáért járó szobrot, a főszerepet alakító Léa Drucker pedig a legjobb női alakításért járó Césart vehette át.

“Szeretném ezt a filmet valamennyi Miriamnak (a film főszereplőjének neve), minden olyan nőnek ajánlani, akik nem fikcióban, hanem ilyen tragikus valóságban élnek” – mondta a díj átvételekor a színésznő, aki külön megemlékezett a feminista aktivistákról.

“Az erőszak szavakkal kezdődik, mégpedig olyan szavakkal, amelyek mindennaposnak, banálisnak hatnak, és nem is vesszük észre, hogy ezek a szavak már egy fenyegetés kezdetét jelentik” – hangsúlyozta a színésznő, aki “külön büszke arra, hogy a filmet egy férfi rendezte”.

A történet főhőse Miriam, aki a válását követően azt kéri a bíróságtól, hogy fossza meg volt férjét a közös fiúk láthatási jogától, miután a férfi erőszakosan bánt velük. A bíróság ennek ellenére a közös felügyelet mellett dönt, amit a nő nem tart tiszteletben, miközben a megfélemlített gyerek a szülők közötti konfliktus túsza lesz. A francia filmes szakma 4200 képviselője 22 kategóriában választotta ki a legjobbakat az előző évben moziba került alkotások közül a párizsi Salle Pleyel koncertteremben 44. alkalommal megrendezett gálán.

A legjobb rendező díját Jacques Audiard érdemelte ki a Testvérlövészek című filmjéért. A Halálos szívdobbanás és A próféta 66 éves rendezője harmadik alkalommal vehette át a szobrot ebben a kategóriában. Az amerikai-francia-spanyol-román koprodukcióban készült angol nyelvű westernfilm megkapta a legjobb operatőri munkáért (Benoit Debie), a legjobb díszletért (Michel Barthélémy) és a legjobb hangmérnöki munkáért (Brigitte Taillandier, Valérie De Loof, Cyril Holtz) járó Césart is.

A legjobb férfi alakítás díját Alex Lutz kapta az általa rendezett Guy című áldokumentumfilmben nyújtott alakításért. Az alkotás egy képzeletbeli idősödő táncdalénekes portréja. A film zenéjét komponáló Vincent Blanchard és Romain Greffe vehette át a legjobb filmzenéért járó elismerést.

Az elsőfilmes César-díjat a Jean-Bernard Marlin rendezésében készült, Marseille-ben játszódó Shéhérazade című alkotás érdemelte ki, amely két fiatal szenvedélyes szerelméről szól az utcai prostitúció világában. A film főszerepeit alakító Kenza Fortas kapta meg a legígéretesebb színésznőnek, Dylan Robert pedig a legígéretesebb színésznek járó díjat.

A legjobb adaptációnak járó César-díjat a Les Chatouilles (Csiklandozások) című dráma kapta meg, amelyet Eric Metayer és a főszerepet alakító Andréa Bescond rendezett. A színésznő először színpadi változatot, majd játékfilmet készített arról, hogyan tudta felnőttként feldolgozni azt a gyerekkori traumáját, hogy szülei legjobb barátja rendszeresen megerőszakolta. Az anyát alakító Karin Viard érdemelte ki a legjobb női mellékszereplőnek járó Césart.

A legjobb férfi mellékszereplő díját Philippe Katerine vehette át a Szabadúszók című vígjátékban nyújtott alakításáért. A legjobb külföldi filmnek járó Césart Koreeda Hirokazu Bolti tolvajok című thrillerének ítélte a francia filmszakma. A japán film a tavalyi cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Pálmát is. Idén másodszor adták át a közönség César-díját a francia mozikban legsikeresebb film, a Les Truche 3 című vígjáték rendezőjének, Olivier Baroux-nak. A filmet tavaly 5,6 millióan látták Franciaországban.

Tiszteletbeli César-díjjal tüntetették ki Robert Redfordot. Az Oscar-díjas amerikai színésznek Kristin Scott Thomas, Párizsban élő brit színésznő adta át a díjat.

Februárban a szokásos forgalom mellett néhány érdekesség is megfordult Ferihegyen. Ezek közül csak egy kerül be a februári spotter albumba. Ez sem a saját fotóm, ezúton is köszönet érte a készítőjének. Az albumot ezzel a képpel nyitom. 

A repülőgépmozgásokat követő internetes oldalak egyikén hosszú ideig követhető volt az amerikai külügyminisztert szállító, SAM 051 hívójellel Budapest felé tartó B 757-es, amely az US Air Force jelzésrendszerében a C-32A típusjelzést kapta. Fotó: Rozgonyi Cecília

A kormánygép után a „többiek” sorát Boeingekkel kezdem. A Norwegian B737 Max 8-asáról Mark Twain néz vissza.

Az El Al Boeing 737-900-asa a 31R pályára érkezik.

A Boeing 787 Dreamliner Rolls-Royce Trent 1000-es hajtóművének zajcsökkentő kialakítású, "fűrészfogas" gondolája.

Ez pedig a hajtómű gazdája, a LOT SP-LRA lajstromjelű B787-800-asa, amely alig nyolcórás „átkelési” idővel érkezik New Yorkból.

Dolgozik a sugárfék a Ryanair 737-esén.

Wizz Air járat indul, a háttérben a pályakeresztezésre várakozó katari teherszállító A330-as áll.

A felszálló a Wizz Air vadonatúj A321-ese, a HA-LTG, amely előző nap érkezett meg a légitársasághoz.

Egy szürke vasárnap délután a Joon A321-esével és cseperésző esővel.

Az Air Dolomiti ERJ-195-öséről ezúttal száműzték a céges színeket; a gép a Star Alliance festésmintával repül.

Ez a cseh ATR 75-ös sem a megszokott színekben látható.

Az ATR-rel azonos kategórájú turboprop, az Austrian Dash 8-asa, ezúttal nem a kék hasú változatból.

Érkezik a LOT Budapest és London City Airport között ingázó napi két járatának Embraer 190-ese.

Harminchárom éve szeli az eget az Airest Saab 340-ese. Sok más kargó géphez hasonlóan ez a légcsavaros is utasszállítóként repült sokáig.

Az egyik görög desztinációra induló Wizz Air gép mássza meg az emelkedő gurulót.

A szerb lajstromú Beech King Air közel három órán át rótta kalibráló köreit.

Lengyel Dash 8-as hátulról.

Bal főfutó a Qatar Airways A330-asán.

A török ULS A310-esének érkezését szépen végigkövette a felhőárnyék, a Nap csak oda nem sütött, ahol a gép gurult.

Egy szinte vadonatúj Airbus 321neo az izraeli Arkia Airlines színes sávjaival. A pilótafülke ablakai alá Shaike Ophir izraeli filmszínész nevét írták.

Készül a Cargo City.

A reptéri kerítés melletti fás-bokros rész lakói időnként előbújnak és futnak egyet a mezőn. Úgy tűnik jól megvannak a (gép)madarak árnyékában.

Energiaital, cigi, joghurt, üdítő … szemmel láthatóan mindenkinek megvan a maga kedvence. Kár, hogy ezt másokkal úgy tudatják, hogy szemétlerakónak nézik a repülőtér környékét.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A résztvevők a II. János Pál pápa téren gyűltek össze, a szervezők – roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták – zenét és verset egyaránt tartalmazó műsorral is készültek. Az áldozatoknak elhelyezett emléktáblát lepleztek le, amelynek közelében koszorúkat, virágokat, gyertyákat helyeztek el. Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a Deák Ferenc térre vonultak: az ott található evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be a sorozatgyilkosság áldozatainak üdvösségéért.

A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat. Úgy fogalmazott, hogy tíz éve a vészkorszak eseményeihez hasonlók történtek, “elkezdték levadászni népünk tagjait”. Ez nem történhet meg többször – jelentette ki. Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint 2007 végén “hadrendbe állt és megkezdte menetelését a cigányokkal szembeni gyűlölet”, amikor egyenruhások vonultak fel Tatárszentgyörgyön. “Szárnyat bontott a kirekesztő retorika” – vélekedett.

A cselekményeket felidézve jelezte, hogy a támadók sörétes fegyvereket, Molotov-koktélokat vetettek be. Mindenre emlékezni kell, mert fontos történelmi események zajlottak – hangoztatta Hidvégi. A RomNet főszerkesztője arról is beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke többször hangsúlyozta, hogy nem felejtenek, és ezt a néhány száz fős tömeg elismételte. Nem lehet megfeledkezni az embertelenségről, a gyávaságról – mondta, hozzátéve: öröm, hogy Európa sok országában együttéreznek velük, hasonló megemlékezéseket tartva.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét: hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig 13 év fegyházbüntetést szabtak ki.

A Visegrádi Együttműködés kialakítása

A Visegrádi Nyilatkozatot 1991. február 15-én írták alá Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői. A formáció történelmi alapja messzire nyúlik vissza: 1335-ben Róbert Károly, magyar király kezdeményezésére a cseh Luxemburgi János és a lengyel III. Kázmér uralkodók hármas találkozót tartottak a Magyar Királyság területén lévő Visegrádon. A „regionális csúcstalálkozó” célja az volt, hogy megoldást találjanak a Bécs városa, konkrétan az árumegállító joga által okozott gazdasági kihívásra, amely súlyos hátrányokkal járt a közép-európai kereskedelem számára. Megoldásképp megállapodtak egy új kereskedelmi útvonal kijelölésében, amely megkerülte a bécsi vámot. A kereskedelmen túl több politikai, sőt katonai kérdésben is fontos döntéseket hoztak, hiszen elsimították a Lengyel Királyság és a Cseh Királyság közti ellentéteket, illetve „kölcsönös védelmi megállapodást” kötöttek egymással. Ezekre a pozitív történelmi hagyományokra építkezve hívták életre az új együttműködést 1991-ben. Az eredetileg háromtagú regionális együttműködés 1993-ban vált a jelenleg is ismert négytagúvá, mikor Csehszlovákia felbomlott és létrejött a független Szlovák Köztársaság, amely továbbra is részt kívánt venni a közös formációban.

A magyar miniszterelnök által kezdeményezett együttműködés többek közt a partnerállamok közti biztonságpolitikai, azon belül is a katonai, azaz a védelempolitikai kapcsolatok fejlesztését tűzte ki célul. (Ennek magyar részről ki nem mondott célja az volt, hogy megakadályozza egy új kisantant létrejöttét a közép-európai hatalmi vákuumban.) A felek megállapodtak abban, hogy rendszeres találkozókat tartanak és összehangolják külpolitikájukat a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának lebontásával, valamint segítséget nyújtanak egymásnak az európai uniós, illetve a NATO integrációval kapcsolatban.

A védelempolitikai fejlődés korszakai

A védelempolitikai együttműködés fejlődését három szakaszra lehet bontani. Az első szakasz az alapító nyilatkozattól számítva 2004-ig tart, amikor minden visegrádi állam sikeresen felvételt nyert az Európai Unióba és az Észak-tlanti Szövetségbe. Ebben az időszakban a találkozók témáját az integráció(k) előkészítése és menedzselése dominálta. A második szakasz 2004-től körülbelül 2012-2013-ig tartott, mely során az újradefiniált visegrádi együttműködés elsődleges feladatának az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, valamint a NATO transzformációnak és műveleteinek támogatását tartotta. A harmadi szakasz, melyet az aktív kezdeményezőkészség, majd pedig az önálló védelempolitikai együttműködés gondolata jellemez, a 2010-es évek elejétől számítható. A 2012-es chicagói NATO-csúcsot, és a megváltozott biztonsági környezet (arab tavasz, ukrajnai válság, migrációs válság) kialakulását követően új lendületet nyert a visegrádi védelempolitikai együttműködés, ismét rendszeressé váltak a miniszteri szintű találkozók, valamint a védelempolitikai vonatkozású csúcstalálkozók, melyek során részletes közlemények, valamint meghatározó stratégiai dokumentumok születtek.

Az első időszak: „tetszhalott” állapot

Az Együttműködés első éveit a kevés sikerek ellenére (mint a CEFTA) inkább a kudarcok, a széthúzás és az egymással való versengés jellemezte; a közép-európai államok külön-külön lobbiztak az euroatlanti integrációjukért. Ennek oka, hogy a Visegrádi Együttműködés nem rendelkezik állandó intézményi struktúrával, ezáltal sokkal erősebben megszenvedi a részes államok politikai irányváltásait, amelyek megnehezítik az együttműködést. A kilencvenes éveket a Visegrádi Együttműködés „tetszhalott” állapotaként jellemezzük, amely egészen az 1998-as budapesti csúcstalálkozóig tartott, ahol Csehország, Lengyelország és Magyarország megállapodott abban, hogy segítséget nyújtanak a ’97-es NATO bővítésből kimaradt Szlovákiának a lemaradásának lefaragásához, és új lendületet adnak az Együttműködésnek.

A második időszak: az euroatlanti integráció támogatása

2004-ben a formáció egy fontos választóvonalhoz érkezett, hiszen minden részes állam tagjává vált mind az Észak-atlanti Szövetségnek, mind pedig az Európai Uniónak, ezáltal pedig teljesültek az 1991-ben kitűzött célok. Szükségessé vált, hogy döntsenek az együttműködés jövőjéről; megszűntetéséről vagy új tartalommal való megtöltéséről. A 2004. május 12-ei csúcstalálkozón úgy döntöttek a visegrádi államok vezetői, hogy fenntartják a Visegrádi Együttműködés kereteit, hogy elősegítsék a régió fejlődését és érdekérvényesítő képességeit.

A 2004-től kezdődő időszakban a részes államok leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy kialakítsák a megfelelő együttműködést az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség tekintetében. Önálló visegrádi védelempolitikai kezdeményezésről nem beszélhetünk. A miniszteri értekezletek és csúcstalálkozók témái legfőképpen az uniós közös kül- és biztonságpolitika, valamint a keleti bővítés voltak.

Harmadik időszak: az aktív kezdeményezés és az önálló visegrádi együttműködés időszaka

Az új időszak alapvető védelempolitikai irányvonalát az jellemezte, hogy a visegrádi országok igyekeztek meghatározni, hogy mivel tudnak hozzájárulni a NATO-képességek növeléséhez a megváltozott biztonsági környezetben. Ennek meghatározó dokumentuma a 2012. április 18-ai, a prágai védelmi miniszteri találkozón született “Responsibility for a strong NATO” nyilatkozat, melyet a 2012-es chicagói NATO-csúcs apropóján fogalmaztak meg. A nyilatkozatban a visegrádi országok kifejezték maximális támogatásukat és elhivatottságukat a 2010-es új stratégiai koncepció hármas prioritása (kollektív védelem, válságkezelés és kooperatív biztonság) iránt.

A 2013. október 14-ei budapesti csúcstalálkozó mérföldkőnek tekinthető a visegrádi országok védelempolitikai együttműködésében. A kormányfők által kiadott közös nyilatkozatban túlmennek azon, hogy a Visegrádi Négyek csupán hozzájárulnak a NATO és az Európai Unió védelmi képességeinek fejlesztéséhez, és célul tűzik ki egy saját, közös védelempolitika kidolgozását, természetesen összhangban az Észak-atlanti Szövetség és az EU törekvéseivel. A budapesti csúcstalálkozóhoz hasonló jelentőségű volt a V4 védelmi minisztereinek 2014. március 14-ei megbeszélése, ahol két, stratégiai jelentőségű dokumentumot hoztak nyilvánosságra a közös védelempolitikával kapcsolatban, melyek napjainkig meghatározzák az együttműködés törekvéseit.

Az első dokumentum a „Long Term Vision of the Visegrad Countries on Deepening their Defence Cooperation” nevet viselte, melynek célja egy hosszútávú közös védelempolitikai stratégia megalapozása volt. A biztonsági környezet értékelése (melyet törékenynek minősítettek) után megnevezik azt a három területet, melyen szükségesnek tartják az együttműködés elmélyítését, ezek a következők:

• közös képességek és a védelmi ipar fejlesztése, valamint közös beszerzések;
• többnemzeti alakulatok létrehozása;
• közös oktatások, képzések és gyakorlatok.

A második dokumentum, amely a „Framework for Enhanced Visegrad Defence Planning Cooperation” nevet viselte, a hatékonyabb védelempolitikai gazdálkodásról szólt. Miután bizonyos katonai képességek fejlesztése és fenntartása rendkívül magas költségekkel jár, ezért feladatul tűzték ki, hogy kialakítsanak egy olyan keretrendszert, amely lehetőséget biztosít azon területek felkutatására, amelyeken megvalósulhatnak a közös védelempolitikai beszerzések és fejlesztések. A gyakorlati megvalósítás elemeiként a következőket határozták meg:

• a források együttes biztosítása a visegrádi államok által;
• közös beszerzések végrehajtása;
• önálló kutatás-fejlesztés kialakítása a visegrádi együttműködésen belül.

Sikerek és kudarcok

Ha megvizsgáljuk az első dokumentumban megjelölt területeket, akkor egyaránt találhatunk sikereket és kudarcokat is. Sikeresnek tekinthető a többnemzeti alakulatok létrehozására való törekvés, hiszen 2019 nyarán másodjára kerül felállításra a V4 harccsoport, továbbá létrehoztak egy közös ABVR zászlóaljat. A közös oktatások és képzések szempontjából meg kell említeni a visegrádi országok területén található NATO Kiválósági Központokat (5), valamint a 2018-ban aláírt együttműködési megállapodást az államok védelmi felsőoktatási intézményei között.

Látható, hogy a többnemzeti alakulatok, valamint a közös képzések területén vannak sikerek és részeredmények az együttműködést tekintve. Sajnos, azonban a közös beszerzések és kutatás-fejlesztés kapcsán (melyek a szorosabb védelmi integráció irányába mutatnának) a törekvések ellenére inkább a kudarcok jellemzik a visegrádi államokat. A közös beszerzések területén számos próbálkozás történt. A kilencvenes években felmerült, hogy azonos modellekre cseréljék a volt szovjet vadászgép-flottákat, azonban ez meghiúsult. A lengyelek amerikai, a magyarok és a csehek svéd eszközöket vásároltak, míg a szlovákok megtartották a szovjet haditechnikát. Gondolkodtak egy közös, új generációs páncélozott harcjármű beszerzésében, sőt, közös modernizálásban is a T-72 harckocsikat illetően, de ezek sem valósultak meg. 2002. május 30-án hivatalosan is megállapodtak, hogy közösen hajtják végre a Mi-24 helikopterek felújítását, de ez szintén nem valósult meg. 2014-ben egy közös radarfejlesztési programot jelentettek be, amely az ígéretes indulás ellenére, végül a csehek kiszállása okán, nem valósult meg. Voltak még kisebb projektek a személyi felszerelések, a lőszergyártás összehangolása, valamint a vezetési, hírszerzési és felderítési (C4ISR) képességek terén, azonban ezek sem valósultak meg.

Értékelés

Az eredmények és a visegrádi nyilatkozat aláírása óta eltelt idő függvényében könnyedén fogalmazódhat meg bennünk negatív vélemény a védelempolitikai együttműködéssel kapcsolatban, hiszen relatív kevés sikert tud felmutatni a Visegrádi Együttműködés ebben a tekintetben. A teljes képhez azonban figyelembe kell vennünk a kooperációt gátló tényezőket is, melyből számtalan akad.

A V4 fejlődésének kulcsszava az egyensúly. A részes államok történelmét és jelenét is számos vitás pont terheli, gondoljunk csak a határon túli kisebbségek helyzetére vagy az Oroszországhoz fűződő különböző álláspontokra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági erőforrások és képességek asszimmetriáját. Ebben a kontextusban értelmezve a V4 akár sikeresnek is tekinthető, hiszen az érdekellentétek és a sérelmek ellenére már több mint két évtizede jelent biztos pontot a négy közép-európai ország kapcsolatában.

Egy elhamarkodott mélyítés az együttműködésben azonban felborítaná ezt a kényes politikai egyensúlyt, és az egyik részes tagállam akár bojkottba forduló ellenkezése ismételten „tetszhalott” állapotba juttathatná az együttműködést. Nagyon fontos ezért, hogy minden lépésnél, melyet az intézményesítés vagy az együttműködés mélyítése kapcsán tesznek az államok, tekintettel legyenek a konszenzusra való törekvésre és ezáltal a folyamatok időigényességére. Ezen szempontok figyelembe vételével kell véleményt alkotnunk a védelempolitikai együttműködés mértékével és minőségével kapcsolatban.

Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát – írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótták le kegyeletüket a sírnál.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét, a romák ellen rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságért hárman tényleges életfogytiglant, a negyedrendű vádlott pedig 13 év fegyházbüntetést kapott.

A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület dolgozta ki a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjainak kárenyhítéséről szóló programot. A program során az áldozatok hozzátartozói kártérítésben részesültek – írták.

A 77 éves bostoni milliárdos ellen egy floridai tengerparti városban, Jupiterben emberkereskedelem és prostitúció ügyében folytatott hosszas nyomozás után emeltek vádat, valamint több mint két tucat ember ellen. Közülük 25 gyanúsítottat letartóztattak, így annak a masszázs-szalonnak a két tulajdonosát is, ahol a prostituáltak hálózatát működtették. Pénteken, helyi idő szerint kora délután tartott sajtókonferenciájukon a nyomozóhatóságok bizonyító erejű videófelvételeket mutattak be minden egyes gyanúsítottról. Köztük volt Kraft is.

Daniel Kerr jupiteri rendőrfőnök bejelentette azt is, hogy a hónapokig tartó nyomozás után a rendőrség tíz masszázs-szalont zárt be emberkereskedelem és prostitúció miatt. Kraft és a New England Patriots szóvivője, Aaron Salkin közleményt adott ki.

“Határozottan cáfoljuk, hogy Kraft úr bármiféle törvényellenes cselekedetben vett volna részt. Mivel folyamatban lévő jogi ügyről van szó, a továbbiakban elzárkózunk a kommentároktól” – olvasható a kommünikében. Az NFL szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

Kraft 25 évvel ezelőtt 172 millió dollárért vásárolta meg a Patriots csapatát, amely az NFL legsikeresebb csapatainak egyike lett. Tíz alkalommal került a döntőbe és hatszor meg is nyerte. Az idei, február elején tartott Super Bowlon is a Patriots győzött. A csapat mai értékét szakértők négymilliárd dollárra becsülik, elsősorban a támadók vezérének, Tom Bradynek köszönhetően.

Pintér kiemelte: a további öt új intézet építésének előkészületei után már a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések. A kiskunhalasi börtön ezekhez szolgál mintául a kivitelezés megvalósításában – tette hozzá. A belügyminiszter elmondta: a büntetés-végrehajtási intézet új kórházát speciálisan alakítják majd ki. Az teljesen más lesz, mint a tököli, egy kiválóan felszerelt városi kórházban az ellátásra szoruló fogvatartottakat egy új szárnyban helyezik majd el.

A kormány az eddig bevezetett életpályamodell továbbfejlesztésével a büntetés-végrehajtásban dolgozók megfelelő munkakörülményeinek és jobb anyagi feltételeinek megteremtésén dolgozik – közölte Pintér. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy a kormány 2010-ben megfogalmazta a büntetés-végrehajtási intézet legfontosabb feladatát: a jól képzett hivatásos állomány és a biztonságos fogva tartási körülmények megteremtése mellett az elítéltek visszavezetését a munkaközpontú társadalomba.

Ismertetése szerint az akkori helyzetet a túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézetek, a kevés munkahely, és gyakran a képzetlen munkaerő jellemezte, a kormány éppen ezért férőhelybővítési programba kezdett, amelynek első lépéseiként kisebb átalakításokat, zárkabővítéseket végeztek. A Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kialakítása már egy más minőséget jelent – hangsúlyozta. A korábbi menekültügyi befogadóközpont átalakításával létrejött 472 férőhelyes börtönben a férfi és női elítéltek elhelyezése az európai normáknak is minden tekintetben megfelel – mondta a belügyminiszter.

Pintér üzenetértékűnek nevezte, hogy az új börtön kialakításában mintegy 250 fogvatartott vett részt. Bizonyították, hogy lehet a büntetés-végrehajtásban fogvatartottakkal megfelelő munkát végezni, és fel lehet szerelni egy börtönt saját gyártású eszközökkel – tette hozzá.

Tóth Tamás, az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta: Kiskunhalason az ország legmodernebb börtöne készült el, a jelenleg létező legfejlettebb biztonságtechnikai rendszerrel. Az intézetben minden adott, hogy az ott dolgozók a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket jó körülmények között, jó színvonalon végezhessék – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy legutóbb 16 éve, 2003-ban, Veszprémben adtak át új börtönt Magyarországon.

Az országos parancsnok kiemelte: a 2001-ig honvédségi laktanyaként, majd később menekültügyi őrzött befogadóközpontként működő kiskunhalasi épületegyüttes jelentős megtakarítással járó külső és belső átalakításában olyan elítéltek vettek részt, akik a munkálatok elvégzéséhez szükséges szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat már a börtönben szerezték meg.

Így a 2018 őszén kezdődött kivitelezés egy része, a bontás, a kőműves és villanyszerelő munkák, a kertépítés, valamint a börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények és az ágyak gyártása a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatottak munkájával valósult meg – sorolta.

A börtön területén – arra törekedve, hogy a lehető legtöbb fogvatartott dolgozhasson – egy szabászatot és varrodát is kialakítottak, illetve megteremtették az elkészült termékek raktározásának feltételeit is. A varrógépek használatának betanítását követően kiskunhalasi varrodában egyebek mellett börtönöknek és kórházaknak készítenek ágyneműhuzatokat és lepedőket. Kialakítottak továbbá egy hatágyas, általános belgyógyászati és fogorvosi rendelővel ellátott egészségügyi körletet is. Az udvari sétálót a már meglévő edzőeszközök köré építették.

Hasonló fenyegetés ért továbbá 14 iskolát, két állami intézményt és három lakóházat is. Mindegyik bombariadó hamisnak bizonyult. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A nyomozás adat szerint a 37 éves, budapesti F. Attila két társával együtt hőpapírszalagokat lopott, majd megbízta a szintén 37 éves, fegyverneki Cs. Norbertet, hogy azokból hamis bérleteket készítsen. A hamis jegyeket, bérleteket 26 embernek adták el – írták.

A tájékoztatás szerint a rendőrök F. Attilát és Cs. Norbertet 2016 októberében a IV. kerületben elfogták; a budapesti férfinél akkor több mint 180 ezer forint készpénz és 14 hamis bérletszelvény volt, amelyeken különböző személyiigazolvány-számok szerepeltek. A rendőrök a két elkövető lakásán több mint száz hamis bérletet, hőpapírtekercseket és hőnyomtatót foglaltak le – fűzték hozzá.

Az újpesti rendőrök a két férfit többek között tízrendbeli csalás, hatvanrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, a hőpapírszalag eltulajdonításában részt vevő két férfit rongálás és lopás miatt, a 26 vásárlót pedig szintén hamis magánokirat felhasználása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az eljárás az ügyészségen folytatódik.

Azt, hogy a Cirkon létezik és hogy fejlesztése “a menetrend szerint halad”, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a szerdán az orosz parlament két háza előtt elmondott beszédében. Állítása szerint a Kalibr szárnyas rakéták hordozására alkalmas hajókról vagy tengeralattjárókról felbocsátható, kilencszeres hangsebességgel haladó (a 9 Mach óránként 11025,4 kilométeres, másodpercenként pedig 3,0627 kilométeres sebességet jelent) rakéta hatótávolsága ezer kilométer.

Putyin beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket állít hadrendbe Európában, akkor Moszkva a kifejlesztés alatt álló új hiperszonikus eszközeivel nemcsak a befogadó országokat, hanem azokat a célpontokat is “kénytelen célba venni”, ahol a telepítésről döntöttek.

Az orosz elnök gyakorlatilag arra szólította fel az amerikai döntéshozókat, hogy végezzenek számításokat az új orosz fegyverek sebessége és hatótávolsága alapján, és hogy lássák be: azok hamarabb elérik a céljukat, mint a Moszkvára Európából kilőtt rakéták, amelyek repülési ideje szerinte 10-12 perc. Az állította, hogy az amerikai rakéták Ukrajnába vagy Georgiába telepítése sem jelentene “nagy nyereséget a számukra”.

Putyin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz nukleáris doktrína továbbra sem számol az első csapás lehetőségével – éppen az új fegyverek paramétereinek köszönhetően.

A TASZSZ állami hírügynökség által idézett Vszevolod Hmirov nyugállományú ellentengernagy, a műszaki tudományok kandidátusa azt mondta, hogy az amerikai partoktól 500 kilométerre lévő tengeralattjárókról vagy hadihajókról felbocsátott Cirkon rakéták segítségével öt perc alatt megsemmisíthetők a hadvezetés kulcsfontosságú egyesült államokbeli központjai a partvonaltól számított több mint 500 kilométeres sávban. Mint mondta, egyebek között azok az objektumok is, ahonnan a potenciálisan Európába telepítendő rakétákat irányítanák.

Hmirov úgy vélekedett, hogy ennyi idő alatt a cél felé tartó rakétákat a legjobb esetben csak észlelni lehet, de elfogni már nem. Állítása szerint a Cirkonhoz hasonló hiperszonikus eszközök bármilyen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszert képesek “átütni”, ezért nem lehet ellene védekezni. Az általa vázolt távlati elképzelés szerint ha a Csendes-óceán keleti és az Atlanti-óceán nyugati medencéjében, a nemzetközi vizeken két-három olyan orosz hajó vagy tengeralattjáró cirkálna, amely 40 ilyen rakétát hordoz, akkor ezeknek a központoknak a megsemmisítése garantált.

Alekszadr Mozgovoj, a Nacionalnaja Oborona című katonapolitikai és haditechnikai hetilap szerkesztője az orosz kormánylapnak, a Rosszijszaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy a Cirkon legnagyobb előnye röppályájának stabilitása; a rakéta “rángás és kilengés” nélkül halad a cél felé, ezért megbízhatóan irányítható. Mint mondta, az eszköz képes a nagyobb túlterhelés nélküli manőverezésre, de egyúttal ő is azt hangsúlyozta, hogy az egyenes röppályán haladó Cirkont sem lehet lelőni, mert nincs rá idő.

Az ugyancsak állami Sputnik rádió adásában Konsztantyin Szivkov, az Oroszországi Rakéta- és Tüzérségtudományi Akadémia (RARAN) elnökhelyettese, a haditudományok doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO elhárító rakétarendszerei jelenleg legfeljebb másodperceként egy kilométeres sebességgel haladó célok megsemmisítésére alkalmasak. A Cirkon ezeknél háromszor gyorsabb, ezért elfogásának valószínűsége a százalékezredekkel mérhető, vagyis “elméletileg megsemmisíthetetlen”, és “úgy halad át a rakétavédelmi rendszereken, mind forró kés a vajon”.

Szivkov az mondta, hogy a Cirkon a tengeri hadszíntereken radikálisan megváltoztatja az erőviszonyokat, mert anélkül képes csapást mérni flottakötelékekre, hogy a fedélzeti légierő hatáskörébe érne. Közölte, hogy a Cirkon kilövésére az azonos méretű Onyiksz rakétákat hordozó cirkálók alkalmasak.

A The Insider című orosz ellenzéki hírportál Vagyim Lukasevicset, a Szuhoj fejlesztőiroda volt konstruktőrét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy a Cirkon hiperszonikus sebességű szárnyas rakéta. “Nincs benne semmilyen elvi újdonság. A hiperhangsebesség terén a az elvi újdonság a hiperhangsebességű hajtómű. Ilyen nincs benne. Hagyományos rakétahajtóművei vannak” — nyilatkozott Lukasevics.