Biztonságpolitika

A közelgő futószezonra tekintettel ingyenes önvédelmi oktatást szerveztek nőknek Budapest XII. kerületében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Hegyvidéki Önkormányzat és a MoM Sport támogatásával három alkalmas, februári vasárnapokon tartandó önvédelmi oktatáson vehetnek részt az érdeklődők. A részvétel a Hegyvidéken élőknek ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kezdeményezést egy tavaly nagy sajtóvisszhangot kapott eset kapcsán indították, amikor egy futónőt ért támadás.

A sajtótájékoztatón az önkormányzat által fejlesztett Pánikgomb elnevezésű applikációt is bemutatták. Az ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás segítségével két gombnyomással tárcsázható a Hegyvidéki Rendészet segélyhívó száma, miközben az alkalmazás automatikusan megküldi a bejelentő aktuális tartózkodási helyének címét és GPS-pozícióját a rendészet, valamint a hívó által korábban beállított emberek számára. További információ található erről a www.hegyvidek.hu oldalon.

Sárfalvi Péter, az Emmi sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: mindenkit sokkolt a tavaly októberi hír, miszerint egy magyar bajnok futónőt megtámadtak. Azt mondta, mind az önvédelmi oktatás, mind az applikáció óriási segítség lehet a magányosan sportolóknak. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés országos szintűvé fejlődik majd.

Váczi János alpolgármester azt mondta, a XII. kerület “sportos kerület”, itt nagyon népszerű a futás, a Városmajorban, a Gesztenyéskertben és a Normafánál is van futókör. Hozzátette, biztonságos is a kerület, nagyon jó a kapcsolatuk a helyi rendőrséggel, van külön rendészetük, polgárőreik.

Közölte, az emberek még nagyobb biztonsága érdekében fejlesztették ki a mobiltelefonos alkalmazást, amelyet a XII. kerület területén bárki használhat vészhelyzet esetén.

Buranits Ildikó, a MoM Sport ügyvezető igazgatója azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nők és férfiak, gyermekek és idősek rendelkezzenek önvédelmi ismeretekkel. Elmondta, hogy múlt vasárnap lezajlott az első önvédelmi oktatás, teltházzal.

Mezei György muay thai, thaibox szakoktató arról beszélt: olyan önvédelmi programot állítottak össze, amellyel a szabadban sportoló nők nagyobb eséllyel háríthatnak el egy esetleges támadást.

Fél kilogramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak a rendőrök egy irodában Budapest XIX. kerületében. Elfogtak négy férfit, lefoglaltak négymillió forint készpénzt és egy nagy értékű luxusterepjárót is – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 49 éves budapesti I. Zoltán és társai ellen. A magyar férfi rendszeresen értékesített kokaint a XIX. kerületi irodájában.

Szerdán összehangolt akciót tartottak a nyomozók a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységével közösen. Elfogtak egy 41 éves magyar férfit, aki korábban az irodában járt. Az autójában a nyomozók 25 gramm kokaint találtak, amit lefoglaltak.

A TEK munkatársai az épület előtt elfogták az onnan távozó I. Zoltánt és 23 éves szír bűntársát, valamint az irodában elkaptak egy 59 éves szintén szír állampolgárt, aki ugyancsak a bűnözői csoport tagja volt.

A KR NNI munkatársai átkutatták az irodahelyiséget, ahol 500 gramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak. A kábítószer hígításához és porciózásához szükséges eszközökön és 4 millió forint készpénzen túl az I. Zoltán használta nagy értékű luxusterepjárót is lefoglalták.

Az elfogott négy férfit gyanúsítottként hallgatták ki. I. Zoltánnak és 23 éves szír társának kezdeményezték a letartóztatását, a két másik férfi szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Adatgyűjtési gyakorlatának megváltoztatására kötelezte a Facebookot a német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt), a hatóság csütörtökön kihirdetett döntése szerint a német felhasználók megakadályozhatják, hogy az amerikai társaság korlátlanul gyűjtse adataikat.

A versenyhivatal közleményében rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint a felhasználó csak azzal a feltétellel léphet a Facebook közösségi portál tagjai közé, hogy az üzemeltető összekapcsolhatja és egy közös felhasználói profilba szervezheti a portál használata révén keletkező adatait a társaság más termékeinek (például Instagram, WhatsApp) használatával keletkező adataival, és úgynevezett harmadik – nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó – honlapok, alkalmazások, szolgáltatások használata során keletkező adataival is.

A hatóság szerint ezen két ponton változtatni kell. A Facebook továbbra is szabadon gyűjthet adatokat különböző termékein, de csak akkor szervezheti össze az egyazon személyről, de más-más termék használata révén keletkező adatokat egy egységes Facebook-profilba, ha az adott felhasználó ehhez hozzájárul. Továbbá a nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó honlapokról, alkalmazásokról származó adatokat is csak a felhasználó hozzájárulásával rendelheti hozzá az illető Facebook-profiljához.

A versenyhivatal “az adatok egyfajta belső szétválasztására” kötelezi a Facebookot. A társaság így már nem kötelezheti a felhasználókat arra, hogy hozzájáruljanak a közösségi portálon kívül keletkezett adataik “gyakorlatilag korlátlan gyűjtéséhez és hozzárendeléséhez a felhasználói profilokhoz” – emelte ki a közleményben Andreas Mundt, a hatóság vezetője.

Aláhúzta, hogy Németországban a Facebook uralja a közösségi portálok piacát, részaránya a naponta aktív felhasználók körében meghaladja a 95 százalékot. Ezért különleges versenyjogi kötelezettségek vonatkoznak rá, és figyelembe kell vennie, hogy “a Facebook-felhasználók gyakorlatilag nem tudnak áttérni más közösségi portálra”.

Az internetezők a jelenlegi szabályok szerint vagy elfogadják a társaság rendkívül kiterjedt adatgyűjtési és adatfelhasználási gyakorlatát, vagy nem használhatják a Facebookot. Ez pedig “kényszerhelyzet”, amelyben “szó sincs az adatfelhasználási feltételek önkéntes elfogadásáról” – hangsúlyozta Andreas Mundt.

Az ARD országos közszolgálati televízió szerint a versenyhatósági döntésnek egyelőre nincsenek gyakorlati következményei. A Facebook várhatóan kifogást emel a Bundeskartellamt határozatával szemben, és hosszadalmas jogi vita kezdődik. Közben a társaság tovább dolgozik majd portáljai, alkalmazásai üzenetküldő szolgáltatásainak egyesítésén, aminek következtében még nehezebb lehet a különböző helyeken keletkező adatok szétválasztása egymástól.

Az amerikai elnök helyett Mike Pompeo külügyminiszter tájékoztatta az amerikai kongresszust a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró törökországi meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatokról – jelentette be péntek este a külügyminisztérium egyik szóvivője, aki azonban részleteket nem hozott nyilvánosságra a külügyminiszter tájékoztatójából.

A kongresszus február 8-áig, péntekig adott határidőt Donald Trumpnak, hogy beterjessze jelentését arról, kit tart felelősnek az amerikai kormányzat Hasogdzsi meggyilkolásáért, és tervez-e a kormány szankciókat bárki ellen. Péntek délutánig a kongresszus nem kapott erről szóló jelentést a Fehér Háztól, és mint kiderült, Trump helyett a külügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat.

A CNN hírtelevízió a kormányzat egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézve azt közölte: “Az elnök fenntartja magának a jogot, hogy csakis arra alkalmas időben tegyen lépéseket a kongresszusi bizottság kérésére.”

A Fehér Ház egy nappal azt követően döntött így, hogy a The New York Times című lap a hírszerzési jelentéseket közvetlenül ismerő amerikai és külföldi forrásokat idézve azt állította: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös 2017-ben azt mondta egyik főtanácsadójának, hogy “golyót eresztene” Hasogdzsiba.

Rijád azt elismerte, hogy a rendszerkritikus újságírót 2017 novemberében előre megfontolt szándékkal, a trónörökös közvetlen környezetében tevékenykedő emberek egy csoportja gyilkolta meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Azt azonban mindig cáfolta, hogy a bűncselekményre Szalmán herceg adott volna parancsot, vagy ő egyáltalán tudott volna a gyilkosságról. A The Washington Post című lap ugyanakkor a Központi Hírszerző Ügynökségre (CIA) hivatkozva arról írt, hogy a trónörökös rendelte el az újságíró megölését.

Csütörtökön az ENSZ különleges jelentéstevője, Agnes Callamard – aki nemzetközi emberi jogi vizsgálatot folytat az ügyben – azt közölte, hogy “a brutális gyilkosságot szaúdi állami tisztviselők tervezték el és hajtották végre”. Callamard továbbá megállapította, hogy a szaúdi hatóságok akadályozták a vizsgálatokat.

Adel al-Dzsubeir, aki tavaly decemberig a sivatagi királyság külügyminisztere volt, pénteken Washingtonban Pompeo külügyminiszterrel tárgyalt. Az egyeztetés után tartott sajtóértekezleten Al-Dzsubeir azt állította: nem Szalmán herceg adott utasítást Hasogdzsi meggyilkolására. Kijelentette: azt szeretné, ha az amerikai kongresszus megvárná a szaúdi büntetőeljárás végét.

“Azt tesszük, amit tennünk kell, elismertük a tévedésünket, nyomozást folytatunk, vádat emelünk, felelősségre vonások vannak” – fogalmazott a szaúdi politikus. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kongresszusban a Szaúd-Arábiának címzett bírálatokat politikai megfontolások motiválják.

Szaúd-Arábiában január eleje óta tart a gyilkossággal megvádolt tizenegy személy pere, közülük öt emberre a főügyész halálbüntetést kért.

MiG-29 Szimulátor Bajnokság, pizsamaparti, koncert, piknik mellett kiállítások és előadások is szerepelnek a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum idei programjában.

Marsi Gabriella, a RepTár Szolnok Nonprofit Kft. marketing igazgatója az MTI-nek elmondta: március 9-én második alkalommal rendezik meg a MiG-29 Szimulátor Bajnokságot. A zsűrizést idén is neves repülős szakemberek vállalták, a versenyt a látogatók kivetítőn keresztül követhetik.

Március 15-én Minyó 50 címmel kamarakiállítás nyílik a RepTárban a Mi-8 helikopter magyarországi szárnyalásának 50 évéről. Ezen a napon a RepTár Esték előadásának témája a Mi-8-as helikoptercsalád elmúlt öt évtizede a Magyar Légierőben lesz, előadó Lente Zoltán, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis századosa.

Április 13-án pizsamapartira hívják a családokat, ahol a résztvevők élményeken keresztül, szórakoztató módon ismerkedhetnek meg a helyszínekhez kapcsolódó tematikákkal.

Május 26-án a gyermeknap alkalmából izgalmas programokkal várják a látogatókat. A meglévő élményelemek mellett – akadálypálya, 4D mozi, szimulátorok, játszótér, pilótapont – további meglepetéseket kínálnak az érdeklődőknek.

Június 22-én, a Múzeumok éjszakáján hosszabb nyitva tartás mellett tartanak tárlatvezetéseket. Emellett a RepTár Esték keretein belül az Eltérített, lelőtt, elszabadult, eltűnt repülőgépek című előadást hallhatják az érdeklődők Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagytól.

Augusztus 31-én piknik keretében a látogatók kipróbálhatják az akadálypályát, a 4D-s mozit, a szimulátorokat, a játszóteret és a pilótapontot. Emellett további repülős tematikájú meglepetésekkel, izgalmas programokkal várják az érdeklődőket.

Október 23-án Roncsok új élete címmel nyílik kiállítás. A második világháború idején mintegy háromezer repülőgép zuhant le a mai Magyarország területén. A lezuhant roncsokat tilos volt a civil lakosságnak elszállítania, ennek ellenére nagyon sok esetben a helyi lakosok szinte teljesen újrahasznosították a lezuhant repülőgépek darabjait, ezáltal repüléstörténeti értékmentést hajtottak végre. Sok esetben az eltett roncsdaraboknak köszönhetően sikerült egy-egy történetet kideríteni. Ezeknek a történeteknek a nyomába eredt Magó Károly roncskutató, az este előadója.

Marsi arról is beszámolt, hogy ritkaságokkal bővült a RepTár kiállítása. A múzeum megnyitása óta folyamatosan érkeztek értékes felajánlások, amelyek felölelték a repüléstörténetet a korai aviatikától (Ujvári-hagyaték) a második világháborún át (Zoltay-hagyaték) egészen napjainkig. A felajánlások mellett a RepTár megvásárolt második világháborús tárgyi emlékeket és különböző könyvgyűjteményeket. A Magyar Katonai Repülés Története kiállítás a felajánlásoknak és a vásárlásoknak köszönhetően olyan ritkán látható tárgyakkal bővült, mint a Taube modellje, a Magyar Aviatikai évkönyv 1929-ből vagy a MALERT tablója 1939-ből.

Kiemelte: repüléstörténeti szempontból is jelentős gép került a RepTár hangárjába, amely a Lepke, a Június és a Góbé mellett negyedikként hirdeti a vitorlázórepülés szépségét. A Délvidéki Aero Club Vitorlázórepülőgép Szakosztálya ajánlotta fel “nyugdíjazott” kedvenc fagépét, a Piratot.

Megütötte az ittas sértettet, aki elesett, beütötte a fejét, amelybe később belehalt; a Fővárosi Főügyészség halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a vádlott, egy 49 éves férfi 2017. november 20-án, a kora délutáni órákban a III. kerület, Miklós téren és környékén sétált a kutyáival. A Harrer Pál utcában a férfi felfigyelt a 62 éves, ittas állapotban lévő sértettre, aki az utcán vizelt. A vádlott ezt szóvá tette a sértettnek, ami miatt rövid szóváltásba keveredtek egymással, majd a sértett elindult a Miklós tér irányába. Az azonos irányba tartó vádlott kissé lemaradva követte. A 62 éves férfi útközben hangosan és trágár módon szidalmazta a 49 éves férfit, aki felgyorsítva utolérte, és folytatták a korábbi szóváltásukat.

A vita hevében a vádlott egy alkalommal fejen ütötte a sértettet, aki hanyatt esett, beütötte a fejét, elveszítette az eszméletét. A sértettet a mentők kórházba szállították, ahol szakszerű ellátást kapott, azonban a sérülése miatt 2018. elején elhunyt. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a tipikus és sokak által egyszerű indulati cselekménynek tartott egyszeri ütés is könnyen végződhet tragédiával.

A budapesti rendőrök a Terrorelhárítási Központtal együttműködve fogtak el egy férfit, aki ellen három elfogatóparancs volt érvényben; gáz-riasztó fegyvert, kést és boxert is találtak nála – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint a 35 éves W. Péter ellen a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitánysága kábítószer birtoklás miatt bocsátott ki elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék pedig azért kereste, mert csalás és sikkasztás miatt kiszabott büntetésének letöltésére nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe. W. Pétert a rendőrök átszállították a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe – tették hozzá.

Csehország is kivonja katonáit Afganisztánból, amennyiben az amerikai hadsereg erői távoznak az országból – közölte Lubomít Metnar cseh védelmi miniszter.

A amerikai katonák kivonását Afganisztánból Donald Trump vetette fel a napokban. Metnar azt mondta, ha az Egyesült Államok kivonja vagy csökkenti katonái számát Afganisztánban, Prága is követni fogja.

“Amennyiben (Afganisztánban) változásokra kerül sor, például az amerikai katonák számának csökkentésére vagy kivonására, mi is hasonló módon fogunk reagálni. Ha az amerikaiak távoznak Afganisztánból, mi úgyszintén” – mondta a cseh védelmi tárca vezetője az interjúban.

Metnar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak még nem döntöttek, s jelenleg csak mérlegelik az Afganisztánból való távozás lehetőségét. Úgy vélte, bárhogy is alakulnak a dolgok, hosszú és bonyolult folyamatra kell számítani.

Afganisztánban 2018 végén mintegy 350 cseh katona teljesített szolgálatot. A tavalyi év folyamán öt cseh katona vesztette életét az ázsiai országban, s többen megsebesültek. Ezekkel az áldozatokkal együtt a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 29 katonáját veszítette el.

A tragikus afganisztáni események kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükséges-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban.

A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi.

A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint azonban megkérdőjelezi a katonák külföldi bevetésének szükségességét.

Mostantól egyedi kóddal azonosítják a legtöbb gyógyszert a patikákban és a kórházakban – közölte a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt.

A közlemény szerint két biztonsági elemet vezettek be a gyógyszerek eredetiségvizsgálatára: a már említett egyedi azonosítót és az úgynevezett manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat). Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy kétdimenziós kódban elhelyezett adatsor, amely minden egyes dobozon egyedi, és amelynek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és gyógyszer-nagykereskedők ellenőrzik.

Az adatok ellenőrzéséhez szükség van az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, vagyis uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszereket létrehozására. Ezek együttesen alkotják az európai gyógyszer-azonosítási rendszert. Az európai rendszer 28 országban működik, kétezer gyógyszergyártót és -forgalmazót, hatezer gyógyszer-nagykereskedőt, 140 ezer közforgalmú gyógyszertárat és ötezer kórházi gyógyszertárat kapcsol össze.

Mint írták, a HUMVO alapítói a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a “VÉDETTSÉG” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.

Rendőr lőtt le tévedésből egy nőt a nyílt utcán az erdélyi Maros megye Magyaró településén – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség.

A szerencsétlen eset péntek este történt, amikor a rendőrök egy olyan gépkocsit próbáltak megállítani, amelyik sofőrje egy korábbi ellenőrzőpontnál elmenekült a rendőrök elől. A száguldó gépkocsi sofőrje az elfogására Magyaróra kirendelt rendőröknek sem engedelmeskedett, ezért az egyik rendőr fegyvert rántott, és lőtt, ám nem az autót, hanem az utcán gyalogosan közlekedő asszonyt találta el.

Az 59 éves nőt előbb a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári sürgősségi kórházba szállították, az orvosok küzdenek az életéért.

A Szegedi Járási Ügyészség a letartóztatását kezdeményezte annak a két szerb állampolgárságú férfinak, akik megpróbáltak kirabolni egy boltot Szeged belvárosában.

A gyanú szerint a harmincnégy és harminckilenc éves elkövetők 2019. február 6-án, kora este, egy szegedi üzlethez mentek, azzal a szándékkal, hogy onnan pénzt visznek el. Az idősebbik gyanúsított bement a boltba, majd felszólította az eladót, hogy adja át a bevételt. Az elkövető elővett a ruházatából egy bárdot, valamint egy kést, amelyekkel fenyegető mozdulatokat tett. A másik elkövető eközben a bolt előtt várakozott és figyelt. A boltba belépett egy vásárló, ennek hatására az elkövető elrakta a bárdot és a kést, majd távozott az üzletből.

A Szegedi Járási Ügyészség az öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő nyomozásban a gyanúsítottak letartóztatását indítványozta, szökés, elrejtőzés veszélye, valamint annak a veszélye miatt, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a gyanúsítottak a bizonyítási eljárás megnehezítésére törekedhetnek.

A Szegedi Járásbíróság az indítványról a mai napon ülésen dönt.

Egy közbeszerzési eljáráson részt vevő személyszállító cég ügyvezetőjét arra próbált rávenni három férfi, hogy adja át cégét számukra – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint az autóbuszvonalak üzemeltetésével foglalkozó cég 2013-ban közbeszerzési eljárásra jelentkezett résztvevőként egy 17 milliárd forintot meghaladó értékű ajánlattal. A cég ügyvezetőjét, a sértettet megkereste egy 46 éves férfi, és megkísérelte rávenni, hogy – egy ismeretlen megbízói kör részére – adja el a cégét, mert csak ebben az esetben nyerheti meg a cég a közbeszerzési eljárást.

A 46 éves férfi többször – egy alkalommal 47 és 57 éves társai jelenlétében – azzal fenyegette a cég vezetőjét, hogy ha nem adja el a vállalkozást, és az nem nyeri meg a közbeszerzési eljárást, akkor több milliárd forintos bevételtől esik el a cég.

A Fővárosi Főügyészség a három férfi ellen kényszerítés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A bíróság – nem jogerős ítéletében – a vádlottakat a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, a 46 éves férfit 8 hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió 250 ezer forint pénzbüntetésre, társait pedig egymillió és 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Még el sem telt a január, és már hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Huszonnégy eset áldozatot is követelt, csak az elmúlt hétvégén öt ember halt meg lakástűzben.

A katasztrófavédelem statisztikai adatai szerint januárban eddig átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. A legtöbb lakástűz egy-két négyzetméteres, azonban naponta három-négy otthon semmisül meg az emberi gondatlanságra visszavezethető tüzek miatt.

A téli időjárás kedvez a lakástüzek kialakulásának. Az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, intenzíven kell fűteni. Január utolsó hétvégéjén öt ember vesztette életét lakástűzben. A halállal végződő lakástüzek áldozatai szinte kivétel nélkül egyedül élő idős emberek. A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy figyeljenek egyedül élő idősebb szomszédjukra, ismerősükre. Egy füstérzékelő beszerzése megoldást jelenthet, hiszen a statisztikák szerint nem csak haláleset nem következett be, de még nagyobb tűz sem keletkezett azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő.

Egy jó minőségű füstérzékelő néhány ezer forintba kerül és a tűz keletkezésének legelején jelez. Az érzékelő hangos sípolását meghallva még van idő kimenekülni a lakásból, vagy az otthon lévők akár még saját maguk is meg tudják fékezni a kezdeti lángokat anélkül, hogy testi épségüket kockáztatnák.

A legtöbb lakástűz a fűtéssel, főzéssel, dohányzással, hibás, nem megbízható elektromos eszköz használatával hozható összefüggésbe. Ezekre érdemes odafigyelni:

• Azokban a háztartásokban, ahol fával fűtenek, ne legyen túl közel a tüzelő a kandallóhoz, cserépkályhához, vagy kazánhoz.
• Ne fűtsenek háztartási hulladékkal! Az olyan kéményben, ahol akár csak két hétig szeméttel fűtenek, annyi korom és kátrány rakódik le, mint egy teljes fűtési szezonban egy olyan kéményben, amelynél megfelelő tüzelőt használtak.
• Ahol rendszeresen szeméttel fűtenek, ott előbb-utóbb meg fog gyulladni a kéményben lerakódott kátrány és korom. A kéményről másodpercek alatt átterjed a tűz a ház tetejére.
• Gyakori, hogy a dohányzás vezet sérüléssel járó, vagy halálos lakástűzhöz. Fekve, ágyban ne dohányozzanak, ne aludjanak el hamarabb, mint a cigaretta.
• A régen épült házakban több elektromos eszköz együttes használata túlterhelheti a hálózatot, ami miatt tűz keletkezhet. A régi elektromos rendszereket vizsgáltassuk felül egy villanyszerelővel!
• Ha a biztosítékot rendszeresen lecsapják az elektromos eszközök, ha az elosztó, a hosszabbító, vagy a konnektor elszíneződött, el van deformálódva a hőmérséklettől, ne használjuk és hívjunk villanyszerelőt!

A közép-európai térség legjobb haderejévé kell válnia a Magyar Honvédségnek – mondta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor, aki kedden tartotta éves értékelő és feladatmegszabó értekezletét, az M1-en úgy fogalmazott: a honvédség a katonák egyéni felszerelését és a haditechnikai eszközeit egyaránt modernizálja.

A miniszter kiemelte: nem szabad azzal foglalkozni, hogy a lemaradást pótolják. Előrébb kell tekinteni, olyan innovációt kell bevonni a Magyar Honvédség fejlesztésébe, amely a jövő kihívásainak megfelel – mondta, példaként említve, hogy a kibertérben is kutatás-fejlesztésre van szükség. Ezért is hozták létre a kiberhadműveleti központot a Magyar Honvédségben, s folyamatban van a kiberakadémia megalakítása.

Benkő leszögezte: olyan honvédséget kell építeni, amely az ország védelmi képességét szolgálja. Olyan képességet kell fejlesztenünk, amely Magyarország biztonságát szolgálja – közölte. A miniszter a feladatok közül kiemelte a fiatalok megszólítását, amelynek egyik fontos eleme a honvédségi életpályamodell felvázolása.

Néhány évvel ezelőtt az Air Base blogon már volt szó a Magyar Honvédség JAS39-eseinek fegyverzetével foglalkozó szakágról. Először a rakéták időszakos ellenőrzését és előkészítését végző Egyesített Műszaki Állomásra (EMÁ) látogattunk, majd a légi és földi célok elleni rakéták függesztését mutatták be a Gripen század fegyveresei, végül a gépágyú töltését is megnézhettük. Az azóta eltelt időszakban bombákkal bővült Gripenjeink fegyverzete, ezért ismét ellátogattam az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra, ahol a lézerirányítású GBU-12-es és a nem irányított Mk 82-es bombák gyakorló változatát függesztették a fegyveresek.

A történet évekkel ezelőtt kezdődött, amikor az addig Sidewinder, AMRAAM és Maverick rakétákkal dolgozó kecskeméti fegyvereseknek meg kellett ismerniük az új jövevényeket, a 277 kg-os GBU-12-es lézerirányítású és a hagyományos, nem irányított Mk 82-es bombákat. A képzést a bombákkal együtt érkező amerikai kiképző csoporttól kapták. A kiképzők egy rövid elméleti képzést tartottak arról, amit a magyar fegyvereseknek feltétlenül tudniuk kellett a bombákról ahhoz, hogy dolgozni tudjanak velük. Ezután a gyakorlati képzésre helyezték a hangsúlyt. A házon belüli módszertani képzésre akkor került sor, amikor már mindkét bombatípusból rendelkezésre állt egy-egy összeszerelt darab. Az addig megszokott rakétákhoz képest a bombákkal annyiban van egyszerűbb dolguk a fegyvereseknek, hogy az előbbiekben hajtómű is van, míg utóbbiakat a gravitáció segíti a célba.

*

A fegyveres szakágon belüli munkamegosztás úgy történik, ahogy a rakétafegyvereknél már bevált: a bombák szét- és összeszerelését az EMÁ, a függesztést a Gripen század fegyveresei végzik. A gyakorló bombák függesztésére két okból kerülhet sor. Az egyik a műszakiak igénye, ha egy új ember képzése vagy egy régen gyakorolt függesztés miatt az ismeret felújítás a cél. Ekkor a Repülő Műszaki Zászlóalj (RMZ) törzse dönti el, hogy milyen fegyver kerül fel a repülőgépre, és elvégzik a függesztést. A másik a hajózók kiképzési igénye. A Gripen fegyverrendszere valósághűen képes szimulálni az egyes fegyvereket. Ha azt az információt kapja, hogy a gépre lézerirányítású bombát függesztettek, akkor úgy kezeli, mintha valóban ott lenne az adott fegyver. Azonban ez is olyan, mint bármely más szimuláció: olyan, mint az igazi, de mégis más. A fegyver fizikai jellemzőiből adódó sajátosságokat nem képes szimulálni, hiszen teljesen más, ha valóban fent van a bomba, és tömege valamint aerodinamikai tulajdonságai miatt „húzza” a szárnyat és hatással van a gép repülési tulajdonságaira. Ezért a pilóták kiképzési igényétől függően időről időre sor kerülhet a bombák függesztésére.

Függesztés előtt a bomba útja az EMÁ-tól indul. Az ott dolgozó fegyveresek az igények alapján összeszedik a bomba alkatrészeit, ellenőrzik működőképességüket, papírjaik érvényességét, szemrevételezik, hogy nincs-e rajtuk külsérelmi nyom, azután összeépítik a bombatesttel. Az előkészítés végeztével ledokumentálják, hogy mi került a bombára. Az EMÁ-nak dokumentálni kell, hogy ha van a bombában gyújtó, hogy van beállítva, az irányítófejet (CCG – Computer Control Group) mikor ellenőrizték, meddig jó, stb.. Ez a dokumentum az EMÁ-nál marad, de az adatokat filccel felírják a bomba oldalára - ahol függesztés után sem takarja semmi - valamint a CCG-re.

Az összeszerelt bombát ezután átszállítják a századhoz, ahol megtörténik a bomba átadás-átvétele. Átvételkor a század fegyveresei szintén megnézik, hogy nincs-e külsérelmi nyom a bombán, ellenőrzik a dátumokat, a feliratozást, és a bombán elvégzett összes munkát. Ha minden rendben van, ledokumentálják az átadás-átvételt, és ettől kezdve a századnál van a bomba, ők felelnek érte. Éles bombát csak a lőszertárolóban tárolnak, de a gyakorló bombákat a század is tárolhatja, sőt akár hetekig is náluk lehet, mire felkerül valamelyik Gripenre. Ez alatt sok kézen megy át, mozgatják is, sérülés is keletkezhet rajta. Ezért mielőtt kikerül a repülőgéphez, a fegyveresek ismét átnézik, ugyanúgy, mint amikor átvették az EMÁ-tól. Ha mindent rendben találnak, a bomba kikerül a géphez.

A repülőgéphez kiszállított bombát megszállja a függesztést végző fegyveresek csoportja. A svéd előírás minimum három emberrel számol, de Kecskeméten a biztonságos végrehajtás érdekében négy fegyveres dolgozik egy bomba függesztésén. Ez a bizonyos negyedik ember a függesztés megkezdése előtt egy eligazítást tart, ahol elmondja, hogy mivel fognak dolgozni és milyen veszélyei vannak a feladatnak. Ugyancsak ő az, aki meggyőződik arról, hogy a környéken ne legyen dohányzás, más szakág ne dolgozzon a repülőgépen, és hogy az áramtalanítva, zárt fülketetővel álljon készen a függesztésre. Függesztés közben pedig ügyel, hogy minden szabályosan, az AMP nevű dokumentációban (Aircraft Maintenance Publications) leírtak szerint történjen.

Mielőtt a bomba a repülőgép alá kerül, a pilonba behelyezik a függesztmény normál és vészoldását végző, nitrogénnel töltött palackot, a CGES-t (Cold Gas Energy Source). Ezután az emelők akasztásához szükséges adapter kerül a pilonra. Az adapteren számozással jelölik, hogy melyik fegyvertípushoz hova kell akasztani a mindennapokban csak „pecának” nevezett emelőt. Ha ez kész, jöhet a bomba, amely hevederekkel rögzítve egy gurítható keretre helyezett bölcsőn pihen.

Az emelést a bomba két oldalán egy-egy ember végzi kézi emelővel, úgy, hogy a bombát bölcsővel együtt feltekeri a pilonhoz. Emelés közben a fegyvert egy harmadik ember tartja egyensúlyban - ez a három fő a svédek által előírt alaplétszám. Amíg a bomba nincs a pilonon, addig feszesen kell tartani, nem szabad elengedni. A két emelőt tekerő ember nem tudja betenni a földi biztosítékot (safety pin), ez annak a dolga, aki egyensúlyban tartja a bombát. Amikor a bomba felkerül a helyére, behelyezik a földi biztosítékot, ami mechanikusan meggátolja, hogy a függesztő szemek kinyíljanak. Ezt a biztosítékot majd csak akkor veszik ki, amikor a gurulás megkezdése előtt a hajózó jelzi a féktuskók elvételét. A kivett biztosítékot a fegyveresek felmutatják a pilótának.

Miután a bomba biztosítva a helyén van, leengedik a bölcsőt és kitolják a kocsit a gép alól. Lekerül az emelő adapter is. Mielőtt a függesztmény rögzítésének nyomatékra húzása megtörténik, ellenőrzik, hogy minden rendben van-e, és a huzal, amelyik oldásnál élesíti a fegyvert, valamint lézerirányítású bomba esetében azok a további huzalok, amelyek nyitják a stabilizátorokat és elindítják az irányítófejben lévő termoakkumulátort (thermal battery), a megfelelő helyen vannak-e elvezetve. A következő mozzanat, hogy az AMP-ben leírt nyomatékra húzzák a függesztmény rögzítését. (A fegyvereken kívül a póttartályt és a célzókonténert is nyomatékra húzzák.) A nyomaték értéke minden függesztménynél más és más.

Nyomatékolás után még egyszer ellenőrzik, hogy nyomatékolva van, nem lóg semmi, és a földi biztosíték is a helyén van. Amikor mindezzel elkészülnek, beírják a repülőgép könyvébe, a fegyveres részhez (Armament Report), hogy az adott gép milyen fegyverrel van függesztve. Írnak egy műszaki jelentést is (Technical Report), hogy azon a napon, azon a repülőgépen, abban a körben, ki milyen munkát csinált. Valamennyi adat bekerül a repülőgép műszaki állapotát feldolgozó Fenix számítógépes dokumentációs rendszerbe, amely rögzíti, hogy az adott gép milyen fegyverrel repült. A szoftver ebből számolja a szárny és a pilon élettartam csökkenését.

*

A magyar Gripenek első ízben 2018 júniusában oldottak éles bombát a svédországi Vidsel lőterén, a Légi Fölény 2018 gyakorlat során. A kecskeméti fegyveresek a kiutazás előtt és a helyszínen is gyakorolták a bombafegyverzet előkészítését és függesztését. Műszaki okokból feladat nem maradt el.

* * *

 Fotó: Szórád Tamás

Londonban lesz a NATO-tagállamok vezetőinek következő csúcstalálkozója decemberben – jelentette be a katonai szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg arról számolt be, hogy a csúcsértekezlet jó alkalom lesz a szövetséges országok állam-, illetve kormányfői számára, hogy megvitassák az aktuális és jövőbeli kihívásokat, s biztosítsák a NATO alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen szavatolni a tagállamok lakosságának biztonságát.

“Hálásak vagyunk az Egyesült Királyságnak, hogy helyszínt ad a NATO 70. évfordulós találkozójának. Az alapítást követően Londonban volt a NATO első székhelye. Az Egyesült Királyság egyike volt a tizenkét alapító tagnak, és máig kulcsfontosságú szerepet játszik a szövetségben” – közölte a főtitkár.

Észak-Afrika

Feszültség az algériai–tunéziai határon

Újra megnyitották az Algéria és Tunézia közötti határátkelőt a tunéziai Bouchebka városánál december 18-án. A határátkelő lezárására december 16-án került sor, miután  zavargások törtek ki, melyek során felháborodott tunéziaiak kövekkel támadtak az algériai határőrségre, valamint blokkolták az áthaladó kamionforgalmat. Azt követően szabadultak el az indulatok, hogy az algériai hatóságok letartóztattak két tunéziai állampolgárt, mituán azok megfelelő iratok hiányában kíséreltek meg belépni Algériába.

Bolton kritikája

John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a Heritage Foundationnak fejtette ki a nyugat-szaharai konfliktus megoldatlanságával kapcsolatos elégedetlenségét. Bolton kiemelte azzal kapcsolatos problémáját, hogy a konfliktusban érdekelt felek 27 év alatt sem tudtak közelebb jutni a szembenállás lezárásához. A nemzetbiztonsági tanácsadó kommentárjában éles kritikát fogalmazott meg az ENSZ békefenntartó misszióinak hatékonyságával kapcsolatban, valamint kifejtette, hogy Washington nyomást fog gyakorolni a Biztonsági Tanács tagjaira, hogy a hagyományos 1 éves periódusról 6 hónapra csökkentsék a nyugat-szaharai misszió mandátumát. Bolton kritikáját egy nappal a konfliktusban érdekelt felek részvételével lezajlott, ám jelentős előrelépést nem hozó genfi találkozót követően fejtette ki.

Lavrov Marokkóban

VI. Mohammed, Marokkó királya fogadta az Oroszországi Föderáció külügyminiszterét, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyér hivatalos marokkói látogatása várhatóan új lendületet ad a két ország közötti kapcsolatoknak. Az esemény tiszteletére a Királyi Hivatal közleményt adott ki, amelyben kifejtették, hogy az orosz külügyminiszter látogatása annak a két ország közötti mélyreható stratégia partnerségnek a része, amely az uralkodó 2016-os moszkvai látogatását követően kezdődött. A két ország közötti egyre jobb kapcsolat lehetőséget teremt arra is, hogy Rabat és Moszkva minél jobban megerősítse a politikai és gazdasági kapcsolatokat. A marokkói uralkodó hivatalos látogatásra hívta Marokkóba Vlagyimir Putyin, orosz államfőt is.

Algéria elnökválasztás előtt

Abd el-Azíz Buteflika, algériai elnök 2019. április 18-ra írta ki az elnökválasztás időpontját. Az algériai Belügyminisztérium közleménye szerint január 22-ig 32 fő jelezte indulási szándékát az elnöki címért folytatott küzdelemben. A 81 éves, 2013-as agyvérzése óta kerekesszékbe kényszerült Buteflika szándékai még egyenlőre ismeretlenek. Bár az 1999 óta hatalmon lévő Buteflika egyelőre még nem jelezte azon szándékát, hogy újra induljon az elnöki cím megszerzéséért. Az elnöknek (és mindenkinek, aki indulni szeretne az elnöki posztért) március 4-ig van lehetősége arra, hogy jelezze indulási szándékát.

Macron az emberi jogok fontosságára hívta fel al-Szíszí figyelmét

Kairóban fogadta Abdel Fattah al-Szíszí, egyiptomi elnök francia kollégáját, Emmanuel Macront. Az államfői találkozón a francia köztársasági elnök az emberi jogok fontosságára hívta fel al-Szíszí figyelmét. A két vezető harminc üzlet aláírásáról állapodott meg Franciaország és Egyiptom között; összesen több száz millió dollár értékben, és ennek során ragadta meg a lehetőséget Macron, hogy a sajtótájékoztatón kifejtse véleményét az egyiptomi kormányzatról. „A stabilitás és tartós béke megtalálható az egyén méltóságának és a jogrendnek a tisztelete mellett. Továbbá a stabilitás keresése nem társítható az emberi jogok megkérdőjelezésével.”

A szudáni hadsereg számára nem opció az állam bukása

A szudáni hadsereg vezetője, Kamal Abdul Maarouf szerint az Omar al-Bashir ellen folyó zavargások és tüntetések az állam létét veszélyeztetik. A tüntetők egy része a tüntetők támogatását, és a Bashir-rendszer elleni harc együttes folytatást kérik a hadseregtől. A szudáni vezérkari főnök, Maarouf tábornok ugyanakkor kijelentette: „A fegyveres erők nem engedik a szudáni államot elbukni vagy az ismeretlenbe csúszni.” A tüntetéseket az áremelkedések és a készpénzhiány váltotta ki, de gyorsan a Bashir-rendszer elleni demonstrációkká nőtték ki magukat.

Támadás a líbiai Külügyminisztérium ellen

December 26-án öngyilkos merénylettel összekötött támadást hajtottak végre fegyveresek a líbiai Külügyminisztérium Tripoliban található épülete ellen. A támadás első szakaszában fegyveresek hatoltak be a minisztérium épületébe, a második szakaszban pedig az épület közvetlen közelében hajtottak végre pokolgépes támadást. A hatósági közlemény szerint legalább három ember életét vesztette, és további tíz pedig megsérült a támadás folyamán. A támadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

Újabb harcok Tripoliban

Négy hónapos „nyugalmat” követően január 16-án kiújultak a harcok a Tripolit irányításuk alatt tartó milíciák között. A város feletti ellenőrzés újraosztásáért folyó vetélkedés tavaly szeptemberben odáig fajult, hogy a líbiai főváros majdnem egy hónapon keresztül a milíciák közötti összecsapások helyszínévé vált. Végül az ENSZ líbiai missziójának (UNSMIL) segítségével szeptember végére sikerült a szembenálló felekkel elfogadtatni a tűzszüneti megállapodást. A január közepén kirobbant harcok többek között a tavaly megkötött tűzszüneti megállapodás felbomlásával fenyegetnek. Mind az ENSZ líbiai missziója, mind pedig a hivatalos líbiai kormány elítélte az eseményeket, és az egyezmény betartására szólítja fel a feleket. Az összecsapásokban legalább két ember életét vesztette.

Szíriai polgárháború

A szíriai ellenzék utolsó fellegvára

A török hadügyminiszter, Hulusi Akar még december 19-én arról számolt be, hogy a török hadsereg készen áll kiszorítani Szíriai észak-nyugati tartományaiból a kurd autonómia hadseregének számító SDF-et (Syrian Democratic Forces). Ezzel szemben január 28-án az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azt nyilatkozta, hogy a HTSh (a Levanti Felszabadító Tanács arab akronímja), vagyis az Al-Kaida szíriai nyúlványának előrehaladása – az egyébként török befolyás alatt álló észak-nyugati tartományokban – összeegyeztethetetlen az Asztanában megkötött orosz–török egyezménnyel, miszerint Ankara felelősséget vállal a terrorista csoportok felszámolására, hogy ezzel párhuzamban fegyvermentes övezet jöhessen létre közös felügyelettel.

Az amerikai kivonulás mellett a terrorszervezet előrenyomulása bizonytalanná tette részben az SDF, részben az utolsó megmaradt ellenzéki terület sorsát. Míg Ankara a kurdok elleni hadművelet árnyéka alatt teret adott a szélsőséges iszlamista csoportok terjeszkedésének, addig Moszkva és Damaszkusz a terrorista csoportok fenyegetése által jutottak újabb jogosultsághoz egy esetleges offenzívát illetően. Ezzel esélyessé vált, hogy Idlíb tartomány a közeljövőben visszakerül a kormányerők felügyelete alá, az orosz hadsereg támogatásával. Az amerikai szerepvállalás megszűnésével párhuzamban új dimenziókat kapott nemcsak az orosz nagyhatalom, de a török, iráni és szaúdi regionális hatalmak befolyása is.

Az amerikai hadsereg kivonulása Szíriából

Donald Trump, amerikai elnök 2018 decemberében a Szíriában állomásozó csapatok gyors, majd lassú kivonásáról egyeztetett Recep Tayyip Erdogan, török elnökkel. Az Egyesült Államok döntését az elnök azzal magyarázta, hogy az észak-szíriai terrorista szervezeteket (Iszlám Állam) részben legyőzték, ezért nincs szükség a nagyhatalom jelenlétére – döntésével egyik párt sem értett egyet, James Mattis, védelmi miniszter lemondott. Recep Tayyip Erdogan, török államfő előzetesen megköszönte Washingtonnak a régióban tett erőfeszítéseit.  Ugyanakkor az Egyesült Államok kifejezte, hogy a kurdok elleni török támadás gazdasági szankciókat vonhat maga után. Washington a feszültség csökkentése érdekében egy 30 kilométeres ütközőzóna létrehozását javasolt a felek között. Az USA mellett az európai nagyhatalmak is arra figyelmeztették Törökországot, hogy a kurdok elleni egyoldalú offenzíva a térség destabilizációjához vezethet.

Tovább folytatódik Dzsamál Hasogdzsi ügye

A török főügyészség a december eleji elfogatóparancs kiadása után Szaúd-Arábiát a nyomozás eredményeinek nyilvánosságra hozatalára kérte fel. Az nemzetközi közösség közbenjárásával Agnes Callamard, az ENSZ diplomatája Törökországba utazott, melynek kapcsán a törökök a kitervelt gyilkosság felelősének kézre kerülését remélik.

Palesztin–izraeli konfliktus

Izrael jövőjének trilemmája

Az izraeli telepek növekvő száma hosszabb távon egy igen nehéz döntés elé sodorja az ország vezetését, amely alapvetően meghatározza az állam jövőbeli arculatát is. A problémát az jelenti, hogy a palesztin lakosságszám meghaladta a zsidó lakosságszámot, amelynek következtében Izrael nem maradhat meg zsidó és demokratikus államnak, miközben az egész Szentföldet az ellenőrzése alatt tartja. A zsidó jellegből, a demokráciából és a megszállt területek ellenőrzéséből álló trilemmában szimultán csupán két tényező tud megvalósulni, amelynek következtében három különféle forgatókönyv áll rendelkezésünkre.

Hamarosan befejeződik a Gázai övezetnél épülő izraeli tengeri határkerítés építése

A tengerszint feletti, hat méter magas, 200 méter hosszú és víz alatti szenzorokkal felszerelt kerítés építése a 2014-es Izrael és Hamasz között lezajlott háború következtében kezdődött, amikor a háború alatt egy Hamasz-kommandó csónakkal kelt át Izrael területére egy akciót végrehajtani. Ezzel egy időben egy új, 65 km hosszú, föld feletti és alatti szárazföldi kerítés építési munkálatai is megkezdődtek az övezet határán, amely előreláthatólag az év végére készül el.

Nem újítja meg a Hebronban állomásozó ideiglenes nemzetközi megfigyelő misszió (TIPH) mandátumát Benjamin Netanyahu

Az izraeli miniszterelnök döntését azzal indokolta, hogy nem engedi egy olyan nemzetközi erő további működését, amely Izrael érdekei ellen tevékenykedik. A missziót jelenlegi formájában 1997-ben, az izraeliek és palesztinok közötti megállapodás részeként telepítették Hebronba azzal a céllal, hogy felügyelje a palesztin lakosság jogérvényesülését, illetve dokumentálja az esetleges jogsértéseket.

2018 legmeghatározóbb eseményei a palesztin területeken

Az Al Jazeera összesítésében többek között a Gázai övezetben zajló „Visszatérés Menetéről”, a Nakba 70. évfordulójáról, Benjamin Netanyahu ománi látogatásáról, valamint az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezéséről (a témában megjelent korábbi cikkünk ide kattintva olvasható) olvashatnak rövid összefoglalót.

Lemondott a Palesztin Hatóság miniszterelnöke, Rami Hamdallah

A miniszterelnök lemondására azután került sor, hogy a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmoud Abbas bejelentette egy új kormány létrehozásának szándékát. Habár állítása szerint az új vezetés hatálya kiterjed majd a Gázai övezetre is, azonban a kormányalakításban csupán a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) tagszervezetei vehetnek részt, így az övezetet uraló Hamaszt, illetve a területen jelentős erőt képviselő Iszlám Dzsihádot kizárta a kormányalakításból, amely döntéssel lényegében a jelenleg is fennálló párhuzamos politikai vezetést konzerválja. Tovább csökkenti az alakuló kormány legitimitását, hogy a PFSZ több tagszervezete is jelezte, hogy nem kíván részt venni a folyamatban. Az új palesztin vezetés felállításának célja valószínűleg a Fatah hatalmának megszilárdítása, a Hamasz jelentős megerősödése, illetve Mahmoud Abbas támogatottságának folyamatos csökkenése lehet, melyet a Palestinian Centre for Policy and Survey Research (PCPSR) decemberi közvéleménykutatása mutatott ki.

Libanon

Véget ért az „Északi Pajzs Művelet”

A december 3-án indult izraeli művelet célja a Libanonból Izrael területére behatoló Hezbollah-alagutak feltárása és hatástalanítása volt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelentése szerint a művelet keretében összesen hat ilyen határon átnyúló, a 2006-os háború lezárásaként elfogadott tűzszüneti feltételeket sértő alagutat sikerült megsemmisíteniük. Válaszul a Hezbollah vezetője, Hassan Nasrallah a Mayadeen TV-nek adott interjújában csodálkozásának adott hangot, hogy az IDF csupán most bukkant az alagutakra, mert állítása szerint egyikük már 13 éve épült. Továbbá kijelentette, hogy az alagutakat képesek újra felépíteni, illetve ha szükséges, alagutak nélkül is be tudnak hatolni Izrael északi részére.

A választások után nyolc hónappal felállt az új kormány Libanonban

Több mint nyolc hónappal a májusi választások után alakult meg az új libanoni kormány.   A kormányalakítás nehézségét az ország konfesszionális rendszere adja, amelyben az egyes miniszteri tisztségek betöltésének alapfeltétele egy-egy meghatározott vallási felekezethez való tartozás. (A libanoni választási rendszerről szóló korábbi cikkünket ide kattintva olvashatják.) A kinevezéseknél így a politikai hovatartozás mellett egy újabb dimenziót is számításba kell venni. A politikai döntésképtelenség a rendszer velejárója, amelyre jó példa, hogy a jelenlegi államfő megválasztása két és fél évbe, a választások kiírása kilenc évbe, míg a költségvetés elfogadása tizenkét évbe telt. Az ország gyenge gazdasági teljesítménye és a politikai instabilitás okozta bizonytalanság komoly társadalmi következményekkel is jár; 2017-óta jelentősen nőtt az öngyilkosságok száma. Libanonban a statisztikák szerint átlagosan hatóránként követnek el öngyilkossági kísérletet, amelyekből minden tizedik sikeres.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Felde Bence (Szíria), Ibrahim Imre (Szíria), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Shadeh Fadi (palesztin–izraeli konfliktus és Libanon), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika).

Cáfolta a román külügyminisztérium, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemei sértenék a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés rendelkezéseit.

Pénteken kiadott közleményében Bukarest “irrelenvánsnak” minősítette az orosz védelmi minisztérium erről szóló álláspontját, leszögezve, hogy a dél-romániai Deveselun felállított, ballisztikus rakéták elfogását szolgáló rakétaelhárító rendszer nem képezi az INF-szerződés tárgyát.

A Teodor Melescanu román külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtikár közti egyeztetés nyomán kiadott bukaresti kommüniké a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira hivatkozik, amelyek leszögezik, hogy az euroatlanti térség védelme szempontjából nélkülözhetetlen rakétaelhárító rendszer – amelynek egy részét Románia fogadta be – nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást.

“Az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan félretájékoztat, amikor ennek ellenkezőjét állítja, és csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy maga sérti meg az INF-szerződést” – állítja a bukaresti külügyminisztérium.

A bukaresti tárca arra reagált, hogy Oroszország a Romániában telepített Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer és csapásmérő drónok megsemmisítését követelte az Egyesült Államoktól csütörtökön.

Washington múlt pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Négy Csongrád megyei helyszínen számolt fel drogültetvényt a rendőrség. Elfogtak öt férfit, lefoglaltak egyebek mellett tíz kiló marihuánát és 7,5 millió forint készpénzt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a 41 éves szegedi K. Péter és társai ellen. A férfi abban állapodott meg négy bűntársával, hogy lakóhelyeiken kannabisz növényt fognak termeszteni az ő útmutatása alapján.

Az ültetvények kialakításában egymást segítették, összesen négy helyszínen kezdték meg a termesztést.

Szerda reggel összehangolt akciót tartottak a rendőrök. A három szegedi, egy makói és egy magyarcsanádi helyszínen elfogták a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható öt férfit, és felszámolták a négy ültetvényt.

Összesen 196 tő kannabisz növényt, mintegy tíz kilogramm már leszüretelt és szárított marihuánát, 7,5 millió forint készpénzt, két nagy értékű autót, valamint a termesztéshez és porciózáshoz szükséges eszközöket foglaltak le a különböző helyszíneken.

K. Pétert és a szintén 41 éves szegedi L. Mihályt jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntett, három társukat bűnszövetségben elkövetett kábítószer birtoklása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Az öt férfinak kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a közleményben.

Az orosz diplomácia és hadsereg mindent megtesz annak megakadályozására, hogy az amerikai rakéták megjelenjenek a Baltikumban – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“Mindent megteszek, hogy ez ne következzen be. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, akinek részünkről köze van a külpolitikai tevékenységhez, a védelmi szférához és a biztonság szavatolásához, egy csapatként fog dolgozni azon, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amely mindannak az összeomlását jelentené, ami évtizedeken át az európai biztonság lényegét jelentette” — fogalmazott a diplomata.

Elmondta, Oroszország kész arra, hogy fontolóra vegye azokat az amerikai javaslatokat, amelyek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés kiszélesítésére és más országoknak az abba történő bevonására vonatkoznak. Nem vetette el annak lehetőségét, hogy Oroszország ezekre kedvezően reagáljon, de hozzátette, hogy Washington részéről mindeddig egyetlen konkrét javaslat sem érkezett az új paktum lehetőségével kapcsolatban.

Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump az unió állapotáról szóló, szerdán elmondott éves beszédében kijelentette: nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. Az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője rámutatott, hogy azok az államok, amelyek rendelkeznek az INF-szerződés által betiltott eszközökkel, nem érdekeltek egy mindenkire kiterjedő megállapodás megkötésében.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy Washington “nagyon kemény” intézkedéseket léptet életbe Oroszország katonai feltartóztatására. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fél válaszolni fog ezekre.

Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.