Biztonságpolitika

Dacic elmondása szerint Beghjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott: “Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk”.

Dacic a Kurirnak elmondta, már hozzászokott a fenyegetésekhez, de először történt meg vele, hogy egy albán politikus ilyen közvetlen módon fenyegesse meg. “Ez azt mutatja, hogy nagyon idegesek, mert kicsúszik a lábuk alól a talaj” – fogalmazott a szerb külügyminiszter. Kiemelte, a koszovói miniszter fenyegetésére azzal reagált, hogy tájékoztatta: Koszovó Szerbia része, ezért ott is ő a külügyminiszter, Pacolli pedig csak a segédje.

“A koszovói albánok megszokták, hogy mindent erőszakkal szereznek meg, de most kemény fába vágták a fejszéjüket, én a fenyegetések ellenére sem hátrálok meg” – magyarázta Dacic.

A koszovói külügyminiszter kijelentését élesen bírálták a szerb politikusok, és azt várják, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió is megszólal az ügyben.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, egyelőre azonban nem történt jelentős előrelépés. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A tudósítás szerint a polgárháborúban a fegyverek segítségével mind a síita húszik, mind pedig a jemeni kormányerők, illetve az őket támogató Szaúd-Arábia vezette koalíció sok helyi törzs és milícia vezetőjének a hűségét igyekeztek megvenni. Az így szerzett fegyvereket pedig később eladták.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szerint azzal, hogy harmadik félnek átadták a fegyvereket, az arab koalíció megszegte a Washingtonnal kötött fegyvereladási szerződést. A CNN megkeresésére Johnny Michael, a Pentagon szóvivője leszögezte, hogy Washington nem adott engedélyt sem Szaúd-Arábiának, sem az Egyesült Arab Emírségeknek arra, hogy bármilyen katonai eszközt más harcoló csoportoknak átadjon Jemenben. Hozzáfűzte, vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az al-Kaida terrorhálózat legveszélyesebb ágának tartott Al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) csoport vélhetően szintén kapott a fegyverekből, miután 2015-ben szövetséget kötött Rijáddal, és a húszik ellen fordult. Az AQAP egyik magas rangú vezetőjét, Abú Abbászt Washington 2017-ben terroristának minősítette, az általa vezetett milícia azonban beolvadt a koalíció által támogatott jemeni hadseregbe, Abbász pedig továbbra is Rijád támogatását élvezi.

A jemeni kormány ellen harcoló, Irán által támogatott húszik a harcok során szintén sokféle hadi eszközt zsákmányoltak. A fegyverek, páncélozott járművek és egyéb eszközök – névtelenséget kérő húszi katonai források szerint – nagyon gyorsan Teherán és a vele szövetséges Hezbollah birtokába kerültek. Ugyanezen források szerint az irániak igyekeznek lemásolni az amerikai hadi technológiát: “Nincs egyetlen amerikai fegyver sem, amelyet ne vizsgálnának tüzetesen át, miből készült, hogyan működik” – közölték a húszi források.

Ha Irán megszerzi az amerikai hadi technológiát, akkor több konfliktuszónában állomásozó amerikai katona élete is veszélybe kerülhet – írta a CNN.

Donald Trump többször hangsúlyozta, nem áll szándékában felmondani a Rijáddal kötött, több milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodásokat, és hálás a szaúdiaknak, hogy alacsonyan tartják az olajárakat. Azzal érvelt, hogy ha Washington felmondaná ezeket a szerződéseket, Oroszország és Kína húzna belőle hasznot. A megállapodások ellenzői viszont úgy gondolják, az amerikai fegyverek bizonytalan sorsa Jemenben csupán Szaúd-Arábia megbízhatatlanságát bizonyítja.

Rijád a hírtelevíziónak az üggyel kapcsolatos felkereséseire egyelőre nem reagált, Abu-Dzabi pedig tagadta a CNN állításait.

Jemenben 2014 óta dúl polgárháború. Az arab koalíció 2015 tavaszán avatkozott be a konfliktusba, miután a húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország nemzetközileg elismert kormányát, amely most Szaúd-Arábiában működik.

Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit, akit Jean-Francois Bohnert francia és Andrés Ritter német ügyész követ. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg: az erről szóló levél másolatát közölte az Adevarul.

Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.

Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai “nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”. A miniszter kijelentette, hogy még a hétvégi informális találkozó előtt megküldi az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron Kövesi leváltására kötelezte a DNA-főügyész tevékenységével a maga részéről elégedett jobboldali Klaus Iohannis államfőt.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.

A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi viszont nem, köztük Magyarország sem. Az európai főügyészt az Európai Parlament és az EU tanácsa közös megegyezéssel hét évre nevezi ki. Az európai főügyész hivatali ideje nem újítható meg, személyéről a tanács egyszerű többséggel határoz.

Az amszterdami Schipol repülőtéren 2005 elején 72 millió dollárra (20,9 milliárd forintra) becsült értékű gyémántokat és ékszereket raboltak el fegyveresek a KLM légitársaság páncélozott járműve elleni támadásban.

Az üggyel kapcsolatban összesen hét embert vettek őrizetbe 2017-ben Hollandiában és Spanyolországban, s közülük négyet ítélt most el a haarlemi bíróság. Az akció kitervelője, a csoport vezetője még a tárgyalás előtt meghalt, ketten pedig végül felmentést kaptak – írta a De Telegraaf című holland napilap.

A vádlottakra hét, hat, öt, illetve három és fél éves szabadságvesztést szabott ki a törvényszék. A gyémántok nagy részét közvetlenül a rablás után megtalálták a bűnözők által menekülésre használt járműben, a mintegy 43 millió dollár értékű többi ékszert máig keresik. Ez volt Hollandia történelmének egyik legsúlyosabb rablása.

Ezt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja jelentette be csütörtök este Bukarestben az EU külügyminisztereinek aznapi tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.

A 90 napos időszakra felállítandó kontaktcsoportban EU-tagállamok és latin-amerikai országok vesznek majd részt, célja pedig az, hogy elősegítse a válság békés és demokratikus megoldását, előrehozott demokratikus, független nemzetközi megfigyelők részvételével lebonyolítandó új elnökválasztás megszervezését, az ehhez szükséges bizalmi légkör megteremtését.

A kontaktcsoport első találkozójára várhatóan a jövő héten kerül sor, a testület titkárságát az Európai Unió biztosítja. Az EU mellett annak néhány tagállama – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság – vesz részt a kontakcsoportban, latin-amerikai részről pedig Ecuador, Costa Rica, Uruguay és Bolívia igazolta vissza részvételi szándékát, de továbbiak csatlakozására számítanak – magyarázta Mogherini.

Kifejtette: az EU külügyminiszterei bukaresti tanácskozásukon is megerősítették azt a korábban is többször hangoztatott álláspontjukat, hogy a tavaly májusi venezuelai elnökválasztás nem volt demokratikus, ezért is döntöttek úgy az uniós országok, hogy nem vesznek részt Nicolás Maduro január 10-én megtartott beiktatásán.

“Egységesen és határozottan kiállunk a venezuelai törvényhozás mellett, amelyet az ország egyedüli legitim képviseleti szerveként ismerünk el, és a lehető leghatározottabb támogatásunkról biztosítjuk a törvényhozás elnökét hivatali kötelezettségeinek ellátásában” – szögezte le az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja.

A külügyminiszteri találkozón további irányzott szankciók bevezetését helyezték kilátásba, nem az ország egésze ellen, mert nem annak nélkülöző lakosságát akarják büntetni, hanem azon vezetők ellen, akik a tüntetőkkel szembeni erőszakért, a demokratikus folyamatok elgáncsolásáért felelősek – mondta Mogherini. Hozzátette: az EU kész növelni a Venezuelába és a környező országokba juttatott – eddig mintegy ötvenmillió euróra tehető – humanitárius segítséget.

Az uniós külügyminiszterek informális találkozóját megelőzően csütörtökön az Európai Parlament (EP) elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét. A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökének, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.

“Hoztunk egy döntést, miszerint az ellenőrzést előnyben részesítjük és a franciaországi hazaszállítást preferáljuk” – mondta a tárcavezető az RTL kereskedelmi rádióban, megerősítve, hogy a francia hatóságok “több lehetőséget” is mérlegeltek.

“Az amerikai csapatkivonás bejelentése által teremtett új helyzet megkavart mindent, és természetes, hogy felkészülünk azon franciák hazatérésére, aki Szíria északi részén vannak” – tette hozzá.

Megerősítette, hogy Párizs doktrínát váltott, miután eddig csak a gyerekeket tervezte hazaszállítani, amennyiben ahhoz az anyák hozzájárulnak, s jelezte, hogy a dzsihadistáknak és a feleségeiknek a helyszínen kell bíróság elé állniuk, és ott is kell letölteniük a büntetésüket.

“Most még persze semmi nem biztos. Nem ez az egyetlen forgatókönyv, de magától értetődik, hogy amennyiben a kurdok által fogva tartott franciákat szabadon engednék és kiutasítanák, mindannyiunk érdeke, hogy tudjuk, mi történik velük, minthogy hagyjuk őket szabadon, anélkül, hogy tudnánk, hol vannak” – fogalmazott Belloubet.

Christophe Castaner belügyminiszter is úgy vélte kedden, hogy a Szíriában fogva tartott francia dzsihadistákat “szabadon fogják engedni” az amerikai csapatkivonás után, és az emberek haza szeretnének majd térni Franciaországba. A tárcavezető megerősítette, hogy azok a franciák, akik esetleg kiszabadulhatnak az amerikaiak által fenntartott börtönökből az amerikai csapatkivonás következtében, azonnal bíróság elé kerülnek Franciaországban, ha hazaszállítják őket.

Edouard Philippe miniszterelnök pedig szerdán erősítette meg, hogy kívánatosabb a francia dzsihadistákat Franciaországban bíróság elé állítani, mint hagyni szabadon engedni Szíriában. Ugyanakkor nem zárkózott el attól a lehetőségtől sem, hogy az Irakban található francia dzsihadistákat viszont ott állítsák bíróság elé.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint a kurdok által fogva tartott francia dzsihadisták “Irakba kerülnének át”. A lap úgy tudja, hogy 82 francia dzsihadistát francia kísérettel már átszállítottak Irakba, s már csak 28 nő és 48 gyerek van a szíriai kurdok fogságában. Az információt azonban Párizsban senki nem kívánta megerősíteni, a francia vezérkar pedig azt mondta a Reutres hírügynökségnek, hogy nincs tudomása az átszállításról.

Hivatalos információk szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalícióban harcoló, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab koalíció mintegy 130 francia férfit, nőt és gyereket tart fogva francia források szerint.

Az igazságügyi miniszter szerint elsősorban kiskorú gyerekek találhatók a francia állampolgárságú foglyok között a kurdok szíriai táboraiban, akik a szüleikkel utaztak el a térségbe vagy pedig ott születtek. A tárcavezető becslése szerint 75 százalékuk hét évesnél fiatalabb kisgyerek.

“Ismerünk néhány nevet, de nem tudom megerősíteni, hogy a lista végleges. A franciákat különböző táborokban tartják fogva és még ellenőriznünk kell, hogy tényleg a táborokban vannak-e” – mondta a miniszter. Megerősítette, hogy a hazatérőket bíróság elé állítják.

“Már az a tény, hogy a harci területekre utaztak, önmagában büntethető bűncselekmény” – hangsúlyozta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy hét év 30 év közötti szabadságvesztéssel sújthatók ezek a francia állampolgárok.

“Több olyan börtön is van Franciaországban, ahol az ilyen típusú elítélteket fogadni tudjuk. Ami a kiskorúakat illeti, ők a kiskorúakkal foglalkozó bírók elé kerülnek, és nekik is megoldást kell találni. Minden intézkedést megteszünk, a franciák biztonságának szavatolása a legfontosabb” – jelezte a miniszter elsősorban azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik nem támogatják a dzsihadisták hazaszállítását.

Donald Trump december végén jelentette be, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából, mivel szerinte már legyőzték az Iszlám Államot a polgárháború sújtotta arab országban. A döntést több ország, köztük Franciaország is bírálta.

A január 11-i ülésén a Tanács elfogadta a határozattervezetet, mely a kilépésről rendelkező megállapodás megkötéséről szól. Ezt az Európai Parlament számára is továbbítani fogja. Ezenkívül az Európai Tanács jóváhagyta a megállapodás aláírásáról szóló határozatot, valamint az Egyesült Királyság az EURATOM-ból és az EU-ból való kilépéséről szóló megállapodás aláírásáról is döntöttek.

2019. január 14-én rendkívül fontos levélváltásra került sor Theresa May, Jean-Claude Juncker és Donald Tusk között. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei levelükben kifejtették, az Egyesült Királyság parlamentjének érdemi szavazását követően készen állnak majd a kilépésről rendelkező megállapodás aláírására. Ezt követően sor kerülhet – az Unió elhagyását követő – brit–EU kapcsolatok kialakításának előkészítésére annak érdekében, hogy a kilépés után a tárgyalásokat minél hamarabb elkezdhessék.

Theresa May válaszában leírta: “A kihívások és lehetőségek, melyek a jövőben mind az Egyesült Királyságot, mind az Európai Uniót érinteni fogják, jelzik, hogy erős partnerek, jó szomszédok és közeli barátok kell, hogy maradjunk.”

Hosszas parlamenti vita után a brit törvényhozás alsóháza január 15-én leszavazta a Theresa May kormányfő által megtárgyalt kilépési megállapodást, amit ez Európai Unió döntéshozói már elfogadtak. A képviselők közül 202-en álltak ki az egyezség mellett, 432-en pedig ellene szavaztak. Ez azt jelenti, hogy számos kormánypárti konzervatív képviselő sem tartotta elfogadhatónak a megállapodás jelenlegi formáját. Az ellenzéki Munkáspárt még aznap bizalmatlansági indítvány nyújtott be a parlament elé megtárgyalásra, azonban azt másnap leszavazta a parlament (325 képviselő állt ki May kormánya mellett és 306 ellene). A szavazások azt mutatják, hogy a kormányt ugyan támogatják a képviselők, viszont az általa kialkudott megállapodást nem.

Nincs egyetértés azonban továbbra sem arról, hogy milyen formában távozzon az Egyesült Királyság az Unióból, mindösszesen a rendezetlen, megállapodás nélküli kilépést kívánják elkerülni a brit törvényhozásban. Több különböző törvényjavaslatot is nyújtottak be képviselők, akik keretek közé szeretnék szorítani a kilépést. Január 29-én meg is szavazták az ír–északír tartalékmegoldás újratárgyalását, és kötelezték a kormányfőt a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ezek a fejlemények szükségessé tették, hogy Theresa May miniszterelnök tárgyalások folytatását kérje az Európai Uniótól, azonban ezt az uniós politikusok elutasították. 2 hónappal a tervezett márciusi kilépés előtt az elemzőcégek azt jósolják, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a brexit folyamatának meghosszabbítása, és a kilépés időpontjának elhalasztása.

2019. január 21-én tartotta ülését a Külügyek Tanácsa. A tagállamok külügyminiszterei az aktuális nemzetközi problémák rövid áttekintése után megbeszélést tartottak az Európai Unió és az Arab Államok Ligája közötti miniszteri találkozó előkészítéséről, melyre február 4-én kerül sor Brüsszelben. A két szervezet közötti első csúcstalálkozót február 24-25-én tartják Sarm-es-Sejkben, Egyiptomban. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros az együttműködés az Arab Államok Ligájával a különböző kérdésekről és kihívásokról való politikai párbeszéd terén. Ezek közé tartozik a terrorellenes harc, a migráció, a gazdasági együttműködés, valamint a regionális problémák.

A Tanács ülésének napján tartották az EU–ASEAN miniszteri találkozót is. A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségébe tartozó tagállamok külügyminiszterei és az EU-tagállamok külügyminiszterei között elvi megállapodás született a stratégiai együttműködés elmélyítéséről, ezáltal létrehozva a stratégiai partnerséget a két integrációs szervezet között. Federica Mogherini kiemelte, hogy fontos politikai és biztonsági kérdésekben lesz mélyebb az együttműködés, ezzel kiállnak a multilateralizmus és a szabályokon alapuló világrend mellett. Ezenfelül alapvető cél egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötése, illetve szorosabb együttműködés a légi szállítmányozás területén. Vivian Balakrishnan, Szingapúr külügyminisztere – aki egyben az ASEAN uniós kapcsolatokért felelős koordinátora is –  a világ két legsikeresebb regionális szervezeteként jellemezte az EU-t és az ASEAN-t. A közös célok és értékek mentén mélyítik el a partnerséget, olyan új területeken együttműködve, mint a kiberbiztonság, az éghajlatváltozás és a tengerbiztonság. Elmondása szerint az utóbbi évek globalizációellenes retorikája miatt is fontos, hogy a két szervezet közös platformon álljon.

A Fehér Ház arra figyelmeztetett, hogy szoros megfigyelés alatt tartja az Európai Unió törekvéseit egy új fizetési rendszer létrehozására Iránnal, mellyel a perzsa országgal való kereskedelem megkönnyítése a cél az amerikai szankciók kikerülésével. Az Európai Unió jelezte, hogy az új rendszer csak humanitárius jellegű tranzakciókra szolgál, azonban az USA továbbra is szkeptikus a funkcióival kapcsolatban. Az iráni atomprogramról szóló megállapodás bennmaradó tagjai (Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország) 2018 szeptemberében egy új gazdasági egység (SPV) létrehozásáról állapodtak meg. A mechanizmus szerint az európai pénzügyi intézetek lehetővé teszik az egyszerűbb elszámolását az Iránnal folytatott ügyletek kapcsán, ezáltal csökkentve az Amerika által bevezetett másodlagos szankciók körét, amelyek a banki ügyleteket erőteljesen érintik. A Trump-adminisztráció arra figyelmeztetett, hogy a szankciók megkerülésével az Unió az európai–amerikai kapcsolatokat teszi kockára és komoly pénzbírságra számíthat.

I. Mohammed király január 16-án fogadta Federica Mogherini főképviselőt. A látogatás célja az EU és Marokkó közötti kapcsolat megerősítése volt annak érdekében, hogy létrejöjjön egy mélyebb, szorosabb stratégiai partnerség. A felek a találkozón áttekintették politikai, gazdasági, biztonsági és migrációs bilaterális kapcsolataikat, és regionális szakpolitikai kérdéseket is megvitattak. A partnerség keretében az EU és Marokkó a jövőben együtt néznek szembe a térség különböző kihívásaival.

Federica Mogherini az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) biztosával, Pierre Krähenbühllel találkozott. Ismertették álláspontjaikat a jelenlegi közel-keleti helyzetről és kihívásokról. Mogherini megerősítette, hogy az EU továbbra is mind politikailag, mind pénzügyileg támogatja az UNRWA-t. Mindemellett kiemelte a hivatal hozzájárulását a régió stabilitásához és biztonságához, illetve az UNRWA munkájának szerepét abban, hogy az Izrael és Palesztina közötti konfliktusban egy kétállami megállapodás születhessen. Mogherini és Krähenbühl ezenkívül megvitattak egy UNRWA-t érintő lehetséges reformot is.

Az ENSZ szíriai különmegbízottja és Federica Mogherini között telefonos beszélgetés zajlott le a különmegbízott, Geir Pedersen mandátumának kezdete alkalmából. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy az EU továbbra is támogatja az ENSZ vezette genfi békefolyamatot Szíriában, hiszen ez a kulcsa annak, hogy az ENSZ BT 2254. határozatát megvalósítsák. Beszéltek azokról a módokról is, amelyekkel az Unió támogatni tudná a folyamatot. Ilyen például a tavasszal megrendezésre kerülő Brüsszel III Konferencia, amelyen középpontba kerül Szíria jövője. Mogherini ennek kapcsán kifejtette, hogy az ország jövőjében a civil társadalom és a nők is nagy szerepet játszanak.

Az Arab Maghreb Unió (AMU) főtitkára, Taieb Baccouche január 24-én meglátogatta a barcelonai székhelyű Unió a Mediterrán Térségért (UfM) Főtitkárságát, ahol találkozott Nasser Kamel főtitkárral. A látogatása célja a két szervezet közötti jövőbeni együttműködés kezdeményezése és kialakítása volt. A találkozó során Kamel és Baccouche beszéltek a szervezetek főbb szerepéről, illetve egy együttműködés kialakításáról, amely a Maghreb Unió lakosainak hasznára válik, főképpen olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fejlődés, közlekedés, oktatás és migráció. Ez volt az AMU első hivatalos látogatása az UfM-nél, ahol mindkét főtitkár egyetértett az együttműködésről a Maghreb régióban.

Az európai szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos, Johannes Hahn január 29-én és 30-án látogatást tett Örményországban. Az örmény kormánnyal történt találkozója során megvitatták az EU támogatását az örmény reformokkal kapcsolatban. Emellett az EU és Örményország Átfogó és Megerősített Partnerségi Megállapodás (CEPA) végrehajtása, a szélesebb körű regionális együttműködés és a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének előmozdítása is szóba került. Hahn biztos találkozott a civil társadalom képviselőivel, és közös sajtótájékoztatót tartott Mnatsakanyan külügyminiszterrel. Látogatása során bejelentést tett egy 23 millió eurós segélycsomag aláírásáról Örményország számára az oktatás és az innováció terén.
A biztos a látogatása előtti nyilatkozatában kiemelte: „Nagy jelentőséget tulajdonítunk az EU és Örményország közötti kapcsolatoknak, és készen állunk arra, hogy fokozzuk az ország reformjainak támogatását a polgárok életének javítása érdekében. Örményország elkötelezettsége a Keleti Partnerségben továbbra is kulcsfontosságú számunkra, és továbbra is ösztönözzük a regionális együttműködésre, a jólétre és a stabilitásra.” Hahn biztos emellett kiemelte a 2019-es év fontosságát, mivel a régió idén ünnepli a Keleti Partnerség 10. évfordulóját.

Január 18-án az EU nyilatkozatot adott ki a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítések legújabb fejleményeiről. „Az Örmény Köztársaság miniszterelnökének, Nikol Pashinyannak és az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, Ilham Alijevnek az elmúlt hónapokban való megbeszélései, valamint a külügyminiszterek ülései a EBESZ társelnökeinek vezetése alatt pozitív jelzést adnak a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésében elért haladásról.” – olvashatjuk a nyilatkozatban. Az EU hozzátette, hogy várakozással tekint a találkozók és megbeszélések eredményeinek teljeskörű végrehajtására, beleértve a külügyminiszterek közelmúltbeli egyetértését arra vonatkozóan, hogy konkrét intézkedéseket kell hozni a lakosság békéért, valamint a tárgyalások újrakezdésére tett lépéseket. Az EU további támogatásáról biztosított a rendezéssel kapcsolatban.

Január 31-én az EU és Grúzia Külügyminisztériuma 3 éves folyamatot követően sikeresen lezárta a Grúziával létrejött társulási megállapodás végrehajtását segítő projektet. „Az EU-Grúzia társulási megállapodás az EU és Grúzia közötti kapcsolatok alapja és jövőbeli együttműködésünk ütemterve.” – mondta Carl Hartzell nagykövet, az EU grúziai küldöttségének vezetője. „A vízummentes utazás és a grúz termelők az EU egységes piacához való hozzáférése mellett kiemeli azokat a reformokat is, amelyek kézzelfogható és pozitív hatást gyakorolnak a grúzok mindennapi életére.” Az EU több program és projekt révén támogatja a társulási megállapodás végrehajtási folyamatát.

Grúzia 2018-ban megerősítette elkötelezettségét az EU-val folytatott politikai társulás és gazdasági integráció mellett, amit a kormány novemberi találkozója az európai biztosokkal is megerősített. A január 31-én közzétett Harmadik Társulási Végrehajtási Jelentés kijelenti, hogy az EU–Grúzia társulási megállapodás keretében Grúzia teljesítette kötelezettségvállalásait. A jelentés rámutat arra, hogy a jogalkotási reform, valamint a szabályok és szabványok folyamatos végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a grúz polgárok teljes mértékben ki tudják használni az EU és Grúzia közötti szoros kapcsolat előnyeit.

2019 januárjában az Európai Unió Tanácsadó Missziója (EUAM) elindította az ukrán rendőrség számára első kiképzési kurzusát Ukrajna Lviv régiójában. A 3 hetes program során összesen 375 járőr és kerületi rendőr, valamint a Lviv régió Központi Rendőrségének képviselői vesznek részt a kurzuson. A tanfolyam résztvevői bővebb ismereteket szereznek az ukrán választási jogszabályokról és a potenciális jogsértésekről, amelyek a folyamatban lévő 90 napos választási kampány során, valamint a választás napján is jelentkezhetnek. A kurzus anyagát az Ukrajna elnökének választásáról szóló törvény, és a közigazgatási jogsértésekről szóló ukrán törvénykönyv képezi. E témák mellett a rendőrök megtanulják, hogyan kell osztályozni a választási jogsértéseket, és mi a megfelelő válaszlépés rájuk.

Mogherini kül-és biztonságpolitikai főképviselő arra szólította fel Maduro venezuelai elnököt, hogy tartsanak szabad és tisztességes választásokat az országban, és állítsanak fel olyan törvényhozást, ami tényleg képes hitelesen képviselni az ország állampolgárait.

A Földközi-tenger térségében Marokkó fontos migrációs átjáróvá vált. A tavalyi évben a helyi hatóságok 89 ezer illegális migránst tartóztattak fel az ország területén. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az országba más afrikai országokból vízum nélkül léphetnek be az emberek, ami megkönnyíti a tömegek számára az illegális Európába jutást.

Az Európai Parlament januárban elfogadta a tervezetet, mely szerint a Bizottság feladatköre lesz megállapítani, hogy a tagállamok betartják e az EU-ban elvárt jogállamiság alapelveit. A vizsgálat kiterjed az adócsalásra, korrupcióra, valamint arra is, hogy megfelelően költik-e el az EU-s pénzeket. Amennyiben a Bizottság ezek valamelyikében hiányosságot vagy csalást fedez fel egy tagállam esetében, akkor ez az uniós támogatások felfüggesztésével járhat a számára. Az új szabályok az EU következő hosszú távú költségvetésével (2021-2027) lépnének életbe.

Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás az előkészítése utolsó fázisába érkezett, melyről a parlamenti szakbizottság szavazott. Februárban ezért az Parlament elé kerülhet az ügy. A megállapodás célja, hogy a Szingapúrba exportált uniós árucikkek legtöbb vámját gyakorlatilag megszüntessék.

A Parlament megtartotta idei első plenáris ülését, melyen az osztrák elnökség eredményeiről és a román prioritásokról vitáztak. Ezenkívül szó esett a nők jogairól és helyzetéről is. A plenáris megnyitóján Antonio Tajani aggodalmát fejezte ki a venezuelai lakosság sorsát illetően, s megjegyezte, hogy az Európai Parlament nem maradhat néma ebben az ügyben. Ezután a Parlament támogatásáról biztosította Juan Guaidót, a venezuelai parlament elnökét, akit hivatalosan is elismertek az ország legitim ideiglenes elnökének.

2019. január 21-én és 22-én zajlott az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminisztereinek csúcstalálkozója. Az eseményen a gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett tárgyaltak a nagyobb összefogásról a békét és biztonságot fenyegető tényezők elleni küzdelemben, valamint a migráció kérdése is napirendre került.

A helyzet alakulásával 43 százalék elégedett. A mért értékek erősen eltérnek a tavalyi adatoktól, amikor még csak 28 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok, és még 55 százalék volt elégedett Oroszország haladási irányával.

A felmérés szerint 64 százalék elégedett Vlagyimir Putyinnak az elnöki poszton végzett tevékenységével, 34 százalék viszont nem. Dmitrij Medvegyev kormányfő esetében csaknem fordított az arány: a megkérdezettek 33 százaléka helyesli, 66 százalék pedig kifogásolja, amit csinál.

Elemezők rámutattak, hogy noha a tavaly újraválasztott Putyin támogatottsága a különböző januári mérések egybehangzó adatai szerint továbbra is meghaladják a 60 százalékot, annak szintje 13 éve nem tapasztalt alacsony szinten áll. Az okok között a nyugdíjkorhatár és az áfa emelését szokták megnevezni.

Az orosz kormányt a Levada-központ felmérésében a válaszadók 38 százaléka támogatta, 61 százaléka viszont nem. A szövetségi parlament alsóháza esetében ez az arány 33, illetve 64 százalék. Elismerően vélekednek ugyanakkor az oroszok tulajdon régiójuk vezetőjének teljesítményéről: 58 százalék elégetett, 39 százalék pedig elégedetlen a teljesítményével.

A Levada-központ csütörtökön azt közölte, hogy az oroszok 56 százaléka tart a mások országokból származó katonai fenyegetéssel, 39 százalék pedig nem.

A NATO nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá a dokumentum.

“Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságra” – figyelmeztettek.

A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, “Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért” – írták.

A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – tették hozzá.

“Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik “az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.

“Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában” – tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.

Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

Közölte, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így. Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett “aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is. A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus “arcátlannak” nevezte az orosz magatartást.

Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy “veszélyes fegyverkezési versenybe” bonyolódjék.

Közben Donald Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: “az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem”.

Terdik Tamás elmondta, hogy a katasztrófavédelemmel végzet közös munka eredményeként megállapították: a január 23-i tűzeset szándékos gyújtogatás következménye, az ügyben három budapesti fiatalt gyanúsítottként hallgattak ki közveszélyokozás miatt. Ők ténybeli beismerő vallomást tettek, tettüket megbánták, szabadlábon védekeznek. A fiatalok közül az egyik 16, a másik kettő 15 éves – közölte.

Terdik elmondta: a három fiatal január 23-án egyikük otthonában találta ki, hogy valamit fel kellene gyújtani. Kétszáz forintból körömlakklemosót vettek, majd a Markusovszky térre mentek, hogy ott egy kukát vagy valami mást felgyújtsanak. A kollégium falának volt támasztva egy szivacs, azt az egyikük lelocsolta a körömlakklemosóval, másikuk pedig meggyújtotta. Ezt követően sietve távoztak a helyszínről.

Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik.

Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak.

Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte.

Kérdésekre válaszolva Terdik elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket “egyfajta heccnek” tekintették, motivációjuk ebből fakadt.

Palotai közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak. Az ajtó egy lépcsőházba nyílt, amelynek tetején nyitva volt az ablak, így “mintegy kéményhatással” tudott a tűz terjedni. Ez volt az oka, hogy a tűzoltókat a kiérkezésükkor már komoly tűz fogadta.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) kommunikációs szolgálata korábban azt közölte, a kollégiumban 125 diák lakott, de a tűzeset idején sokan nem voltak bent, mert a vizsgaidőszakban hazautaztak.

A rádiós műsorvezető úgy tette fel a kérdést, hogy lesz-e katonai beavatkozás akár Kolumbia, akár Brazília által, akár e két ország és az Egyesült Államok közös akciójával, és Bolton erre adott nemleges választ. Azt azonban hozzátette: minden lehetőséggel számol.

“Az elnök kijelentette, hogy minden lehetőséggel számol, de a mi célunk a békés hatalomátadás elérése” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Bolton csütörtökön egyik Twitter-bejegyzésében békés visszavonulást javasolt Nicolás Maduro venezuelai elnöknek. “Nicolás Madurónak és legfőbb tanácsadóinak hosszú, nyugodt visszavonulást kívánok, jó életet valahol egy kellemes tengerparton, távol Venezuelától” – írta. “Minél előbb él ezzel a lehetőséggel, annál valószínűbb lesz, hogy a visszavonulás kellemes lesz, ahelyett, hogy egy olyan tengerparti vidékre kerüljön, mint Guantánamo”- tette hozzá.

A CNN hírtelevízió pénteken reggel arról sugárzott tudósítást, hogy Juan Guaidó, az Egyesült Államok és több ország által ideiglenes államfőként elismert ellenzéki politikus készen lenne rá, hogy katonai segítséget kérjen Washingtontól. A tudósítást az amerikai kormányzat részéről nem kommentálták.

Washington az elmúlt napokban szankciókat hozott a legnagyobb venezuelai állami olajvállalat, a PdVSA ellen, és arra szólított fel más országokat is, hogy ne kereskedjenek venezuelai értékpapírokkal, vagy venezuelai arannyal.

Partnerkapcsolatok

2019. január 11.: Algír kutatók a NATO-központban (Ibrahim Imre)

Január 10-én és 11-én kiemelkedő algériai tudósok és egyetemi professzorok tettek látogatást a NATO-központba. A 13 szakember számos nemzetközi munkatárssal találkozott, hogy olyan témákat vitassanak meg, mint a NATO együttműködése a Mediterrán Párbeszéd országaival; a Tudomány a Békéért és Biztonságért Programban való kooperáció; az energiabiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem. A csoport meglátogatta a NATO Eurotlanti Katasztrófaelhárítási Koordinációs Központját (EADRCC) is.

2019. január 20.: Izraelbe látogatott a NATO főtitkár-helyettese (Haiszky Edina Julianna, Lendvai Tünde)

Izrael 1994 óta tagja a NATO Mediterrán Párbeszéd kezdeményezésnek, és 2017-től az Önálló Partnerségi és Együttműködési Program (IPCP) keretein belül kooperál a Szövetség tagállamaival. Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese az izraeli Külügy- és Hadügyminisztérium hivatásos és civil munkatársaival egyeztetett a partnerségen belüli műveleti és gyakorlati együttműködés kérdéseiről, Izrael és a NATO közös érdekeiről, valamint partnerségük kiterjedéséről. Több kormányzati tisztviselővel is találkozott Tel-Avivban és Jeruzsálemben, hogy tárgyalásokat folytassanak a régiót érintő jelenlegi fejlesztésekről. Goettemoeller látogatásának másik fontos témája a Nők, Béke és Biztonság (NATO’s Women, Peace and Security) elnevezésű program volt, itt megerősítette a NATO elkötelezettségét az iránt is, hogy támogassák a női munkaerő alkalmazásának növelését; főként vezetői szinten, mind a civil és mind a katonai szférában.

2019. január 23.: A Főtitkár köszönti Georgia elnökét a NATO-ban (Györgyi Dominika)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára 2019. január 23-án üdvözölte Salomé Zourabichvili georgiai elnökasszonyt a NATO és Georgia partnerségéről folytatott tárgyalásokon. A Főtitkár megköszönte Zourabichvili elnökasszonynak a georgiai hozzájárulást a NATO oktatási missziójához Afganisztánban, a NATO Reagáló Erőkhöz, valamint a márciusban esedékes közös gyakorlat megtartásához. Georgiára „egyedülálló partnerként” hivatkozva a Főtitkár üdvözölte az ország reformfolyamatát, és biztosította az államot a NATO támogatásáról, mivel Georgia továbbra is arra készül, hogy a Szövetség tagja legyen. A Főtitkár az elnökkel tartott sajtókonferencia alatt kiemelte a Fekete-tenger feletti ellenőrzés fontosságát, illetve Georgia területi integritásának határvédelem általi megerősítését, reflektálva az Abháziában és Dél-Oszétiában állomásozó orosz csapatok jelenlétére, mely Oroszország befolyási szférájává tehetné a területet. Zourabichvili asszony hangsúlyozta, hogy elnöksége következő éveiben abszolút prioritást élvez a NATO-hoz, illetve az EU-hoz való csatlakozás, ahogy azt az alkotmányban is lefektették.

2019. január 24.: NATO Főtitkár: a transzatlanti szövetség erős (Vas Beatrix)

Január 24-én Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár egy panelbeszélgetésen vett részt Ursula von der Leyen, német védelmi miniszter, Jacek Czautowicz, lengyel külügyminiszter, John Kerry, korábbi amerikai külügyminiszter és Kishore Mahbubani, a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora társaságában a davosi Világgazdasági Fórumon, Svájcban. A beszélgetés során Stoltenberg úr kiemelte, hogy a több mint 70 éve tartó együttműködés Európa és Észak-Amerika között egyre szorosabb és kiterjedtebb, említve például a növekvő befektetéseket a kollektív védelemi keretbe. 2016 óta az európai szövetségesek és Kanada 41 milliárd dollárral többet költött védelemre, a plusz kiadások pedig a Főtitkár szerint 2020 végére elérhetik a 100 milliárd dollárt is.

Stoltenberg hozzátette továbbá, hogy a NATO-szövetségesek álláspontja egységes a fegyverzetkorlátozással kapcsolatban: úgy ítélik meg, az Oroszországi Föderáció nem tesz eleget az Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty-ben (közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése) vállalt kötelezettségeinek.

2019. január 25.: NATO-Oroszország Tanács ülésezett Brüsszelben (Szilágyi Laura)

A január 25-i pénteki ülésen részt vett a 29 szövetséges NATO-tagország és az Oroszországi Föderáció. Két fontos témát tárgyaltak: Ukrajna kérdését és az INF-szerződést (közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése). “Oroszország és a Szövetségesek a két ügyben alapjában véve nem értenek egyet, de pont ezért fontos beszélni róluk – megosztjuk aggodalmainkat, fokozzuk a kiszámíthatóságot és csökkentjük a kockázatokat.” –mondta Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára.

Műveletek

2019. január 1.: 2019-ben Németország lép a NATO gyorsreagálású erőinek élére (Haiszky Edina Julianna)

Németország átvette Olaszországtól a NATO Nagyon Magas Készenletű Összhaderőnemi Műveleti Erejének (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF) irányítását, gondoskodva ezzel arról, hogy több ezer katona álljon folyamatosan készenlétben. A VJTF a NATO 40.000 egységet számláló Reagáló Erőinek (NRF) leggyorsabban aktiválható egysége. Létrehozásáról a NATO állam- és kormányfői a 2014 szeptemberében megtartott walesi NATO-csúcson döntöttek, reagálva a megváltozott biztonsági környezet kihívásaira.

2019-ben a VJTF haderejét kilenc szövetséges tagállam 8000 multinacionális csapata alkotja, alapját pedig a Kilencedik Német Páncélos Dandár képezi, kiegészülve Hollandia és Norvégia légierejének és tüzérségének támogatásával, valamint a szövetségesek különleges erőivel. Az együttműködésben továbbá részt vesz Franciaország, Csehország, Lettország, Litvánia, Belgium és Luxemburg. Idén az első számú német/holland hadtest felelős az NRF szárazföldi erőinek irányításáért, mely feladatot James Foggo admirális látja Nápolyból, a NATO Összhaderőnemi Parancsnokságáról.

Oana Lungescu, NATO-szóvivő szerint a VJTF kiemelt szerepet játszik a kollektív védelemben, hiszen a csapatok 48 órán belül bármikor és bármilyen fenyegetés ellen mozgósíthatóak a szövetséges tagállamok védelme érdekében. 2019-ben a VJTF védelemben betöltött fontosságát igazolja, a tavaly ősszel Norvégiában megrendezett gyakorlat, a “Trident Juncture 18”, melyben 51.000 személy, 6 katonai dandár, a tengerészgyalogság, a légierő és a különleges erők katonái is részt vettek. A feladat fókuszában a NATO azon képességének fejlesztése állt, hogy a személy- és fegyveres erőinek Európán valón keresztülszállítását felgyorsítsák.

2019. január 3.: Lengyelország védi a balti légteret először 2019-ben (Szabó Orsolya Réka)

A NATO Balti Légvédelmi programjában Lengyelország vette át az irányítást január 3-án a Šiauliai Légibázison (Litvánia), immáron második alkalommal. A lengyel légierő egysége négy F16-os vadászgéppel érkezett, és négy hónapot fog eltölteni vezető pozícióban. Raimundas Karoblis, litván védelmi miniszter az ünnepélyen elmondta, hogy “A NATO Légvédelmi programja bizonyítéka a Szövetségesek szolidaritásának, és megmutatja, hogy az összes Szövetséges egységet alkot, és mindig éberen őrzik a stabilitást, demonstrálják az eltökéltséget és az elrettentést.” A következő négy hónapban a lengyel légierő egysége kiegészül a német légierő Eurofighter vadászgépeivel az Ämari Légibázison, Észtországban. Márciusban és áprilisban portugál F-16-osokat telepítenek a lengyel malborki légibázisra a NATO biztosító intézkedéseinek keretében, a Szövetségesi Légiparancsnokság vezetésével.

2019. január 14.: Az Egyesült Államok és Dánia átvette két NATO haditengerészeti csoport vezetését (Rácz-Nagy Judit)

Az Egyesült Államok haditengerészeti admirálisa ünnepélyes keretek között átvette a parancsnokságot a NATO 1. számú Állomásozó Tengerészeti Csoportja felett (Standing NATO Maritime Group 1) a dán királyi haditengerészeti sorhajókapitánytól 2019. január 14-én. Cashman admirális parancsnoksága alatt fog állni az új USS Gravely zászlóshajó legénysége. Ezzel egyidejűleg Peter Krough, a dán királyi haditengerészet parancsnoka átvette a parancsnokságot a NATO 1. számú Aknafelderítő és Ellenintézkedő Csoportja felett (NATO Mine Countermeasures Group 1) a belga haditengerészettől.

A Szövetség állomásozó haditengerészeti haderői integrált egységet képeznek a NATO Reagáló Erején belül, emellett biztosítják a NATO folyamatos tengeri jelenlétét. Ezek a multinacionális erők rendszeresen járőröznek és gyakorlatokat hajtanak végre, továbbá kikötőket ellenőriznek és együttműködnek a partnerekkel. Ezenfelül elősegítik az illegális migráció megakadályozását Görögország és Törökország között, az Égei-tengeren történő bevetésük során.

Jacek Czaputowicz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésben rögzített amerikai kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatban a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai. Ezek az országok tudják, hogy Moszkva “csak az erő nyelvét érti”. Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.

“Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét” – fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. “Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen” – mondta Czaputowicz.

A Der Spiegel szerint a lengyel diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy akár hazája területére is telepítenek amerikai atomrakétákat, ami szakítás lenne az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirattal, amelynek alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Amerikai atomrakétákat Lengyelországban “egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját” – mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.

A védelmi szövetség vezetője Bukarestben beszélt erről csütörtökön, miután Klaus Iohannisszal, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnökével tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön kifejtette: Oroszország olyan nukleáris töltettel felszerelhető, nehezen felderíthető rakétát fejlesztett ki, amely elérheti az európai városokat. Decemberben a NATO-tagországok külügyminiszterei felszólították Moszkvát az INF-szerződés tiszteletben tartására, az erre megszabott hatvan nap azonban már lejárt, és Oroszország nem mutatott hajlandóságot álláspontja megváltoztatására – állapította meg a NATO főtitkára.

Az észak-atlanti szövetségnek alkalmazkodnia kell a kiszámíthatatlan biztonsági környezethez, és a NATO-ba 15 éve belépett Romániának is jelentős szerepe van ebben. Több száz román katona vesz részt Afganisztán stabilizálásában, Romániában található a NATO rakétavédelmi rendszerének egyik bázisa, a dél-romániai Craiován pedig nemzetközi dandárt létesítettek – sorolta Stoltenberg.

Méltányolta, hogy Románia teljesítette vállalt kötelezettségét, és már jelenleg a GDP két százalékát fordítja katonai kiadásokra.

Iohannis megerősítette Románia eltökéltségét, hogy a NATO megbízható, erős tagállama maradjon, amely hozzá is járul a közös biztonsághoz, nemcsak haszonélvezője annak. A román elnök – egyéb pontosítás nélkül – aggodalmának adott hangot a Fekete-tenger térségét fenyegető súlyos biztonsági kihívások, a nemzetközi jog megsértése és a katonai erő alkalmazása miatt.

Mindez szerinte elengedhetetlenné teszi, hogy a NATO prioritásai között maradjon a keleti szárny, a Fekete-tenger térségének megerősítése.

A NATO-főtitkár szerda este érkezett Bukarestbe, ahol az EU védelmi minisztereinek kétnapos informális találkozóján üdvözölte, hogy az Európai Unió erősíteni akarja védelmi képességeit, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ezekkel az erőfeszítésekkel az EU ne versengjen a NATO-val, hanem egészítse ki annak tevékenységét.

Néhány hónappal ezelőtt – tavaly szeptemberben - a Magyar Honvédség Légi Kutató-Mentő Szolgálata a légimentőkkel szoros együttműködésben több olyan mentést is végrehajtott, amellyel balesetet szenvedett túrázón és siklóernyősön segítettek. A kutató-mentő Mi-8-asra azért volt szükség, mert jelenleg csak a honvédség gépei rendelkeznek fedélzeti csörlőberendezéssel és így a leszállás nélküli mentés képességével.

Magyarország területén a Légi Kutató-mentő Szolgálatot megosztva látja el a Szolnokon és Pápán készenlétben álló helikopterek személyzete. Mindkét helyszínen a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalja adja a két helikoptervezetőt és a fedélzeti technikust, helyszínenként kétszer három főt, akik 24/24 órás váltásban vannak kutató-mentő szolgálatban. Ez némileg bonyolítja a szolnokiak életét, hiszen az ország másik felére, Pápára vezényelt személyzetek egy hétre teljesen kiesnek az otthoni feladatokból.

Kutató-mentő Mi-8-as indítása, MH Pápa Bázisrepülőtér

A dunántúli országrészért felelős pápai kutató-mentőknél a szokásosnál sűrűbb volt a szeptember, hiszen három alkalommal kellett olyan mentésre indulniuk, amelynél a fedélzeti csörlőberendezésre volt szükség. Mindhárom esetben a légimentők érkeztek elsőként a helyszínre, stabilizálták a sérültek állapotát és előkészítették őket a helikopteres csörlésre. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy eddig miért nem került sor ilyen együttműködésre, hiszen a hazai hegyekben eddig is történtek turista és siklóernyős balesetek. A kérdésre pontos válasz nincs, a riasztás rendszerében semmi sem változott, bár folyamatban van annak a jogszabálynak a módosítása, ami a légi kutatás-mentést szabályozza. Az első esetben vélhetően a sérült állapota és a baleseti helyszín terepadottságai miatt határoztak a döntéshozók a honvédséggel közösen végrehajtott mentés mellett, és talán annak sikere után a következő két esetnél már magától értetődő volt, hogy a hasonló körülmények miatt ismét a honvédség segítségét kérik.

*

Bakó Szilárd őrnagy közel húsz éve ad kutató-mentő szolgálatot – több éve gépparancsnokként – mégis úgy hozta az élet, hogy a szeptember 17-i volt az első éles riasztása. Helikopterének személyzete Soós Elemér százados, másod-helikoptervezető, Lőrincz Tamás zászlós, fedélzeti technikus, Horváth Róbert és Reinhardt Attila zászlósok, kutató-mentő ejtőernyősök valamint Orbán Ilona zászlós, felcser volt.

- Amikor megkaptuk a riasztást, szóltam a többieknek és mire telefonon megkaptam a szükséges adatokat is, addigra készen állt mindenki. Ugrottunk a mikrobuszba és indultunk a hangárba. Indítás után a torony engedélyezte a gurulást és közölte, hogy egyeztettek a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központtal (LVIK), felszállhatok és indulhatok a helyszínre. Soós Elemér gurulás közben az EDR rádión szintén egyeztetett az LVIK-kel, ahol megerősítették, hogy mehetünk a helyszínre.

Mi-8-as a pápai gurulón.

Csókakő Mórtól keletre van. Valamikor volt már ott egy siklóernyős baleset és Elemér tervezett oda egy útvonalat, amit betettünk a fedélzeten használt GPS-be, hogy csak a végpontot kelljen áthúzni oda, ahova menni kell. A riasztástól tizenhét perc telt el, amikor felszálltunk. Az már az elején világos volt, hogy csörlésre kell készülnünk. Amikor Pápa légterét elhagytuk és a Nyugat Tájékoztatóval beszéltünk, hallottuk, hogy levegőben van és a helyszínre tart a légimentők helikoptere is. Vele is beszéltünk, egyeztettük a helyzetet. Mi húsz perc alatt értünk a helyszínre, a mentőhelikopter tíz perccel előttünk érkezett meg. A helyszínen volt már egy esetkocsi is, és a mentők a tűzoltókkal közösen megközelítették és ellátták a sérültet. A légimentők elmondták, hogy a sérült állapota stabil, de nem tudják felvenni a helikopterükre. Ezzel megerősítették, hogy valóban csörlésre lesz szükség. A helyszín közelében egy arra alkalmas területen leszálltunk, a kutató-mentő ejtőernyősök magukhoz vették a csőrölhető hordágyat, és a tűzoltók vezetésével egy bozótos területen átvágva a sérülthez mentek. Mi a földön várakoztunk. Vártuk a hívást, hogy mehetünk felvenni őket, közben megbeszéltük, hogy mi legyen a taktika. Mi-8-assal voltunk, a sérült egy déli lejtőn volt és déli szelünk volt. A helikoptertípus miatt a jobb hátszél a legrosszabb összetevő. A déli szél miatt az lett volna jó, hogy a helikopter orra nyugatra néz, de akkor én a bal ülésből előre lefelé a lejtőirányba néztem volna és úgy nagyon nehéz a pozíciót tartani. A másodpilótával és a fedélzeti technikussal megbeszéltük, hogy keleti irányba közelítjük meg a helyszínt és megnézzük, hogy bírja-e a helikopter. Így a hegy az én oldalamon volt, függés közben jobban tudtam tartani a pozíciót.

Így is történt. Az ejtőernyősök szóltak, hogy mehetünk, mi felszálltunk, keleti irányba behelyezkedtünk és felcsőröltük a sérültet. Azután nagyjából száz méterre leszálltunk a légimentők gépe mellé. Megvártuk, amíg a mieink átadják a sérültet és visszaérkeznek, majd felszálltunk és visszatértünk Pápára. Minden nagyon flottul ment. Az Országos Mentőszolgálat 13.52-kor kapta a riasztást, hogy egy siklóernyős lezuhant, minket 13.57-kor riasztottak, tehát nagyon gyorsan eljutottak hozzánk.

*

A szeptember 28-i siklóernyős balesetnél olyan helikoptervezető volt a kutató-mentő Mi-8-as parancsnoka, aki már számos sikeres mentést tudhat maga mögött. Ott volt többek között a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni mentésnél, egy afganisztáni mentésnél, és tavaly, a tiszacsegei kompról végrehajtott mentésnél is. A Dajka Attila őrnagy, gépparancsnok, Sipos Sándor főhadnagy másod-helikoptervezető, Nagy Gábor főtörzsőrmester, fedélzeti technikus alkotta alapszemélyzet a pilisborosjenői helyszín megközelítésekor kapta az információt, hogy fokozott figyelemmel közelítsenek, mert siklóernyősök vannak a térségben, akiket addig sikertelenül próbáltak messzebb küldeni. Végül a Mi-8-as megjelenése oldotta meg a helyzetet, a siklóernyősök odébb helyezkedtek.

Csörlős kutató-mentő helikopter a napnyugta előtti gyengülő fényben.

A mentés nehézségét az időpont adta. A kutató-mentők napnyugta után nem tudnak csörléses feladatot végrehajtani, mert talajlátás híján a sötétben veszélyes lehet az ismeretlen terep. Így ez a mentés egyfajta versenyfutás volt az idővel. A légimentők EC-135-öse a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő szélén szállt le és a mentők gyalog indultak a sérülthez. Az út egy szakaszán egy helyi lakos segítette őket azzal, hogy Unimogján felvitte őket addig, amíg lehetett, de utána gyalog kellett folytatniuk az utat. A bordatöréses sérültet ellátták és várták a honvédségi gépet. A szélirányt figyelembe véve az optimális függési irány a lenyugvó nappal szemben volt, ami a párás levegő miatt gyakorlatilag nulla látástávolságot eredményezett, ezért a helikoptervezetők úgy döntöttek, hogy másképpen függenek.

A sérült olyan helyszínen volt, ahova Kollár László és Korán György főtörzsőrmesterek, kutató-mentő ejtőernyősök nem tudtak volna alpintechnikai módszerrel lecsúszni, ezért a csúszáshoz egy nagyjából száz méterre lévő kisebb tisztást választottak - a helyszínen lévő tűzoltók nem kis örömére, mert Korán főtörzsőrmestert és a felcsert, Ősze Róbert őrmestert egyikük így fogadta: - Öcsém, ti mekkora királyok vagytok!

Amíg az egyik ejtőernyős és a felcser lent dolgoztak, a helikoptervezetők a Mi-8-assal egy olyan helyet kerestek, ahol a sérültet majd átadhatják az Országos Mentőszolgálatnak. A másik ejtőernyős a helikopter fedélzetén maradt, hogy a csörlés során segíteni tudjon a fedélzeti technikusnak. Miután a sérültet rögzítették a hordágyon, az addig távolabb várakozó helikoptert rádión behívták a csörlési ponthoz és a csörlés rendben lezajlott. Ezután a már felderített leszállóhelyen leszálltak, majd várták a mentőket, akik végül mentőautóval szállították el a sérültet. Ezt követően a honvédségi helikopter visszarepült Pápára.

*

Szeptember 30-án, kora délután ismét riasztást kaptak a pápai kutató-mentők. Az alapszemélyzet ugyanaz volt, mint két nappal korábban. A kutató-mentő ejtőernyősök ezúttal Horváth Róbert és Ligeti Zoltán zászlósok voltak, a felcser Orbán Ilona zászlós. Badacsonytomajhoz kellett repülniük egy német turista mentésére, aki túrázás közben megsérült és nyílt lábszártörést szenvedett. A helikoptervezetőknek ismét a domborzat miatt kellett különös figyelemmel eljárni. A sík terepből kiálló tereptárgy, így a hegyoldal körül is turbulens lehet a levegő. Ezt figyelembe véve próbálnak behelyezkedni, mivel a kötélen lógó személy vagy hordágy belenghet, és beleütközhet a tereptárgyakba, ha a helikopter nem függ stabilan. Badacsonynál szerencsére nem volt túl erős a szél, és az iránya is kedvező volt a mentés szempontjából. A nehézséget az jelentette, hogy a helyszín a Badacsony északi oldalán egyfajta természetes kilátó volt: a függőleges hegyoldalból kilógó, fakorláttal szegélyezett sziklapárkány, ami azután ismét egy függőleges falban folytatódott. Ehhez közel kellett függeszkedni, miközben a forgószárny kb. öt méterre volt a fáktól. A másodpilóta feladata volt, hogy jobbról folyamatosan figyelje, hogy a forgószárny vége és a fák között meglegyen a távolság.

A két fotón jól látszik a helyszín és a sérült rögzítésének módja.

A légimentők már a helyszínen voltak és a sérült ellátásán dolgoztak. - Le a kalappal az légimentők előtt! Olyan kis hely volt, hogy az ő helikopterük sem fért oda, de a pilóta ki tudta tenni az egészségügyi személyzetet és leszállt a Badacsony tövébe. Nem semmi, amit csináltak - fogalmazott a Mi-8-as parancsnoka.

A kutató-mentő ejtőernyősök alpintechnikai módszerrel csúsztak le és vitték magukkal az összecsukható hordágyat plusz a beülőket a légimentők felcsörléséhez. Mivel a légimentők a sérültet már ellátták, a katonák dolga az volt, hogy összerakják a csőrölhető hordágyat, a sérültet a másik hordággyal együtt ráemeljék és rögzítsék. A sérülten kívül fel kellett csőrölni a légimentők két emberét is, mert órákig tartott volna, amíg a hegyoldalon, az erdőn és a bozóton át lejutnak a helikopterükhöz. Miután a hordággyal végeztek, ráadták a beülőt a légimentőkre, eligazították őket, megbeszélték a sorrendet és amint elkészültek, rádión visszahívták a Mi-8-ast.

A függési üzemmód nagyon megterhelő, ezért amíg a kutató-mentők a kárhelyszínen dolgoztak, a gép a közelben körözött. A helikoptervezetők a veszprémi műveleti központtal kommunikáltak és keresték a légimentők sárga helikopterét, közben a fedélzeten megbeszélték, hogy mi lesz a csörlési folyamat.

A sérültet a korlát alatt kihozták a sziklapárkány peremére. Ha helyből csőröltek volna, a hordágy a korlátnak ütközhetett volna és a hegyoldal is túl közel volt, ezért biztonságosabb megoldás volt egy kicsit odébb függeni és onnan csőrölni. A Mi-8-ast vezető gépparancsnok a lejtő felől, a baloldalon ült, a hegy a jobb oldalukon volt. A lejtő felöli üres térben nagyon nehéz volt a mozdulatlan függéshez referenciapontot találni. Különösen az egybefüggő lombozat felett, ami a vízhez nagyon hasonló, homogén felület. A pont feletti függést a fedélzeti technikus is segíti, majd végrehajtja a csörlést. Először az egyik ejtőernyőst csőrölték fel, majd a sérültet a hordágyon, aztán a két légimentőt végül a második ejtőernyőst, majd elindultak a földön veszteglő civil mentőhelikopterhez. Az EC-135-ös a kárhelyszínhez legközelebb eső helyen állt, ahol nem fért be mellé a Mi-8-as. A kutató-mentő koordinátorral rádión közölték, hogy egy másik helyet keresnek. A koordinátor továbbította az információt a mentőhelikopter pilótájának, aki ezután felszállt és átrepült arra a helyszínre ahol a két gép biztonságosan elfért. Ott a sérültet átadták a légimentőknek, akik a saját eljárási rendjük szerint vitték tovább. A mentés után a katonai helikopter Veszprém közelében folytatta egy eltűnt személy előző nap megkezdett keresését, majd visszatért Pápára.  

A katonák átadják a sérültet a légimentőknek.

*

A szállítóhelikopterek háromfős alapszemélyzetétől eltérően a kutató-mentő szakszemélyzet – két ejtőernyős és egy felcser - 24/72 órás beosztásban látja el a szolgálatot. Őket mindig a helyiek adják, így a szeptemberi mentéseknél a pápai szakszemélyzet járt el. Az alpintechnikás eljárást földi platformon is gyakorolják, de az nem pótolja a helikopterből történő csúszást. Az erre szóló jogosításukat gépből végrehajtott csúszással háromhavonta frissítik.

Gyakorlás, ezúttal a Mátrában.

- Amikor megkapjuk a riasztást, általában még nem tudjuk, hogy lesz-e csörlés, de minden esetben készülünk rá. Riasztásnál bekötjük a kötelet, és ahogy a gép elkezd gurulni, a csúszó kötelet is akasztjuk. A kötél hatvan méteres. Ötven méterről már csúsztam, akkor beforrósodnak a dolgok – mondja Horváth Róbert zászlós, kutató-mentő ejtőernyős, aki a csókakői és badacsonyi mentésben egyaránt részt vett.  - A lényeg, hogy minél gyorsabban történjenek a dolgok, a lejutás, a csörlés, mert ha felesleges idő megy el, az nem jó. Az alpintechnikás lejutást abban az esetben alkalmazzuk, ha a domborzat vagy a kárhelyszín mérete nem tesz lehetővé a leszállást. Badacsonynál duplán nehezebb volt, mert ahova csúsztunk, ott volt egy nagyobb szakadék is. Először közelebb akartunk menni, de közel voltak a fák. Érkezés előtt tettünk egy kört és döntöttünk, hogy lecsúszunk. A felcsörléskor a légimentők eszközeit – egészségügyi zsákokat, monitort - is magunkra akasztottuk, és felhúztuk magunkkal. Ennél a mentésnél az oda úton kapott információk alapján határoztunk úgy, hogy a felcser maradjon a fedélzeten, és segítsen a fedélzeti technikusnak. Ránk nagyobb szükség volt lent.

Csókakőnél nem nagyon ment volna másként a mentés, mint csörléssel. A lezuhant személyeket potenciális gerincsérültként kezeljük. Ha nem csörlünk, csak úgy lehetett volna lehozni a sérültet, hogy abban nem sok köszönet lett volna a részéről. A gépparancsnok úgy döntött, hogy leteszi a gépet, így itt nem volt alpintechnika, csak mászás egy omlós, köves, meredek hegyoldalon. Amikor megérkeztünk, addigra 5-6 kolléga már tartotta a hordágyat, hogy egyáltalán vízszintes legyen. Csókakő fizikailag, Badacsony technikailag volt nehéz mentés.

Ligeti Zoltán zászlós a badacsonyi mentés kutató-mentő ejtőernyőse volt. Az egyik legfontosabb eszközről, a csőrölhető hordágyról beszélt. 

- Az általunk használt Paraguard Excel hordágyat olyan helyekre tervezték, ahova más nem fér be. Például ipari területekre, nehezen megközelíthető helyekre, és persze helikopteres mentéshez. Vízszintes és függőleges mentést is lehet végezni vele. A tizenhat kilogrammos hordágy összecsukott állapotban egy méter, kinyitva 1,8 méter hosszú és 50 cm széles, teherbírása 135 kilogramm. A sérült rögzítése színkódos hevederekkel történik a mellkasnál, a karoknál, a lábnál. A fejet egy háromszögben lehet rögzíteni és a csörlési protokoll szerint mindig használunk nyaki gerincrögzítőt. A hordágyat a rajta lévő sérülttel egyedül csőröljük fel, mert a csörlő teherbírása 150 kilogramm, és az nem fér bele, hogy valamelyik ejtőernyős a hordággyal jöjjön fel. Emelkedés közben a hordágyat lentről kötéllel biztosítjuk, hogy ne pörögjön be. A fedélzeten azután vagy az egyik, már felcsőrölt ejtőernyős vagy a felcser segít a fedélzeti technikusnak a hordágy beemelésében és fedélzeti mozgatásában.

Így kezdik a lecsúszást a kutató-mentő ejtőernyősök, hátukon az összecsukható hordággyal.

Horváth Róbert zászlós (balra) és Ligeti Zoltán zászlós, kutató-mentő ejtőernyősök a tokjából kivett, de még összecsukott hordággyal.

A Paraguard Excel összeállított állapotban.

A kutató-mentők a sérült rögzítését mutatják be.

Csörlésre készen

*

- A legtöbb tapasztalatot élesben lehet gyűjteni és ez a szolgálatban lévő embereket is motiválja. Hatalmas dolog megmenteni valakit. Ahogyan 2017-ben, a tiszacsegei kompnál is láttuk a megmentett ember szemében – fogalmazott az egyik helikoptervezető. - Riasztáskor dolgozik az adrenalin, a személyzet az előtte álló feladatra koncentrál, aztán amikor tisztázódik a helyzet, fejben is rendeződnek a dolgok, megbeszélik a tennivalókat és az elképzeléseket, hogy hogyan zajlik majd le a mentés. Mindezt a biztonság betartásával, mert lehet olyan a terep, az időjárás, hogy nem lehet helikopterrel menteni, nem lehet stabilan úgy megfüggeni, hogy a csörlést biztonságosan végre lehessen hajtani. Néhány éve a Rám-szakadéknál például nehéz tereppel, heves turbulenciával és sötétedéssel szembesült a személyzet és a gépparancsnok nagyon helyesen úgy döntött, hogy nem erőlteti azt, amit nem lehet.

A szeptemberi mentéseknél szerencsére nem volt gond, és a katasztrófavédelem, a mentők és a légimentők embereivel is példás volt az együttműködés – emelték ki a honvédségi kutató-mentők.

* * *

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis / Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj, Gazsó Krisztián, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. december - 2019. januári számában jelent meg.

Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, “megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.

Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. “Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – olvasható az elnök közleményében.

A közleményt percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését.

“Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével “Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”. Hozzáfűzte, hogy: “kötelességünk erre megfelelő választ adni”.

“Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat” – fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint “Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit”. Leszögezte: az Egyesült Államok “bőséges időt” biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű. Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.

Klaus Iohannis román elnök a tavalyi év utolsó napjaiban hosszabbította meg elnöki rendelettel Nicolae Ciuca tábornok mandátumát, miután nem fogadta el a román szociálliberális kormány által javasolt jelöltet. A román kormánnyal nyílt belpolitikai konfliktusban levő elnök arra hivatkozva utasította el a védelmi miniszter javaslatát, hogy “nem felelt meg a törvényes követelményeknek”. Gabriel Les védelmi miniszter Dumitru Scarlat tábornokot, Románia brüsszeli katonai képviselőjét javasolta a vezérkari főnöki posztra.

Ciuca tábornok mandátuma december 31-én járt le, Iohannis ezért meghosszabbította elnöki rendelettel a kinevezését. A kormány a közigazgatási bíróságon támadta meg, két pert is indítottak, egyiket a rendelet azonnali felfüggesztése érdekében.

A csütörtöki ítélet elrendelte a Iohannis által kiadott rendelet felfüggesztését mindaddig, amíg az érintett bíróság érdemben tárgyal annak tartalmáról. Az első tárgyalás ebben a második perben február 12-ére van kitűzve. A mostani elsőfokú ítélet ellen öt napon belül lehet fellebbezni.

Az elnöki hivatal jogi képviselője szerint a rendelet felfüggesztése miatt veszélybe kerülhetnek Románia külföldi katonai missziói és súlyos fennakadást okozhat a román hadsereg vezetésének folyamatos biztosításában. A védelmi minisztérium jogi képviselője szerint ugyanakkor ez a veszély nem áll fenn, mert más tábornokok is elláthatják a vezérkari főnöki posztot.

A román média emlékeztetett, hogy a román hadsereg éppen akkor maradt vezérkari főnök nélkül, amikor Bukarestben tartózkodik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A hatóság csütörtöki közleményében nem hozta nyilvánosságra a jogsértések mibenlétét, csak annyit árult el, hogy jelenleg azt mérlegelik, milyen eljárást folytassanak ebben az ügyben. A Roszkomnadzor január 10-én azt állította, hogy a BBC műsorszolgáltató egyes online anyagai nemzetközi terrorszervezetek ideológiai álláspontját közvetítik, és megsérthetik a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben meghozott orosz törvényeket.

A Roszkomnadzor – megemlítve, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetet megalapító Abu Bakr al-Bagdaditól származó idézetekre bukkant a BBC internetes oldalain – bejelentette akkor, hogy január 14. és 31. között ellenőrzést tart majd a BBC World News adásait Oroszországban sugárzó és ott bejegyzett Britis Televizsn nyilvánosan működő részvénytársaságnál.

A Roszkomnadzor december 21-én jelentette be, hogy törvényességi ellenőrzést tart a BBC internetes felületeinek és a BBC World News üzemeltetésével kapcsolatban. Ezt azt követően tette, hogy a brit távközlési felügyelet (Ofcom) megállapította: az orosz RT állami tévécsatorna 2018 tavaszán hét alkalommal sértette meg pártatlanság követelményét és ezzel Nagy-Britanniában hatályos műsorszórási jogszabályokat is. Az Ofcom 250 ezer fontig (hozzávetőleg 90 millió forintig) terjedő bírsággal vagy akár a műsorszórási engedély megvonásával sújthatja az RT-t.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, ugyancsak december 21-én, úgy fogalmazott, hogy a BBC-nél végrehajtandó ellenőrzés válaszreakció Londonnak az RT-vel szembeni fellépésére. Mint mondta, orosz intézményeknél kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, ahogyan a BBC az Oroszországgal kapcsolatos eseményekről, egyebek között az orosz fegyveres szíriai hadműveletéről beszámol.

A BBC többször alkalommal is közölte azt, hogy a helyi törvényekkel összhangban működik Oroszországban.