Biztonságpolitika

Az Egri Járási Ügyészség fellebbezést jelentett két, idős emberek sérelmére sorozatos – úgynevezett unokázós – csalásokat elkövető terhelttel szemben hozott elsőfokú bírói ítélet ellen, melyben a vádlottak börtönbüntetéseinek súlyosítását kéri.

A közös bűnözői múlttal rendelkező vádlottak 2016 januárjában abban egyeztek meg, hogy telefonon véletlenszerűen ismeretlen embereket hívnak majd fel, és akikről a hangjuk alapján úgy ítélik meg, hogy időskorúak, azoktól hamis ürüggyel pénzt próbálnak meg kicsalni. Az elkövetők az idős sértetteknek azt állították, hogy az unokájuk különböző okok miatt – szerencsejáték, uzsoratartozás, autóbaleset, stb. – bajba került, és azonnal készpénzre van szüksége. Ezután felkeresték a hiszékenynek bizonyuló nyugdíjasokat, akiktől anyagi lehetőségeikhez mérten különböző összegeket vettek át, melyen aztán egyenlő arányban osztoztak.

A különös visszaesőnek minősülő, korábban már elítélt vádlottak bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeztek, a bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek.

Az Egri Járási Ügyészség 2017 májusában 67 rendbeli csalás bűntette miatt emelet vádat a két gödöllői illetőségű férfival szemben, akiket az Egri Járásbíróság idén februárban első fokon főbüntetésül hat és fél év börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt amellett, hogy kötelezte őket több mint nyolcmillió forint kártérítés megfizetésére is.

Az Egri Járási Ügyészség a járásbíróság ítélete ellen a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség szerint az időskorú, kiszolgáltatott sértettek sérelmére megvalósított kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények az utóbbi években országosan oly mértékben elszaporodtak, hogy még az esetenként nagy sajtóvisszhangot kiváltó lelepleződések sem tartják vissza az elkövetőket. A konkrét ügyben emellett túlsúlyban vannak a vádlottak terhére róható súlyosító körülmények, melyekre figyelemmel a bíróság által alkalmazott joghátrány sem általánosságban, sem a terheltek vonatkozásában nem bír kellő visszatartó erővel, ezért a törvényben meghatározott büntetési célok csak hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásával érhetők el.

Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem egyik legaktívabb képviselőjeként szerepelt a nemzetközi politikában. A környezet állapotának és értékeinek megóvása mellett külön figyelmet fordít a éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a fenntartható fejlődésre. Ezt jól példázza az Európai Bizottság által még 2014-ben benyújtott, a 2020-2030-as időszakra vonatkozó Éghajlat- és energiapolitikai keret, melynek többek között követelménye a megújuló energiaforrásokra való részleges átállás, az energiaellátás diverzifikálására, valamint fontos célként határozza meg az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy mértékű csökkentését. Azonban ha az Unió jelenlegi intézkedéseit tekintjük, a harc nem tűnik olyan töretlennek, és látható, hogy a gazdasági érdekekkel való ütközés komoly akadályt állít a célok elérésében.

Az egyik ilyen hátráltató tényező az autóipari lobbi, ami folyamatosan korlátozni kívánja a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályozásokat. Valószínűsíthető, hogy többek közt ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Bizottság márciusban szavazásra bocsátott 2050-re vonatkozó klímacélját Németország, Magyarország, Lengyelország és Csehország is elutasította. A tervezet azt tűzte ki, hogy az évszázad közepére az EU szén-dioxid-kibocsátása nullára szoruljon vissza. A tervezetet a párizsi klímaegyezményhez igazították, mely keretein belül a világ országai elvállalták, hogy a lehető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 1,5-2 Celsius-fokban maximalizálják. Azonban néhány ország nemcsak az EU de-karbonizálásának határidőhöz kötését, hanem az intézkedés tervének a párizsi egyezményhez való kapcsolását is elutasítja. Az Európai Parlament szavazása során a képviselők 369-116 arányban támogatták a tervet, 40 tartózkodás mellett. A civil társadalom és a tudományos világ egyre erőteljesebben próbálja rávenni a politikusokat és a tagállami kormányokat arra, hogy határozottabban lépjenek fel a globális felmelegedés ellen, ugyanis a jelenlegi tempó mellett 5-6 Celsius-fokra becsülhető a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végéig. Ez a mérték bár nem tűnik soknak, mégis végzetes károkat okozna az ökoszisztémában és a környezet nagy mértékű pusztulását eredményezné.

A kép a környezetbarát intézkedések támogatottságát mutatja országonként, az Európai Parlamentben lévő szavazások alapján (2017-es adatokkal). Kép forrása: votewatch.eu

Nemrég egy másik hír rázta fel az európai környezetvédőket. A Tanács április 15-ei ülésén az Európai Unió tagállamai jóváhagyták, hogy elkezdődjenek a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről az Amerikai Egyesült Államok és az EU között. Az egyezmény terve nagy port kavart még Donald Trump megválasztása előtt, ám az amerikai elnök beiktatása után (2016) a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) ötlete egy időre lekerült a napirendről, egészen tavaly májusig, amikor ugyanis Trump védővámokat vezetett be azokra az acél- és alumíniumtermékekre, melyek Mexikóból, Kanadából vagy az Európai Unióból érkeznek az USA-ba, az EU pedig erre ellen-vámokkal válaszolt. Ezután a tárgyalás újrakezdéséről Donald Trump és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke júliusban állapodtak meg. Bár a megállapodás enyhíthetne a két fél között kialakult gazdasági feszültségen, a döntés nem örvend teljes támogatottságnak. Sokan tartanak attól, hogy az egyezmény utat engedne olyan termékeknek (mint például a gyógyszeripari áruk és kozmetikumok), amelyek termelése és szállítása nemcsak környezetterhelő, de a vámok részleges eltörlésével és az USA exportcikkeivel szembeni szabályok csökkentésével egyszerűbbé váló behozatal, valamint olcsóbb előállítás miatt kiszorítaná a hazai termékeket a piacról. A TTIP-ellenes közösség aggályosnak tartja, hogy az EU szorosabb kereskedelmi együttműködésre készül egy olyan országgal, aki kilépett a párizsi egyezményből, és szemmel láthatólag a klímapolitikai céljai nincsenek összhangban az uniósokkal. „A tárgyalások megkezdéséhez annak ellenére adtak zöld utat, hogy korábban Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa is ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba olyan országokkal, amelyek nem írták alá az éghajlatvédelemről szóló párizsi megállapodást.” – írja a Greenfo.hu.

Az egyezmény tartalmát tekintve, a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján, kizárólag az ipari árukról folytatnak tárgyalást, és a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozna a megállapodás élelmiszerbiztonsági okokból. Ám az Egyesült Államok ez utóbbit is mindenképpen napirenden szeretné látni, hogy így megkönnyítse az utat a génmódosított növények és hormonkezelt hús behozatalához. A Centre for International Environmental Law (Nemzetközi Környezetvédelmi Törvény Központja) egy 2013-as közleményében megállapította, hogy a TTIP egyes pontjai erősen korlátoznák a környezetvédelmi szabályozásokat, kifejezetten fokoznák a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, valamint annak exportját is.

Ezek tekintetében nem lesz zökkenőmentes a megállapodási folyamat a két fél között, ha az EU ragaszkodik a környezetpolitikájának képviseléséhez is. Egyelőre még nem tudni, hogyan haladnak előre a tárgyalások, de az bizonyos, hogy az eltérő prioritások miatt sok kérdésben kell még megegyezni.

Jogos lehet tehát a kérdés, hogy valójában mennyire fontos értéke az EU-nak a környezetvédelem, és mire lehet számítani a szakpolitika kapcsán a jövőben. Jól látható, hogy az Unió intézkedései között egyaránt rengeteg a környezetvédelmi célokat pozitívan érintő és az azokat hátráltató is. Mindenesetre azt egy sikernek tudhatjuk be, hogy az EU a 2020-ra kitűzött, az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkenését már 2016-ban túlteljesítette, ahogy az az alábbi ábrán is látszik:

(Az EU klímacéljainka jelenlegi haladásával kapcsolatban érdemes elolvasni:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180706STO07407/unios-elorelepesek-a-klimavaltozas-megfekezeseben-infografika). Kép forráas: Európai Parlament honlapja

Írta: Németh Petra Ildikó

Kína valószínűleg gyarapítani fogja külföldi támaszpontjai számát – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott, Kínával foglalkozó jelentésében.

A dokumentum szerint ezeket a feltételezett támaszpontokat Peking az új selyemúthoz (“Egy övezet, egy út” kezdeményezés) kötődő beruházások védelmében építené ki.

“A kínai vezetők latba vetik az ország egyre növekvő gazdasági, diplomáciai és katonai súlyát, hogy megteremtsék dominanciáját a térségben, és kiterjesszék befolyását a világban” – olvasható a dokumentumban, amelyet a Pentagon a kongresszus számára készített.

Az amerikai védelmi minisztérium leszögezte: Kínának jelenleg egyetlen katonai támaszpontja van külföldön, mégpedig az afrikai Dzsibutiban, de a jövőben valószínűleg azokban az államokban próbál meg bázisokat létrehozni, amelyekkel hosszú idő óta baráti viszonyt ápol. A Pentagon szakemberei Pakisztánt jelölték meg egy következő lehetséges helyszínként.

Amerikai sajtójelentések szerint Peking nemrégiben Afganisztán vezetőivel kezdett tárgyalásokat arról, hogy az ország keleti vidékén fekvő és Afganisztán belseje felé átjárást biztosító Vakhan-folyosó térségében is kialakítsanak egy katonai támaszpontot. Kína ezt már többször tagadta. A The Washington Post című lap pedig, még februárban, arról közölt értesülést, hogy Kína katonai bázist létesített Tádzsikisztánban, miután valószínűleg három évig katonákat állomásoztatott ott, az afganisztáni határhoz közel.

Zord

A felső-ausztriai Bad Schallerbach egyik fogadósa csúnyán megvert és megsebesített négy vendéget, köztük egy magyart, akik szóvá tették, hogy nem a megrendelt ételt vitték ki nekik – közölte az osztrák rendőrség.

Az eset során két vendég ráadásul arcába kapta a kifogásolt ételt. A 41 éves magyar és 40 éves német barátja ugyanis amiatt volt felháborodva, hogy az 56 éves fogadós nem azt hozta ki nekik, amit rendeltek. Ezt annyira zokon vette a vendéglő tulajdonosa, hogy arcukba hajította a teli tálakat, majd gorombán sértegetni kezdte vendégeit. Amikor egyikük a rendőrséget akarta értesíteni, a fogadós ütlegelni kezdte őket. A megtámadott vendégek a szabadba rohantak, s egy négytagú család az incidenst látva szintén jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot. A fogadós azonban ezt sem vette jó néven, s megverte a család két tagját is, egy 43 éves férfit és annak 71 éves apját.

A vendégek számos kisebb sérülést szenvedtek a történtek során, a fogadós pedig a később kiérkezett rendőrök előtt sem hagyott alább durva és ellenszegülő viselkedéséből. A vendéglőst feljelentették.

Amerikai sajtóértesülések szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a pénteken kezdődő, négy európai országot érintő körútjának első állomásán, Finnországban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is.

Az amerikai sajtóban több helyütt megjelent értesülések egy kifejezetten neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva közlik: Pompeo és Lavrov a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az Északi-sarkvidéki Tanács ülésének margóján folytat majd tárgyalásokat egymással.

A tárgyalások témája elsősorban Venezuela lesz, de az amerikai diplomácia vezetője szóba hozza majd Ukrajnát, illetve az Ukrajnával kapcsolatos oroszországi magatartást is. Az amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Washington “aggodalmait a venezuelai és ukrajnai orosz magatartással kapcsolatban”.

Pompeo szerdán már telefonon tárgyalt Lavrovval. Moszkvát Venezuela – és egyben az amerikai-orosz kapcsolatok – destabilizálásával vádolta, Lavrov viszont Washingtont vádolta meg “destruktív befolyással”. A telefonbeszélgetés után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben Venezuelára utalva leszögezte: “Washington beavatkozása a nemzetközi jog durva megsértése”.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán este adott ki közleményt arról, hogy Pompeo pénteken négy állomást érintő körútra indul. A külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. Finnországban az Arktikus Tanács vagy más néven az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén vesz részt és beszédet mond az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos politikai elképzeléseiről. Berlinben Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel tárgyal, Londonban Theresa May kormányfő és Jeremy Hunt külügyminiszter lesz a tárgyalópartnere, és a Dániához tartozó Grönlandon szintén a kormányfővel és a külügyminiszterrel, továbbá a dán külügyminiszterrel is találkozik.

Terroristák “megpróbálták tűz alá venni” a szíriai Hmejmímben működő orosz katonai repülőteret – közölte a szíriai orosz katonai parancsnokság.

Viktor Kupcsisin, a szembenálló szíriai felek összebékítéséért felelős orosz központ vezetője kijelentette, hogy “az összes csapást elhárították”, és a terroristák Kalhat al-Mudik és a Bab Atika térségéből indított támadásának nem voltak sebesültjei.

Kupcsisin korábban azt közölte, hogy terroristák egy hónap alatt 12 alkalommal tette kísérletet arra, hogy sorozatvetők vagy drónok segítségével csapást mérjenek Hmejmímre. Az orosz vezetés többször katonai fellépést helyezett kilátásba a támaszpontok elleni támadásokra válaszul.

Floridában szerdán törvényt fogadtak el arról, hogy a tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben.

A floridai képviselőház két napig tartó vita után 65:47 arányban voksolt a törvény mellett, amelyet a szenátus már a múlt héten elfogadott. Az új jogszabály lehetővé teszi a tankerületeknek, hogy részt vegyenek az úgynevezett “oltalmazó” programban, amely fegyverekkel látja el a tanárokat. A programban történő részvétel önkéntes, és a tanároknak előtte egy 144 órás kiképzésen kell részt venniük, majd sikeres vizsgát is kell tenniük.

A demokrata képviselők többsége nemmel szavazott, azt állítva, hogy a tanintézményekben lévő fegyverek számának növelése fokozott kockázatnak teszi ki a gyerekeket, növelni fogja a téves fegyverhasználat veszélyét, és az előítéletek miatt növelheti az afroamerikai diákok elleni erőszakot. A törvényt – ahhoz, hogy életbe lépjen – még Ron DeSantis kormányzónak is alá kell írnia. De ez már puszta formalitás, mivel a republikánus kormányzó híve a tanárok felfegyverzésének.

Floridában tavaly február óta erősödött fel a tanárok felfegyverzését követelők mozgalma. A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz előre kitervelt szándékkal lövöldözni kezdett és 17 embert – köztük diákokat és tanárokat – megölt. Az ámokfutásnak további 17 sebesült áldozata is volt.

Donald Trump akkor azzal érvelt, hogy ha a tanároknak lett volna fegyverük, akkor jobban meg tudták volna védeni magukat és a diákokat.

A pedagógus szakszervezetek azonban ellenezték a tanárok felfegyverzését lehetővé tévő törvényt, és néhány népesebb floridai megye iskolaszékei leszavazták iskoláiknak az oltalmazó programban való részvételét, úgy döntve, hogy a biztonsági feladatok ellátását inkább a megfelelően kiképzett rendőrökre hagyják.

A parklandi lövöldözés után a floridai törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében minden oktatási intézmény – ha egyetem, akkor minden egyes campusa – köteles legalább egy felfegyverzett munkatársat vagy rendőrt foglalkoztatni. Az a törvény kicsit szigorított a fegyvervásárlás szabályain is. Három nap várakozási időt írt elő egy fegyver megvásárlása előtt, valamint felemelte a korhatárt a fegyvervásárláshoz. Korábban már 18 évesen jogszerűen fegyverhez lehetett jutni, ma már 21 év a korhatár.

A tavaly megszavazott törvény azt ugyan előírta, hogy fegyveres munkatárs vagy rendőr legyen egy-egy iskolában, de azt továbbra is megtiltotta, hogy egy oktató az órán, vagy más foglalkozáson is fegyvert viseljen.

Amerikai sajtójelentések szerint Florida 67 megyéjéből negyvenben már jelentkeztek tanárok és iskolai alkalmazottak, hogy részt vegyenek a fegyverviselésük feltételéül szabott 144 órás kiképzésen.

Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint – tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben.

Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás tagadja a terhére rótt bűncselekményt, védője Bánáti János ügyvéd.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gyárfás védőjét azonban a nyomozóhatóság 2018 decemberében tanúként hallgatta ki.

Ezután – az ügyészség indítványára – a nyomozási bíró ki is zárta a Gyárfás ellen folyó eljárásból a védőt. A védő azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék, megváltoztatva a korábbi döntést, elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz.

Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban védőként nem vehet részt.

Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését.

A Kúria csütörtökön – a legfőbb ügyész indítványa alapján – megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége, a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A Balassagyarmati Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte azt a 27 éves Nógrád megyei férfit, aki tavaly nyáron agyonverte az apját; a férfit lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, orvvadászat és lopás miatt is elítélték, az ítélet nem jogerős – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula ismertette: a vádlott együtt lakott apjával egy Nógrád megyei kistelepülésen; lobbanékony természetük és mértéktelen alkoholfogyasztásuk miatt gyakran veszekedtek; 2017. június 1-jén este is összevesztek, a ház teraszán kiabáltak egymással, majd a veszekedés tettlegességig fajult: a férfi mindkét öklével nagy erővel, többször arcon, fejen és nyakon ütötte az apját, aki hanyatt esett a teraszon; a fia tovább bántalmazta, s amikor már nem adott életjeleket, a testét a házuk udvarán elföldelte.

A házkutatás során a tettestől engedély nélkül tartott lőfegyvereket és lőszereket is lefoglaltak, a férfi továbbá 2014 és 2017 között engedély nélkül több vadat is elejtett és eltulajdonított, amivel a vadásztársaságnak négy és félmillió forint kárt okozott.

A főügyész közölte: a Balassagyarmati Törvényszék a Nógrád Megyei Főügyészség indítványával egyezően a vádlottat halmazati büntetésül tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni – tette hozzá.

Az amerikai elnök fontolgatja a Muzulmán Testvériség nevű szervezet terroristává nyilvánítását – közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője.

“Az elnök tanácskozott nemzetbiztonsági csapatnak munkatársaival és a térség vezetőivel, akik osztják az aggodalmait” – fogalmazott kedden újságíróknak a szóvivőnő. Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök és munkatársai egyelőre vizsgálják a terroristává nyilvánítás folyamatának részleteit.

A bejelentés alig három héttel azt követően történt, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Fehér Ház vendége volt. A tárgyalásokon – az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint – Trump és esz-Szíszi a többi között megvitatta “a Muzulmán Testvériség jelentette fenyegetést” is. A megbeszélések után Trump “nagyon jónak” nevezve dicsérte az egyiptomi politikus munkáját.

Egyiptomban a Muzulmán Testvériséget már terroristaként tartják számon. A szervezetet 1928-ban alapította Hasszán al-Banna Kairóban, de később más muszlim országokban is létrejöttek szervezetei. Jelöltjei a 2005-ös egyiptomi parlamenti választásokon a voksok húsz százalékát nyerték el. A szervezet tagjai azonban 2013-ban, Mohamed Murszi elnök megbuktatásakor az erőszak fegyveréhez nyúltak, és azóta több véres merénylet fűződik hozzájuk.

Egy külföldi szervezet terroristává nyilvánítása lehetővé teszi, hogy a szervezet tagjait vagy a szervezetet bármilyen módon segítő egyéneket és vállalatokat, illetve más szervezeteket szankciókkal sújtsanak.

Az Egyesült Államok április elején terrorista szervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát. Ez volt az első alkalom, hogy Washington egy külföldi állam szervezetét terroristának nyilvánította.

Nem semmisült meg a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet és továbbra is veszélyes, ezt mutatja vezetőjének új videoüzenete – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: senki sem gondolta, hogy az IÁ felett Irakban és Szíriában aratott katonai győzelem azt jelenti, hogy a terrorszervezet meg is szűnik, és az új videofelvétel felbukkanása azt jelzi, hogy “ez az értékelés helytálló”.

Merkel kiemelte, hogy különbséget kell tenni az IÁ legyőzése és felszámolása között, ez utóbbi “hosszú ideig tart, a veszély még nem szűnt meg”.

Mahdi aláhúzta, hogy az IÁ ugyan fájdalmas veszteségeket szenvedett el, de nem semmisült meg. Azonban a videófelvétel alapján megállapítható, hogy a dzsihadista szervezet “megtört”. Vezetője a legutóbbi, öt évvel ezelőtti felvétellel ellentétben nem hívei népes táborában látható egy mecsetben, hanem egyedül, elszigetelődve egy kényelmetlen rejtekhelyen – mondta az iraki kormányfő.

A tájékoztatón Merkel aláhúzta, hogy Németország továbbra is minden lehetséges segítséget megad Iraknak a katonai, politikai és gazdasági stabilizációhoz, és változatlanul elkötelezett területi épségének megőrzése mellett. Így az észak-iraki kurdokkal folytatott együttműködésnek is az az alapja, hogy az erbíli központú régió az ország elválaszthatatlan része.

Az IÁ Németországból származó és az iraki hatóságok őrizetében álló híveinek esetleges hazatérésével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyermekek sorsára összpontosítanak, minden egyes esetet külön kezelnek, és jól együttműködnek az iraki partnerekkel.

A találkozó alkalmából energetikai infrastrukturális fejlesztésekről írt alá keretmegállapodást Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke és Loaj Hatib iraki villamosenergiaügyi miniszter. Ezzel kapcsolatban Mahdi arra a kérdésre, hogy az állami megbízások odaítélésénél mennyire kell figyelembe venniük az Egyesült Államok segítségét az ország stabilizációjában, hangsúlyozta, hogy 14 milliárd dollár (mintegy négyezer milliárd forint) értékben terveznek fejlesztéseket, ami az amerikai vállalkozások mellett a Siemens és más német cégek számára is üzleti lehetőséget jelent.

Az IÁ halottnak vélt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hétfőn tett közzé videoüzenetet, a felvételen fogadkozott, hogy bosszút állnak harcosaik meggyilkolásáért és bebörtönzéséért. Méltatta a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásokat, hangoztatva, hogy a szíriai Baghúzban rájuk mért vereség megtorlásaként követték el őket. A felvétel a dzsihadisták vezetőjének első megjelenése azóta, hogy 2014-ben az iraki Moszul városában beszédet mondott az an-Núri mecsetben.

Nicolás Maduro venezuelai elnök kedden készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia irányítója szerint a repülőtér egyik kifutóján már indulásra készen állt a gép, hogy Madurót Kubába vigye. “Információink szerint az oroszok kérték arra, hogy maradjon az országban” – fogalmazott Pompeo. A miniszter hangsúlyozta: Venezuelában a helyzet nagyon képlékeny.

A CNN egyébként bejelentette, hogy a venezuelai kormány – a BBC spanyol nyelvű adásával egyetemben – betiltotta a CNN nemzetközi adásának sugárzását. Percekkel Pompeo interjúja előtt Donald Trump a Twitteren szólította fel Kubát, hogy hagyjon fel a Maduro-rendszer katonai támogatásával. Ellenkező esetben – írta Trump – az amerikai kormány “totális embargót” vezet be a szigetország ellen.

Egyik korábbi Twitter-bejegyzésében Trump már támogatásáról biztosította a venezuelaiakat, leszögezve, hogy “nagyon szorosan” figyelemmel követi a fejleményeket. Nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azonban ultimátumszerű felhívást intézett közvetlenül a venezuelai kormányzat egyes tagjaihoz, sejtetni engedve, hogy egyes caracasi kormánytényezők titokban egyeztetéseket folytattak Washingtonnal.

“Lejárt az időtök. Ez az utolsó esélyetek” – írta Bolton a mikroblog-oldalon, Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszternek, Ivan Hernandeznek, az elnöki gárda vezetőjének és Maikel Morenónak, a legfelsőbb bíróság elnökének címezve bejegyzését.

Egyik korábbi Twitter-üzenetében Bolton azt írta, hogy amennyiben most nem sikerül az áttörés, akkor Venezuela “diktatúrába zuhan”. Mindazonáltal a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva azt fejtegette, hogy Washington “békés hatalomátadást” akar Maduro és Juan Guaidó ellenzéki vezető között. “Ez még mindig lehetséges, ha a rezsim megfelelő számú kádere úgy dönt, hogy az ellenzéket támogatja” – mondta Bolton. Újságírói kérdésre válaszolva Bolton azt mondta: ami most zajlik Venezuelában az nem katonai puccs.

Nyilatkozott az amerikai sajtónak Elliott Abrams, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottja is. Abrams részletek közlése nélkül azt mondta: korábban “érdekes tárgyalásokat” folytatott mind az ellenzék vezetőivel, mind a Bolton-bejegyzés három címzettjével. Mint fogalmazott: a Maduro-rendszer tisztségviselőivel “a demokrácia helyreállításának módjairól” folyt az eszmecsere, csakhogy a Madurót támogatók később nem tartották be ígéreteiket. A különmegbízott szerint Moszkva kontraproduktív, azaz a szándékával ellentétes hatású szerepet játszik Venezuelában.

Washingtonban sajtóértekezletet tartott Guaidó képviselője, Carlos Vecchio is, arra szólítva fel a venezuelaiakat, hogy “maradjanak az utcán a szabadság kivívása érdekében”, a hadsereg tagjait pedig arra ösztökélte, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz. “Eljött a pillanat Maduro számára, hogy távozzon a hatalomból” – fogalmazott Vecchio az újságíróknak.

Szerdától ismét a Magyar Honvédség légiereje biztosítja négy hónapon át a balti légtér védelmét.

Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét négy Gripen vadászgéppel és mintegy százfőnyi személyzettel védik. Az Észtország, Litvánia és Lettország légterének biztosításáról szóló NATO-megállapodás értelmében a magyar katonák először 2015-ben látták el ezt a feladatot. A szövetség olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel.

A Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtéren augusztus végéig látja el feladatát.

Kétkedve és gúnyolódva fogadta az internet közönsége azokat a fotókat, amelyeket az indiai hadsereg tett közzé hétfőn az egyik hivatalos Twitter-oldalán, azt állítva, hogy a titokzatos himalájai lény, a jeti lábnyomait sikerült lencsevégre kapniuk.

A csaknem hatmillió követővel rendelkező indiai hadsereg hétfői bejegyzése szerint “a mitikus teremtmény rejtélyes lábnyomait”, amelyek 81 centiméterszer 38 centiméteresek, a himalájai Makalu alaptábor közelében fotózták le április 9-én. A Times of India című napilap értesülései szerint a hadsereg azért csak most hozta nyilvánosságra a felvételt, mert előbb meg akart bizonyosodni róla, hogy a hóban talált nyomok összeegyeztethetőek a jetivel kapcsolatos korábbi elméletekkel.

A himalájai óriási majomemberként is ismert jeti egy legendás teremtmény, amelyről úgy tartják, hogy a Himalája magasabban fekvő területein él. India, Nepál és Bhután egyes részein gyakran hallani történeteket olyan emberekről, akik állítólag látták a lényt vagy annak lábnyomait. Mindezek ellenére a Twitter-felhasználók egy részét megdöbbentette, hogy az indiai hadsereg ilyen merész kijelentésbe bocsátkozott egy “mitikus teremtménnyel” kapcsolatban.

“Igazán elkeserítő azt látni, hogy a hadsereg egy ilyen idétlen mítoszt próbál valóságként eladni. Többet vártam tőletek srácok” – írta az egyik internetező. A felhasználók reakcióira válaszolva a hadsereg elmondta, hogy a “bizonyítékot” lefotózták és átadták a “téma szakértőinek” – írta a BBC.

Az elmúlt években többen is próbálták megoldani a jeti rejtélyét. 2011-ben DNS-vizsgálattal bizonyították, hogy az a “jeti ujj”, amelyet fél évszázaddal korábban vittek Nepálból Londonba, valójában egy emberi csontdarab.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2013-ban ugyancsak DNS-vizsgálattal sikerült megállapítaniuk néhány szőrszálmintáról, hogy azok nem a jetitől, hanem egy ősi jegesmedvétől származnak. A kutatásban részt vevő Bryan Sykes professzor szerint a legvalószínűbb magyarázat a jeti legendájára az, hogy egy olyan állat lehet, amely a jegesmedve és a barnamedve hibridje.

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) kedden este megtiltotta valamennyi amerikai légitársaságnak egy bizonyos magasság alatti berepülést a venezuelai légtérbe.

A légitársaságok 26 ezer láb (mintegy 8000 méter) alatti magasságban nem repülhetnek be a dél-amerikai ország légterébe. A tiltás – az FAA közleménye szerint – visszavonásig és nemcsak légitársaságokra, hanem magángépekre is érvényes. A szövetségi hatóság egyúttal elrendelte a jelenleg Venezuelában tartózkodó légitársaságok gépeinek és a magánrepülőknek, hogy 48 órán belül hagyják el a dél-amerikai országot.

A döntést a hatóság “a növekvő mértékű politikai bizonytalanságokkal és feszültségekkel” indokolta. Az American Airlines már márciusban bejelentette, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti Venezuelába induló járatait.

Venezuelában – ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott kedden a kora esti órákban adott televíziós interjújában – “nagyon képlékeny” a helyzet. A caracasi tüntetésen több tucatnyian sebesültek meg, és vagy egy tucat embert vettek őrizetbe. A légitámaszponton – ahol az ellenzék vezetője, Juan Guaidó mondott beszédet – lövések is dördültek.

Guaidó ellenzéki vezető felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.

A NATO-t és Oroszországot mindig ellenfelekként emlegetjük, azonban valóban teljes szembenállásról és a közös fórumok teljes hiányáról van szó, vagy mégis találhatóak kettejük kommunikációjának lehetőséget biztosító platformok?

A kezdetek

A Szovjetunió széthullása és a hidegháború utáni időben Oroszországot euforikus, Nyugat-barát hangulat jellemezte: a jelcini külpolitika legfőbb célja a múlttal való szakítás és a nyugati világgal, azon belül is az Amerikai Egyesült Államokkal való szoros együttműködés kialakítása volt. Habár a túlzott derűlátást nem osztotta az orosz felsővezetés egésze, 1991-ben Oroszország mégis csatlakozott az Euro-atlanti Együttműködési Tanácshoz, amely lehetőséget biztosított a Varsói Szerződés volt tagországainak és a  posztszovjet államoknak a NATO-val való kapcsolatfelvételre. 1994-ben a NATO és 23 más állam kezdeményezésére megalakult a Békepartnerség együttműködési programja, melynek Oroszország máig is tagja. A partnerség keretein belül békefenntartói tevékenység, katasztrófa-elhárító gyakorlatok, illetve az országok közötti kapcsolattartást és bizalomerősítést szolgáló programok zajlanak. A Szövetségesek és az oroszok közti bilaterális kapcsolatok hivatalos alapját az 1997-ben aláírt NATO–Oroszország Alapító Okirat teremtette meg, melyet 2002-ben a NATO–Oroszország Tanács (NATO-Russian Council, továbbiakban NRC) felállítása erősített tovább. Ez tárgyalási fórumot kínált a Szövetségesek és Oroszország közti kapcsolatok javítására is.

Ahhoz, hogy elősegítse a kapcsolatteremtést és együttműködést, Oroszország 1998-ban megalapított egy diplomáciai követséget a NATO számára, mely információs iroda 2001-ben nyitotta meg kapuit. Majd 2002-től egy katonai összeköttetési követség is felállt Moszkvában. Az NRC keretet biztosított a konzultációra, az aktuális biztonsági kérdések megvitatására és a gyakorlati együttműködés széles spektrumára.

A 2014 előtti együttműködések főbb területei

2014-ig számos területen indult meg az együttműködés Oroszország és a NATO közt, többek közt kábítószer-ellenes, terrorizmus elleni, non-proliferációs és fegyverellenőrzési, valamint nukleáris projektek keretein belül.

Az NRC első, átfogó akciótervezetei egyikeként született meg 2004-ben a terrorizmus elleni küzdelemben való gyakorlati és konzulatív együttműködés a NATO és Oroszország között. Ennek központi formáit alkották a rendszeres információcserék, a magas szintű párbeszéd, valamint a terrortámadások kapcsán megszerzett tapasztalatok megosztása egymással.

A két oldal szakértői kiemelt témaként foglalkoztak a nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai fegyverek elleni védelemmel és a tömegpusztító fegyverek proliferációjának megakadályozásával. A gyakorlati együttműködés fejlesztéséhez számos szemináriumot tartottak a felmerülő kérdések megvitatására. Meghatározóak voltak nukleáris kérdések, melyek  terén egy nukleáris terminológiát magába foglaló szótár mellett elérték a nukleáris stratégiára és doktrínákra vonatkozó információk cseréjét is. Emellett 2004 és 2007 között az NRC országok négy nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot folytattak le Oroszországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Franciaországban. Ezek hozzájárultak az átláthatóság növeléséhez és a nukleáris katasztrófákra adott gyors, egységes és szakszerű intézkedések kidolgozásához, valamint erősítették a bizalmat a NATO és Oroszország között.

2006-ban az afgán és közép-ázsiai tisztviselők számára az NRC elindította kábítószer-ellenes képzésre vonatkozó projektjét, melynek fő célja az Afganisztánból származó kábítószer-szállítás megakadályozása volt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával (United Nations Office on Drugs and Crime, UNODC) együttműködve több mint 3500 tisztet képeztek ki az NRC Kábítószer-ellenes Gyakorlat Projektjének (NRC Counter-Narcotics Training Project) keretein belül. A résztvevők 7 országból – Afganisztánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból, Üzbegisztánból, és a 2010-es csatlakozása után Pakisztánból – érkeztek. A projekt során állandó tréningeket tartottak Oroszországban és Törökországban, valamint kihelyezett tanfolyamokat szerveztek az együttműködő államokban, melyek célja a helyszíni képességek kiépítése és a regionális hálózat kialakítása volt az együttműködés elmélyítésének érdekében.

Mindemellett korán megjelent az NRC-n belül a civil vészhelyzetekben való együttműködés, mely egészen 1996-tól 2014-ig állt fenn a katasztrófák (földrengés, árvíz, terrortámadások) közös kezelésének és a kooperációnak a fokozására. 1998-ban orosz kezdeményezésre megalakult Euro-atlanti Katasztrófa-elhárítási Koordinációs Központ, mely az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre) tagországai közt koordinálja a katasztrófa-elhárítást és a polgári védelmet.

A civil szektoron kívül tudományos és technológiai közegekben is együttműködött a NATO és Oroszország. Az oroszok elkötelezettek voltak a NATO Béke és Biztonság Bizottság munkája mellett, mely az új biztonsági kihívásokra kereste a válaszokat. Legjelentősebb kutatási területeknek a robbanószerek felderítése, a kiberbiztonság, a tömegpusztító fegyverek elleni védelem és a terrorizmus elleni harc számítottak

Az NRC 2007-ben létrehozta weboldalát, melynek üzemeltetését 2014-ben felfüggesztették.

Sötét felhők a borús égen

Az első törés a NATO–Oroszország kapcsolatokban 2008-ban mutatkozott meg, az orosz–grúz háború kirobbanásakor. A konfliktus az NRC találkozók felfüggesztését vonta maga után, egészen 2009 tavaszáig, mivel a Szövetségesek szerint Oroszország megtörte békefenntartó szerepét a függetlenedni kívánó dél-oszét és abház régiókban, és aránytalan katonai túlerővel avatkozott be, mikor Grúzia az ország egyesítésére tett kísérletet.

Ezután a máig tartó szakítás 2014 áprilisában következett be, miután Oroszország illegálisan annektálta a Krímet Ukrajnától. Azóta az NRC-n belüli összes polgári és katonai együttműködést felfüggesztették. A politikai és katonai párbeszédnek azonban továbbra is maradtak nyitva csatornái az információcsere és félreértések csökkentésének érdekében.

Napjainkban egyre inkább romlik a kapcsolat az Oroszországi Föderáció és a NATO, a Szövetségeseken belül különösen az Egyesült Álamok és Oroszország közt. Az év elején az Észak-atlanti Tanács közleményt adott ki, melyben támogatta az USA-t abban, hogy felmondja az INF-szerződést válaszként arra, hogy Oroszország megszegte az ebből következő kötelezettségeit  és olyan fegyverrendszereket kezdett kidolgozni, valamint hadrendbe állítani, melyek a szerződés hatálya alá esnek. Az amerikai vádak alapját a Novator 9M729 (NATO nevén SSC-8) szárazföldi indítású robotrepülőgép alkotta. A szerződés megszegését azonban az oroszok továbbra is tagadják.

Írta: Szilágyi Laura

 

2019. március–áprilisban rendezték a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol két szekció négy tagozatában versenyzett a Biztonságpolitikai Szakkollégium öt hallgatója; az alábbiakban az ő sikereikről számolunk be. Lendvai Tünde „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külföldön élő közösségei – észak-koreai állampolgárok által kiváltott biztonsági kihívások Japánban, a Koreai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban” című pályamunkájával II. helyezést ért el a Társadalomtudományi szekció, Nemzetközi tanulmányok III. tagozatában. Dolgozatát az SAS Institute jóvoltából különdíjjal is jutalmazták. Az ÚNKP ösztöndíjprogram által is támogatott kutatás középpontjában a Japánban élő, észak-koreai identitást valló közösség hírhedt érdekvédelmi szervezete, a Chongryon avagy Chosen Soren áll, amely szoros kapcsolatot ápol a phenjani vezetéssel. A szervezet illegális tevékenységei hozzájárultak a rezsim nukleáris és rakétaprogramjának kifejlesztéséhez. Emellett a Chongryon szorosan együttműködött az észak-koreai ügynökök fedett kiképzésében és a japán állampolgárok elrablásában, továbbá vezetőihez kötődik számos kémbotrány, Dél-Koreában végrehajtott titkosszolgálati akció és merénylet megtervezése. A szervezet azonban ma is működik, közel 70 ezer fős taglétszámmal. Arról, hogyan lépett fel sikeresen a japán vezetés a Chosen Soren által kiváltott biztonsági kihívásokkal szemben, és miként biztosította a szervezettől függő észak-koreaiak megélhetését, hamarosan egy publikációban olvashatnak. Ezúton is köszönjük Tünde konzulensének, Bartók András, egyetemi tanársegédnek kitartó munkáját, aki a Biztonságpolitikai Szakkollégium senior tagja. Lendvai Tünde Petróczki Márk a “Klímaváltozás hatás a jövő geopolitikájára” című dolgozatát az OTDK Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a 2. helyre értékelték, illetve az SAS Institute különdíjával jutalmazták. A cél az volt, hogy a klímaváltozás kissé elhanyagolt területét vegye vizsgálat alá Márk a kutatásával. A dolgozat témája azt vizsgálta, hogy a klímaváltozás hatására a jövő geopolitikai–biztonsági helyzete hogyan változhat meg az elkövetkező száz évben. Maga a vizsgálat két fő részből állt: először a klímaváltozást, majd az ebből fakadó geopolitikai változásokat mutatta be. Elmondható, hogy a klímaváltozás a szegényebb, jelenleg kevésbé fejlett és stabil országokat sokkal rosszabbul fogja érinteni, így az olló a gazdagabb és szegényebbek között tovább nyílhat. Petróczki Márk Rozgonyi Attila „A hacktivizmus biztonságpolitikai vetületei” című dolgozatával az OTDK Had- és Rendészettudományi szekció Kiberbiztonság, Kibervédelem tagozatában első helyezést és a Belügyi Tudományos Tanács különdíját érte el. Attila dolgozatában a politikai indíttatású hackertevékenység összefoglaló, monografikus bemutatása mellett a hacktivizmus egyes biztonsági szektorokra gyakorolt hatásait kutatta. Ennek során megállapítást nyert, hogy a tevékenység minden, a koppenhágai iskola szerint csoportosított biztonsági szektorra hatást gyakorol, illetve, hogy ennek ellenére, a felhasznált eszközrendszerből és a trend hanyatlásából kifolyólag nem feltétlenül szükséges a legmagasabb biztonsági prioritással kezelni napjainkban a nyugati, első generációs hacktivista csoportok tevékenységét. Rozgonyi Attila díjai Shadeh Fadi “A Közel-Kelet vízbiztonsága – A régió vízbiztonsági kihívásainak áttekintése a vízforrások komparatív vizsgálatával” című pályamunkáját a Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesének különdíjával jutalmazták. Az ÚNKP által támogatott kutatás középpontjában a közel-keleti térség vízmegosztásának vizsgálata áll, figyelembe véve a természetes folyamatok és az emberi tevékenység következtében kialakult, illetve a demográfiai változások által súlyosbított ivóvízhiányt, valamint az erre válaszként létrehozott innovatív megoldásokat, alternatív vízforrásokat. A kutatás célja, hogy összehasonlítva a különböző gazdasági, társadalmi és földrajzi adottságokkal rendelkező közel-keleti országokat, átfogó képet alkosson a térség vízmegosztásáról, illetve annak konfliktusokozó hatásáról. Eredményeként megállapítható, hogy a Közel-Kelet a világon az egyik legkevesebb természetes megújuló vízkészlettel rendelkező terület. Az Arab-félsziget államai a kevés megújuló vízkészlet miatt a drága és magas energiaigényű alternatív vízforrásoknak vannak kiszolgáltatva, azonban a kismértékű államközi vízforrások jelentősen csökkentik a vízkonfliktusok kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a régió északi államai habár vízben gazdagabbak, azok államközi megosztása konfliktusossá teszi kapcsolatukat. Shadeh Fadi Szilágyi Laura “Orosz hadászati gyakorlatok (Zapad 2017 és Vosztok 2018) értékelése” című dolgozatával részt vett az OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának Biztonságpoliktikai tagozatában. Laura dolgozatában a két legutóbbi és legnagyobb terjedelmű orosz hadászati gyakorlatot, a Zapad 2017-et és Vosztok 2018-at elemezte. Bemutatta a gyakorlatok végrehajtásának körülményeit, az orosz hadsereg műveleteit és fejlődését, valamint kitért a haditechnikai eszközök és a NATO-vélemények rövid ismertetésére is. Az értékelt hadászati gyakorlatok alapján kész képet lehet összerakni az orosz biztonság- és katonapolitika új nézeteiről, és megismerhetjük az Oroszországi Föderáció jövőbeni, modern körülmények között zajló hadviselésről alkotott elképzeléseit. A dolgozatból szintén láthatjuk, hogyan szorul kényszerpályára egyre inkább az orosz külpolitika és találja meg a fejlődés útját a távol-keleti szövetségi rendszerek erősítésében, a nyugati országok elszigetelő magatartásának köszönhetően.

Békéscsaba vezetői már 1916-ban döntöttek arról, hogy a háború hős halottainak katonai temetőt hoznak létre – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Erdélyi Lajos elmondta: 1918-ban már fel is szentelték a temetőt, ahol 728, köztük 489 magyar katona földi maradványait helyezték el. A háborús hősök nyughelyén 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román és hat ismeretlen honosságú hőst temettek el. Békéscsabán ugyanis a monarchia hadikórházat működtetett, és az ott elhunyt katonák ebben a temetőben találtak végső nyugvóhelyre.

“A halott katona nem ellenség többé” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, mielőtt átadta a felújított első világháborús katonai temetőt.

Herczeg Tamás Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a történelmi Békés vármegye csaknem 10 ezer embert veszített el az első világháborúban. A 101-es gyalogezred katonáinak zöme a városból került ki, megfordultak a háború szinte összes hadszínterén, és a bevonuló ezer katonából mindössze hatvanan tértek vissza.

Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere megköszönte a HM anyagi támogatását a temető felújításához, hozzátéve, az utókor feladata a háborús hősök emlékének ápolása és a béke megőrzése.

A Magyar Honvédség május 2-án a litvániai Siauliaiban hivatalosan is átvette a három balti állam légterének védelmét célzó Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot. Ez a második alkalom, hogy a Baltikumban magyar Gripen vadászgépek állnak készültségben - ezúttal a spanyol légierő EF-18-asaival és az angol Királyi Légierő Eurofightereivel megerősítve. A BAP ötvenedik váltásának vezető nemzeteként az elkövetkező négy hónapban a Magyar Honvédség öt ország, Magyarország, Szlovénia, Litvánia, Lettország és Észtország felett lát el légtérrendészeti szolgálatot.

A légtér jelképes kulcsának átadása a hivatalos átadás-átvételi ünnepségen. Balról jobbra: Ruben C. García Servert altábornagy, a NATO Déli Egyesített Hadműveleti Központjának (CAOC Torrejon) parancsnoka, Ugrik Csaba dandártábornok, a magyar BAP-kontingens parancsnoka és Alberto Valero alezredes, a spanyol kontingens parancsnoka.

Mivel Magyarország a vezető nemzet, a négy magyar Gripenen állandóan fent van az éles fegyverzet. Megerősítő nemzetként a spanyolok és a britek dolga valamivel könnyebb: ők heti váltással adják az éles készültséget a magyarok mellett. Amikor az észtországi Amariban települő Royal Air Force a soros, akkor ők felelnek a balti államok északi szektoráért és a magyarok a déliért. Amikor az ugyancsak Siauliaiban települő spanyolok állnak élesbe, akkor előtte egyeztetik, hogy riasztás esetén melyik szektorba indulnak a Gripenek és melyikbe a Hornetek.

A Gripenek Sidewinderrel és AMRAAM-mel adnak készültséget.

A spanyol Ejército del Aire 12. ezredének EF-18-asa. A Hornetek (spanyol jelzésük C.15) IRIS-T-vel és AMRAAM-mel repülnek. A két megerősítő légierő közül az, amelyik az adott héten nem éles, lefegyverezheti a gépeit és saját kiképzési repüléseit folytathatja.

Célzókonténer a torrejoni Hornet törzse alatt. Amikor a spanyolok nem állnak készültségben, a szárazföldi és a haditengerészeti erőkkel közösen gyakorolnak.

Gripen és Hornet. Mivel a térségben sok olyan gyakorlat lesz a nyáron amelyekre az oroszok is kíváncsiak lesznek, minden bizonnyal gyakran indul majd a készültség.

A gyakorlat magyar felvarrója. A négy évvel ezelőttihez képest csak az évszám és az ötvenedik váltásra utaló szám változott és az észt felségjelen igazítottak egy kicsit.

*

A Magyar Honvédség egyik A319-ese Siauliaiban. A BAP-kontingens szállítási feladatait immár az Airbusok teljesítik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás