Biztonságpolitika

2019. április 30-án hajnalban Juan Guaidó videón minden venezuelai állampolgárt az utcára hívott, hogy együtt lázadjanak a Maduro-kormány ellen. A videóban, melyet a Generalissimo Francisco de Miranda Légi Támaszponton, egy caracasi katonai reptéren vettek fel, Guaidó több egyenruhás katona társaságában buzdítja nemcsak a civileket, hanem a venezuelai katonai erőket is a kormányellenes fellépésre. A reptér közelében a bejelentés után a kormányerők és az ellenzék oldalára álló katonák erőszakos összecsapására került sor, ahol könnygázt és harckocsit is bevetettek a katonák. A zavargásban több mint 70 ember sérült meg, köztük civilek és egy ezredes is.

Az ellenzéki erők oldalán megjelent Leopoldo Lopez is, akit 2014-ben a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 14 év börtönre ítélt kormányellenes erőszakos tüntetések vezetése miatt. Lopezt – aki jelenleg a venezuelai Népakart Párt vezetője – elmondása szerint az ellenzék oldalára átálló katonák szabadították ki.

Az önmagát ügyvezető államfőnek kinevezett Guaidó által immár három hónapja vezetett tüntetési folyamatot „Operación Libertad” (Szabadság-hadművelet) néven említik, melynek nem titkolt célja a szocialista Maduro-rezsim megdöntése. Egyelőre tisztázatlan, hogy a venezuelai katonai erők mekkora része állt be mögé; Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter továbbra is Maduró elnököt támogatja és kijelentette, hogy a dezertáló egyenruhások ellen az venezuelai ügyészéség eljárást fog indítani.

Maduro elnök 2019. április 30-án kedd este már úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi hatalmak által támogatott államcsínyt sikerült megakadályozniuk; ahogy a korábbi, Caracast súlytó áramszünetért (Operation Blackout), úgy a puccs elkövetéséért is az Egyesült Államokat tartja felelősnek.

Ugyanezen a napon Samuel Moncada, Venezuela ENSZ-nagykövete sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a puccs leverésével Maduro elnök bebizonyította, hogy ő az egyetlen ember, aki képes garantálni a békét és jogállamiságot; arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el egy ország belpolitikai ügyeibe történő külső beavatkozást, melynek nincs más célja, mint bábkormányt felállítani és nemcsak gazdasági, de katonai erőt alkalmazva megdönteni a jelenlegi vezetést.

Ki támogat kit? (kék: Guaidó; narancssárga: Maduró; zöld: párbeszéd; fehér: nincs elérhető adat); forrás: StatistaCharts

A latin-amerikai régió

Dél-Amerika az utóbbi évtizedekben politikai–ideológiai változáson ment keresztül. Míg a 2000-es évek elején hódított a „rózsaszín hullám” – konszolidált baloldali politikai gondolkodás, mely főleg a szocializmushoz áll közel –, addig manapság a jobboldali erők törnek előre. Brazília és Kolumbia – melyek szomszédos országokként összesen 3,4 millió venezuelai menekültnek biztosítanak menedékjogot –, Peru, Paraguay, Argentína, Chile és Ecuador Guaidót támogatják, ahogy a Lima-csoport is; Bolívia és Kuba viszont határozottan Madurót tartják Venezuela legitim elnökének.

Különböző álláspontok a nemzetközi közösségben

John R. Bolton, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Amerika továbbra is Juan Guaidót támogatja, a hadsereg Maduro elleni buzdítását nem tekinti puccsnak; mivel Maduro nem Venezuela legitim elnöke, ezért békés hatalomátadást kíván látni Maduro elnök részéről. Ezt egyelőre „békés eszközökkel” próbálják előidézni, melyek közül az egyik legjelentősebb a gazdasági szankciók alkalmazása. Bolton megerősítette, hogy továbbra is minden lehetőséget mérlegelnek, így nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét sem.

Az orosz álláspont továbbra is változatlan: Putyin Maduro elnökségét támogatja és az Amerikai Egyesült Államokat felhívja arra, hogy ne avatkozzon be egy ország belpolitikai ügyeibe. 2019. március végén Oroszország nemcsak diplomáciai úton erősítette meg támogatását, hanem katonai tanácsadók, technikusok és kiképzőtisztek küldésével is. Az orosz külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy az alakulat addig marad, ameddig a Maduro-kormánynak szüksége van rá, ez pedig egyszerűen a két állam közötti bilaterális katonai–technikai együttműködési egyezségen alapul.

Egy újabb befagyott konfliktus?

A nemzetközi közösség jelentős része összefogott a Maduro-rezsim ellen, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy támogatók nélkül maradt. A minden jelentős nemzetközi konfliktusban megjelenő két oldal, az Egyesült Államok és Oroszország egy újabb ország belpolitikai problémái kapcsán csap(hat)nak össze. Trump amerikai elnök Latin-Amerika politikája eddig elég bizonytalan volt – mondhatjuk azt is, hogy céltalan –, a Venezuelában megkezdőtött, szocialista kormány megdöntésére irányuló tüntetések viszont most szilárd alapot adtak a határozott fellépésre. Oroszország számára geostratégiai szempontból elengedhetetlen, hogy egy földrészen legyen az Egyesült Államokkal; Kuba és Nicaragua aktív támogatása – gazdasági és hadiipari befektetések sorozatával – ezt alá is támasztja.

A kérdés, hogy számíthat-e Venezuela külső katonai beavatkozásra; nemcsak a közeljövőben, hanem egyáltalán. A politikai helyzet ugyanis vagy Maduro hatalmon maradásával végződik, melynek következménye egy szocialista, válságot elszenvedő Venezuela; vagy Guaidó kerül hatalomra, ami a piacgazdaság bevezetésével Venezuela valószínű gazdasági kiszolgáltatottságához vezet; vagy továbbra is megmarad a két elnök, aminek következtében nagy valószínűséggel polgárháború fog kitörni az országban.

A nemzetközi közösség nem zárkózott el eddig sem, és folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg napirendre emeli a problémát, ahol a konfliktus békés megoldását részesítik  majd előnyben.

Több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét 2018-ban Kárpátalján, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán – közölte Petro Cihikal, az ukrán határőrség országos parancsnoka.

Az ukrán határőrök napja alkalmából közölt interjúban Cihikal a többi között elmondta, hogy Ukrajnában az államhatáron át folytatott csempészés jelenti az egyetlen megélhetési forrást sok ezer ember számára, mert semmihez nem értenek, ugyanis évtizedek óta ezt a foglalkozást űzik. Hozzátette, ezek az emberek az életüket kockáztatják, hogy ne vegyék észre őket a határőrök, amit az a szomorú statisztika is bizonyít, hogy a múlt évben több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán, s elsősorban ennek az ukrán-román határszakaszán. Hiába szereznek be a csempészek búvárfelszerelést, a hegyi folyók nagyon veszélyesek – emelte ki, megjegyezve: “az államhatár mellett élők nem akarják megérteni, hogy változnak az idők, és mi fokozatosan növeljük a határ ellenőrzését, amelyen egyre nehezebb észrevétlenül átjutni.”

A parancsnok azt is elmondta, hogy a zöldhatár védelmének a megerősítéséhez és a csempészés megszüntetéséhez Ukrajnában nem állnak rendelkezésre a megfelelő források: a határőrségnek szüksége lenne műszaki eszközökre, mérnöki létesítményekre, jobb ellátásra és munkafeltételekre. Mindazonáltal – emelte ki – az Európai Unió határőrizeti hivatalának az értékelése szerint is jelentősen csökkent a csempészés szintje az ukrán államhatáron.

Mint kifejtette, a zöldhatáron át történő csempészés eltörpül a határátkelőkön folytatott hasonló tevékenység mellett még úgy is, hogy míg korábban a hatóságok minden csempészett cigarettát szállító tíz kamion közül egyet tartóztattak fel, úgymond mutatóba, addig ma két hasonló rakományból egy mindenképpen horogra akad.

Cihikal szerint az EU és Ukrajna határőrizeti szervei között teljes a bizalom, a felek tájékoztatják egymást a határtérségekben működő bűnszervezetekről. “Korábban nem így volt, de ma Európában tudják, hogy Ukrajna nem forrása az illegális migrációnak és a csempésztevékenységnek, egészen más az ukrán államhatár és mások a veszélyforrások is” – fejtette ki az ukrán határőrség vezetője.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A „Stratégiai pontok, fojtópontok” cikksorozat következő része a Panama-csatorna és az épülő Nicaragua-csatorna geostratégiai jelentőségével és egymáshoz való viszonyrendszerével foglalkozik.

A két csatorna egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése. Kép forrása: Erik Rodriguez/BBC

A Panama-csatorna

A közép-amerikai Panama kis területű ország, azonban globális jelentősége annál nagyobb, mivel otthont ad az Atlanti- és Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornának, ami a világkereskedelem egyik legfontosabb fojtópontjává teszi. A 82 km hosszú csatorna több ezer kilométerrel rövidíti le a tengeri hajózási útvonalakat, ezért évente közel 13 000 hajó halad keresztül rajta. Az amerikai kontinens keleti partvidékéről kiinduló hajóknak így nem szükséges délről megkerülni Dél-Amerikát a Horn- és Magellán-szorosokon keresztül, hanem egy kisebb áthaladási díj és nagyjából 20 óra várakozásért cserébe hetekkel rövidíthetik le az útjukat az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidéke vagy Kelet-Ázsia kikötői felé.

Panama kedvező földrajzi fekvését a nagyhatalmak már évszázadok óta igyekeznek kihasználni. Először a spanyolok ismerték fel a területben rejlő lehetőségeket a 16. század során. A 17. század végén a skótok alakítottak ki egy szárazföldi útvonalat a két óceán között, ezt azonban a barátságtalan természeti környezet közel járhatatlanná tette. A következő kísérletre az 1850-es évekig kellett várni, amikor az ifjú, terjeszkedő regionális hatalom, az Amerikai Egyesült Államok épített egy vasútvonalat Panamában, összekötve a két óceánt, valamint közvetve keleti és nyugati partvidékét is. A csatorna megépítését először a franciák kísérelték meg a 19. század végén, de nem jártak sikerrel. Végül a 1903-as panamai elszakadási törekvések amerikai támogatása után az újonnan létrejövő Panama, a Hay-Bunau-Varilla megállapodás keretében, bérbe adta a csatorna építésének, működtetésének, őrzésének és az azt övező Panama-csatorna Övezet feletti ellenőrzés jogát az Egyesült Államoknak.

A területen szinte azonnal megkezdték a csatorna építését, ami 1914-ben már el is kezdődött. A csatorna forgalma és jelentősége azóta is folyamatosan nő, jelenleg az USA külkereskedelmének több mint 15%-a halad rajta keresztül. A csatorna jelentőségét példázza, hogy az Egyesült Államok hajlandó volt a csatorna ellenőrzése érdekében 1989-ben megszállni Panamát, miután egy USA-ellenes elnök került hatalomra az országban. Az Övezet feletti szuverenitását csak 1999-ben nyerte vissza Panama az 1977-es Torrijos–Carter megállapodásnak köszönhetően. A csatorna területe azóta egy demilitarizált övezet és az Egyesült Államok aligha hagyná, hogy egy másik, rivális hatalom terjessze ki rá a befolyását.

A kezdeti fenntartással kapcsolatos aggályok hamar eloszlottak és a csatorna azóta is folyamatosan növeli a forgalmát. A Panama-csatorna okozta gazdasági előnyöket Panama szabadkereskedelmi övezetek (ún. különleges gazdasági övezetek – KGÖ-k) létrehozásával és szolgáltató szektorainak fejlesztésével próbálja meglovagolni. Panamaváros pedig magát a „közép-amerikai Dubajként” tartja számon.

A képen a világ jelentős szorosain, csatornáin áthaladni képes maximális hajóméretek láthatóak. Kép forrása: EIA

A megnövekedett igény miatt 2016-ban egy bővítésen is átesett a csatorna, aminek köszönhetően immár egymással párhuzamosan, három zsilipen haladhatnak keresztül a nagyobb méretű Post-Panamax osztályú hajók, melyek már akár 13.000 TEU (szállítmányozásban használt 6 méter hosszú konténer) szállítására is alkalmasak, a korábbi maximum 5000 TEU helyett. A bővítés ellenére a csatorna legnagyobb korlátozója továbbra is a kapacitás, ugyanis a legnagyobb kapacitású konténerhajók (Triple E – 18.000 TEU) számára nem elég nagy, így azokat továbbra is át kell rakodni a közeli kikötőkben.

Maersk Triple E teherhajó méretei és tervezett útvonala A Maersk Tripla-E osztályú hajók a legmodernebb és legnagyobb konténerhajói, kétszer olyan hosszúak, mint az USA legnagyobb repülőgép-hordozója és képesek egyszerre szállítani 36 ezer személyautót, 180 millió tabletet és 110 millió pár cipőt, vagy más egyéb termék tetszőleges kombinációját. Mindezt pedig fenntartható és hatékony módon, ugyanis a hajó 98%-ban újrahasznosítható anyagokból készült és konténerenként 50%-al kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint társai. Kép forrása: https://gcaptain.com/worlds-largest-ship-triple-e-infographic/

A csatorna mérete azonban nem kizárólag a kereskedelmi, hanem a katonai hajók áthaladását is korlátozza. Az Egyesült Államok Haditengerészete egészen az 1940-es évekig nem engedélyezte olyan hadihajók építését, melyek nem férnek át a Panama-csatorna zsilipjein. A zsilipek méretei a bővítés ellenére is máig meghatározzák az amerikai katonai gondolkodást és tervezést, hiszen a tilalom alól egészen máig kizárólag a repülőgép-hordozók és a kétéltű, partraszállást segítő járművek képeznek kivételt. A hadikikötők infrastruktúrája is ezzel párhuzamosan fejlődött, így a Panamax méretűnél nagyobb hajók kiszolgálása nem, vagy kevéssé biztosított.

A rivális

Az Egyesült Államok keleti partvidékének hatékony elérése stratégiai cél a kelet-ázsiai exportőr államoknak, mint Japán, Dél-Korea vagy Kína, emiatt a Panama-csatorna és annak áteresztő képessége kulcsfontosságú. A jelenlegi, bővített csatorna korlátai miatt tervben van egy második, Nicaraguán át vezető csatorna megépítése. A csatorna építésének jogát 2013-ban egy kínai telekommunikációs üzletember, Vang Csing vásárolta meg 50 évre. Az 50 milliárd dollár értékű projekt a tervek szerint 50 ezer új munkahelyet teremtett volna. Az építkezés lebonyolítására és a későbbi kiszolgálásra létrejött a kínai HKND vállalat. Az ambiciózus előzetes tervek szerint az építkezés 2014 végétől 2019-ig tartott volna. A csatorna 230-520 méter széles, valamint 27 méter mély lenne és áthaladna a Nicaragua-tavon, ami Közép-Amerika legnagyobb édesvízű tava. A tervek szerint létrehoznának egy 400 km2 mesterséges tavat is, amely vízzel látná el a zsilipeket. A Nicaraguai Nagy-csatorna tervezett hossza 270 km lenne és méretei lehetővé tennék a legnagyobb hajók áthaladását is, ezzel pedig könnyedén versenybe szállhatna a Panama-csatornával.

A Nicaragua-csatorna tervezetett útvonala (zöld). Forrás: Stratfor

Az építkezést előkészítő munkálatok (bekötőutak építései, kiszolgáló raktárak alapozása) megkezdődtek 2014-ben, viszont ennél tovább a projekt nem haladt 2014 óta, 2018 áprilisában pedig a HKND bezárta központi irodáját és a vállalat elérhetetlen. Az építkezés megakadásának és leállásának több komoly oka is van. A finanszírozási oldalon súlyos aggályok merültek fel, miután Vang Csing a 2015-ös kínai tőzsdekrach során elvesztette vagyonának 85%-át, és így a kínai kormány beavatkozása nélkül (amely valószínűtlen) nem látszik jelenleg, hogy honnan lenne forrás az építkezés folytatására. A finanszírozáson túl a Panama-csatorna bővítése és számos egyéb megvalósuló projekt, valamint az amerikai kikötők befogadóképességének jelenlegi korlátai miatt kérdéses a csatornaépítés jövőbeni megtérülése is. A kínai kormány valószínűleg inkább más, jobb megtérülési rátával rendelkező befektetést támogatna, mint például a Panama-csatorna további bővítését és a karibi térségben olyan mélyvízi kikötők építését, melyek képesek a modern konténer és egyéb szállítóhajók kiszolgálására.

A gazdasági problémákon kívül a környezeti és társadalmi szempontok is közrejátszhatnak az építkezés megtorpanásában. Számos aggály merült fel, miszerint az építkezések 400 ezer hektárnyi őserdőt irtanának ki, elpusztítva 22 veszélyeztetett faj előhelyét és fenyegetve a Nicaragua-tavat, amely az ország legnagyobb édesvíz-biztosítója. Emellett az Amnesty International számításai szerint közel 100 ezer embernek kellene elhagynia a lakhelyét és az emiatt kapott állami kártérítés mértéke kérdéses, hiszen az ország nem a jogbiztonság fellegvára. A fent említett tényezők és a felmerült korrupciós vádak (a Nicaraguai Nemzetgyűlés előzetes hatástanulmányok nélkül engedélyezte a projektet) miatt széleskörű tiltakozások rázták meg Nicaraguát 2013-tól kezdődően. A tüntetések és a felmerülő problémák ellenére a nemzeti felmérések szerint a lakosság 70% támogatja a projektet, és a kormány továbbra is szilárdan kiáll annak megvalósulása mellett.

Globális perspektívába helyezve látható, hogy a Panama-csatornát helyettesíteni próbáló törekvések, így a Nicaraguai Nagy-Csatorna nem valósíthatók meg belátható időn belül gazdaságilag megtérülő módon, így Kína figyelme a kiváltás helyett inkább a kiegészítés felé irányul. Továbbá alternatív útvonalak (lásd Északi-sarkvidék) megnyitásával próbálja áthidalni a földrajzi és műszaki akadályokat. A Panama-csatorna további bővítésére való törekvés indokolt, azonban elsőként a Karibi-térség és az USA keleti partjának kikötői infrastruktúrájának fejlesztése szükséges a tengeri kereskedelem növekedési ütemének fenntartása érdekében. A kínai befolyás befektetések (foreign direct investment – FDI) általi terjesztése egyre jelentősebb a térségben, amely a közeljövőben az amerikaiakkal való térségbeli rivalizálást fogja erősíteni.

További forrás: Parag Khanna: Konnektográfia: A globális civilizáció jövőjének feltérképezése, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2017.

A katonák kiképzése és átképzése is kiemelt része a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor emlékeztetett: a kormány döntése értelmében Magyarországnak erős, ütőképes honvédségre van szüksége, amely önállóan és a szövetségi rendszerben is képes ellátni feladatait. A haderőfejlesztési program tartalmazza a többi közt a hazai hadiipar újraélesztését. Kiskunfélegyházán – ahol jelenleg fegyverek összeszerelése zajlik – az év második felében megindul a sorozatgyártás is – mondta a miniszter.

A haderőfejlesztés, illetve az érkező új haditechnikai eszközök, például az új helikopterek kezelése kapcsán adódó képzési igényről Benkő leszögezte: “van kiből építkezni, van kivel eredményt elérni”, kiváló szakemberek vannak a Magyar Honvédségben. Megjegyezte, legalább 100-120 pilótára van szükség, ezért kezdték meg a hazai pilótaképzés újraindítását Szolnokon.

Elmondta, hogy az elmúlt négy évben csaknem kétszáz magyar tiszt és altiszt vett részt több szemeszterből álló iskolarendszerű képzésen a világ számos nagy múltú oktatási intézményében. Céljuk, hogy minél több katona számára nyissanak hasonló lehetőséget, érkezzenek akár a katonai, akár a polgári életből – tette hozzá a miniszter.

Benkő kitért arra is, hogy a NATO-főparancsnok kiberszaktanácsadója magyar tábornok, Vass Sándor. Ennek kapcsán kiemelte, hogy új kihívások, kockázatok, fenyegetések jelentek meg: többek közt a kibertérben lévő fenyegetésekre is tudni kell reagálni, ehhez is kellenek kiképzett emberek. Ezért az idén elindítják a kiberakadémiát, amely Szentendrén az Altiszti Akadémián működik majd, de önálló szervezeti egységként.

Szólt arról is, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi része “magáról a katonáról szól”: tartalmazza a katonák kiválasztását, képzését, kiképzését, a katona szerepét a társadalomban, a társadalom és a honvédség kapcsolatát.

A miniszter kitért a Magyar Honvédség ösztöndíjprogramjaira is, fontos kérdésnek nevezve, hogy milyen oktatási rendszerben kívánják megszólítani, illetve képezni a fiatalokat a honvédségi pályára. Mint mondta, a hazafias honvédelmi nevelés szerves része a honvédelmi programnak. Elindítottak egy honvédelmikadét-programot, amelynek keretében már 49 oktatási intézmény kérte a honvédelmi alapismeretek oktatási lehetőségét – közölte. Bevezették a honvéd kadét ágazati szakképzést is, amely már nyolc városban működik – tette hozzá. Honvéd-középiskola és -kollégium jelenleg egy helyen, Debrecenben működik, de nem titkolt céljuk, hogy a jövőben három ilyen iskolát kívánnak működtetni – mondta Benkő.

Szintén a társadalom, a fiatalok megszólítását segíti a honvédelmi sportszövetség, valamint a honvédelmi táborok is – jegyezte meg a miniszter. Mint mondta, a honvédségben nemcsak katonákra, más szakemberekre, például egészségügyi dolgozókra, jogászokra, kommunikációs szakemberekre is szükség van. Hozzátette, a polgári és a katonai képzések közötti átjárhatóság biztosított.

Három év alatt 108 új tűzoltóautó állt szolgálatba a katasztrófavédelemnél a szervezet most zárult, 2014 óta tartó járműfejlesztési programjának keretében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közölte: a hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. Az új járművekből valamennyi megyei igazgatóság kapott.

A projekt lehetőséget teremtett arra is, hogy az OKF közreműködjön hazai gyártású gépjárművek kialakításában és fejlesztésében – ismertette. A RÁBA-Heros Aquadux X 4000 típusú gépjárműfecskendők Renault-fődarabok felhasználásával, Rába gyártmányú futóművekkel, rugókkal és fékberendezésekkel, a hazai útviszonyokhoz igazított beállításokkal készültek el. A jármű négyezer liter oltóanyagot szállít, habképzőanyag-tartálya pedig négyszáz literes. Az oltástechnikai berendezés legfontosabb eleme a járműbe épített nagynyomású Rosenbauer NH25 típusú szivattyú.

A gépjárműfecskendő berendezései, valamint a korszerű málhafelszerelések városi környezetben és lakott területen kívül, nehéz terepviszonyok között is biztosítják a tűzoltók hatékony beavatkozását – folytatta, hozzátéve, hogy az autókat műszaki mentésre alkalmas eszközökkel is felszerelték.

A Tatabányai Járási Ügyészség gyermekpornográfia és gyermekek személyi szabadságának megsértése miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki egy általános iskolában alsó tagozatos gyermekek hitoktatójaként dolgozott – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a tanár 2018 májusában mobiltelefonjával fotókat és videofelvételt készített a fiatalokról. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta. A nyomozás feltárta, hogy a vádlott számítógépen több száz fotót, illetve videofelvételt tárolt, melyek kiskorú gyermekekről készültek és a nemi vágy felkeltésére szolgáltak.

A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel, ezért visszaesőnek minősül. A vádiratban az ügyészség indítványozta, ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, úgy a bíróság szabadságvesztés időtartamát hat évben állapítsa meg. Az MTI híre nem említi, hogy vizsgálják-e, hogy ki a felelős, hogy ilyen előélettel a gyerekek közé engedték ezt a gazembert.

Öngyilkos lett az Isztambul külterületén található Silivri börtönében az egyik hírszerző, aki saját bevallása szerint társával együtt az Egyesült Arab Emírségek titkosszolgálatainak dolgozott – jelentette hétfőn az Anadolu török hírügynökség.

A két férfit április 19-én “katonai, politikai és nemzetközi kémkedés” gyanújával tartóztatták le a török hatóságok.

Az isztambuli főügyészség hétfői írásos nyilatkozatában közölte: Zaki Haszan holttestét magánzárkájának fürdőszobaajtajára felakasztva találta meg az egyik börtönőr a vasárnap délelőtti ételosztás közben. Az esettel kapcsolatban nyomozás indult, az isztambuli igazságügyi orvostani intézet elvégezte a boncolást – olvasható a szövegben.

Az isztambuli főügyészség egyúttal azt is vizsgálja, hogy az elhunytnak és gyanúsított-társának köze volt-e a szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolásához, amelyet tavaly október 2-án hajtottak végre Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi azért kereste fel a főkonzulátust, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat beszerezze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő, a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak.

Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a Tajvani-szorosba – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium.

A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson. Az Egyesült Államok térségbeli flottája közleményében leszögezte: a két hadihajó jelenléte és áthaladása a szoroson az Egyesült Államoknak a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség iránti elkötelezettségét hivatott jelezni.

Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az amerikai hadihajók jelenlétét Tajpejben a Tajvannak nyújtott amerikai támogatásként értelmezhetik, míg Pekingben ellenérzéseket válthat ki. Amerikai hadihajók utoljára tavaly októberben léptek be a Tajvani-szorosba – ahogyan akkor a Pentagon szóvivője fogalmazott – rutin jelleggel.

Kína és Tajvan viszonya a kelet-ázsiai térség egyik fontos, biztonságpolitikai kockázatokat is magában rejtő problémája. Peking – amely a Dél-kínai-tenger szinte egészét és az 1949-ben Pekingtő függetlenné vált Tajvant is Kína részének tekinti – több mint ezer rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát és 190 robotrepülőgépet telepített a szoros mentén.

Washington 1979-ben, Kína elismerésekor megszakította kapcsolatát az alig több mint 35 ezer négyzetkilométeres Tajvannal, de változatlanul a sziget szövetségese és első számú fegyverszállítója. 2018-ban Washington engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását is Tajvannak.

Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága tizenöt ember ellen, aki a gyanú szerint 150 millió forinttal károsította meg a költségvetést – közölte a szervezet sajtóreferense.

Kuperczkó Adrienn közölte: az őrzéssel és vagyonvédelemmel foglalkozó céghálózat “trükközött” az áfával és mintegy kétszáz dolgozó bére után nem fizette a járulékokat. Ezzel 150 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a cégláncolat piramisrendszerben épült fel. A csúcson lévő társaság fogadta a rendszeres megbízásokat, a munkákat alvállalkozókra osztották.

Ugyan a dolgozókat bejelentették, a bevallásokat is benyújtották, adót és járulékot nem fizettek. A lebukás elkerülése érdekében az alvállalkozókat rendszeresen lecserélték, azokat “strómanok irányítására bízták” – ismertette a sajtóreferens.

Az őrző-védő szolgáltatás ellenértékéből az alvállalkozók feketén, készpénzben fizették az alkalmazottakat, levették a saját részüket és a többi pénz a “haszonhúzókhoz” vándorolt – mondta Kuperczó.

Mint felidézte, az akcióban először a két legveszélyesebb gyanúsítottat fogták el még 2017-ben a NAV kommandósai. A többi 15 előállított gyanúsított között visszaeső bűnözők is voltak, többen fegyvert, illetve riasztópisztolyt tartottak otthonukban. Mintegy harminc – többnyire baranyai és budapesti – helyszínen dolgoztak akkor a pénzügyi nyomozók, ingatlanokat és luxusautókat foglaltak le, illetve üzletrészeket zároltak.

A NAV különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, hamis magánokirat felhasználása és közokirat-hamisítás bűntettek miatt javasol vádemelést ellenük – tudatta.

A szélsőjobboldali indíttatású németországi terrorcselekmények veszélyének növekedésére figyelmeztet a német szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a nemzetbiztonsági szolgálat egy belső használatra készült elemzése alapján.

A BfV tapasztalatai szerint átrendeződik a németországi szélsőjobb, erőszakot pártoló rétegében egyre csökken a nagyobb, “klasszikus” szerveződések befolyása, és a néhány emberből álló csoportok vagy egyedül tevékenykedő személyek válnak meghatározóvá.

Sokan alig néhány hónapja vagy pár éve kerültek be a szélsőjobboldali körökbe, vannak köztük “teljesen ismeretlen személyek”, olyan emberek, akik eddig nem voltak a belső elhárításért felelős látókörében – áll az elemzésben, amely szerint az új felépítésű színtéren zajló folyamatok szemmel tartása “jóval intenzívebb munkát és több embert igényel”.

Az újraszerveződő német szélsőjobb heterogén, sok áramlatból, irányzatból áll, szereplői között vannak például katonák, rendőrök és úgynevezett prepperek, a civilizáció összeomlására készülő emberek. A többnyire harminc év körüli férfiakból álló színtér lazán szervezett és gyakran egymásba fonódó hálózatokat alkot. A radikalizálódás és a kapcsolattartás első számú terepe az internet. A meghatározó témák a menekültügy, a migráció és az iszlám.

A lehetséges terrorakciókat tekintve vannak arra utaló jelek, hogy a színtér egy “polgárháborús forgatókönyv” megvalósulására, a közrend felbomlására készül. A mérlegelt cselekmények köre a késes támadásoktól a robbantásos merényletekig terjed. A szervezettség viszont igen alacsony szintű, “a tervek és a valóság között nagy rés tátong” a BfV értékelése szerint.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az úgynevezett terrorista-iszlamista veszélyt közvetlenül hordozó – vagyis merényletre bármikor hajlandó – személyek nyilvántartásában szereplő mintegy 760 főhöz képest alacsony a szélsőjobboldali terrorveszélyt közvetlenül hordozó személyek száma, táboruk mindössze 33 főből áll, de gyorsan bővül, két éve még csak 22 embert soroltak a legveszélyesebb potenciális szélsőjobboldali terroristák közé.

Jogerősen tizenöt év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a kecskeméti férfit, aki brutálisan megkínozta élettársát 2016 őszén.

A táblabíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat. A vádlott és a sértett 2007 óta élettársi kapcsolatban nevelt Kecskeméten öt gyereket, négy közöset és az asszony előző kapcsolatából születettet. Viszonyuk 2016 őszétől egyre inkább megromlott, mert a vádlott féltékenykedett. A nő a rendszeres viták miatt el akart költözni, de a férfi ezt nem hagyta.

Féltékenységi rohamában a vádlott 2016 októberében arra kényszerítette a sértettet, hogy vallja be titkos kapcsolatát, mire az asszony félelmében beismert egy nem létező viszonyt. Ezután a férfi bottal ütötte a nő lábát, megégette az arcát, ollóval levágta a derékig érő haját, majd három milliméteresre lenyírta, mondván: így majd nem kell senkinek. A sértett félelmében nem mert orvoshoz fordulni.

Ezután a vádlott többször is bántalmazta az asszonyt, ököllel ütötte, késsel megszurkálta. November 11-én az egyik bántalmazásnak a gyerekek is szemtanúi voltak. Másnap a férfi a gyerekeket elvitette otthonról, és az asszonyt kézzel és vascsővel is ütlegelte, amikor pedig elájult, vízzel fellocsolta és tovább kínozta.

A vádlott végül a sérült asszonyt a kanapéhoz kötözte, hogy ne tudjon segítséget kérni, amíg ő elmegy dohányért. Később a vádlott felhívta lánytestvérét, akinek azt mondta, tragédia lesz, mert meg fogja ölni élettárását. A testvér értesítette a rendőrséget, majd a sértettet életveszélyes állapotban kórházba vitték. A szakértői vélemény szerint a nő orvosi ellátás nélkül 48-72 órán belül meghalt volna.

Hegedűs István bíró a Kecskeméti Törvényszék ítéletét helybenhagyó döntés indoklásakor azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet inkább enyhének minősíthető, de mivel az ügyészség nem fellebbezett, az ítélőtábla súlyosabb büntetést nem hozhatott.

Ma Magyarországon a polgárok bíznak és bízhatnak a rendőrökben és a tűzoltókban – mondta a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója a rendőrség és a tűzoltóság napján.

Papp Károly altábornagy emlékeztetett arra, hogy április 24. Szent Györgynek, a rendőrség védőszentjének, május 4. pedig Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének a napja. Ezeket a jeles napokat a két szervezet évtizedek óta ünnepli; az idén kilencedik alkalommal közösen. A közbiztonsági főigazgató kiemelte: a megfelelő közbiztonság a polgárok alapvető igénye, a legfontosabb szükségleteik közé tartozik, áthatja a mindennapokat és a demokratikus társadalom működésének nélkülözhetetlen feltétele.

Azt mondta, hogy a közbiztonság az elmúlt évben is kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes volt, ezt támasztják alá a különböző felmérések is. Magyarországon egyetlen településén sem alakult ki közbiztonsági deficit, Magyarországon nincs no-go zóna, minden településre bemehetnek és be is mennek a rendőrjárőrök – szögezte le.

Papp egy friss felmérésre hivatkozva elmondta: a rendőrség munkájával a felnőtt lakosság 83,1 százaléka általánosságban elégedett, a felnőtt lakosság rendőrképe pozitív, a megkérdezettek 89 százaléka szerint a rendőrök teszik a dolgukat, 82 százalék szerint segítik az elesetteket. Kiemelte: 71,1 százalék szerint a rendőrök nem keltenek félelmet az emberekben. Tudjuk, nem mindig volt ez így – jegyezte meg a főigazgató. Hozzátette, hogy több tízezer rendőrnek sokmillió szolgálati órában, sok ezer rendőri intézkedés során kellett nap mint nap bizonyítania rátermettségét.

Szólt arról is, a bűnözéssel szembeni harcban minden nap új kihívásokkal szembesülnek, példaként a terrorizmust, a radikalizációt, a szervezett bűnözést, az emberkereskedelmet, a kábítószer-bűnözést, az illegális fegyverkereskedelmet, az illegális migrációt, az embercsempészetet és kiberbűnözést emelte ki.

A tűzoltókkal kapcsolatban Papp arról beszélt, a tűzoltók hosszú évek óta első helyen állnak a lakosság bizalmi indexét mérő felméréseken, és ez így volt 2018-ban is, a testület magas színvonalon végezte feladatát a tűzoltóság, polgári védelem területén. Papp hangsúlyozta: a tűzoltóság tavaly kimagaslót nyújtott a téli rezsicsökkentéssel kapcsolatos ellenőrzésekben és a hulladékszállítással kapcsolatos szervezési feladatok átvételében. A közbiztonsági főigazgató szólt arról is, hogy tavaly is biztosítottak voltak a költségvetési források a nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez, folytatódott a felszerelések cseréje és új épületeket is átadtak.

Az ünnepségen Pintér Sándor belügyminiszter Az év rendőre és Az év tűzoltója miniszteri díjakon kívül Bátorságért érdemjeleket, Szent György-érdemjeleket, Szent Flórián-érdemjeleket, valamint A köz szolgálatáért érdemjelet adott át. Összesen több mint félszáz rendőr, illetve tűzoltó részesült valamilyen elismerésben.

A Magyar Honvédség katonáinak ejtőernyős kiképzését az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoportja, a SEKICS végzi. Az alegység közel tíz éve, 2009 októberében jött létre a honvédség ejtőernyős fegyvernemét érintő nagy átalakítás során. Elődje egy kisebb csoport volt a különleges műveleti zászlóaljnál, ahova a kiképző ejtőernyős oktatókat vonták össze.

Ebből a csoportból alakult ki napjaink Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoportja, amely továbbra is kis létszámú, mondhatni családias alegység. Az itt szolgálók közül többeknél családi hagyomány az ejtőernyőzés. Egy nagyon tapasztalt, tíz éve összeszokott oktatói állományról van szó, mindenkinek legalább ezer ugrás van a háta mögött, de van közöttük tízezer ugrással rendelkező ejtőernyős is.

A SEKICS létrehozásának fő célja az volt, hogy az ejtőernyős kiképzésben egyfajta iskolarendszer jöjjön létre. Addig hagyományosan az volt a trend, hogy a szárazföldi alakulatok, a légierő és a kutató-mentők is hozták a maguk kiképzési módszereit „mi így szoktuk” alapon, amelynek a végén mindenkiből ejtőernyős lett. Ezzel szemben az elöljáró szakmai elgondolása az volt, hogy a Magyar Honvédségen belül jöjjön létre egy egységes ejtőernyős kiképzési rendszer.

Az elgondolás nyomán létrehozott iskola jól működik. Itt kapnak ejtőernyős kiképzést a szárazföldi lövész-alegységek, a különleges műveleti dandár, a debreceni felderítő ezred katonái, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felderítő szakos hallgatói, továbbá a kecskeméti és pápai repülőbázisok ejtőernyős szolgálatainak katonái. A SEKICS-nél történik a kutató-mentő ejtőernyős szakállomány felkészítése, valamint a leendő pilóták ejtőernyős felkészítése is. Ez az NFTC programon belüli hajózó felkészítés, ahol a Kanadába kiutazó állomány kap képzést bekötött ugrásra. A felkészítésük egy tandemugrással zárul, hogy lássák, milyen az, ha nekik kell nyitni és az ernyőt irányítani egy imitált vészhelyzetben.

*

Az ejtőernyős katonák fizikai állóképességnek az átlag felettinek kell lennie. A belépéshez szükséges követelmény pontrendszerben meghatározott alsó határa 300 pont. Ez egy átlagos katona értékelésének a felső határa. Az alkalmasságot a pilótákéhoz hasonló kétnapos repülőorvosi vizsgálat dönti el. Tíz fiatalból általában 2-3 fő alkalmas ejtőernyősnek, az alkalmatlanság legfőbb oka a gerincröntgennel kimutatott elváltozás. A fizikai állóképesség mellett természetesen a pszichés állóképesség is szükséges. Egy egészséges pszichével rendelkező embernek nem okozhat problémát, hogy egy működő repülőgépből kiugorjon, mégis sokan vannak, akik ezt a lépést nem tudják megtenni. A szakmai megítélés az, hogy a parancsnokok kiválasztásánál is elengedhetetlenül fontos az ejtőernyős kiképzés megléte, mert ez egy felmérő is egyben. Aki itt pánikba esik, az a harcban is pánikba esik majd, ha lőnek rá.

Felettem az utódom. A zöld kupolás RS-4-es felett egy MC-6-os süllyed.

Az ejtőernyős kiképzésre alkalmasnak minősített katonák alapképzése általában egy hónapos, amin belül két hét a felkészülés, az elméleti oktatás, a földi hajtogatás és a vészhelyzeti eljárások megismerése. Utána az időjárás függvényében két héten keresztül ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre. Ez körkupolás kiképzést jelent 15 ugrással. Az első néhány ugrás a kiképzés „küzdjünk meg a félelemmel” része, azután már a feladatok következnek: ugrás reptéren kívüli külső területre, majd ugrás fegyverrel és felszereléssel. Így haladnak a végcélig, hogy 15 ugrást követően fegyverrel, felszereléssel, bonyolult terepre éjszaka is tudjanak ugrani. A tizennegyedik és tizenötödik ugrás a vizsgafeladat. Ehhez az alapképzéshez jelenleg az amerikai MC-6-ost használják. Ez egy klasszikus, tömegdobásra használt, körkupolás deszant ernyő, amellyel alacsony magasságról, 300-400 méterről ugrik például egy teljes zászlóalj és a földet érés után kezdi meg tevékenységét. A régi német RS-4/4-est tavaly kivonták, jelenleg az MC-6-os az egyetlen körkupolás ejtőernyő a honvédségnél.

A következő lépés a légcellás ernyővel történő ugrásra felkészítés olyan alegységek katonáinak, akiknek a körkupolás alapképzése már megvan és a parancsnokuk légcellás beosztásba tervezi őket. Ez már egy magasabb szint, ezért a képzés is hosszabb, másfél hónapos. Mivel ezekkel az ernyőkkel már nagy magasságból is ugranak, a légcellás képzésre jelöltek orvosija barokamra vizsgálattal is kiegészül. Évente egy légcellás képzés van. A földi felkészítés ugyanúgy kéthetes, mint a körkupolás ernyő esetében, de itt már negyven ugrást hajtanak végre az ejtőernyősök. Ezen a képzésen nem csak az ernyő kezelése a feladat, mivel ezek az ernyők a légcellának köszönhetően szárnyprofilként repülnek a levegőben. A kezelésük bonyolultabb, mint a körkupolásé és sokkal több vészhelyzeti lehetőség adódhat, de amire igazán fel kell készülni, az a szabadesés megtanulása stabil testhelyzetben. Ebben nagy segítség az a 2018 óta használt szélcsatorna, amelyben a zuhanási technikákat tudják megtanítani a katonáknak. A szélcsatorna-időt a honvédség bérli egy budapesti cégtől. Ugyancsak meg kell tanulni a kézi ernyőnyitást, hiszen a körkupolás képzés 15 ugrása bekötött rendszerben történik, ahol automatikusan megy végbe a nyitás. A légcellás képzés célja, hogy éjszaka, 4000 méterről, még az oxigén felszerelés használata nélkül, de a 20-30 kilogrammos felszereléssel és fegyverrel végre tudják hajtani az ugrást.

Stabil zuhanás gyakorlása. A nyitás kézzel történik majd.

A tanfolyam résztvevői 40 ugrásból 25-öt a cseh MarS légcellás tanuló ernyőjével ugranak, a maradék 15-öt az amerikai MC-5-ös taktikai légcellás ernyővel, amelyhez nagyméretű teher- és fegyverzsákok és oxigénellátó-rendszer csatlakoztathatóak. A taktikai ernyők további sajátossága, hogy a fő és tartalék ernyő egyforma méretű, hogy a katona akkor is végrehajthassa a feladatot, ha a tartalék ernyőt kényszerül használni. Tandemugráshoz szintén a MarS ernyőit használják, amellyel utast vagy nagyméretű terhet tudnak a földre hozni. Az utasok elsősorban elöljárók vagy VIP-ek, de hadműveleti körülmények között specialistákat, tolmácsot, egészségügyi személyzetet, kábítószer vagy robbanóanyag kereső kutyát is földre lehet juttatni. Tavaly szereztek be a légi kutató-mentő szolgálat ejtőernyőseinek MMTS-260-as ernyőket, amelyek nagy teherbírású, kimondottan kis területre való beugrásra való ernyők és szintén a MarS gyártmányai.

Az oktatás és kiképzés mellett a kiszolgálást is a SEKICS adja; az alegységektől beérkezett feladat alapján kivonulnak és berendezik az ugrózónát. Az ugróterületen kötelező jelleggel szakszemélyzetet, ugrásszolgálatot adnak: ugrásvezetőt és a helyettesét, felszerelő parancsnokot, földet érési ügyeletest, illetve ugrató parancsnokot a fedélzetre. Kétféle szakszolgálati engedély van, az ejtőernyős oktató és a beugró. Az ugrásvezetőnek és az ugrató parancsnoknak legalább ejtőernyős oktató szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, ez egyben le is szűkíti a kört.

Az alegységek katonái a berendezett ugrózónába érkeznek, és ott veszik fel az ernyőket. Ezt a SEKICS ellenőrzi. A fedélzeten már az ugrató parancsnok a felelős azért, hogy bekötött ugrásnál be legyen csatolva a karabiner, neki kell figyelnie az ugrókat, és intézkednie vészhelyzet esetén. Vészhelyzet lehet egy, a fedélzeten bekövetkező nem szándékos ernyőnyílás vagy, ha a gépen a bekötőkötélnél fogva fennakad az ugró. Ő figyeli a kiugrás pontját és a szélirányt és erősséget figyelembe véve úgy irányítja a gépszemélyzetet, hogy a kijelölt területre érkezzenek a katonák, különben földet érési vészhelyzet alakulhatna ki. Például a Tisza élő és holtága között ügyelnie kell, nehogy a vízbe dobja az ugrókat.

Ugrás körkupolás ernyővel Mi-8-as helikopterből

A nagy magasságú ugrást nagy magasságú nyitással (HAHO) és az ugyancsak nagy magasságú ugrást alacsony magasságú nyitással (HALO) a taktikai légcellás ernyőkkel hajtják végre az ugrók. HAHO esetében az ugrás 6000 méter körüli magasságban történik, oxigénnel. A nyitás bekötött rendszerben vagy rövid, öt másodperces szabadesés után történik. Ezekkel a kupolákkal akár 30 kilométert is lehet repülni. A szállító repülőgép a műveleti területtől távol repülhet, az ugrók pedig besiklanak a területre. Ez GPS-navigációval akár éjszaka is végrehajtható. A hazai ejtőernyős katonák egyelőre egy kisméretű, kézre szerelhető GPS-t használnak. Ahol a technikai feltételek adottak, az éjszakai ugrás és siklás még éjjellátóval (NVG) is bővíthető. A Magyar Honvédségnél a különleges műveleti katonáknak van olyan kevlár sisakjuk, amelyre NVG vagy akár rádió is csatlakoztatható. A zárt rendszerű rádióval a csapat tagjai nagytávolságú siklás közben is tudnak egymással kommunikálni, ami főleg éjszaka lehet hasznos, amikor nem látják egymást. (Nálunk egyelőre a rendszeresített ugrósisakot viselik az ugrók, de vannak törekvések arra, hogy az ejtőernyős lövészkatonák a saját sisakjukban ugorjanak; ahogy például az amerikai lövészek.)

Ugrás egy An-26-osból

A HALO során szintén nagy magasságban, 7-8 ezer méteren ugranak, és hosszabb zuhanás után, 1000 méter körüli magasságon, a célterület felett nyitnak. Az alacsony nyitás miatt a szállítógépnek a műveleti terület felett kell repülnie, ahol viszont számolni kell légvédelemmel. Ezért indokolt az a repülési és ugrási magasság, amely megnehezíti a légvédelem dolgát, de még kezelhető az ugrók számára (az oxigénellátás palackról megoldott, de a hőmérséklet itt már nagyon alacsony).

*

A bázisra visszatérve: a SEKICS épületéhez raktár, műhely, hajtogató terem és egy ejtőernyő szárító torony is tartozik. A toronyban szárítják a vizes ernyőket és itt gyakorolják a gyorsköteles és alpintechnikás lecsúszást a különleges műveleti dandár katonái és a kutató-mentők is. A toronyban kialakított pontokra felhúzott ernyőket kirázzák, majd a hajtogatóba kerülnek. A hajtogatást az erre szolgáló hosszú asztalokon, gyári eszközökkel, a három hónapos tanfolyamon kiképzett állomány tagjai, a riggerek végzik. Legalábbis a körkupolás MC-6-os és a légcellás tartalék ernyők esetében, mert a légcellás ernyőket maguk hajtogatják az ugrók.

Javítókészlet és javításon lévő ejtőernyő

A kiképzésen túl a SEKICS további feladata az ejtőernyős szakanyag raktározása is. Minden, ami ejtőernyő, az náluk összpontosul. Az ernyők csapatszintű karbantartása és javítása a saját műhelyükben történik. Az ejtőernyőzés leginkább az Egyesült Államokban fejlődött, sok minden onnan származik, például a javítási technológia is, amit aztán Európában is átvettek. Az ernyők alapvetően strapabíró eszközök, de amortizálódnak és sérülnek. Többnyire a földön, amikor a kupola vagy a nyitóernyő beleakad az aljnövényzetbe, miközben szedik össze az ejtőernyősök. Aztán van egy természetes kopásból adódó sérülés például a zsinórzatnál, ami a folyamatos súrlódás miatt megég, megolvad, megkopik. A kupola anyagán is keletkezhet sérülés, ha esetleg a hajtogatásnál – előbb-utóbb óhatatlanul – beszorul valami és kiszakad az anyag. A javítórészleg három embere cseréli a zsinórokat, foltokat varrnak fel vagy erősítenek meg, a menet közben keletkezett és félretett hibákat, illetve a szezonkezdés előtti átvizsgálás során feltárt hibákat kijavítják. Egy cérnaszál elvarrását, egy folt megerősítését nem kell leadminisztrálni, de nagyobb javítást, zsinórcserét már igen. Az ejtőernyő adatait és a sérülés helyét, jellegét rögzítik, a szervizlapra pedig felkerül, hogy hol milyen javítást végeztek, milyen cérnával, anyaggal, öltéssel. A javítási módszernek van egy nyilvántartási száma, ez bekerül az ernyő törzskönyvébe, egy bélyegzővel, hogy milyen sorozatszámú ernyőn milyen javítási számon található meg a dokumentáció. Így visszakereshető, hogy ki, milyen munkát hajtott végre az ernyőn. Az ejtőernyő javító tanfolyamot Csehországban végezték el a magyar ejtőernyősök.

*

A 2018-ban Szolnokon megrendezett 42. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságon a magyar csapat a harmadik helyet szerezte meg. A honvédség tízfős ejtőernyős válogatottjának nyolc tagja a SEKICS-nél szolgál, ketten pedig Kecskeméten. Felkészülésüket is a SEKICS szolgálja ki. Épületük folyosóján kupák, serlegek, érmek és más relikviák tucatjai sorakoznak, a falon a magyar katonai ejtőernyőzés történetének egyik kiemelkedő alakjáról, Hüse Károlyról készült festmények lógnak. A SEKICS műhelyeiben tárolják és tartják karban az összes technikai eszközt. A névre szóló polcokon ejtőernyők sorakoznak. Mindenkinek két ernyője van, egy stílus- és egy célba ugró ernyő. A fogasokon ugróöltözékek lógnak; a sima felületű piros ruha a nagy sebességű zuhanáshoz, a fekete a célba ugráshoz kell. A többi helyet a célba ugráshoz használt, több darabból összeállítható, öt méter átmérőjű szivacs platform és felfújható gyakorló változata, valamint a földet érést kiértékelő rendszer elemeinek tároló dobozai foglalják el. 

A válogatott általában Szolnokon vagy Kaposújlakon készül fel. Utóbbi abból a szempontból nagyon jó, hogy az ugrók kihelyezett körülmények között dolgozhatnak, kiszakadhatnak a mindennapi környezetből, ahol ezernyi egyéb teendő vonja el őket a felkészüléstől. Az idei fő cél az októberi katonai világjátékok, a „katonai olimpia”, azon belül ez ejtőernyős világbajnokság a kínai Vuanban. Addig külföldi versenyek és hazai edzőtáborok segítik a felkészülést. Katonai ejtőernyős sportolóink a klasszikus sportejtőernyős vonalat követik, mint a célba ugrás vagy a stílusugrás. A stílusugrás egy kihaló ág, a célbaugrás továbbra is meghatározó, király kategóriaként is emlegetik. Aki civilben versenyez, az inkább a gyors kupolás (Swoop) ugrás vagy a szárnyas ruhás repülés felé kacsintgat. Itt is visszaköszön az, hogy a magas egészségügyi követelmény miatt kevés az utánpótlás, akikből később válogatott ugró lehetne. Ehhez hozzáadódott az is, hogy a honvédség évekig nagyon rosszul állt repülőeszközzel. Ezt azzal ellensúlyozták, hogy külön keretet biztosítottak civil repülőgép bérlésére és az ejtőernyős sportolók egy Cessnából ugrottak. A hét szűk esztendőnek vége, úgy tűnik, hogy most már lesz elegendő helikopter a felkészüléshez.

* * *

Fotó: SEKICS-archív, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2019. áprilisi számában jelent meg.

Csökkent a regisztrált bűncselekmények száma és javult a rendőrség nyomozáseredményességi mutatója 2018-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – derült ki abból a megyei rendőr-főkapitányság által készített beszámolóból, amelyet csütörtöki ülésén tárgyalt a megyei közgyűlés. A beszámolót egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Az adatok szerint a 2017-es 11 014-ről 19,6 százalékkal, 8854-re csökkent a regisztrált bűncselekmények száma tavaly a megyében, ami az ország területén regisztrált bűncselekmények 4,7 százalékát tette ki. Több mint hét százalékkal mérséklődött a közterületen elkövetett bűncselekmények száma és huszonegy százalékkal csökkentek a kiemelten kezelt bűncselekmények. Emberölés miatt 2018-ban hat, 2017-ben pedig öt esetben zárt le nyomozást a rendőrség.

A 2017-es adatoknál kedvezőbb volt tavaly a testi sértések aránya, számuk húsz százalékkal 780-ról 623-ra csökkent. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebb tulajdon elleni szabálysértést, lakásbetörést és garázdaságot regisztráltak tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tavalyelőtt negyvenöt rablás történt a megyében, ez 2018-ban huszonhatra csökkent, a lopások száma pedig 23 százalékkal, 3822-ről 2946-ra mérséklődött – olvasható a határozatban.

A megyei rendőrség nyomozáseredményességi mutatója a 2017-es 65,8 százalékról tavaly 74,4 százalékra emelkedett.

A beszámoló kitér arra is, a megyei rendőr-főkapitányság területén az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma tizenhárom százalékos emelkedés után 6626-ra nőtt 2018-ban. A 2017-es harmincról tavaly hatvanötre nőtt az illegális határátlépők száma, többségében iráni, török, afgán, szír és mongol állampolgárok próbálkoztak meg a zöldhatáron átszökni.

A beszámoló szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határszakaszán tavaly több mint 497 ezer doboz, csaknem 583 millió forint értékű csempészett cigarettára bukkantak a rendőrök.

Nőtt a határátkelőhelyek forgalma, a határrendészeti kirendeltségek 2018-ban több mint 12,5 millió utazót és 4,3 millió gépjárművet ellenőriztek, az átlépő magyar állampolgárok száma két, a külföldieké pedig tizennégy százalékkal növekedett. Az átkelőhelyek közül a csengersimai magyar-román határállomáson bonyolódik az összes átlépő személyforgalom harmada.

A tavalyi statisztikák szerint a megyében csaknem nyolc százalékkal, 1001-re nőtt a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma – áll a beszámolóban. A halálos balesetek száma huszonötről huszonnégyre csökkent, de több súlyos és könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset (278, illetve 699) történt az utakon; ezek hetven százalékát a személygépkocsi-vezetők, 15 százalékát a kerékpárosok, három százalékát pedig a gyalogosok okozták.

Tömegbaleset volt a kaliforniai Sunnyvale városban, a rendőrök szerint az elkövető szándékosan hajtott a tömegbe.

A San Franciscó-i öbölben fekvő Sunnyvale-ban történt szándékos balesetnek halálos áldozata nincs, de nyolc sérültet kórházban kezelnek. Egyikük, egy 13 éves kislány súlyos agysérülésekkel kómában fekszik. A baleset még a múlt héten történt, de a rendőrség csak egy nappal az eset után tájékoztatott róla. Az elkövetőt azonnal letartóztatták, és már bíróság elé is állították a Santa Clara-i megyei bíróságon.

A 34 éves Isaiah Joel Peoples nem mutatott megbánást. A rendőrség közlése szerint tettét az motiválta, hogy a járdán sétáló emberek ázsiaiak voltak, és azt gondolta róluk, hogy muszlim hitűek. Több rendbeli gyilkossági kísérlet miatt emelnek vádat ellene. Jay Boyarski helyettes ügyész szerint a vádpontokat gyűlölet-bűncselekménnyel is kiegészíthetik. Boyarski szerint Peoples akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Sunnyvale polgármestere, Larry Klein közleményben ítélte el a történteket. “A mi közösségünk egységesen lép fel a gyűlöletből fakadó erőszakos cselekmények ellen” – fogalmazott a polgármester. Majd hangsúlyozta azt is, hogy a város büszke a közösséget gazdagító etnikai és vallási sokszínűségére, és ezen semmi sem változtathat.

Phan Ngo, a város rendőrfőnöke sajtótájékoztatóján közölte: folyik a nyomozás, a rendőrség azon igyekszik, hogy részletesen feltérképezze az elkövető személyét és hátterét. Mint mondta: Peoples 2005-ben és 2006-ban Irakban teljesített katonai szolgálatot, és azóta többször is kezelték őt poszttraumás stressz szindrómával.

Az Egyesült Államok kilép az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből – jelentette be Donald Trump az Országos Lőfegyverszövetség (NRA) indianapolisi konferenciáján.

Az ENSZ Közgyűlése által 2013-ban elfogadott egyezményt – a világ első olyan szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek globális kereskedelmét – az előző amerikai elnök, Barack Obama írta alá. Az amerikai szenátus azonban soha nem ratifikálta.

“Visszavonjuk aláírásunkat” – jelentette ki Trump az amerikai politikai életben is befolyásos fegyverlobbi konferenciáján. A résztvevők kitörő örömmel, tapssal és hurrázással fogadták a bejelentést.

Az NRA a kezdetektől fogva ellenezte a világszervezet egyezményét, amely nem csupán szabályozza a hagyományos fegyverek óriási üzletet jelentő világkereskedelmét, hanem egyúttal figyeli azt is, hogy ilyen fegyverek ne kerülhessenek emberi jogokkal visszaélők kezébe. Az amerikai lőfegyverszövetség álláspontja szerint azonban az egyezmény aláássa a belföldi fegyverkereskedelmet és ezzel a szabad fegyverviselés alkotmányban rögzített jogát.

Trump a konferencián mondott beszédében bejelentette azt is, hogy a kormány döntéséről értesítik az ENSZ illetékeseit is.

A bejelentés után több emberi jogi csoport is tiltakozását fejezte ki. Az Amnesty International amerikai szervezete például közleményében azt hangoztatta, hogy e döntéssel az amerikai kormányzat szabad utat enged a humanitárius megfontolásokat és emberi jogi kritériumokat nélkülöző fegyverkereskedelemnek.

2013 áprilisában az ENSZ 193 tagú Közgyűlése 154 támogató és három elutasító szavazattal fogadta el a fegyverkereskedelmet szabályozó egyezményt. 23 ország tartózkodott, köztük a legfontosabb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína is. Az egyezmény azt nem szabályozza, hogy a tagországok a területükön mire használhatják a fegyvereket, de a ratifikáló országoknak saját jogszabályt kellett elfogadniuk a hagyományos fegyverek, alkatrészeik és tartozékaik szállításáról, valamint a fegyverkereskedők működéséről.

Az egyezmény a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig bezárólag szabályozza a hagyományos fegyverekkel történő globális kereskedelmet. Megtiltja a ratifikáló tagállamoknak a hagyományos fegyverek szállítását akkor, ha ezzel embargót sértenének, vagy népirtást, emberiesség elleni bűncselekményt segítenének elő, és tiltja a hagyományos fegyverek eladását akkor is, ha ezeket a polgári lakosság ellen, vagy úgynevezett civil épületek – kórházak és iskolák – ellen vetnék be.

Az egyezményt aláíró országoknak a fegyvereladások jóváhagyásakor mérlegelniük kell azt is, hogy a fegyvereket nem használhatják-e fel emberi jogok megsértésére, vagy nem kerülhetnek-e terroristákhoz, szervezett bűnözőkhöz.

Jogerősen tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy Erzsébet körúti gyorsétterem biztonsági őrét, aki megvert egy vendéget – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, 2017. október 15-én egy VII. kerületi étterem egyik vendége – kifejezett kérése ellenére – nem kapta meg a vásárlók könyvét, ezért szóváltásba keveredett az étterem két dolgozójával. Ekkor a harminc éves vádlott indokolatlanul megragadta a ruházatánál és az utcára rángatta, majd arcon ütötte a vendéget. Ezt követően a sértett kérdőre vonta a biztonsági őrt, aki tovább bántalmazta. A sértett az arcán nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban súlyosabb sérülés bekövetkezésének is fennállt az esélye – tette hozzá.

A vádlott súlyos testi sértés bűntettének kísérletében bűnösnek vallotta magát, a bíróság a férfit tíz hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Sebesült ukrán katonákat kezeltek a budapesti Honvédkórházban.

Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, 2014 óta a magyar állam – baráti országként tekintve Ukrajnára – segítséget nyújt. Azóta 39 katona gyógykezelését végezték el, pénteken három hagyhatja el gyógyultan az intézményt. Hozzátette: a Honvédkórház eddig is sok sérült katonán segített, s továbbra is kész erre. A kórház számos orvosa katonai műveleti tapasztalatokkal is rendelkezik.

Ljubov Nepop ukrán nagykövet megköszönte a magyar kormány segítségét, továbbá a kórház valamennyi dolgozójának a gondozást. Kiemelte: számítanak arra, hogy a továbbiakban is együttműködnek Magyarországgal abban, hogy erősebbé tegyék az európai platformot. Azt mondta: az orosz agressziónak nincs vége, majdnem mindennap vannak sebesültek, áldozatok, ezért a segítségre továbbra is szükségük lesz.

A nagykövet sajtóérdeklődésre jelezte, biztonsági okok miatt nincs lehetőség arra, hogy felvételt készítsenek az ukrán katonákról vagy interjút készítsenek velük.

Mind a biztonsági és minőségi szempontoknak, mind a nyomon követhetőségi és jelölési előírásoknak megfelelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által vizsgált tíz üzletlánc polcairól származó egy “baby”, három bio és tíz hagyományos banán – közölte pénteken honlapján a Nébih.

A közlemény szerint a szakemberek a banáncsúcson és a gyümölcs húsában egyaránt elvégezték a penészvizsgálatot, továbbá banánonként több mint 350 növényvédőszer-maradék esetleges jelenlétét is mérték. A banánok mindkét vizsgálati irány esetében megfeleltek az előírásoknak. Hozzátették: a három bioként árusított gyümölcsnél nem volt kimutatható növényvédőszer-maradék. A többi tizenegy banán pedig ugyan tartalmazott szermaradékokat, de azok mennyisége minden esetben a megengedett határértéken belül volt.

Mindezek mellett mérték a gyümölcsök kalcium, kálium és összes cukor tartalmát is. A banánok kálium tartalma magasnak bizonyult, átlagosan kilogrammonként 3450 milligrammot tartalmaztak. A Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet OGYÉI tájékoztatása szerint a magyar ajánlás napi értéke 3500 milligramm – tették hozzá. A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán a tizennégy gyümölcs közül az első helyen az Excelban banán végzett, másodikként zárt a Natur aktiv bio banán, míg a harmadik helyre a az SCB Prémium banán került.

A Magyar Honvédség Modernizációs Intézete Digital Soldier 2.0 - „FÓKUSZBAN A KATONA” címmel rendezi meg következő angol nyelvű, nemzetközi konferenciáját.
Időpont: 2019. április 30. 09:00 - 15:00  Helyszín: Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ

• 8:00 – 9:00 Regisztráció
• 9:00 – 09:25 Adminisztratív tudnivalók, programismertetés
• 9:25 – 10:00 Dr. Böröndi Gábor altábornagy – MHP, parancsnokhelyettes 
  Megnyitó előadás: Lépéstartás a virtuális generációval – a digitális világ a haza szolgálatában
• 10:00 – 10:20 Prof. Dr. Szilvássy Zoltán – Debreceni Egyetem, rektor 
  Tájékozódás és rövidtávú memória
• 10:20 – 10:40 Dr. Tóth László – Szegedi Tudományegyetem, egyetemi docens 
  A mély neuronhálók beszédtechnológiai alkalmazásai
• 10:40 – 11:00 A kiállítók bemutatása
• 11:00-11:30 Szünet (frissítők, a kiállítók megtekintése)
• 11:30 – 11:50 Dr. Amy A. Kruse – Chief Scientific Officer, The Platypus Institute, Arlington, VA, USA 
  Katona 2.0: A katonai teljesítmény fejlesztése a neurotechnológia által
• 11:50 – 12:10 Dr. Dávid Roland – Innoria Kft., társalapító és ügyvezető 
  Coherence & Team Flow: egyéni és csapatszintű képességfejlesztő EEG technológiák
• 12:10 – 12:30 Vécsey Zsadány – ALEAS Simulations, társalapító 
  Vezetésfejlesztés szimulációs alapokon – Egy Navy SEAL fejlesztő projekt tanulságai
• 12:30 – 13:00 Dr. Porkoláb Imre ezredes – HM Nemzeti Fegyverzeti Igazgató Kutatás-fejlesztésért és Innovációért Felelős Helyettese
• Küldetés alapú vezetés 2.0 – Miért szükséges a digitális transzformáció emberi aspektusaira koncentrálni?
• 13:00-14:00 Szünet (ebéd, a kiállítók megtekintése)
• 14:00 – 14:30 Panelbeszélgetés
• 14:30 Zárszó – Dr. Porkoláb Imre ezredes