Biztonságpolitika

Moszkva arra szólította fel Teheránt, hogy a továbbiakban tartózkodjon az átfogó közös cselekvési tervben – az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásban – vállalt kötelezettségei felfüggesztésétől, és elítélte Washingtonnak az Irán ellen bevezetett legújabb szankcióit.

A moszkvai diplomáciai tárca sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Irán nem részesült teljes mértékben az általa az atomalkutól remélt gazdasági előnyökből. Egyúttal megértéséről biztosította Teheránt, amiért élt a számára a közös cselekvési terv 26. és 36. pontja által biztosított lehetőséggel és megtagadta néhány önként vállalt kötelezettségének teljesítését, amiért más részes államok nem tartották be a megállapodást.

A dokumentum szerzői ugyanakkor arra hívta fel Iránt, hogy tartózkodjon a cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségei visszavonására irányuló lépésektől, tartsa magát kötelezettségeihez és gyorsítsa fel a megállapodással összhangban álló projektek megvalósítását. egyebek között az araki reaktor korszerűsítését.

A minisztériumi állásfoglalás elítélte az Egyesült Államokat, amiért egy évvel ezelőtt egyoldalúan felmondta a cselekvési tervet és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát “demonstratívan és kihívóan” megsértve egyoldalú korlátozásokat vezetett be Irán ellen. Ezen felül pedig gazdasági és politikai nyomást próbál gyakorolni annak érdekében, hogy más országok se tartsák be a BT-határozatot, és megpróbálja más megakadályozni, hogy más államok normális gazdasági együttműködést folytassanak Iránnal.

Az orosz diplomaták úgy értékelték, hogy Teherán “egyértelműen és gondosan” betartotta az egyezményben foglalt kötelezettségeit, amit megerősített a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezérigazgatójának az Iránban elvégzett ellenőrzésekről készített jelentése. Az állásfoglalásban Moszkva sürgette az Iránnal kötött üzletek kiszolgálására INSTEX fizetési speciális mechanizmus beindításának jelentős felgyorsítását és jelezte, hogy azzal maga is élni kíván.

Az orosz külügymisztérium arra szólította fel a többi államot, hogy ne szakítsák meg Iránnal a gazdasági kapcsolatokat és továbbra is vásároljanak tőle energiahordozókat is. Egyúttal határozottan elítélte az iráni kohászati ágazat ellen bevezetett legújabb amerikai szankciókat. A dokumentum hangsúlyozta a NAÜ kulcsszerepét az atomsorompó egyezmény betartásának ellenőrzésében és sürgette az iráni atomalku ügyében illetékes közös bizottság összehívását.

Haszan Róháni iráni elnök közölte: Irán hatvan napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről, mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból és hajlandó tovább tárgyalni róla.

Donald Trump 2018 május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.

Kováts Mihályra, az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt, magyar származású huszár ezredesre emlékeztek pénteken szülővárosában, Karcagon.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: szombaton lesz 240 éve annak, hogy Fabriczy Kováts Mihály igazi katonaként elhunyt az Amerikai Egyesült Államokban.

Szólt arról, hogy Karcag rendkívül büszke hagyományaira, múltjára és ennek hangot is mer adni, “akkor is, amikor ezt kevésbé tolerálják”. Ezzel példát mutat minden magyar településnek, hogy miként kell egyszerre igazán hazafiként, patriótaként és hunként, karcagiként viselkedni – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, hogy a magyar huszár is hungarikum és ma egy ilyen hírességre emlékeznek. Az 1724-ben Karcagon születet Kováts, az amerikai függetlenségi háborúban a legmagasabb rangot betöltő magyar katonatiszt, hősiesen szolgálta a szabadság eszméjét egészen 1779. május 11-én Charleston ostrománál bekövetkezett haláláig – mondta.

Kováts tizenhat éves korától több csatában is részt vett. Harcolt az osztrák örökösödési háborúban, majd a porosz hadsereg szolgálatába került, részt vett a hétéves háborúban is – sorolta. Már akkor is hosszú és kalandos életutat tudhatott maga mögött, amikor élete legrangosabb kihívásával találkozott, az amerikai függetlenségért vívott háború kiemelkedő katonája, hőse lett.

Kováts 1777-ben felajánlotta tudását, tapasztalatát Benjamin Franklinnek, az Amerikai Egyesült Államok akkori franciaországi megbízottjának és az újonnan létrejött állam hadseregének. A Pułaski-légió kiképzőtisztje lett és elkészítette az amerikai lovasság (United States Cavalry) első szabályzatát – idézte fel az államtitkár. A kunokra jellemző elszántságával feltartóztathatatlannak bizonyult, a végsőkig kitartott egészen haláláig – jegyezte meg.

Németh Szilárd szólt arról is, hősiessége ellenére Magyarországon hosszú időn keresztül kevesen ismerték Kováts Mihály nevét, miközben az Amerikai Egyesült Államokban már nagy tisztelet övezte. 1944-ben a floridai Jacksonville-ben egy róla elnevezett hadihajót bocsátottak vízre, majd 1955 tavaszán Kováts ezredes halálának napját az Egyesült Államok szenátusa emléknappá nyilvánította. 1978. január 6-án a Szent Korona hazahozatalakor az Országházban tartott ünnepségen is megemlékeztek róla.

Az államtitkár méltatta, hogy Kováts emlékének méltó ápolására 1991-ben alakult baráti egyesület Karcagon. Elhatározták, hogy 1992-től minden esztendőben emlékünnepséget tartanak Kováts Mihály Emléknapok elnevezéssel, és az egyik helyi általános iskolát Kováts-ról nevezik el.

Bejelentette: Fazekas Sándor, az egyesület elnöke (korábbi földművelésügyi miniszter) kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium kiadója, a Zrínyi kiadó elhatározta, hogy még ebben az évben megíratja Kováts életrajzát és ki is adja.

Kiemelte: Kováts szabadságért vállalt hősiessége, elhivatottsága példaként áll ma is mindenki előtt. Mint mondta, ma is meg kell küzdeni azért, hogy “szabadon dönthessünk saját sorsunk felől, szabadon élhessük meg magyarságunkat, szabadon emlékezhessünk a mi saját őseinkre, szabadon használhassunk édes anyanyelvünket itt az egész Kárpát-medencében”

Ennek a küzdelemnek első állomása lesz a május 26-ai európai parlamenti választás- jegyezte meg, hozzátéve: “nem mindig karddal, ékesszóval, hanem néha csak egy-egy szavazáson való részvétellel és megfelelő szavazással tudunk kiállni magyarságunk, szabadságunk, békénk, biztonságunk mellett”.

Újabb 26 új tűzoltóautó állt szolgálatba az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az Európai Unió támogatásával; a járműveket a napokban adták át Budapesten.

A több mint egymilliárd forint értékű fejlesztés átadásakor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: manapság a biztonság az egyik legfontosabb közösségi érték, aminek meghatározó elemét a katasztrófavédelem nyújtja az emberek számára.

A magyar kormány eddig is mindent megtett és a jövőben is megtesz mindent a biztonság erősítése érdekében – tette hozzá. Mint elmondta: az új járművek a tűzvédelmet szolgálják. Vagyis jó helyre kerültek az uniós és az azt kiegészítő hazai források. Kontrát végül fontosnak nevezte, hogy hazai cég, magyar mesteremberek munkáját dicsérik az újonnan átadott járművek.

A fejlesztés keretében tíz kritikusinfrastruktúra-bevetési járművet, négy szimplafülkés erdőtüzes vízszállítót, hat duplafülkés erdőtüzes vízszállítót, öt gyorsbeavatkozó járművet és egy magasból mentő tűzoltógépjárművet adtak át az az Európa Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának (KEOP) támogatásával.

Az ünnepségen elhangzott, hogy egy korábbi, az elmúlt hónapban lezárult, szintén az Európai Unió támogatásával végrehajtott program végrehajtása során, három év alatt 108 új tűzoltóautóval gazdagodott a katasztrófavédelem.

A hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió szintén a KEOP keretében – idézték fel.

Sokszínű és összetett oktatásban vehetnek részt a Magyar Honvédség legjobban teljesítő katonái külföldön – mondta Ruszin Romulusz dandártábornok.

A külföldre utazó katonáknál követelmény egy bizonyos szolgálati idő letöltése, a nyelvtudás és a Magyarországon nyújtott kiemelkedő teljesítmény – tette hozzá.

Az amerikai hadsereg vezérkari akadémiájának egykori hallgatója azt mondta, a külföldi képzések során rengeteget lehet tanulni más országok kultúrájáról, és lehetőség nyílik különböző álláspontok megismerésére a felmerülő témákkal kapcsolatban. Az akadémiai képzésen hetven ország – gyakorta egymással szemben álló régiók – katonái vettek részt, akik építő munkát végeztek és időtálló kapcsolatokat építettek – fűzte hozzá Ruszin.

Elhatárolódott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Szergej Glazjev elnöki tanácsadó blogbejegyzésétől, aki azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök izraeli zsidókkal szándékozik betelepíteni a konfliktus sújtotta Donyec-medencét.

“Nem zárom ki például annak a lehetőségét, hogy az orosz lakosságtól +megtisztított+ délnyugat-ukrajnai földekre tömegesen települjenek át az ígéret földjének lakói, aki belefáradtak a folyamatos közel-keleti háborúba” – írta Glazjev a Zavrta című lap online felületén megjelent bejegyzésében, amely felhördülést váltott ki az ellenzéki és a külföldi sajtóban.

Glazjev – aki az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű hírportálja szerint a regionális politika és a gazdasági integráció kérdéseiben látja el tanácsokkal Vlagyimir Putyint – úgy vélekedett, hogy Zelenszkij a betelepítést valószínűleg Donald Trumptól és az izraeli szélsőjobboldaltól kapta feladatként. A tanácsadó egyúttal “nagyon időszerűnek” minősítette, hogy Putyin megkönnyítette az orosz állampolgárság megszerzését a Donyec-medence lakóinak.

A megnyilvánulás gúnyos kommentárok özönét indította el a közösségi médiában. Többen megjegyezték, hogy Glazjevet feltehetően az arról szóló jelentések ihlethették meg, hogy a zsidó származású Zelenkij Dnyipróban (korábbi nevén: Dnyepropetrovszkban) rabbikkal találkozott.

“A kijevi fasiszta junta egyre kreatívabb” – írta a leendő ukrán elnököt a rabbik körében ábrázoló fotó mellé Alekszej Navalnij politikus arra utalva, hogy a moszkvai politikai kommentárokban korábban gyakran lenácizták az ukrán vezetést.

Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy Glazjev a magánvéleményének adott hangot, Putyinnak nincs köze hozzá, és hogy az ügy nem téma a Kremlben. Megjegyezte: nem ismeri, milyen szövegösszefüggésben jelent meg a kifogásolt blogbejegyzés, és nem kívánta azt érdemben kommentálni.

Magyar-olasz nyomozócsoport alakulhat egy eltűnt gyermek ügyében – közölte a Belügyminisztérium (BM).

Matteo Salvini olasz és Pintér Sándor magyar belügyminiszter megállapodott arról, hogy közös nyomozócsoportot alakítanak a hét éve Olaszországból elrabolt kislány felkutatására. A magyar anya hét éve rabolta el kislányát és menekült vele Magyarországra, az olasz apa pedig saját bevallása szerint már százmillió forintot költött arra, hogy a gyereket megtalálja.

A BM azt közölte: az Olasz Köztársaság és Magyarország belügyminiszterei – utóbbi javaslatára – budapesti találkozójukon elviekben megállapodtak az olasz-magyar nyomozócsoport felállításáról.

Tonello Chantal Ildikót 2017. április 6-ai hatállyal nyilvánították eltűntnek. A magyar hatóság szerint a gyermek nagy valószínűséggel nincs Európában – közölte a BM.

Fegyveres harc helyett politikai megoldást szorgalmazott Líbiában minden fél bevonásával Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetőjével Rómában tartott találkozót követő nyilatkozatában.

Conte és Fájez esz-Szarrádzs másfél órán át egyeztetett egymással a római kormánypalotában. A líbiai nemzeti egységkormány vezetője Róma segítségét kérte az “agresszor” Halífa Haftar tábornokkal szemben. A Haftar irányítása alatt álló “Líbiai Nemzeti Hadsereg” a múlt hónapban kezdte támadni Tripolit, arra hivatkozva, hogy a fővárost terroristák és zsoldosok tartják ellenőrzésük alatt.

Az olasz kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy minden líbiai és nemzetközi félnek azt hangsúlyozza, hogy Líbiában a katonai megoldás nem vezet stabilizációhoz. Kifejtette, hogy a Fájez esz-Szarrádzstól is kapott információk szerint az észak-afrikai országban a helyzet “továbbra is kritikus, és bármely pillanatban még kritikusabbá válhat”. Megjegyezte, hogy az utóbbi hetek harcai és diplomáciai egyeztetései ellenére semmilyen előrelépés nem történt.

Conte hozzátette, hogy hamarosan a líbiai nemzeti egységkormánnyal szemben álló Haftar tábornokkal is találkozni akar.

A Haftár tábornok által negyven napja külügyminiszternek kinevezett Abdel-Hádi Ibrahim Havídzs a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban kijelentette, hogy politikai párbeszéd csak akkor kezdődhet, ha a Líbiai Nemzeti Hadseregnek sikerül megtisztítani Tripolit és Miszrátát a “fegyveresektől és terroristáktól”. Úgy vélte, Olaszország “rossz oldalra” áll, ha a nemzeti egységkormány miniszterelnökét támogatja.

Gennaro Vecchione, az olasz nemzetbiztonsági hivatal (Dis) vezetője hangsúlyozta, hogy az olasz kormány folyamatos kapcsolatban áll minden líbiai féllel. Róma tavaly novemberben líbiai békekonferenciát rendezett Szicíliában. Haftar tavaly szeptemberben és decemberben is Rómában tárgyalt, idén áprilisban pedig a tábornok delegációt küldött az olasz kormányhoz.

Fájez esz-Szarrádzs Rómából Berlinbe utazott tovább, ahol Angela Merkel német kancellár fogadja, majd Párizsba látogat, ahol szerdán Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést. A líbiai miniszterelnök európai körútja során a tervek szerint Theresa May brit kormányfővel is találkozik.

Szombaton ismét megrendezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a MH Ludovika Zászlóalj közös szervezésében a hagyományos Ludovika Fesztivált. A 2009-ben újjáélesztett, immáron tízéves rendezvény számos katonai, kulturális és történelmi programmal várja az érdeklődőket Józsefváros szívében, az NKE Ludovika Főépület előtti téren.

Mint az NKE az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a Ludovika Fesztivál része a száznapos ünnepség, amely a tisztavatásig hátralévő időt jelöli. A fesztivál szombati programja is ehhez kapcsolódik, hiszen a rendezvényt megnyitó Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszéde után a legkiválóbb végzős honvédtisztjelöltek elismeréseket vehetnek át.

Az egész napos rendezvényen a szervezők szombat reggel 10 órától várják az érdeklődőket, akik találkozhatnak a Magyar Honvédség katonai alakulataival, régi-új katonai és rendészeti járművekkel, valamint a katasztrófavédelem eszközeivel is. A rendezvényen részt vesznek többek között az 1848-as hagyományőrzők, életmentési és katonai testnevelési bemutatót is láthatnak, bemutatkoznak az NKE Sportegyesület szakosztályai, valamint a Veszprémi Légierő Zenekar és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is szórakoztatja majd a közönséget. Az eseményen megismerkedhetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági akadémiájának tevékenységével is.

A fesztivál egyik látványos eleme lesz az AS 350-es helikopter bemutató. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők helyszíni regisztrációt követően a történelmi Ludovika főépületet is megtekinthetik – olvasható az NKE közleményében.

Fegyházra ítélt a Debreceni Törvényszék kedden jogerősen egy férfit, aki kényszervallatással és közokirat-hamisítással vádolta az őt egy korábbi büntetőügyben kihallgató két rendőrt – tudatta Dobó Dénes, a törvényszék sajtóreferense. A férfi az előző ügyben hozott ítélet miatt szabadságvesztés büntetését tölti.

A másodfokú bíróság a kétrendbeli hamis vád bűntette ügyében helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság által kiszabott három év fegyházbüntetést. Dobó elmondta: a vádlottat 2016 decemberében hallgatták ki Debrecenben szexuális erőszak gyanúja miatt. A férfi beismerő vallomást tett, amit később is fenntartott; 2017. március 26-án is úgy nyilatkozott, hogy “teljes mértékben bűnösnek érzem magam”.

A bíróság 2017. június 2-án többszörös visszaesőként, halmazati büntetésül kilenc év szabadságvesztésre ítélte a férfit, majd fellebbezések után a Debreceni Törvényszék 2017 októberében tíz évet szabott ki rá.

A férfi a fellebbezési eljárás közben feljelentést tett az ügyészségen kényszervallatás és közokirat-hamisítás miatt az őt kihallgató rendőrök ellen. Azt állította, hogy az első kihallgatásakor nem ismerte el a szexuális erőszakot, de más tartalmú jegyzőkönyvet írattak alá vele. Azt mondta, azzal vették rá az aláírásra, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor négy-öt évet, ellenkező esetben tíz-tizenkét évet is kaphat.

Feljelentésében azzal vádolta meg a nyomozót, hogy megfenyegette őt: ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, az addigi gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is “ráveri”. Az ügyészség a vádlott feljelentését bűncselekmény hiányában elutasította.

A tanács elnöke kedden, az ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta, egyetlen olyan bizonyíték sincs, amely a vádlott állítását támasztaná alá. A vádlott bármivel védekezhet, bármit mondhat, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ez a védekezés végső határa – fejtette ki.

A Magyar Honvédségnél arra törekszenek, hogy a fiatalok ne csak hazai, hanem külföldi képzéseken is részt vegyenek – emelte ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor azt mondta: a katonáknak például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban van lehetőségük tanulni. Jelenleg 28 tiszt tartózkodik kint, külföldi képzésen.

A miniszter elmondta, a legjobbaknak szeretnének lehetőséget biztosítani a kijutásra, mint ahogy a honvédségnél is az a cél, hogy a legjobbak szolgáljanak.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program a személyi állomány kiválasztásáról, felkészítéséről, és a róluk való gondoskodásról is szól – jegyezte meg Benkő.

Kecskemétről ideiglenesen Pápára települnek a Magyar Honvédség vadászrepülői – közölte a Honvédelmi Minisztérium. A készenléti szolgálatot is ellátó Gripenek keddtől állomásoznak Pápán.

A NATO Biztonsági beruházási program, valamint a Modern városok program keretében az elkövetkező időszakban fejlesztik a kecskeméti légibázist, ezért a fel- és leszállópálya a gurulóutakkal május közepétől legalább fél évig nem lesz alkalmas repülőgépek fogadására – írták a közleményben.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen géppárja átmenetileg Pápán látja el a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az áttelepülés ideje alatt – valamint a feladatok ellátásának függvényében időszakosan – az ideiglenes állomáshely körzetében a megszokottnál nagyobb hanghatásra lehet számítani. Kitértek arra is, hogy a szükséges technikai eszközök szállítása közúton és vasúton történik, ezért az 52-es és a 8-as számú főutakon hétfőtől szerdáig, majd pénteken, valamint jövő hétfőn megnövekedett forgalomra számíthatnak az arra közlekedők.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írta a HM.

Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában az egykori miniszterelnöki hivatalban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt.

A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 évvel ezelőtt létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés – miként korábban – azóta is többször leszögezte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Erdogan a hétfői ülésen felszólalva szintén azt hangoztatta, hogy Ankara fegyvervásárlása Moszkvától Törökország szuverén joga.

A NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, amely szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlását illetően aláhúzta annak jelentőségét, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben. Egyúttal üdvözölte Törökország és az Egyesült Államok további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban hangsúlyozta: ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ám a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba mindazoknak az országoknak, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében. Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba. Stoltenberg a nap folyamán tárgyalást folytat még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Szuezi-csatorna a vízi kereskedelem legfontosabb központjának számít a Közel-Kelet számára, hiszen összeköti a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal. Ezzel rendkívül hosszú utat és hatalmas pénzösszegeket spórol meg a csatornát használó országoknak. A szállítás a csatornát követően a Bab el-Mandeb-szoroson keresztül folytatódik, azonban a csatorna és a szoros nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem geopolitikai, katonai, stratégiai szempontból is lényeges.

A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros földrajzi elhelyezkedése

A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén található, összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. Építése 1859-ben kezdődött és tíz éven át tartott, legutóbb 2015-ben bővítették és tették kétirányúvá. Hossza 193 km, maximális mélysége 24 m, átlagos szélessége pedig 205 m. A csatorna a legrövidebb vízi útvonal az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között.

A Szuezi-csatorna. Forrás: Patrick Kingsley/The Guardian

A Bab el-Mandeb egy tengerszoros, mely összeköti az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert, elválasztja Afrikát és az Arab-félszigetet. Arab nevének jelentése a “siralom kapuja”, amely veszélyes hajózhatóságára utal, ennek ellenére azonban ma is rendkívül forgalmas nemzetközi olajszállítási útvonal. Az itt áthaladó hajók szállítmánya Európába és az Egyesült Államokba jut el, így az egyik legfontosabb tengeri útvonalnak számít. Szélessége átlagosan körülbelül 30 kilométer, ezért könnyű célpontot jelenthetnek a rajta áthaladó hajók.

A Bab el-Mandeb-szoros. Forrás: Keith Kohl/Energy and Capital

Az 1950-es évektől kezdődően a csatorna forgalma nagyban megváltozott, amely a Perzsa-öbölből nyert nyersanyagokból készült olaj- és petróleumtermékek növekvő szállításának volt köszönhető. Ennek hatására a következő évtizedekben olajszállító tankerek jelentek meg. Az olajkereskedelem növekedésével a tankerek mérete is nőtt, olyannyira, hogy azok a Szuezi-csatornán már nem tudtak közlekedni, emiatt többször is bővítették a csatorna szélességét.

A gazdasági vonatkozások

A Szuezi-csatorna jelentősége többek közt abban rejlik, hogy a világ vízi kereskedelmének 8%-a itt zajlik, az ebből származó adók pedig nagy bevételt jelentenek Egyiptom számára. Nemcsak az arab országok részesülnek a gazdasági lehetőségekből, hanem például India és az USA is.

Forrás: Suez Canal Authority

A Bab el-Mandeb-szoroson keresztül naponta megközelítőleg 4,7 millió hordónyi olaj halad át. Mindemellett Egyiptom számára a folyékony gázimport miatt, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak pedig a kulcsfontosságú útvonal miatt fontos, amely elvezet a SUMED (Suez-Mediterranean) olajvezetékhez. Ez a szárazföldi olajvezeték átszeli Egyiptomot, a csatornától Alexandriáig tart.

A geopolitikai vonatkozások

A Szuezi-csatorna gazdasági szerepe mellett, földrajzi elhelyezkedése miatt, olyan stratégiai eszközt is jelent Egyiptomnak, mellyel befolyásolhatja a környező országok politikai lehetőségeit és döntéseit. A csatorna lezárásával az ország például Izraelre is nagy hatást tud kifejteni. Emiatt az útvonal alternatívájaként jelent meg 2014-ben a ,,Red-Med” projekt, Izrael és Kína összefogásával. A tervezett vasútvonal Izraelen haladna keresztül Eilattól Haifáig, ahová az Akabai-öblön keresztül lehet eljutni. Ezáltal az Afrikával való kereskedelem könnyebbé válhat, azonban a Szuezi-csatorna nagymértékben veszítene geopolitikai jelentőségéből.

Ugyanakkor Kína folyamatosan befektet Egyiptomban is, ezzel erősítve a két ország közötti kapcsolatot. Kína a térségben a legtöbb arab országgal jó viszonyt ápol.

A Red-Med projekt terve. Forrás: Andrew Korybko/orientalview.org

Egyiptom a csatornának, és ezáltal a geopolitikai hatalmának köszönhetően az USA-tól is folyamatosan pénzbeli és katonai támogatásban részesül. Az Egyesült Államok számára rendkívüli jelentőséggel bír a terület, katonai jelenléte a Szuezi-csatornán állandó és meghatározó.

A Bab el-Mandeb-szorost geopolitikában és világkereskedelemben elfoglalt pozíciója miatt több ország is próbálja befolyása alá vonni. Többek közt az USA, Kína, Japán, Németország és Szaúd-Arábia is megjelent katonailag, ráadásul Dzsibutiban található az USA egyik afrikai katonai bázisa. Emellett Dzsibutinak Kína is hatalmas összegű támogatásokat nyújt. Kína jelenléte a Bab el-Mandeb-tengerszorosnál igen aggasztó az amerikaiak számára. A jelenlegi jemeni elnök, Abd Rabbuh Mansur szerint, “aki a kezében tartja a Bab el-Mandeb- és Hormuzi-szorost, annak nincs szüksége atombombára.”

Veszélyek

A régió hatalmi egyensúlyának megbomlása és a szoros esetleges blokádja nemcsak világgazdasági hatással (olajár-növekedés), hanem komplex politikai következményekkel is járhat, akár az USA és Kína is beavatkozhat annak érdekében, hogy stabilizálják és biztosítsák a világ olajellátását és az olaj stabil árát.

Jemen és Dzsibuti között elhelyezkedve, a szorost olyan veszélyek fenyegetik, melyek akadályozhatják a kereskedelmet. Egyrészt a véget nem érő konfliktus Jemenben a húti felkelők és a Hadi vezette erők között, másrészt a közeli Szomáliában is gyakorivá vált terrorizmus és kalózkodás. Ebben a feszült politikai helyzetben támadtak meg az Iránnal szövetséges húti felkelők 2018 júliusában két tankhajót, mely azt eredményezte, hogy Szaúd-Arábia átmenetileg felfüggesztette az olajszállítást. Még ugyanazon év augusztusában visszavonták a felfüggesztést a szorosban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízi járműveket nem veszélyezteti tovább a kialakult politikai helyzet és a terrorizmus. Sőt, a régió egyre inkább destabilizáltnak tűnik: a felkelők a szoros közelében 2018-ban számos alkalommal rakétatámadásokat intéztek szaúdi és amerikai vízi járművek ellen. Irán szerepe sem elhanyagolható a konfliktusban, hiszen a húti sikerek esetén hatalmukat kiterjeszthetik a szorosra. A siíta lázadók és a kormányerők között 2014-ben kezdődtek a vallási ellentéten alapuló összecsapások, mely később polgárháborúvá alakult.

A húti csapatok és a kormány erői Jemenben. Forrás: IHS Conflict Monitor 2019 March

Megoldás(?)

Tényként kezelhető, hogy a Bab el-Mandeb-szorosnál zajló kereskedelmet folyamatosan veszélyeztetik olyan jelenségek, amelyek megoldása még egy jó ideig nem látható. A lehetséges alternatívák közé tartozik a kalózoktól és támadásoktól tartó kereskedőknek más útvonal keresése is. Az egyetlen lehetőség Afrika megkerülése lenne, ez azonban egy hatalmas kerülőt jelentene, ami gazdaságilag nem éri meg.

Reális megoldásként jöhet szóba tehát a Bab el-Mandeb-szoros közelében kialakult fegyveres konfliktusok és a szomáliai kalózkodás megállítása. A jemeni béke elérése és a kalózok megfékezése csak nemzetközi felügyelet alatt történhet meg. Figyelembe véve azonban, hogy sem Szaúd-Arábia, sem Irán nem fogják feladni geopolitikai ambícióikat, a nemzetközi közösség fellépése nélkül a megoldás, azaz a polgárháború befejezése Jemenben, nem lesz könnyű feladat.

Írta: Ustea Dóra

Haditechnikai és légi bemutatót tart jövő hétvégén a budaörsi repülőtéren a Magyar Honvédség.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: május 21., a honvédelem napja alkalmából május 17-től háromnapos, családi nappal egybekötött technikai bemutatót tartanak, amelyen áttekintik, hol tart a Magyar Honvédség és milyen lesz a jövőben, a résztvevők megismerhetik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program eddig elért eredményeit és a várható fejlesztéseket is.

A rendezvényen egyszerre lesznek láthatók a jelenleg rendszerben lévő haditechnikai eszközök és az újak. Mind a szárazföldi, mind a légi, mind a logisztikai támogató erők technikai eszközállományát kiállítják majd. A háromnapos rendezvényen statikus és dinamikus bemutatók egyaránt lesznek, bemutatkoznak a többi között az új szállítórepülők és az új helikopterek.

Az első napra, május 17-ére, péntekre azokat az általános iskolás és középiskolás tanulókat hívják meg, akik érdeklődnek a haditechnikai eszközök, a Magyar Honvédség iránt. Korom megjegyezte: nem titkolt céljuk a toborzás, hogy a jövő generációinak megmutassák, érdemes a Magyar Honvédséget választani, akár életpályának, akár szerződéses formában. Ennek érdekében lesz kint toborzópont, a fiataloknak lehetőségük lesz arra is, hogy beszélgessenek a katonákkal, kérdezzenek tőlük. Ezzel együtt céljuk, hogy bemutassák, mire a fiatalok odáig eljutnak, már egy teljesen más Magyar Honvédségben szolgálhatnak.

Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény. A két napnak azonos a bemutatóprogramja: a kapukat 9 órakor nyitják, majd a 10 órai megnyitót követően a Magyar Honvédség légierejének gépei díszelgő áthúzással “tisztelegnek” a látogatók előtt. Azt követően bemutatót tartanak a különleges műveleti katonák, az ejtőernyős válogatott tagjai. Bemutatkoznak továbbá a Katonai Rendészet járőrkutyái, a robbanóanyag-kereső kutyák robottal. Lesz még számos gyermekprogram is.

Mindhárom nap segítik a résztvevők kijutását Budaörsre: a fővárosi Széll Kálmán térről és Kelenföldről külön buszjáratok indulnak majd a budaörsi repülőtérre. A rendezvényről folyamatosan frissülő információkat találnak az érdeklődők a www.honvedelem.hu/budaors weboldalon.

Korom emlékeztetett: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből fakadó feladata, hogy Magyarország szuverenitását, a magyar emberek védelmét biztosítsa. A magyar emberek akkor élhetnek biztonságban a régióban és Magyarországon, ha egy erős honvédség tudja ezt biztosítani – szögezte le a parancsnok, hozzátéve: ezért van szüksége erre a haderőfejlesztési programra.

A parancsnok kiemelte: a cél az, hogy 2026-ra a régió egyik legütőképesebb haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ezt úgy lesznek képesek megvalósítani, ha a korszerű haditechnikai eszközök beszerzése mellett a katonát helyezik előtérbe. Az új Magyar Honvédség mindenkitől megköveteli ezt a fajta szemléletváltást.

Korom kitért arra is, hogy a honvédelem napja Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulója is egyben. Ezért az idei ünnepséget szeretnék összekötni a háromnapos technikai bemutatóval, amelynek célja, hogy bemutassák, hol tart a haderőfejlesztés.

Május 21-én, a honvédelem napján pedig a Magyar Honvédség idén január elsejével megalakult parancsnoksága átveszi csapatzászlóját Áder János köztársasági elnöktől a budai Várban.

Donald Trump kegyelemben részesítette az oklahomai Michael Behenna hadnagyot, akit egy amerikai katonai törvényszék 25 év börtönre ítélt, mert Irakban lelőtt egy foglyot – jelentette be a Fehér Ház.

A fogoly az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett tagja volt, és Behennát nem előre megfontolt gyilkosságért ítélték el 2009-ben. 2014-ben büntetését tíz évre felfüggesztették, és feltételesen szabadlábra helyezték.

Trump döntését a teljes körű kegyelemről Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, emlékeztetve arra, hogy a katonai fellebbviteli bíróság ugyan jóváhagyta az ítéletet, de megjegyezte: vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, ahogyan a hadbíróság azt a körülményt kezelte, hogy Behenna önvédelemből cselekedhetett. A hadsereg kegyelmi ügyekkel foglalkozó illetékes szerve ezért már korábban 15 évre csökkentette a büntetés mértékét, és amint lehetségessé vált, elrendelte a feltételes szabadlábra helyezést is.

Behenna egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy a foglyot a feljebbvalói parancsa ellenére nem hazavitte, hanem egy elhagyatott vasúti vágányhoz, ahol pisztolyt nyomott a fejéhez és úgy faggatta ki arról az út menti bombáról, amely a szakaszának két tagját megölte. Vallomása szerint a fogoly egyszer csak felállt és felé indult, mire ő – attól tartva, hogy el akarja venni a fegyverét – agyonlőtte.

Sanders hangsúlyozta, hogy Behenna mintaszerű viselkedést tanúsított a börtönben, és kegyelmi ügye széleskörű támogatást élvezett mind a hadsereg, mind választott tisztségviselők körében.

Oklahoma két republikánus szenátora, James Lankford és Jim Inhofe üdvözölte a kegyelmi döntést, és mindketten külön köszönetüket fejezték ki Trumpnak a teljes körű kegyelemért.

Bár néhány napja már elérhető az interneten, de örömmel osztom meg a Best Vision Team újabb kitűnő videóját, amely az előzőhöz hasonlóan, ismét a repülőműszakiakra irányítja a figyelmet.  

* * *

Forrás: Best Vision Team

Egy korábbi cikk a Gripen hajtóművezésről itt olvasható.

 

Ezen a héten a Tisza-tónál, a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-szigeten folytatódik a szúnyoglárvák gyérítése – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Közleményükben azt írták: a biológiai módszer kevésbé látványos, mint a kifejlett rovarok kémiai gyérítése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a szúnyogok utánpótlását. Az eljárás során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

A szakértői felmérések szerint néhány területen már jelentős számban megjelentek olyan szúnyogok, amelyek az embereket is megcsípik. A jelenlegi hűvös időjárás miatt ezek a szúnyogok kevésbé aktívak, így nem okoznak zavaró mértékben gondot, ezért a héten elegendő a lárvák számának, vagyis az utánpótlásnak a csökkentése.

A héten a Tisza-tónál repülőgéppel, míg a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-sziget településein földi úton juttatják ki a biológiai készítményt a szúnyogok tenyészőhelyeire; összesen 1400 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek.

Kitértek arra is, hogy a mostani esős időjárás után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlt annyi víz, amiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ezért az OKF azt kéri, ezeket a vizeket fedjék le, vagy ha azokra nincs szükség, öntsék ki.

A 41 halálos áldozattal járó vasárnapi seremetyjevói légi katasztrófa több lehetséges okát vizsgálja a kiemelt fontosságú balesetek és bűncselekmények esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.

Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.

Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.

Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.

A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.

Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.

Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.

Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus “gyermekbetegségeként” tudnak be.

Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.

A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.

A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.

A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.

A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.

A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.

Április 11-én a londoni Metropolitan rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Lenin Moreno, ecuadori elnök bejelentette, hogy országa nem hajlandó tovább biztosítani az exhacker menedékjogát. Moreno a döntést a nemzetközi egyezmények sorozatos megszegésével és a londoni ecuadori követség házirendjének megsértésével indokolta twitterén.

Áruló vagy az igazság őre? A Wikileaks–alapító ausztrál hacker megítélése sokak által rendkívül eltérő és vitatott kérdés. A szervezet 2006-os megalakulását követően, olyan titkosított, a nemzeti kormányok számára kellemetlen adatok, dokumentumok és akták láttak napvilágot, amelyek létezése önmagában megváltoztatta az emberek által elképzelt képet saját országaik kormányairól és azok valódi céljairól.

A Wikileaks számára a nemzetközi hírnevet 2010-ben az amerikai Chelsea Manning (született Bradley Manning) által kiszivárogtatott (391 832 db) iraki, valamint afganisztáni (91 000 db) háborúról szóló titkosított dokumentum hozta meg. A Pentagon hálózatának, a SPIRNet (Secret Internet ProtocolRouter Network) jelszavainak feltörésében Julian Assange segítette Manninget, aki az adatok sikeres dekódolása után közzétett minden iratot a Wikileaks-en keresztül. A jelentésekben az amerikai hadsereg eltitkolt, vagy rosszul elsült akció találhatóak meg, amelyek közül a leghíresebb és legnagyobb visszhangot keltő „ColleteralMurder” nevű felvétel volt. Egy Bagdadban szolgáló, amerikai Apache típusú katonai helikopter tüzet nyitott egy 18 fős, mint később kiderült, magukat megadni akaró embercsoporta, köztük a Reuters hírügynökség két újságírójára is. A videó kiszivárgása rendkívüli tiltakozást váltott ki az iraki és afganisztáni intervenció szükségszerűségével és legitimitásával szemben. A katonai dokumentumokon túl Manning titkosított diplomáciai iratokat is továbbított Assange számára, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei kellemetlen és kiszolgáltatott állapotba kerültek.

Az eset után az ausztrál származású Julian Assange hatalmas népszerűségre tett szert. Világszerte előadásokon, konferenciákon és különböző workshopokon vett részt, ahol a Wikileaks által kiszivárogtatott információk valódiságáról és ezek közvéleményformáló szerepéről beszélt. 2010-ben Svédországba utazott, ahol szervezete központját akarta létrehozni. Augusztusban azonban a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene szexuális bántalmazás és molesztálás vádjával, amit tételesen cáfolt. Állítása szerint az őrizetbe vétele politikai ürügyként szolgált arra, hogy kiadhassák az Egyesült Államoknak, ahol akár 5 évnyi szabadságvesztést is kiszabhattak volna rá az adatlopásban való részvételéért. Decemberben azonban önként feladta magát és óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezték. 2012-ben a brit Legfelsőbb Bíróság döntött Assange kiadatásáról a svéd hatóságoknak, azonban idézése ellenére nem jelent meg a Scotland Yardnál. A hacker félve a kiadatástól Ecuador londoni követségén kért menedékjogot, amit a nézeteivel rokonszenvező ecuadori elnök, Rafael Correa végül biztosított számára. A Wikileaks irányítását és közéleti tevékenységét ettől kezdve egészen 2019. április 11-ig a nagykövetség épületéből, a világhálón folytatta.

Forrás: https://www.livetradingnews.com/truth-betrayed-wikileaks-founder-julian-assange-to-be-handed-to-americans-98210.html

A 2016-os amerikai elnökválasztás alkalmával újra fellángoltak Julian Assange mielőbbi elfogatását sürgető vélemények az USA-ban. A választás előtt a Wikileaks beharangozta a Demokrata Párt számára kellemetlen levelezések és információk megosztását, melyet végül meg is tettek. A napvilágra hozott e-mailek nagy része Hillary Clintonhoz és kampányfelelőséhez, John Podestához voltak köthetőek. Assange-ot az eset után többek között az oroszokkal való összejátszással, Donald Trump, a republikánus jelölt szándékos segítésével és a választások befolyásolásával gyanúsították meg. Az adatok nagy részét a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) rendszereinek feltörése után hozták nyilvánosságra, amelyek egyfajta válaszként is szolgálhattak Trump szexuális botrányányának hírére nézve. Az adatlopásért és kibertámadásért Oroszországot tette felelőssé az USA, emiatt felvetődött a Wikileaks orosz befolyásolása is. Julian Assange cáfolta a vádakat, állítása szerint, ha az oldal birtokába jut bármilyen terhelő információ a republikánus jelöltről, akkor ezeket is haladéktalanul közzé fogják tenni.

A fordulópont az új ecuadori elnök, Lenin Moreno 2017-es megválasztásával következett be. Az új elnök kapcsolata nem volt felhőtlen Assange-dzsal, akit „örökölt problémának” nevezett. A szivárogtató oldal továbbra is titkosított és kényes adatokat hozott napvilágra, amellyel Ecuadort nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) nyomás alá helyezte. Az oldal nyíltan kiállt a 2017-ben Spanyolországtól függetlenedni akaró Katalónia oldalán, amely negatívan hatott Ecuador és Spanyolország kapcsolatára. Moreno többször is sérelmezte, hogy a menekültstátuszt élvező Assange gyakran kritikával él a nagykövetségi állapotokkal szemben, miközben folyamatosan megszegi annak házirendjét és engedély nélkül kamerákat szerel fel az épületben. Az ecuadori elnök 2018 tavaszán korlátoztatta Assange internethozzáférését és megtiltotta számára bármilyen fajta további politikai aktivitást.

2019 tavaszára az ecuadori elnök és Assange szembenállása személyessé vált, amikor az elnök magánéletéről szivárgott ki több kép a világhálóra. Moreno a háttérben a Wikileaks-et sejtette és kijelentette, országa nem hajlandó tovább garantálni Julian Assange menedékjogát. A londoni Metropolitan Police végül április 11-én őrizetbe vette a követségen hét évig bujkáló exhackert. Theresa May, brit miniszterelnök parlamenti megszólalásában üdvözölte Assange elfogását és megköszönte a rendőrség gyors és szakszerű munkáját.

A bíróság bűnösnek találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében és 50 hetes börtönbüntetést szabott ki rá. Nagy-Britannia a férfi elfogása után azonban garanciát adott számára, hogy nem adják ki olyan országnak, ahol vallatás, vagy esetlegesen halálbüntetés várna rá.

A Wikileaks atyjának letartóztatása óta több mint 40 millió kibertámadás érte Ecuadort a világ minden pontjáról, ami egyfajta tiltakozásként fogható fel a hacker-társadalom részéről. Sokan örömmel fogadták a hírt, míg mások a szólás- és véleményszabadság semmibe vételét emlegetik. Egy azonban biztos: A nemzetközi közösség nagy érdeklődéssel kíséri az ausztrál férfi további sorsát, aki képes volt megváltoztatni a modern társadalmak szemléletét és gondolkodásmódját a világ történéseiről.

Írta: Zernig Csombor