Biztonságpolitika

Donald Trump telefonon beszélt Halifa Haftar líbiai tábornokkal – jelentette be a Fehér Ház.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Donald Trump “terrorizmus elleni erőfeszítésekről” és a Líbiában megteremtendő békéről egyeztetett a tábornokkal, akinek harcosai az észak-afrikai ország keleti térségeit tartják ellenőrzésük alatt, és harcot folytatnak a nemzetközi közösség által elismert egységkormány és a főváros, Tripoli ellen.

“Az elnök elismerte Haftar hadseregtábornok jelentős szerepét a terrorizmus elleni harcban és a líbiai olajvagyon védelmében, és megvitatta a mindkettőjük által vallott elképzeléseket a líbiai átmenetről egy stabil, demokratikus politikai rendszerbe” – fogalmazott a rövid közlemény. A Fehér Ház további részleteket nem közölt a beszélgetés tartalmáról.

A líbiai konfliktusban az Egyesült Államok Haftar riválisait, azaz a tripoli egységkormányt támogatja. Ugyanakkor Haftar Tripoli ellen indított támadássorozata előtt – amerikai sajtójelentések szerint – az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot e tábornokkal, jelezve neki: Washington azt szeretné, ha a tábornok szerepet vállalna Líbia jövőjének alakításában.

A Tripoli elleni támadás megindítása előtti napon John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon egyeztetett Haftarral, megpróbálva lebeszélni őt a támadásról. A hadúr mégis megindította az offenzívát, melynek leállítására Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilvánosan szólította fel őt. “A líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása” – nyilatkozta pár nappal ezelőtt az amerikai diplomácia vezetője.

Washington a Tripoli elleni offenzíva után bejelentette, hogy kivonta kis létszámú kontingensét az országból.

A Pavel Lungin rendező által az afganisztáni háborúról készített Bratsztvo (Testvériség) című film forgalmazási engedélyének visszavonását sürgette az orosz kulturális minisztériumtól Borisz Gromov nyugállományú tábornok, a közép-ázsiai országot megszálló szovjet csapatok utolsó parancsnoka, a Bojevoje Bratsztvo (Harci Testvériség) elnevezésű veteránszövetség elnöke.

Lungin elismert rendező Oroszországban, akit a Taxi Blues című filmjéért 1990-ben a legjobb rendezőnek járó díjjal tüntették ki a cannes-i filmfesztiválon. Hazája politikai vezetésével konfliktusba nem keveredett, támogatta a Krím félsziget elcsatolását.

A Walt Disney orosz leányvállalata által forgalmazott filmje április 8-án megkapta a kultusztárcától a vetítési engedélyt és azt az eredeti tervek szerint május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdték volna el játszani a mozik. A Bratsztvo azonban váratlanul éles bírálatot kapott Igor Morozovtól, az orosz parlamenti felsőház kulturális bizottságának elnökhelyettesétől, aki egy április elejei zártkörű vetítésen látta az alkotást.

Morozov szenátor a filmet hazafiatlannak minősítette és úgy vélekedett, hogy az elriasztja a fiatalokat a katonai szolgálattól és árt az ország imázsának. Kifogásolta, hogy a Lungin által ábrázolt katonák isznak, verekednek és karavánokat fosztanak ki.

Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter azt mondta akkor, nem látta ugyan a filmet, de “99 százalékig biztos benne”, hogy az semmilyen törvénysértést nem tartalmaz. Bejelentette, hogy – elkerülendő a kényes dátumot – a premiert néhány nappal elhalasztják.

Ezt követően hangzott el Gromov éles tiltakozása. A nyugállományú vezérezredes, a Szovjetunió Hőse a”klasszikus befeketítő ruszofóbia” megnyilvánulásának nevezte a filmet, amely a szovjet katonákat “degeneráltak, tolvajok, csalók, gyilkosok és gazemberek gyülekezetének” mutatja be, a “terroristákat” viszont kedvező színben tünteti fel. Ezt követően hasonló szellemben szólaltak meg más afganisztáni háborús veteránok és az elesett katonák hozzátartozói is.

Lungin a maga részéről azt hangsúlyozza, hogy mély tisztelettel viszonyul az afganisztáni veteránokhoz, hogy őszinte filmet akart forgatni a szörnyű konfliktusról és, hogy “sokkolta” őt “a cenzúra új, aluról jövő formája. Mint mondta a cselekmény Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatójának és volt parlamenti képviselőnek a memoárjain alapul. Kovaljov április 5-én elhunyt, de halála előtt még meg tudta nézni a filmet és gratulált a rendezőnek.

Afganisztán 1979 végétől 1989 elejéig tartó háborúban 14 ezer szovjet katona vesztette életét. A kivonulás 30. évfordulóján az orosz társadalom egy részében vita bontakozott ki a beavatkozás célszerűségével és erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban.

A Bratsztvo 1988-ban játszódik, nem sokkal a kivonulás előtt, amikor a 108. gépesített lövészdandárt a Szalang-hágóhoz vezényelték. A filmben a katonák megkísérelnek kiszabadítani egy foglyul ejtett szovjet pilótát.

Lungin alkotása, amely 150 millió rubeles (több mint 660 millió forintos) támogatást kapott nem illeszkedik az elmúlt évek szovjet és orosz katonai és sportsikereket felelevenítő filmek sorába és egy újabb példa arra, hogy politikai-világnézeti okok befolyásolhatják egy-egy, a történelmi közelmúltról szóló mű bemutatását Oroszországban.

A kultusztárca tavaly, egyebek között kegyeletsértésre hivatkozva, megtagadta a Sztálin halála című brit-francia szatíra forgalmazását, holott eredetileg kiadta rá az engedélyt. Alekszej Kraszovszkijt rendező januárban úgy döntött, hogy az őt érő bírálatok és a hatóság packázása miatt a mozik helyett az interneten mutatja be a Prazdnyik (Ünnep) című filmvígjátékát, azt mutatta be, hogyan a készült a szilveszter megünneplésére egy privilegizált család a náci blokád alá vont Leningrádban.

Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét az üzletekben. Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak ugyan a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban a gyakorlatban ez mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt április 26-tól annyiban módosulnak az előírások, hogy a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlói beírást követően haladéktalanul el kell távolítani azért, hogy a korábbi bejegyzéseket és a bejegyzők adatait más fogyasztók ne láthassák. A kereskedőnek ezeket az oldalakat elzártan kell megőriznie, és szükség esetén a hatóságnak kell megmutatnia – közölte a tárca.

Nincs olyan előírás, amely szerint a kereskedőknek ki kellene cserélniük az eddig használt vásárlók könyvét, ha az előzőekben részletezett rendelkezéseknek megfelelően járnak el.

A vásárlók könyvét továbbra is jól láthatóan és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az üzletekben, abba az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok és javaslatok jegyezhetők be. A vevőket e joguk gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vállalkozó változatlanul harminc napon belül köteles megválaszolni a vásárlók könyvébe írt panaszt – közölte a tárca.

Ferihegyen megszokott látványnak számítanak a Qatar Airways repülőgépei, hiszen a cég A320-asai és A330-asai naponta közlekednek Budapestre. Április 19-én azonban a közel-keleti légitársaság egyik Airbus 380-asa hajtott végre nem tervezett leszállást nemzetközi repülőterünkön. A katari fővárosból, Dohából Londonba tartó gép fedélzetén az egyik utas rosszul lett, ezért a személyzet az út megszakítása és a ferihegyi leszállás mellett döntött. Az utas vizsgálata, ellátása és kórházba szállítása után a repülőgép folytatta útját London felé.

Fotó: Rozgonyi Cecília

*

Ugyanazon a napon, a kora esti órákban a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtéren települő kutató-mentő helikopterét is riasztották. A gép személyzetének feladata hasonló volt a tavaly szeptemberi mentésekhez: a fedélzeti csörlővel kellett egy bokatörést szenvedett túrázót a Csobánc keleti oldaláról menteni, majd átadni a mentőknek.

A 376 méter magas tanúhegy, a Csobánc és a légimentők sármelléki bázisának EC-135-öse.

*

Megérkezik Pápáról a honvédség kutató-mentő Mi-17-ese.

*

A tapolcai tűzoltók segítségével a fedélzetre csörlőzik a sérültet.

*

Hold és árnyék - EC-135-ös a hegytetőn.

Fotó: Josef Jordan

* * *

Ezúton is köszönöm mindkét szerző hozzájárulását a képek közléséhez!

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló, uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást – tette közzé az uniós parlament.

A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.

A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább négy százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.

A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

Az atomfegyver-mentesítésre tett ígérete betartását várja el Phenjantól Donald Trump amerikai elnök, aki egy hétfői rendezvényen beszélt erről Minnesotában. Hasonlóképpen nyilatkozott Mike Pompeo külügyminiszter egy texasi konferencián.

Trump a minnesotai Burnsville városkában nagygyűlést tartott, amelyen elsősorban az erős amerikai gazdaság eredményeit sorolta, de kitért Észak-Koreára is. Dicsérte a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőhöz fűződő – mint fogalmazott: – “nagyszerű viszonyát”, és ismételten hitet tett amellett, hogy Észak-Koreának fel kell számolnia atomfegyvereit és fel kell hagynia rakétakísérleteivel.

Utalva arra, hogy Kim szombaton jelezte, készen állna egy harmadik csúcstalálkozóra is, leszögezte: “a tárgyalás ok, tárgyalni oké”. Kifejtette, hogy “jó a viszonyunk, a szankciók érvényben vannak… és sok konstruktív dolog történik. De hozzátette, hogy nem híve a túlságosan is gyors tárgyalásoknak. “Nincs szükség gyorsaságra, most tökéletes iramban haladunk. Jó a viszonyunk, de a szankciók is érvényben vannak” – mondta.

Trump egyébként a múlt héten Washingtonban Mun Dzse In dél-koreai elnökkel tárgyalva már jelezte: a tavalyi szingapúri és az idei vietnami csúcstalálkozó után készen áll egy harmadik találkozóra is az észak-koreai vezetővel.

Pompeo amerikai külügyminiszter egy texasi rendezvényen elhárította Kim felvetését, miszerint Washingtonnak rugalmasságot kellene tanúsítania az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalásokon. Pompeo szintén megismételte a korábbi álláspontját: Phenjannak be kell tartania az atomfegyver-mentesítésre tett ígéretét. Hozzáfűzte, hogy az észak-koreai vezetésnek bizonyítania kell, hogy megtette a lépéseket ebbe az irányba.

Az amerikai diplomácia vezetője azt is hangoztatta: Trump “eltökélt abban, hogy a diplomáciai eszközeivel haladjon előre”.

* * *

Forrás: Best Vision Team

Felgyorsul a lengyelországi amerikai katonai jelenlét megerősítése, a tervet Donald Trump valószínűleg szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének 80. évfordulóján jelenti majd be Varsóban – írta hétfőn a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

Washington azt jelezte Varsónak, hogy Andrzej Duda lengyel államfőt június közepén hívnák meg a Fehér Házba, hogy “megoldják az utolsó vitás kérdéseket az Egyesült Államok lengyelországi bázisainak fejlesztését illetően” – írja a lengyel kormánnyal szemben távolságtartó, jobbközép irányultságú újság, három meg nem nevezett lengyel és amerikai forrásra hivatkozva. Amennyiben a két elnök előzetes megegyezésre jut, Trump meghirdetheti Varsóban az új amerikai katonai kezdeményezést.

A lengyel államfői hivatal csupán azt erősítette meg a Rzeczpospolitának, hogy Trump szerepel a szeptemberi megemlékezés meghívottjai között, valamint hogy Duda júniusban az Egyesült Államokba készül. A már korábban tervezett amerikai út napirendjén egyelőre gazdasági témák szerepelnek, és jelenleg a nyugati part az úti cél. A lap szerint Trump még az őszi lengyel parlamenti választás előtt, vagyis a jelenlegi varsói kormánnyal szeretné megkötni a szóban forgó megállapodást. A varsói látogatás egyúttal megerősíthetné Trumpot az amerikai elnökválasztás idején, hozzájárulhatna az Egyesült Államokban élő népes lengyel közösség szavazatainak megnyeréséhez.

A Rzeczpospolita szerint Trump Varsóban bejelentheti majd, hogy vízummentességet adnak a lengyel állampolgárok számára, és meghirdethet fontos gazdasági kezdeményezéseket is, mindenekelőtt az energetika területén. Duda és Trump tavaly szeptemberben írtak alá Washingtonban egy stratégiai együttműködési megállapodást. A lengyel elnök akkor szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét megerősítését, akár egy amerikai bázis létesítésével. A Rzeczpospolita úgy tudja, a jelenlegi amerikai fejlesztési tervek “egy hadosztály-formátumról” szólnak.

A lap már március közepén megírta: az amerikai védelmi minisztérium felajánlotta Varsónak, hogy állandóvá teszi a Lengyelországba küldött amerikai alakulatok egy részének jelenlétét.

A Lengyelországba 2017-ben, úgynevezett állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg összesen mintegy 4500 főt számláló amerikai alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierő is – a jövőben állandó jelleggel állomásozna az országban. A bázisok kiépítése 2-3 évet venne igénybe. Az erre vonatkozó tárgyalások viszont még 6-12 hónapig eltarthatnak – írta korábban a Rzeczpospolita.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetség 260 millió dollárt szán egy, a nyugat-lengyelországi Powidzben építendő amerikai katonai raktár építésére. A nyártól építendő raktárban páncélozott járműveket, lőszert és fegyvert tárol majd az amerikai hadsereg.

A korábbi évektől eltérően már hétfőn üzembe helyezték az országos jégkármérséklő-rendszert, amely a tavalyi szezonban több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint a korai beüzemelést az indokolta, hogy az elmúlt években több alkalommal is volt május előtt a gazdák számára komoly károkat okozó jégeső.

A közlés szerint annak ellenére, hogy az elmúlt harminc év legszélsőségesebb, legzivatarosabb tavasza, nyara volt tavaly, a jégkárok hetven százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Az országos jégkármérséklő-rendszer működtetésével 2018-ban tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – olvasható a közleményben.

A NAK-on belül működő üzemeltetési iroda az idei szezonra kiemelt feladataként tűzte ki a hálózat informatikai rendszerének fejlesztését. Ennek részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagy mértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. Az OMSZ új modelleket alakított ki az előrejelzésre, erősebb számítógépek használatával nőtt a meteorológiai előrejelzések pontossága, biztonsága és gyorsasága is – írták.

Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által közölt interjújában.

“A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából” – mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél. A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Megjegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

“Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd” – nyilatkozott a diplomata.

Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

“Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik” – mondta.

Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját “kivételességéről” és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. A diplomata kifogásolta, hogy a NATO “példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit “az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1900-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A “katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója – a Harmel-doktrína – alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A globális klímaváltozás következtében az Arktisz egyre jelentősebb szerepnek örvend a nagyhatalmak körében. Az olvadó jégnek köszönhetően a terület bővelkedik új lehetőségekben, ilyen a még fel nem tárt természeti erőforrások kiaknázásának opciója vagy  a megnyíló tengeri útvonalak használata. Ezek gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból is relevánsak a térségen belüli és kívüli országok számára. Elemzésemben a térségen kívüli országokból főleg Kína és Oroszország kerül előtérbe.

1. ábra: Az északi-tengeri hajózási útvonalak. Forrás: https://pangea.blog.hu/2019/03/10/egy_remenybeli_uj-selyemut

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg (lásd 1. ábra): az északnyugati átjárót (rózsaszín színnel), az északkeletit (sárga) és a transzpoláris (zöld) útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Földrajzi adatok

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg (lásd 1. ábra): az északnyugati átjárót (rózsaszín színnel), az északkeletit (sárga) és a transzpoláris (zöld) útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Ezek közül az északkeleti hajózható egyszerűbben és biztonságosabban. A transzpoláris átjáró szinte egyenes vonalban szeli át az Északi-tengert, így megközelíti ugyan az Északi-sarkpontot is, de végig nemzetközi vizeken marad, mely szerencsés a szállítóhajók számára, amelyeknek így nem kell az államok parti vizein való áthaladáshoz engedélyt kérniük. Mindhárom esetben az amerikai és ázsiai kontinenst elválasztó Bering-szoroson keresztül vezet ki az út a Csendes-óceánra.

2. ábra: Az északi-sarki jég olvadása az elkövetkezendő években. Forrás: https://worldview.stratfor.com/article/why-china-wants-expand-its-arctic-footprint

A szoros mintegy 1600 kilométer hosszú, legkeskenyebb szakaszán körülbelül 82 kilométer a távolság. Egyik fele az Amerikai Egyesült Államokhoz (továbbiakban USA), másik fele az Oroszországi Föderációhoz (továbbiakban Oroszország) tartozik. Nevét Vitus Bering, dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban hajózott át a szoroson. A szorosban helyezkednek el a Diomede-szigetek, melyek egyik tagja Oroszországhoz, a másik USA-hoz tartozik, köztük a távolság 3,8 km.

Az egész éves jégtakaró miatt az Északi-átjárók csak rövid időre olvadnak ki és válnak hajózhatóvá. Ez az időszak a klímaváltozás függvényében is még sokáig csupán csak évszakos lesz: előrejelzések szerint 10-15 év múlva is csak 2-4 hónap erejéig válnának hajózhatóvá az átjárók.

Az északi-sarki útvonalak gazdasági jelentősége

Napjainkban a vízi fuvarozás számít a legolcsóbb szállítási formának, így jelenleg a világkereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik le. Ehhez az északi potenciális útvonalak jóval rövidebb szállítási távolságot biztosítanának, mint a mostani bejáratott hajózási útvonalak, melyek még inkább pénz- és időtakarékosabbá tennék a szállítást. Leginkább Kína érdeklődik az útvonalak iránt: számára a Dalian–Rotterdam kikötők közti távolság így 5000 tengeri mérfölddel rövidülne le, amellyel 10 napot nyerne  így az 53 napos utat 43 nap alatt bírná megtenni. Érdeklődése azonban nemcsak  gazdasági, hanem hatalmi ambíciókból is áll.

Az Északi-sark jelentőségét növeli az a tény is, hogy a terület tele van eddig még feltáratlan nyersanyaglelőhelyekkel. A U.S. Geological Survey kutatása alapján az Arktisz rejti a Föld legnagyobb, még felfedezetlen gáz- és olajtartalékát. Becslések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósítható földgáz található az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgáz 30 százalékát és a cseppfolyósítható földgáz 20 százalékát jelenti. Emellett a terület nemesfémekben is bővelkedik, például aranyban, platinában, urániumban és ólomban.

Kínai célok

3. ábra: A Nordenskiöld által végighajózott új északi útvonal (pirossal) és az 1869 óta használatos Európa–Távol-Kelet hajózási útvonal. Forrás: https://pangea.blog.hu/2019/03/10/egy_remenybeli_uj-selyemut 4. ábra: „Egy övezet egy út” tervezett szakaszai Kína által. Pirossal az arktiszi, sötétkékkel a szárazföldi, világoskékkel a jelenlegi bejáratott útvonalak. Forrás: ‘China wants to be a polar power.” In: The Economist, 2018. április 14.

Kína Északi-sarkkal kapcsolatos törekvéseit a 2018 januárjában kiadott Fehér Könyv foglalja össze.

A dokumentum négy fejezetből áll:

1. Az Arktisz helyzete és jelenkori változások,
2. Kína és az Arktisz,
3. Kína irányelvei és alapelvei az Arktisszal kapcsolatban,
4. Kína rendelkezései és pozíciója az Arktiszt érintő ügyek rendezésének részvételében.

Az előszóban röviden összefoglalják a kínai érdeklődés okát, miszerint a globalizáció következtében az olvadó jégsapkák elvesztették regionális jelentőségüket, az Északi-sark már általános fontossággal bír a növekvő stratégiai és gazdasági értéke miatt, valamint a tudományos kutatások, természetvédelem, tengeri útvonalak és természeti erőforrások fényében. Az Arktisz magára vonta a régión kívüli országok és a nemzetközi közösség figyelmét, mivel az emberiség közös jövőjének, fejlődésének egyik fontos eleme. Ezen kívül Kína érdekeinek jogossága mellett azzal is érvel, hogyha megolvad az északi-sarki jég, akkor az ezzel járó tengerszint emelkedés negatívan érintené országa területét, így szükséges, hogy alakíthassa a régióval kapcsolatos döntéshozatalt.

Céljai elérése érdekében Kína már több északi-sarki kutatóállomással demonstrálja jelenlétét a térségben, másrészt orosz és norvég nagyvállalatokba való befektetésekkel igyekszik gazdasági befolyást szerezni. Az északnyugati átjárón pedig konkrétan átkelt a Xue Long hajóval, mely 83 nap alatt tette meg a kijelölt távolságot, ezáltal hét napot nyert a szokásos útvonallal szemben. Az északkeleti átjáró esetében a COSCO (China Ocean Shipping Company/Kínai Óceánjáró Társaság ) kínai hajózási vállalat tette meg az utat Dalian kínai kikötőtől Rotterdamig, majd vissza Tianjiba, mindezt csak 55 nap alatt.

Az északkeleti átjáró használata érdekében azonban Kínának jó viszonyt kell ápolnia Oroszországgal, amelynek már kézzelfogható eredményei is vannak gazdasági és katonai téren is.

Oroszország

Oroszország is felismerte az Északi-sark gazdasági jelentőségét, aminek kiaknázása érdekében nagy beruházásba kezdett az északi útvonal fejlesztése érdekében. A fejlesztések keretein belül hajókra, hajóépítésekre, kikötőkre és navigációra 2030-ig több tízmilliárd dollárt kíván fordítani.  Nagy előny az ország szempontjából, hogy az északkeleti-útvonalat teljes mértékben birtokolja is kiterjedt arktiszi területei okán.

Kínával az északi-sarki Selyemút név alatt futó befektetés (mely az Új Selyemút kínai elképzelés része) volt az első projekt, mely érintette a térséget. Ebben a kínai Selyemút alaprészesedést vállalt az oroszok szállítással, infrastruktúrával és erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeibe az Arktisz eurázsiai részén. 2017 óta Kína és Oroszország együttműködésének fő színtere az északi-sarki Selyemút és az északi-tengeri útvonal, melyekről a berlini G20-as találkozó előtt, 2017. június 8-án egyeztetett Xi Jinping és Vlagyimir Putyin, a kínai elnök oroszországi látogatása alkalmával. „Szoros együttműködésünk és kölcsönös támogatásunk egymás országa iránt nagy jelentőséggel bír nemzetközi szinten. Biztosítani fogjuk, hogy kapcsolataink zavartalanul erősödjenek tovább“ – nyilatkozta Xi a találkozón, kifejezve elköteleződését az orosz–kínai kapcsolatok iránt.

Oroszországnak azonban nem csupán gazdasági, de geostratégiai és katonai okokból is fontos a térség, ugyanis itt állomásozik az orosz Északi Flotta. A jég felengedésével lehetővé válna, hogy hajóik szabadon mozogjanak az Északi-tengeren. Azonban ez még mindig nem jelenti, hogy ezáltal képesek lennének kijutni a Csendes-óceánra, ahova a Bering-szoroson keresztül vezet  az út. A szoros félig az amerikaiaké, akik azt könnyedén elzárhatják. Ha azonban Oroszország a szoros felett teljes felügyeleti jogot szerez, és az északkeleti útvonal is hajózhatóvá válik, akkor hadihajóit bármikor kijuttathatja az óceánra.

5. ábra: Oroszország északi katonai báziasai. Forrás: https://southfront.org/wp-content/uploads/2015/08/Russian-Arctic-Military-Map.jpg

Következtetés

Biztosra vehetjük, hogy az Északi-sark iránti érdeklődés a jövőben sem fog csökkenni, ugyanis a térség olyan lehetőségeket rejt magába, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ilyen irányú ambíciók realizálódását azonban a klímaváltozás és velejárói  nagymértékben befolyásolhatják.

Írta: Szilágyi Laura

Feloldotta az országos tűzgyújtási tilalmat hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hatóság közleményében a hivatal ugyanakkor óvatosságra intett, jelezve, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad tüzet rakni erdőterületen, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és eloltásáról, valamint a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.

Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet – olvasható a közleményben.

Nagyobb figyelmet kell fordítania Németországban a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalnak (BfV) a szélsőjobboldali szerveződésekre – mondta a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője egy lapinterjúban.

Thomas Haldenwang a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban arra a kérdésre, értelmezhető-e elhatárolódásként elődjétől, Hans-Georg Maassentől, hogy hivatalba lépésekor a szélsőjobb elleni határozottabb fellépést ígérte, kiemelte, nem szeretné, hogy folyton összehasonlítsák a BfV előző vezetőjével. Hozzátette, hogy már öt hónapja irányítja a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatot, és önállóan jelöl ki súlypontokat. Ilyen súlyponti elem a hatóság munkájában a “fokozott figyelem” a szélsőjobboldal tevékenységére.

Nem csak a Chemnitzben történtek jelzik, hogy “egészen új fejlemények” bontakoznak ki ezen a területen – utalt a BfV elnöke arra, hogy az ország keleti részén fekvő városban erőszakba torkolló tüntetések zajlottak tavaly nyáron egy emberölés után, amellyel menedékkérőként érkezett külföldieket gyanúsítanak. Kifejtette, hogy “intenzív hálózatosodás” tapasztalható a szélsőjobboldali köröknél, és egyre inkább elmosódik a határ az ilyen csoportosulások és a “tiltakozó polgárság” között.

A szélsőjobboldallal és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt szélsőséges tevékenység gyanúja miatt alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vont szervezeteivel kapcsolatban arról is szólt: továbbra is tapasztalható, hogy Oroszország igyekszik befolyást szerezni Németországban azzal a céllal, hogy az érdekeinek megfelelően alakítsa a nyilvánosságban megmutatkozó véleményáramlatokat. Ezért “különösen alaposan” vizsgálják azt az eshetőséget, hogy Oroszország megpróbálhatja befolyásolni az európai parlamenti (EP-) választás eredményét – mondta a BfV vezetője.

Haldenwang a szélsőbaloldal irányából fenyegető veszély jelentőségét is kiemelte, mint mondta, nagyon nagy intenzitással foglalkoznak szélsőbaloldali körökkel, amelyeknél egyre alacsonyabbra süllyed az erőszakos, akár halállal végződő bűncselekmények elkövetésétől visszatartó “gátlásküszöb”. Bírálta, hogy a szélsőbaloldali szubkultúrában elmaradt az egyértelmű elhatárolódás az emberek elleni, szélsőségesen durva erőszaktól, és hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze “sajnos gyakran nem vesz tudomást a szélsőbaloldaliság jelentette veszélyekről”.

A szélsőséges iszlamizmusról szólva sürgette, hogy a törvényhozás jogszabályok módosításával adjon szélesebb felhatalmazást az alkotmányvédelemnek iszlamisták családjából származó gyermekekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére. Kiemelte, hogy ez nemcsak nemzetbiztonsági szempontból, hanem az érintett gyermekek védelme érdekében is szükséges. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy “terroristák újabb nemzedéke” nevelkedjék az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatába szegődött iszlamisták gyermekeiből.

A BfV vezetője aláhúzta, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten elszenvedett veszteségei ellenére továbbra is veszélyes, és azzal kell számolni, hogy követői bármikor elkövethetnek merényletet Németországban.

Elmondta, hogy tavaly több mint háromszáz fővel nőtt, és így 2240 körülire emelkedett Németországban a nyilvántartott potenciális iszlamista terroristák száma. Folyamatos ellenőrzésük nem lehetséges, mert egy-egy ilyen ember állandó megfigyeléséhez akár 40 főre is szükség lehet, ezért a különösen veszélyesként számon tartott személyekre összpontosítanak – mondta Haldenwang, aki tavaly novemberben váltotta a BfV vezető tisztségében Hans-Georg Maassent, és előzőleg öt évig a helyetteseként dolgozott.

A Népligetben akart rabolni a 22 éves férfi, azonban egy arra közlekedő büntetés-végrehajtási zászlós ezt megakadályozta, a kerületi ügyészség vádat emelt a támadó ellen.

A vádirat szerint egy 22 éves férfi 2019. március 17-én a kora délutáni órákban a X. kerület, Népligetben, a Vajda Péter úton található trafóház mellett – ittas állapotban – odalépett az általa látásból ismert, számára korábban már aprópénzt adó, 77 éves férfihoz. A fiatalabb férfi megragadta a sértettet és megrángatta a karját, valamint hangosan, több alkalommal pénz átadására szólította fel, miközben azzal fenyegette meg, hogy ha nem kap pénzt, kést vág belé.

A vádlott cselekményét észlelte egy, gépkocsival arra közlekedő büntetés-végrehajtási zászlós és az áldozat segítségére sietett. A vádlott és a beavatkozó között szóváltás alakult ki, amely során a 22 éves férfi felmutatta a zsebében tartott csavarhúzót is, majd azt eltette. A büntetés-végrehajtási zászlós közölte a férfival, hogy időközben értesítették a rendőrséget, amelyet követően a vádlott elhagyta a helyszínt, a ruházatában tartott csavarhúzót pedig eldobta. Egy arra közlekedő személy fényképet készített a támadóról.

Az állampolgári fellépésnek köszönhetően a menekülő terheltet a Budapesti X. kerületi Rendőrkapitányság járőrei a Népligetben található Karl von Linné sétányon elfogták.

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség a férfival szemben rablás bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A férfi letartóztatásban van.

Az izraeli delegáció biztonsági okokból lemondta részvételét egy bahreini üzleti konferencián – jelentette a Jediót Ahronót című újság internetes felülete, a ynet.

Az üzletemberekből és kormányzati tisztviselőkből álló, mintegy harminc fős delegációnak három tagja előadást is tartott volna, de biztonsági megfontolásból lemondták részvételüket a jövő hétre szervezett bahreini rendezvényen.

“Tudattuk az izraeli küldöttséggel, hogy szívesen látnánk őket, de úgy döntöttek ma reggel, biztonsági aggályok miatt nem jönnek, hogy látogatásukkal ne zavarják a többi 180 résztvevő országot” – mondta Jonathan Ortmans, a szervezőbizottság elnöke. A konferenciát az amerikai székhelyű Globális Vállalkozói Hálózat (Global Entrepreneurship Network, GEN) szervezi Bahreinben április 15-től 18-ig.

Izrael azután mondta le részvételét, hogy a bahreini parlamentben elutasító határozat született ellene, valamint a helyi közösségi médiában és Manámában, a főváros utcáin is kisebb tiltakozások voltak a küldöttség érkezése miatt.

“Bahrein parlamentje kinyilvánítja, hogy Bahrein népe elutasítja az izraeli jelenlétet területén és földjén, és elfogadhatatlan számára minden olyan döntés, amely lehetővé teszi ezt a jelenlétet”- áll a parlamenti nyilatkozatban.

Izrael csak két arab állammal, Egyiptommal és Jordániával tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Miri Regev kulturális miniszter azonban tavaly ellátogatott Abu-Dzabiba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pedig néhány órás villámlátogatást tett Ománban.

Németország további hat hónapra, novemberig meghosszabbítja az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést az Ausztriával közös határszakaszán.

A határellenőrzés fenntartása migráció- és biztonságpolitikai okokból szükséges – mondta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A tárca pénteken tájékoztatta az Európai Bizottságot a döntésről.

Ugyanaznap Dánia kormánya is értesítette a brüsszeli testületet, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítják a dán-német határ ellenőrzését, előzőleg pedig Ausztria közölte, hogy folytatják az ellenőrzést a magyar és a szlovén határszakaszon. A koppenhágai és a bécsi vezetés is migráció- és biztonságpolitikai okokra hivatkozott.

A német kormány legutóbb tavaly ősszel döntött a bajor-osztrák határ ellenőrzésének fenntartásáról, a rendelkezés 2018. november 12-től 2019. május 11-ig érvényes. Most ezt a rendelkezést hosszabbították meg további fél évvel.

Németországot a bajor-osztrák határon éri el a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége. Az övezeten belüli szabad mozgásra és az övezet külső határának ellenőrzésére épülő schengeni rendszer szabályai szerint alapesetben szabadon átjárható határszakaszon 2015 szeptemberében állították vissza ideiglenesen az ellenőrzést, a nemzetközi menekültválság miatt.

A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint tavaly 1,98 millió embert ellenőriztek a bajor-osztrák határszakaszon. Közülük 12 522 embert tartóztattak fel, a többi között illegális határátlépés, letartóztatási parancs vagy beutazási tilalom miatt.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Németország, Dánia és Ausztria, valamint Svédország és Norvégia tart fent a schengeni belső határokon olyan ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös válság nyomán vezettek be, Franciaország pedig a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tart fenn határellenőrzést.

Ebbe a bejegyzésbe csak felszálló gépekről készült fotók kerültek. Április harmadik hétfőjén az erős napsütés, oldalszeles, lökéses idővel párosult Ferihegyen. A felszálló gépek a 31L pályáról indultak.

Az amerikai tengerészgyalogság VMGR-352 jelű légi utántöltő-szállító századának KC-130J gépe. Messzire jött otthonról, mert a század bázisa Kaliforniában van és nem más, mint a Top Gunból ismert Miramar.

A Magyar Honvédség 604-es oldalszámú A319-ese, színes felségjelekkel.

A 319-esnél egy számmal nagyobb 320-as az ír Aer Lingus új festésmintájával.

Felszállás közben még nem fotóztam az Eurowings Europa Parkos, kék A320-asát.

Egyre több neo fordul meg Ferihegyen. Például a török Pegasus A320-asa, …

… a Turkish Airlines A321-ese, …

… vagy a Wizz Air szintén A321neója.

Ez is egy A321-es. Nem neo, ellenben a megszokott Lufthansa festéstől eltérő Star Alliance festésmintával repül.

CRJ-ből kettő is fényképezőgépre akadt. A Belavia CRJ-200-asa aznap másodszor száll fel Ferihegyről, mivel Budapest csak egy közbenső megálló Minszk és Belgrád között.

Az Adria Airways CRJ-900-asának csak a törzse hosszú, a gép egy rövid járatot teljesít: fél órával a budapesti felszállás után már le is szállt Bécsben.

Két véglet a LOT-tól. Dash 8-as a Podkarpackie (Kárpátalja) festésmintával ...

… és egy New Yorkba induló Boeing 787-es.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Hiába várta Petro Porosenko vasárnap ellenfelét, Volodimir Zelenszkij elnökjelöltet a kijevi Olimpiai Stadionban, utóbbi nem jelent meg a kettejük közti nyilvános vitára, a hivatalban lévő államfő pedig az alkalmat kihasználva sajtótájékoztatót tartott, és szót ejtett a magyar-ukrán kapcsolatokról, és a kárpátaljai magyar kisebbségről is.

Porosenko kijelentette: bízik abban, hogy Magyarország – amely most az ukrán oktatási törvény körüli vita miatt blokkolja Kijev és a NATO közötti kapcsolattartást – támogatni fogja majd Ukrajna euroatlanti integrációját. “Kifejezetten megneveztem egy konkrét évet, 2023-at, amikor alá kell írnunk a (NATO-) tagsági cselekvési tervet, és amikor be kell nyújtanunk a csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz. Teljességgel meg vagyok győződve afelől, hogy Magyarország, a többi EU-tagállammal együtt támogatni fogja Ukrajnát, miként arra többször ígéretet tettek néhány évvel ezelőtt” – fogalmazott az államfő.

Kijelentette, hogy Kijev nyitott a kompromisszumokra a magyar kisebbség jogait illetően. Leszögezte, hogy a magyar kisebbségnek minden joga megvan az anyanyelvi oktatáshoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ugyanúgy joga van ukrán iskolákban, ukrán egyetemeken tanulni és ukrán vállalatoknál dolgozni, ez azonban nem lehetséges az ukrán nyelv ismerete nélkül. Porosenko szavai szerint Ukrajna kész több pénzt költeni jobb feltételek megteremtésére a magyar kisebbség számára az oktatásban annak érdekében, hogy “legalább két nyelvet tudjanak: a magyart és az ukránt”.

Nagyon sokan indulnak útnak húsvétkor, ezért a rendőrök főleg a forgalmat, a torlódások “kiküszöbölését” segítik majd az ünnepi időszakban – mondta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf közölte: ahogy az elmúlt években, úgy az idén sem lesz célzott “ittasságellenőrző” akció, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne majd találkozni az alkoholfogyasztást mérő, ittas sofőrökkel szemben intézkedő rendőrökkel.

A nemrég megtartott Speedmarathon elnevezésű akcióról is kérdezték a szóvivőt, aki elmondta: a gyorshajtás a balesetek 31 százalékát okozza, a képzeletbeli dobogó első helyéről nem is lehet azt letaszítani. Kiemelte, hogy a sebességmérő akció helyszíneit a lakosság javaslatai alapján jelölték ki.

A Speedmarathon idején több mint másfél millió járművet ellenőriztek 1305 helyszínen, és 5686 vezetőt értek gyorshajtáson, vagyis minden háromszázadik sofőr lépte túl a sebességhatárt. Mivel a múlt évben minden századik nem tartotta be ezeket a szabályokat, “elég jól átment az üzenet” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aznap senki nem halt meg a közutakon.

Mentési gyakorlaton vett részt Romániában a Hunor (Hungarian National Organisation for Rescue Services) mentőcsapat a múlt héten, a gyakorlatot az ország öt településén tartották 36 ország és 2500 ember részvételével.

Jackovics Péter, a Hunor parancsnoka a műsorban elmondta: a szervezet hivatásos tűzoltókból és szakképzett önkéntesekből áll. Többször beavatkoztak, árvíz, hóhelyzet vagy házrobbanás esetén, a romániai pedig már a hetedik gyakorlatuk volt. Ezen kilencven emberrel, tíz járművel és mentőkutyákkal vettek részt. Mint mondta, arra is felkészülnek, hogy akár tíz napon át önellátóak legyenek. A Hunor úgy van felszerelve keresőeszközökkel, kutyákkal, mentőeszközökkel, hogy a keresést önállóan végezhesse.

Jackovics szólt arról is: a szimulációs gyakorlaton 92 embert és két “elhunytat” mentettek ki. A négy intenzív nap után az utolsó napon volt egy metrógyakorlat, ahol kétszáz “sérültet” vontak be a szervezők és ezen a gyakorlaton kiemelt szerepe volt a Hunornak. Megjegyezte: elégedettek voltak a munkájukkal a helyszínen, egy román újságcikkben például azt írták, hogy ha baj lenne, “Románia elsőként Magyarországtól kérne segítséget”.