Biztonságpolitika

Közel a felére csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma az ország bírságain 2010 óta – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Palesztin–izraeli konfliktus

Eszkalálódó gázai konfliktus

A május 3-ai incidenst követően, melyben két izraeli katona sérült meg és négy palesztin vesztette életét, május 4-én (szombaton) a Gázát irányító Hamász rakétacsapásokat mért Dél-Izrael területére. Beszámolók szerint több száz rakétát lőttek ki a Gázai övezet területéről, melyeket többségében sikeresen semlegesített a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer. Izrael Állam a Hamász támadására válaszul légicsapásokat, valamint szárazföldi csapásokat hajtott végre a Hamász katonai szárnyának állásai ellen.

Jared Kushner türelmet kér az izraeli kormánytól

A Fehér Ház tanácsadója, Jared Kushner május 2-án (csütörtökön) egy Közel-Kelettel foglalkozó think-tank fogadásán arról beszélt, hogy türelmet kér az izraeli és palesztin vezetéstől, valamint hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Ennek oka, hogy folyamatban van Donald Trump, amerikai elnök közel-keleti béketervezetének kidolgozása, melyet előreláthatólag a muszlim ramadán ünnep után, júniusban fognak nyilvánosságra hozni. A tervezet várható sikeressége kétséges, hiszen a palesztin fél már előre jelezte, hogy elutasítják azt Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése miatt. A jelenleg kiváló amerikai–izraeli kapcsolatok ellenére sem várható teljes elfogadás az izraeli oldalon sem, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette szándékait a ciszjordániai telepek annektálására, hogy biztosítsa a szélsőjobboldali pártok támogatását a kormány számára.

Európai uniós kritika Izraellel szemben

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 29-ei, közel-keleti ügyeket tárgyaló ülésén Finnország ENSZ képviselője beszédében kritizálta az izraeli vezetést az egyoldalú lépések miatt, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldás lehetőségét. A beszédet illetően számos kritika merült fel: a finn képviselő a beszéd elején felsorolta, hogy az EU mely tagállamai állnak a nézőpont mögött. Ez a lista gyakorlatilag az Unió 27 tagállamát tartalmazta, kivéve Magyarországot, amely az utolsó pillanatban vétóval élt a közös álláspontot illetően. A kritikákat az okozza, hogy ezt követően azonban a beszédben a teljes Európai Unióra hivatkozott a képviselő, figyelmen kívül hagyva ezzel a magyar vétót.

Az ENSZ Főtitkár helyettese kritikát fogalmazott meg a kétállami megoldás mellőzése miatt

Rosemary DiCarlo, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettese, április 29-én beterjesztette a jelentését a Biztonsági Tanács közel-keleti ügyeket tárgyaló ülése elé, melyben kifejezte aggodalmát a palesztin–izraeli békefolyamatot illetően. Véleménye szerint az izraeli kormány egyoldalú lépései a telepeseket illetően, valamint az eszkalálódó gázai konfliktus miatt veszélybe kerül a békefolyamat jövője. Kifejtette, hogy az ENSZ 2018-ban 110 millió dollárt gyűjtött össze a gázai körülmények enyhítésére, ezek azonban nem pótolhatják a tartós politikai rendezést.

Települést fognak elnevezni Donald Trumpról

A Golán-fennsíkon április 23-án tett látogatása alkalmából Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő bejelentette, hogy egy új települést fognak elnevezni az amerikai elnökről a Szíriától elfoglalt területen. A döntés háttere, hogy március 25-én Donald Trump hivatalosan is elismerte az izraeli annexiót a terület felett.

Szíria

Orosz–török átrendeződés

A 2017-es asztanai megállapodás szerint létrehozott orosz–török eszkalációcsökkentő zóna hamai tartományából a török hadsereg május kezdetével kiürítette a hozzá tartozó megfigyelő pontokat. Ezt a lépést részben a török erők átcsoportosítása miatt, részben a kormányerők és a HTSh terrorszervezet (korábban Nuszra Front) között kiéleződött összecsapások következtében tette. Ezzel egy időben a Szíriai Szabad Hadsereg “Nemzeti Felszabadító Front” elnevezésű – Ankara által támogatott – brigádja a török hadsereg segítségével offenzívába kezdett az Aleppótól északra fekvő Tell Rifat kurd település ellen. Bár ez a zóna is közös orosz–török megfigyelés alatt állt, innét az orosz fél vonult ki, helyt adva Törökország katonai akciójának. Ezzel a térfélcserével újabb meglepetésszerű fordulatot vett az észak-szíriai térség helyzete, mely továbbra is mélyen érinti a régió menekültüggyel és terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kihívásait.

Tűzszüneti megállapodás

A szíriai és orosz légierő immár ötödik napja mér intenzív csapásokat a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb-tartományra, ami így a nyolc hónapja tartó tűzszüneti megállapodás végét jelenti. A londoni központű SOHR (Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Szervezete) adatai szerint a támadásokban eddig 67 ember vesztette életét, több százan megsebesültek és több ezren hagyták el otthonukat. A kormányerők műveletei mellett a HTSh terrorszervezet sincs tekintettel a lakosság épségére, így a közeljövőben a két fél között még véresebb összecsapások várhatóak. Az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatal közzétette, hogy csak február óta az idlíbi és hamai tartományokból közel 140 ezer menekült kényszerült elvándorlásra. Bár Ankara igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a légicsapások visszaszorítása érdekében, az eddigi tárgyalások kevés sikerrel jártak.

Az oroszok 55 százaléka szerint Moszkvának be kellene szüntetnie katonai műveleteit Szíriában – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A lengyelországi Ustkában júniusban sorra kerülő Tobruq Legacy 2019 (TOLY19) koalíciós légvédelmi interoperabilitási hadgyakorlatra - és az azon belül sorra kerülő éleslövészetre - készül fel a győri légvédelmi rakétaezred vegyes csoportosítása ezekben a hetekben az újmajori gyakorlótéren. Ami a gyakorlat harcászkodási részét illeti, arra valós célokkal - többek között az éleslövészeten ugyanitt részt vett Mi-24-esekkel - készültek fel, ami viszont az éleslövészetet, arra a HM Ei Zrt újabb továbbfejlesztésen átesett Meteor 3MA drónjainak támogatásával. 

Szűkített harcrend. A harcászati gyakorlatokkal szemben, amelyeken a valóságoshoz közeli módon települnek a lérak-komponensek, az éleslövészetek alkalmával rendszerint úgynevezett szűkített harcrendben, ahol lényegesen kisebbek a távolságok a tűzalegységek között, és az egymáshoz viszonyított helyzetük is a elsősorban a lőtéri biztonsági rendszabályokat veszi figyelembe (például a tengerparttal párhuzamos vonal harcrend).

2013 óta - azaz 6(!) év elteltével - először vehet részt éleslövészeten a Kub-osztály, mely (csak az öntelt euforikus delíriumban leledzők és a dilettánsok kedvéért mondom) egészen addig Magyarország egyetlen minden idős földi telepítésű légvédelmi képességét adja, amíg legkorábban évek múltán a rövid-közepes hatótávú utódkomplexumok elérik a műveleti képességet. Tévedés ne essék, ugyanúgy, mint más (például a forgószárnyas) fegyvernemnél, itt sem jelenthet kibúvót a fenntartás felelőssége alól a lendületet kapó modernizáció. A régi és új között sem állhat elő egy "caught with pants down" helyzet.

A TOLY19-en vizsgázik először éleslövészeti körülmények között magyar kézben a Mistral 3 rakéta - természetesen a MATIS hőkamera támogatásával.

Gumiköteles rásegítéssel indul a Meteor-3MA célanyag Rátóti-Nagy-mezőn kialakított bázisról. Háttérben az MRVP, három irányított antennaárbócával. A repülési idő, így a célpálya hossza, az egyidőben stabilan a levegőben tartható célanyag száma, a hajtóművek megbízhatósága, a sárkány hazai gyártása és megnövelt szilárdsága az előrelépések, melyekkel ez a technikai rendszer mostanra elérte potenciáljának határait.

Az utánfutó oldalában kialakított három drónpilóta-munkaállomás. Felül a gép orrában elhelyezett kamera élőképe HUD-szimbológiával, alul a műholdképre rávetített helyzetkép a tervezett és valóságos útvonallal, fordulópontokkal, a gépek aktuális pozíciójával és a repülés paramétereivel.

Ismét a repülőtér felett, még égő piropatronnal. A hordozható töltetek száma is nőtt.

Leszállás egy 18 perces feladat után.

Zord

A Tiszaújvárosi Járási Ügyészség személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt emelt vádat egy 72 éves férfival szemben, aki válófélben lévő lányának férjével keveredett konfliktusba.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Brexit

Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza április 1-jén ismételten számos véleménynyilvánító szavazást tartott. A kérdésekkel azt próbálták kideríteni, hogy milyen irányba haladjon tovább az ország, miután az Európai Unióból való kilépés időpontját április 12-re halasztották előző hónapban az Unió döntéshozói. A parlamentnek tehát április 10-ig kell kinyilvánítani az akaratát ahhoz, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli kilépést. Miután március 29-én harmadik alkalommal is leszavazták Theresa May kormányfő Brexit-megállapodását, a honatyák ezúttal négy alternatíváról szavaztak. A szavazások kizárólag a véleménynyilvánítást szolgálták, így nem kötelezik a kormányt. A parlament azonban ezúttal sem tudott egyik változat mögé se többséget összehozni, és így mindegyik leszavazásra került. A következőkről szavaztak:

• Újabb, megerősítő népszavazás kiírása (280 mellette – 292 ellene)
• Az ún. norvég modell szerint történne a kilépés: EGT- és EFTA-tagság, illetve lehetséges átmeneti vámunió (261 mellette – 282 ellene)
• A vámunióban való maradás (273 mellette – 276 ellene)
• Rendezetlen kilépés elkerülése azáltal, hogy halasztást kérnek az Uniótól. Ha pedig az Unió nem ad további haladékot, akkor szavazást tartanak a rendezetlen kilépésről, illetve a kilépés teljes visszavonásáról (191 mellette – 292 ellene)

Theresa May kormányfő a hónap első napjaiban tárgyalt Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével, továbbá Nicola Sturgeon, skót és Mark Drakeford, walesi miniszterelnökkel annak érdekében, hogy feloldják a politikai patthelyzetet. Április 4-én a parlament pedig további halasztás kérvényezésére kötelezte a kormányfőt (313 mellette – 312 ellene), aki június 30-ig kérne időt az EU-tól.

Április 5-én Theresa May levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak, melyben újabb határidő-hosszabbítást kérelmezett. Az 50. cikk által megszabott időkorlátot 2019. június 30-ig kívánta kitolni, emellett kijelentette, hogy az európai parlamenti választások megtartásra kerülnek, amennyiben azok idején az ország még tagállam lesz.

Az április 9-én összeült Általános Ügyek Tanácsán a másnap tartandó Brexit-csúcstalálkozó szempontjából fontos lépéseket vitatták meg. Michel Barnier, a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője felvázolta ezeket, a tanácson részt vevő miniszterek pedig megtárgyalták a pontokat. Emellett a tagállamok miniszterei újfent megerősítették a kilépésről szóló megállapodáshoz való ragaszkodásukat.

A Donald Tusk által március végén összehívott Brexit-csúcstalálkozóra április 10-én került sor. Itt jóváhagyásra került a kilépés határidejének meghosszabbítása, méghozzá 2019. október 31-ig. Továbbá az EU27-ek vezetői kijelentették: amennyiben az európai parlamenti választásokig nem kerül sor Nagy-Britannia kilépésére, azokat kötelesek megtartani.

„A határidő-hosszabbítás csak a szükséges ideig tarthat, és semmiképpen nem nyúlhat túl 2019. október 31-én. Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást ezen időpontot megelőzően mindkét fél megerősíti, a kilépésre a következő hónap első napján kerül sor.” – Az Európai Tanács (50. cikk) következtetései.

Április 13-án a Tanács ennek értelmében módosította a 2019. január 11-i határozatát a kilépés határidejéről. Azonban ez továbbra sem egy végleges dátum, ugyanis ha szükséges, október közepén további időt is adhatnak a briteknek. Az időkeret annyiban is rugalmas, hogy ha korábban sikerül a kérdést eldönteni az alsóházban, akkor hamarabb is kiléphetnek az EU-ból, nem kell október végéig várni. Ehhez mérten Theresa May kormányfő terve az, hogy az ellenzékkel való megegyezés után május 22-ig elfogadják a kilépés feltételeit és az ország május 31-én rendezett módon kilép az Európai Unióból. Így nem kellene megtartani a május 23-26-a közötti EP.választásokat az Egyesült Királyságban.

A halasztásra válaszul a Brexit-kampány egykori vezéralakja, Nigel Farage meghirdette, hogy megalakítja a Brexit Pártját. Egy felmérés szerint az EP választásokon akár 27%-ot is elérhetnek, ezzel a legtöbb szavazatot nyernék el. A konzervatív párttagok közel 40%-a is az új formációt támogatja. A politikai spektrum másik felén pedig egy brexitellenes tömörülés alakult független parlamenti képviselőkből “Change UK – The Independent Group” néven. A jelenleg 8%-os támogatottságot mértek az új pártnál, azonban ha összefognak a Liberális Demokratákkal és a Zöldekkel, akkor ők lehetnének a legtámogatottabb párt az EP-listán.

Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök még a mostani parlamenti ciklus vége előtt kiírna egy újabb skót függetlenségi népszavazást. A 2014-es elbukott népszavazás után a Brexit miatt többször is felmerült az igény egy újabb referendum megtartására, ha az Egyesült Királyság egy – Skócia számára – hátrányos megállapodással lépne ki az Unióból. A népszavazás kiírásához a brit törvényhozás támogatása is szükséges, ami jelenleg valószínűtlen.

Szomszédságpolitika

Április 22-én közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ukrán elnökválasztással kapcsolatban. A két vezető politikus kiemelte, hogy Ukrajnában a majdani események óta eltelt 5 évben jelentős előrelépés történt, de hozzátették, hogy “még sok mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósítsák a békés, demokratikus és virágzó Ukrajnát, amit polgárai követelnek”. A közlemény kiemeli az ukrán nép kötődését a demokrácia és a jogállamiság iránt, “ez egy jelentős eredmény a komplex politikai, gazdasági és biztonsági környezetben, az Ukrajna területi integritását érintő folyamatos kihívásokkal szemben.” Emellett a közlemény kiemeli az EU támogatását az ukrán reformokat érintően, beleértve a jogállamiság megszilárdítására és a pénzügyi stabilitás elérésére tett lépéseket.

Április 22-én a nemzetközi választási megfigyelő misszióban (IEOM) résztvevő Európai Parlamenti küldöttség vezetője, Rebecca Harms nyilatkozatot tett, melyben kiemelte az ukrajnai választás békességét és rendezettségét, ami lehetővé tette a demokratikus átmenetet. “A választások során nem észleltek vagy jelentettek erőszakos cselekményeket, ez a választás rendkívüli helyzetét figyelembe véve fontos eredmény.” Az EP küldöttség vezetője a közleményben kifejti, hogy több ukrán állampolgár a Krím orosz annexiója és a kelet-ukrajnai harcok miatt nem tudott szavazni.

A hónap során mutatta be a grúz parlament a cselekvési tervet, amely felvázolja a 2019-2020 közötti időszakra vonatkozó parlamenti tevékenységeket, amelyek célja az EU–Grúzia társulási megállapodás támogatása. Az EU és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával létrejött rendezvényen jelen volt többek között Carl Hartzell, az EU grúziai nagykövete is. Hartzell üdvözölte Grúzia előrehaladását a reformok és a társulási megállapodás által lefektetett irányba. A nagykövet beszédében kiemelte a Parlament fontosságát a társulási megállapodás során végzett megfigyelő szerepkörben, valamint a további reformok bevezetésében.

Április 9-én az EU közleményt adott ki, melyben kifejezi aggodalmát a kisebbségek és az emberi jogi jogvédőket ért komoly fenyegetések miatt, amelyek több esetben halálos fenyegetéseket jelentettek. Az EU felszólítja az örmény bűnüldöző szerveket, hogy tegyenek sürgős lépéseket a fenyegetések kivizsgálása és az örmény állampolgárok fizikai biztonságának biztosítása érdekében – olvasható a közleményben. Április 24-én az EU örményországi küldöttségének vezetője, Piotr Switalski nagykövet meglátogatta a Tsitsernakaberd dombon álló emlékhelyet, hogy tisztelegjen az örmény népirtás áldozatai előtt.

EU álláspont a MENA-térségben kialakult helyzetről

Nemrégiben úgy tűnt, hogy a líbiai helyzet tárgyalásos úton megoldódik, azonban a Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg megtámadta Tripolit április 4-én, napokkal – az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres részvételével zajló – Nemzeti Konferencia előtt. A Konferencia fontos szerepet töltött volna be a törvényes líbiai választás létrejöttében, így egy békésebb helyzet kialakulásában. A történtekre az Európai Unió is hevesen reagált. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője elmondta, hogy a líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. Továbbá felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, illetve az Európai Unió tagállamait és partnereiket, hogy befolyásukat felhasználva ugyanezt az üzenetet közvetítsék a szembenálló felek számára. Mindemellett április 3-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy további 6 millió euró humanitárius segélyt biztosít Líbiának.

Az áprilisi 17-i európai parlamenti ülésen Federica Mogherini reagált az palesztin–izraeli helyzet fejleményeire: a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerése az amerikai kormányzat által, valamint az izraeli kormányzat ciszjordániai letelepedési politikája, amelynek során április elején 4600 lakóegység megépítését tervezték az elfoglalt ciszjordániai területen. A letelepedési politikát már akkor elítélte és a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította az Unió álláspontjában. Továbbá Mogherini kijelentette, hogy az EU továbbra sem ismeri el az izraeli szuverenitást sem a ciszjordán, sem az 1967 júniusa óta elfoglalt területek felett.

Szankciós politika

A Tanács 2020. április 13-ig meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciókat. A korlátozásokban megtiltják az országba irányuló olyan eszközök exportját, amelyek alkalmasak a belső elnyomás fenntartására és a távközlés megfigyelésére. Az ENSZ BT 2006-ban, tekintettel az iráni nukleáris programra, komoly intézkedéseket vezetett be, amelyeknek célja az atomfegyverkezés megállítása volt. Az ENSZ-szankciókat az EU uniós jogszabályok meghozatalával hajtotta végre, amelyeket az Iránnal való közös cselekvési terv elfogadásától, 2014 januárjától felfüggesztettek. A felfüggesztés ellenére azonban az országban fellépő jogsértések miatt a Tanács a fentebb említett korlátozásokat minden évben újra meghosszabbítja.

Április 29-én, ugyancsak 1 évvel meghosszabbításra kerültek a Mianmar elleni szankciók, melyeket még 2018 áprilisában vezettek be. Az export korlátozása kiterjed a fegyverekre, a kommunikációs csatornák megfigyelésére szolgáló berendezésekre és a belső elnyomás céljára használt eszközökre, valamint a katonaság által használt kettős felhasználású termékekre. 14 személlyel szemben, akik a mianmari fegyveres erők és határrendészet magas rangú tisztviselői, célzott intézkedéseket léptettek érvénybe a rohingya lakosság emberi jogainak súlyos megsértése miatt. A Tanács felszólította a mianmari kormányt az Emberi Jogi Tanács független missziója által feltárt jogsértéseket megszüntetésére, és kialakult helyzet mielőbbi megoldására.

Regionális politika

Április 25-én került sor az Európai Unió és Japán csúcstalálkozójára Brüsszelben. Az EU-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte, míg japán részről Abe Sinzó miniszterelnök volt jelen. A felek áttekintették az EU és Japán között ezen év február 1-jén hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, illetve tárgyalásokat folytattak az EU-Japán stratégiai megállapodásról. Megerősítették együttműködési szándékukat több területen, mint például a párizsi klímamegállapodás végrehajtása, globális adatvédelmi normák kialakítása, energiaügy, közlekedés, kutatás és innováció. A találkozó során biztonságpolitikai témák is felmerültek, többek között az ukrajnai konfliktus és a Koreai-félsziget helyzete. „A mai napon megbeszélést folytattunk az EU, illetve Japán szomszédságában tapasztalható, a békét és stabilitást fenyegető veszélyekről is. Továbbra is maradéktalanul támogatjuk Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Japánnal pedig közös érdekünk, hogy a Koreai-félszigeten tartós legyen a béke.” (Donald Tusk) A vezetők megállapodtak a biztonsági kérdésekben való további együttműködésről, különösképpen a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés területén.

Frank Tibor Amerika-szakértő szerint az Egyesült Államokban sokan félelemből tartanak fegyvert.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Súlyosan összevertek egy ismert újságírót az Ukrajna középső részén lévő Cserkaszi városában a hétvégén.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

Moszkva nem zárja ki, hogy kilép az Európa Tanácsból (ET), és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét abban az esetben, ha nem születik kompromisszum Oroszország tagságáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) – közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország állandó ET-képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség által közreadott nyilatkozatában.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Spahn.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.

Magyarország demilitarizációjának részeként 2000-ben felszámolták a nagysebességű harci repülést Pápán, s ez a műfaj Kecskeméttel egybázisúvá, majd idővel a Pumákkal egyszázadúvá vált a honvédségben - a falig hátrálás iskolapéldájaként. A történelem kereke azóta talán nem is egyet fordult, mindenesetre úgy hozta a sors, hogy mától, 19 év után ismét huzamosabb ideig (legalább hat hónapig) magyar vadászrepülőgépek üzemelnek majd a dunántúli repülőtérről.

Éles fegyverzettel gurul be a Kilo előtéren kialakított indító- és fogadózónába az egyik Gripen. Háttérben a SAC/HAW C-17-es hangárja.

Akárcsak a múlt heti baltikumi kitelepülés, a mai pápai áttelepülés "amúgy mellékesen" demonstrálta azt is, hogy pár évnyi hiátus után helyreállt a honvédség - ha még oly elavult - rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétaképessége. Reméljük, hamarosan hosszabb távra is megnyugtató, korszerű HMS/HOBS megoldást kap ez a kérdéskör, helyreállítva-meghaladva a MiG-29/R-73/Sjel kivonással 2010-ben elvesztett képességet.

A ma látott tíz csörgőkígyő egyike.

Egy kis EWS39 detail: éles FPU külön leszerelhető orrkúppal és "bevésett" S/N-nel...

....illetve egy "dummy" unit, monolit blokkal és s/n nélkül.

Zord

A Battonyai Járási Ügyészség önbíráskodás és kábítószer-kereskedelem miatt emelt vádat azzal az ötvenéves magyarbánhegyesi férfival szemben, aki részben fiatalkorúaknak történő kábítószer-értékesítés mellett erőszakkal és fenyegetéssel próbálta meg behajtani adósai tartozását.

A férfi 2016 szeptembere és 2017 márciusa között Magyarbánhegyesen két fiatalkorú és egy felnőtt személynek értékesített 111 gramm marihuánát. Az egyik fiatalkorú részére további harminc gramm marihuánát adott át azzal a céllal, hogy azt barátai körében háromezer forint/gramm áron értékesítse.

A 18. életévét be nem töltött fiú azonban nem adta át a kábítószer értékesítéséből várt kilencvenezer forintot a vádlottnak, aki ezért az egyik közösségi portálon keresztül fenyegetni kezdte azzal, hogy ha az adósságát nem törleszti, akkor baja lesz neki és a családjának is. A fiú ezután több részletben 15 ezer forint készpénzt és ötezer forint értékű kannás bort adott a vádlottnak törlesztésül.

A vádlottól az egyik fiatalkorú 2016 decemberében ellopott négy gramm marihuánát, amit tőle a férfi visszakövetelt, vagy helyette 150 ezer forintot kért. A fiú nem fizetett, ezért a vádlott megöléssel és megveréssel fenyegette meg a tartozás behajtása érdekében, azonban nem járt eredménnyel.

Egy férfi részére a vádlott hosszabb időn keresztül hitelbe nyugtató hatású gyógyszereket adott, valamint 19 ezer forintért a férfi számítástechnikai eszközöket is vásárolt tőle. Az adós a tartozását nem rendezte, ezért előbb a vádlott megfenyegette, majd előre megbeszélt időpontban találkozott vele egy italmérő helyen, ahol egy fémből készült viperával próbálta fejen ütni a sértettet, azonban ő a támadást elhárította.

A Battonyai Járási Ügyészség a férfit kétrendbeli kábítószer-kereskedelemmel és három rendbeli önbíráskodással vádolja, amelyek közül a legsúlyosabb bűncselekményt, a kábítószernek a 18. életévüket be nem töltött személyeknek értékesítését a törvény öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A járási ügyészség a vádiratban a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását és a kábítószer-kereskedelemből származó közel háromszázezer forint elkobzását, továbbá a több mint hatszázezer forintos bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését indítványozta.

Az amerikai szövetségi légiforgalmi hatóság (FAA) biztonsági ellenőrei nem végezték el a vitatott és egyelőre a forgalomból kivont Boeing 737 MAX típusú repülőgépek ellenőrzéséhez szükséges tanfolyamokat – közölte a hatóság vezetője egy szenátusi meghallgatáson.

Az FAA megállapítása szerint több mint egy tucat biztonsági ellenőr nem fejezte be a szükséges teljes körű kiképzést, ennek ellenére megkapta a bizonyítványt a Boeing 737 MAX-gépek üzembe helyezéséhez szükséges ellenőrzéshez.

Daniel Ellwell, az FAA vezetője a washingtoni szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatásán elmondta: 22 biztonsági ellenőr közül 16 nem fejezte be a munkaköréhez szükséges kiképzést, de 11 ellenőr nem is vehetett volna részt ilyen tanfolyamon, mert nem volt szakképzett repülőoktató.

Ellwell kifejtette: az ellenőrök már munkájuk végzése közben vettek részt a tanfolyamon, ami eleve nem lett volna szabad. Az FAA vezetője “zűrzavaros” állapotokat tapasztalt, és közölte, hogy a hatóság szeptemberig új követelményeket dolgoz ki a kiképzési programokra.

A légügyi hatóság már korábban nyilvánosságra hozta, hogy egyik menedzsere retorziókat alkalmazott egy alkalmazott ellen, aki felvetette, hogy valami baj van a kiképzési programokkal.

Az FAA megállapításától függetlenül pénteken kilenc ország repülési szakemberei megtartották első tanácskozásukat a texasi Forth Worthben a Boeing 737 MAX-gépek repülési engedélyezési eljárásáról. A hatóság áprilisban hívott meg külföldi repülési szakembereket erre a tanácskozásra.

A The Wall Street Journal – a Boeing repülőgépgyártól származó értesülésekre hivatkozva – arról írt, hogy a 737 MAX típusú gépek kudarcához a Boeing mérnökei és tesztpilótái közötti rossz viszony is hozzájárult. A mérnökök ugyanis nem osztották meg a fejlesztési folyamatban részt vevő saját tesztpilótáikkal sem az egyes kulcsfontosságú repülésirányítási műszerek – például a fel- és leszállást szabályozó automatika – részletes adatait.

Az elmúlt hónapokban a Boeing két 737 MAX típusú gépe zuhant le. Az egyik az etióp légitársaság gépe volt, amely az etióp fővárosból történt felszállás után zuhant le március elején, a másik pedig az indonéz Lion Air légitársaság flottájához tartozott és tavaly októberben zuhant le. A két katasztrófa együttesen 346 halálos áldozatot követelt.

Március közepén a 737 MAX-gépeket kivonták a forgalomból és megkezdődtek a vizsgálatok. Ezek során eddig már számtalan hiányosságra derült fény. A Boeing jelenleg a szoftverek módosításán dolgozik, az FAA májusra ígéri a próbarepülést. Április végén tartott chicagói tanácskozásukon a Boeing részvényesei megerősítették posztján Dennis Muilenburgot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját.

Izrael ismét alkalmazni kezdte a célzott kivégzéseket, egy légicsapással vasárnap megölte autójában az iráni pénzek Gázába juttatásának felelősét – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A 34 éves Hamed Chadrire egy levegőből érkező rakéta csapott le, amikor autójával Gáza városban közlekedett. Ő volt az irániak embere az övezetben, aki nagy összegekben iráni készpénzt juttatott a terrorszervezetekhez. A ynet szerint ezzel az izraeli hadsereg visszatért a terrorért felelős személyek elleni kivégző akciók gyakorlatához. Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista csoport szóvivője a célzott kivégzés után bejelentette, hogy Izrael minden városát lőni fogja.

“Készen állunk egy nyílt hadműveletre Izraellel szemben, és nem lesz benne sehol sem biztonságos hely. Ha Izrael továbbra is házakat bombáz, akkor Izrael minden városát és térségét támadni fogjuk” – fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád az izraeli légierő ellencsapásai után.

A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a katonák a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közösen hajtották végre Chadri kivégzését, aki olyan pénzváltó vállalkozás tulajdonosa volt, amelyet Izrael 2018 júniusában terrorszervezetnek nyilvánított. Chadri cégén keresztül jelentős összegeket adott át készpénzben az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamász katonai szárnyának, az Iszlám Dzsihádnak, illetve több más gázai terrorcsoportnak.

Közben háromra emelkedett a gázai rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Kórházba szállítása után meghalt az askelóni üzem egyik életveszélyesen megsebesült alkalmazottja, ahol egy rakéta csapódott az üzemépületbe. Szintén belehalt sérüléseibe az a hatvanéves férfi, aki autóját a Gázai övezet melletti úton vezette, amikor eltalálta egy rakéta. A katonai rádió bejelentette, hogy a történtek után lezártak több, Gázához közeli utat.

A harmadik halálos áldozat Askelonban házának ajtajánál vesztette életét szombat éjjel egy gázai lövedék miatt. Gáza mellett mintegy fél perc áll a civil lakosság rendelkezésére a fedezékbe jutáshoz, amikor megszólalnak a légvédelmi figyelmeztetések, de a közvetlenül a határ mellett lévő szomszédos településeken a rakéták még ennél is gyorsabban célba érnek.

Mind a gázai iszlamisták, mind Izrael állami és katonai vezetése a harcok folytatásával és erősítésével fenyeget, noha mindkét fél számára kényelmetlen, hogy éppen ebben az időszakban lángolnak fel az erőszakos cselekmények. A muzulmánok számára vasárnap kezdődik a ramadán, a böjti hónap, és egyrészt nehezebb a hadviselés, ha sem enni, sem inni nem tudnak, másrészt a harcok közepette nem tudják esténként családi, baráti körben elfogyasztani az ünnepi ételt.

Izraelt is kényes időpontban érték az újabb támadások, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön a függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte.

Emellett május közepén rendezik Tel-Avivban az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyre egész Európából több ezer vendéget várnak. Katonai szakértők szerint éppen ezért valószínűtlen olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezethetne a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.

Száznál több rakétát lőttek ki szombaton a Gázai-övezetből Izrael területére, többtucatnyit közülük megsemmisített a Vaskupola légvédelmi rendszer, majd válaszul izraeli harckocsik és harci repülőgépek támadásokat hajtottak végre a palesztin területet uraló Hamász radikális csoport katonai állásaira – közölték izraeli és palesztin források.

A rakétatámadások idején több, a gázai határhoz közeli városban megszólaltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák. Az izraeli rádió híradása szerint több gázai rakéta mélyen Dél-Izrael belsejében csapódott be, de áldozatokról nem érkezett hír. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az izraeli válaszcsapásokban meghalt egy 22 éves palesztin férfi. Palesztin biztonsági források közölte, hogy izraeli harci repülőgépek egy mezőgazdasági területen vettek célba egy több emberből álló csoportot.

A katonai rádió rendkívüli szombati híradásában elhangzott, hogy a települések felé tartó rakéták túlnyomó többségét a levegőben befogják a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái. Az övezet közelében lévő Netív Haaszara nevű településen egy házat azonban eltalált egy gázai rakéta, de csak anyagi kár keletkezett.

Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet azzal fenyegetőzik a rádió szerint, hogy pokollá teszi az övezet környékén lakók életét, ha Izrael nem szünteti be a gázai katonai célpontok elleni csapásokat. Az izraeli hatóságok lezárták a Gázától északra lévő Zikim nevű tengerparti sávot, az ország déli részének kirándulóhelyeit, valamint az askelóni tengeri fürdőhelyeket, s a környező településeken megnyitották a közösségi óvóhelyeket.

Aviv Kochavi vezérkari főnök rendkívüli biztonsági tanácskozást hívott össze a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán Nadav Argaman, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetőjének, valamint Herzl Halevinek, a déli katonai erők parancsnokának részvételével, s később a katonai rádió szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk.

Izraelt igen kényes időpontban érte az újabb rakétatámadás, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön az azt követő függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte. Ráadásul május közepén kezdődnek Tel-Avivban az eurovíziós dalfesztivál elődöntői, és egész Európából több ezer vendéget várnak, s ezért ezekben a napokban a rádió katonai szakértői szerint valószínűtlen egy olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezetne az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel és az Iszlám Dzsiháddal.

A szombati gázai rakétatámadások előzményeihez tartozik, hogy pénteken két izraeli katona megsebesült, négy palesztin pedig meghalt a határ menti összecsapásokban a Gázai övezetnél. A kövek parittyázásával és dobálásával indult határ menti tüntetésen palesztin mesterlövészek izraeli katonákat vettek célba, és válaszul az izraeli légierő és harckocsik támadást intéztek a Hamász állásai ellen.

Oroszország fellép a nukleáris fegyvereket betiltó szerződés kidolgozása ellen, mert korainak tartja a kezdeményezést, amely szerinte nem segíti elő a leszerelést, és aláássa az atomsorompó-egyezményt is – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva mindamellett támogatja a nukleáris fegyverzetek szakaszos csökkentésének és korlátozásának folyamatát, amelynek az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén kell alapulnia. Ez nem hajtható végre anélkül, hogy létrejönnének azok a feltételek, amelyek elősegítik a haladást a világ atomfegyver-mentesítésének célja felé.

Oroszország szerint annak jött el az ideje, hogy megkezdődjön a munka a nukleáris leszerelési folyamat többoldalúvá tételéért. A dokumentum szerzői kiemelték annak fontosságát, hogy tiszteletben tartsák a konszenzus követelményét és az összes részvevő érdekeit.

Moszkva szerint gátolja a nukleáris leszerelést, hogy az Egyesült Államok továbbra is állomásoztat nem hadászati nukleáris eszközöket Európában, és a NATO-ban folytatódnak a “közös nukleáris missziók”, amelyek keretében nukleáris eszközökkel nem rendelkező országok katonáit készítik fel az amerikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

“Az említett problémáknak az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapján való megoldása nélkül aligha lehet komolyan beszélni további gyakorlati lépésekről a nukleáris leszerelés terén” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint az érintett feleknek még ki kell jelölniük az utat ebbe az irányba az atomsorompó-egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai tárca közölte, hogy az orosz küldöttség ebben a szellemben lépett fel az atomsorompó-egyezmény működését vizsgáló 2020-as New York-i konferencia előkészítő bizottságának ülésén.

A hozzátartozóját vitte sürgősségi ellátásra gépkocsival egy férfi, a parkolóőr korrupciós összeget kért tőle, amelyet megfizetett, a Fővárosi Főügyészség vádat emelt.

A vádirat szerint az egyik vádlott, egy 51 éves férfi önálló intézkedésre jogosult parkolóőr volt. A másik vádlott, egy 55 éves férfi 2017. november 24-én a kora délutáni órákban a gépkocsijával leparkolt a VIII. kerület, Gázláng utcában, azért, hogy balesetet szenvedett hozzátartozóját a közeli rendelőintézetbe vigye, sürgősségi ellátásra. Emiatt a férfi előzetesen nem váltott parkolójegyet.

A parkolóőr 11 ezer forintot meghaladó pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépkocsi szélvédőjén, amelyet a visszaérkező vezető észlelt, és jelezte a díjfizetés elmaradásának okát, és, hogy kész kifizetni a parkolás díját. A parkolóőr nem közölte a parkolóval, hogy figyelemmel a sürgős parkolási kényszerre a pótdíj alól utólagosan, egy jogszerű eljárásban mentesülhet, hanem azt mondta neki, hogy a rögzített díjfizetés 2500 forintért ,,elrendezhető”.

Az 55 éves férfi végül a nála lévő 2300 forint készpénzt átadta a korrupciós összeget kérőnek, azért, hogy a parkolóőr jogellenes módon intézze el a pótdíj törlését. Az összeget az őr elfogadta, a pótdíjat azonban nem töröltette, azt végül a parkolási társaság a sofőr kérésére, a sürgős parkolás céljának utólagos igazolását követően tette meg.

A Fővárosi Főügyészség a parkolóőr ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette, a parkoló férfi ellen gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

A törvény mindkét bűncselekményt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a parkoló személy esetében azonban nyomatékos enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni.

Fehér Ház: Trump és Putyin egy új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon

Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy lehetséges új nukleáris egyezményről is egyeztetett telefonon – jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő szerint a két elnök több mint egy órán keresztül tárgyalt egymással telefonon. Megvitatták, hogy vagy új nukleáris egyezményt kötnek, de az már Kína bevonásával háromoldalú megállapodás lenne, vagy a még meglevő amerikai-orosz stratégiai szerződést hosszabbítanák meg.

Sanders elmondta azt is az újságíróknak: a megbeszélésen a nukleáris egyezmény lehetősége mellett Trump és Putyin megvitatta a venezuelai helyzetet és Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének ügyét. A szóvivő tájékoztatása után pár perccel Trump Twitter-bejegyzésben “nagyon jó” és “gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette egyeztetéseit az orosz elnökkel. Azt írta: “ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó dolog, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”.

Trump, kiegészítve Sanders tájékoztatását, azt is közölte: Putyinnal megvitatott kereskedelmi kérdéseket is, valamint az “orosz kacsát”. Ezzel a 2016-os választási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti összejátszásról folytatott Mueller-vizsgálatra utalt, amelynek eredményeképpen Robert Mueller, a vizsgálóbizottság vezetője megállapította, hogy sem Trump, sem munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Kreml: a kétoldalú viszonyról és a regionális válsággócokról tárgyalt Putyin és Trump

A kétoldalú viszony jövőjéről, azon belül a gazdasági együttműködésről, valamint Észak-Koreáról, Ukrajnáról és Venezueláról tárgyalt telefonon Putyin orosz és  Trump – közölte a Kreml sajtószolgálata. A kommüniké szerint az orosz elnök tájékoztatta hivatali partnerét a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel április 25-én Vlagyivosztokban folytatott megbeszéléseiről. Putyin hangsúlyozva, hogy Phenjan kötelezettségvállalásainak jóhiszemű teljesítését válaszlépéseknek, az Észak-Koreára nehezedő szankciós nyomás enyhítésének kell követniük.

A közelmúltban megtartott ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban Putyin közölte, hogy az új kijevi vezetésnek valós lépéseket kell tennie az ukrajnai konfliktus rendezésében kulcsfontosságú minszki megállapodások teljesítése felé. Venezuela ügyében az orosz elnök azt hangoztatta, hogy “csak maguknak a venezuelaiaknak van joguk meghatározni országuk jövőjét”. Hozzátette, hogy a belügyekbe való külső beavatkozás, az erőszakos caracasi hatalomváltásra irányuló kísérletek aláássák a válság politikai rendezésének perspektíváit.

Az orosz közlemény által gyakorlatiasnak és konstruktívnak minősített, csaknem másfél órás telefonbeszélgetést az amerikai fél kezdeményezte. Putyin és Trump legutóbb december elején, a G20-csoport Buenos Aires-i találkozóján beszélt egymással. Telefonon a két elnök tavaly március 20-án folytatott eszmecserét, a Kreml tájékoztatása szerint a kétoldalú viszonyt terhelő problémák megoldásáról.

Partnerkapcsolatok

2019. április 1.: A NATO részvétele az ENSZ éves békefenntartói konferenciáján (Lendvai Tünde)

Clare Hutchinson, a NATO Nők, Béke és Biztonság programjáért felelős különleges főtitkári megbízott képviselte a Szövetséget az ENSZ éves miniszteri szintű békefenntartói konferenciáján, 2019. március 29-én. Hutchinson hangsúlyozta a NATO töretlen elköteleződését az ENSZ békefenntartó intézményeinek támogatásában, különös tekintettel az improvizált robbanóeszközök (IED, ún. „házi készítésű pokolgépek”) felszámolására tett közös erőfeszítések tükrében. Jelentős együttműködési pontok voltak ezen kívül a robbanóeszközöktől való mentesítéséhez szükséges kiképzések és a katonaorvosi ellátások biztosítása a Szövetség részéről, illetve a szoros együttműködés a civil lakosság védelme érdekében a fegyveres konfliktusok alatt. A miniszteri szintű csúcstalálkozó során a résztvevő 130 ország képviseletében kiadott közös nyilatkozat deklarálja az államok és nemzetközi szervezetek további együttműködését a békefenntartó missziókban, illetve kötelezettséget vállaltak a kiküldetés során kulcsterületnek számító képességek fejlesztésére. Emellett támogatásukat fejezték ki a békefenntartó missziók személyzetében megmutatkozó egyenlőtlen nemi arányok kiküszöbölésére, így a jövőben több figyelmet fordítanak a női békefenntartók kiképzésére és missziós kiküldetésére.

2019. április 2.: A Főtitkár köszönetét fejezte ki Trump elnöknek az erős vezetésért (Vas Beatrix)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára április 2-án a Fehér Házba látogatott, hogy találkozzon Donald J .Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A Főtitkár köszönetét fejezte ki Trumpnak a határozott vezetésért és a NATO mellett tanúsított elköteleződésért. A két vezető megvitatta a terrorizmus ellen folytatott közös harcban tett előrelépéseket, illetve a Szövetségesek közötti tehermegosztás kiegyenlítésének irányában elért eredményeket. Stoltenberg kiemelte, hogy az európai Szövetségesek és Kanada jövő év végéig összesen 100 milliárd dollárral fogják növelni védelmi kiadásaikat.

2019. április 4.: A NATO külügyminiszterei megállapodtak a fekete-tengeri biztonság megerősítéséről (Vas Beatrix)

Április 4-én a Szövetséges országok külügyminiszterei elfogadtak egy intézkedéscsomagot a NATO helyzeti tudatosságának megerősítésére a fekete-tengeri régióban. Ennek részeként a Szövetség fokozott támogatást fog nyújtani partnerországainak, Grúziának és Ukrajnának a haditengerészetük és partiőrségük kiképzésében, az információmegosztásban, illetve több kikötőlátogatást és közös tengeri hadigyakorlatot is terveznek. A miniszterek ezzel egyidejűleg ismét felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy engedje szabadon az Azovi-tengeren tavaly novemberben elfogott ukrán hajókat és azok tengereszeit.

2019. április 23.: 25 éve csatlakozott Azerbajdzsán az Euro-atlanti Partnerségi Tanácshoz (Németh Csenge)

Jan Broeks altábornagy, a NATO nemzetközi vezérkari főnöke látogatást tett Azerbajdzsánban 2019. április 16. és 19 között. A látogatása alatt találkozott a védelmi miniszterrel, Zakir Hasaanov vezérezredessel és a nemzetközi katonai együttműködési osztály vezetőjével, Huseyn Mahmudov vezérőrnaggyal és a katonai akadémia és az azerbajdzsáni fegyveres erők parancsnokával. Broeks altábornagy háláját fejezte ki a folyamatos azerbajdzsáni támogatásért a NATO által vezetett missziókban.

Azerbajdzsán NATO-val való kapcsolata 1992-ben kezdődött, amikor Azerbajdzsán csatlakozott az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz. Ezt a fórumot 1997-ben az Euro-atlanti Partnerségi Tanács vette át, továbbá a Békepartnerség tevékenységeiben való rendszeres részvételének köszönhetően Azerbajdzsán aktívan hozzájárult az euroatlanti biztonsághoz.

2019. április 26.: A NATO megerősítette elköteleződését a konfliktuskapcsolatú szexuális és nemi alapú erőszak elleni fellépésben (Haiszky Edina Julianna)

2019. március 23-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szexuális erőszakról szóló nyílt vitáján Clare Hutchinson, a NATO Főtitkárának a Nőkért, a Békéért és a Biztonságért felelős különleges képviselője kijelentette, hogy a NATO támogatja a konfliktusokkal kapcsolatos szexuális és nemi alapú erőszak elleni globális erőfeszítéseket. A NATO a küldetései és műveletei során szorosan együttműködik a helyi hatóságokkal és közösségekkel, hogy hatékony megelőzési stratégiákat dolgozzanak ki, és megerősítsék a nemzeti erőfeszítéseket az elkövetők felderítésére és elszámoltatására, így hangot adnak az alapvető méltóságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának.

Műveletek

2019. április 1.: A kanadai hadsereg közösen a NATO-tagállamokkal és -partnerországokkal gyakorlatozott az Északi-sarkkör mentén (Szilágyi Laura)

A kanadai NANOOK-NUNALIVUT 2019 hadgyakorlat keretein belül március 17-e és április 1-je közt közel 500 katona gyakorolta az arktiszi körülmények közti túlélési technikákat, logisztikai megoldások kivitelezését (leszállópályák felállítása a tenger jegén, távolsági üzemanyagutánpótlás) és jég alatti búvárkodást. A gyakorlatban Kanadán kívül Norvégia, Franciaország, Finnország és Svédország vettek részt. A műveletek tudományos kutatások eredményeinek alkalmazását is magukba foglalták, mint műholdak használatát keresés-mentéshez, hideg időjárás okozta sérülések ellátását. A kanadai hadsereg speciális, északi alakulata, a Canadian Rangers biztosította a résztvevők számára a navigációt, túlélést és a ragadozók elleni védelmet. A Szövetségesek rendszeresen csiszolják a hideg időjárási körülmények közt folytatott műveletekre irányuló képességüket.

2019. április 5.: NATO-hajók látogattak Odesszába (UKR) és Potiba (GRU) (Vas Beatrix)

Április 1-jén a NATO 2. számú állandó haditengerészeti csoportjának (SNMG2) összesen hat hajója rutin kikötőlátogatásra érkezett az ukrajnai Odesszába és a grúziai Potiba, miután pár napig járőröztek a Fekete-tengeren. A kikötőlátogatások során a kapitányok találkoztak és egyeztettek helyi katonai és politikai vezetőkkel, és a parti őrségek személyzetével is. A hajók egy közös gyakorlatban is részt vettek az ukrán és grúz haditengerészettel, ezzel is támogatva az interoperabilitás megerősítését a Szövetség erői és a partnerországok között.

2019. április 8.: A NATO csapata is részt vett a világ egyik legnagyobb kihívást jelentő kiber gyakorlatán (Haiszky Edina Julianna)

Április 9. és 12. között a NATO Kommunikációs és Információs Ügynökségének közel 40 kibervédelmi szakértőből álló csoportja vett részt a Locked Shield 2019-en, a világ legnagyobb kiberhadviselés elleni gyakorlatán Észtországban. A Locked Shield egy szimulációs program, amelynek célja, hogy a résztvevők megfelelően értékeljék a válsághelyzetet, támadás közben is fenntartsák a szolgáltatásokat és megvédjék azon hálózatokat, amik potenciális célpontok lehetnek. A gyakorlat forgatókönyve szerint a fiktív ország, Berylia polgári infrastruktúráját érik összehangolt kibertámadások, miközben az államban országos választások zajlanak. A NATO csapatának feladata, hogy listázza a károsodott platformokat és megvédje azokat a további támadásoktól. Az ilyen gyakorlatok kiváló lehetőséget nyújtanak a szakértőknek, hogy gyakorolják a saját IT-rendszereik és kritikus infrastruktúrájuk védelmét, továbbá a képzés elősegíti az együttműködést a polgári és katonai szakértők, valamint a döntéshozók között.

2019. április 10.: Egy olasz Eurofightert riasztottak feltartóztatásért Montenegró felett (Gönczi Róbert)

2019. április 9-én az olasz légierő Eurofighter repülőgépét először indították el, hogy végrehajtson egy NATO légterellenőrzési feladatot Montenegró felett. A küldetés célja egy civil légijármű feltartóztatása volt, mely elvesztette a kommunikációt a horvátországi légiirányító központtal és Montenegró és Albánia felé vette az irányt.

A Eurofighter, melynek védelmi területe az olasz, albán és montenegrói légtér, percek alatt feltartóztatta az eltévedt repülőt. A Eurofighter pilótái vizuálisan ellenőrizték is a gépet, hogy van-e rajta illegális akcióra, technika hibára vagy bármi másra utaló jel. Kiderült, hogy valószínűleg a kommunikáció azért veszett el, mert a légiirányítás és a fedélzeti személyzet félreértették egymást. Miután helyreállították a kapcsolatot, a légijármű zavartalanul folytathatta útját eredeti célállomása, az egyiptomi Hurghada felé.

2019. április 11.: A NATO eddigi legnagyobb orvosi gyakorlatát tartották meg (Rácz-Nagy Judit)

26 szövetséges ország és 13 partnerország, összesen 2500 résztvevő közreműködésével tartották meg a NATO történetében idáig legnagyobb egészségügyi gyakorlatát. Az ”Életerős Katona 19” (Vigorous Warrior 19) megnevezésű tréning házigazdája Románia volt. A gyakorlat lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy fejlesszék orvosi szakellátási képességeiket; a kézifegyverek okozta sebesülések ellátásától kezdve a radioaktív sugárzás kezeléséig. Összesen 39 résztvevő ország gyakorlatozott egyszerre és valósította meg az Észak-atlanti Szerződés 3-as és 5-ös cikkelyét, újszerű civil eszközöket alkalmazva. Az gyakorlatsorozatot minden második évben a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja (Budapest) rendezi meg a gyakorlatot lebonyolító házigazda országgal.

2019. április 11.: A NATO és a román haditengerészet közös gyakorlata a Fekete-tengeren (Györgyi Dominika)

Április 5-13. között került megrendezésre a Fekete-tengeren az éves román haditengerészet vezette Sea Shield gyakorlat, melyben öt NATO-hajó is részt vett. Ebben az évben húsznál is több hajó (Romániából, Bulgáriából, Kanadából, Görögországból, Hollandiából, Törökországból) dolgozott együtt az USA és Törökország területéről indított tengerészeti felderítő légi járművekkel (MPA) a közös gyakorlatban. A román légierő a MiG-21 LanceR és F-16 légvédelmi fenyegetésekre specializálódott egységeket is rendelkezésre bocsájtott, köztük a robbanásveszélyes eszközök hatástalanítását (EOD) végző búvárokat. Az Informatikai és Kibernetikai Központ a szárazföldről nyújtott támogatást. Az SNMG2 (Standing NATO Maritime Group) parancsnoka kiválónak minősítette a gyakorlatot, mivel az “lehetőséget nyújt arra, hogy együttműködjenek a Fekete-tengeri határmenti NATO-szövetségesekkel az interoperabilitás és a gyors reakció biztosítása érdekében.” A csoport Odessza, Poti és Konstanca kikötőjében is látogatást tett.

2019. április 17.: Magyarország vezeti a NATO 50. baltikumi légtérellenőrzési különítményét (Kertai Zoltán Péter)

Magyarországra került a sor, hogy Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal közösen vezesse a Baltikum Légtérellenőrzési különítményét Litvániából. Magyarország Gripen, Spanyolország F-18, az Egyesült Királyság pedig Eurofighter típusú vadászgépekből ellenőrzi a balti légteret. Ez a békeidei védelmi küldetés összeköti a tagállamokat és fejleszti a szolidaritást a Szövetség államai közt. A közös fellépés a két kiegészítő különítménnyel növeli az elrettentési képességet a külső fenyegetések ellen, ami különösen fontos a Krím-félsziget illegális elcsatolását követően. Az esemény jelentőségét növeli, hogy 2004 óta ez az 50. ilyen típusú NATO-küldetés, Magyarországnak pedig a második alkalma a küldetés vezetésére és a balti szövetségesek őrzésére.

2019. április 17.: NATO-harccsoport gyakorlat Litvániában (Kertai Zoltán Péter)

Összesen 650 cseh, holland, német, norvég csapat kezdett neki április 17-én az „Eager Leopard” gyakorlatnak Pabradeban, Litvániában. A gyakorlat a készenlét fejlesztésére és képességeik hadrendbe állítására van kihegyezve. A gyakorlat 36 órája alatt védekező és támadó képességeket is teszteltek a katonák. „Különösen fontos, hogy a katonák fel tudjanak készülni a 3. szintű gyakorlatra az „Iron Wolf”-ra, amit litván szövetségeseinkkel júniusban bonyolítunk le.” – nyilatkozta Peer Papenbroock alezredes. A NATO 2017-ben 4 többnemzetiségű harccsoportot állított hadrendbe, ezek az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezetésével harckészek. Jelenlétük világossá teszi, hogy egy tagállam megtámadása az egész Szövetség ellen irányuló támadásnak minősülne.

Képességek

2019. április 11.: Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer ütemezett frissítése Romániában (Kertai Zoltán Péter)

A NATO Aegis Ashore parti rakétavédelmi rendszere ezen a nyáron egy régóta tervezett fejlesztésen fog átesni. A fejlesztés az Egyesült Államok 2009-ben meghirdetett Alkalmazkodó Megközelítés program európai szakaszának része. Az AEGIS felújítási ideje alatt az Egyesült Államok – de NATO-fennhatóság alatt álló – THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszere biztosítja majd a rakétavédelem folyamatosságát. A több héten át folyó fejlesztési munkálatok védelmi feladatok ellátására készíti fel a Fekete-tenger partját.

Polt Péter legfőbb ügyész meghívására, 2019. április 23-án hét fős delegáció élén hazánkba látogatott Le Minh Tri vietnámi legfőbb ügyész. Polt és Le a két ország ügyészsége közötti együttműködési megállapodást írt alá.

A magyar és a vietnami legfőbb ügyész 2010. június 29-én, Budapesten, kétoldalú megállapodást kötött – többek között – a szakmai tapasztalatok megosztásáról, továbbá arról is, hogy az együttműködést kiterjesztik az ügyészek bűnüldözési ismereteinek javítását szolgáló továbbképzésekre. A legfőbb ügyész 2018. szeptemberében, Vietnamban tett látogatása során hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok bővítésének egyik formája lehet a jogi végzettséghez kapcsolódó posztgraduális képzés. A mostani budapesti találkozás során a felek – a tervek szerint 2020-ban induló – továbbképzés részleteiről írtak alá kiegészítő jegyzőkönyvet.

A tárgyalások során Polt és Le egyetértettek abban, hogy a cyberbűncselekmények, a korrupció és a pénzmosás korunk olyan káros jelenségei, amelyek ellen csak országhatárokon átnyúló együttműködés lehet eredményes. A megállapodásban megjelölt képzés is ezeken a területeken hasznosítható, a hatékony fellépést segítő ismeretek átadását szolgálja.

A vietnami küldöttség a tárgyalásokat követően látogatást tett a Parlamentben, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadta a küldöttség tagjait, valamint a delegációt fogadta még a Kúria elnöke, Darák Péter is.