Biztonságpolitika

A szíriai kormányerőknek az északnyugati Idlíb tartomány demilitarizált övezetébe történő benyomulásáról egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – írta Twitter-fiókján a török államfői hivatal kommunikációs igazgatója, Fahrettin Altun.

A bejegyzések szerint Erdogan a beszélgetés során leszögezte: a szíriai rezsimnek Idlíbben az a célja, hogy megtorpedózza a térség helyzetének megoldására irányuló orosz-török együttműködést. A török elnök egyúttal kiemelte: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai az utóbbi két hétben aggasztó mértékben megsértették az úgynevezett feszültségmentesítési övezetben elérni kívánt tűzszünetet.

Erdogan rámutatott: civilek célba vételét, valamint iskolák és kórházak elpusztítását nem magyarázhatja a terrorizmus elleni harc. A török államfő szintén jelezte, hogy a fokozódó feszültség azt a veszélyt hordozza magában, hogy kudarcot vallanak a politikai megoldást, beleértve az alkotmányozó bizottság létrehozását célzó törekvések. Altun beszámolójában nem tért ki az orosz elnök álláspontjára.

Putyin és Erdogan telefonbeszélgetésére azt követően került sor, hogy Hulusi Akar török védelmi miniszter múlt pénteken az idlíbi benyomulás leállítására szólította fel a szíriai kormányerőket, továbbá kiemelte: hatásos és határozott intézkedéseket vár Oroszországtól annak érdekében, hogy a rezsim támadásai ne ismétlődjenek meg.

A mérsékelt felkelők oldalán álló Ankara, illetve a Damaszkuszt támogató Moszkva tavaly szeptemberben a kazah fővárosban kötött megállapodást a demilitarizált övezet létrehozásáról. A felek akkor abban egyeztek meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztják a kormányerőket a lázadóktól. A zóna magában foglalja a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a közelmúltig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Ankara attól is tart, hogy Aszad erőinek előrenyomulása az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is fenyegetést jelent.

A kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok mintegy két hete indítottak offenzívát Idlíb és az északi Hama tartományban. A szíriai kormány már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Idlíbet nagyrészt a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista szervezet ellenőrzi.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) a múlt héten arról számolt be, hogy a támadássorozatban hordóbombákat is bevetettek. Az ENSZ szerint legalább száz civil vesztette életét az offenzívában, amelynek következtében mintegy 180 ezer ember menekülni kényszerült. Idlíbben jelenleg körülbelül hárommillióan élnek, többségük a 2011 óta tartó polgárháború korábbi szakaszaiban menekült a tartományba.

Összesen 190 térfigyelő kamera üzemel Győrben, amelyből harminchármat tavaly helyeztek üzembe tizenhat helyszínen – hangzott el a fejlesztést ismertető sajtótájékoztatón.

Fekete Dávid alpolgármester hangsúlyozta, hogy a közterületi városi kamerarendszer 2009 óta folyamatosan bővül, a városi költségvetésből évente több tízmillió forintot fordítanak a fejlesztésre. Radnóti Ákos alpolgármester arról beszélt, hogy a városüzemeltetés szempontjából az újonnan kialakított, vagy felújított területeken, parkokban, utcákban és köztéri alkotások közelében felszerelt kamerák miatt visszaszorult a rongálás.

A közbiztonságot javító és rongálást visszaszorító hatás miatt a jövőben ha felújítanak egy közterületet, vagy köztéri alkotást, akkor kamerával is ellátják – tette hozzá. Nagy Miklós, a Győri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője azt mondta, hogy a rendszernek köszönhetően harminc-negyven százalékkal kevesebb a rongálások, bűnesetek, rendbontások, vagy közlekedési kihágások száma a városban.

Kovács Tamás, a kivitelező Patent Security Kft. projektmenedzsere elmondta, hogy a városban háromféle kamera működik. A bevezető utakon mintegy negyven rendszámfelismerő kamera működik, amelyek éjjel-nappal képesek nagy sebesség mellett is rögzíteni a rendszámokat. Vannak 360 fokban forgatható kamerák, amelyek HD minőségben működnek és léteznek az úgynevezett fix kamerák, amelyek elsősorban a közterületeket figyelik.

Bauer László, a Patent Security ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy a rendőrség munkájának segítése érdekében az országban először a győri önkormányzat kezdte meg a kamerarendszer kiépítését.

A kamerarendszer felügyeletét a Győri Rendőrkapitányságon végzik nyugállományú rendőrök, a felvételek kezelése a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően történik.

Nagy-Britannia és Németország aggodalmát fejezi az Irán és az Egyesült Államok között kiújult feszültség fokozódása miatt – jelentette ki Jeremy Hunt brit, és Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben, miután megbeszélést folytattak Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.

Pompeo – aki eredeti tervek szerint Moszkvába tartó útját megszakítva tett látogatást az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozásán – az iráni atomalkuval kapcsolatos ügyekről tárgyalt Jean-Yves Le Drian francia, valamint brit és német partnereivel. A brit külügyminiszter a találkozót követően kijelentette: “nagyon aggódunk” egy katonai konfliktus kirobbanásának lehetősége miatt, ami véleménye szerint nem áll egyetlen fél érdekében sem.

“Ha Irán nukleáris hatalommá válik, valószínűleg szomszédjai is azzá akarnak válni majd. Mivel ez már most is a világ legbizonytalanabb régiója, Irán lépése jelentős lépést jelent a rossz irányba” – nyilatkozta Hunt. “Aggódunk a fejlemények és a térségben tapasztalható feszültségek fokozódása miatt” – fogalmazott a német külügyminiszter. El kell kerülni a katonai jellegű konfliktus kirobbanását – húzta alá.

“Itt Európában mindannyian egyetértünk abban, hogy a megállapodás szükséges a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá Maas.

Információk szerint továbbra sem biztos, hogy az amerikai külügyminiszter találkozik-e Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy megbeszélést folytasson a “közelmúltban tett, fenyegetést jelentő iráni lépésekről és kijelentésekről”. Mogherini korábban többször leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak – jelentette ki Haszan Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek nyomán.

Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. Így például visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, amennyiben az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben.

Az átfogó egyezménnyel – amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány – a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.

Donald Trump 2018. május 8-án jelentette be az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.

A Baltikumban riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A vadászgépeket a május elsejei feladatvégrehajtás megkezdése óta először riasztották hétfőn délután egy azonosítatlan repülőgép miatt. A Gripenek – a NATO németországi Egyesített Légivezetési Központjából elrendelt – riasztás után, a Balti-tenger felett – a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően – rövid időn belül azonosították, majd kivezették a légtérből azt az orosz, AN-26-os repülőgépet, amely engedély nélkül lépett be a Baltikumba.

Mint felidézték: a Magyar Honvédség május elsejétől négy hónapon keresztül, csaknem száz katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait Spanyolországgal és Nagy-Britanniával közösen, NATO parancsnokság alatt, a Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai, Siauliai repülőtéren települve.

Magyarország 2015 után második alkalommal vesz részt a küldetésben – áll a HM közleményében.

Öt ember vesztette életét egy rejtélyes németországi gyilkosságsorozatban, három áldozattal számszeríjjal végeztek.

A hatóságok hétfői tájékoztatása szerint két ismeretlen nő holttestére bukkantak az Alsó-Szászország tartományi Wittingenben egy lakásban, amelyben azért tartottak házkutatást, mert bérlőjét – egy harmincéves nőt – a hét végén vérbe fagyva találták a településtől több száz kilométerre fekvő Bajorország tartományi Passauban egy panzió szobájában.

A szoba padlóján hevert, egy nyílvessző állt ki belőle. Az ágyon egy 33 éves nő és egy 54 éves férfi feküdt, holtan, kézenfogva, fejükben és mellkasukban egy-egy nyílvesszővel. A holttestekre a panzió takarítója bukkant rá szombaton. A rendőrök az áldozatok holmijai között három számszeríjat találtak.

Egyelőre nem tudni, hogy milyen kapcsolat van a passaui és a wittingeni halálesetek között. A hatóságok csak annyit közöltek, hogy a wittingeni lakásban nem találtak számszeríjat – jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság.

A Münchner Merkur című lap szerint Passauban a wittingeni nő foglalt szobát, péntek este érkezett meg a panzióba, két társával együtt. A szemtanúk leírása szerint furcsa társaságot alkottak. A férfi öltönyével és fehér szakállával igen komolynak tűnt, a nők is ünnepélyes, fekete ruhát viseltek. Hamar visszavonultak a szobájukba, csak alkoholmentes innivalót vittek magukkal. Akkor látták őket utoljára élve.

A harcok beszüntetésére és a politikai párbeszéd újbóli megindítására szólította fel a Líbiában szembenálló feleket az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, miután tárgyalt Fájez esz-Szarrádzs líbia kormányfővel.

Federica Mogherini kijelentette: az EU teljes mértékben támogatja az ENSZ-főtitkár líbiai különmegbízottjának erőfeszítéseit a tűzszünet érdekében. Fontosnak nevezte, hogy az emberek hozzáférjenek a humanitárius segélyekhez. Szükséges a civilek és az ország területén tartózkodó bevándorlók védelme és támogatása az ENSZ menekültügyi hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet együttműködésben – tette hozzá.

Mogherini közölte, elképzelhető, hogy a nap folyamán találkozik a moszkvai látogatásra tartó Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel az uniós külügyi tanács Iránnal foglalkozó napirendi pontjának vitáján. Mike Pompeo várhatóan megszakítja útját Brüsszelben, de egyelőre nincsenek pontos tervek és információk a találkozóra vonatkozóan – mondta a főképviselő.

Mogherini korábban többször leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Uniós külügyminiszterek: a katonai tevékenység fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra
A Halifa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) Tripolival szemben intézett támadása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint hátráltatja a Líbia stabilitása érdekében kifejtett erőfeszítéseket – jelentették ki az uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben, a Külügyi Tanács egynapos tanácskozásán elfogadott nyilatkozatában hétfőn. Leszögezték, az EU valamennyi felet felszólítja az azonnali tűzszünet bevezetésére, valamint arra, hogy működjenek együtt az ENSZ-szel az összetűzésekbeszüntetése céljából. Felszólították a feleket továbbá arra, hogy határolódjanak el a harcokban részt vevő terroristáktól és bűnözőktől, valamint a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottaktól – írták.

A múlt heti visszaesés után ismét csökkent a részvétel a jobb életkörülményekért és a francia kormány gazdaságpolitikája ellen fél éve tüntető sárgamellényesek szombati franciaországi megmozdulásain.

A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 18 600-an tiltakoztak, Párizsban mintegy 1200-an vonultak utcára. Egy héttel ezelőtt estig országosan 19 ezren vettek részt a megmozdulásokon a belügyi tárca szerint, közöttük 1460-an Párizsban, jóllehet a tüntetők vitatják a számokat és több mint kétszeresére becsülik a részvételt. Ugyanakkor minden adat arra utal, hogy az Emmanuel Macron elnök adó- és szociális politikája elleni mozgalom lassan kifullad. A legelső, tavalyi novemberi megmozduláson csaknem háromszázezren tiltakoztak kétezer helyen.

Párizsban ezúttal nem voltak atrocitások, több százan – azt skandálva, hogy “itt vagyunk, itt vagyunk” – vonultak fel a zuhogó esőben, de a Champs-Élysées-sugárúton továbbra sem engedélyezte a rendőrség a tüntetést.

Lyonban azonban a mintegy 2500 tiltakozó egy része összecsapott a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel és petárdákkal dobáltak a radikálisabb sárgamellényesek. Hasonló jelentek voltak Nantes-ban is, ahol a prefektúra betiltotta a megmozdulásokat a városközpontban. A rendőrség tájékoztatása szerint az engedélyezett útvonalon mintegy kétezer ember, közük ötszáz “ultra” vonult fel, akiket délután három órától könnygázzal oszlattak a rendőrök a belvárosban. Miután a tüntetők megtámadtak egy rendőrcsoportok, a hatóságok gumilövedéket is használtak az oszlatáskor – közölte a rendőrség.

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön azt a férfit, aki brutálisan meggyilkolt egy idős petőfiszállási nőt 2010-ben.

A táblabíróság aljas célból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a jelenleg 43 esztendős vádlottat. A bíróság döntött arról, hogy a férfi legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott 2010-ben alkalmi munkákból élt, és gyermekkora óta ismerte a későbbi sértettet, egy 66 esztendős, tanyáján egyedül élő asszonyt. A férfi időnként kisebb munkákat is végzett az asszonynál, aki bár számos betegségben szenvedett, de képes volt önmaga ellátására.

A férfi 2010. augusztus 19-én italozás közben elhatározta, hogy pénzt szerez az asszonytól, aki két nappal korábban kapta meg 65 ezer forintos nyugdíját. Elkerékpározott a tanyához, majd a házba belépve a konyhában pénzt követelt, de a sértett nem adott neki. Miután a férfi meglökte, az asszony felháborodásában azt kiabálta, hogy értesíteni fogja a rendőrséget. Ezután a vádlott előbb egy partvissal ütlegelte, majd ollóval, később késsel többször megszúrta az áldozatot. A vádlott fejen rúgta az asszonyt, a nyakára is rátaposott. Az áldozat elveszítette eszméletét, de a férfi tovább ütötte, míg meg nem halt. Utána átkutatta a házat, és magához vett hatvanezer forintot.

A férfit hét évvel később fogták el, miután kirabolt egy a tanyától két kilométerre élő 83 esztendős asszonyt. A szintén egyedül élő nőhöz 2017. szeptember 18-án ment el a pénzszűkében lévő férfi. Egy bicskával fenyegette meg az asszonyt, akinek csak hétezer forintja volt. Ez azonban nem volt elég a vádlottnak. Az asszony azzal állt elő, hogy kér a szomszédtól kölcsön, és a pénzt átadja vádlottnak. A férfi elkísérte, közben megfenyegette az asszonyt, hogy ha bárkinek szól a történtekről, belemártja a kést. Az idős nő azonban elmondta a történteket a szomszédjának, aki értesítette a rendőrséget, akik elfogták a közelben rejtőzködő vádlottat.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét.

A közbiztonság javításáért a késviselés korlátozását kezdeményezi két németországi tartomány kormánya.

Német sajtójelentések szerint Bréma és Alsó-Szászország vezetése a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elé terjesztett közös jogszabálytervezetben széleskörű késviselési tilalmat javasol.

A fegyverviselésről szóló törvény szigorításaként “késmentes” övezeteket alakítanának ki, valamennyi olyan közterületről és közhasználatú magánterületről kitiltanák a késeket, amelyen sok ember fordulhat meg. Ilyenek például a pályaudvarok, bevásárlóközpontok, sétálóutcák, vagy a szórakozóhelyek és oktatási intézmények körüli körzetek.

A jelenlegi szabályozás szerint csak a – rendőrségi szakkifejezéssel – “bűnözéssel sújtott helyeken”, vagyis azokon területeken lehet általános fegyverviselési tilalmat elrendelni, amelyeken kiugróan sok bűncselekmény történik.

Bréma és Alsó-Szászország szerint a kések viselését ennél jóval szélesebb körben kell korlátozni, mert továbbra is magas a késes támadások száma, és ezek a különösen veszélyes bűncselekmények nagyban rontják a lakosság biztonságérzetét.

A tervezet másik fő eleme, hogy a jelenlegi tizenkettőről csökkentsék hat centiméterre a késmentes övezeteken kívül szabadon viselhető kések maximális pengehosszúságát.

Németországban nincsen egységes statisztikai eljárás a késsel elkövetett bűncselekmények nyilvántartására. A töredékes adatok az esetek számának emelkedésére utalnak, a rendőrségi sajtóközleményekben pedig szinte minden nap szerepelnek beszámolók késelésekről. Szombaton például a bajorországi Nürnberg belvárosában történt késelés, az áldozat egy 27 éves férfi, aki életveszélyes állapotban került kórházba, a feltételezett elkövető egy húsz éves fiatalember.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) üdvözölte a kezdeményezést. A késmentes övezetek kialakítása “jó irányba tett lépés” lenne az erőszakos bűncselekmények visszaszorításáért folytatott küzdelemben – nyilatkozott Oliver Malchow, a GdP vezetője. Kiemelte, hogy a késes támadások száma nyilvánvalóan emelkedik, és a folyamat feltartóztatásához a politikának gyakorlatias, “praktikus törvényi szabályozással” kellene támogatnia a hatóságok munkáját.

Pirotechnikai látványelemekben gazdag, több száz katonát felvonultató csatabemutatóval emlékezik Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulójára május 19-én a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség a fővárosi a Kapisztrán téren.

A szervezők közleményükben kiemelték, hogy május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. Mint felidézték, Buda ostroma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.

A 170. évforduló alkalmából május 19-én idén is bemutatják a párbeszédes dramatizált csatabemutatót az Esztrád Színház jóvoltából, Korcsmáros György rendezésében. A megemlékezés erejét a festői budavári környezet és 200 gyalogos és lovassági katona biztosítja – írták a közleményben.

Az előadást a Buzogány toronynál felvett budavári betörés képei előzik meg, amelyet óriáskivetítőn tekinthetnek meg a résztvevők. Eközben a császáriak a helyszínen élőben készülődnek az ellentámadásra, majd a betörés első sebesültjei is megérkeznek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete elé. A betörés után a magyar tüzérek az elfoglalt császári ágyúk segítségével látványos robbantásokkal szemléltetik az osztrák barikád elleni támadást. A visszavert honvédek intenzív tüzérségi és a gyalogsági sortüzet indítanak a császáriak ellen, majd egy végső szuronyroham után a császáriak megadják magukat.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 1991-ben alakult társadalmi szervezet. Fő célkitűzése a magyar katonai hagyományok ápolása, a honvédelmi értékek megőrzése és átadása a jelen, illetve a jövő nemzedékének látványos bemutatók segítségével. A hagyományőrző lovas és gyalogsági katonák, a tüzérségi bemutatók, a nagyszámú robbantásimitáció, a puskasortüzek, a szuronyok, a kardok összecsapása pedig nem csupán a magyar katonai hagyományt eleveníti fel, hanem valódi élményt ad gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt – írták közleményükben a szervezők.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint területeinek elvesztésével nem szűnik meg az Iszlám Állam terrorista szervezet, inkább feltételezhető, hogy más terrorszervezetekhez hasonlóan külföldön, szétszórtan működik majd.

A szakértő azt mondta, az Iszlám Állam által ellenőrzött szír területeket visszafoglalták és a szervezet fő bázisát megsemmisítették a szövetségesek, akik szerint ezzel legyőzték a szervezetet. Rámutatott: egy terrorista szervezetről azonban nem lehet kijelenteni, hogy legyőzték, hiszen egy ilyen szervezetnek nem feltétele, hogy államszerű intézményben működjön.

Hangsúlyozta: a szervezet feltételezhetően nem próbálta meg újraszervezni magát, mivel valószínűleg rájöttek arra, hogy ezzel ismét rengeteg erőt kötnének le feleslegesen, és újabb támadásoknak tennék ki magukat.

A szakértő kitért arra is, hogy a legutóbbi szomáliai amerikai légicsapás, amelyben az Iszlám Állam 13 feltételezett fegyverese meghalt, nem fogja megrázni a dzsihadista szervezetet. Szomáliában hosszú idő óta jelen van az iszlám terrorizmus és gyakran előfordulnak terrormerényletek – tette hozzá Gyarmati.

Az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány körül kialakított demilitarizált ütközőövezetbe történő benyomulás leállítására szólította fel a szíriai kormányerőket Hulusi Akar török védelmi miniszter – jelentette az Anadolu hírügynökség.

Akar az Idlíbbel határos, dél-törökországi Hatay tartományba látogatott, hogy a frontvonal közelében szolgálatot teljesítő török katonákkal értekezzen a szíriai helyzetről. A találkozón részt vett többek között Yasar Güler vezérkari főnök, valamint Ümit Dündar, a szárazföldi erők parancsnoka is.

Akar a megbeszélést követően a sajtónak nyilatkozva azt közölte, hogy a szíriai kormányerők Idlíb tartomány déli részét érő fokozatos támadásai május 6-ával szárazföldi hadműveletbe fordultak át.

Kijelentette egyúttal: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai igyekeznek kiterjeszteni fennhatóságukat Idlíb déli részére, megsértve így a mérsékelt felkelők oldalán álló Törökország, illetve a Damaszkuszt támogató Oroszország között, a demilitarizált övezet létrehozásáról tavaly szeptemberben kötött asztanai (ma Nurszultan) megállapodást.

Akar ugyanakkor arra is felszólította a szíriai kormányerőket, hogy azonnal vonuljanak vissza az idlíbi övezet szerződésben lefektetett határai mögé. A török védelmi miniszter hangsúlyozta: hatásos és határozott intézkedéseket vár Moszkvától annak érdekében, hogy a szíriai rezsim csapatainak támadásai ne ismétlődjenek meg.

Akar rámutatott: Aszad erőinek előrenyomulása a fokozódó humanitárius gondokon túl az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is veszélyt jelent, például a járőrözések során. Törökország továbbra is minden tőle telhetőt megtesz az asztanai egyezményben vállalt kötelezettségei teljesítése, továbbá a térségben élő ártatlan emberek biztonsága és békéje érdekében – szögezte le végül a török védelmi miniszter.

Damaszkusz a múlt héten indított offenzívát Idlíb és Hama tartomány ellen, amelyek a el-Aszad vezette kormány ellen fegyveresen lázadó ellenzék utolsó zárványai, a harcok pedig jelenleg is folynak. Damaszkusz már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Pénteken a lázadó frakciók ellentámadást indítottak, amelyet az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet értesülései szerint az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezet.

Moszkva és Ankara abban állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztja a kormányerőket a felkelőktől. A zóna magában foglalja az Idlíbbel szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a múlt hétig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Az ENSZ Élelmezésügyi Programja (WFP) pénteken arra figyelmeztetett, hogy katasztrofálissá válhat a humanitárius válság Szíria északi és északnyugati részén, ha folytatódnak a térségben az összetűzések.

A Kalocsai Járási Ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy 73 éves uszódi férfival szemben, aki idén februárban szóváltást követően előbb egy fém kályhatisztító kefével, majd egy asztallábbal bántalmazta a meszesi Duna part egyik büféjének vendégét.

A 73 éves uszódi férfi 2019. február 7-én délután a meszesi Duna parton lévő büfében szóváltásba keveredett egy újteleki férfival, mely odáig fajult, hogy 66 éves áldozatát előbb sípcsonton rúgta, majd a büfé kandallójánál lévő fél méter hosszúságú, fém kályhatisztító kefével többször fejen ütötte. Ezután a két férfi a büfé tulajdonosának felhívására távozott, de a szóváltást továbbra sem hagyták abba. A vádlott ekkor a büfé előtt parkoló autójából elővett egy hatvan centis fa asztallábat és azzal a sértettet a karján és a vállán megütötte.

A bántalmazás következtében a sértett mindkét szemöldöke felrepedt, jobb lábszára felületesen horzsolódott, amely sérülések nyolc napon belül gyógyultak. Könnyű testi sértés vétsége miatt a sértett kérte az őt bántalmazó férfi megbüntetését és ennek érdekében magánindítványt terjesztett elő.

A bűncselekmény elkövetését beismerő, büntetlen előéletű férfit az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolja, ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő férfi bűnösségéről a Kalocsai Járásbíróság fog dönteni.

Az Egyesült Államok elvárja Irántól az azonnali és teljes szíriai csapatkivonást, és nem fogja eltűrni, hogy Teherán a saját régiós pozíciójának erősítésére használja az északnyugat-szíriai hatalmi vákuumot – szögezte le James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja a szaúdi tulajdonú pánarab as-Sark al-Avszat című napilapnak adottinterjújában.

Jeffrey hangsúlyozta, hogy Washington gazdasági eszközökkel továbbra is nyomást fog gyakorolni Damaszkuszra annak érdekében, hogy a szíriai vezetés politikai változtatásokat hajtson végre. Kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció nem tartja szükségesnek a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormány leváltását, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Damaszkusz betartsa ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó, 2254-es számú határozatát, amely egyebek mellett előírja az ENSZ égisze alatt tartandó választásokat az országban.

A diplomata elítélte továbbá az arab országban a kormányerők és a lázadó milíciák közt az északi Idlíb és az északnyugati Hama tartományban kiújult harcokat, és tűzszünetet sürgetett.

Hangsúlyozta, hogy Donald Trump már szeptemberben rámutatott arra, hogy Idlíb esetleges megtámadása meggondolatlanság volna, nem pusztán amiatt, hogy egy ilyen offenzíva esetén vélhetően vegyi fegyvereket is bevetnének, hanem azért is, mert a hadműveletek újabb migrációs hullámot indítanának el.

A Fehér Ház vasárnapi bejelentésével kapcsolatban, miszerint Washington a katari al-Udeid amerikai légi támaszpontra vezényelt a többi közt B-52-es nehézbombázókat, illetve az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót, Jeffrey azt felelte, a mostani lépésnek több célja is van. Ezek között megemlítette az iráni fenyegetést és az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelmet.

A héten a döntésről John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az “világos és félreérthetetlen üzenet” Iránnak.

A Damaszkuszhoz hű Szíriai Arab Hadsereg (SAA) és a vele szövetséges orosz csapatok a múlt héten indítottak offenzívát az északnyugat-szíriai Idlíb és az északi Hama tartományban. Pénteken a lázadó frakciók ellentámadást indítottak, amelyet az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet értesülései szerint az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezet.

A múlt héten indított hadműveletekkel a térségben, amely eredetileg része volt a szeptemberben kijelölt demilitarizált ütközőövezetnek, a véres harcok ismét fellángoltak.

Irán a szíriai polgárháborúban – Oroszországgal együtt – Aszad kormányát támogatja, egyebek mellett katonai segítségnyújtással is: a Washington által nemrég terrorszervezetnek minősített iráni Forradalmi Gárda a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta jelen van az országban.

Kazahsztánban az internetszolgáltatók elérhetetlenné tették a Facebook, a Telegram, az Instagram üzenetküldő szolgáltatásokat, a YouTube videómegosztó portált, illetve egy sor helyi lap internetes felületét.

Az Interfax orosz hírügynökség az internetfigyelő NetBlocks nemzetközi civilszervezetre hivatkozva továbbá úgy tudja, “a Twitter és a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatások továbbra is elérhetőek, míg a Telegram a cenzúra elkerülését szolgáló intézkedéseket léptetett életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás asztali számítógépekre és okostelefonokra telepített változatai is működjenek”.

Kazahsztánban az utóbbi hónapokban több alkalommal is blokkolták a közösségi hálózatokat, mivel a helyi hatóságok így akarták elhallgattatni Muhtar Abliazov száműzött máskéntgondolkodót, aki tömegtüntetésekre szólított fel ezeken a hírcsatornákon keresztül.

Az egyes közösségi hálózatokon kívül elérhetetlenné váltak csütörtökön a rus.azattyq.org, az exclusive.kz, a vlast.kz, a holanews.kz hírportálok is. A hatósági cenzúra nem kerülte a regionális lapok honlapjait sem, blokkolták egyebek mellett az Ak zsajik és az Uralszkaja nyedelja internetes felületei is.

A kazah főügyészség felhívást tett közzé, amelyben felszólították az ország lakóit, hogy ne vegyenek részt a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon. A vádhatóság óva intett mindenkit, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. A felszólítást azt követően adták ki, hogy a Kazahsztánban betiltott, Kazahsztán Demokratikus Választása nevű mozgalom tömegtüntetéseket jelentett be május 9-re a nagyobb városokban, köztük Almatiban és a nemrég átnevezett fővárosban, Nurszultanban.

Az Interfax szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a tilalom ellenére aktivisták vonultak ki Almati és Nurszultan utcáira, és közülük többeket őrizetbe vettek a hatóságok.

A 18 milliós lakosú Kazahsztánban tilos a hatóságok engedélye nélkül megmozdulást szervezni. Tavaly májusban Almatiban szervezett kormányellenes tüntetést Muhtar Abliazov egykori bankár, Nurszultan Nazarbajev volt államfő heves bírálója. Akkor többtucatnyi embert vettek őrizetbe. A távollétében hamis vádak alapján elítélt ellenzéki jelenleg Franciaországban él, ahonnan a közösségi oldalakon toboroz kazahsztáni híveket.

Doina Pana volt román erdőügyi miniszter azt állítja, hogy higannyal mérgezték meg, és azt gyanítja, hogy a maffia állhat a háttérben, amelynek az érdekeit sértette az illegális fakitermelés visszaszorításával. A román szervezett bűnözés elleni ügyészség közölte, nyomozást indított az ügyben.

A volt tárcavezető, aki a Mihai Tudose volt szociáldemokrata miniszterelnök kormányában töltötte be 2017-ben a miniszteri posztot, egy televíziós műsorban jelentette ki, hogy tavaly januárban azért volt kénytelen lemondani a miniszteri tisztségről, mert egészségügyi problémákkal küzdött.

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöki tisztségét betöltő politikus elmondta: 2017 őszén kezdte rosszul érezni magát, az orvosok előbb szívproblémákat fedeztek fel nála, kezelésben részesült, de továbbra is rosszul érezte magát. Ekkor toxikológiai vizsgálatra küldték, majd tavaly januárban kiderült, hogy higanymérgezést kapott. Kifejtette, csak lemondása után tett feljelentést a rendőrségen, mert nem akart ártani Románia megítélésének.

Arra a kérdésre, hogy kit gyanúsít bűncselekmény elkövetésével, elmondta, hogy az illegális fakitermelés jelentős visszaszorításával komoly gazdasági érdekeket sértett, és ezért a famaffiára gyanakszik.

A román szervezett bűnözés elleni ügyészség csütörtökön közölte, hogy hivatalból eljárást indít az ügyben ismeretlen tettes ellen.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter bejelentette, hogy nem nyitja meg az olaszországi kikötőket az olasz haditengerészet hajója előtt, amely líbiai vizeken negyven migránst vett fedélzetére egy mentési műveletben.

Salvini kijelentette, hogy egyetlen egy olasz kikötőben sem engedélyezi az olasz hadihajó kikötését. Megjegyezte, hogy az olasz haditengerészet hajójának nem kellett volna líbiai felségvizeken beavatkoznia, mivel itt a líbiai parti őrség végzi a mentési műveleteket. Annak ellenére, hogy a Ramadán időszaka van, a líbiai hatóságok szerdán is több mint kétszáz ember segítségére siettek – hangoztatta az olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt politikusa.

Az olasz védelmi tárca szűkszavú közleményben támogatásáról biztosította az olasz haditengerészetet. A védelmi miniszter Elisabetta Trenta a másik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa, s az M5S az utóbbi hetekben egyre erősebben bírálja Salvini migrációs politikáját, amely az olaszországi kikötők lezárásával állította meg az Olaszországba érkező migrációt.

Salvini azt mondta, a római kormány tagjainak egy irányba kell tartani, “nem lehet, hogy a belügyminiszter lezárja a kikötőket, egy másik (miniszter) pedig összeszedi a migránsokat” — fejtette ki.

Az olasz hadihajó egyelőre továbbra is líbiai vizeken tartózkodik. A védelmi tárca nem közölt információkat a megmentett személyek sorsának alakulásáról.

Ma lesz a Trump-Orbán találkozó és talán kiderül, hogy miben is egyezett meg a két fél a haditechnikai beszerzések terén. Az F-35-ös többször felmerült lehetséges opcióként a Gripenek lecserélésére, azt hiszem 2026 után. A hétvégén belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogy a Pentagon nem tartja valószínűnek a Lockheed Martin terveit, hogy 2025-re 25.000 USD legyen egy repült óra( cost per flying hour) One of the F-35′s cost goals may be unattainable Ez most olyan 44.000 USD/óra áron van, és 2024-re két kormányzati elemzés is 35.000 USD/órára tartja csak elképzelhetőnek a csökkenést (erről szól a linkelt cikk). És mennyibe kerül ugyanez a Gripennél? Egy 2012 IHS Jane's elemzésben 4700 USD/órára becsülték az összeget, míg a F-16 Block40/50-es verziójánál 7000 USD/órára. Ez a képt "legolcsóbb" üzemeltetésű 4. generációs vadászgép talán. 4000 dollár olyan 1,1-1,2 körül van, a F-35 ennek a tízszeresét tudja most repült óránént. Mennyit repülnek a pilóták? Ki mennyit :) Az osztrákok kapcsán hallottam/olvastam egy olyat, hogy a "combat ready" minősítéshez 180 óra kell évenre. Az ennél alapcsonyabb minősítéshez (nevét elfelejtettem), ami ahhoz kell, hogy a háborún kívül mindent megcsinálhass a gépeddel 120 órát kell teljesíteni. Amikor itthon botrány lett a Magyar Nemzetben, hogy a Gripenekkel nem repülnek pilóták mert nincs pénz kerozinra, akkor 80 órára emlékszem. Hány pilóta van a 14 Gripenre? nem tudom pontosan (vagy ha tudnám, leírhatnám?) de 20 biztosan van a 1,5 feles szorzó miatt. Tehát akkor a matek, még ha csak becsléseken és félinformációkon is alapszik és ideáltipikus: 20 pilóta x 120 óra x 1,1 millió forint = 2,64 milliárd forint. Tudom, sok a bizonytalan ebbe az egyenletben, lehet több a pilóta, valószínű több a repült óra költsége (hiszen amit megadnak hivatalosan az mindig PR célokat szolgál, bár ez nem hivatalos hanem szakértői becslés volt) viszont a 120 óra nagyon optimistának tűnik. Aki jobbat tud, játszon el a komentek között a maga verziójával. Írom ezt az egészet azért, hogy jelezzem, nem csak a gépek beszerzése kerül sokba, hanem az üzemeltetés. És a F-35-nál 8-9 szeres lenne mire megérkeznének. (és itt most nyitva is hagyom a kérdést, hogy vajon a fenti repült óra adatokba ki milyen tételeket számolt bele. Az amerikait nem tudjuk, de a svédet igen: üzemanyag, repülés előtti felkészítés és a tervezett időszakos karbantartások költsége a személyügyi kiadásokkal együtt - az angol szövegből nekem úgy értelmeződött, hogy a pilóták költsége - fizetés, stb. - nincs benne)

A Székesfehérvári Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt indítványozta annak a sárbogárdi férfinak a letartóztatását, aki engedély nélkül tartott lőfegyvereket és lőszereket, valamint értékesítette is azokat.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsított lőfegyver engedély nélküli megszerzésével vagy tartásával elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt 2014 – ben történt elítélését követően több alkalommal éles lőfegyvereket és lőszereket szerzett meg és tartott anélkül, hogy azok tartására engedéllyel rendelkezett volna. A gyanúsított a lőfegyverekből és lőszerekből több ízben értékesített is. A rendőrhatóság a terhelt lakóhelyén, valamint élettársánál több lőfegyvert, illetve töltényt foglalt le.

A gyanúsított büntetett előéletű, cselekményét a hasonló bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaidejének hatálya alatt követte el, tekintetében a bűnismétlés reális veszélye fennáll.

A Székesfehérvári Járásbíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően elrendelte a gyanúsított letartóztatását, a döntés végleges.

Oroszország továbbfejleszti védelmi potenciálját, de továbbra is nyitott az együttműködésre más országokkal a terrorizmus, a szélsőségesség és a neonácizmus elleni küzdelemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 74. évfordulója alkalmából megtartott moszkvai díszszemlén.

Putyin “szent feladatnak” nevezte, hogy megvédjék a nagy honvédő háború – a második világháború Szovjetuniót is érintő része – veteránjainak emlékét olyan körülmények között, amikor egy sor országban “meghamisítják a háború eseményeit, példaképként állítják be azokat, akik feledve a tisztességet és az emberi méltóságot, kiszolgálták a nácikat, szégyentelenül hazudnak saját gyerekeiknek és elárulják őseiket”. Az elnök az orosz népet Európa népei fő felszabadítójának nevezte.

A moszkvai díszszemlén 13 ezer katona és 130 egységnyi korabeli és korszerű haditechnikai eszköz vonult fel. Az alacsony felhőzet miatt lemondták az elmúlt napokban Moszkva felett kétszer is elpróbált légi parádét, csakúgy mint két éve. A tervek szerint a Vörös tér felett 74 repülőgép és helikopter húzott volna el.

A nap folyamán katonai díszszemlét tartottak több más orosz városban és a hmejmími támaszponton is, Szíriában.

Csütörtökön a tervek szerint mintegy félezer oroszországi településen vonul fel ismét az úgynevezett Halhatatlan Ezred, vagyis a háborúban elesettek és a veteránok fotóit vivő leszármazottak menete. A moszkvai menetben ezúttal a várakozások szerint egymillióan vesznek majd részt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nagy valószínűséggel közöttük lesz Putyin is, immár harmadik alkalommal.

Az akciót a szervezők idén 110 országra terjesztették ki. Az utódok egyebek között Koppenhágában, Genfben, Rómában, Isztambulban, Lisszabonban, New Yorkban, Manchesterben, Hongkongban és öt izraeli városban vonultak fel csütörtökön, illetve az elmúlt napokban. Este tűzijátékot tartanak a háborúban Hős Város rangot elnyert településeken, valamint az orosz hadsereg és flotta parancsnokságának helyszínén. Moszkvában 16 helyszínen lesz tűzijáték.

A Szovjetunió a történészek becslése szerint több mint 27 millió embert veszített el a második világháborúban.

Az orosz munkaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy az országban a háború 75 495 veteránja él még. A leningrádi blokád túlélői közül 96,3 ezren, a fasizmus gyerekkorú rabjai közül 103,7 ezren, az egykori felnőtt rabok közül 144-en, a rokkantak és veteránok özvegyei közül 240 ezren, az egykori hátországban dolgozók közül pedig 762,6 ezren vannak még életben.