Biztonságpolitika

A közrend védelmére hivatkozva azonnali hatállyal betiltotta a No Surrender nevű motoros klub hollandiai működését egy bíróság, mindössze néhány nappal azt követően, hogy hasonló ítélet született a Hells Angelsre vonatkozóan.

Az ügyben eljáró asseni törvényszék kimondta, hogy a No Surrender fenyegetést jelent a közrendre. Rámutattak, hogy számos tag érintett súlyos bűncselekményekben, amit a szervezet “kultúrája és struktúrája is elősegít”. Ez azt jelenti, hogy még a klub logóját és nevét ábrázoló ruhadarabok viselése is tilos lesz az országban.

A klubnak mintegy harminc helyi szervezete és kilencszáz tagja van Hollandiában. A No Surrender és a Hells Angels mellett a Saturdarah és a Bandidos nevű motoros bandák működését is betiltották korábban Hollandiában. A fellebbezések ügyében még nem született döntés.

Kína segítségével kezdett saját ballisztikus rakétaprogram fejlesztésébe Szaúd-Arábia – közölte helyi idő szerint szerda este a CNN amerikai hírcsatorna három különböző kormányzati forrásra hivatkozva.

A CNN demokrata párti politikusokra hivatkozva hozzáteszi, hogy a Trump-adminisztráció szándékosan titkolta el ezt az információt a Kongresszus elől, amelynek a tagjai nem kormányzati úton szereztek róla tudomást. A hírcsatorna titkosszolgálati értesülésekre célozva arról is beszámol, hogy Szaúd-Arábia a jelek szerint bővítette a ballisztikus rakétaprogram kifejlesztésére irányuló technológiáját, ez pedig akár az atomprogram felé vezető első lépés is lehet.

Noha Szaúd-Arábia már korábban is vásárolt ballisztikus rakétákat Kínától, Rijád egyelőre nem jelezte, hogy maga is ilyen fegyverek kifejlesztésébe kívánna kezdeni.

Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetségének a szóvivője nem reagált a CNN megkeresésére.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma elzárkózott attól, hogy “titkosított hírszerzési anyagokat” kommentáljon, ám egy tisztségviselő a CNN megkeresésére hozzáfűzte, hogy Szaúd-Arábia aláírta az atomsorompó-szerződést és “soha nem akart nukleáris fegyvereket birtokolni”.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Rijád és Peking több területen stratégiailag fontos kapcsolatokat ápol, beleértve azokat a fegyverüzleteket is, amelyek nem sértenek nemzetközi egyezményeket.

Mohamed bin Szalmán, a sivatagi királyság nagy befolyással bíró trónörököse egy tavalyi interjújában már leszögezte: amennyiben Irán nukleáris fegyverre tesz szert, Szaúd-Arábia a lehető leghamarabb követi a példáját.

Tavaly Donald Trump kormánya két engedélyt is adott amerikai vállalatoknak atomerőművekkel kapcsolatos műszaki információk exportjára. Több demokrata párti politikus már akkor bírálta a kiadott engedélyeket, amelyek közül az elsőt a Szövetségi Energiahivatal (DOE) október 18-án állította ki, nem sokkal a szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi nagy port kavart meggyilkolása után. Hasogdzsit – aki egy ideje az Egyesült Államokban élt – október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban közölte, hogy az újságíró egy dulakodás következtében vesztette életét. Sokan bin Szalmánt tartják a felbujtónak, és az eset hatására számos bírálat érte Trumpot, a trónörökössel ápolt szoros kapcsolatai miatt.

Az amerikai elnök többször kifejtette, hogy fontosnak tartja a Washington és Rijád közötti stratégiai szövetséget, kiváltképp Irán térségbeli szerepének kiegyensúlyozása miatt. Elemzők szerint a Washington és Teherán közti feszült viszony miatt a Fehér Ház fokozottabban támogatja az Irán regionális riválisának számító Szaúd-Arábiát, noha Kína az Egyesült Államok kereskedelmi vetélytársa.

Sokan attól tartanak, a mostani lépés kiélezi a közel-keleti fegyverkezési versenyt, amelynek Washington évtizedek óta tartó diplomáciai erőfeszítések segítségével igyekezett eddig határt szabni. A 2018. november 13-án rögzített műholdképek a szaúd-arábiai al-Watah-i rakétaalapon gyanús ballisztikus rakéta gyárat mutatnak. A képet eredetileg a Planet Labs és a Middlebury Nemzetközi Tanulmányi Intézet fedezte fel.

Muaythai képzésen vesznek részt a Magyar Honvédség katonái Budapesten. A többnapos képzés hivatalos megnyitója szerdán volt Budapesten, a zuglói Thai Box Akadémián.

Jakkrit Srivali thai nagykövet beszédében köszönetet mondott a Honvédelmi Minisztériumnak, a Magyar Honvédség Parancsnoksága kiképzési csoportfőnökségének képviselőinek, valamint a zuglói Thai Box Akadémia tulajdonosának Czinke Gábornak, hogy ismét megrendezték a képzést.

A thai külügyminisztérium képviseletében Chaisiri Anamarn beszédében azt hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a muaythai roadshowjukat Magyarországra is elhozhatják. Úgy értékelt ez a sport hozzájárulhat a Magyarország és Thaiföld közötti barátság erősítéséhez. Mint elmondta, a muaythait eredetileg háborúkban alkalmazták, sok évszázadon át fejlődött a sport. Kiemelte: a muaythai nem brutális erőről szól, sokkal inkább önvédelmi technikák elsajátításáról, amelyeket bármilyen korosztály elsajátíthat, férfiak és nők egyaránt.

Azt mondta: a muaythai Thaiföld ajándéka a világnak. Azon dolgoznak, hogy olimpiai sportág is legyen – tette hozzá.

A Magyar Honvédség parancsnokának képviseletében Lippai Péter kiképzési csoportfőnök-helyettes azt mondta, hogy a sportnak hatalmas szerepe van a katonák kiképzésében. Kiemelte: a muaythai-féle harci technikákat a honvédségnél is alkalmazzák. Ráadásul ez a sport – mint megjegyezte – tiszteletre, együttérzésre, odafigyelésre is tanít a harcok során.

Lippai a képzési lehetőségért köszönetet mondott Benkő Tibor honvédelmi miniszternek, a Thai Királyi Hadseregnek, valamint a Fit Club Zuglónak, ahol a képzést tartják.

A zuglói Thai Box Akadémia tulajdonosa, Czinke azt mondta: a Thai Nagykövetség szervezésével 2017 után, idén másodszor szervezik meg az országos szintű képzést. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben lesz folytatás, s köszönetet mondott, hogy a thai nagykövetnek, hogy együtt tudnak dolgozni a muaythai jövőjéért.

Több mint 4400 hüllőt mentettek meg, valamint tucatnyi bűnözőt őrizetbe vettek egy illegális vadkereskedelem elleni nemzetközi akció keretében – közölte az európai uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol).

A Hóvihar fedőnevű, több mint egy hónapon át tartó művelet összesen 22 országot érintett. Az akciósorozatban 4419 élő állatot foglaltak le világszerte, köztük 2703 teknőst, 1059 kígyót, 512 gyíkot és gekkót, továbbá húsz krokodilt, illetve aligátort. A hatóságok emellett kígyó- és krokodilbőrből készült táskákat, pénztárcákat, óraszíjakat, valamint kitömött állatokat is lefoglaltak.

Csaknem kétszáz gyanúsítottat azonosítottak, közülük eddig tizenkettőt vettek őrizetbe, hatot Olaszországban, hatot Spanyolországban.

“Az állatcsempészet volumene jelentősen megnőtt az elmúlt években, olyannyira, hogy mára évente több millió euró értékben hüllők ezreit foglalják le az illetékes európai hatóságok” – mondta Pedro Felicio, az Europol egyik igazgatója.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden ismét kizárta, hogy Törökország visszalép az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától.

A török államfő Isztambulban a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró reggeli imát követően újságíróknak nyilatkozva arra emlékeztetett: az adás-vételről szóló orosz-török megállapodás már megszületett, és Ankara határozottan kitart mellette. Nincs szó róla, hogy Törökország visszalép – fogalmazott.

Az Egyesült Államok és a szintén NATO-tag Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az üzlet miatt, miután az ankarai vezetés számos alkalommal leszögezte, hogy nem hajlandó elállni a beszerzéstől. Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a katonai szövetség képességeiről.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején egy sor megszorító intézkedést helyezett kilátásba Törökországgal szemben. Első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon egyúttal jelezte: akár fel is mondhatja a száz harci repülőgép eladásáról kötött török-amerikai egyezményt, sőt ki is zárhatja Törökországot a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz. Az Egyesült Államok ugyanakkor arra is figyelmeztette Törökországot, hogy az orosz fegyverzet beszerzése veszélybe sodorhatja azt a 3,5 milliárd dolláros üzletet, amelynek keretében Ankara amerikai Patriot légtérvédelmi rendszert vásárolna.

Erdogan keddi nyilatkozatában rámutatott: Törökország a Patriotok ügyében akkor tesz lépéseket, ha legalább annyira kedvező ajánlatot kap Washingtontól, mint Moszkvától. Ankara semmit sem köteles megvásárolni – hangoztatta.

Oroszország várhatóan júliusban kezdi meg az Sz-400-as ütegek leszállítását Törökországnak.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter május közepén tagadta azokat a nyugati híreszteléseket, amelyek szerint Washington arra kérte Ankarát, hogy halassza el az orosz fegyverek leszállítását, amit a török vezetés fontolóra is vesz.

Erdogan a múlt héten mind Donald Trump amerikai, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon, a G20-csoport június végi oszakai csúcsértekezletén pedig személyesen is találkozik velük.

Több mint ötszáz török bíró és ügyész fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amiért a hatóságok őrizetbe vették őket a 2016-os puccskísérletet követően – közölte a törvényszék.

A tájékoztatás szerint 546 panaszos nyújtott be beadványt az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz azt hangoztatva, hogy jogszerűtlenül függesztették fel őket munkájukból és rendelték el máig tartó letartóztatásukat. A hatóságok azzal vádolták meg az érintetteket, hogy tagjai az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara terrorszervezetnek nyilvánított, és amely a kormány szerint a 2016. július 15-i puccskísérlet mögött állt.

Az ügyészek és bírák fellebbeztek a döntés ellen, de kérelmeiket elutasították, a büntetőeljárások így továbbra is tartanak. A felperesek szerint Törökország több cikkét is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, elsősorban a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról szólót.

A nemzetközi bírói testülethez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára.

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat leszámítva csaknem 250 ember halt meg, körülbelül kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 140 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, és tízezreket vettek őrizetbe.

Az EJEB szóvivője elmondta, hogy jelenleg még mintegy 3250 beadvány van a bíróság előtt a történtekkel kapcsolatosan, ehhez jön hozzá az eddig lezárt 29 500 ügy.

Az ezekben a hetekben Magyarországon zajló, a korábbinál nagyobb volumenű és az alkalmazott fegyverrendszerek miatt magasabb kockázati besorolású hadgyakorlatok miatt az egészségügyi biztosítás szintjét is magasabbra kellett emelni. Ennek részeként a napokban két alkalommal is kipróbálták az amerikai erők, hogy milyen eljárás szerint tudják a megfelelő szintű ellátást nyújtani tudó intézménybe juttatni egy esetleges baleset sérültjeit. Ez pedig jelenleg nem lehet más, mint a US Army Medevac UH-60-asaival a budapesti Marina part melletti leszállóhelyre történő légi szállítás, amit kombinálnak az OMSZ mentőautóival, melyek a Honvédkórházig hátralévő 2,7 kilométeren (-golden hour minus 7 mikes-) viszik a sérülteket.

Behelyezkedés nyugatról a Népsziget és az Újpesti-öböl fölött.

Szembetűnő az élettartam során történő esetleges rekonfigurálás szempontjából előnyösebb, kevésbé intruzív FLIR-elhelyezés a bal főfutó előtt oldalt. A vöröskereszt két oldalán a mellső kvadránsok AN/AAR-57-es szenzorai.

Az utóbbi években, ha minden igaz, ugyanerről a placcról repültek a Hungaroringre is a helikopterek, melyeket az átépítésekkel száműztek a Dráva utcai leszállóhelyről.

A járóbeteget szimuláló katonanőt kísérik a mentősökhöz. A főfutó előtt jól látható a Flir Systems Safire szenzortorony.

A gépszemélyzet és a magyar mentősök hordágyon viszik a "sérültet" a Black Hawktól a mentőautókig.

A porfelhős indulás után a fotós számára a hajmosás kényszere a legjobb visszaigazolás ;-)

Zord 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) készen áll arra, hogy Észak-Macedóniát harmincadik tagállamaként köszöntse – közölte Jens Stoltenberg, a katonai tömb főtitkára.

A NATO-főtitkár, valamint a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács tagországainak nagykövetei Szkopjéban tárgyaltak az ország vezető politikusaival, és megállapították, a majdnem három évtizedig tartó macedón-görög névvita lezárását követően már nincsen semmi akadálya annak, hogy Észak-Macedónia NATO-taggá váljon.

Az észak-macedón kormány és a NATO februárban írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor. Eddig 14 NATO-tagállam ratifikálta a jegyzőkönyvet.

A térségbeli országok közül Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Bulgária és Románia is tagja már a NATO-nak, egyedül Szerbia nem kíván csatlakozni egyetlen katonai tömbhöz sem. Oroszország szerint a NATO balkáni térhódítása feszültségekhez és destabilizációhoz vezethet, míg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerint éppen az hozhat tartós békét a korábban sokáig puskaporos hordónak tartott térségben, ha minden országa a NATO-tagjává válik.

Stoltenberg szkopjei sajtótájékoztatóján hétfőn méltatta mindazokat a reformokat, amelyeket Észak-Macedónia az utóbbi időben megvalósított, különös tekintettel a biztonság és a védelem területén. Mint mondta, az észak-macedón intézmények megbízhatóak, és együtt tudnak működni a NATO-tagországok intézményeivel.

Reményének adott hangot, hogy a NATO elvárásoknak megfelelően az ország hamarosan a bruttó hazai termék egy százalékáról két százalékra emeli a védelemre szánt költségvetési eszközöket. Szkopje tervei szerint erre várhatóan 2024-ig sor kerül.

Észak-Macedónia már a névváltoztatása előtt is egyik legfontosabb stratégiai céljaként jelölte meg a NATO-csatlakozást, a névvita lezárását követően pedig karnyújtásnyira került ettől a céltól.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A szkopjei kormány február 12-én jelentette be, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és az alkotmánymódosítás nyomán ezentúl hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják az országot.

Magyarországon tovább javult a közbiztonság – jelentette ki a belügyminiszter kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, Pintér Sándor elmondta, 2020 januárjában is lesz fizetésemelés a rendvédelmi ágazatban, de a mértékéről még nincs döntés.

Pintér Sándor szokásos évi miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy tavaly is olyan eredményeket értek el, amelyek azt bizonyítják, hogy a Belügyminisztérium, valamint a közrendért és közbiztonságért felelős többi szerv jó munkát végez. Míg 2010-ben csaknem 430 ezer, 2018-ban 178 ezer volt a bűncselekmények száma – emelte ki.

A rendőrség munkájával a lakosság is elégedett, “a rendőrkép pozitív” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az állampolgárok kilencven százaléka úgy látja, a rendőrök “teszik a dolgukat”, nyolcvan százalékuk pedig emberségesnek és rátermettnek is tartja őket. A rendőrök a honvédséggel együtt a legmagasabb presztízsű társadalmi intézmények között vannak, megelőzve a bíróságokat, az egyházakat és a parlamenti pártokat is – fejtette ki.

A tervekről szólva elmondta: július elsején megkezdi működését az idegenrendészeti szervezet, 2022-ig szeretnék elfogadni a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, az Alkotmányvédelmi Hivatal új bázisát a harmadik negyedévben átadják, fejlesztik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és további informatikai fejlesztések is lesznek.

Kiemelte: a Nemzetbiztonsági Felügyelet munkájának köszönhetően nem volt olyan támadás magyar infrastruktúrák ellen, amelyre ne tudtak volna megfelelő választ adni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is megfelelő módon tevékenykedett. A káresemények száma nem csökkent, de az önkéntes tűzoltókkal való együttműködés segítette az oltás gyorsaságát – közölte a miniszter. Beszámolt arról is, hogy tovább bővítették az ingyenes kéményseprés lehetőségét.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) első teljes évének tevékenységéről azt mondta: a szervezetnek köszönhetően a rendőrség munkája gyorsabb, célirányosabb lett. A nyomozások eredményessége egyes bűncselekménytípusoknál mintegy nyolcvan százalékos, az életellenes bűncselekményeké pedig a száz százalékhoz közelít.

A közfoglalkoztatottak (közmunkások) száma 2013-ban 240 ezer körül volt, azóta azonban elindult a gazdasági fejlődés, és a számuk 120 ezerre csökkent – mondta, hozzátéve: remélik, hogy ez a tendencia folytatódik.

Sikerült hatékonyan és eredményesen visszaszorítani a migrációt, úgy hogy minden hazai és nemzetközi jogszabályt betartottak, és a tevékenységüket már külföldön is egyre jobban elismerik – mondta a miniszter.

A tárca jogszabályalkotásaival kapcsolatban is kiemelte, hogy a migrációt megfelelő módon szabályozták, továbbá jelentős fizetésemelést hajtottak végre a rendvédelmi ágazatban.

Elmondta, hogy a rendvédelmi életpályamodellt nem tekintik befejezettnek. A miniszter a drogpolitikával kapcsolatban azt mondta, sokan vannak – jellemzően az alacsony fizetésből élők -, akik olyan pszichotróp anyagokat használnak, amelyeket más céllal gyártottak, ráadásul sokkal károsabbak, mint bármely más drog. Az ilyen szereket a piacról kiirtani nem lehet – közölte Pintér.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az unió védelmét és biztonságát szolgáló európai katonai mobilitás javítása érdekében a katonai műveletek kiadásainak áfamentességét javasolta.

A Európai Unió tagországai védelme érdekében 2017 végén állapodott meg a NATO-val arról, hogy a katonák és felszereléseik gyors mozgatását gátló minden jogi és technikai akadályt leküzdenek, és lehetővé teszik korlátlan mobilitásukat külső vagy belső fenyegetettség esetén.

Federica Mogherini a 2018 márciusában elfogadott cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentésében közölte, a katonai érdekeket kiszolgálni képes, már meglévő, de most polgári célokra használt transzeurópai közlekedési hálózat számba vételének folyamata végéhez közeledik. Ez lehetővé teszi az unió 2021 és 2027 közötti, hosszú távú költségvetésében javasolt kettős felhasználású, katonai és polgári célokat is szolgáló infrastruktúra 6,5 milliárd eurós (egy euró mintegy 320 forint) fejlesztését.

A jelentés szerint megállapodás született a kettős célú (katonai és politikai) kezdeményezések finanszírozásáról is. Ennek keretében az 50 százalékos társfinanszírozási arány legalább 13 milliárd euró ráfordítását teszi lehetővé a katonai mobilitást biztosító műveletekre és intézkedésekre – közölte.

Mint írta, a megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós tagállamok önálló döntéshozatalát, és nagyban hozzájárul a határokon átnyúló katonai műveletek engedélyezési eljárásának optimalizálásához, amelyek célja a katonai mozgások harmonizálása az EU-ban. Hozzátette, a tagállami együttműködés már a megállapodás első évében lehetővé tette a vámeljárások egyszerűsítését, valamint a jogi szabályozás katonai igényekhez való igazítását.

A katonai mobilitás érdekében szükség van annak biztosítására, hogy a megfelelő erők, a megfelelő felszerelés a megfelelő időben és a megfelelő helyen legyen – emlékezetett a főképviselő.

Vádat emelt a Dunakeszi Járási Ügyészség két férfival szemben, aki magát gázszerelőnek kiadva 151 idős embertől csalt ki pénzt – tudatta Szabó Ferenc Pest megyei főügyész.

A közlemény szerint a bűnügy vádlottja két miskolci férfi. Apa és fia 2017 januárja és 2018 áprilisa között tévesztett meg embereket. Jellegzetes formaruhában, nyakukban arcképes igazolvánnyal kopogtattak a lakások ajtaján, azt állították, hogy a gázkészülékeket kell ellenőrizniük. Miután a sértettek beengedték őket, felületesen szemrevételezték a berendezéseket, majd felsorolták a lakóknak azokat az alkatrészeket, amelyeket egy törvényi előírás szerint haladéktalanul le kell cserélni.

A vádirat szerint azt mondták, hogy ezt a munkát csak az ő cégük végezheti el, és szerződést is aláírattak a sértettekkel, majd az előleget azonnal készpénzben elkérték.

A két férfi Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken, valamint fővárosi kerületekben 151 embertől csalt ki 10 ezer forinttól 74 ezer forintig terjedő összeget előlegként vagy munkadíjként. A két férfinak gázszerelői szakképzettsége sem volt – olvasható a közleményben.

Jelentős mennyiségű haditechnika, sok katona és vadászrepülőgépek bevetésével megkezdődtek hétfőn az erdélyi Nagysinken (Cincu) a Saber Guardian 2019 (SG19) elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat-sorozat romániai manőverei.

A főleg Románia, illetve részben Magyarország és Bulgária területén zajló, hat NATO-tagállam és partnerország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Magyarország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok) nyolcezer katonájának részvételével megszervezett gyakorlatsorozatot az amerikai szárazföldi erők európai parancsnoksága és a román szárazföldi erők vezérkara hangolja össze.

Az SG19-t több NATO-tagállam és partnerország nemzeti szintű hadgyakorlattal egészítette ki, így ebben az időszakban ténylegesen 16 ország 13 500 katonája felkészültségét ellenőrzik – mondta a nagysinki megnyitón Dorin Ionita tábornok, a román egyesített haderő parancsnoka.

Joe Jarrard tábornok, az Egyesült Államok szárazföldi erőinek európai parancsnok-helyettese szerint az SG19-en idén 5400 amerikai katona vesz részt, a hadgyakorlat célja pedig a tagállamok és partnerországok katonái közötti együttműködés és összhang erősítése. “Ezeknek a gyakorlatoknak nagy hasznát fogjuk venni, ha ennek a térségnek a megvédésére kényszerülünk” – idézte az amerikai tábornokot a román Agerpres hírügynökség.

Június 24-ig Románia öt lőterén és számos külső helyszínen rendeznek éleslövészetet, harcászati terepgyakorlatot, nappali és éjszakai vízi átkelést és sebesültmentési gyakorlatot. A defense.ro román szakportálon közzétett összefoglaló szerint a SB19-re a második amerikai harckocsizó ezred katonái érkeznek Németországból.

A Saber Guardian hadgyakorlatot 2013-tól 2017-ig évente szervezték meg Bulgáriában, Romániában vagy Ukrajnában, azóta pedig kétévente rendezik.

Az Agerpres múlt heti közlése szerint péntekre virradóra egy orosz katonai hajó indult a szevasztopoli kikötőből a bolgár felsővizek felé, hogy megfigyelje azokat a nemzetközi hadgyakorlatokat, amelyeket május és június hónap folyamán Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában és Észak-Macedóniában szervez a NATO.

Kína vizsgálatot indít a FedEx amerikai globális szállítmányozó vállalat ellen azt követően, hogy a Huawei Technologies kínai technológiai nagyvállalat csomagjait engedély nélkül “eltérítették” – számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

A vizsgálatot a kínai hatóságok azzal indokolták, hogy a FedEx a gyanú szerint súlyosan megsértette kínai ügyfelei jogait és érdekeit, ezzel pedig megszegte a Kínában érvényes vonatkozó jogszabályokat.

A Huawei a hét elején azzal vádolta meg a FedExet, hogy beleegyezése nélkül megváltoztatta csomagjaik útvonalát. A Huawei beszámolója szerint a Japánban feladott csomagjaikat a kínai irodáik helyett a cég amerikai címére kézbesítették, ráadásul két másik, Vietnamban feladott szállítmányukat is átirányították az Egyesült Államokba az eredetileg megjelölt szingapúri és hongkongi címekre történő kézbesítés helyett.

A FedEx még kedden közzétett egy bejegyzést a Weibo kínai mikroblogon, amelyben elnézést kérnek a Huaweitől a hibásan kézbesített csomagok miatt. A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy semmilyen kívülről érkezett utasítás nem állt az ügy hátterében.

Vang Suo-ven kínai kereskedelmiminiszter-helyettes egy vasárnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Kína továbbra is szívesen látja azokat a külföldi cégeket, amelyek a törvényeket betartva működnek. Hozzátette: a külföldi befektetésekre vonatkozó új törvény is épp arra az alapelvre épül, hogy a külföldi vállalatok a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesüljenek.

Ma Csün-seng, a kínai posta elnöke vasárnap a CCTV kínai állami televíziónak az üggyel kapcsolatban elmondta: a hatályos törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a szállítmányozó vállalatoknak a feladó által megjelölt címre és az általa megjelölt címzettnek vagy meghatalmazottjának kell kézbesítenie a feladott csomagot. Amennyiben egy vállalat ezt a szabályt megszegi – tette hozzá, – azzal jogsértést követ el az ügyfelével szemben, ilyen esetben pedig a postafelügyeleti szerveknek jogukban áll vizsgálatot indítani.

Ma hangsúlyozta: semmilyen szállítási cég sem gátolhatja a futárszolgáltatás akadálytalan működését “nem kereskedelmi okok” miatt.

Az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus egyik legújabb fejleményeként a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy listát állít össze azokról a külföldi vállalatokról, szervezetekről és személyekről, amelyeket megbízhatatlannak tart, mert kárt okoztak kínai vállalatoknak.

A “megbízhatatlan entitások listájára” azok kerülnek fel, akik semmibe veszik a piaci szabályokat és a szerződések szellemét, nem kereskedelmi okokból akadályoznak beszállítókat termékeik kínai vállalatoknak való eladásában, valamint súlyosan sértik kínai vállalatok legitim érdekeit és jogait.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium előzőleg, május közepén tette feketelistára a Huaweit és 68 leányvállalatát, amelyek így amerikai kormányzati engedély hiányában nem vásárolhatnak termékeket és szolgáltatásokat amerikai cégektől.

A Saber Guardian 2019 keretében sora kerülő Breakthrough tűztámogatási gyakorlat kombinált amerikai éleslövészeti napját kísérhettük figyelemmel tegnap a körös-hegyi figyelőtől. A Németországban állomásozó 12. Helikopterdandár (12th CAB) és a 2. Páncélos Felderítő Ezred (2nd Cav) erői látványos ízelítőt adtak képességeikből, a honvédség fejlesztését figyelemmel kísérők számára is megszívlelendő tanulságokkal szolgálva, már ami a műveleti önállóság összetett feltételrendszerét illeti.  

A  2nd Cav tüzérosztályánának célfelderítő (TA) szekciója igen látványosan a körös-hegyi figyelő elé telepítette le Humvee hordozta syracuse-i TPQ-50 LCMR(V)3 (röviden Q-50) kőnnyű, aknatűzfelderítő lokátorát - az álcahálógombolyag terjedelme alapján körülötte akár egy komplett tüzérségi vezetési pont is elhelyezkedhetett. Erről a magaslatról kitűnő, teljes röppályás rálátás (LOS) kínálkozott a lőtér keleti peremén, illetve a nyugaton a "0" pont felett települt aknavetősök és tarackosok tüzére. 

A 196-os magassági ponton, az Öskü-Hajmáskér út, illetve a vasútvonal déli oldalán dolgozott ez a HMMWV-re telepített, nyilvánvalóan légvédelmi célú, de korábban a LégierőBlogger által még soha nem látott radar. Adatot egyelőre nem sikerült róla fellelni, de ránézésre egy izraeli Elta 2106 ATAR primer és egy amerikai TPX másodlagos kombójának tűnik.

Három, vezetési pontként összetolt Stryker, a mobil Satcom csatlakozásra épülő Warfighter Information Network - Tactical (WIN-T) Increment 2 rendszerrel, amivel a szabdalt terepen szétszórt alegységek szélessávú összeköttetésének biztosításában tett jelentős előrelépést a US Army. 

Lövészet a látvány kedvéért, egyvonalban a fotósok "harcrendjével". Ebben a pillanatban a hátul lévő Longbow 30-as ágyúja tüzel. 

Ezek pedig a 70 milliméteresek, már onnan indítva, ahonnan az iskolalövészeti protokoll követeli. A címben említett Fürge Sárkány gyakorlat (Agile Dragon) alkalmával 2002-ben, akkor még AH-64A változatokkal is kísértetiesen hasonló lőfeladatokat repültek, persze akkor a célátadás lehetőségei jóval szűkebbek voltak a mostaninál. A rakétablokkon átnézve látszik, hogy a jobb üres, a balban viszont még van pár darab. A tűzkiváltások zöme függeszkedésből, földközelből történt, ahogy itt is....

...de volt ugrásból...

...végrehajtott tűzcsapás is. Itt a széttartásból azért látszik, hogy a Hydra 70 is területfegyver, akárcsak más NIR-ek.

Éjszaka. A 30'' expozíción kivehető a függeszkedő helikopter apró mozgása, a kirepülő két 70 milliméteres rakéta hajtóműveinek távolról sem egyenletes égése, majd a tüzelési pozícióját otthagyó Apache repülési pályája. 

Zord

Az elmúlt években új katonai fenyegetettségek jelentek meg a világon – mondta a honvédelmi miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságban.

A testület ülésén Magyarország biztonság és védelempolitikájának jövőjéről tartott beszámolót Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója.

Benkő arról beszélt, Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években gyorsan változott. A Nyugat-Balkánon továbbra is nagyon instabil a helyzet, az elmúlt napokban például Koszovóban a KFOR-ban szolgáló magyar alegységet is kirendelték a biztonság fenntartására; Ukrajnában pedig még mindig háborús helyzet van – fejtette ki.

Hozzátette, a Közel-Keleten és Afrika északi régiójában számos instabil állam van. Ezért is vezénylik ezen térségekbe is a katonákat, hogy a gondokat ott kezeljék, ahol a probléma forrása van, és megakadályozzák, hogy az emberek elhagyják otthonukat – magyarázta.

A NATO – mint kiemelte – két fő veszéllyel számol, a keleti (orosz) fenyegetettséggel és a déli fenyegetettséggel. A keleti fenyegetettség ellen Magyarország részt vesz a Balti államok védelmében is, egyebek mellett a Balti légteret is a Magyar Honvédség Gripenjei védik.

A miniszter úgy folytatta: több stratégiai kihívás is megjelent, amelyek következményét nem lehetett látni, ilyen a Krím-félsziget orosz annektálása, vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet megjelenése. Benkő a déli fenyegetettség kapcsán kiemelte az illegális migráció veszélyét.

A romló biztonsági környezetet figyelembe véve, felértékelődik a kollektív védelem fontossága, a NATO-nak nagyobb súllyal kell megjelennie. Ehhez a közös tehermegosztás kiemelten fontos – emelte ki a miniszter, hozzátéve: minden ország köteles olyan katonai képességet fenntartani, amely garantálja az ország biztonsági helyzetét és megfelel a NATO elvárásoknak. Ennek tükrében Magyarország is eltökélt, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát védelemre fordítsa. Ennek keretében készült el a honvédelmi és haderőfejlesztési program is, amely tíz évre határozza meg a feladatokat, magába foglalja a haditechnikai eszközök cseréjét, a személyi állomány kiképzését is felkészítését is.

Szólt arról, hogy a NATO kihívásaira való reagálás érdekében magyarországi elhelyezéssel közép-európai hadosztály szintű parancsokságot hoznak létre Székesfehérváron. Szintén Magyarországon létrehozzák a különleges műveleti erők regionális központját is Szolnokon.

Kiemelte továbbá, hogy Európa biztonságáról az európai országoknak kell gondoskodnia. Ezt a célt szolgálja az állandó strukturált együttműködés (PESCO) is, ami az európai képességhiányok fejlesztését célozza. Magyarország jelenleg 15 PESCO projektet követ – közölte a miniszter.

Sztáray elmondta, keletről hibrid elemekkel tarkított, de mégis inkább katonai kihívás van jelen, míg délről az asszimetrikus hadviselésre jellemző kihívások jelentek meg.

A terrorizmus kapcsán kiemelte, a NATO-nak és az EU-nak is arra kell törekednie, hogy a helyben lévő erőit erősítse meg, megfigyelje a térséget, segítse a terrorizmussal sújtott országokat. Külön kiemelte, hogy 2015-ben Magyarországon is erőteljesen érzékelni lehetett a déli fenyegetettséget, a migrációs helyzet nyomán. Az európai terrortámadások kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy vagy többedik generációs bevándorlók voltak az elkövetők, vagy a nagy és ellenőrizetlen migrációs nyomást használták fel, hogy Európába jussanak.

Beszámolt arról is, hogy a közös kül- és biztonságpolitikáról, s abban Magyarország stratégiai céljairól tanulmány is készült. Ebben kitérnek például arra, hogy Nagy-Britannia unióból való kiválása milyen terhet ró a bennmaradó tagállamokra, s hogy az uniós képességfejlesztés összhangban legyen a NATO-s képességfejlesztéssel. Megemlítik azt is, hogy létre lehet-e hozni önálló uniós katonai egységet.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet által készített tanulmányról az intézet igazgatója számolt be részletesen. Ugrósdy Márton elmondta, ebben azt vizsgálják az uniós védelmi kezdeményezések hogyan alakulnak a jövőben.

A NATO és az EU kapcsolatának vonatkozásában rámutatnak arra, hogy a NATO-nak és az EU-nak eltérőek az érdekei. Megállapították azt is, hogy ha az amerikaiak nélkül kellene európai erőket állomásoztatni, arra az EU csak korlátozottan lenne képes.

Ugrósdy szerint a közös európai haderő felállítása sok kérdést vet fel. Úgy értékelt, hogy az a nemzeti szuverenitás egy részének feladását jelentené, de a legnagyobb akadályt az unió szerződések újratárgyalása jelenti.

A szakértő is kiemelte, hogy Európa biztonsági környezte nem kedvező, keletről, délről egyre több kihívás jelent meg. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy mivel eltérőek a fenyegetettség percepciók, nehéz a közös fellépés. Kérdés, hogy a következő években mi lesz a fókuszban, a Nyugat-Balkán, Észak-Afrika, Oroszország esetleg Kína.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a NATO elmúlt öt éve újjászületési időszak volt, a szövetség “feltámadt”. Az EU biztonsága kapcsán komoly fejleményként értékelte a PESCO létrejöttét. A védelem- és biztonságpolitika nemzeti ügy – jelentette ki a bizottsági ülés végén a testület elnöke, aki külön örömét fejezte ki, hogy e téren az elmúlt évtizedekben fenn tudták tartani a pártpolitikai konszenzust.

Polgárőrök is segítik szombattól a határvédelmet, a román-magyar határszakaszon Kiszombor és Nagylak térségében rendőrökkel közösen járőröznek – közölte a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség.

Batiz István megyei elnök közölte, a feladatban tizenhárom polgárőr egyesület vesz részt június 15-ig. Az önkéntesen jelentkező polgárőrök este hattól reggel hatig rendőrökkel közösen, rendőrségi gépkocsival látják el a szolgálatot.

A járőrök Kiszombor, Tiszasziget és Makó között az államhatáron, a határátkelőhely területén, valamint a Maros folyónál járőröznek, illetve minden egyéb olyan területen, ahol rendkívüli határesemény történik, illetve azonnali rendőri reagálás válik szükségessé.

Szombattól a Magyar Honvédség munkatársai ismét részt vesznek a határőrizeti feladatok ellátásában. Három hónapig váltásonként kétszáz katona vesz részt a határőrizetben. Összességében ezer katona lát el támogató feladatokat a magyar-szerb határon a rendőrség irányítása mellett

A Békéscsabai Járási Ügyészség két rendbeli dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és egy rendbeli kísérlete miatt kezdeményezte egy 58 éves, egy 36 éves és egy 31 éves jászkiséri férfi letartóztatását, akik számlájára több kábellopás írható.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak 2019. május közepén lopási szándékkal utaztak el egy furgonnal Jász-Nagykun-Szolnoki megyei lakóhelyükről a Békés megyei Mezőkovácsházára. Mezőkovácsházán az Árpád utcán felemeltek több, betonból készült aknafedelet, majd az aknákban átfutó, rézből készült távközlési földkábeleket bekötési pontjaikon elvágták, a földből kihúzták, majd a gépkocsival elvitték azokat. A gyanúsítottak összesen közel 2 km hosszúságú földkábelt loptak el 3,8 M Ft értékben.

A gyanúsítottak korábban is követtek el ugyanilyen módszerrel kábellopásokat: 2019 márciusában a Bács-Kiskun megyei Kiskőrösről, a Petőfi utcából loptak el 225 méter hosszúságú földkábelt 113.000.-Ft értékben, míg 2019 januárjában Debrecenben, a Kossuth utcában futó földkábelt vágták át azzal, hogy azért később visszamennek, erre azonban nem került sor, mivel a távközlési szolgáltató a kábel átvágásával okozott üzemzavart észlelte és a hibát kijavították.

A kényszerintézkedés kezdeményezésére a bűnismétlés veszélye miatt került sor. A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója mindhárom gyanúsított letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A nemzeti doppingellenes szervezetek és a nyomozóhatóságok minden korábbinál átfogóbban működnek együtt a tiltott teljesítményfokozó szerekkel kapcsolatos kereskedelem felszámolásában.

A közös munka megerősítéséről azon a hétfői – a témában eddig egyedülálló – budapesti nemzetközi konferencián állapodtak meg, amelynek a Magyar Antidopping Csoport (MACS) volt a házigazdája, témája pedig a hatósági együttműködés összefogása volt a dopping terjesztésével szemben.

A magyar nemzeti doppingellenes szervezet feladat- és jogkörét ellátó MACS a tanácskozást a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA), az ügynökség által akkreditált seibersdorfi laboratóriummal, az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Unió szervezett bűnözés elleni ügynökségével, az Eurojusttal és a közép-európai országok nemzeti doppingellenes szervezeteivel együtt rendezte meg. Közreműködött a doppingellenes harcban résztvevő valamennyi magyar hatóság: az Emmi sportállamtitkársága, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.

A Magyar Sport Házában lezajlott zártkörű tanácskozás után a MACS, az ORFK, a WADA az Europol és az Eurojust képviselői nemzetközi sajtótájékoztatón értékelték a szakmai összejövetelt, kiemelve a dopping terjesztésének megállításával kapcsolatos teendők összehangolásának fontosságát.

Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője elmondta, hogy szervezetük másfél évtizedes működése alatt 45 610 mintavételt végzett 130 sportágban, 89 országban, hazai és külföldi megrendelésre. Hozzáfűzte, nagyon nagy számról van szó, de sajnos nem lehet a doppingolási kedv visszaszorulásáról beszélni. A harc hatékonyabbá tétele megkívánja az eddiginél is szorosabb összefogást a hatóságokkal, a szigorúbb fellépést mindenek előtt azokkal szemben, akik gyártják, terjesztik, értékesítik a doppingot. Konklúzióként pedig azt fogalmazta meg, hogy “kommunikálni, együttműködni, együtt gondolkodni és összehangolni a tevékenységet, ez a legfontosabb”.

Csákó Ibolya rendőr alezredes arról beszélt, hogy egyre nagyobb hatékonysággal dolgoznak, és elmondta, hogy illegális doppinglaboratóriumot is derítettek már fel Magyarországon.

Mathieu Holz, a WADA vezető nyomozója elmondta, hogy náluk tizenegy ember foglalkozik a doppingkereskedelem elleni feladatokkal, és a nyomozati, felderítési tevékenységükben Európára fókuszálnak.

Ivanics Gábor ügyész arról szólt, hogy a számítógépek világában “online a legkönnyebb beszerezni a teljesítményfokozó szereket”. Már önmagában ezért is nagyon fontos minden olyan kezdeményezés, amely az Európai Unión belüli bűnügyi együttműködést elősegíti – emelte ki.

Az Európai Központi Bank (EKB) kedden forgalomba hozta az új és továbbfejlesztett biztonsági elemekkel ellátott száz, illetve kétszáz eurós bankjegyeket, amelyekkel teljessé vált az Európé-sorozat.

Az EKB honlapján olvasható közlemény szerint a szatellit hologramnak és a továbbfejlesztett smaragdzöld számnak köszönhetően a bankjegyeket még nehezebb lesz hamisítani. A bankjegyeken új, innovatív biztonsági elemek találhatók, amelyek könnyen ellenőrizhetőek a “tapintás-szemügyre vétel-mozgatás” módszerrel. A bankjegyet megmozgatva az ezüstös csík tetején megjelenő szatellit hologramban apró ? jelek mozognak a szám körül, amelyek közvetlen fényben tisztábban kivehetők.

Az ezüstös csíkon Európé arcképe, az építészeti motívum és egy nagy ? jel is látható.

Az új 100 eurós és 200 eurós bankjegyek magassága megegyezik az 50 euróséval, ami megkönnyíti gépi kezelésüket, feldolgozásukat. A pénztárcákban is jobban elférnek, így kevésbé lesznek kitéve a kopásnak. Az 50 eurós és a 20 eurós után a 100 eurós a harmadik leggyakrabban használt bankjegy. A 100 és a 200 eurós iránti kereslet folyamatosan nő, az előbbinél évi 7,6 százalékos, az utóbbinál 8,6 százalékos ütemben.

Az első sorozat 100 és 200 eurós bankjegyei a többi címlethez hasonlóan továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak. Párhuzamosan lesznek forgalomban az új bankjegyekkel, és fokozatosan lesznek bevonva. A közös európai fizetőeszköz második sorozata a kontinens névadójáról, a görög mitológiában szereplő Európéról kapta nevét, és a 2002-ben forgalomba hozott első euró bankjegycsalád folyamatos leváltására szolgál. Az új euróbankjegyek még az első sorozatnál is tartósabbak, így ritkábban kell őket cserélni. Az Európé-sorozat első négy címlete – 5 euró, 10 euró, 20 euró és 50 euró – rendre 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2017-ben került készpénzforgalomba.

Az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy az 500 eurós bankjegy kibocsátását leállítja, de az első sorozatból való 500 eurós bankjegy továbbra is törvényes fizetőeszköz marad.

Néha visszahallom, hogy az amerikaiak Koszovóba nem a premier erőiket (hogy finoman fogalmazzak) küldik a KFOR-ba, de sosem hallok konkrétumokat. Bár azt is meg kell jegyezzem, hogy talán egy ilyen egységnek a harcértéke még mindig paritásban van/lehet egy bármelyik európai ország hasonló, nem első-lépcsős alakulatával. Jelenlég még az amerikaiak adják a KFOR legnagyobb erejét, de két (keleti és nyugati) harccsoport közül is ők adják az egyiket, és e két harcoló erő mellett ugye még ott vannak a magyarok, amelyek - ha jól emlékszem - egy zászlóaljnyi erővel adják a KFOR parancsnok közvetlen alárendeltségében működő, szintén harcoló egységet. Igen megnéztem: Harcászati Tartalék Zászlóalj (KTRBN - KFOR Tactical Reserve Battalion). Megnézhetném, de lusta vagyok, hogy a jelenlegi létszámmal 4. vagy 5ik legnagyobb hozzájáruló nemzet vagyunk, és arra sem emlékszem, hogy már megemeltük a létszámot, vagy még csak tervezzük. De a végén valahol 500 körül fogunk járni, amivel szerintem a végén top 3-ban leszünk. USA, olasz, osztrák, magyar a sorrend februári adatok alapján (mégis megnéztem). Top 3-ban lenni már azt is jelenti, hogy akár KFOR paracsnokot is adhatunk és ahogy hallottam tervek is vannak rá. A vezetés főként olasz, amerikaiakról nem nagyon hallottam. Magyar parancsnok-helyettes már 2015 óta van, az első talán Korom tábornok volt, aki ma a már a Honvédség parancsnoka. 201nemtudomhányban még volt szerencsém meglátogatni az első vagy második váltást, amikor még csak egy századot adtunk a KFOR parancsnok harcászati tartalék zászlóaljából, portugál parancsnokság alatt, nagyon érdekes dolgokat meséltek, és még voltak is akciók Észak-Mitrovicában. Visszatérve az amerikaiakhoz és a cikkhez, amit meg akarok osztani, a lényeg, hogy itt most benne van, hogy melyik alakulat van éppen Koszovóban: Hawaii National Guard’s 25th Infantry Brigade Combat Team. Képzeljük el Hawairól Koszovóba? Az mekkora váltás már és kilenc hónapon át. És mind vagy majdnem mind civil hátterű katona, mint nemzeti gárdista. Érdekes, nem?