Biztonságpolitika

Magyarország elkötelezett amellett, hogy véget vessenek a büntetlenség “elfogadhatatlan és botrányos” gyakorlatának, amely a háborús konfliktusok során a nők és lányok ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket jellemzi világszerte – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a pénteken Oslóban e témában rendezett nemzetközi konferencián.

A politikus elmondta: a magyar kormány 12 millió forintot ad a Nemzetközi Vöröskeresztnek és az ENSZ nőjogi szervezetének annak érdekében, hogy segíteni tudják a konfliktusövezetekben szexuális erőszak áldozatává vált nőket és gyerekeket, akiknek a támogatására kiemelt figyelmet kell fordítania a nemzetközi közösségnek a konfliktusok lezárulása után.

A nemzetközi konfliktusok során a védtelen emberek – elsősorban a nők és a lányok – elleni erőszak egyre nagyobb méreteket ölt, és gyakorlatilag következmények nélkül marad. Minden konfliktus úgy ér véget, hogy a bűnösök felelősségre vonása a legritkább esetben történik meg, ami arra bátorítja a bűncselekmények elkövetőt, hogy tetteiket újra megismételjék – fejtette ki Szijjártó.

A miniszter megjegyezte: mivel sajnos Magyarországnak is van erről tapasztalata még a múlt századból, ezért világossá akarja tenni, hogy feltétlenül következményekkel kell járnia minden egyes emberiesség elleni bűncselekménynek, amelyet nemzetközi fegyveres konfliktusok során követnek el. Ennek érdekében a magyar kormány szorgalmazza, hogy jöjjön létre stabil és erős nemzetközi jogi mechanizmus, amely véget vethet a büntetlenség kultúrájának. Magyarország ennek érdekében szorosan együttműködik Norvégiával – mondta.

A norvég kormány hírügynökségi jelentések szerint több mint százmillió euróval támogatja a következő két évben a humanitárius válságok során elkövetett szexuális erőszakkal szembeni küzdelmet.

Öt lőfegyvert, 120 lőszert és két hangtompítót találtak a pénzügyőrök egy svéd buszban elrejtve Röszkén – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök a belépésre jelentkező busz tételes ellenőrzésekor a hátsó lépcsőfeljáró melletti szemetesben sötét táskákra lettek figyelmesek. A szemét alól kivett táskákból, őrölt kávéval behintve négy összeszerelt és egy szétszerelt lőfegyver, valamint 120 lőszer és két hangtompító került elő.

A pénzügyőrök az engedély nélkül szállított fegyvereket feljelentéssel átadták a rendőrségnek – tudatta az alezredes.

Nyitva hagyott autókból lopott a Balaton térségében, Keszthelyen pedig egy postásautó kifosztása közben rátámadt a postai alkalmazottra is az a férfi, aki ellen a Keszthelyi Járási Ügyészség emelt vádat.

Jánky Judit, a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az előzményekről azt közölte: a 37 éves, többszörösen büntetett előéletű kaposvári férfi alkalmi és részben ismeretlenül maradt társai autójának utasaként az út mellett parkoló és le nem zárt, őrizetlenül hagyott járműveket fosztogatta.

Tavaly áprilisban Vonyarcvashegyen egy lezáratlanul hagyott gépkocsiból 141 ezer forintot és 550 eurót, valamint két bankkártyát emelt ki. Néhány héttel később Gyenesdiáson bement a vízmű telephelyére, ahol egy lezáratlan autóban hagyott pénztárcából kétszázezer forintot lopott el. Pár nappal később szintén Gyenesdiáson, egy út mentén parkoló kocsiból egy hátizsákot emelt el, amelyben iratok, bankkártyák és 287 ezer forint készpénz volt.

A férfi május közepén egy keszthelyi áruház közelében látta meg, hogy a Magyar Posta egyik járművéből éppen rakodnak. Ki akarta venni a gépkocsivezető táskáját, amiben a kiszállított küldeményekért begyűjtött közel 240 ezer forint volt. A postai alkalmazott azonban tetten érte a férfit, aki dulakodni kezdett a járművezetővel, majd megpróbált elmenekülni, de a segélykiáltásra felfigyelve két férfi lefogta őt. A rendőrök megérkezésekor a rabló futásnak eredt, közben pedig a pénzt is szétszórta, de a járőrök utolérték.

A postai alkalmazott a támadáskor nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A többszörös visszaeső vádlottal szemben a Keszthelyi Járási Ügyészség többrendbeli lopás bűntette és közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat.

Teljes harckészültségben helyezte a szerb hadsereget Aleksandar Vucic szerb elnök kedden, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban – közölte értesülését a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A Rosu öt szerbet fogott el, akit szervezett bűnözéssel gyanúsítanak. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint megfélemlítésről van szó, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁMOGATÁSÁval Elindult a Gumiabroncs Kft. intelligens töltő telepített- és mobil akkumulátor telepekhez kapcsolódó prototípus fejlesztési projektje.

A GUMIABRONCS Kft. szakmai fejlesztési tervének megvalósítására pályázatot nyújtott be a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés (GINOP-2.1.7-15) című pályázati felhívásra. Az egyedi fejlesztési ötlet és terv alapján 81 millió forint támogatást nyert a cég a prototípus létrehozásához, ami egy interaktív, paraméter-arány mérésen alapuló, alternatív energiafelhasználást támogató intelligens töltő, a telepített- és mobil akkumulátor telepekhez.

A projekt lényegében a különböző akkumulátoros energiatárolók kondicionálásnak, töltésének új és korszerű technológiájának kidolgozását és létrehozását jelenti. Az ötlet egyediségét és az új töltő interaktív jellegét a műszaki megoldással jellemezhető. Közérthető formában ez azt jelenti, hogy az akku élettartamát befolyásoló további tényezőket (pl. elektrolit fogyás, denzitás, gázképződés, hőmérséklet, belső ellenállás változás stb.) is figyelembe veszi, nemcsak a szokásos Idő/feszültség beállítást.

Az elképzelés szerint a töltési ciklust úgy valósítaná meg, hogy ezeknek az akkumulátor „tulajdonságoknak”, jellemzőknek a mérésére, érzékelésre kialakított szenzorok jelet értékeli, és az akkumulátor pillanatnyi állapotot leginkább jellemző értékek felhasználásával vezérli a töltési paramétereket. (A projekt részét képezi a megfelelő paraméterek befolyásoló szerepének meghatározása). Az új töltési módszer elméleti értelemben végtelen sűrűségű, változó nagyságú töltési impulzus sorozat alkalmazásával működne, ahol az impulzus nagyság 0- tól, maximális értékig szabályozható. Az eljárással az ismert hagyományos, különböző akkumulátorok töltése is hatékonyabb, gyorsabb lesz és meghosszabbíthatja az élettartamukat, figyelembe véve a hőmérsékletváltozásokat is és megelőzve a cellazárlatot.

A projekt az új, ipari és gépjármű akkumulátorok töltésére is alkalmas, működő prototípus kifejlesztésével zárul majd, és a tervek szerint 2019.12.31-ig tart.

A projekt megvalósító adatai:

GUMIABRONCS Kft.

Tel.: 0642/506-081

4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22

www.gumiabroncskft.hu

(x)

Azonnali hatállyal betiltotta a Hells Angels motoros klub hollandiai működését szerdán egy utrechti törvényszék arra hivatkozva, hogy az intézkedés szükséges a közrend védelme érdekében.

Az ügyben eljáró bíróság rámutatott, hogy a banda több tagját is elítélték korábban erőszakos, illetve kábítószerrel és fegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények, köztük gyilkosságok, lövöldözések miatt. “Az erőszak gyakran olyan fokú és akkora társadalmi nyugtalanságot okoz, hogy már a közrend megsértésének minősül” – mondták ki az ítéletben.

Ez azt jelenti, hogy mától nem lehet senki klubtag Hollandiában

A védelem azt hangoztatta, hogy a klubot nem lehet teljes egészében betiltani, ugyanis a tizenhat hollandiai szervezetnek nincsen központi vezetése, de a bíróság elvetette ezt az érvelést. Az ügyészség szóvivője elmondta, ez az első alkalom, hogy egy országban betiltják a szerinte “az erőszak kultúráját” képviselő Hells Angels működését.

Nem most került először hasonló ügy bíróság elé Hollandiában. Korábban már megpróbálták törvényen kívül helyezni a Hells Angels helyi szervezeteit, azonban ezt a legfelsőbb bíróság végül 2009-ben elutasította. Az országban több motoros klubot is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, legutóbb a Bandidost és a Satudarah-t.

A világ több mint ötven országában jelen lévő és sok ezer tagot számláló Hells Angels gyökerei a negyvenes évek végi Egyesült Államokba nyúlnak vissza, szélesebb ismertségre csak a hatvanas években tett szert. A közvélekedés szerint bűnszervezet, a klub azonban állítja, hogy legfeljebb egyes tagjai tekinthetőek bűnözőknek, maga a szervezet a törvényeket betartva működik.

Két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kaposvári Járásbíróság nem jogerősen azt a vegyészt, aki általa készített robbanóanyagokat, valamint radioaktív vegyszert tartott otthonában engedély nélkül – közölte a Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya.

Azt írták: a bíróság előkészítő ülésen robbanóanyaggal és radioaktív anyaggal visszaélés bűntettében találta bűnösnek a harminc éves férfit. A döntést a vádlott és a védője tudomásul vette, az ügyész azonban súlyosításért fellebbezett.

A Somogy Megyei Főügyészség még a vádemeléskor azt közölte, hogy a vegyész egyetemen szerezte szakképzettségét. 2012-től szerzett be kereskedelmi forgalomban engedély nélkül megvásárolható vegyszereket, elektronikai eszközöket, hogy kedvtelésből robbanóanyagokat készítsen, robbantásokat végezzen.

A robbanóanyagok felhasználásával készített robbanószerkezeteket egy Kaposvártól északra található szántóföldön, az általa készített időzítőkkel hozta működésbe, a fel nem használt robbanóanyagokat a lakóházában, többek között a hűtőszekrényében, az élelmiszereivel együtt tárolta. A vegyész az egyetemi tanulmányai alatt 235U izotópú uránt tartalmazó uranil-acetát nevű vegyszert is megszerzett egy intézményi labor felszámolásakor. A zárt üvegben, engedély nélkül tartott nukleáris anyag belélegezve daganatos betegséget okozhat.

A férfit a Terrorelhárítási Központ munkatársai 2018 áprilisában elfogták, az otthonában talált veszélyes anyagokat lefoglalták.

Légi és szárazföldi beavatkozást hajt végre hétfő délután óta a török haderő az észak-iraki Hakurk térségében, nem messze a Kandil-hegységtől, ahol a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet főhadiszállása található – közölte a török védelmi minisztérium.

A szűkszavú beszámoló szerint a művelet elején a tüzérség és a légierő adott le lövéseket a PKK fegyverraktáraira és búvóhelyeire. A beavatkozáshoz az esti órákban a szárazföldi kommandó egységei is csatlakoztak, amelyeket helikopterekkel szállították a térségbe. A közlemény alapján a művelet célja, hogy ártalmatlanítsa a terroristákat és megsemmisítse a PKK állásait.

A beavatkozásra nem sokkal azután kerül sor, hogy Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök május közepén Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt Ankarában. A találkozót követően a török elnök bejelentette, hogy Törökország és Irak megállapodott egy terrorizmus elleni katonai együttműködés, valamint egy bizalmi egyezmény kidolgozásáról.

A török légierő rendszeresen hajt végre csapásokat az iraki határ túloldalán, de a különleges kommandót Ankara csak ritkán mozgósítja. Hakurk régió a Kandil-hegységtől északnyugatra, közvetlenül a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartomány Semdinli körzetével szemben található.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel ötvenezer ember vesztette életét.

Molotov-koktélt dobott egy osztályterembe, majd baltával fejbe vágta egy 12 éves iskolatársnőjét kedden egy 14 éves tanuló a Szaratov megyei Volszkban.

A támadást követően a fiú videofelvételen sajnálkozott a közösségi médiában az ötödikes kislány megsebesítése miatt. Az áldozatot helikopterrel szállították egy szaratovi kórházba. Az elkövetőt elfogták. A fiú két üveg gyújtófolyadékot vitt be az iskolába, az egyiket egy osztályterembe dobta be, a másikat a folyosón hajította el, de szerencsére egyik sem lobbant lángra. Az incidens egyetlen sebesültje a megtámadott kislány.

A kiemelt ügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) eljárást indított kiskorúak meggyilkolására közveszélyes módon elkövetett kísérlet címén. Vizsgálják a fiú lehetséges indítékait is. Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint a tanuló a támadás előtt egy zavaros kiáltványt készített, amelyben egyfelől hangot adott öngyilkos hajlamának, valamint annak, hogy “ölés révén jó dolgot cselekedjen”. Utalt benne kercsi ámokfutóra is, aki tavaly húsz ember gyilkolt meg az iskolájában.

Hatékonyabb segítségnyújtást ösztönző szabályozásra és konkrét intézkedésekre van szükség az emberkereskedelem Európában szükséget szenvedő áldozatainak megsegítése érdekében – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA).

A szakértők nyolcadik, tavalyi általános jelentésükben aláhúzták, noha a tagállamok többet megvalósítottak a GRETA korábbi ajánlásaiból, az emberkereskedők markából szabadultaknak hatékonyabb jogsegélyt kell biztosítani. Megfelelő szállásra, orvosi kezelésre, pszichológiai segítségnyújtásra és anyagi támogatásra van szükségük, amelyek nagyban hozzájárulnak a társadalomba való újbóli beilleszkedésükhöz.

Davor Derencinovic, a GRETA elnöke kiemelte, az emberkereskedők fogságából szabadultaknak gyakran bizonytalansággal, lelki sérülésekkel kell megküzdeniük, amely növeli a további kizsákmányolásuk kockázatát. Az ilyen áldozatok megsegítése származásuktól, állampolgárságuktól függetlenül minden tagállam kötelessége – húzta alá.

A szakértői csoport Magyarországgal kapcsolatban felidézte, hogy egy tavaly áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésben egyebek mellett a magyar-szerb határ közelében felállított tranzitzónákkal kapcsolatban, valamint a fóti Károlyi István Gyermekközpontban tett látogatást követően fogalmaztak meg aggályokat.

Mint írták, a tranzitövezetekben nincs meg “a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé tenné az embercsempészek áldozatainak, hogy előlépjenek és beszéljenek a helyzetükről. A menedékkérőket nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és velük szemben alkalmazandó eljárásokról. Arra emlékeztettek, hogy az ET szakértői testületét az is aggodalommal töltötte el, hogy a 14 és 17 év közötti gyerekeket a magyar hatóságok felnőttként kezelik, ami ezt a csoportot még sebezhetőbbé teszi. A kollektív kiutasítással kapcsolatban aláhúzták, hogy így nehezebb felismerni, ha valaki embercsempészek áldozata – tették hozzá.

Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki Mun Dzse Innek, a Koreai Köztársaság elnökének a Budapesten történt dunai hajóbaleset miatt, amelynek több koreai állampolgár esett áldozatául.

A Köztársasági Elnöki Hivatal részvéttáviratában Áder János biztosította a koreai államfőt arról, hogy Magyarország mindent megtesz a súlyos szerencsétlenség túlélőinek felkutatásáért, a kórházba szállítottak mielőbbi gyógyulásáért.

A köztársasági elnök közölte, a magyar hatóságok alapos vizsgálatot folytatnak a baleset okainak és felelőseinek megállapítására, és ennek során készen állnak az együttműködésre a koreai szakértőkkel. Áder János őszinte részvétét és együttérzését fejezte ki a balesetben elhunytak hozzátartozóinak és az egész koreai nemzetnek. Az államfő reményét fejezte ki, hogy sikerül még túlélőket találni.

Levélben fejezte ki együttérzését Orbán Viktor kormányfő Lee Nak-yeon dél-koreai miniszterelnöknek és népének. “Gondolatainkban és imáinkban az áldozatok családtagjaival és Dél-Korea népével vagyunk ezekben a legnehezebb pillanatokban” – fogalmazott a miniszterelnök.

Projekt címe: Biometrikus arcfelismerő és a személyazonosító okmányon alapuló azonosítást és adatátadást lehetővé tevő integrált platform kifejlesztése

Az ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott, „Kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatása” (2018-1.1.2-KFI) című pályázati program keretében támogatási kérelmet nyújtott be 2018-ban, melyet az elbíráló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elfogadott és pozitív döntésével a megvalósítását állami támogatásra is érdemesnek minősítette.

Az elektronikus szolgáltatások és ügyintézés terjedésének egyik fő célja, hogy nagyban megkönnyítse a résztvevők adminisztrációval, feladatokkal kapcsolatos teendőit. A napi pénzügyek lebonyolításának egyszerűsítésére a bankszektor is fokozatosan lépett be az elektronikus formában nyújtott szolgáltatások fejlesztésébe.

Az ügyfél szempontjából fontos, hogy átláthatóan, gyorsan, kényelmesen és egyben olcsón tudjon pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani. A bankok számára a költségek csökkentése és a biztonság jelent meghatározó szempontot.

A szolgáltatások új körét jelenti, ahol az ügyfélnek nem kell megjelennie a bankfiókban személyesen, hanem telefonon, vagy a személyes megjelenést távolról segítő videó híváson keresztül is elindítható.

Az ügyfél által ilyenkor bemutatott e-személyi igazolványban tárolt hivatalos arckép és a videó-hívásban megjelenő arc összehasonlításával kezdődik a művelet, de az igazolványkép és a megjelenő arckép között eltérés lehet. Belegondolhatunk, hogy egy évekkel korábban készült fotó óta a személy arca megváltozhat: szemüveget hordhat, megváltozik a hajviselete, hajszíne és többek között az idősödés folyamata is megváltoztatja az arc karakterét.

Jelen projekt eredménye az ügyfél-azonosítás térbeli és időbeli szétválásának problémáját oldja meg egy olyan biometrikus arcképfelismerő és azonosító algoritmussal, amely minimalizálja a téves elfogadások és a téves elutasítások számát, és kizárja az eltérő fényviszonyokból adódó azonosítási problémákat is. Az új termékként létrejövő rendszerrel nemcsak automatizálható az azonosítás, de csökkenthető az emberi tévedés és a szándékos megtévesztés kockázata is.

ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság

(x)

A legutóbb 75 évvel ezelőtt volt olyan súlyos hajós baleset Magyarországon, mint amilyen szerda este történt a Margit híd közelében – mondta Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára.

A szakember elmondta, 75 évvel ezelőtt a Balatonon borult fel egy hajó, s akkor is többen meghaltak. Ugyanakkor a mostanihoz hasonló, de csak sérüléssel járó baleset már történt pontosan ugyanott, mint szerdán: egy sétahajó és egy szállodahajó ütközött össze másfél évvel ezelőtt.

Az okokról azt közölte, egyértelműen emberi hiba állhatott a szerda esti baleset hátterében, hiszen ezek a hajók fel vannak szerelve műholdas helymeghatározóval, így négy méteres pontossággal meg tudják határozni a saját és a többi hajó helyzetét, illetve mozgását.

Mivel szerda este nem voltak annyira rossz látási viszonyok, akár szemmel is követni lehetett volna a másik hajó mozgását – tette hozzá.

A baleset körülményeiről Horváth azt közölte, komoly sérülést szenvedhetett a kishajó, mivel nagyon gyorsan süllyedt el, feltehetően nagy sebességgel ment neki a szállódahajó.

Egy akkora vízi jármű, mint a szállodahajó 12-15 kilométer per órával tud menni, és mintegy ezer tonnát nyom – tette hozzá.

A balest körülményeit minden részletre kiterjedően tisztázni tudják majd – mondta Horváth Imre -, hiszen a hajók mozgását egy “külső feketedoboz” rögzíti. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési adatokat folyamatosan rávetítik egy térképre, de rögzítik a rádióforgalmat is, s így követnek minden hajót.

A főtitkár hangsúlyozta, a magyarországi előírások szigorúan szabályozzák a hajóforgalmat, de a fővárosi szakasz még éjszaka is nagyon telített, átlagosan mintegy hetven hajó közlekedik ilyenkor is. Ugyanakkor a hajózás biztonságosnak mondható, hiszen csak ritkán vannak balesetek, s olyan súlyosak, mint a szerda esti, még ritkábban.

Március 19-én, közel három évtizednyi egyeduralom után televízióban jelentette be lemondását Kazahsztán első és eddigi egyetlen elnöke (1990-2019), a – sokak által – világ „utolsó szovjet típusú vezetőjeként” ismert Nurszultan Nazarbajev. Váratlan és meglepő lemondása azonban nem végső visszavonulását jelenti a nagypolitikától, pusztán az elnöki szék elhagyását takarja, hiszen korábban megszavazottan alkotmányos joga van élethosszig betekinteni a bel- és külpolitikába, illetve a biztonsági szolgálatok munkájába. Milyen sors vár a Nur Otan párt legendás vezetőjére, aki 2015-ben még a szavazatok 97%-ával nyert – illetve akinek nevét már a főváros, Nur-Szultan, avagy az egykori Asztana is őrzi – és családjára? Az üzbég vagy a szingapúri modell érvényesül? Cikkemben erre próbálok választ találni.

Akár Első Elnök, akár a Nép Vezetője, vagy Elbasy (a Nép Első Embere) néven referálunk rá, mind tudjuk, hogy az 1940-ben született Nurszultan Nazarbajevre gondolunk. A modern Kazahsztán erőskezű létrehozójának hosszú politikai pályafutása volt (van), melynek alapjait a zastoi (a „stagnálás-korszaka”, 1970-1990) alatt szerezte. Ezalatt volt tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Gorbacsovot megpuccsolni kívánó Politburo-csoportnak, illetve nemcsak elnöki tisztséget töltött be az időszak alatt, de rendelkezett az országgyűlés elnöke, a Biztonsági Tanács elnöke és az Alkotmányos Tanács elnöke címekkel is, mindamellett, hogy a (valójában egyetlen és) legnagyobb pártnak, a Nur Otannak is vezetője megalakulása óta. Nemcsak hatalomra, hanem óriási vagyonra is szert tett, melyet részben az országra, részben saját családjára költött. Sokak szerint ezáltal egy egyszerű posztszovjet diktátor, azonban mások szerint Közép-Ázsia Li Kuang-jaója (Szingapúr megalapítója és első miniszerelnöke, 1959-1990).

Nyilvánvaló tény, hogy Nazarbajev sokra tartotta Lee hagyatékát, sokak szerint kettejük lemondása között is rengeteg hasonlóság van. Az idős államférfi, aki a háttérben kézben tartja a hatalmat, de ugyanakkor megalapozza a halála utáni jövőt, akár szimpatikus szerep is lehet Nazarbajev számára, ráadásul ahogy szokták mondani, Lee az autokrata vezetést úgymond „vonzóvá” tette azáltal, hogy vezetése alatt a demokrácia csorbításával pénzügyi és gazdasági központot hozott létre országából, mely szintén igazolja ezen elméletet. Nazarbajev túlélte a Szovjetunió bukását, hatalomon maradt, láthatta, kortársai hol buktak el, miben hibáztak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a két vezető között, az időszakuk alatt mérhető korrupció Nazarbajevnél sokkal magasabb volt, mint Linél. Pont ebből ítélve, az ex-kazah vezető talán legfontosabb célja, hogy biztosítsa saját és családja helyét, illetve rögzítse emlékét, mint „honalapító atyácska”. Egy ilyesfajta terv érdekében a szigorú centralizációs politika, melyben a politika és a gazdaság összefonódik esszenciális. Továbbá előrelátó reformok is szükségesek lesznek, egyfajta hosszútávú stratégiaként, a háttérből irányítva, mellyel bebiztosítja az ország prosperitását, és melyek egyértelműen így az ő nevéhez lesznek kötve.

Az új, 2020 áprilisáig kinevezett elnök Kaszim-Zsomart Tokajev lett, aki a legutóbbi időkben a Szenátus elnöke volt, korábban pedig kétszer is betöltötte a külügyminiszteri posztot (1994-1999, 2003-2007) és még az ENSZ genfi irodájának főtitkára is volt(2011-2013). A 65 éves Tokajev egy vérbeli lojalista, akire Nazarbajev nyugodt szívvel rábízhatta az elnökséget, garantált, hogy az elvbeli kontinuitás biztosított, hiszen ő inkább a konformista vonalat képviseli, mint a reformert. Sokak szerint azonban Nazarbajevnek nincsenek hosszú távú tervei Tokajevvel, helyette a Szenátus új elnöke, Nazarbajev legidősebb lánya, Dariga Nazabajeva lehet jövőre ilyenkor Kazahsztán elnöke, aki ráadásul korábban már töltött be miniszterelnök-helyettes pozíciót is.

Látni kell azonban, hogy a dinasztikus öröklődés eddig mindössze egy posztszovjet országban sikerült, Azerbajdzsánban, ahol Hejdar Alijevet fia, Ilham Alijev váltotta; melyből érezhető, hogy egy ilyesfajta lépés nagyon sok előkészületet és tervezést igényel. Egészen a választásokig három fontos feladata van a kazah vezetésnek: a politikai erő központosításának megtartása, az egyre szélesebb körű társadalmi elégedetlenség felszámolása és a személyes kultusz felépítése, mely már el is kezdődött. Bejelentették, hogy minden kazah városban lesz egy utca, amely az Első Elnök nevét fogja őrizni, szintúgy, mint egy sugárút Almatiban vagy az asztanai (nur-szultani) reptér, illetve számos emlékm is tervező asztalra került, mely mind Nurszultan Nazarbajevet fogja éltetni. Chris Weafer, a moszkvai központú Macro-Advisory Ltd szenior partnere szerint „A valódi verseny a hatalomért a falak mögött fog zajlani, nem publikusan. Azonban bizonyos, hogy az fogja megnyerni a következő választást, akit egyértelműen Nazarbajev támogat. Szinte kizárt egy meglepő politikai eredmény Kazahsztánban.”

Hejdar és Ilham Alijev egy azeri propagandaplakáton – Nazarbajevának sikerülhet? (forrás: Agyol.az)

Lee hagyatékának nazarbajevi tiszteletéből állapíthatjuk meg, hogy a kazah ex-vezető rendszere a szingapúri típusú egyeduralmiság és a feudális lojalitás keveréke volt. Ez közép-ázsiai szemmel nézve egyfajta sikerrecept: Kazahsztán vezetése sokkal többet tett egy működő állam kidolgozása érdekében, mint bármelyik szomszédja. Ennek egyik oka, hogy a kazah diktatúra sokkal enyhébb, mint például a szomszédos – azóta már elhunyt – Iszlam Karimové (Üzbegisztán) vagy Saparmurat Nizajové (Türkmenisztán). A lemondás egyik oka is lehet Iszlam Karimov 2016-os halála, melynek eredménye az lett, hogy az új elnök (Shavkat Mirzijojev) alatt a Karimov-család szinte teljesen meg lett fosztva vagyonától és az ország is destabilizálódott.

Azonban globálisan vizsgálva Kazahsztán messze elmarad a szingapúri sikersztoritól. Nazarbajev nem épített fel működő politikai rendszert és független médiát, mely bonyolulttá fogja tenni az ország szerves fejlődését. Továbbá megjelenik egy csapda is: Nazarbajev erős elnök volt, aki lemondása után is kvázi irányítja az ország folyamatait, egyfajta titkos duopóliumként, azonban, ha várhatóan egy vagy két évtizeden belül meghal a volt elnök, és a hatalom egy nála lényegesen gyengébb kaliberű személy kezébe kerül, akkor a rendszert a lefektetett alkotmányos alapok se fogják megmenteni széthullástól és ennek komoly következményei lehetnek a régió stabilitása tekintetében. Ráadásul, a lakosság terén is megjelent egy erős elégedetlenség, köszönhetően az olyan eseményeknek, mint a 2012-es zhanaozeni mészárlás, melyekre ráadásul az állam nem is reagált.

Iszlam Karimov temetése Üzbegisztánban – ez lenne a kazah jövő is? (forrás: BBC)

Más szempontból nézve azonban Kazahsztánnak talán sosem volt jobb lehetősége, hogy elinduljon a biztonságos demokratizálódás útján. Kazahsztán a világ 9. legnagyobb országa, ráadásul egy olajban gazdag állam, ami 16. helyet jelenti a világranglistán az olajkitermelés tekintetében, mellyel jobban teljesít, mint Katar, Azerbajdzsán vagy Omán. A központi állami terv szerint az olaj segítségével lehetne tovább növelni az ország gazdagságát, melyből finanszírozni lehetne egy teljeskörű államreformot. A gazdasági környezet is biztosított lenne ehhez, hiszen az utóbbi tíz évben (a Világbank adatai szerint) jelentően javult a banki környezet, mely elősegíti a nemzetközi (tehát nem csak orosz) tőkebeáramlást az országba (az ország bevétele közép-alacsonyból közép-magasba került). A banki összeköttetés is megnőtt Oroszország és a többi közép-ázsiai ország mellett Kínával és Nyugat-Európával. Mindemellett Marc Behrendt, a Freedom House Európai és Eurázsiai Programjának igazgatója szerint Nazarbajevnek bevett célja volt visszalépésével az ország demokratizálása. Ajtolkin Kurmanova, a Közép-Ázsiai Analitikai Hálózat (CAAN) vezetője azonban óvatosságra intett, hiszen míg a közvetlen tervek látszólag egyértelműek, Nazarbajeva fellépésével és a Lee-i politika hiányos alkalmazásával láthatóan kérdőjeles az ország hosszú távú jövője.

Az Európai Uniónak egyértelmű érdeke Kazahsztán stabilitásának fenntartása, melynek jele lehet, hogy 2015. december 21-én egy Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodást kötöttek a közép-ázsiai állammal, mely által voltaképp papíron jobb lett a kapcsolat a kazahokkal, mint az oroszokkal. A szigorúan szekuláris állam is tudatosan készült az integrációra: szemben a szomszédos országokkal, Kazahsztán egészen nyitott a nyugati eszmerendszer irányába és az ország egyre jobban kapcsolódik Európa véráramához. Ennek oka az lehet, hogy Nazarbajev megértette, az elégedetlenség radikalizációt szül, mely neki és főként családjának csak rossz lehet. 2015-ben úgy fogalmazott: “Gazdagodjatok, hozzatok létre munkahelyeket, fizessetek adót(…)Az állam megszámlalhatatlan lépést tesz a privatizációért és a gazdasági liberalizációért. Egy olyan államot akarunk létrehozni, amelyben tehetős állampolgárok cselekednek és jól cselekednek, magukért és az országért.”, melyből sugárzik ez a logika.

Talán Közép-Ázsia legfontosabb feladata, hogy a radikalizmust kordában tartsa. A muszlim többségű országokban, melyek közel 70 évig egy ateista elnyomó uralom alatt voltak, a szélsőséges vallási eszmék még veszélyesebbek lehetnek, mint bárhol. Zbigniew Brzezinski A nagy sakktábla c. könyvében kifejtette, hogy a régióban egyfajta dominóeffektus léphet fel (ahogy a linkelt tanulmány írója is tőle veszi át a gondolatot). Egy instabil Afganisztán instabillá teheti Tádzsikisztánt. Ha Tádzsikisztán instabilizálódik, az magával rántja Kirgizisztánt, mely Üzbegisztánt, s mely Kazahsztánt fogja ugyanezen útra téríteni. Ennek lehet oka, hogy 2001 óta Tádzsikisztánban állomásoznak a franciák és az amerikaiak is. Jelentősége ennek hatalmas, hiszen Kirgizisztánban és Üzbegisztánban is érezhető volt a jelentős tálib hatás, melynek egyik képviselője az IMU (Üzbegisztán Iszlám Mozgalma) volt, akiknek bevett céljuk között szerepelt a rendszer instabilizálása és a  hatalom megszerzése a tálibok segítségével.

Nazarbajev sokat tett azért, hogy ezek a szélsőséges nézetek ne szivárogjanak be a kazah közéletbe. 2016. október 14-én betiltatta a szalafizmust, illetve visszarendelt 300 külföldön tanuló diákot, akik iszlám vallási tanulmányokat folytattak, továbbá ugyanezen évben október 19-én megtiltotta a fejkendők viselését állami intézményekben. Ez mind annak eredményeképp valósulhatott meg, hogy június 5-én négy ember is életét vesztette Aktobe-ban egy szalafista terrorakciónak minősített buszeltérítésben és lövöldözésben, melyet Dimtrij Tanatarov és 25 iszlamista követett el. Július 18-án pedig egy Ruszlan Kulekbajev nevű terrorista helyezte tűz alá Almati rendőrörsét. Természetesen, mindkét támadást az ISIS magára vállalta. Kazahsztán stratégiája ezekre az volt, hogy mindenre erőteljes, akár erőteljesebb választ kell adni. Szintén veszélyfaktor, hogy több ezer közép-ázsiai csatlakozott a szíriai harcokban egy-egy félhez, akik a háború végével folyamatosan szivárognak vissza az országokba. Számos afgán is menekült az országba, akiknél szintén fennáll a veszély, hogy lehet, titokban tálib-szimpatizánsok.

Kazah muszlimok (forrás: Inside Islam – University of Wisconsin-Madison)

Kazahsztánban 70 év állami ateizmust immáron majdnem 30 év részleges vallási szabadság követett, mely elég ahhoz, hogy a lakosság körében jobban elterjedjenek a radikális iszlám nézetei. A kazah öntudat állami felépítésével – például a cirill ABC-használatának leépítése – pedig ez önkéntelen erősödik párhuzamosan. Nazarbajev erőskezű hozzáállása ismert volt a témához, azonban az rejtély, hogy Tokajev, illetve a 2020-ban megválasztandó elnök hozzáállása mi lesz. Egy orosz exodus már megindult az országból, ugyanis sokan úgy érzik, Nazarbajev távozása csak rossz hatással lehet az ország legnagyobb kisebbségére. Nazarbajev erős – vagy legalábbis látszólag erős – alapokra helyezte állama alapköveit. A kérdés áll: Kazahsztán képes-e a beállított úton maradni távozása után is? A választ pedig csak a jövő tudja megadni.

Írta: Gönczi Róbert

A szerda esti súlyos hajóbaleset mentesítési munkálatai miatt hajózási zárlat van érvényben a Dunán az Árpád híd és a Margit híd pesti oldalán – közölte a rendőrség. Egy pontonhídelemet juttatott a Magyar Honvédség hadihajós ezrede a szerda esti hajóbaleset helyszínére, a Margit híd közelébe.

A rendőrség közleménye szerint a zárás május 30-án 6 óra 20 perctől visszavonásig van érvényben. A hajóforgalom a folyó budai oldalán tud haladni – tették hozzá.

Egy pontonhídelemet juttatott a Magyar Honvédség hadihajós ezrede a szerda esti hajóbaleset helyszínére, a Margit híd közelébe – mondta Szilágyi Zsolt ezredes, a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka csütörtök reggel a honvedelem.hu-nak. A parancsnok elmondta, a baleset után nem sokkal parancsot kaptak, hogy mérjék fel képességeiket, pontosan mivel tudják támogatni a belügyminisztériumi és a katasztrófavédelmi szakemberek mentési munkáját.

“Az állományt riasztottuk, és létrehoztunk egy búvárcsoportot, illetve egy hajócsoportot” – mondta az ezredes. “A hajócsoport egy tűzszerész járőrhajóból és egy beépített szonárral rendelkező folyami aknamentesítőből áll: előbbit a felszíni keresés-kutatás, utóbbit pedig a hajóroncs felkutatása céljából vetettük be – fogalmazott az ezredes. Hozzátette, miután megtalálták a hajóroncsot, a hajókat visszarendelték a hadikikötőbe.

A búvárok készenlétben állnak, feladatuk, hogy támogassák a rendőrségi és katasztrófavédelmi búvárok tevékenységét. A katonák emellett előkészítettek egy pontonhídelemet is, amelyet egy aknamentesítő hajóra kötve a Margit híd közelébe juttattak. Ez búvárplatformként szolgál majd a merülésekhez, ha szükség lenne rá – mondta.

Legalább heten meghaltak, amikor összeütközött két hajó szerda este a Budapesten, a Dunán a Margit híd közelében, és az egyik elsüllyedt. A balesetnek hét könnyű sérültje van, kihűléses tünetekkel vitték őket kórházba. Az elsüllyedt hajó fedélzetén 33 dél-koreai turista és kéttagú személyzet tartózkodott.

A hadisírok kölcsönös tisztelete a szellemi béke alapja, méltó gondozásukat ezért az érintett országoknak viszonossági alapon biztosítaniuk kell – mondta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. Hozzátette, hogy a hősök emlékezetét méltatlanul elhanyagolták a rendszerváltás előtti évtizedekben, ezért sok feladat maradt az utókorra ezen a téren is.

A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített kétmilliárd forintos keret hetven-nyolcvan százalékát már lekötötték. A pályázati összegből – mint mondta – harmincezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől.

Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé – mondta Kovács.

Egy mosonmagyaróvári cég tavalyi karácsonyi ünnepsége napján veszett össze a két alkalmazott. Ezen a napon, még az ünnepség előtt egyikük betörte a másik orrát, mire utóbbi többször is megharapta a bántalmazóját.

A Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség vádirata szerint aznap mindkét férfi ittas állapotban volt. A közelgő ünnepek kapcsán tartott rendezvény előtt, már délelőtt alkoholt fogyasztottak. Aznap az idősebb férfi már délelőtt kötekedett a fiatalabbal, aki egyébiránt testi sértés miatt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt.

A kora délutáni órákban a két férfi között szóváltás alakult ki, és ennek során az idősebb férfi ököllel arcon ütötte a fiatalabbat, akinek az ütéstől eltört az orrcsontja. Az ütés miatt a két férfi dulakodni kezdett, a földre kerültek, ott még ütötték egymást, majd a felül lévő fiatalabb férfi megharapta a munkatársa arcát, illetőleg leharapta az orrának egy darabját.

Az ügyészség mindkét férfit minősített testi sértéssel vádolja. A csonttörést okozó súlyos testi sértés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének a büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Hat budapesti kerületben és 116 településen folytatódik a szúnyoggyérítés a héten — közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Mukics Dániel a közleményben azt írta, a tervek szerint a szakemberek Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében összesen 51 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat a héten.

Budapesten a III., IV., XIII., XXI., XXII., és XXIII. kerületben és a Csepel-sziget településein földi permetezést végeznek, Szolnok környékén pedig légi és földi eljárásokat egyaránt alkalmaznak. A Szigetközben a Dunánál, Csongrád megyében pedig a Tisza mentén biológiai módszerrel irtják a szúnyogokat – közölte.

Hozzátette, a kedvezőtlen időjárás miatt korábban elmaradt a Szigetközben a kifejlett szúnyogok földi permetezése, ezért ezen a héten azt pótolva légi és földi permetezéssel is fellépnek a vérszívók ellen. Az esős és viszonylag meleg időjárás kedvez a szúnyogok fejlődésének. Szintén hozzájárul a szúnyogok számának növekedéséhez a Szigetköz elárasztása, a tavak és folyók magasabb vízszintje, valamint a milliószámra keletkező pocsolya is – ismertette a szóvivő.

A szúnyoggyérítés heti programja, hogy melyik településen mikor permeteznek a katasztrofavedelem.hu weboldalon érhető el.

Nyolc iskolai kirándulóbusz esetében állapítottak meg hiányosságokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közúti ellenőrei 48 gyermekszállító busz ellenőrzésekor, de csak két járművet kellett műszaki vizsgára berendelni – közölte a minisztérium.

A közlemény szerint az ITM közúti ellenőrei az osztálykirándulások időszakának kezdetére időzítve, május 6. és 9. között végezték el a kiemelt turisztikai célpontokhoz érkező gyermekszállító autóbuszok célellenőrzését.

A szakemberek 48 buszt ellenőriztek Aggtelektől Szigetvárig, Kékestetőtől Ópusztaszerig, tömegeket vonzó turisztikai nevezetességek, látnivalók közelében, elsősorban a járművek műszaki állapotát és az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket vizsgálták.

Hozzátették, a járművek műszaki állapotában kiemelkedő hiányosságot nem találtak, nyolc autóbusz esetében állapítottak meg további intézkedést igénylő, főként különféle engedélyekkel, igazolványokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányosságot.

Két buszt műszaki vizsgára kellett berendelni, mert az egyikben hiányzott a vészkijáratokat jelölő felirat, több üvegtörő kalapács és a tűzoltókészülék, a másik esetében pedig az eltérő ülésszám és az irányjelző búra hiánya jelentett gondot – ismertették.

Az ellenőrök a központi régióban ellenőrzött tizenegy busz esetében nem találtak hiányosságot, további két régióban pedig nem merült fel műszaki probléma. A kisebb hibák kijavítására minden esetben felhívták a járművezetők figyelmét – áll a közleményben.

Mintegy kétmilliárd forintos költségvetési csalás ügyében vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy bűnszervezet ellen, akik az őrző-védő szektorban építettek ki fiktív számlázáson alapuló bűnszervezeteket 2013 és 2017 között – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, egy 59 és egy 44 éves férfi színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot biztosító, részben egymásra épülő és együttműködő bűnszervezeteket irányított és működtetett a szolgáltatásaikat igénybe vevő gazdasági társaságok adófizetési kötelezettségének csökkentéséért, illetve elkerüléséért.

A bűnszervezethez köthető gazdasági társaságokkal jellemzően vagyonvédelemmel foglalkozó fővállalkozók képviseletében eljárt emberek kötöttek színlelt szerződéseket, így a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek látszólag nem az általuk képviselt társaságnál keletkeztek, és a számlázási láncolatban alattuk elhelyezkedő társaságoktól befogadott valótlan tartalmú számlákkal az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket is csökkenteni tudták.

A jogalkotó a többszöri alvállalkozás kizárásával, majd a fordított adóztatás bevezetésével folyamatosan “fehérítette” az őrzés-védelmi szektort, azonban az irányító vádlottak a munkaerő-kölcsönzési rendszer beépítésével és kettős foglalkoztatással igyekeztek a költségvetést károsító cselekményt a megváltozott feltételekhez igazítani – ismertette a közlemény, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akció keretében elfogták a bűnszervezet irányítóit és tagjait.

A Fővárosi Főügyészség a láncolatban érintett 66 ember többsége ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratban 22 úgynevezett stróman ügyvezetőt közokirat-hamisítással vádolnak.