Biztonságpolitika

A kifogásolt termék a melamin anyagú, hordozható kávésbögre bambuszrosttal, melyet a KIK üzletek forgalmaztak, tételszáma 71646971, RASFF referenciaszáma pedig 2019.2926. A hivatal az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült az esetről.

A hatóság felvette a kapcsolatot a termék hazai forgalmazójával, aki az anyavállalat felhívása alapján levette polcairól a problémás terméket.

A formaldehid olyan vegyület, amelyet főként műanyag gyanták, ragasztók előállításához használnak, de megtalálható a kipufogógázokban és a cigarettafüstben is. Kis mennyiségben élelmiszerekben is előfordulhat természetes módon, illetve szennyezőanyagként, például műanyagokból történő kioldódás révén. A formaldehid az emberi szervezetbe leggyakrabban a levegővel együtt kerül be. Nagy mennyiségű belélegzése szem- és légzőszervi irritációt okoz, hosszú távon pedig növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát – ismerteti honlapján a Nébih.

A közlemény szerint a nő szeptember elején az udvar elhanyagolt, bokros részén három kismacskát talált. Az asszony egy ásónyomnyi gödröt ásott, abba egyenként belerakta a megközelítőleg háromhetes állatokat, majd a gödröt betemette, a tetejét elsimította. A társasház egyik lakója, miután értesült annak gyanújáról, hogy a nő élve eltemette a kismacskákat, bejelentést tett a rendőrségen. A járőrök és a helyi állatmentő szolgálat vezetője mentette meg az állatokat, amelyek a szakszerű beavatkozásnak köszönhetően életben maradtak.

Az ügyészség szerint a gyanúsított el akarta pusztítani az állatokat, s azzal, hogy élve ásta el őket, különös szenvedést okozott számukra. A bíróság a nőt állatkínzás bűntettének kísérlete miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. A végzést az ügyészség, a gyanúsított és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.

A Fővárosi Önkormányzat dísztermében rendezett pénteki eseményen Tarlós István főpolgármester kiemelte, hogy statisztikai adatok alapján Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosának számít, ennek megvalósulásában pedig elvitathatatlan érdeme van a polgárőröknek. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt évben tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ehhez hozzájárult az 1700 budapesti polgárőr háromszázezer órányi szolgálata. A főpolgármester elmondta, hogy a főváros közbiztonságának fenntartására kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben felére csökkent a bűncselekmények száma. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenrangú partnerként tekint a polgárőrökre – tette hozzá.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Budapest közbiztonságának nagyon komoly hatása van az egész ország közbiztonságára. Megfogalmazása szerint húsz éve csapnivaló volt a város közbiztonsága, 2010 után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mára Budapest az egyik legbiztonságosabb város világszerte.

Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, a jövő a fiataloké, éppen ezért a Budapesti Polgárőr Szövetségnek nagyon fontos a toborzás. Azt mondta: a Budapesti Polgárőr Szövetség legfontosabb célja, hogy erősítse a kapcsolatát a Fővárosi Önkormányzattal.

A rendészeti egyeztető fórumon a Budapesti Polgárőr Szövetség és a Budapesti Műszaki Szakképzés Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma és Szakközépiskolája együttműködési megállapodást írt alá “a polgárőrség népszerűsítése, a rendészeti ismeretek bővítése, valamint egymás hasonló célú programjainak segítése érdekében, illetve a közösségi szolgálatok megvalósulása céljából” – olvasható a közleményben.

A mintegy ezer ultrabaloldali szélsőséges a Latin-negyedből indult több ezres klímamenet élére állt, és dobálni kezdte rendezvényt biztosító rendőröket, mielőtt egy bankfiókot támadtak meg, majd elektromos rollerekkel üzletek kirakatait törték be. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a többségében maszkot viselő nagyon fiatal randalírozókat, akik szemetesek is felgyújtottak.

“Erőszakos egyének rombolnak. Határolódjanak el a kockázatos csoportoktól!” írta a párizsi rendőrség. Párizsban azért is feszült volt a hangulat, mert egyszerre több utcai megmozdulást is meghirdettek különböző csoportok. A kormányellenes sárgamellényes tüntetők is utcára hívták az embereket be nem jelentetett felvonulásokra.

A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából, a Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos volt a gyülekezés a sárgamellényesek számára.

Az ezeken a környékeken megjelent sárgamellényeseket a rendőrök azonnal előállították és nem engedélyezték a tiltakozást. A kora délutáni összesítés szerint Párizsban 123 embert állítottak elő, 43-at őrizetbe vettek, 173-at pedig a helyszínen megbírságoltak, amiért tiltott helyen próbáltak tiltakozni.

A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta – amikor is üzleteket fosztottak ki és gépjárműveket gyújtottak fel a Champs-Elysées sugárúton a sárgamellényesek köré keveredett rendbontók – nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.

Didier Lallement prefektus pénteken azt közölte, hogy szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, s a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.

A sárgamellényesek tavaly november óta tüntetnek rendszeresen szombatonként Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen. A sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat és a május végi európai parlamenti választások után Edouard Philippe francia miniszterelnök módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért az országnak.

Az elmúlt hetekben már csak néhány ezren vonultak utcára szombatonként, de a közösségi oldalakon szombaton ismét Párizsba hívják a sárgamellényeseket “a rendszer elleni menetre”. A szervezők azt remélik, hogy új lendületet adhatnak a tiltakozásoknak. Az egyik országosan ismert sárgamellényes tüntető, Jérome Rodrigues – aki egy januári tüntetésen vakult meg az egyik szemére – azt nyilatkozta, hogy szombaton nagyon sokan fognak felvonulni a fővárosban.

A sárgamellényesek felvonulásával egy időben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint péntek éjjel – a közlekedési hatóság munkatársaival közösen – a XIII. kerületben tartottak komplex közlekedésrendészeti ellenőrzést.

A razzia során csaknem száz autót ellenőriztek, a sofőröket megszondáztatták. Három forgalmi engedélyt a helyszínen elvettek, mert az autókat szabálytalanul átalakították. A közlekedési hatóság munkatársai négy járművet rendeltek be szigorított műszaki vizsgára.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában jelentette be, hogy az “egy országra valaha kirótt legszigorúbb büntető intézkedéseket” foganatosítja Teherán ellen a “terrorizmus finanszírozásáért”.

“Éppen most szabtuk ki a szankciókat Irán nemzeti bankja ellen” – fogalmazott Trump. Az elnök már szerdán jelezte, hogy utasítást adott Steve Mnuchin pénzügyminiszternek az Irán elleni szankciók lényeges növelésére.

Az újabb szankciók bejelentésére azt követően került sor, hogy a múlt szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia olajlétesítményeit. A támadásért a felelősséget a jemeni húszik vállalták, de az amerikai kormányzat Iránt vádolta. Jóllehet, Trump tartózkodott attól, hogy Teheránt nevezze meg az akció elkövetőjeként, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője többször is megvádolta a perzsa vezetést.

A büntető intézkedések az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait zárják el. Amerikai álláspont szerint Teherán dollármilliárdokkal segíti az iszlám Forradalmi Gárdát és annak különleges egységét, az Al-Kudsz alakulatot, amelyet rendszeresen bevetnek a Közel-Kelet konfliktusaiban.

A közlemény szerint csütörtök reggel Jászapáti egyik utcáján egy 11 éves fiú vitába keveredett egy asszonnyal. A fiú combon szúrta a nőt, aki az orvosi vélemény szerint súlyos sérülést szenvedett. A nyomozók a gyereket rövid időn belül azonosították. Meghallgatása során a fiú beismerte tettét.

A Jászberényi Rendőrkapitányság az ügyben testi sértés bűntett gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi, Lengyelországot Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi, Szlovákiát pedig Peter Gajdos védelmi miniszter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

Az egyéves cseh elnökség a védelmi politika terén kiemelten kíván foglalkozni a visegrádi országok szorosabb együttműködésével, a katonák közös bevetésével a külföldi missziókban, a közös hadgyakorlatokkal és a hadseregek felszerelésének javításával – ismertette már korábban a cseh elnökség szakmai célkitűzéseit Metnar.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője szerint a négy miniszter Ostravában megvitatja az Észak-atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió (EU) szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A tanácskozáson részt vevő védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy JAS-39 Gripen vadászrepülő és egy Mi-24 helikopter képviseli.

“Nem habozunk megvédeni területünket” – szögezte le Zaríf egy interjúban. A külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította: Teherán szeretné elkerülni a konfliktust, és kész megbeszélést folytatni Szaúd-Arábiával, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel. Azonban jelezte: Washingtonnal mindaddig nem tárgyalnak, amíg a 2015-ös atomalkunak megfelelően fel nem függesztik az Iránnal szembeni szankciókat. Donald Trump tavaly májusban felmondta a nukleáris megállapodást.

Az iráni diplomácia vezetője tagadta, hogy Teheránnak köze lett volna a szaúdi olajlétesítmények elleni hétvégi támadáshoz, ami drámai feszültséget eredményezett a térségben. “Tudom, hogy nem mi tettük” – mondta. A jemeni húszi lázadók “közleményben tudatták, hogy ők voltak” – tette hozzá. Ezzel szemben amerikai és szaúdi tisztségviselők azzal vádolták meg Teheránt, hogy köze volt az incidenshez.

A húszi lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű koalíciót irányító Turki al-Máliki az eddigi vizsgálatok eredményeire hivatkozva azt mondta: iráni eredetűek voltak a szaúdi olajterminálokra kilőtt fegyverek. A nyomozás jelenlegi állása szerint a támadásokat a királyságtól északra fekvő területekről, nem pedig a délnyugatra található Jemenből indították – fűzte hozzá.

Trump eközben felszólította a védelmi minisztériumot, hogy tervezzék meg az esetleges válaszcsapásokat. Az amerikai elnök jelezte: az Egyesült Államok harcra kész, és Szaúd-Arábiára vár, hogy döntsön a továbbiakról. Az iráni külügyminiszter interjújában a racionalitást és a megfontoltságot hiányolta a jelenlegi amerikai külpolitikából. “Úgy vélem, hogy az Egyesült Államok megérdemli a több racionalitást” – mondta.

Czaputowicz sajtókonferencián ismertette azt a jelentést, amelyet Varsó készített az Európa Tanács (ET) által tavaly ősszel elfogadott, Moszkvát a géproncs visszaadására felszólító határozat teljesítéséről. A nemzetközi jog elveire hivatkozó lengyel álláspont szerint “minden jogi alapot és ésszerű indoklást nélkülöz” az, hogy a repülőgép roncsait továbbra is Oroszországban tartják.

Czaputowicz aláhúzta: Lengyelország kész arra, hogy a visszaadásról közvetlenül, vagy egy közvetítő fél segítségével tárgyaljon Oroszországgal. Felidézte: az ET tavalyi határozata azt is szorgalmazza, hogy Moszkva akadályozza meg a potenciális bizonyítékok további tönkretételét. Ennek ellenére “nyugtalanító tevékenység tapasztalható a katasztrófa helyszíne környékén” – mondta, utalva a baleset közelében építendő gázvezeték terveire, a helyszín mai is korlátozott megközelíthetőségére.

Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.

Varsó többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra.

A kétosztatú nézet relevanciáját, miszerint valami vagy igaz vagy hamis, a kibertér az utóbbi időben folyamatosan megkérdőjelezi – éles határról már nem beszélhetünk, sőt az elmúlt években számos esemény bebizonyította: az igaznak hitt hamis információ hatalommá tud válni. Az idén 15. alkalommal megrendezésre kerülő ITBN (Informatikai Biztonság Napja) konferencia ennek a ténynek a veszélyeire és az ezen veszélyekre adható válaszokra fókuszál.

Idén 15. jubileumát ünnepli az ITBN CONF-EXPO, amely a kiberbiztonsági szakma legnagyobb közép-európai rendezvénye. A szervezők az évforduló alkalmából számos újdonsággal készülnek, többek között interaktív helyszínekkel, jótékonysági nyereményakcióval, startup pitch-versennyel, szakmai workshopokkal és több mint száz előadással.

Keleti Arthur az ITBN alapítója és főszervezője így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára az évforduló: “Óriási utat járt be a biztonsági szakma az elmúlt 15 évben. 2005-höz képest több mint tízszer többet költenek a cégek biztonságra, az alkalmazások által készített naplókat a cégek 83 százaléka gyűjti vagy elemzi és a biztonsági szakember a legkeresettebb szakmák egyike lett. Felnőttünk. De velünk együtt nőttek a problémák is. 2019 slágere a hamis hírek, videók és tartalmak gyártása és a horizonton a AIC vagyis az Artificial Intelligence Crime, amikor tartalmak előállításához a bűnözők is mesterséges intelligenciát használnak. A védelem sem alszik. Az első ITBN-en még csak ötszázan voltunk, most már több mint kétezren vagyunk, ezek között több mint ötven olyan kolléga is van, aki az elmúlt 15 év minden rendezvényén aktívan részt vett. Tizenöt éve még a cégek egyharmadánál egyáltalán nem végeztek információbiztonsági vizsgálatokat, mára ez már elképzelhetetlen. Úgy gondolom, hogy az ITBN éppen azzal járul hozzá ehhez a fejlődéshez, hogy ebben a tizenöt évben folyamatosan változva biztosít egy a hazai informatikában egyedülálló iparági független platformot a vélemények cseréjéhez, a legjobb megoldások bemutatásához, olyan szakértők meghívásához, mint Kevin Mitnick, Mikko Hyppönen, Troy Hunt vagy az FBI kibervédelmi igazgatója Donald Good. Segítünk a fiatal biztonsági cégek és startupok bemutatkozásában, az utánpótlás képzéséhez, miközben töretlenül fejlesztünk és olyan kezdeményezések nőttek ki az eseményből, mint az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) vagy az ITBN Díj, amelyik az első és máig egyetlen teljes szakmát lefedő független elismerés. Büszke vagyok arra, hogy ebben a munkában, összefogásban részt vehetek.”

A tartalom fókuszait az előző évekhez hasonlóan a kiberbiztonsági szakma legaktuálisabb és leginkább vitás kérdései alapján választotta meg a konferencia. A TRUE/FALSE főcím foglalja össze mindezt, hiszen a valóság átalakulóban, az egy igazság megtalálása mind nehezebbé válik, s így egyre közelebb van – sőt bizonyos tekintetben már meg is érkezett – a “szememnek sem hihetek” korszak. Az idei ITBN erre a bajlós fenyegetésre, és a rá adható válaszokra fókuszál. “Az idei ITBN választott központi tematikájával, a TRUE/FALSE címével célunk az, hogy a kiberbiztonsági szakma figyelmét erre a jelenségre is kiterjessze – hogy miközben a szakemberek számtalan feladattal küzdenek nap mint nap, mielőbb felkészüljenek erre az új problémakörre is, a megtévesztés legfejlettebb technológiával történő megvalósítására” – mondta el Kovács Zoltán, az ITBN szervezőcsapatának szakmai tartalomért felelős tanácsadója.



A tematikának megfelelően a világ ünnepelt szakértőit és szakmai sztárjait is felvonultatja az ITBN CONF-EXPO. Többek között itt lesz a deepfake celebjének számító Mona Lisa videó egyik alkotója, Jegor Zaharov. A Samsung moszkvai, mesterséges intelligencia-kutató központjának mérnöke bemutatja, hol tart jelenleg a technika ezen a téren. Az ő csapatához köthető az a hír, amely néhány hete bejárta a médiát: fejlesztésük már egy kétdimenziós kép alapján is képes természetesnek látszó mozgást és beszédet bemutató videókat készíteni egy személyről. Így tudták Mona Lisa mellett Marilyn Monroe száját is megmozgatni.

Magyarországon első ízben lép közönség elé Troy Hunt, napjaink egyik legnépszerűbb szakmai véleményvezére, aki Ausztráliából érkezik Budapestre. Hat éve hozta létre Have I Been Pwned adatbázisát, mely ma már mintegy nyolcmilliárd, adatszivárgásokban érintett email címet tartalmaz. A hatalmasra nőtt adatbázisban naponta átlagosan 150 ezer aggódó felhasználó keres.

Szintén nagy várakozás övezi Clare Lain stratégiai kutató szereplését, aki a NATO Kibervédelmi Központjából érkezik hozzánk, és a katonai szövetség kibertérben végrehajtott műveleteinek keretrendszeréről tart előadást. Különösen fontos téma ez, mert a fizikai világtól eltérően a kibertérben korántsem egyszerű meghatározni, hogy támadás esetén kinek meddig terjed a felelőssége, és a védekezés mikor fordul ellentámadásba.

Håkan Nohre, a Cisco Cyber Security munkatársa független szakértőként az offenzív security világába – a támadók munkamódszereibe nyújt bepillantást prezentációjában, Prinya Hom-Anek thaiföldi biztonsági szakértő által pedig az ázsiai megfigyelőrendszerek és az állampolgárokat pontozó rendszerek kerülnek fókuszba és a digitális diktatúrák kialakulását övező ködös területről is többet tudhatunk meg.

Az ITBN idei főtámogatója a T-Systems több meglepetéssel is készül: egy szakmai körökben régóta várt az etikus hackereket érintő tartalommal, konkrét incidensek kezelésével, valamint az adatelemzéssel végrehajtott hatékony csalásmegelőzéssel. Az év kiemelt partnere a 4iG pedig szakmailag jelentős projektjeikről, egy érthető módon évről évre népszerűbb témáról, SOC központok kérdésköréről beszél majd. De az esemény speciális támogatói is komoly tartalmakkal érkeznek a kétnapos konferenciára. Az Innomatrix a jogosultságkezelés következő generációs megoldásait mutatja be, a Microsoft, aki a legelső ITBN óta támogatja az összefogást az egészségügy kibervédelmi ellenállóképességéről beszél majd és demókat is tervez. A Palo Alto Networks összefoglalja majd a kibervédelem elmúlt 15 évét és hogy mit tanulhattunk belőle. Az S&T a céges környezetben is egyre népszerűbb biztonságos csoportmunkát felhőkörnyezetben hozza témának. A Secudit egy inyencséggel jelentkezik az elosztott sérülékenység menedzsment témájában. A népszerű szakember Righard Zwienenberg – az ESET munkatársa – az aktuális biztonsági kihívásokat helyezi új perspektívába. A Spesys pedig a Netscout segítségével arra keresi a választ, hogy miképpen láthatjuk át az eddig áttekinthetetlenül összetett alkalmazás üzemeltetési környezetünk biztonságát.

A szervezők idén a sajtó munkatársainak figyelmét kiemelten is szeretnék a kibertérre irányítani: külön workshoppal készülnek az újságírók, riporterek és a média munkatársai számára, hogy a fakenews témakörét körbejárják.

A 15 éves ITBN idén is 2000 it-biztonsági szakmai érdeklődőt vár a budapesti Groupama Arénába, 2019. szeptember 25-26-án reggel 8:00-tól. A részvétel idén is ingyenes, de feltétele az előzetes regisztráció, melyre a weboldalon keresztül van lehetőség. A konferencia teljes programja és további információk a tavaly létrehozott szakmai közösségi oldalon, az ITBN HUB-on elérhető.

Ibolya Tibor a közleményben felidézte, az alapügy két védője szerint védenceiket fel kell menteni, mivel Jozef Rohác vallomásában “magára vállalta” a bűncselekmény elkövetését. A Fővárosi Ítélőtábla első körben elutasította az egyik védői indítványt, de 2018 novemberében – az újabb védői indítványra is figyelemmel – elrendelte a perújítást a Kúria hatályon kívül helyező végzése alapján folytatott megismételt eljárásban – tette hozzá.

A közlemény szerint az ügyészség nem tartja alaposnak a perújítási indítványokat, mert a hétfői tárgyaláson ismertetett külföldi tanúvallomások nem támasztották alá a Rohác által korábban elmondottakat.

A Fővárosi Törvényszék a hétfői tárgyaláson történtekről azt írta: a védelem indítványozta a szlovák tanúk szembesítését Roháccal, hogy valamennyi elérhető tanút hallgassák meg az eredeti nyomozati iratok alapján, valamint egy harmadik szlovák tanú felkeresését és kihallgatását. Utóbbinak helyet is adott a bíróság.

A harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc meghallgatása után a másodrendű vádlott, Hatvani István védője további nyomozati iratok ismertetését javasolta, köztük titkosított anyagokét is, amennyiben azok a bíróság megítélése szerint fontosak a perújítással kapcsolatban – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. Közölték, a bíróság a védelem indítványairól a perújítás bizonyítási szakaszának végéig dönt majd.

Prisztás József meggyilkolása ügyében a bíróság korábban jogerősen 15 év fegyházra ítélte felbujtóként Portikot és elkövetőként Hatvani Istvánt. A bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc, akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott.

Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani volt, hanem Rohác.

Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – júniusban vallomást tett, miszerint ő követte el a gyilkosságot.

A hivatal szakemberei 38 ketchupöt ellenőriztek, amelyek közül 19 tartósítószerrel, 19 pedig tartósítószer felhasználása nélkül készült. A termékeknél 25 esetben hatósági eljárás indult: kisebb jelölési hibák miatt az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztették, míg a súlyosabb jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, összesen mintegy 300 ezer forintot.

A termékcímkéken található jelölések között előfordult, hogy adalékanyag-mentesként jelöltek egy terméket, amely valójában többféle adalékanyagot is tartalmazott, de akadtak hibák a “light” és a tápértékjelölésben feltüntetett cukor mennyiségének jelölésével is – közölte a Nébih.

A Nébih megállapítása szerint a termék összetevői között feltüntetett sűrített paradicsom mennyiségét többféleképpen jelölik, legtöbb esetben csak a sűrített paradicsom százalékos arányának megadásával, amelynek nem ismert a szárazanyag-tartalma, emiatt azonban a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen a termék valódi paradicsomtartalma. Ezt a helytelen jelölési gyakorlatot a hatóság húsz terméknél tárta fel.

A hivatal előírta a gyártók és a forgalmazók számára az átlagos paradicsomtartalom megadását – száz gramm ketchup hány gramm paradicsom felhasználásával készült -, továbbá a felelős élelmiszer-vállalkozókat kötelezte a határidőket is tartalmazó intézkedési terv elkészítésére – áll a közleményben.

Balogh Ákosnak és Benedek Leventének hála a LégierőBlogger képekkel számolhat be a Brave Warrior hadgyakorlat mai bemutatónapjának számunkra talán legérdekesebb mozzanatáról, a Gripenek bombavetéséről.

Pickle! Az Mk 82-es eltávolodóban a Gripentől (Fotó: Benedek Levente/combatant.blog.hu).

Az előző ötszázfontos, még a gép bal külső tartójára függesztve. (Fotó: Benedek Levente/combatant.blog.hu)

A géppárkísérő gépágyús rácsapása közben jól látszik a szokatlan módon a törzs alatti középső tartóra függesztett, kék gyűrűs (inert) Mk 82-es. (Fotó: Balogh Ákos/LHSN)

Zord

Csámpai Attila azt mondta, az oldalára borult tűzoltóautóban utazó sérülteket kórházba vitték. A bemutatóra kilátogatók közül nem sérült meg senki – tette hozzá.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium szeptember 17-én tartotta meg a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát. A rendezvényt – mely Petróczki Márk, Fodor Márk Joszipovics és Asztalos Máté főszervezésével jött létre – Kaló József Tanár Úr nyitotta meg. A megnyitó beszédében kiemelte, hogy azért is különleges az idei évforduló, mert Magyarország is most ünnepli a szövetséghez való csatlakozásának 20. évfordulóját is. Kiemelte, hogyha megnézzük az emberiség történelmének mindenféle típusú szövetségeit, kijelenthető, hogy egy ilyesfajta együttműködés átlagban 20 évet élt meg, mellyel szemben a NATO immáron „nagypapakorba” ért. Jens Stoltenberg főtitkár szavait idézve „a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségévé vált”.

Az előadók sorát Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes nyitotta meg, aki a NATO megszületésének témáját járta körbe. Véleménye szerint két fő üzenete van a 70 éves évfordulónak, méghozzá, hogy a szövetség a megalakulásakor ugyanolyan vitákkal volt terhelt, mint ma, és egy örökérvényű idézet Lord Ismay-tól, méghozzá, hogy a NATO célja „az oroszok távoltartása, az amerikaiak benntartása és a németek lenyomása” (1952). Előadásában részletesen elemezte az együttműködés létrejöttének előzményeit, okait és szakaszait, egészen 2001-ig bezárólag, amikor is a terrorizmus elleni védekezés jegyében a szervezet globális, nem csak regionális rendszerűvé vált.

Az első blokk második előadását Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes tartotta, témája pedig a szövetség fejlődésének egyes szakaszai voltak. Kiemelte, hogy a jelenlegi megállapodások szerint négy kiemelhető szakasza volt eddig a NATO-nak, a negyedik pedig 2014-ben kezdődött a Krím annexiójával és az ISIS terrorszervezet felemelkedésével. A szakaszok elemzésével folyamatosan bemutatta hogyan változtak a stratégiák az évtizedeken át, egészen addig, míg a 70. évfordulóra immáron 70 taggal rendelkezik az együttműködés.

A szakasz utolsó előadását az egyik szervező, Petróczki Márk tartotta. A szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke modern kérdésekkel kapcsolatban tartotta meg előadását, melyben többek közt arra is kereste a választ hogyan jön Magyarország képbe a szövetség egészében. Előadásában kiemelte, hogy a NATO egyediségét az adja, hogy „nem valaki ellen, hanem valaminek a védelmében jött létre”. Az ügyvezető alelnök zárta az első blokkot is egyben.

A második blokk első előadását Dr. Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár adta, aki hazánk NATO-s tapasztalatait próbálta összefoglalni. Megállapította, hogy Magyarországra általánosan a pozitív trend a jellemző biztonságpolitika terén, de még van hová fejlődnünk. Ennek oka, hogy országunk a kezdetek kezdete óta igyekszik a „jó tanuló” pozícióját felvenni a szövetségben, így például a missziós szerepvállalásaink erőn és szerepen felüli vállalásával egyfajta jó renomét sikerült kiépíteni. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábbi szisztémák elkopásával hazánknak új, modern védelmi szervezési feladatai lettek kilátásba helyezve az utóbbi időkben. A helyettes államtitkár a percepcionális és a gazdasági elemek jelentőségére is felhívta a figyelmet. Szó esett a magyar nemzeti érdekérvényesítésről is, így az ukrán helyzetről (így a kijevi vezetés közeledésének blokkolásáról és ennek okairól is) és a „likeminded groupokról” is szó esett.

A blokkot Prof. Dr. Kovács László dandártábornok folytatta a magyarországi kiberbiztonság témájával kapcsolatos prezentációjával. Kiemelte, hogy a kibertér az utóbbi időkben jelentős átalakuláson esett át, szellemesen megjegyezte, hogy „a témája ma már olyan mint a magyar foci: mindenki ért hozz, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ért”. Megjegyezte, hogy miközben egyre nagyobb és jelentősebb a globálisan összekapcsolt információs rendszerek hálója, Magyarországnak továbbra sincsen egységes, új kiberstratégiája, melynek létrehozását a dandártábornok úr kilátásba helyezte előadásában. Létrejöttének hangsúlyát azzal húzta alá, hogy a kibertérben megjelenő manipuláció mértéke a 2007-es Észtország elleni kibertámadás óta drasztikusan megnőtt. Pozitívumként Kovács László kiemelte, hogy a Magyar Honvédség nemrégiben létrehozott egy kiberakadémiát is a helyzet kezelésére.

A második etapot Szabó Albert zárta, aki a „NATO és Magyarország 20 éve” c. előadás keretei közt a modernizációba és a szervezet védekezési szervezési szisztémájába engedett betekintést. Kiemelte, hogy magyar szempontból a szövetség legnagyobb kihívásai ma Oroszország agresszív fellépése, illetve a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2011 óta tartó destabilizációjának eredményeképp létrejött migrációs fenyegetés. Az előadás hátralévő részében a Zrínyi 2026 honvédelmi- és haderőfejlesztési programnak a bemutatásáról esett szó.

Az utolsó blokkot Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár beszéde nyitotta meg. A helyettes államtitkár a NATO modern kérdéseiről, konfliktusairól és elvi vitáiról gondolkodott az audienciával. Németh Gergely kiemelte, hogy alternatíva nélkül jelenleg a NATO a legjobb katonai szövetség a világon, mely megszüntette a határain belül a konfliktusokat és a határain kívül is sikeres. Megemlítésre került az is, hogy az utóbbi időkben egyre erősebbek a NATO-n belül azok a hangok, melyek szerint a belügyminisztériumokat a közös kül- és biztonságpolitika szintjére kéne emelni a szövetségben.

A sort Dr. Csiki Varga Tamás folytatta, aki feltette a kérdést: „adottság-e, hogy a NATO velünk van és itt lesz-e az USA mindig, amikor szükségünk van rá?”. A kérdéskör esszenciájának a fiatalabb generációk tanítását tartotta az előadó. „Meg kell tanítanunk a diákoknak az együttműködés értéktöbbletét!” – jelentette ki.

A nap utolsó előadója végül az egyik másik szervező, Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk diákbizottságának tagja volt. A Suwalki-folyosó jelentőségéről szóló előadás központi gondolata az volt, hogy egy esetleges NATO-Oroszország háború esetén egy speciális fojtópont lehetne a rövid vonal, mely az egyetlen módja lenne a Baltikum megvédésének.

A rendezvény végén Kaló József Tanár Úr megköszönte a Szakkollégium munkáját, külön kiemelve a három szervező személyét, majd lezárta a konferenciát.

Szöveg: Gönczi Róbert
Fotó: Szilágyi Dénes

Thomas Starlinger védelmi miniszter kijelentette, hogy az osztrák lakosság teljes körű védelmét már nem garantálja az osztrák szövetségi hadsereg. A tárcavezető szerint nagy beruházást igényelne többek között a drónészlelés és a drónelháríás, néhány érzékelőn kívül ugyanis nem rendelkeznek nagyobb védelemmel.

A szakértői jelentés készítői pedig megfogalmazták a tíz legfontosabb intézkedést, amire szerintük haladéktalanul szükség van a “fenyegető csőd” elkerülése érdekében: ezek között szerepel a hadsereg költségvetésének a jelenlegiről hárommilliárd euróra, majd fokozatosan a GDP egy százalékára történő emelése; az elmaradt beruházások fokozatos pótlása; azonnali döntés a légtér megfigyeléséről; a haderő alkalmasságának helyreállítása; a sorkatonai szolgálat időtartamának hatról nyolc hónapra történő visszaállítása; valamint a hackertámadások és az új hibrid fenyegetettség elleni védelem.

Az előirányzatok között szerepel még, hogy az osztrák hadsereg – Ausztria biztonsági érdekeinek megfelelően – a jövőben vegyen részt nemzetközi béke-, illetve stabilizációs hadműveletekben; biztosítsák az Európai Uniós kötelezettségvállalások betartását; a személyi állomány létszámát növeljék 24 ezer főre, emellett biztosítsák a hadsereg működőképességét, és fejlesztésekre is szükség van az ország átfogó védelmének biztosítása érdekében.

A hosszú távi tervek szerint az osztrák hadsereg költségvetését 2030-ig több mint a duplájára kellene emelni; ami 5,62 milliárd eurónak felel meg. Emellett szükség volna egy több mint 16 milliárd eurós beruházásra is. Emellett személyi kérdéseket is meg kellene oldani; az Osztrák Biztonsági Stratégia 55 ezer katonával rendelkezik, míg a célok megvalósításához további 24 ezer képzett katonára és civil szolgálatosra lenne szükség.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyilatkozata szerint “nagyon komolyan” veszik a jelentést; szerintük a soron következő kormány feladata lesz a szövetségi hadsereg költségvetésének növelése. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum – gyors intézkedéseket sürget. A szociáldemokraták javaslata szerint a hadseregnek meg kell kapnia a szükséges forrásokat. Az FPÖ egy “hatékony terápia gyors megkezdését” szorgalmazza, míg a NEOS “a Néppárt több évtizedes elhibázott és populista politikájának szégyenfoltjáról” beszél.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a gépen egy tapasztalt oktató és egy pilótanövendék volt. Mindketten életüket veszítették a balesetben. A légi szerencsétlenség a murciai régióban található San Javier településnél történt. A repülőgép a Földközi-tenger Mar Menornak nevezett részén csapódott a vízbe.

Augusztus 26-án nem messze innen zuhant le a tengerbe a hadsereg C-101 típusú sugárhajtású repülőgépe. A pilótának ugyan sikerült katapultálnia a becsapódás előtt, de nem élte túl a balesetet.

A közlemény szerint a 37 éves vádlott biztonsági őrként dolgozott egy VII. kerületi szórakozóhelyen, amikor – még 2016 szeptemberében – egy külföldiekből álló társaság érkezett a bejárathoz. Az egyik külföldi férfi ittas állapotban egy üres üveget rugdosott a járdán, ami nem tetszett az egyik biztonsági őrnek és szóváltásba keveredett a sértettel. A hangoskodásra a társasághoz ment a vádlott is, majd egyik őrtársát megkerülve azonnal, ököllel megütötte a sértettet a fején. A bántalmazott az ütéstől hanyatt esett, és a fejét az aszfaltba ütve elvesztette az eszméletét.

A sértett a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes állapotba került, koponya alatti bevérzést szenvedett, amely szakszerű orvosi ellátás nélkül a halálához is vezethetett volna.

A Fővárosi Főügyészség a bántalmazóval szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni – írták.

Júniusban három héten át zajlott Magyarországon a Black Swan 2019 (Fekete Hattyú 2019) elnevezésű különleges műveleti gyakorlat, egy olyan típus részvételével, amelyet hazai gyakorlaton eddig nem láthattunk.

Ez a bizonyos típus a billenőrotoros V-22 Osprey (Halászsas), amely egy közepes légcsavaros-gázturbinás szállító repülőgép és egy ugyancsak közepes szállító helikopter előnyös tulajdonságait igyekszik egyesíteni. Hogy ez az elgondolás és a belőle született hibrid repülőeszköz hosszú távon mennyire válik be, azt majd eldönti az idő. Sokan úgy vélik, hogy az Osprey még mindig csak egy kísérleti repülőgép, amelynek a valós képességeit még nem sikerült megismerni. Mindenesetre a típus MV-22-es változata csapatszolgálatban áll a tengerészgyalogság (Marines) közepes billenőrotoros századainál és a légierő különleges műveleti parancsnoksága (AFSOC) is használja CV-22 típusjelzéssel. A magyarországi különleges műveleti gyakorlaton ez utóbbi változat szerepelt.

Ellentétben azzal, amit a billenőrotoros elnevezés sugall, valójában a két Rolls-Royce Allison hajtómű gondoláit billentik a vízszintes és a függőleges helyzet között. Mivel a forgószárnyak nem csak az emelik az Osprey-t, hanem nagy átmérőjű légcsavarként működve a gép előrehaladását is biztosítják, az elnevezésük a légcsavar (propeller) és a forgószárny (rotor) kombinációjából a proprotor lett. (A hajtóművekből kilépő gáz tolóereje is rásegít a proprotorok emelő vagy vonóerejére.) A repülőgép elnevezés már csak azért is indokolt, mert az Osprey-k a levegőben töltött idejük jelentős részében repülőgépként működnek. A gép irányítására egy botkormány, az oldalkormány pedálok és a repülőgépekéhez hasonló gázkar szolgál. A gépen nincs a helikoptereken megszokott egyesített vezérlőkar. A pilóta a gázkaron lévő bal kezének hüvelykujjával egy forgógombot tud előre vagy hátra mozgatni és így a hajtóműgondolákat a függőleges és a vízszintes helyzet között előre-hátra billenteni. A botkormány és a gázkar az Osprey esetében is a HOTAS koncepciót követi, vagyis minden fontosabb rendszert anélkül lehet kapcsolni, hogy a pilóta levenné róluk a kezét.

Néhány méteres gurulást a botkormány mozgatásával is el lehet kezdeni, de hosszabb taxizáshoz inkább a gondolák kismértékű előrebillentése ajánlott. A felszálláshoz 88 és 86 fok közé állítják a gondolákat, a hajtóművek teljesítményét a gázkarral maximálisra állítják és az Osprey elemelkedik a talajtól. A helyben függést a botkormánnyal tartják, de lehet „játszani” a gondolák néhány fokos előre-hátra billentésével is. A repülésvezérlő rendszer függés közben tartja a pozíciót, csökkentve ezzel a pilóták munkaterhelését. Ez különösen akkor hasznos, amikor a fedélzeti csörlőt használják vagy a különleges műveleti katonák gyorsköteles módszerrel hagyják el a gépet.

Gyorsításkor a gondolákat lassan előrebillentik egészen a vízszintes helyzetig. Még a gondolák 60 fokos helyzete és a 250 km/h-s sebesség elérése előtt behúzzák a futóműveket, nehogy túllépjék a kiengedett helyzetre előírt limitet. Amikor a gondolák elérik a vízszintes helyzetet, a pilóta egy pillanatra előrenyomja és elengedi a gázkaron lévő forgógombot, amely visszaugrik alaphelyzetbe és ekkor beáll az utazóteljesítményhez tartozó 84 százalékos proprotor fordulat. Az Osprey ezután egy kicsit emelt orral 360 km/h sebesség fölé gyorsul. Ha gyorsan kell távozni valahonnan – például hadműveleti területen - a gondolák gyors, másodpercenként nyolc fokos előrebillentésével a gép intenzíven gyorsul, de ilyenkor jó, ha mindenki bekötve ül és a fedélzeten lévő tárgyak le vannak rögzítve. A helikopter üzemmódből repülőgép üzemmódba történő átmenetkor a flaperonok behúzódnak és azután csűrőként funkcionálnak. A Halászsas utazósebessége 300 - 430 km/h között van. Harcászati környezetben többnyire 380 – 430 km/h közötti sebességgel repülnek.

Az Osprey legfeljebb 7500 méter magasan repülhet, de mivel a törzse nem túlnyomásos, a 3000 méter átlépésekor a fedélzeten lévőknek oxigénmaszkot kell viselniük, amelyhez a gép saját fedélzeti rendszere (OBOGS) biztosítja az oxigént. Az Air Force CV-22-esei a Marines MV-22-eseinél jobban felszerelt gépek. A CV-22-esek többfeladatú – terepkövető, terep elkerülő, térképező, időjárás felderítő – radarja, infravörös képet biztosító szenzora (FLIR), integrált műholdas és inerciális navigációs rendszere (GPS, INS) segíti a különleges műveleti Osprey személyzetét, hogy éjszaka vagy szinte bármilyen rossz időjárásban eljusson a céljához anélkül, hogy a gépével 60 méternél magasabbra emelkedne. A radar és a FLIR által szolgáltatott információk valamint a navigációs és repülési adatok a műszerfalat uraló négy nagyméretű többfunkciós kijelzőn jeleníthetők meg, amelyek természetesen kompatibilisek az éjjellátó készülékkel. A CV-22-eseket nem csak a terepadottságok, a domborzat és az éjszaka sötétje védi; a légierős Osprey-kat besugárzás jelző és zavaró rendszerrel, a vállról indítható, infravörös rakéták elleni rendszerrel (DIRCM) és zavarótöltet kivetőkkel szerelték fel. E rendszerek információi szintén az MFD-ken jelennek meg. A gép a levegőben utántölthető. 

A repülőtérre, hajófedélzetre vagy a kijelölt területhez érkezés előtt az Osprey-t vissza kell konfigurálni repülőgépből helikopterré. Ehhez jóval a gép előtt kell járni gondolatban, vagyis minden lépést megfelelően időzítve kell elvégezni. A hajtómű teljesítmény csökkentésével a sebességet 400 km/h alá csökkentik és a forgógomb meghúzásával majd elengedésével a proprotor fordulatszámát száz százalékra növelik. A flaperonok automatikusan teljesen leengedett helyzetbe állnak. Ahogy a száz százalékos proprotor fordulatszám beállt, a gép tovább lassul. A 360 km/h-s sebesség alatt meg lehet kezdeni a hajtóműgondolák hátrabillentését. Ezt a mozzanatot a pilóta végzi a már említett forgógombbal, de egy biztonsági rendszer felügyeli, és szükség esetén leállítja. A rendszer a sebesség, a magasság és a gondola beállítási szögének figyelembevételével két szélsőséges dologra ügyel: nehogy a még repülőgép üzemmódban lévő Osprey a túl kicsi sebesség miatt átessen, vagy nehogy a már helikopter üzemmódban lévő gép proprotor rendszere a túl nagy sebesség miatt károsodjon. Ha a pilóta túl nagy sebesség mellett akarja hátrabillenteni a gondolát, a rendszer leállítja a folyamatot és előrebillenti a gondolát. A pilóta előtti elsődleges repülési kijelzőn megjelenik, hogy a gondola a biztonsági limiteken belül éppen hol van. Ha sikerül a gondola beállítási szögét a limitek között középen tartani, akkor az átmenet repülőgépből helikopterbe simán lezajlik.

Amint a gondola elhagyja a 45 fokos beállítást, a pilóta növeli a hajtómű teljesítményt és egy kicsit megemeli az Osprey orrát, hogy tovább lassuljon. A pilótának számolni kell azzal is, hogy bármit is csinál, a gép csak lassan, néhány másodperc múlva reagál. Megközelítéskor, különösen akkor, amikor a gondolák már függőlegesen állnak, a proprotorok vízszintes síkban forognak és a gép orra egy kicsit „lóg”, a pilótafülkéből kitűnő a kilátás – ami nem egy hátrány, ha ismeretlen terepre kell leszállniuk. Nagy segítség a pilótáknak, hogy a gép függés közbeni térbeli helyzetét is leolvashatják a kijelzőről, mert akárcsak a helikopterek forgószárnya, az Osprey proprotorja is hatalmas szelet generál, ami nem csak köveket repíthet a levegőbe, de poros, homokos vagy havas terepen nullára csökkentheti a látótávolságot. A terepre végrehajtott leszállás utolsó fázisában a hajózóknak ügyelniük kell arra is, hogy a függőlegesbe állított hajtóműgondolák alja nagyon közel lesz a talajhoz és ezért egy nagyobb szikladarabtól, farönktől, egyenetlen talajtól megsérülhetnek.

A Halászsas nem csak a vezetéséhez szükséges reptechnika tekintetében különbözik minden más repülőeszköztől, hanem a repülés közben kialakult vészhelyzetek kezelése és megoldása miatt is. Az egyik a helikopteres repülésből ismert autorotáció. Ami a helikoptereknél működik, az az Osprey-nál nem. Ennek legfőbb oka a kis tehetetlenségű forgószárny, amelynek a fordulatszáma azonnal és drasztikusan csökken, ha a gépet nem viszik azonnal autorotációs üzemmódba. A süllyedés végén, a kilebegtetéshez egy gyors, agresszív mozdulat szükséges, amikor ugyan megnő a proprotor fordulata, de gyorsan el is veszti azt. Ezért mondják, hogy az autorotáció túlélése egy Osprey-ben inkább szerencse, mint tudás kérdése.

Az Osprey, bár többnyire repülőgépként repül, nem képes arra sem, amire egy hagyományos, légcsavaros gép: hajtóműleállás esetén a proprotor nem állítható vitorlába. Az Osprey hajtóműindításakor először csak az egyik hajtómű indul, de mindkét proprotor forogni kezd, mivel egy tengely a meghajtásházon keresztül forgatja a még nem működő hajtóműhöz tartozó proprotort is. Így van ez a levegőben is, az egyik hajtómű meghibásodása esetén a működő hajtómű tovább forgatja mindkét proprotort. Más a helyzet, ha a meghajtásházban történik meghibásodás és a hozzá tartozó proprotor forgása leáll. A leállt proprotor hiányát az oldalkormánnyal nem lehet kiegyenlíteni és nem marad más, mint leállítani a hajtóműveket és siklásban kényszerleszállni a géppel. Az Osprey siklószáma 4,5 vagyis ennyi kilométerre képes elrepülni ezer méter magasból. A kényszerleszálláshoz repülőgép üzemmódban kell hagyni a gondolákat. Ez természetesen azzal jár, hogy a nagy átmérőjű proprotor lapátjai földetéréskor darabokra szakadnak, és így nem okoznak sérülést a gépben ülőknek. A fentiek ismeretében nagyon találó az egyik pilóta mondása, miszerint az Osprey-t könnyű repülni, de nehéz jól repülni.

* * *

Valamennyi képen a légierő CV-22B gépei láthatóak. Fotó: U.S. Air Force. A cikk az Aeromagazin 2019. augusztusi számában megjelent írás átdolgozott változata.