Biztonságpolitika

A héten a vitorlázórepülő körökben hullámrepülési lehetőségeiről ismert Gyöngyös-Pipishegy sportrepülőtéren tartja Air Wolf Hunting 2019 fedőnevű, főként kutató-mentő orientációjú gyakorlatát az MH86 és az együttműködők. A hétfői éjszakai mozzanatoknál a LégierőBogger is jelen lehetett, megtapasztalni a SAR jelenlegi képességeit és működését, mielőtt a közeli jövőben az új technika (H145M SAR) beérkezésével új lehetőségek nyílnak meg ezen a területen is. 

 

Az egyik JTAC felügyelete mellett érkezik a 705-ös Mi-17N.

Ötletes fényforrás az idén nagy erőkkel települt táborban a híradóskocsi repsávos antennjának árbócán.

Az NVG-kompatibilis Mi-17-es "szabad szemmel"...

...és stílszerűen éjjellátóval (amiért köszönet annak, akit illet!). A háttérben látható fényforrás a TV-torony a Kékestetőn.

Csendben figyel az égi Göncöl.

A "lakossági telefonos bejelentéstől" kezdve élethűen imitált gyakorló riasztást követően érkezik a 701-esen ülő kutató-mentő a "repülőszerencsétlenség" helyszíne fölé: ez a feladat "kutatási" része. A fényes gömb a dagadó hold, a csík a helikopter repülési pályája, lent az "égő roncs", balra pedig a kijelölt leszállóhely. A háttérben a Sár-hegy az átjátszóval.

Hagyományos, fényszórós leszállás a kárhelyszín közelében.

Ha a földi tevékenység, a sérültek keresése, kiszabadítása a roncsból, stabilizálása elhúzódik, leállítják a hajtóműveket (ez egyébként segíthet az esetleges sérültek segélykiáltásának meghallásában is, ami különösen sötétben fontos). Ilyenkor a gépen ismételt előkészítésre van szükség, mielőtt újra elindulhatnának: a pilótafülke búvónyílásán keresztül felmászott technikus fehér fényű lámpája fényénél a hajtóművet, a reduktort és a rotoragyat ellenőrzi.  

Ismét pörög a Mi-17-es, az indítóhajtómű kiömlőnyílása még izzik.

A gyakorlás része volt az új típusú hordágy csörlőzése is. Itt a gép megfügg a kiemelés helyszíne felett...

...majd fedélzetén a túlélőkkel, elindul hazafelé. 

A gyakorlat felvarrója, melyből - köszönet a szolnokiaknak! - a LégierőBlogger is kaphatott egy példányt.

Zord

Újabb orosz küldöttség diplomatái nem kapták meg időben a vízumot a moszkvai amerikai konzulátuson – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

“Az amerikai vízumkiadás elhúzásának és egyenes megtagadásának gyakorlata kiterjedt és sajnos rendszeres jelleget öltött” – mondta Zaharova. A delegáció a héten az orosz-amerikai Fort Ross Dialógus elnevezésű “társadalmi diplomáciai” fórumon szándékozott részt venni. A tanácskozás helyszínéül szolgáló Fort Ross orosz erőd volt Észak-Kaliforniában 1812 és 1841 között.

Korábban a moszkvai amerikai konzuli képviselet tíz orosz diplomatának, valamint Dmitrij Rogozinnak, a Roszkoszmosz vezetőjének, Leonyid Szluckijnak az orosz parlament külügyi bizottsága elnökének és a felsőház megfelelő testülete elnökének Konsztantyin Koszacsovnak nem adta meg a beutazási engedélyt.

Az AirWolfHunting 2019 gyakorlat egyik szép Mi-17N képével illusztrálnám a soron következő hírbejegyzést, arra a közelmúltban nyilvánosságra került keretszerződésre utalva, mely a rendszerbentartás tervezett több éves hátralevő idejére - nem mellesleg a nyugati típusváltás időszakára - megfelelő halapot adhat a honvédség szovjet-orosz szállító és harci helikoptereinek fenntartásához.

Zord

Partnerkapcsolatok:

2019. 09. 05. – NATO tisztviselők látogattak Izraelbe megvitatni a jelenlegi és jövőbeli együttműködésüket (Szilágyi Laura)

Camille Garnd, a NATO védelmi beruházásokért felelős helyettes főtitkára, Tel Avivba és Jeruzsálembe látogatott, hogy az izraeli tisztviselőkkel megvitassa a Szövetségesek és Izrael közti, folyamatban lévő gyakorlati együttműködés állását és a mediterrán régió jelenlegi helyzetét.

A találkozók keretein belül többek közt szó esett a regionális biztonsági kihívásokról, fegyverzet ellenőrzésről, kibervédelemről és kutatás-fejlesztésről.

Izrael több, mint 20 éve kiemelt partnere a NATO-nak, s aktív tagja a NATO Mediterrán Párbeszéd fórumának. Napjainkban az ország és a Szövetségesek közti együttműködés szorosabb, mint valaha: egészen a kibervédelemtől, a non-proliferáción át, a terrorizmus elleni harcig terjed.

      2019. 09. 05. – Főtitkár: A Moldovai Köztársaság szoros partnere a NATO-nak (Gönczi Róbert)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára a NATO brüsszeli központjában üdvözölte kedden (2019. szeptember 5.) Igor Dodont, a Moldovai Köztársaság elnökét. Stoltenberg kiemelte, hogy az elmúlt 25 évben megerősödött a partnerkapcsolat a szervezet és a kelet-európai ország között, mely megnyilvánult a NATO segítségnyújtásában is, melynek köszönhetően stabil intézményeket és jó kormányzást sikerült létrehozni az országban. A Főtitkár kiemelte, hogy a NATO tiszteletben tartja Moldova alkotmányos semlegességét, de mindemellett támogatják függetlenségét és szuverenitását.

2019. 09. 06. – A NATO Főtitkár és a szövetséges erők európai parancsnoka Irakban (Kertai Zoltán Péter)

Az új kiképzési küldetéssel kapcsolatos részletek megtárgyalására érkezett meg szeptember 16-án Bagdadba a Főtitkár. Útja során Jens Stoltenberg meglátogatott egy sor, a NATO által támogatott katonai kiképzőintézetet, és találkozott a kihelyezett NATO parancsnokokkal. Mindezen erőfeszítések hozzájárulnak, hogy az iraki fegyveres erők és intézmények hatékonyan működjenek, így elkerülhető a Szövetségre veszélyt jelentő nemzetközi terrorista szervek visszatérése.

Műveletek:

2019. 09. 03. – Több, mint 40 hajó gyakorlatozott a Balti-tenger északi partvidékénél (Szilágyi Laura)

Tizennyolc nemzet, 3000 katona, és több, mint 40 hadihajó vett részt a szeptember 3-a és 19-e között megrendezésre került balti-tengeri gyakorlatban. A műveleteket a dán szorosokban, Kiel és Bornholm térégében tartották meg.

A hat NATO tagállammal határolt Balti-tenger létfontosságú a NATO számára. Sajnos a régió biztonsági környezete leromlott a 2014-es krími annexió óta. Válaszul az orosz agresszióra a Szövetségesek megnövelték a légi és haditengerészeti járőrök létszámát a térségben, 4500 katonát bevetve Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területén.

A „Northern Coasts“ gyakorlatot először 2007-ben rendezték meg, s azóta éves rendszerességgel tartják meg. Az idei forgatókönyvben egy, a régióban elhelyezkedő, kitalált ország fogalmazott meg területi követeléseket balti-tengeri szigetekkel szemben, valamint haditengerészetét használva korlátozta a szabad hajózást. Vele szemben a NATO erők légvédelmi, tengeralattjáró-elhárító, aknamentesítő műveleteket hajtottak végre.

2019. 09. 08. – A NATO szövetségesek és az Engineer Thunder 2019 (Haiszky Edina Julianna)

2019 szeptember 4. és 13-a között rendezték meg, az Engineer Thunder 2019 névre keresztelt gyakorlatot Litvániában, Padradéban. A gyakorlaton részt vettek a NATO Megerősített Előretolt Jelenlétének (Enhanced Forward Presence, EFP) alkalmazottai, továbbá számos hadmérnök az Amerikai Egyesült Államokból, Lettországból és Lengyelországból. Az esemény lehetőséget biztosított a hadseregek számára, hogy teszteljék mérnöki képességeiket és felmérjék lehetőségeiket, szükségleteiket. A hadmérnökök számos feladatot láttak el, többek között megerősítették csapataik védelmi állásait és megsemmisítették az ellenségét, továbbá segítették katonáik tájékozódását, hogy jussanak át sűrű erdőkön vagy akár folyókon.

Konferenciák:

2019. 09. 03. – Kiberbiztonsági szimpózium (Haiszky Edina Julianna)

Idén kerül megrendezésre 15. alkalommal a NATO legnagyobb kiberbiztonsági konferenciája, a NATO Információbiztosítási Szimpózium (NIAS). A rendezvény főszervezője a NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCI) szervezésében, 2019. október 15-17-e között tartják a belgiumi Mons-ban. A három napos konferencia különösen fontos lehetőségeket kínál, ugyanis itt alkalom nyílik a leghatékonyabb gyakorlatok megvitatására, a véleménycserére és innovatív megoldások kifejlesztésére.

A szimpózium fő témája a „Digitális átalakulás: okos eszközök az okos döntésekért.”, melynek keretében megvitatják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hogyan támogatja vagy éppen nehezíti a NATO missziók feladatvégrehajtását. Továbbá napirendre kerülnek majd olyan témák, mint a hagyományos és modern információ- és misszióbiztosítási technikák, az adat, mint stratégiai erőforrás védelme és ezen a területen a NATO tagállamok közötti együttműködés megerősítése.

A résztvevők között lesznek döntéshozók, tudósok és az iparágak szakemberei is, így a NATO főtitkár-helyettese Antonio Missiroli, illetve a NATO a Nőkért, Békéért és Biztonságért képviselője Clare Hutchinson megerősítést és megoldásokat vár a fent említett témákban.

2019. 09. 06. – A NATO diplomatái és szakértői Rigában vitatják meg a Szövetség nukleáris elrettentését érintő kérdéseket (Györgyi Dominika)

Magasrangú diplomaták, szakértők, tudósok és NATO-tisztviselők találkoztak Rigában 2019. szeptember 5-én, hogy megvitassák a Szövetség európai nukleáris elrettentési és védelmi képességét Oroszország destabilizáló tevékenysége és hadseregfejlesztése tükrében.

A NATO évente rendezett Nukleáris Politikai Szimpóziuma számos védelemhez kapcsolódó témát érint, ideértve az elrettentési és védelmi képességek megerősítését, a fegyverzetellenőrzési célokat és a Szövetség nukleáris politikájának prioritásait.

„Ez a szimpózium kihívásoktól terhes időben zajlik. (…) Alkalmazkodnunk kell az új biztonsági környezethez.” – nyilatkozta Jessica Cox, a kétnapos esemény elnöke. Kiemelte az INF Szerződés felmondását, s ezzel kapcsolatban külön hangsúlyt fektetett Oroszország nukleáris fejlesztéseire és retorikájára.

A konferenciát 1992 óta évente tartják, azonban most került először Lettországban megrendezésre. A napirend fő pontjai között Oroszország nukleáris stratégiája, az új technológiák térhódítása, a fegyverzetellenőrzés és az Atomsorompó-szerződés jövője szerepelt. A NATO elkötelezett a nukleáris fegyverek nélküli világhoz szükséges körülmények megteremtése mellett: a hidegháború vége óta a rendelkezésre álló nukleáris fegyverei száma mintegy 90%-kal csökkent Európában, ugyanakkor világossá tette, hogy nukleáris szövetség marad, amíg nukleáris fegyverek léteznek. A biztonsági környezet változásával lépéseket tett annak érdekében, hogy nukleáris elrettentőképessége továbbra is hatékony maradjon.

Belső változások:

2019. 09. 29. – Belgium, Csehország, Dánia vállalja a NATO légvédelmi rendészeti feladatait (Németh Csenge)

Szeptembertől, a NATO légtér ellenőrző missziójának keretein belül, belga, cseh és dán vadászrepülőgépek kezdtek járőrözni a Balti országok légterében.

A belga és a dán légierőt a litvániai Šiauliai repülőtérről irányítják. Őket négy cseh Grippen repülőgép támogatja az észtországi Amari légibázis jóvoltából. A feladat általános vezetője a belga légierő.

“Ez egyértelmű példája a Szövetség összetartásának ” – nyilatkozta Oana Lungescu, a NATO szóvivője. „Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az orosz katonai légi tevékenység a régióban. A NATO repülőgépek rendszeresen fognak el a határokhoz közel repülő orosz katonai repülőgépeket, amelyek nem követik a nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásokat – például repülési tervek benyújtását és a légiforgalmi irányítás kommunikációját.”

A NATO szóvivője hozzátette, a térségben lévő NATO erők mindig bevetésre készek.

A három egység május óta a térségben járőröző magyar, brit és spanyol légierő egységeket váltotta fel. A NATO balti légi rendészeti misszióját 2004-ben indították, miután Lettország, Litvánia és Észtország csatlakozott a szövetséghez. Azóta a Szövetségesek felváltva védik a baltikum légterét, mivel a három balti ország nem rendelkezik saját vadászrepülőkkel. A NATO balti légiközlekedési küldetésének központi célja a NATO légtér integritásának megőrzése és védelme.

     2019. 09. 17. – Új NATO parancsnokság (Kertai Zoltán Péter)

A németországi Ulm városa ad otthont az új NATO parancsnokságnak. Ez is növeli az elrettentést és a védelmet, ami a megváltozott műveleti környezetre adott válasz része. Az új parancsnokság segíti, összehangolja és felgyorsítja a NATO csapatok mozgását. A parancsnokság felállításának egy 2018-as döntés az alapja, melyben a NATO védelmi miniszterei rendelkezett egy Virgina állam beli, norfolki északatlanti parancsnokság és egy németországi, ulmi támogató és logisztikai parancsnokság felállításáról. Az ulmi bázis teljes személyzettel 160 főt fog foglalkoztatni, ami egy válsághelyzetben 600 főre is duzzadhat.

Összeállította: Szilágyi Laura, Gönczi Róbert, Kertai Zoltán Péter, Haiszky Edina Julianna, Györgyi Dominika, Németh Csenge

Ismét oltják a rókákat veszettség ellen, a vakcinákat október 5-től repülőgépről szórják az érintett területekre, de ez a lakott, sűrűn beépített területeket nem fogja érinteni – mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos állatvédelmi főfelügyelője.

Pallós László hozzátette: a vakcinázás miatt ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Az oltóanyagok csalétekbe kerülnek, amelyekből a szakemberek körülbelül húszat szórnak ki négyzetméterenként. Az érintett települések listája a Nébih honlapján megtekinthető – ismertette.

A rókák veszettség elleni immunizálási programja 1992 óta működik Magyarországon. A kezdeményezésnek köszönhetően a veszettség teljesen visszaszorult: 2017 óta egy állatban sem találtak veszettséget. Ahhoz, hogy a helyzet ne változzon – prevenciós jelleggel – a déli, a keleti és az észak-keleti határterületeket kiemelten vakcinázzák a szakemberek – mondta Pallós.

Katonai tiszteletadás mellett felavatták Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának lovasszobrát pénteken Budapest III. kerületében, ezzel átadták a Lékai bíboros téri 1948-49-es emlékparkot.

Czetz János vagy Juan Fernando Czetz Gidófalván született, 1822. június 8-án, és Buenos Airesben húnyt el 1904. szeptember 6–án. Czetz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának (Colegio Militar de la Nación) megszervezője, alapítója és 25 éven keresztül igazgatója. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, földmérőként feltérképezte új hazája Paraguayjal és Brazíliával határos vidékét.

Családja a Czetz családnevet a szamosújvári anyakönyv szerint 1715-ben vette fel. Örmény felmenői 1672-ben Erdélybe történő beköltözésükkor még a Vártán nevet viselték, és jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak.[3] A család Erzsébetvárosból költözött át Székelyföldre. Édesapja – szakítva a családi hagyományokkal – katonatiszt lett, és tíz huszárból álló határvédő egységet vezetett. Az ő korai halála után, hétévesen bekerült a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetbe, ahol latin és német nyelvet, földrajzot és földmérést tanult. Ezt követően a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiát végezte el, kiváló eredménnyel, évfolyamelsőként.

Első tiszti beosztásában 1842-ben a 62. gyalogezredben szolgált hadnagyi rendfokozatban. Híressé vált amiatt, hogy méltánytalannak érezte, hogy a magyar anyanyelvű katonákat is német nyelven vezényelték, és könyvet írt „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára” címmel. Könyvéből vett szavaival élve: „A hadsereget semmi sem bátorítja oly hatólag mint a Vezér személyes megjelente, ha azt anyai nyelvén meg tudja szólítani.” 1844-ben – huszonkét évesen – Korponay János és Mészáros Lázár mellett szóba került akadémiai levelező tagsága is, azonban nem választották meg, csupán szóbeli biztatást kapott. 1846-tól áthelyezték a bécsi Földrajzi-Térképészeti Intézethez. 1848 júliusában innen jelentkezett a szerveződő honvédseregbe, annak ellenére, hogy ez a császári hadseregben szépen induló katonai karrierjének a végét jelentette. Főhadnagyként a hadügyminisztériumba osztották be, és szeptemberben Mészáros Lázár hadügyminiszter mellett részt vett a délvidéki harcokban. A Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmánynál a katonai ügyek előadója lett.

1848 októberére az erdélyi magyar csapatok helyzete válságossá vált. A honvéderők – az 1849 elejéig hősiesen ellenálló Háromszék kivételével – feladták Erdélyt, és a Csucsai-szorosig vonultak vissza. 1848. október 30-án az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokának az őrnaggyá előléptetett Czetz Jánost nevezték ki. Feladata a mintegy tízezer főt számláló sereg újjászervezése és kiegészítése volt.

Ezt példás lelkiismeretességgel el is végezte, így amikor Bem tábornok november 29-én átvette az erdélyi hadtest parancsnokságát, rövid időn belül (december 18-án) meg tudta indítani az ellentámadást. Czetz János Bem vezérkari főnöke, hadműveleti terveinek kidolgozója lett. Feltartóztatta Puchner császári tábornoknak az említett szorosnál előre nyomuló hadait. Többször is kitüntette magát, Bem 1849. február 12-én ezredessé léptette elő, majd április 8-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Jelentős érdemeket szerzett Nagyszeben bevételénél (1849. március 11.), ezért Bem tábornoki kinevezését javasolta, amit az Országos Honvédelmi Bizottmány csak májusban hagyott jóvá. Czetz János lett a honvéd haderő legfiatalabb tábornoka. Március 2-án Bem távollétében ő vezette a győztes medgyesi ütközetet. Bem bánsági hadjárata idején az erdélyi hadsereg megbízott parancsnokaként tevékenykedett. Május 29-én lovasbalesetet szenvedett, és a későbbi hadműveletekben már nem vett részt.

Felettese így írt Czetz Jánosról: „Kérlelhetetlen szigor, pártatlanság, keménység a büntetésben, de nagylelkűség a jutalmazásban, mentes a bosszúállástól, az önzés legkisebb árnyékától is.”

A fegyverletétel után 1850 tavaszáig Magyarországon bujkált, majd kalandos úton Németországba menekült. Még ebben az évben Bem’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. címmel Hamburgban kiadott emlékirata[9] katonai-szakmai jelentőségén túlmenően írói tehetségről is árulkodott. Az emigráció keretén belül sokáig kereste helyét, élt Párizsban, Törökországban, majd Svájcban, ahol Mont Cenis-i vasút építkezésén is dolgozott. Utazásai során Spanyolországban ismerkedett meg későbbi feleségével.

Tevékenyen részt vett a 48-as magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében. Több olyan tervben is szervező volt, amely szülőföldje szabadságának elnyerése érdekében mozgolódott. A Krími háborút akarták kihasználni Magyarország felszabadítására. Klapka György oldalán sikeresen tárgyalt a törökökkel Isztambulban az esetleges magyar légió felállításáról Oroszország ellen. Az osztrák sereg hadba lépésének elmaradása miatt ez a terv meghiúsult. Az olaszországi magyar légió szervezésében is aktív szerepet vállal, de a villafrancai békekötés (1859. július 11.) utáni csalódottság miatt családjával együtt elhagyta Európát, és véglegesen Buenos Airesben telepedett le.

Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, miután feleségének köszönhetően új hazára talált Argentínában. Nem is akárkit vett el feleségül, hiszen Sevillában Prudencio Ortiz de Rosas tábornok Basilia nevű leányával ismerkedett meg. Prudencio O. de Rosas Juan Manuel de Rosas testvére volt, aki Buenos Aires tartománynak volt a kormányzója 1835 és 1852 között, de gyakorlatilag egész Argentína vezére. Ettől kezdve már Juan Fernando Czetz néven tevékeny részt vállalt az argentin katonai-műszaki életben, de tábornoki rendfokozatát sohasem kapta vissza, ezredesként szolgálhatott magyarországi születése miatt (az argentin haderőben érvényes előírások szerint csak argentin születésűek lehetnek tábornokok). Számos, nevével fémjelzett feladat került be az ottani történelembe, hiszen feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét, emellett számos vasútvonal építkezését is ő irányította. Ő alapította az argentin katonai földrajzi intézetet, amely az irányítása alatt egész Argentínát feltérképezte. A Buenos Aires-i Katonai Akadémiának 5 éven át volt (első) igazgatója. A Paraguay elleni háborúban (1864–1870) részt vett a hadműveletek irányításában. Czetz jó barátságban volt Asbóth Sándorral, Kossuth Lajos egykori segédtisztjével, aki 1866 és 1868 között (Buenos Airesben bekövetkezett haláláig) az Amerikai Egyesült Államok argentínai és uruguayi első nagykövete volt. Hosszú és tartalmas életút után 1895-ben vonult nyugállományba. Argentínában nagy tisztelet övezte, 1904-ben bekövetkezett halála után a Katonai Akadémia előtt embernagyságú ércszobrot állítottak emlékére.

Ahogy változott a volt honvédek megítélése, a korábban kötél általi halálra ítélt Czetz tisztelői mindent elkövettek, hogy a dicső tábornok hazatérhessen Magyarországra és szűkebb hazájába, Erdélybe. Széll Kálmán miniszterelnök 1920 koronáról 4000 koronára emelte fel a nyugdíját, majd később már 8000 korona évi díjat is kész lett volna juttatni visszatérése esetén. Ez azonban nem valósult meg betegsége és családi okok miatt. A hazatérésről történő végleges lemondást Deáky Albertnek, a Történelmi és Honvédereklye Múzeum elnökének írta meg az alábbiak szerint:

„Én már öregember vagyok, hazámtól már oly rég távol, és mégis a honvágy hatása folytán még mindig sajog a szívem ama tudattól, hogy idegen porban kell megnyugodnom. Nagy megerőltetésembe került a végleges lemondás, hogy hazámat viszont ne láthassam, de orvosaim tanácsa és Krisztina leányom súlyosabb tüdőbaja arra indítottak, hogy többé még csak reményt se tápláljak régi terveim megvalósításához. Ezek után le kellett végleg mondanom álmaim megvalósításáról, és így nem marad más hátra, mint nagy lelki küzdelmek és bánat mellett belenyugodnom abba, hogy édes hazámat és kedves honfi- és harctársaimat, akiket, fájdalom nem fogok többé láthatni, csakis egy szívből eredő „Isten hozzád-dal” üdvözöljem a messzi földről.”

Buenos Airesben temették el a recoletai temetőben, azonban hamvait 1969-ben átszállították az általa alapított Katonai Akadémia új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó „argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.

Az általa felállított argentin műszaki alakulat katonái máig a Czetz által tervezett díszegyenruhát viselik. Budapesten a III. kerületben utcát neveztek el róla. Szülőfalujában, Gidófalván emléktábla tiszteleg emléke előtt a községháza falán. Argentínában a Nemzeti Katonai Akadémia előtt életnagyságú bronzszobra áll, és az épületben mellszobra is megtalálható. és most már egy lovas szobor is megörökíti a nagyszerű hazafit.

(A cikk forrása: Wikipedia)

Az őszi, tisztújító Közgyűlésén a Biztonságpolitikai Szakkollégium teljes konszenzusban választotta meg új Diákbizottságát (DB). A választás listás volt, amelyre egy pályázattal tudtak jelentkezni az ambíciózus triók. Végül csak a 2018/19-es tanévben a tisztséget betöltő DB elnök, Szarka Luca adott be pályázatot, amit Fodor Már Joszipovics és Petróczki Márk alelnökjelöltekkel készített el. A listát végül teljes konszenzussal szavazta meg a Közgyűlés, így az elnök Szarka Luca mellett Fodor Márk Joszipovics lett a szakmai, míg Petróczki Márk az ügyvezető alelnök. Az új szakmai alelnök régóta részt vesz a hallgatói életben, többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának elnöke, majd az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alelnöke volt. Petróczki Márk a Szakkollégiumnak már a harmadik éve tagja, fél évig pedig szakmai alelnökként is tevékenykedett. Az új Diákbizottság programja célul tűzte ki, hogy a BSZK eddigi fejlődését megőrizze, és ahol lehet, hatékonyabbá tegye a szakkollégiumi munkát. Így az eddigi évek pozitív elemeit megtartanák, azonban azok működését olajozottabbá tennék. Ennek kivitelezését arra tervezik felépíteni, hogy mindannyian jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek a szakkollégiumi és a hallgatói életben. A Szakkollégium tisztújítása végérvényesen azonban csak most ért a végére, ugyanis az új DB lezárta a középvezetői pályázatokat. Ezúttal négy középvezetői pozíciót hirdettek meg: az általános és gazdasági koordinátor a DB elnökének, a szakmai koordinátor a DB szakmai alelnökének, míg a PR és közösségi koordinátor a DB ügyvezető alelnökének nyújt segítséget a munka során. A pályázati anyagok értékelése után az általános és gazdasági koordinátor Haiszky Edina, a szakmai koordinátor Gönczi Róbert, a PR-ral kapcsolatos ügyekben Németh Csenge, míg a közösségi programok szervezésében Párducz Árpád fogja segíteni a DB-t.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter mesterlövészpuskából 300 méteres célra leadott telitalálataival avatták fel a Duna Lőteret Neszmély külterületén.

“A lőteret hosszú időn át tartó közösségi munkával hozták létre civil szervezetek. Az ilyen elhivatottság a haza iránti hűség, lojalitás megtestesítője” – fogalmazott a megnyitón a miniszter.

Az egykori homokbánya területén a lövészettel és fegyverekkel foglalkozó Bullet Masters Kft. hozta létre a harminc hektáron fekvő lőteret. Mechler Zoltán ügyvezető elmondta, a lövészet iránt érdeklődő sport- és civil szervezetek tagjaival együttesen mintegy százmillió forint értékű munkát végeztek el.

A területen egy hat lőállásos, háromszáz méter hosszú mesterlövészpuska-pályát, egy harmincszor hetven méteres karabélypályát, valamint hét, tíz-harminc méteres pisztoly- és karabélypályát alakítottak ki.

A lőtér megfelel valamennyi nemzetközi szabálynak és biztonsági feltételnek. A pályák lőirányában 15 kilométerig nincs út és lakott terület, a golyófogótöltések alul tizenké, felül hat méter szélesek. A terület vége a tatai 25. Klapka György lövészdandár katonai lőterével határos.

A létesítmény alkalmas versenyek szervezésére, szolgálja a lövészsport iránt érdeklődő civileket, a vadászközösséget, valamint a honvédség és a rendőrség hivatásos állományát. A Duna Lőteret a Magyar Honvédség tagjai szolgálati igazolványuk felmutatásával ingyenesen használhatják – ismertette Mechler.

2019. augusztus 15-én a Testvériség Szövetségének (Brotherhood Allience) nevezett, etnikai fegyveres csoportokból álló trió összehangolt támadásokat hajtott végre Mianmar Mandalay régiójában és San Állam területén, tizenöt rendőr és katona életét követelve. Azóta a szakadár terület északi részén naponta ismétlődnek az összecsapások, mindkét fél számára jelentős veszteségeket okozva, mind a harcoló felek, mind a polgári áldozatok tekintetében. A Szövetség – amely magában foglalja az Arakán Hadsereget (AA), a Ta’ang Nemzeti Felszabadítási Hadsereget (TNLA) és a Mianmari Nemzeti Demokrata Szövetség Hadseregét (MNDAA) – állítása szerint a támadásokat a Rakhine, és San Államban északi részén tapasztalt katonai agresszióra válaszul indították. A három csoport korábban már megkezdte a kétoldalú tűzszünetek kialakítását célzó tárgyalásokat a kormánnyal, amelyek lépésként szolgálhattak volna az átfogóbb békefolyamathoz. Irreális igényeik azonban aláássák a párbeszédet, a támadások pedig a kormány által javasolt feltételek – a csoportok elmúlt öt év alatt szerzett területeinek feladása – elutasítását jelentik.

Forrás: Crisis Group

A konfliktus nem napjainkban kezdődött, azonban még mindig áldozatokat követel. A san népcsoport i.sz. X. század idején érkezett a területre, ahol széles körű autonómiával rendelkeztek, a bamarok (Mianmar lakosságának többsége, „államalkotó nemzetiség”) vazallusaiként saját identitásukat, nyelvüket és hagyományaikat is megőrizték. Ez ad számukra alapot az elszakadásra, illetve a saját, San Államok kialakítására, valamint az 1948-ban kapott autonómiára vonatkozó garancia. Ebben az évben a népcsoport azzal a feltétellel csatlakozott az alakuló Burmai Unióhoz, hogy tíz éven belül felülvizsgálatra kerül az uniós szerződés, ezt követően pedig szabadon dönthetnek az önállóság kérdésében. Felülvizsgálatra nem került sor, azonban a törekvések nem csillapodtak: az ország keleti részén, az Arany Háromszög (drogtermesztésről és kereskedelemről híres-hírhedt terület Laosz, Mianmar és Thaiföld határán) dobjain pedig kialakították a San Államot, mely egyben Mianmar legnagyobb államalkotó régiója. A térségben jelentős a transznacionális szervezett bűnözői hálózatok befolyása, főként a virágzó kábítószertermesztés- és kereskedelem szempontjából.

Az augusztus 15-i támadások a mianmari katonai kiképző akadémiát, a rendőrség autópályán haladó előőrsét, egy katonai zászlóaljat és egy kábítószer-ellenőrző pontot értek, a mianmari katonaság álláspontja szerint egy korábbi drograzzia megtorlásaként. A támadások inkább a Mianmar nemzeti békefolyamata során régóta fennálló feszültségeket tükrözik a Testvériség Szövetsége tagjainak státuszát illetően. Csak a 2015-ben bevezetett országos tűzszüneti megállapodás aláírói vehetnek részt a kormánnyal folytatott politikai tárgyalásokon, melyek célja az államszövetség belső konfliktusainak megszüntetése. Az elmúlt öt év során a mianmari katonaság (és a polgári kormány is) azonban kizárta a fent említett három csoportot ebből a folyamatból, szigorú előfeltételeket teremtve az országos tűzszünet aláírásáról szóló tárgyalásokhoz.

A támadások provokatív jellege miatt a katonaság a várakozásokkal ellentétben nem a komoly megtorlásra fektette a hangsúlyt, hanem a kritikus infrastruktúra biztosítására és a kínai határhoz vezető autópálya újbóli megnyitására fókuszált, valamint meghosszabbította egyoldalúan a tűzszünetet 2019. augusztus 31-től szeptember 21-ig. A kormány delegációja folytatta a korábban kezdett tárgyalásokat a csoportokkal, üléseiket augusztus 31-én és szeptember 17-én tartották. A Testvériség Szövetsége szeptember 9-én bejelentette egy hónapos tűzszünetét, de kilátásba helyezte a megtorlást, amennyiben támadás éri. Kína, amely erős befolyással bír a határmenti területek és néhány népcsoport felett, szintén ösztönzi a párbeszédet és a feszültségek csökkentését.

A mianmari hadsereg dönthet csapásmérés mellett, noha az súlyos következményekkel járna a térség polgári lakosságát illetően, különös tekintettel Ta’ang (más néven Palaung) etnikai népességre, mely a kormányzati erők gyanúja szerint a TNLA társadalmi bázisa. Mind a mianmari hadseregnek, mind a támadásokért felelős triónak számlájára írható az emberi jogok megsértése, érkezett jelentés válogatás nélküli lövésekről, a helyi segélycsoportok és lakosság járműveit érő rajtaütésekről. Lakók ezrei menekültek otthonaikból, néhányan előzetesen tartva az áldozattá válástól, az eleve korlátozott humanitárius segítségnyújtás pedig valószínűleg nehezebbé válik.

A jövőbeli összecsapások kiküszöbölhetők lehetnek, ennek első lépése az egyoldalú tűzszünet meghosszabbítása és a Testvériség Szövetségének bejelentése saját egyoldalú tűzszünetéről, azonban a feleknek továbbra is tárgyalniuk kell a kétoldalú tűzszünet elérése érdekében. Ezen túlmenően a humanitárius segélyek biztosítása, területi kérdések rendezése, a tűzszünet térben és időben történő kiterjesztése, illetve Kína határozott fellépése csökkentheti a polgári áldozatok számát, a további erőszak valószínűségét és javíthatják a békefolyamat előrehaladását.

Az augusztus 15-én, San Állam északi részén indított támadások merészségükben szokatlannak tekinthetők, céljuk a kétoldalú tűzszüneti tárgyalások visszaállítása volt. A mianmari fegyveres erők válasza visszafogottnak tekinthető, de nem garantált, hogy nem várható megtorlás. Mindkét fél érdeke a kétoldalú tűzszünetek megvalósításához szükséges tárgyalások alapvető átgondolása, párbeszéd általi realizálása, de amíg a három fegyveres etnikai csoport nem vehet részt a békefolyamatban, a konfliktus befejezésének kicsi az esélye. Ez az elismerés elkerülhetetlennek tűnik mind a felek számára a kétoldalú tűzszünetek elérése érdekében, mind pedig annak érdekében, hogy a békefolyamat hitelesen és legitim módon haladjon előre. Mindkét félnek be kell tartania az egyoldalú tűzszünetet, és tartózkodnia kell a további támadásoktól, különösen azoktól, amelyek veszélyeztethetik a civileket. Lehetővé kell tenniük a segélyek eljuttatását a rászorulók számára, és biztosítaniuk kell, hogy a segélyezési munkavállalókat ne célozzák meg, ne veszélyeztessék őket. A kétoldalú tűzszüneti tárgyalások fellendítése érdekében a katonaságnak ki kell terjesztenie egyoldalú tűzszünetét a San Állammal szomszédos Rakhine Államra, és meg kell hosszabbítania az időtartamot.

Szerző: Györgyi Dominika

Az Oroszország elleni büntetőintézkedések visszavonásáról nem lehet szó, de a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai négyek országcsoport újabb csúcstalálkozóját már meg lehet tartani – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területei különleges státusáról kötött megállapodással kapcsolatban.

A kancellár a német-holland kormánykonzultáció után Mark Rutte holland kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette: a Donyec-medence különleges státusáról kötött megállapodás azt jelenti, hogy sikerült megtenni egy lépést, amelyet sok további lépésnek kell követnie. Ezért még nem kerülhet napirendre az Oroszországgal szemben az ukrajnai tevékenysége miatt elrendelt európai uniós szankciók visszavonásának ügye, de teljesültek a normandiai négyek újabb csúcstalálkozójának feltételei – tette hozzá.

A helyszín Párizs, az időpontról még egyeztetnek – mondta Merkel.

A kancellár ezzel elutasította a kelet-európai térségben tevékenykedő német vállalatok érdekképviseletének (OAOEV) követelését, amely szerint a Donyec-medence különleges státusáról kötött egyezség után az Európai Uniónak (EU) kilátásba kell helyeznie a büntetőintézkedések fokozatos visszavonását, hogy tovább ösztönözze Oroszországot a kelet-ukrajnai helyzet politikai rendezéséről kötött megállapodások végrehajtására.

Az áruforgalmat és a termelési láncolatok működését súlyosan akadályozó szankciók fokozatos visszavonása “valamennyi fél hasznára válna” – áll a mintegy 350 vállalatot összefogó szövetség állásfoglalásában.

Az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kapcsolattartó csoport minszki tárgyalásán kedden elfogadott menetrend szerint első lépésként az ukrán törvényhozás jogszabályt alkot Donyeck és Luhanszk megye egyes területei különleges státusáról. Ezt a törvényt a magát önhatalmúlag Ukrajnától függetlenné nyilvánító területeken tartandó választás napján ideiglenesen vezetik be, az EBESZ által felügyelt választás után pedig állandó jelleggel alkalmazzák majd.

Németország a normandiai formátumban Franciaországgal együtt 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között. A legutóbbi csúcstalálkozót 2016-ban tartották Berlinben.

Az EU 2014 júliusában döntött, hogy Ukrajna destabilizálása miatt szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az indoklás szerint Moszkva a nemzetközi jogot megsértve csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat Ukrajna keleti részén. A büntetőintézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A szankciók hatályát legutóbb júniusban hosszabbították meg, újabb hat hónappal, 2020. január 31-éig.

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren júniusban tartották a Nehéz Légiszállító Ezred ünnepélyes parancsnokváltását, és ugyanekkor ünnepelték a Stratégiai Légiszállító Képesség fennállásának tizedik évfordulóját is. Az évforduló kapcsán idézzük fel az eltelt évtized egy-egy fontosabb pillanatát.

A Stratégiai Légiszállító Képesség (SAC - Strategic Airlift Capability) létrehozásának első fontosabb dátuma 2006. szeptember 12. volt. Ekkor írta alá 13 nemzet a SAC létrehozását célzó szándéknyilatkozatot és ezzel kezdetét vette a három C-17 Globemaster III stratégiai szállítógép üzemeltetéséhez szükséges rendszer felállítása. A leendő ezred bázisrepülőtereként már akkor felmerült Pápa is. Voltak, akik esélytelennek látták a dunántúli bázist az olyan vetélytársak ellenében, mint a németországi Ramstein vagy az iraki, afganisztáni műveleti területekhez közelebb eső romániai Constanta.

A következő nyáron, 2007. augusztus 27-én megtörtént az első pápai C-17-es rakodás. A SAC leendő gépei ekkor még nem léteztek, az Afganisztánból Pápára érkező C-17-es az amerikai légierőé volt. Az USAF szállítógépe nem sokat időzött Pápán, a rakodást követően, fedélzetén mintegy 30 tonna rakománnyal - a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) harmadik váltásának felszerelésével és az ugyancsak Afganisztánban szolgáló horvát kontingens számára málházott felszereléssel – másnap visszaindult Afganisztánba. Két és fél hónappal később a kételkedők legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy Ramsteint és Constantát megelőzve Pápa lesz a SAC C-17-eseinek bázisrepülőtere.

Újabb tíz hónap telt el, és 2008. szeptember 23-án tíz NATO tagállam (Bulgária, Egyesült Államok, Észtország, Hollandia, Lengyelország Litvánia, Norvégia, Magyarország, Románia és Szlovénia) valamint két NATO békepartnerségi állam (Finnország és Svédország) részvételével megalakult a Stratégiai Légiszállító Képesség és támogató szervezete, a NAMA (NATO Airlift Management Agency), amelynek elnevezése 2012-től NAM PO-ra (NATO Airlift Management Program Office) változott. A szándéknyilatkozatot aláíró tizenharmadik állam, Olaszország időközben kilépett a programból.

Miközben a rendszer felállítása zajlott, 2009 márciusában a Boeing Long Beach-i gyárában elkezdték az első SAC-gép négy törzsszekciójának összeszerelését. A SAC programban résztvevő államok közös tulajdonában lévő repülőgépek lajstromba vétele Magyarországon történt, a C-17-esek szárnyaira és függőleges vezérsíkjára felkerült az ék alakú magyar felségjel valamint az amerikai szállítógépeken megszokott módon a bázisrepülőtér neve. Így aztán elmondható, hogy amikor a SAC 01 oldalszámú C-17-est többszöri légi utántöltéssel 2009. július közepén Kaliforniából átrepülték Pápára, ez lett az első magyar felségjelű katonai repülőgép, amelyet a levegőben megtankoltak. A SAC 01 érkezését követően, a július 27-én megrendezett ünnepélyes ceremóniával hivatalosan is megkezdte működését a világon egyedülálló, többnemzeti Nehéz Légiszállító Ezred (HAW – Heavy Airlift Wing), amelynek első parancsnoka az amerikai John D. Zazworsky ezredes lett.

Az ezredtörzs mellett a HAW három további alegységből áll. A Nehéz Légiszállító Század (HAS – Heavy Airlift Squadron) alapvetően ugyanazokkal a kiképzési és üzemeltetési standardokkal dolgozik, mint a U.S. Air Force légiszállító ezredei, de több eljárást is átvettek a többi C-17-es üzemeltetőtől, Ausztráliától, Kanadától és Nagy-Britanniától is. (Az amerikai pilóták kivételével korábban egyik SAC tagállam repülőgép-vezetője sem repült C-17-esen.) A másik alegység a Logisztikai Támogató Század (LSS – Logistics Support Squadron), amelynek feladatrendszere szerteágazó. Egyrészt biztosítják azt a repülőműszakit (FCC – Flying Crew Chief) aki egyes nagy távolságú feladaton a C-17-esen utazik és az érintett repülőtereken elvégzi a szükséges karbantartásokat, másrészt a Boeinggal szorosan együttműködve biztosítják, hogy az alkatrészek és más eszközök mindig a műszakiak rendelkezésére álljanak, akár Pápán, akár más reptéren van szükség rájuk. Ugyancsak az LSS egyik részlege foglalkozik a hajózók fedélzeti életfenntartó berendezéseivel, a rakomány biztonságos be- és kirakodásával - különös tekintettel a veszélyes árukra, amelyek a C-17-esek fedélzetére kerülnek – és az utasokkal. A SAC földi járművei is ide tartoznak: a kocsikkal szintén az LSS foglalkozik. A HAW harmadik alegysége az a század (C2S – Command and Control Squadron) amely a tagállamoktól beérkező szállítási igényt repülési feladattá szervezi. Ellenőrzik, hogy a rakomány légiszállítható-e, nincs-e egyéb, akár politikai akadálya a szállításnak, megtervezik a feladatot, meghatározzák a repülés időpontját és beszerzik a szükséges engedélyeket az átrepüléshez és a leszálláshoz.

*

A HAW számára évente 3165 repült órát irányoztak elő és rögzítették a repült órák felosztását. A legnagyobb felhasználó az Egyesült Államok lett a maga 32 százalékával. Utána Svédország következik 17,4 százalékkal, Hollandia 15,8-cal és Norvégia 12,6-tal. A románok 6, a lengyelek 4,7 a bolgárok 2,1 a szlovének 1,9 mi magyarok 1,6 míg Észtország, Finnország és Litvánia egyaránt 1,4 százaléknyi szeletet tudhat magáénak a repidő-tortából.

Magyar ejtőernyősök eligazítása felszállás előtt a C-17-es fedélzetén.

Az ezred első feladata utasszállítás volt Németországból Koszovóba, 2009. augusztus 13-án. SAC 02 oldalszámmal szeptemberben megérkezett a második C-17-es és már egy Európán kívüli helyszínre repült az ezred - Svédország megrendelésére szállított rakományt az afganisztáni Mazar-e-Sharifba. Októberben megérkezett Pápára a harmadik, SAC 03-as jelű gép is és ezzel teljes lett a HAW-flotta. Az ezred egy iraki úttal zárta a 2009-es évet. A 2010-es esztendő humanitárius feladattal indult. Januárban és februárban háromszor repült a HAW a földrengés sújtotta Haitire. A második hónapban elérték az ezredik repült órát és még ebben a hónapban elkészült az a zóna, ahol egyidejűleg parkolhatott mindhárom C-17-es. Áprilisban szomorú feladat jutott az ezrednek: a lengyel légierő Tu-154-esének Szmolenszknél történt katasztrófája után az áldozatok földi maradványait szállította haza az egyik SAC gép. Novemberben repülték az első olyan feladatot, amelynél nem volt amerikai hajózó a személyzet tagjai között. A három svéd, két norvég, egy lengyel és egy bolgár hajózóból álló személyzet egy afganisztáni feladatot hajtott végre.

A 2011-es év további elsőket is hozott. Az első szállítási feladatot a Líbia elleni, NATO vezette művelet során és az ezred történetének első kiképzési célú teherdobását Afrikában, az Atlas Drop 2011 gyakorlaton. Ebben az évben kezdődött a HAW és az ejtőernyősök együttműködése is. Júliusban, Olaszországban amerikai, Pápán magyar ejtőernyősök ugrottak a C-17-esekből, augusztusban pedig egy németországi ejtőernyős találkozó katonái használták a HAW gépeit. 2011-ben az ezred mind a 12 tagállam részére repült legalább egy feladatot, miután Észtország is rendelt egy légiszállítást Afganisztánban szolgáló katonái ellátására. A nyár folyamán az ezred első parancsnoka, Zazworsky ezredes elköszönt, helyét az ugyancsak amerikai Keith P. Boone ezredes vette át. (Az ezred parancsnoki állományát az a négy nemzet adja, amely a legtöbb repült órát használja fel.)

A Nehéz Légiszállító Ezred 2012 novemberében érte el a teljes műveleti képességet, 2013-ban pedig újabb parancsnokváltás következett: az ezredet Frank Rombouts, a Holland Királyi Légierő ezredese vette át amerikai elődjétől. Júliusban a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen jelenlétében letették a SAC új komplexumának alapkövét. A főtitkár egyébként éppen az egyik pápai C-17-essel repült Afganisztánba az előző év őszén. 2013 fontos eseménye volt az is, hogy nem csak a 10 000. repült órát érték el, hanem első ízben teljesítették a SAC megalakulásakor megcélzott 3165 éves repült óraszámot.

2014 az első, magyarországi gyakorlótéren végrehajtott teherdobással indult és az év elején adták át azt a raktárt, ahol a C-17-esek rakományát ideiglenes jelleggel lehet elhelyezni. Májusban az EU Közép-Afrikai Köztársaságban végrehajtott műveleteit támogató feladatot repültek, nyáron pedig az ezredik légiszállítási feladatot. Az ezred immár ötéves múltra tekinthetett vissza. Az idő múlását az is jelezte, hogy az első C-17-esen, a SAC 01-esen esedékessé vált az ötévente szükséges, négy hónap időtartamú ipari szintű karbantartás. Novemberben sikerült teljesíteni a 15 000. repült órát.

2015 júliusától ismét amerikai tiszt irányította a HAW-t. Trevor W. Nitz ezredes az ezred negyedik parancsnoka lett. Novemberben egy különleges feladatot hajtott végre az ezred. Az egyik bukaresti szórakozóhelyen bekövetkezett, 45 halálos áldozatot követelő tűzeset után, SAC tagállamként Románia légiszállítást kért tíz sérült Angliába és Norvégiába juttatása céljából. Az égési sérültek szállítására felkészített SAC 02-es Bukarestbe repült. A gép a sérültek és a román egészségügyi személyzet felvétele után átrepült Nagy-Britanniába, a RAF Brize Norton légibázisára, ahol kilenc sérültet átadtak az angol mentőknek, majd egyet továbbszállítottak Norvégiába. A SAC 02-es Bukaresten keresztül tért vissza Pápára.

Egy KC-135-ös tanker vár Németország felett a pápai C-17-esre.

2016-tól kezdődően a C-17-es hajózók kötelező szimulátoros gyakorlatát a tengerentúlról áthozták Nagy-Britanniába, miután már Farnboroughban is rendelkezésre állt a Boeing saját szimulátora. (2021-től erre sem lesz szükség; a tervek szerint akkor áll üzembe a SAC saját szimulátora Pápán.) Március 1-én először szállt le egy SAC C-17-es nem szilárd burkolatú pályán. A gép a Maliban szolgálatot teljesítő holland békefenntartóknak szállított eszközöket, hogy a Gaóban lévő táborukat tovább építhessék. Korábban az volt az eljárás, hogy a gép a fővárosban, Bamakóban szállt le, onnan földi úton szállították a rakományt Gaóba. Ez háromnapos, 1200 kilométeres utat jelentett, meglehetősen veszélyes körülmények között. Ezt váltotta fel a közvetlen légiszállítás Gaóba. A C-17-es érkezését a kora reggeli órákra időzítették, amikor még hűvösebb van és kevesebb a por a levegőben. Gyors kirakodást követően a gép azonnal felszállt a poros pályáról és rendben elhagyta a térséget. Nem volt ilyen szerencsés annak a C-17-esnek a személyzete, amely novemberben repült svéd rakománnyal a szintén Maliban található Timbuktuba. Már Bamakóban voltak, amikor tankolás közben a géppel utazó FCC észrevette, hogy a hajtómű ventilátor lapátjai valószínűleg madár beszívása miatt sérültek. Úgy döntöttek, hogy a hajtóművet helyben javítják ki. Az alkatrész beérkezését és a javítást követően a repülőgép négy napos késéssel tért vissza Pápára. 

Aviano, Olaszország. Amerikai ejtőernyősök szállnak be a HAW C-17-esébe.

Ennél kellemesebb dolgok is történtek 2016-ban. A SAC májusban átköltözhetett az új irodákba, a HAW júniusban átállt az új feladattervező és figyelő rendszerre, augusztusban teljesítették a 20 000. repült órát, novemberben pedig átadták az új hangárt. Az új műszaki komplexumnak köszönhetően 2017 májusa óta állandóan Pápán van egy cseredarab a 11 millió dolláros Pratt and Whitney F117-es hajtóműből, így egy hajtóműcsere elvileg 24 órán belül elvégezhető. (Szeptember 9-én került sor az első olyan hajtóműcserére, amelyet Pápán végeztek el.) A világban nagyjából ötven tartalékhajtómű van telepítve a C-17-esekhez, Európában csak néhány. Ezek egyike a pápai, amelyet bármelyik C-17-es üzemeltető lekérhet, de rövid úton pótolnia kell.

2017-ben a Norvég Királyi Légierő tisztje, Bjorn Gohn-Hellum ezredes személyében új parancsnok került a HAW élére. A szeptember ismét a karibi térségbe szólította a pápai légiszállítókat. Az Irma hurrikán pusztította St. Marteen-ra 41 tonna rakományt szállítottak Hollandiából és 160 főt evakuáltak Curacao szigetére. A szükséghelyzet diktálta, hogy a HAW történetében először szállítottak utasokat úgy, hogy azok a tehertér padlóján ültek ideiglenes hevederrel biztosítva.

A Nehéz Légiszállító Ezred 2018 májusában teljesítette a 25 000. repült órát, szeptemberben pedig a NAM PO ünnepelte működésének 10. évfordulóját. Ezzel lassan el is érkeztünk 2019-hez, amikor a HAW kilenc év után ismét iraki feladatot repült, és amikor júniusban újabb parancsnokváltásra került sor. Az amerikai James S. Sparrow ezredes immár hatodik parancsnokként irányítja a pápai ezredet.

*

Az eltelt évtized kiragadott pillanatai mellett fontos megemlíteni, hogy a mindennapok feladataiból a magyarok hajózó, műszaki, tervezési és támogató vonalon egyaránt kivették és kiveszik a részüket. A C-17-esek karbantartását, előkészítését és kiszolgálását ma már túlnyomó részben volt kecskeméti, pápai és szolnoki repülőműszakiak végzik és a közelmúltig egy magyar pilóta is repült a HAW-nál. Lukács Viktor az An-26-osról került a C-17-es képzésre és 2010-től első tisztként repülte a típust. 2012-ben teher- és személydeszant dobásra jogosító képzést kapott majd a következő évben gépparancsnok lett. 2014-ben repülésbiztonsági tiszt képzésen vett részt és 2015-től egy évig repülésbiztonsági főnök volt. Ezután 2016 és 2018 között a kiképzési részlegnél dolgozott. A C-17-essel 3000 órát repült és négy kontinens ötven országába jutott el. A volt katonai szállítópilóta a külföldön megszokott, de már nálunk sem ismeretlen utat járva váltott: tizenöt év katonai szolgálat után a közforgalmi repülésben folytatja pályafutását. Lukács Viktor 2011-ben nyilatkozott a C-17-es képzésről és a mindennapokról. Most az azóta eltelt időszak főbb mozzanatairól kérdeztük.

Kik kezdhetik el a személy- és teherdeszant dobására jogosító képzést?

- Ezt a kiképzést a század hajózó állományának mintegy negyede végzi el, hozzávetőlegesen ilyen arányban van szükség erre a műveleti képességre. A kiválasztás során általában az a mérvadó, hogy melyik tapasztalt első tiszt sajátítja el legmagasabb szinten a földközeli útvonalrepülés tervezését, illetve a fedélzeti számítógép használatát, mert ezek kulcsfontosságúak a kiképzés során. A nyolchetes képzésre az Altus légierő bázison kerül sor. Az elméleti és szimulátoros felkészülés után az összes lehetséges légi személy- és teherdeszant eljárás gyakoroltatják majd a képzés vizsgával zárul. A feladatok: konténerek, nehéz terhek (például három HMMWV páncélozott jármű), ejtőernyősök kis és nagy magasságú célba juttatása nappal és éjszaka, több repülőgéppel kötelékben is, földközeli útvonalon, közepes magasságú légi utántöltéssel, harci és taktikai érkezési és indulási eljárásokkal.

Repülésbiztonsági főnökként és a kiképzési részlegnél betöltött feladatok napi szinten mit jelentettek?

- Az ezred repülésbiztonsági részlege minden olyan tényezőt vizsgál és nyomon követ, ami hatással lehet a repülés biztonságára, kezdve a kiképzéstől, a repülőgép üzemeltelésén, és karbantartásán át, a repülőtér madár- és vadvilágának ismeretéig. Feladatai közé tartozik irányelvek kidolgozása, kockázati tényezők elemzése, a hajózó állomány tájékoztatása és figyelmének felhívása bizonyos kiemelten fontos területekre, a beérkező biztonsági beszámolók feldolgozása, bizonyos esetekben pedig nyomozási eljárás indítása, hogy feltárásra kerüljenek a kiváltó okok, megelőzve egy incidens esetleges jövőbeni megismétlődését. 

A kiképzési részleg feladata, hogy tervezze, megszervezze és dokumentálja a repülőszázad állományának kiképzését a kezdetektől az oktató, ellenőrző repülőgép-vezetői vagy fedélzetmesteri (loadmaster) státusz eléréséig, beleértve minden elméleti, gyakorlati képzést a repülőgépen illetve szimulátoron. 

Ez a két beosztás nem befolyásolta a repülési feladataidat?

- Minden személyzettag elsősorban repülési feladatra van beosztva, a század működését biztosító részlegeknél másodsorban lát el feladatokat, amennyire ideje engedi.

Mi volt a legnagyobb élmény, a legérdekesebb feladat a C-17-es típuson, amire mindig szívesen emlékszel majd vissza?

- Bukarestből Torontóba repültünk a brit Harry herceg által alapított „Invictus Games" elnevezésű sportversenyre, amelyen sérült katonák és veteránok a résztvevő sportolók. A fedélzeten a román csapat, a családtagok és a sajtó képviselői tartózkodtak. Fantasztikus volt látni, hogy ezek az emberek tovább küzdenek, akár kerekesszékben is, nem adják fel, még ha el is veszítették egy vagy több végtagjukat. Megtiszteltetés volt eljuttatni őket az úti céljukhoz. 

Mi volt számodra a legértékesebb tapasztalat, amire a HAW-nál töltött idő alatt tettél szert?

- A legértékesebb számomra az, hogy 12 különböző nemzet tagjait ismerhettem meg, és együtt dolgozhattam velük egy csapatként sikeresen, miközben sokat láthattam a világból, megannyi izgalmas hadműveleti feladat során.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2019. szeptemberi számában jelent meg.

A Fővárosi Főügyészség többszörösen minősített rablás kísérlete miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki magát motoros pizzafutárnak kiadva egy óraszaküzletben fegyverrel akart értékeket szerezni – közölte az ügyészség.

A 48 éves férfi 2018 decemberében az V. kerületi Vadász utcai óraszaküzlet ajtaján kopogott be a fején bukósisakkal, a kezében pedig pizzásdobozzal. A férfi az ajtót nyitó eladót egy forgótáras pisztollyal az üzlet pincehelyiségébe kényszerítette, ahol a két üzlettulajdonos és egy vevő tartózkodott. A rabló a fegyverrel mindannyiukat megfenyegette, ha nem engedelmeskednek, lelövi őket.

Az eladónak átadott egy sporttáskát, hogy az órákat pakolja bele. Eközben az egyik tulajdonos rosszullétet színlelt, kérlelte a férfit, hogy engedje vizet inni. A támadó ezt először megtagadta és bántalmazta a sértettet, végül azonban beleegyezett abba, hogy a másik férfi kimenjen a konyhába. A sértett a lehetőséget kihasználva felszaladt a lépcsőn a földszinti üzlethelyiségbe. A rabló ekkor rálőtt, hogy megállítsa, azonban nem találta el.

A tulajdonos kimenekült az utcára és rendőrségért kiáltott, eközben a rabló a motorjához ment. A sértett megkísérelte megállítani, a rabló ekkor ismét rálőtt, ezúttal sem találta el, majd elmenekült a helyszínről. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói a férfit egy hónapon belül azonosították, a Terrorelhárítási Központ fogta el.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump megbeszéléseinek leiratát csak kölcsönös beleegyezés esetén lehet nyilvánosságra hozni, ha erre javaslat érkezik az Egyesült Államok részéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Párizsban.

Peszkov ezzel Adam Schiffnek, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága elnökének a felvetésére reagált. Az amerikai demokrata politikus azt hangoztatta, hogy az általa vezetett bizottság hozzá akar férni a két elnök kommunikációjának leiratához, mert szerinte Trump veszélybe sodorhatta a nemzetbiztonságot.

“Természetesen bizonyos mértékig ezek publikálása csakis a felek kölcsönös egyetértése alapján lehetséges, ilyen a diplomáciai gyakorlat. Egészében véve a diplomáciai gyakorlat az efféle eshetőségekről nem rendelkezik. De ha az amerikaiak részéről lesznek jelzések, meg fogjuk vitatni őket” – mondta.

Hozzátette, hogy az effajta kérések és az ezzel kapcsolatos amerikai eljárások az Egyesült Államok belügyének számítanak, amelyekbe, mint mondta, Oroszország nem avatkozott be és nem szándékozik beavatkozni.

A Putyin és Trump megbeszéléseihez való hozzáférés kérdése azt követően került napirendre Washingtonban, hogy a Fehér Ház egy eddig meg nem nevezett amerikai hírszerző feljelentése nyomán nyilvánosságra hozta az amerikai elnök és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij július 25-i telefonbeszélgetésének tartalmát. A feljelentő azt állította, hogy Trump nyomást gyakorolt Zelenszkijre annak érdekében, hogy Kijev segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Ukrajnában Joe Biden volt amerikai alelnökkel kapcsolatban, aki jelenleg a Demokrata Párt egyik vezető elnökjelölt-aspiránsa. Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt, miközben apja meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államok Ukrajna-politikában.

Az amerikai Demokrata Párt a feljelentés nyomán vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy indokolt-e megkezdeni a Trump felmentését célzó eljárást. Ahhoz a lehetőséghez, hogy felfedjék az orosz és az amerikai elnök közötti kommunikáció részleteit, Moszkva korábban negatívan viszonyult.

Peszkov pénteken még azt mondta: “Szeretnénk remélni, hogy kétoldalú viszonyunkban, amely amúgy is tele van problémákkal, nagyon súlyosakkal, ilyen helyzetekig nem fogunk eljutni”.

Szergej Lavrov külügyminiszter szombaton az ENSZ-székházban megtartott sajtótájékoztatóján “illetlenségnek” minősítette Trump és Zelenszkij beszélgetésének nyilvánosságra hozatalát. Mint mondta, a diplomáciai illem feltételezi a bizalmasság, valamint az ilyen kérdésekben való egyeztetés bizonyos szintjét.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy ebben a vonatkozásban a diplomaták státusáról rendelkező bécsi konvenció betűjéhez és szelleméhez kíván igazodni, és ugyanezt ajánlotta a diplomáciai dokumentumok publikálásával kapcsolatban a médiának is.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap egy orosz állami csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetéseinek amerikai ismertetése megmutatta milyen veszélyes Washingtonnal tárgyalni. Úgy vélekedett, hogy az ügy kihat majd az amerikaiak más országokkal folytatott kommunikációjára is, módosíthatja Zelenszkij hozzáállását az Egyesült Államokhoz.

A fűtőberendezések, kémények ellenőrzésére, karbantartására hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a fűtési szezon közeledtével a szén-monoxid-mérgezések és a lakástüzek megelőzése érdekében.

A közleményben emlékeztetnek: fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják, ha szabálytalan a kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották.

Arra is felhívják a figyelmet: nem szabad háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. A lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, és visszaáramolhat a füst a házba, illetve a korom- és kátrányréteg meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet – fűzik hozzá.

A közleményben kitérnek arra: a statisztikák azt mutatják, hogy a fűtési időszakban duplájára emelkedik a lakástüzek száma; ezek megelőzése érdekében a családi házak esetében szükséges a kémények ingyenes ellenőrzésének megrendelése, résszellőzők beszerelése a szigetelt ajtókba és ablakokba, továbbá a szén-monoxid-érzékelők felszerelése.

Már több mint 5 hónapja folynak tömeges tüntetések Hongkong városában, egy a helyi kormányzat által beterjesztett kiadatási törvénytervezet miatt. A törvény lehetővé tette volna, hogy Hongkong gyanúsítottakat adjon ki a kínai hatóságoknak, ezzel tüntetők szerint gyengítve a jogbiztonságot az autonóm városban. A tervezet miatt március végén kezdődtek a demonstrációk és azóta tömeges tüntetésekké és általános sztrájkká szélesedtek a nyár folyamán. A hongkongi demokrácia helyzetével elégedetlen helyi lakosok több alkalommal fontos közlekedési csomópontokat zártak le, megbénítva a várost.

A tüntetéseket ugyan a kiadatási törvény váltotta ki, de ahhoz, hogy megértsük a kínai-hongkongi konfliktust, végig kell tekintenünk Hongkong elmúlt 150 évének történelmét.

Forrás: The New York Times

Hongkong szigete 1842-ben, az ópium-háborúk eredményeképpen került brit gyarmati fennhatóság alá. A nankingi egyezmény alapján a Brit Birodalomhoz csatolták az akkor kicsi, alig lakott, kizárólag halászfalvaknak otthont adó szigetet. A gyarmat területét több körben terjesztették ki, mai méretét 1898-ban érte el, amikor Kína 99 évre bérbe adta a várost övező területeket az Egyesült Királyságnak. A kikötőváros ezután gyors fejlődésnek indult és az 1990-es évekre a világ meghatározó pénzügyi és kereskedelmi csomópontjává vált.

Hongkong elhelyezkedése, Forrás: Wikipédia

Az 1980-as években, ahogy a szerződéses idő a végéhez közeledett, tárgyalások kezdődtek a terület jövőjével kapcsolatban. A Kínai Népköztársaság nem kívánta meghosszabbítani a várost övező területek bérleti szerződését és kínai kormányzat kiemelt szándéka volt visszaintegrálni Hongkongot az országba. Számos tárgyalási kör után végül a brit kormányzat beleegyezett a teljes terület Kínához való visszacsatolásába, azzal a feltétellel, hogy Hongkong megőrizheti az addig politikai, gazdasági rendszerét, valamint az állampolgárok demokratikus jogai sem sérülnek. Az 1984. december 19-i közös kínai-brit nyilatkozat alapján Hongkong 1997. július 7-én tért vissza a Kínai Népköztársaság szuverenitása alá. A megállapodás 50 évig garantálja a korábbi politikai és gazdasági rendszer fenntartását Hongkongban, az ún. „egy ország, két rendszer” elve alapján. Hong Kong egy különleges közigazgatási övezetté vált Kínában, saját alkotmánnyal és széleskörű autonómiával.

A politikai rendszer

Hongkong Kína többi részétől egészen eltérő kormányzati rendszerrel rendelkezik. A három hatalmi ág egymástól elválasztva és a kínai kormánytól elméletben függetlenül működik. A szigetország katonai védelméért és diplomáciai kapcsolataiért a kínai központi kormányzat felelős, de ezen kívül Hongkongnak mindenben önállóságot biztosít az 1997-es kínai-brit megállapodás. A három hatalmi ág a demokratikus rendszerekhez hasonlóan oszlik el:

• Végrehajtói Tanács: a hongkongi kormány élén a kormányzó áll, aki felelős a jogszabályok végrehajtásáért, törvényjavaslatot nyújthat be és joga van feloszlatni a törvényhozást. A kormányzót az 1200 fős Választási Bizottság javaslatára, a tagjaiból választja ki a kínai központi kormányzat 5 évre.
• Törvényhozó Tanács: a hongkongi parlamentként funkcionál, törvényeket hoz, jóváhagyja a költségvetést és megbuktathatja a kormányzót. A 70 fős testületből 35 főt választhat meg a hongkongi lakosság, és 35 fő pedig a gazdaság különböző szektorait képviseli 4 évig. A képviselők kétharmada Kína-barátnak tekinthető a választási rendszer egyenlőtlenségének köszönhetően.
• A Legfelsőbb Bíróságnak és az alacsonyabb bíróságoknak jogértelmező szerepük van és az angolszász jogrendszer alapján működik. A bírókat a kormányzó választja egy bizottság javaslata alapján. A kínai törvények nem hatályosak Hongkongban.

A hongkongi kormányzat végrehajtói ága túlsúlyos és részlegesen kínai befolyás alatt áll, hiszen a választási rendszer a gyakorlatban garantálja, hogy mindig Kína-barát legyen a város vezetése. Annak ellenére, hogy elméletben többpárti demokrácia, általános választójoggal, a hongkongi lakosságnak relatíve kis beleszólása van a politikai döntéshozatalba. A döntések során többnyire a vállalatok és a kínai kormányzat érdeke érvényesül. A városban jól működő kapitalista piacgazdaság van és sok esetben a Kína kapujaként tekintenek rá a vállalatok, és ide telepítik ázsiai központjaikat. A városállam önálló pénzzel (hongkongi dollár) is rendelkezik, amely jelenleg a világ egyik legkeresettebb valutája.

A visszacsatolás első tíz évében a kínai központi kormányzat tiszteletben tartotta a megállapodást és a város tovább fejlődött, eközben azonban a város gazdasági súlya fokozatosan csökkent Kínán belül. Míg 1993-ban a teljes kínai GDP negyedét Hongkong adta, Kína robbanásszerű gazdasági fejlődésének köszönhetően mára ez az arány 3% körülire csökkent.

Hongkong gazdasági súlya Kínához viszonyítva, Forrás: Világbank

A város lakossága megosztott a Kínához való viszony tekintetében. A társadalom egyik fele támogatja a Kínával való integrációt és abban látja a stabilitáshoz és prosperitás kulcsát. A társadalom másik fele gyanakvóan tekint a kínai központi kormányzatra és az autonómia, a demokratikus berendezkedés és jogok pártján áll. Utóbbi csoport attól tart, hogy Kínához való közeledés erodálja a demokratikus jogaikat és vádak szerint az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt egyre több alkalommal próbál beavatkozni a hongkongi politikába. Kínával szemben kritikus aktivisták, könyvárusok tűntek el rejtélyesen. 2014 őszén pedig az “esernyős forradalom” keretében tüntetők szállták meg a városközpontot tüntetve a választási törvény reformja ellen. A döntés jelentős korlátozásokat vezetett be és előírta a kormányzójelölt jóváhagyását a Kínai Kommunista Párt által. A tüntetések 77 napig folyamatosan tartották lezárva a belváros számos kerületét. A kormányt számos kritika érte a rendőrség az igazságszolgáltatás “politikai eszközként” való alkalmazása miatt, aláásva ezzel a jogállamiságot a vádak szerint. Az elmúlt években egyre szaporodtak a demokrácia helyzete miatt aggódó tüntetések.

Ezután érünk el 2019. március végéhez, amikor a hongkongi kormány bejelentette a kiadatási törvény javaslatát, mely lehetőséget biztosítana, hogy hongkongi állampolgárokat adjanak át a kínai igazságszolgáltatásnak.

• Az első demonstrációkra már tavasszal sor kerültek és június 9-én tömegessé váltak, mikor több mint százezer ember vonult az utcákra tiltakozva a törvény ellen.
• Június 12: A törvénymásodik tanácsi meghallgatásán ismét százezrek tüntettek a Törvényhozó Tanács épülete előtt. A tüntetők elfoglalták a környező utcákat, amire válaszul a rendőrség könnygázt vetett be és gumilövedékekkel kezdte lőni a demonstrálókat. A rendőrség “zavargásnak” minősítette az eseményt. Számos újságírói és jogvédő szervezet jelentése szerint a rendőrség válogatás nélkül lőtt békés tüntetőkre. Számos szervezet öt követelést tettek közzé a tüntetés után:
  • A törvénytervezet teljes visszavonása
  • A békés tüntetések “zavargásokká” való minősítésének visszavonása
  • A letartóztatott tüntetők szabadon engedése
  • A rendőri túlkapások kivizsgálása és felelősségre vonás egy független vizsgálóbíróság által
  • Az univerzális választójog teljes érvényesülése
• Június 16: Carrie Lam kormányzó a tüntetésekre reagálva határozatlan időre felfüggesztette a törvény meghallgatását. Erre válaszul június 16-án – a szervezők szerint – közel kétmillió ember vett részt egy hatalmas menetben városszerte a törvénytervezet teljes visszavonását követelve. A tüntetést követően a kormányzó hivatalosan is elnézést kért a kiadatási törvény miatt kialakult helyzet nem megfelelő kezeléséért. A tüntetések szervezői ekkor már a kormányzó lemondását követelik.
• Július 1: a visszacsatolás évfordulóján ismét közel 500 ezer ember tüntetett és számos tüntető betört a törvényhozás épületébe és megrongáltak számos kínai jelképet.
• Július 21: A tüntetők és a rendőrség közötti feszültség tovább nőtt, amikor a maszkos támadók vertek össze tüntetőket a vasútállomáson. Felmerült a vád, miszerint a rendőrség burkoltan együttműködik ezekkel a csoportokkal a tüntetések megfékezésében.
• Augusztus 5: A tüntetések helytelen kezelése miatt általános sztrájkot hirdetnek a városban. A teljes városban megállt az élet, több mint 200 repülőjáratot kellett törölni a repülőtéri dolgozók munkabeszüntetése miatt. A sztrájk több alkalommal megismétlődött augusztus során. Az általános sztrájkot támogató tüntetések is kísérték.
• Augusztus közepén a Hongkonggal szomszédos Sencsen városában kezdett gyakorlatozásba a Kínai Fegyveres Rendőrség, a kínai hadsereg belső biztonságért és terrorellenes műveletekért felelős alakulata. A nyomásgyakorlás a hongkongi tüntetőknek szól, ugyanis a hongkongi kormány kérésére a kínai hadsereg segítséget nyújthat lázongások megfékezésére.
• Augusztus 18: A rendőrségi túlkapásokat elítélve – a szervezők szerint – 1,7 millió ember vonult az utcákra. Augusztus 23-én demonstrálók egy 50 kilométeres élőláncot alkotva tiltakoztak. Ekkora már a tüntetők is védőfelszereléssel érkeztek, felkészülve a rendőrség reakciójára és a tüntetések kezdenek egyre erőszakosabbá válni.
• Szeptember 4: A kormányzó végül a nyomásnak engedve visszavonta a kiadatási törvény tervezetét, azonban a többi követelés teljesítésétől továbbra is elzárkózott. Szeptemberre azonban a tüntetéseket már ezzel nem tudta megfékezni. A tüntetések továbbra is folytatódtak.
• Október 1.: Egy férfit éles lőszerrel lőttek le a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóján kitört erőszakossá fordult tüntetések során. A rendőrség már használt korábban éles lőszert figyelmeztető lövések leadására, azonban közvetlenül tüntetők ellen még nem. A tüntetés erőszakba fordult és a rendőrség könnygázzal próbálta oszlatni a tömeget.

A rendőrség közel 2000 könnygáz gránátot használt fel eddig a tüntetések oszlatására, Forrás: CNN

A tüntetések hatása és a kapcsolatrendszer jövője

A tüntetések kapcsán felmerült a kínai katonai beavatkozás lehetősége, azonban a félelmekkel ellentétben egyelőre nem valószínű, hogy Kína erőszakkal leverné a tüntetéseket. A dilemma azonban ott van, hiszen a kommunista párt nem engedheti, hogy következmények nélkül hosszú ideig folytatódjanak a tüntetések. Azonban erőszak alkalmazása esetén a város gazdasága teljesen összeomlana, amibe az ázsiai piac is beleremeghet. Emellett egy kínai beavatkozás a város későbbi integrációját is megnehezítené Kína számára. A tüntetések tovább folytatódnak egy demokratikusabb Hongkongért és egyelőre nem látszik mi fog véget vetni a kialakult helyzetnek.

(mindig először rádöbbenek, hogy mennyivel többet posztolok a Facebookon). Augusztus 13-án a HM sajtóútat szervezett Litvániába megnézni a magyar Gripenek a Balti Légtérrendészeti Misszió keretében. Irtam róla egy cikket a 24.hu-nak. Nagyon büszke vagyok rá, mert úgy érzem sikerült megértenem, hogy mi folyik ebben a misszióban, és hol vannak az állandó félreértések, amelyek aztán téves elvárásokat generálnak a a közvéleményben az oroszokkal (vagy a NATO-val) szemben, például hogy az orosz gépek sosem sértik meg a balti államok légterét. És bár ennek védelmében vannak ott a NATO tagállamok gépei, még sem ez teszi ki az idejük nagyrészét. Itt a cikk: Több mint negyvenszer riasztották a magyar Gripeneket a Baltikumban Sokat fotóztam, és ezt a videot is sikerült úgy megcsinálni, hogy letámasztottam a telefont a kiguruló szélét jelző egyik kis lámpához. Büszke voltam magamra, mert így még maradt két szabad kezem fotózni is.

Letartóztatták Heinz-Christian Strache egykori szabadságpárti (FPÖ) elnök és alkancellár volt testőrét.

Sajtóhírek szerint a testőrt zsarolással vádolják. Strache és a férfi között 2013-ban súlyos nézeteltérésre került sor; mire az bosszút forralt, és terhelő anyagokat kezdett gyűjteni Strache és a Szabadságpárt más politikusai ellen. A rendelkezésre álló információk szerint az évek során több száz számlát, nyugtát gyűjtött, majd ezekről másolatokat készített.

Strache a bécsi FPÖ vezetőjeként saját kiadási folyószámlával rendelkezett; a politikus a kiadásaira a párttól havonta tízezer euró támogatást kapott. 2014 és 2018 között a gyanú szerint magánjellegű kiadásokat is elszámolt; a testőr az erre vonatkozó állítólagos bizonyítékokat pénzért ajánlotta fel hivataloknak és különböző médiumoknak. Választ azonban nem kapott, így merülhetett fel az Ibiza-videó forgatásának ötlete. Fennáll a gyanúja annak, hogy a testőr 2015-ben kapcsolatban állt azzal a bécsi ügyvéddel, akit az Ibiza-videó mozgatórugójának tartanak.

A Szabadságpárt bécsi szervezete kedden egyhangúlag döntött a volt testőr pártból való kizárásáról. Az ügyészség bűncselekmény gyanújával indított nyomozást, a névtelen feljelentéseket is kivizsgálják majd. Az ügy részleteit azonban – a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozással – hivatalosan nem erősítették meg.

Az FPÖ elnöke, Norbert Hofer a Facebookon közzétett videójában “a demokrácia elleni támadásról” beszél. A politikus szerint az Ibiza-videó és a jelenlegi ügy mögött is egy bűnszervezet áll.

Az Ibiza-videó néven ismertté vált felvételt májusban két német lap hozta nyilvánosságra. Az akkori alkancellár, Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) akkori elnöke és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője látható a felvételen, amint egy – magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó – nővel tárgyalnak. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

A Fővárosi Törvényszék elrendelte az ideiglenes kiadatási letartóztatását egy férfinek, akit az Amerikai Egyesült Államok keresett nemzetközi elfogatóparancs alapján, csalás miatt.

A bíróság a közleményében azt írta, hogy az izraeli állampolgár 2014 és 2017 között Marylandben a társaival együtt befektetők tízezreit károsította meg, több mint 145 millió amerikai dollárral (mintegy 43,5 milliárd forint).

Mivel az érintett nem járult hozzá az egyszerűsített eljáráshoz, kiadatásáról a törvényszék a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. A bíróság ezért hatvan napra elrendelte a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását. A végzés nem végleges, mert az izraeli állampolgár fellebbezett ellene.

A rendőrség szombaton azt írta a honlapján, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködésben őrizetbe vettek két, nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött, Budapesten bujkáló férfit. Egyikük egy 28 éves francia-izraeli állampolgár, aki egy nemzetközi bűnbanda tagjaként több tízezer amerikai sértettet – jellemzően nyugdíjast – károsított meg kis összegű megtakarítások jelentős hozamú befektetésének ígéretével – közölték.

Kiemelt jelentősége van a tiszai országok együttműködésének a folyam nyújtotta gazdasági előnyök kihasználásában és a vészhelyzetekre való jobb és szakszerűbb felkészülésben – mondta Pintér Sándor belügyminiszter, a felülvizsgált Tisza együttműködési szándéknyilatkozat aláírását követően.

Az öt tiszai ország (Románia, Szerbia, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna) vízgazdálkodásért felelős vezetői a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) 2019. évi magyar elnökségének meghívására érkeztek Budapestre, hogy megerősítsék: elkötelezettek a Tisza vízgyűjtő területén a fenntartható vízgazdálkodásban.

A találkozón aláírták a felülvizsgált Tisza Együttműködési Nyilatkozatot, illetve elfogadták az Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet és közös programok elindításáról is döntöttek a szakemberek. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével megvalósult JoinTisza Projekt keretében dolgozták ki a tiszai országok szakemberei az EU támogatásával.

Pintér az aláírást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza öt országot köt össze, lehetőségeket hoz a gazdaság, mezőgazdaság, turizmus és ipar területén, ugyanakkor veszélyeket is rejt, és példaként a 2001-es beregi árvizet említtette, amelyben a víz 2800 ingatlant mosott el. Pintér kiemelte: a most elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a későbbiekben még jobb együttműködésre ad alapot a tiszai országoknak mind a folyam nyújtotta gazdasági előnyök kihasználása, mind a veszélyhelyzetekre való jobb és szakszerűbb felkészülés területén.

A miniszter a JoinTisza projekt eredményeiről szólva példaként említette, hogy többek között 4,3 millió euró értékben a Tisza magyarországi szakaszának vízminőségét javító megoldásokat dolgoztak ki, a PET-palack- és a kommunálishulladék-szennyezés csökkentésével.

Ioan Denes román vízügyi és erdészeti miniszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza vízgyűjtő területének legnagyobb része Románia területén helyezkedik el, ezért nagy felelősségük van a folyam vízminőségében és az árvízi védekezésben. Jelezte: továbbra is vállalják a tevékeny részvételt a közös gondolkodásban, a projektek végrehajtásában.

Zeljko Radosevic szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi államtitkár arról beszélt, mivel Szerbia a Tisza vízgyűjtő területének az alsó részén helyezkedik el, számukra az elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kivételes jelentőségű. Mint mondta, igyekeznek a jövőben is intenzíven ápolni a kapcsolatokat a Tisza vízgyűjtőjének partnerországaival, és biztosítani a jövő nemzedékének a megfelelő vízminőséget.

Vladimír Novák szlovák környezetvédelmi államtitkár az együttműködés fontosságáról beszélt és kiemelte, reményeik szerint az elfogadott Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv javítani fogja a folyam vízminőségét, a lakosság életminőségét, segít alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövet elmondta, Ukrajna számára fontos az együttműködés a többi tiszai országgal és ezt – mint fogalmazott – folytatni is kell. A nagykövet kiemelte a tapasztalat- és információcsere valamint a partneri viszonyok javításának fontosságát.

Fehéroroszország kész békefenntartókat küldeni az ukrán-orosz határ ellenőrzésére a Donyec-medencébe, amennyiben erről megállapodik Ukrajna és Oroszország – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ukrán újságíróknak.

“Ha Önök akarják, mi lezárjuk azt az Ukrajna és Oroszország közötti 400 kilométeres határt, amelyet most az ukrán hatóságok nem ellenőriznek” – jelentette ki a ligan.net ukrán hírportál szerint Lukasenka, utalva a szakadár ellenőrzésű Donyec-medencei területek és az Oroszország közti határszakaszra.

Hangsúlyozta viszont, hogy ennek fő előfeltétele, hogy ehhez Ukrajna és Oroszország is egyaránt hozzájáruljon.

“Noha komoly probléma számomra bekapcsolódni ebbe a konfliktusba, készen állunk békefenntartókat, határőrcsapatokat, amit Önök akarnak, oda küldeni. Készek vagyunk lezárni a határszakaszt, ha meglesz a megállapodás a két fél között. Azt tesszük a határon, amiben a két ország, Ukrajna és Oroszország megegyezett” – fejtette ki a fehérorosz elnök.

ENSZ-békefenntartóknak a Donyec-medencébe vezénylését először Petro Porosenko volt ukrán elnök vetette fel még államfősége idején. Később a Kreml is előállt egy hasonló kezdeményezéssel. Az ukrán és az orosz elképzelés azonban nagyban különbözik egymástól. Moszkva ugyanis azt szeretné, ha a kéksisakosok mandátuma csak a frontvonal szakaszára terjedne ki, Kijev viszont azt, hogy a Donyec-medencei szakadár területek egészére, beleértve az ukrán-orosz határt is. Kijev ezen felül ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi békefenntartók között ne legyenek oroszok. Az is kérdéses, hogy Ukrajna a Moszkva befolyása alatt álló Fehéroroszág békefenntartóinak jelenlétét elfogadná-e területén.

Vadim Prisztajko külügyminiszter a napokban kijelentette, hogy az ENSZ-békefenntartók bevetése lehet a következő lépés a Donyec-medencei konfliktus rendezésében, ha a minszki megállapodások végrehajtása végleg meghiúsulni látszik.