Biztonságpolitika

Magyarország rendszeresen részt vesz a 14 európai ország közlekedési hatóságait tömörítő Euro Control Route (ECR) együttműködés ellenőrzéseiben, a kedden kezdődő háromnapos akció során a veszélyes árut szállító gépjárművek és a személyszállító járművek, elsősorban az autóbuszok műszaki biztonsági ellenőrzését végzik a szakemberek – ismertette az államtitkár.

A közlekedési hatóság az ITM felkérése alapján is végez hazai tematikus-szezonális ellenőrzéseket, jövő hétfőn indul a 22 éves múltra visszatekintő közúti közlekedési környezetvédelmi akció. Ennek keretében négy nagyvárosban, Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden öt napig, változó helyszíneken dolgoznak majd a szakemberek, a területileg illetékes közlekedési felügyeletek 1400-1600 mérést végeznek majd el – jelezte Mosóczi László.

Az államtitkár a nemzetközi ECR-akcióról elmondta: a veszélyes árut szállító járművek balesete komolyabb környezeti, egészségügyi és anyagi károkat, valamint a szükséges útlezárás miatt tartós forgalmi zavart okozhat. A személyszállító járművek hiányosságai kisebb szabályszegés esetén is emberéletekbe kerülhetnek.

Az ellenőrzéseket országos szinten összehangolva végzik a megyei kormányhivatalok munkatársai, szükség esetén a rendőrség bevonásával. A szabálysértések mértéküktől függően helyszíni bírsággal, műszaki vizsgára való berendeléssel, engedély bevonásával, a gépjármű feltartóztatásával vagy rendőrségi feljelentéssel szankcionálhatók.

Mosóczi László felhívta a figyelmet, hogy ECR ellenőrzésekben októberben és novemberben is részt vesz majd a magyar hatóság.

Felidézte, hogy a magyar szakemberek idén eddig négyszer működtek közre hasonló ellenőrzésben, több mint 4100 megvizsgált személy- és áruszállító járműből 384 esetben találtak kisebb-nagyobb hiányosságot.

A közúti közlekedési környezetvédelmi akcióról elmondta, hogy célja a figyelemfelhívás a környezetbarát, energiatakarékos gépkocsi-használat fontosságára, valamint a hazai járműállomány átlagos környezetvédelmi állapotának folyamatos vizsgálata és értékelése.

A saját kezdeményezésen alapuló további ellenőrzések az év hátralévő részében öt témakörben várhatók – ismertette az államtitkár. Vizsgálják majd a felkészülést a téli autózásra, a síszezonhoz kapcsolódó felkészülést, a balesetveszélyes gépkocsiszállító karavánokat, az autóbuszos személyszállítást az adventi időszakban az osztrák társhatósággal közösen és a taxis szolgáltatókat.

Mosóczi László kiemelte azt is, hogy nyáron több mint 1500 taxit ellenőriztek a hatósági szakemberek Budapesten és a nagy nyári fesztiválok környékén, 123 próbavásárlást végeztek, és a feltárt hiányosságok miatt 28 járműnek bevonták a rendszámát.

A politikus – aki részt vett a múlt hét végén Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián – az 1+1 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: szerinte Oroszország nem érdekelt abban, hogy továbbra is fenntartsa jelenlétét a Donyec-medencében. “Csak cinikusan játszanak az emberi élettel annak érdekében, hogy Ukrajnát orosz befolyás alatt tartsák. Ez hiba. Ukrajna most erősebb, demokratikusabb, virágzóbb, stabilabb, oroszellenesebb és Nyugat-barátabb, mint valaha” – fejtette ki az amerikai tisztségviselő.

Volker rámutatott, hogy Moszkva éppen ezért a vártnak éppen az ellenkezőjét éri el azzal, ha folytatja a Donyec-medencei megszállást és a háborút, s ezért jobban tenné, ha véget akarna vetni ennek.

Hozzátette, hogy ha Moszkva teljesíti a minszki megállapodásokat, és megszünteti a Donyec-medence megszállását, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt hozott szankciók továbbra is érvényben maradnak vele szemben mindaddig, amíg a területet megszállva tartja.

Az amerikai politikus meggyőződése, hogy Oroszország vissza fogja adni a Krímet Ukrajnának, ahogyan a balti államok is visszanyerték 40 év után függetlenségüket a Szovjetuniótól. Hangsúlyozta viszont, hogy a Nyugatnak – mint a balti államok esetében, úgy a Krím ügyében is – határozottan ki kell tartania álláspontja, vagyis a félsziget annektálásának elutasítása mellett, mert idővel változni fog az orosz politika. Volker arra viszont nem tudott választ adni, hogy ez mennyi időbe fog telni.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a hét végi jaltai értekezlet keretében tett nyilatkozataiban kifejtette, hogy a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország tervezett csúcstalálkozójától Ukrajna a már megtett előrelépések folytatását várja. Ezek között nevezte meg a csapatszétválasztást a frontvonal újabb pontjain, majd annak teljes, 400 kilométeres hosszán, továbbá az Ukrajna és Oroszország közti fogolycsere folytatását.

Kifejtette: most elsősorban annak elérésére összpontosít Kijev, hogy a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken élőkkel való kapcsolattartás javulhasson, beleértve ebbe a két oldal közti szabad és biztonságos átjárás megteremtését a civil lakosság számára. Hozzátette: Kijev ezenfelül kész szociális, gazdasági segítséget nyújtani a szakadár ellenőrzés alatti területeken élőknek, és szeretné elérni, hogy ott is foghatók legyenek az ukrán televíziók és rádióadók.

Több nyilatkozatban elhangzott a napokban, hogy Kijev szeretné, ha a normandiai csúcstalálkozóra mielőbb, akár már szeptemberben sort kerítenének.

A Volkswagen T6 típusú, összkerékhajtású furgonok beszerzésére és speciális felszerelésére 410 millió forintot használtak fel – tartalmazza a közlemény.

Az új eszközök és járművek az eddiginél is gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. Az úgynevezett kritikus infrastruktúrákat érintő események esetén csökken a beavatkozási idő. Nem kizárólag tűzoltási és műszaki mentési feladatok adódhatnak, hanem előfordulhat, hogy árvízi, belvízi védekezést kell koordinálni vagy éppen téli időjárás okozta válsághelyzetet kell kezelni. Ilyenkor a beavatkozáshoz használt felszereléseken kívül a döntés-előkészítést támogató eszközökre, például különböző informatikai berendezésekre is szükség van. Az új járművekben ezek is helyet kaptak – olvasható a közleményben.

A bíróság határozott arról is, hogy szabadlábra helyezi az egykori kémfőnököt, aki még áprilisban került előzetes letartóztatásba azután, hogy fia madridi lakásán őrizetbe vették. A döntés, amelynek részletes indoklását kedden teszik közzé a bíróság, ellentétes a spanyol ügyészség kiadatást támogató álláspontjával.

Hugo Carvajalt, aki Hugo Chávez, néhai venezuelai elnök egykori bizalmasa volt, 2008-ban vádolták meg az Egyesült Államokban azzal, hogy együttműködött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival azért, hogy “kokainnal árasszák el” az észak-amerikai országot. A vádemelés alapján nemzetközi körözést adtak ki ellene. Az 59 éves volt kémfőnök múlt heti kiadatási meghallgatásán megalapozatlannak nevezte a vádakat, amelyek szerinte politikai indíttatásúak, és az Egyesült Államok valódi célja, hogy értékes információkat szerezzen tőle Chávez kormányáról.

Carvajal elismerte hogy korábban valóban találkozott a FARC vezetőivel, de állítása szerint azt Chavez megbízásából és a kolumbiai kormány tudtával tette, a kolumbiai békefolyamat tárgyalásainak keretében. Az egykori tábornok 2004 és 2011 között vezette Venezuela katonai hírszerzését. Vallomása szerint idén márciusban érkezett Spanyolországba hamis útlevéllel, miután hazájából a kialakult politikai helyzet miatt menekült el.

Carvajal nyilvánosan elismerte Venezuela ideiglenes elnökeként Juan Guaidó ellenzéki vezetőt, és ugyanerre biztatta katonatársait is Twitter-oldalán közzétett állásfoglalásában.

Batta Zsolt Iván megerősítette a Sonline.hu hírportál információját, miszerint idegenkezűség nem történt, a rendőrség közigazgatási eljárásban, szakértő bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit.

Hozzátette: a holttestre egy melléképület bontása közben, egy földalatti helyiségben bukkantak rá. A halottszemle még tart, az elhunyt nemét, személyazonosságát még nem tudták megállapítani.

A Kaposvár Fő utcáján álló Csokonai fogadót a város 1,2 milliárd forintból újíttatja fel, benne látogatóközpontot, kiállító- és bemutatótereket, kulturális, szabadidős események befogadására alkalmas helyiségeket alakítanak ki. A kétszintes, barokk stílusú épület volt a helyszíne annak az 1798-ban, Csokonai Vitéz Mihály részvételével megrendezett bálnak, amely apropót szolgáltatott a költő Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzának megírásához.

Szedík Szedikki újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: egy legitim béke elképzelhetetlen törvényes választások nélkül.

Washington tavaly óta tárgyalt tálib lázadókkal, hogy véget lehessen vetni az Egyesült Államok 2001 ősze óta tartó afganisztáni háborújának. Minden fél arról számolt be az utóbbi napokban, hogy az utolsó simításokat végzik a békemegállapodáson. Közben azonban a lázadók megsokszorozták támadásaik számát, és az Egyesült Államok múlt vasárnap felfüggesztette a tárgyalásokat.

Az afgán kormányt nagyrészt kizárták ezekből az egyeztetésekből, és Kabult aggasztotta, hogy az amerikaiak és a tálibok kiegyezése utánra kell majd halasztania a választásokat.

Szedikki elmondta: az afgán kormány egyelőre felfüggesztette a saját erőfeszítéseit a tálibokkal való békekötésre, de a választások után a békefolyamat előmozdítása prioritás lesz. A szóvivő utalt arra is, hogy “nagy változások” várhatók országszerte a biztonság fokozása terén a választások közeledtével. A tálibok azzal fenyegetőznek, hogy támadásokat intéznek majd a szavazóhelyiségek ellen, és arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni.

Szedikki kitért arra, hogy a tálib lázadók egy küldöttsége éppen Oroszországban tárgyal. Úgy vélte, a táliboknak inkább közvetlenül az afgán kormánnyal kellene tárgyalni, nem pedig külföldi hatalmakkal.

Szeptember elején Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja jelezte, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az Egyesült Államok leghosszabban – csaknem 18 éve – tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban. A megállapodás-tervezet értelmében az amerikai hadsereg öt afganisztáni bázisról vonulna ki. Egy első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot.

Jelenleg az Egyesült Államok 13-14 ezer fős kontingenst állomásoztat a dél-ázsiai országban.

Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter szombaton egy lipcsei CDU-rendezvényen arról beszélt, hogy a NATO-csapatok afganisztáni kivonása esetén az ország újra a tálibok szigorú iszlám szabályainak uralma alá kerülhet, és ez különösen az afgán nők számára lenne nehéz. “Attól tartok, ha nem vállaljuk tovább a kötelezettségeinket (Afganisztánban), akkor olyan szörnyűségek történhetnek meg, hogy nőket fognak megkövezni és felakasztani, a lányokat pedig nem engedik iskolába járni, hanem férjhez adják őket” – mondta Kramp-Karrenbauer.

A nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer alkatrészei augusztus 27. óta érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra. A tárca emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult. Egyúttal jelezték: az illetékes személyzet képzése folytatódik, a rendszert a tervek szerint 2020 áprilisára hozzák működésbe.

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin augusztus 27-én a Moszkvához közeli Zsukovszkijban részt vett egy légügyi kiállításon, ahol a török államfő szemügyre vette az orosz Szu-34-es, 35-ös és Szu-57-es vadászgépeket. Putyin a rendezvény után arról számolt be, hogy az orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről is tárgyalt Erdogannal.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. Egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hova telepíti az orosz fegyvereket.

Diagnosztikai tévedések, hibás gyógyszerfelírások és kezelési előírások, és a gyógyszerek célszerűtlen alkalmazása a három fő oka az érintettek nagy számának – mondta sajtótájékoztatóján Neelam Dhingra Kumar, a páciensek biztonságát oltalmazó fő koordinátor a szervezetben.

A hibák azért következnek be, mert az egészségügyi rendszerek nincsenek megfelelően felkészítve a hibák kivédésére, és az okulásra belőlük – mondta a szakértő, aki elismerte, hogy sok egészségügyi intézményben elhallgatják ezeket a műhibákat, ami megakadályozza, hogy küzdjenek ellenük.

A WHO ezeket az adatait az alacsonyan, vagy közepesen fejlett országokból gyűjtötte össze, ahol a világ népességének nyolcvan százaléka él. Az összesített adat ennél nagyobb, ha a fejlett országokat is számításba veszik.

A világszervezet a figyelem felkeltése érdekében mostantól kezdve minden év szeptember 17-én megtartja a páciensek biztonságának világnapját.

Az Agrárminisztériummal közös Meddig hat? című kezdeményezés célja, hogy a laikus érdeklődők hiteles szakmai forrásokból kaphassanak információkat az antibiotikum-rezisztencia mindannyiunkat érintő veszélyeiről.

Közleményükben azt írják, hogy az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata következtében a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek, vagyis az antibiotikumot tartalmazó szerek mind kevésbé hatékonyak egy-egy betegség kezelésében. A globális közegészségügyi fenyegetés kezelésével, egyes nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, az Európai Unió is kiemelten foglalkozik – tették hozzá.

Az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi jelentése szerint Magyarország a 4. helyen áll az egységnyi állati termékre vonatkozó antibiotikum-felhasználás rangsorában. A Nébih vizsgálati eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.

A meddighat.hu címen elérhető weboldal az antibiotikum-rezisztencia témakörét számos aspektusból világítja meg. A honlap célközönsége elsősorban az érdeklődő laikusok, akiknek közérthető formában igyekeznek átadni a szakmai, hiteles forrásokból származó ismereteket.

A honlapon megjelenő cikkek, tanulmányrészletek, kutatási eredmények és infografikák segítségével az állategészségügy helyzete rajzolódik ki, hiszen a Nébih e terület igazgatásáért is felel. A program és a webes felület segítségével arra is igyekeznek rávilágítani, hogy az állati és az emberi egészség ügye szorosan összefügg, továbbá, hogy ki-ki hogyan járulhat hozzá a rezisztencia elleni sikeres küzdelemhez – közölték.

Közölték, a közreadott ismeretanyag egyik fő pillére az az új animációs kisfilm, amelyet a YouTube-on publikáló Simanovszky Zoltán állatorvos készített a Nébih felkérésére. A videó korrekt szakmaisággal, mégis szórakoztató formában teszi befogadhatóvá az információkat erről a világméretű egészségügyi problémáról – írták.

Az új kezdeményezést az ősz folyamán a Nébih Facebook-oldalán, valamint a Szabad a gazdi állatvédelmi program Facebook-oldalán is népszerűsítik, emellett a téma jobb megértését segítő kvízjátéksorozatot is indítanak.

Több év óta először vettek részt századszintű éleslövészeten a tatai 25. dandár 11. harckocsizászlóaljának katonái és T-72-esei a bakonyi lőtéren zajló Bátor Harcos/Brave Warrior 2019 gyakorlatok mozzanatai között. Jövő évtől a most itt is megszerzett fegyvernemi tapasztalataikat a német típusváltás megkezdésekor (bérelt Leopard 2 A4-ek beérkezése) is kamatoztathatják a Bölények.

Tűz a 2A46 harckocsilöveggel.

A már amúgy is meggyepált kemény célok...

...ezúttal sem szenvedtek hiányt törődésből.

A Bölények karjelzése.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen, Brüsszelben rendezett első Védőoltásügyi Világkonferencia margóján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi időben világszerte felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése.

Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 ezer, világszerte pedig több mint 365 ezer esetet regisztráltak már az év első felében.

Felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 48 százaléka véli úgy, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38 százalékuk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be – figyelmeztetett.

A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az immunitás biztosításához, hiánya pedig a betegség gyakoribb megjelenéséhez, járványok kitöréséhez vezethet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot – melynek hátterében főként hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll – globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben – tette hozzá az uniós biztos.

A pilóták az első jelentésekkel ellentétben nem katapultáltak, holttestüket a pilótafülkében találták meg, amely három méter mélyre fúródott a talajba.

A végzetes kiképző repülés során a repülőgép nem szállított hadianyagot, de becsapódáskor felrobbant és teljesen megsemmisült. Az orosz légierő Szu-25B gépe lakatlan területre zuhant kedden Bugyonnovszktól mintegy 38 kilométerre, ezért a földön nem keletkeztek károk. A szerencsétlenség körülményeit kivizsgálják.

A Szu-25B típusú kiképző gépeket 1986 óta gyártják Ulan Udében. Ilyen típusú repülőből mintegy 300 darabot szereltek össze.

A tálibok azért tiltották be a vöröskereszt és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) működését, mert szerintük ezek „gyanús” tevékenységet folytattak oltási kampányaik során, és eltértek meghirdetett hivatalos feladataiktól. A tilalom visszavonását a tálibok szóvivője jelentette be közleményben – a WHO-ra azonban nem utalt benne.

Roya Musawi, a vöröskereszt afganisztáni szóvivője a dpa hírügynökség szerint bejelentette, hogy újra dolgoznak az ország egész területén.

Közlésük szerint a dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból fogják pótolni.

Az illetékes amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan tízmillió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérő gáz mennyisége is.

A jemeni húszi lázadók elismerték, hogy szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, hogy ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik által működtetett tévének nyilatkozva fogadkozott, hogy a következő akciók kiterjedtebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek.

Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja.

A Facebook az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját követően megosztja tudását, valamint közzéteszik, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt évben, illetve mit szándékozunk tenni a jövőben annak érdekében, hogy felhasználóink – különösen a legsebezhetőbbek – biztonságban legyenek.

Idén rendszeresen konzultációkat tartottak a világ minden tájáról származó szakemberek részvételével, hogy megvitassák az öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatba hozható legérzékenyebb témákat, például, hogy hogyan kezeljék a búcsúleveleket, milyen kockázatokat rejtenek a szomorú tartalmak, vagy az öngyilkosságokról szóló hírek a világhálón.

A konzultációk nyomán számos, az érzékeny tartalmak kezelésére vonatkozó változtatást vezettek be. Szigorítottak az önkárosításra vonatkozó irányelveiken, így ilyen tartalmaknál a jövőben nem lehet olyan vizuális tartalmakat megosztani, amelyeken vágás látható, annak érdekében, hogy még akaratlanul se ösztönözzön a tartalom másokat is önkárosító viselkedésre, még akkor sem, ha a posztoló így kér segítséget vagy így fejezi ki magát a lelki gyógyulása útján. Továbbá az Instagramon nehezebbé tették az ilyen tartalmak böngészését, illetve a Keresésben sem jelennek meg ezek az ajánlatok között.

Emellett szigorítottak az irányelveiken az táplálkozási zavarokkal kapcsolatos tartalmak megosztásán is. Ennek keretében továbbra is segítő tartalmakat küldenek az olyan személyeknek, akik evészavarral vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakat osztanak meg. Ezt abban az esetben is megteszik, ha az általuk posztolt tartalmat egyébként eltávolította Facebook. Végül, az önkárosításból fakadó begyógyult sebekről készült vizuális tartalmak esetében a kitakarás funkció segíthet annak elkerülésében, hogy az ilyen tartalom akaratlanul is önbántalmazásra sarkalljon valakit.

A szakemberekkel való közös munka annyira hasznosnak bizonyult, hogy a biztonsági irányelvekért felelős csapatukat egy mentálhigiénés menedzserrel bővítik, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje, milyen hatással vannak az alkalmazásaik és irányelveik a lelki egészségre, a lelki “jólétre”, illetve hogy új módszereket találjon a Facebook közösségének támogatására, többek között az öngyilkosság és önkárosítás témáiban.

Emellett most először keresik annak a formáit is, hogy miként oszthatnak meg nyilvános adatokat a platformjaikról például arról, hogy a felhasználók milyen módon kommunikálnak az öngyilkosságról. Ennek érdekében kutatóknak hozzáférést biztosítanak a CrowdTangle-höz, egy közösségi médiafigyelő eszközhöz. Mostanáig a CrowdTangle-t elsősorban hírszolgáltatók használták arra, hogy megértsék, mi történik a Facebookon. A CrowdTangle-t elérhetővé teszik két olyan kiválasztott kutató számára, akiknek szakterülete az öngyilkosság-prevenció. A kutatásuk, amely a Facebookon és Instagramon való információ megosztására is kiterjed majd, előre viheti az öngyilkosság megelőzésének és a sebezhető emberek támogatásának ügyét.

Folyamatosan új technológiákat alkotnak, amelyek segítenek megtalálni a potenciálisan ártalmas tartalmakat, valamint segítenek abban, hogy a megfelelő lépéseket megtegyék, például a tartalmat eltávolítsák vagy kitakarást alkalmazzanak. 2019. áprilisától több mint másfél millió öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmat szűrtek ki, és az esetek több mint 95 százalékában ezeket még azt megelőzően felfedezték, hogy egy felhasználó jelentette volna őket. Ugyanezen idő alatt az Instagramon 800 ezer hasonló tartalmat sikerült kiszűrnünk, ebből 77 százalékot sikerült felhasználói bejelentés előtt beazonosítaniuk.

A felkért szakemberek elmondták, hogy az egyik leghatásosabb módja az öngyilkosság megelőzésének az, ha az illető a barátaitól és családjától támogató szavakat hall. A Facebooknak egyedi a helyzete ebben a tekintetben, hiszen képes ezeket a különleges kapcsolatokat erősíteni, ezért további lépéseket tesznek, hogy támogassák azokat – főleg a fiatalokat – akik az ilyen érzékeny témákról beszélgetnek.

Annak érdekében, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között folytathassanak ilyen beszélgetéseket, továbbfejlesztik az online eszközeiket, és az Orygen #chatbiztos (#chatsafe) irányelveivel egészítik ki a Facebook Biztonsági Központ menüpontját és az Instagramot is, ha valaki az öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos tartalmakra keres rá ezeken a platformokon. A #chatbiztos irányelvek fiatalok közreműködésével lettek kifejlesztve, hogy azokat támogassa, akik érzékenyebben reagálhatnak öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakra, illetve azért, hogy azoknak nyújtson segítséget, akik a saját öngyilkossággal kapcsolatos érzéseikről és tapasztalataikról szeretnének beszámolni.

A 38 és 30 éves vádlottak – akik testvérek – 2019. február 22-én délután Tompán egy autóval közlekedtek, amikor nekiütköztek egy előttük elhaladó gépkocsinak. Az elhaladó járművet egy hetvenéves férfi vezette.

Az ütközés után a vádlottak kiszálltak az autóból és becsmérelni, illetve lökdösni kezdték az idős férfit. A testvérpár szerint a balesetet az idős férfi okozta, ezért 300.000 forintot követeltek tőle. Meg is fenyegették a sértett azzal, hogy ha nem fizet, ki fogják deríteni a lakcímét és pórul fog járni, elvágják a torkát, felgyújtják a házát.

A fenyegetésnek nyomatékot adva az idősebb vádlott többször meg is ütötte a sértett fejét és a felsőtestét, ennek ellenére az idős férfi nem fizetett. Miután a közelben tartózkodó szemtanúk rászóltak a támadókra és rendőri segítséget kértek, a vádlottak sietve elhagyták a helyszínt.

A 70 éves beteg sértett – akit váratlanul ért és megdöbbentett a fenyegető követelőzés és támadás – a koránál és egészségi állapotánál nem tudott védekezni a nála jóval fiatalabb és erőfölényben lévő vádlottakkal szemben. A sértett a bántalmazás miatt a fején és a felsőtestén 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A szabadlábon védekező, büntetett előéletű vádlottakat a járási ügyészség minősített önbíráskodás bűntettének kísérletén kívül könnyű testi sértés bűntettével is vádolja. Az ügyész végrehajtandó börtön és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta a vádlottakkal szemben, akiknek a bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

A nagy kockázatú árukat kötelező fertőtleníteni metil-bromiddal vagy szulfuril-fluoriddal, illetve hőkezeléssel. A magyar szabályozás csak a hőkezelést engedélyezi. Az ausztrál hivatal által kockázatosnak minősített országok között, amelyekben jelen van az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Oroszország és az Egyesült Államok mellett számos európai ország szerepel.

Az ausztrál szabályozás a listán szereplő országokban előállított vagy onnan szállított különböző kockázatos árukra vonatkozik. Ide tartoznak többek között a vegyipari termékek, az üzemanyagok, továbbá a fa, az üveg, a fémek, valamint a gépalkatrészek. A rendelkezés azokra a hajókra is érvényes, amelyek a megjelölt időszakban kockázatos országokban kikötnek, onnan származó rakományt vesznek fel vagy átrakodnak, illetve ausztrál területre érkeznek.

A megjelölt időszakban alternatív engedélyezési rendszer lép életbe. Az exportálni szándékozó magyar cégeknek a magyar hatóságok felé nincs bejelentési kötelezettségük, az előírások igazolásához az ausztrál hatóságokkal kell felvenniük a kapcsolatot.

Peszkov rámutatott, hogy a szankció kétélű fegyver, amely szerinte senkinek sem hoz hasznot, és a nemzetközi joggal is ellentétes. Szavai szerint Moszkvának sokkal inkább tetszik az, hogy Kijev részletes útitervet készít elő a minszki megállapodásokban foglalt ukrán kötelezettségvállalások végrehajtására, mert – mint mondta – csak ez vezethet el “az ukrán belső probléma” rendezéséhez.

A szóvivő arra reagált, hogy az ukrán vezető egy pénteki kijevi tanácskozáson a “békéért fizetett adóként” állította be a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, illetve az azok miatt elszenvedett veszteségeket.

Peszkov nem zárta ki a fogva tartott személyek újabb cseréjének célszerűségét Moszkva és Kijev között, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy azt csak aprólékos egyeztetést követően lehet végrehajtani. Szavai szerint a felek közötti tárgyalásokon még nem merült fel a tavalyi kercsi incidens során lefoglalt három ukrán hajó kérdése.

Az orosz parti őrség által a Fekete-tengeren tavaly november 25-én történt incidens során elfogott 22 ukrán tengerész és két biztonsági tiszt a múlt szombati orosz-ukrán fogolycsere keretében szabadult.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netajnahu izraeli kormányfő Szocsiban megtartott csütörtöki tárgyalása során nem esett szó “az izraeli szuverenitás Jordán-völgyre való kiterjesztésének kérdéséről”. A 7Kanal orosz nyelvű izraeli hírportál pénteki közlése szerint Netanjahu izraeli újságíróknak kijelentette, hogy annexiós tervével kapcsolatban nem hallott bírálatot Putyin részéről.

Az elnök Ukrajna azon nemzetközi partnereinek, akikben időről időre felvetődik a szankciók eltörlésének gondolata, azt üzente, ne feledkezzenek meg arról, hogy míg ők csak pénzt veszítenek, Ukrajna emberéleteket.

Zelenszkij azt javasolta, hogy fogják fel egyfajta adóként a Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. Szavai szerint a civilizált világban normális dolog adót fizetni, amelyet aztán részben a rend biztosítására fordítanak.

“A szankciók gyakorlatilag ugyanezek a kemény adók, amelyek szükségesek a világ biztonságának fenntartásához. Ez a békéért kivetett adó egy formája, amelyet addig kell fenntartani, amíg a béke helyre nem áll” – szögezte le az ukrán államfő.

Zelenszkij közölte, hogy csapata dolgozik több olyan forgatókönyvön, amellyel Ukrajna visszaszerezheti az Oroszország által önkényesen megszállt Krím félszigetet. Ugyanakkor részleteket nem akart elárulni. Szavai szerint ez olyan, mint a fogolycsere, amiről nem beszélhet, amíg nem jött el az ideje, nehogy meghiúsítsák a terveiket. Hozzátette, hogy várja mielőbbi találkozását Donald Trump amerikai elnökkel – amire ukrán és amerikai források szerint már ebben a hónapban sor kerülhet -, továbbá ismételten sürgette, hogy még szeptember végéig tartsák meg a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb csúcstalálkozóját.

Ismételten megerősítette, hogy Kijev folytatni kívánja a fogolycseréről a tárgyalásokat azután is, hogy múlt szombaton Oroszország és Ukrajna végrehajtotta a köztük 2014 óta tartó konfliktus legnagyobb fogolycseréjét. Közölte hogy Kijevben már készítik az új listát azokról az ukrán bebörtönzöttekről, kiknek a szabadon engedését kérik Moszkvától.

A konferencián felszólalt a múlt szombati fogolycserével ötévi rabság után hazatért Oleh Szencov Szaharov-díjas ukrán filmrendező is, aki Zelenszkijt szintén arra kérte, folytassa erőfeszítéseit a többi, Oroszországban, a Krímben, illetve a Donyec-medencében fogva tartott ukrán kiszabadításának érdekében.

A rendőrség az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) éves ellenőrzési terve alapján szeptember 16. és szeptember 22. között tartja Magyarországon a “Figyelemmel az útra” elnevezésű ellenőrzését.

Az európai kampány során elsősorban a menet közbeni mobiltelefon-használatot ellenőrzik, de nagy hangsúlyt kap a menet közbeni csetelés, közösségi oldalon élőben való bejelentkezés (élőzés), és a szelfizés is.