Biztonságpolitika

A vádlott a betegsége miatt hosszabb idő óta mozgásában korlátozott, ágyhoz kötött, önmagát ellátni nem képes édesanyját napi rendszerességgel gondozta. 2018. augusztus 22-én este 6 óra körül is felkereste őt, és azért, hogy krumplit főzzön, bekapcsolt, majd maximális teljesítményre állított egy rezsót. Ezután ittassága miatt a házból eltávozott, a magára hagyott főzőlap pedig egy idő után túlhevült, ettől tűz keletkezett, amely átterjedt az asztalra és a falvédőre is. A tűz nem terjedt tovább, de következtében nagy füst képződött a magatehetetlen sértett szobájában is, akinek a vérében a szénmonoxid-koncentráció halálos szintre növekedett.

Másnap, a reggeli órákban az édesanyja házához érkező vádlott a házból a sértettet kivitte és hozzá segítséget hívott, azonban a kiérkező mentők a nő életét már nem tudták megmenteni.

Az ügyben a bíróság előkészítő ülést tartott, ahol az ügyész a büntetés mértékére vonatkozó – 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztésben megjelölt – indítványt terjesztett elő arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését.

A jogaira történt figyelmeztetéseket követően és az ügyészi indítvány ismeretében a vádlott a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, melyet a bíróság elfogadott, majd a vádlottat kihallgatta a büntetéskiszabási körülményekre. Ezután a bíróság nyomban ítéletet is hozott: a vádlottat bűnösnek mondta gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében, és ezért őt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítéletet a bíróság által feltárt büntetéskiszabási tényezőkre – az elkövetés körülményeire, az elkövető személyi körülményeire, a vádlott egészségi állapotára, valamint megbánó magatartására – tekintettel a vádlott és védője mellett az ügyészség is tudomásul vette, mely így nyomban jogerős is lett.

Közölték: péntek reggel 7.45-kor Pécel állomás előtt egy G80-as vonat nem állt meg a továbbhaladást tiltó jelzőnél, de az automata berendezés megállította. A Pécel állomásról a főváros felé induló S80-as vonatot még a peron végénél megállították. A két motorvonat így egymástól biztonságos távolságra, hétszáz méterre megállt, az utasok nem voltak veszélyben. A péceli vonatok helyett pótlóbuszok vitték az utasokat Rákos és Pécel között. Reggel 9 órától újraindult a vonatközlekedés a két állomás között, de délelőtt még késésekre kell számítani – írták.

Debrődi Péter, a hatástalanítást végző tűzszerész elmondta: a műveletet kissé nehezítette, hogy a bombának ott kellett maradnia, ahol találták, nem mozgathatták. A két gyújtószerkezet közül az egyik a becsapódáskor deformálódott, de mindkettőt sikerült kiszerelni a bombatestből. Most a robbanótestet a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére viszik, ahol később ellenőrzött körülmények között semmisítik meg.

A százados kérdésre válaszolva azt mondta: a hétfőn a Szent Margit Gimnázium területén folyó építkezésen előkerült amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba gyakorinak számít. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a szövetséges erők bombázták a hidakat, valamint a stratégiailag kiemeltnek számító célpontokat. Becslések szerint a ledobott bombák mintegy tíz százaléka nem működött megfelelően, vagyis nem robbant fel. Ezek az eszközök még ott vannak a földben – tette hozzá.

A korlátozásokat mostanra feloldották, az emberek visszatérhetnek otthonukba.

A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt írta: megnyitották a Bartók Béla utat a Szent Gellért tér és a Kosztolányi Dezső tér között, a Villányi utat a Bartók Béla út és a Fadrusz utca között, valamint a Villányi út-Balogh lejtő-Balogh Tihamér utca-Somlói út-Kelenhegyi lépcső-Ménesi út-Bartók Béla út által határolt területet. Az érintett BKK-járatok ismét az eredeti, illetve teljes útvonalon közlekednek.

A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének Facebook-oldalán nem sokkal tíz óra után azt írták: hamarosan megkezdik a tűzszerészek a Ménesi utcában talált 250 kilogrammos, amerikai gyártmányú légibomba hatástalanítását.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte, hogy lezárták a Bartók Béla utat a Szent Gellért tér és a Kosztolányi Dezső tér között, a Villányi utat a Bartók Béla út és a Fadrusz utca között, valamint a Villányi út-Balogh lejtő-Balogh Tihamér utca-Somlói út-Kelenhegyi lépcső-Ménesi út-Bartók Béla út által határolt területet.

Emiatt a 17-es villamos Újbuda-központ és a BAH-csomópont között nem közlekedik. A 61-es villamos rövidített útvonalon Hűvösvölgy és a BAH-csomópont között jár. A kimaradó szakaszon a sűrűbben közlekedő 212-es autóbusszal lehet utazni.

A 19-es, a 49-es és az 56A villamos rövidített útvonalon, északi végállomásuk és a Szent Gellért tér között közlekedik. A 41-es és a 47-es villamos Újbuda-központ és a Szent Gellért tér között nem jár. A BKK az M4-es metró igénybevételét ajánlja.

A 7-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, nem érinti a Kosztolányi Dezső tér, a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér-Műegyetem megállót. A 27-es autóbusz rövidített útvonalon, a Sánc utca és a Villányi út között jár. A 114-es, a 213-as és a 214-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, kimarad a Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér megálló. A 133E autóbusz módosított útvonalon közlekedik, nem érinti a Budafoki út/Karinthy Frigyes út megállót, a Móricz Zsigmond körteret és a Szent Gellért teret. A 240-es autóbusz módosított útvonalon közlekedik, kimarad a Móricz Zsigmond körtér.

A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint egy amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba került elő a Szent Margit Gimnázium területén folyó építkezésen.

A biztonsági zárás ideje alatt a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Bartók Béla út 27.) befogadóhelyként üzemel.

Az országosan összehangolt ellenőrzéssorozat július 1. és augusztus 20. között zajlott, a vizsgálat kiemelt célterületei a korábbi évekhez hasonlóak voltak, idén azonban új elemként bekerültek közéjük a mozgóboltok is.

A 4307 ellenőrzött létesítményben főként higiéniai területen, valamint a dolgozók képzettségével, egészségügyi alkalmasságával összefüggésben tártak fel hiányosságokat az ellenőrök, de volt probléma a forgalmazott termékek minőségével, nyomon követhetőségével és a hűtési lánc fenntartásával kapcsolatban is. E hiányosságok miatt a hatóság 164 figyelmeztetéssel élt, 42 esetben rendelte el a tevékenység korlátozását, 225 alkalommal pedig bírságot szabott ki, mintegy 22 millió forint értékben.

A szakembereknek az ellenőrzött 11 732 élelmiszertétel 6,7 százalékát – 34 tonnát, 2,4 millió forint értékben – kellett kivonniuk a forgalomból. A lejárt és nem nyomon követhető tételek aránya emelkedett az előző évekhez képest, míg a nem megfelelő jelölésű és fogyasztásra alkalmatlan tételek előfordulása a korábbi időszakhoz hasonló voltt.

A 446 ellenőrzött élelmiszer-előállító helyen főként higiéniai hiányosságok fordultak elő. Az 1434 felkeresett élelmiszer-kereskedelmi egységben legtöbbször a forgalmazott termékek minőségét kifogásolták az ellenőrök, a hűtési lánccal kapcsolatosan mindössze 18 esetben merült fel probléma. Kedvező tapasztalatokkal zárult a mozgóboltok célirányos ellenőrzése is.

A vendéglátás és étkeztetés területén végzett akcióellenőrzések során a kitelepült vendéglátók esetében jellemző hiba volt a berendezések nem megfelelő higiéniai és műszaki állapota, a különféle eszközök és a megfelelő személyzet hiánya, továbbá a szűkös hűtőkapacitás. Ezzel együtt a vállalkozók évről évre felkészültebben érkeznek a rendezvényekre, hiszen az ellenőrzött egységek 75 százaléka biztonságosan üzemelt – írja közleményében a hivatal.

A szakemberek országszerte további számos területen (például ifjúsági és gyermektáborok, zöldség- és gyümölcsforgalmazók) ellenőrizték az élelmiszerlánc szabályszerű működését, melynek tapasztalatait a Nébih honlapján közzétett záró jelentés ismerteti.

Putyin szerint Netanjahu személyes erőfeszítéseinek jelentős szerepük volt abban, hogy a kétoldalú biztonsági és katonai együttműködés “új minőséget” ért el. Mint mondta, mind Oroszország, mind Izrael megtapasztalta, mi az a terrorizmus.

Netanjahu, aki a nap folyamán korábban az orosz védelmi minisztérium vezetésével találkozott, szintén méltatta az orosz és az izraeli katonák közötti együttműködés jelentőségét. Mint mondta, a Putyinnal kialakított személyes viszonya segített megakadályozni a két ország katonái közötti súrlódásokat és összeütközéseket.

“Felelősséggel kijelenthetem, hogy ez térségünk stabilitásának nagyon fontos eleme” – mondta az izraeli kormányfő, aki idén már harmadszor utazott el Oroszországba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban radikálisan felerősödtek Irán arra irányuló kísérletei, hogy Szíria területét Izrael elleni támadásra használja fel. Rámutatott, hogy Izrael nem hajlandó megbékélni ezzel a fenyegetéssel.

A küszöbönálló izraeli választásokra kitérve Putyin rámutatott, hogy több mint másfél millió olyan ember él a közel-keleti országban, aki a volt Szovjetunióból származott el, ezért Moszkvának nem közömbös, hogy ki kerül be a kneszetbe. Kifejezte reményét, hogy Izraelben felelősségteljes politikusokat fognak megválasztani, akik minden körülmények között meg fogják őrizni azt, amit eddig sikerült elérni a kétoldalú viszonyban, és tovább fogják fejleszteni a kapcsolatokat.

Putyin bejelentette, hogy 2020 elején Izraelbe készül az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója és a holokauszt emléknapja alkalmából, valamint a leningrádi blokád áldozatainak emelt emlékmű avatására. Szavai szerint a két országot egyesíti a második világháború problémáinak azonos megítélése.

“A zsidó nép úgy megszenvedett, mint talán senki más, ha az orosz népet nem számítjuk. 25 millió halottunk van, ez komoly veszteség” – mondta az orosz elnök. “Sohasem felejtjük el az orosz nép és az orosz hadsereg hozzájárulását a náci Németország feletti győzelemhez” – válaszolt Netanjahu.

“Fennáll a kockázata egy nukleáris háború kitörésének. Az elmúlt évben különösen észrevehetően mutatkozott meg a negatív dinamika” – fogalmazott a magas rangú diplomata. Rjabkov szerint a háború veszélyének kitörése abban az esetben is fennáll, “ha a feleknek nem áll szándékukban nukleáris háborút kezdeményezni”. A helyzet alakulásáért a helyettes tárcavezető a Nyugatot okolta.

“Kollégáink lépései Nyugaton mindinkább emocionálissá, időnként nagyon agresszívvé válnak. Kerülik arra megérett kérdések érdemi megvitatását, blokkolják a párbeszéd csatornáit, és tovább ingatják a fegyverzetkorlátozás szerkezetét” – mondta.

Mint mondta, Oroszország nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok a nukleáris küszöb leszállítása felé vette az irányt. Rjabkov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy az Egyesült Államokkal felújítsa a teljes körű párbeszédet a hadászati stabilitásról, amelynek azonban figyelembe kell vennie a brit és a francia nukleáris potenciált is. Közölte, hogy a témában legközelebb az ősz folyamán tartanak majd orosz-amerikai tárgyalást.

Az orosz külügyminiszter-helyettes síkraszállt a – hadászati támadófegyverek korlátozásáról kötött -orosz-amerikai START megállapodás hatályának meghosszabbítása mellett. Hangsúlyozta egyebek között: a nukleáris hatalmaknak meg kell erősíteniük, hogy az atomháború megengedhetetlen.

“Oroszország egy állampolgárának egy idegen állam területén a családjával együtt nyoma veszett” – mondta Zaharova. Hozzátette, hogy Oroszországban bűnvádi eljárás indult azt követően, hogy Szmolenkovék 2017-ben a montenegrói nyaralásuk során eltűntek. “Két évvel később amerikai tömegtájékoztatási eszközök olyan anyagot dobnak ki, amely szerint (Szmolenkov) az Egyesült Államok területén tartózkodik” – hangoztatta a szóvivő.

Mint mondta, ez az információ ellenőrzésre szorul, ezért Moszkva a nemzetközi bűnüldöző szervezeten keresztül Washingtonhoz fordult az orosz állampolgár eltűnésének és amerikai tartózkodásának ügyében.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön elzárkózott a Szmolenkovra vonatkozó kérések megválaszolásától. Még arra sem volt hajlandó felelni, hogy ismeri-e a férfit, akivel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban elismerte, hogy az elnöki apparátus alacsonyabb beosztású munkatársa volt, de szavai szerint nem állt közvetlen kapcsolatban az elnökkel.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az amerikai elnökválasztási küzdelem folyamán fel fognak még bukkanni további hasonló kémtörténetek, amelyek gyanút keltenek Oroszországgal szemben. Egy nappal korábban a magas rangú diplomata elvetette azt az amerikai sajtóban megjelent állítást, amely szerint Szmolenkov a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásról szállított információt az amerikaiaknak, mert – mint hangsúlyozta – ilyen beavatkozás nem történt.

Zaharova csütörtökön szintén a tengerentúli kampánnyal hozta összefüggésbe, és “klasszikus propagandának” nevezte a Szmolenkov-ügyet. Úgy vélekedett, hogy a “kémbotrány” célpontja Donald Trump, az arról elsőként beszámoló CNN amerikai hírcsatornát pedig azzal vádolta meg, hogy az oroszellenes hisztéria célirányos szításával tudatosan árt Washington és Moszkva viszonyának.

A RTVI elnevezésű, New York-i központú, orosz nyelvű hírcsatorna interjút készített Jevgenyij Agafonovval, Oleg Szmolenkov feleségének első férjével. A férfi azt állította, hogy Antonyina Szmolenkova 2017-ben megtévesztéssel érte el nála, hogy hozzájáruljon a közös házasságukból született, akkor 13 éves fiúgyermekük külföldre utazásához, akivel előbb Montenegróba, majd az Egyesült Államokba távozott.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Oleg Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család staffordi otthonából ismeretlen helyre távozott.

“Egyszerűen elfogadhatatlan a semmittevés a fegyveres erőszak ellen Amerikában, és itt az ideje az amerikai közvéleménnyel összhangban kiállni a biztonság érdekében” – olvasható a levélben, amelynek részleteit közölte a The New York Times.

A levélben a gazdasági vezetők sürgetik a republikánus többségű szenátust, hogy szavazza meg a demokrata többségű képviselőház által ez ügyben már benyújtott törvényjavaslatokat. “A fegyveres erőszak megelőzhető” – fogalmaznak a levélben, hangsúlyozva, hogy ehhez viszont törvényhozói támogatás kell.

A levelet aláírók szerint azonban nem csupán a vásárlások előtti szigorúbb ellenőrzésre van szükség, hanem arra is, hogy a szövetségi bíróságok elrendelhessék, hogy olyan emberek ne juthassanak kézifegyverekhez, akiknél valamilyen oknál fogva fennáll a veszélye a fegyver felelőtlen használatának.

A The New York Times megszólaltatta a Levi Strauss vezérigazgatóját. Chip Bergh kifejtette: a levéllel a vállalatvezetők “bizonyos mértékben a saját cégüket is veszélybe sodorják, tekintettel a téma erőteljes átpolitizáltságára”. Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor a vállalatvezetőknek muszáj cselekedniük, hiszen a fegyveres erőszak immár minden céget érint. Úgy vélte, ez ügyben megváltozóban van a közhangulat, mert – mint fogalmazott – a közelmúltban végzett közvéleménykutatások azt jelzik, hogy demokrata párti és republikánus szavazók egyaránt a fegyvervásárlás erőteljesebb ellenőrzését szorgalmazzák.

Mindazonáltal a szenátusnak küldött levelet nem írták alá olyan nagyvállalatok vezetői, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a JPMorgan Chase vagy a Wells Fargo bankház.

Az Egyesült Államokban azt követőn erősödött fel ismét a fegyvertartás szigorítását követelők hangja, hogy augusztus elején a texasi El Pasóban egy férfi a Walmart áruháznál lövöldözni kezdett, és 22 embert agyonlőtt. Pár órán belül az ohiói Dayton belvárosának egyik szórakozóhelyén is lövöldözött egy ámokfutó, aki kilenc halálos áldozatot szedett. A daytoni merénylőt az egy percen belül fellépő rendőrség agyonlőtte, a texasi férfit azonban elfogták, és folyik a per ellene. Tettét a hatóságok belföldi terrorizmusként kezelik, mivel bizonyíthatóan rasszista indítékú volt. Korábban ugyanis internetes bejegyzésekben arról írt, hogy utálja a spanyolajkúkat, mert szerinte elárasztják az országot, és ennek véget kell vetni.

A nyári szabadságukról a héten visszatért törvényhozók várhatóan ismét napirendre veszik a fegyvertartás ellenőrzésének ügyét. Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője legalábbis ígéretet tett erre.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) azt közölte: egy amerikai gyártmányú, 250 kilogrammos légibomba hatástalanítását végzik az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái vasárnap Újbudán. Közleményük szerint a robbanótest hétfőn került elő a Szent Margit Gimnázium területén zajló építkezés során.

Vasárnap az érintett szervezetek együttműködésével a rendőrök 686 lakást, irodaházakat, vendéglátó helyiségeket ürítenek ki és lezárják a Móricz Zsigmond körtér, a Himfy utca, a Villányi út, a Balogh Tihamér lejtőn lévő útszakasz, a Ménesi út, a Bartók Béla út, a Somlói út, a Villányi út, a Kelenhegyi lépcső meghatározott szakaszát.

A tűzszerész katonák a bomba kiemeléséhez és hatástalanításához akkor kezdenek hozzá, amikor a lakosságot és a közlekedést érintő korlátozó intézkedéseket megtették a rendőrök – írta a HM. További információk találhatók az ujbuda.hu; bkk.hu; bkkinfo.hu oldalakon – tették hozzá. Újbuda önkormányzata a honlapján azt írta: az érintett lakásokba, illetve szolgáltató- és irodaházakba várhatóan a késő délutáni órákban lehet visszatérni. A biztonsági zárás ideje alatt a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Bartók Béla út 27.) befogadó helyként üzemel.

A Budapesti Közlekedési Központ  közleményében azt írta: a lezárás idején – várhatóan 9.30-tól – nem jár a 17-es és a 61-es villamos Újbuda-központ és a Budaörsi út között, a 19-es és a 49-es villamos a Szent Gellért tér és Kelenföld vasútállomás között, a 41-es és a 47-es villamos Újbuda-központ és a Szent Gellért tér között, az 56A villamos pedig a Móricz Zsigmond körtér és a Szent Gellért tér között.

Az érintett buszjáratok is a lezárt útszakaszt elkerülve közlekednek. A 7-es busz a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér között módosított útvonalon, Újbuda-központ érintésével közlekedik. A 27-es busz rövidített útvonalon, a Sánc utca és a Villányi út között közlekedik. A 114-es, a 213-as és a 214-es busz a Móricz Zsigmond körteret Újbuda-központ érintésével éri el. A 133E busz Újpalota felé nem érinti a Budafoki út/Karinthy Frigyes út és a Móricz Zsigmond körtér megállóhelyet. A 240-es busz pedig a Móricz Zsigmond körtér helyett Újbuda-központ végállomásig közlekedik.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz F. László és társai ellen. A 36 éves férfi öt társával együtt júniusban és júliusban több mint százmillió forintot csalt ki egy tokaji férfitól, akinek négyszeres anyagi haszonnal kecsegtető kábítószer-kereskedelmi ügyletet ajánlott – írták.

Június 8-án Budapesten 15 millió forintot vettek át tőle hatvanezer darab kábítószernek mondott “bogyó” beszerzésére. F. László bűntársaival el is játszatta a drogvásárlást, amelyet közben telefonon közvetített a sértettnek.

Június 26-án egy külföldről érkező 180 milliós drogszállítmány éjszakai átvételét színlelték. Az átadást a 37-es úthoz szervezték. A tokaji férfi ekkor 45 millió forintot adott át, majd a közelben “megtalálták” az oda készített hat, egyenként egykilós, lefóliázott csomagot. A sértett előtt próbaadagot vettek a lisztből, és azt mondták, hogy az anyag százszázalékos tisztaságú kokain.

Júliusban három alkalommal összesen húszmillió forintot csaltak ki a férfitól a kokainüzletből fennmaradó tartozásuk címén, így az állítólagos drogüzlettel nyolcvanmillió forinttal károsították meg őt. Az ügyletek mögött nem volt tényleges kábítószermozgás, így kereskedelem sem valósult meg – áll a közleményben. F. László milliós fizetséget adott bűntársainak a közreműködésükért a csalással megszerzett pénzből.

A nyomozás megállapította, hogy F. László korábban már kicsalt 23 millió forintot a tokaji férfitól. Akkor saját – kitalált – tartozása miatt zálogba került autóinak kiváltására kérte a pénzt. A sértettől így összesen 103 millió forintot csalt ki a férfi.

Szeptember 5-én F. Lászlót és négy társát elfogták. Ötödik bűntársukat körözik. A nyomozók a bűnözői csoport tagjainak otthonában 50 millió forint értékben foglaltak le járműveket, ingóságokat. A bíróság vasárnap elrendelte mind az öt ember letartóztatását.

“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

“Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) adatai szerint az Egyesült Államokban 2016-ban mintegy tízmilliónyian szívtak elektromos cigarettával. Az e-cigarettát szívók több mint a fele 35 éven aluli, átlagéletkoruk 19 év.

Az Egyesült Államokban több helyen folynak kutatások az e-cigaretta káros hatásainak magyarázatára. A szakemberek úgy vélik, hogy egy még azonosítatlan vegyi anyag okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, a napokban azt nyilatkozta: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szóvivő hangsúlyozta: döntésével Mark Esper miniszter – Donald Trump migrációs politikájának szellemében – az illegális bevándorlás elleni fellépést kívánja hatékonyabbá tenni. Az alezredes hozzáfűzte: a tárcavezető szeptember 3-án hagyta jóvá a belbiztonsági minisztérium és a rendőri szervek kérését az Egyesült Államok déli határaihoz telepítendő katonákra vonatkozóan. “A cél a határok biztonságának garantálása” – fogalmazott Mitchell.

A szóvivő elmondta, hogy a Pentagon 2020 szeptemberéig 5500 katonát rendel a határokra, elsősorban azért, hogy segítsenek a határvédelemben, az illegális határátlépők felkutatásában és a határok repülővel történő ellenőrzésében. Jelenleg mintegy 2900 aktív szolgálatot teljesítő és kétezer tartalékos katona van az amerikai-mexikói határon.

A szóvivő közléséből kiderült az is: a védelmi miniszter a múlt héten éppen azon a napon hozta meg a döntést, amelyen a Pentagon bejelentette, hogy 3,6 milliárd dollárt csoportosított át a minisztérium különböző fejlesztésekre szánt költségvetéséből a határra tervezett fal mintegy 280 kilométeres szakaszának megépítésére.

Az illegális bevándorlásról tárgyalt kedden Washingtonban Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter is. A mexikói diplomácia vezetője sajtótájékoztatóján baráti légkörűnek és pozitívnak nevezte az egyeztetését Mike Pence alelnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel. Elmondta, hogy rövid ideig ugyan, de eszmecserét folytatott Donald Trumppal is.

Ebrard közölte, hogy Mexikó 25 ezer katonát telepít az amerikai határhoz, és a tervek szerint ők állandóan ott állomásoznának. Hozzátette viszont, hogy nem sikerült dűlőre jutnia az amerikai tárgyalópartnerekkel abban, hogy Mexikót nyilvánítsák úgynevezett biztonságos harmadik országnak. Mexikóváros ebbe nem egyezik bele – szögezte le.

A biztonságos országgá nyilvánítás azt jelentené, hogy a Mexikó felől érkező bevándorlók nem lennének jogosultak menedékkérelem benyújtására az amerikai hatóságoknál. Az Egyesült Államok és Mexikó közötti egyeztetéseket amerikai elemzők kifejezetten pozitívnak ítélik.

A Fox televízió napokban sugárzott tudósítása például arról számolt be, hogy az Egyesült Államok déli határain augusztusban májushoz képest 56 százalékkal csökkent az illegális bevándorlók száma. Az amerikai határőrök augusztusban mintegy 64 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel, ami a júliusban tapasztalthoz viszonyítva 22 százalékos, a májusi adathoz képest 56 százalékos mérséklődés. Júliusban még valamivel több mint 82 ezer, míg májusban több mint 144 ezer ember próbált illegálisan bejutni az Egyesült Államokba.

A csökkenést az elemzők részben a Trump-kormányzat közép-amerikai országokra kifejtett nyomásának, részben pedig a Mexikóval folytatott tárgyalásnak tudják be, főképp annak a megegyezésnek, hogy a menedékkérők a kérvényük elbírálását Mexikóban maradva várják meg.

Az izraeli harci gépek tizenöt célpontot támadtak az övezetben néhány órával azután, hogy onnan két rakétát lőttek ki a zóna északi szomszédságában lévő Askelónra és Asdódra. A gázai lövedékeket a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer elfogta. A Gázai övezet északi és középső részén található célpontok között fegyverkészítő üzem, a Hamász egyik tengeri támaszpontja, valamint támadásokhoz használt alagút is volt a hadsereg szóvivőjének beszámolója szerint.

A rakéták miatti légvédelmi riasztás idején Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök éppen Asdódban mondott beszédet egy Likud párti nagygyűlésen, amelyet az egy hét múlva, szeptember 17-én esedékes választásokra készülve tartottak. A kormányfőt a biztonságiak azonnal egy óvóhelyre menekítették. Netanjahu Asdódból egyenesen a hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol a katonai vezetőkkel tanácskozott. Az éjszakai ellencsapás után nem hirdettek meg különleges óvintézkedéseket a Gázai övezet környékén élők számára.

A felek egyidejűleg 35-35 fogva tartott személyt bocsátottak szabadon. Az orosz elnöki hivatal rámutatott, hogy a két vezető vasárnapi telefonbeszélgetésében több más, Ukrajnával kapcsolatos témát is áttekintett.

Putyin és Macron megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg kell tenni a Donyec-medencei helyzet stabilizálásáért. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a “normandiai négyek” (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) csúcstalálkozóját az ügyben alaposan elő kell készíteni és Kijevnek egyúttal végre kell hajtania a Minszkben 2015-ben és 2016-ban elért megállapodásokat.

Az orosz és a francia elnök egyetértett abban, hogy a délnyugati-ukrajnai helyzet rendezésének alapjául csakis a minszki intézkedéscsomag szolgálhat.

Putyin előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel szintén megvitatta a fogolycsere és a rendezés kérdését, valamint megállapodott a kapcsolattartás folytatásában.

Egyiküket négy, másikukat négy és fél év szabadságvesztésre ítélték jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt – írták a közleményben.

A két barát 2016 szeptemberétől 2017 februárjáig közösen termesztette és tárolta a kannabisznövényt. A belőle nyert drogot eladták, a bevételen egyenlő arányban osztoztak. A másodrendű vádlott maga is fogyasztott a kábítószerből.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett. Mindkét férfi védője téves tényállás és minősítés miatt, valamint a büntetés enyhítéséért fellebbezett, a másodrendű vádlotté pedig az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte.

A lap szerint Szmolenkov öt éven át volt Usakov vezető tanácsadója. A Vedomosztyi által megszólaltatott forrás szerint noha az amerikaiak feltételezett informátorának sem a washingtoni orosz nagykövetség munkatársaként, sem pedig az elnöki hivatal külpolitikai apparátusának alkalmazottjaként nem volt hozzáférése titkos információkhoz, a kollégáival folytatott beszélgetésekből kiszűrhetett olyan információkat, amelyek értékesek lehettek az amerikai szakszolgálatok számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, nem tudja megerősíteni azt az értesülést, hogy Szmolenkovnak hozzáférése lehetett orosz titkosszolgálatok információihoz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz kémelhárítás hogyan engedhette meg, hogy egy CIA-informátor működhessen a moszkvai elnöki hivatalban, s lesznek-e ennek szervezésügyi következményei, kijelentette:

“Azt, hogy tevékenykedett-e külföldi kém valakinek az orra előtt, engedjék meg, hogy kommentár nélkül hagyjam. Adott esetben megállapítom, hogy volt egy ilyen nevű munkatárs, akit elbocsátottak, de hogy spion volt-e, azt nem tudjuk. Ez a kérdés a szakszolgálatokra tartozik. Ők pedig végzik a dolgukat.”

A Vedomosztyi egyébként úgy értesült, hogy kollégái dicsérték, véleményük szerint jó végrehajtó hivatalnok volt. A lap által megszólaltatott forrás szerint Szmolenkov néha a puszta érdeklődésen túlmutató, túlzott kíváncsiságot tanúsított, de sokévi közös munka után kollégái a bizalmas beszélgetések során meglehetősen őszintén nyilatkozhattak.

A Vedomosztyinak egy másik, szintén a neve elhallgatásával nyilatkozó személy azt állította, hogy Szmolenkovnak nem volt információja arról, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A CIA számára azonban értékes volt mint egy olyan együttműködő személy, aki az orosz elnöki hivatalban dolgozik, és aki azt mondja, amit hallani szeretnének.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Vlagyimir Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi szerdán azt közölte, hogy a Szmolenkov család eltűnt staffordi házából, amely a legnagyobb volt egy olyan környéken, ahol nyugállományú katonatisztek és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) visszavonult ügynökei telepedtek le. A hírügynökség az egyik szomszédra hivatkozva azt írta, Szmolenkovék hirtelen két autóba ültek és elhajtottak, amint észrevették a Daily Beast amerikai hírportál riporterét, aki egy gépkocsiban ülve várakozott rájuk.

Az RIA Novosztyi emellett úgy értesült, hogy Szmolenkov a 2000-es évek közepétől 2008-ig dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, ahol a képviselet gazdálkodási ügyeivel, egyebek között szolgálati autók beszerzésével, a követségi bolt árukészletének feltöltésével és a protokollhoz szükséges vásárlásokkal foglalkozott. Az állami tulajdonban lévő hírügynökség szerint a férfi “a megfelelőnél kicsit többet és gyakran ivott”.

A moszkvai CIA-kémről és megszöktetéséről szóló sajtójelentések hitelességét Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője kedden egyaránt kétségbe vonta.

A németek által 1940. május 10-én megszállt Hollandia majdnem napra pontosan öt évvel később, 1945. május 5-én szabadult fel. A jeles dátum évfordulóján az országban sok helyen voltak megemlékezések, így a Maastrichttól keletre, tíz kilométerre lévő amerikai katonai temetőben is. Május első vasárnapján itt is megálltak azok a hagyományőrzők, akik felújított második világháborús járműveikkel vonultak fel.

Az amerikai haditengerészet Willys Jeep-jén virító Shore Patrol felirat messziről jelzi, hogy a flotta parti járőrei érkeznek. A parti járőrök a tengerészekkel, tengerészgyalogosokkal szemben intézkedtek, a hadsereg és az akkor még odatartozó légierő katonáival szemben a katonai rendészek (Military Police) voltak illetékesek.

A felvezető szürke Willys után egy ugyancsak tengerészeti Jeep és a menet többi résztvevője közeledik, de már a hadseregnél megszokott olajzöld színben.

A lökhárítón olvasható jelzés szerint a ponyvás Willyst a flotta 6. parti zászlóalja (6. Naval Beach Battalion) használta.

A Dodge WC-51-esének csörlővel felszerelt WC-52-es változata. A négykerék hajtású jármű 800 kg terhet szállíthatott a platóján, katonákat, felszerelést egyaránt.

A másfél tonna hasznos terhelésű WC-62-es tulajdonosa megannyi kiegészítőt gyűjtött be hatkerekű járművéhez: egy csatos üvegekkel teli rekeszt, egy sisakot és egy baseball ütőt. A lehajtott szélvédővel közlekedő kocsik vezetői és utasai ellen a németek gyakran feszítettek ki huzalokat az utak felett. A Dodge orrára szerelt szelvény az ilyen huzalok ellen védte a bennülőket.

A Dodge WC-54-es mentőautón az 1942-ben bevezetett jelzésrendszer mellett hatalmas vöröskereszt teszi egyértelművé az autó funkcióját.

A pótkeréken találtak helyet egy egészségügyi katona átlőtt sisakjának.

A járművek - mint ez a Willys Jeep, lökhárítóján a 2. páncélos hadosztály jelzéseivel - a temető parkolójába álltak be.  

Az amerikai hadsereg Harley-Davidson WLA motorjából kettő is felvonult. Az elsősorban futár és rendészeti feladatokra használt fürge járművet 740 köbcentis, 25 lóerős motor hajtotta egy háromfokozatú sebességváltón keresztül. Az első kerék villájára, a gyalogsági ásó mögé, a kézifegyver tokját szerelték.

A Harley alig 13 literes benzintartályára csavarozott kis táblán a motorhoz és a váltóhoz használható kenőanyagokat jelölték meg. A csomagtartóra egy, az egészségügyi készletből származó takarót szíjazott a motor gazdája.

A WC-62-es mögé akasztott G-527-es trélerrel közel 1000 liter ivóvizet szállíthattak.

* * *

Fotó: Váraljai Beatrix, Szórád Tamás

A kedden az amerikai sajtóban megjelent tudósításokat és riportokat Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta.

Pompeo újságíróknak kedden úgy fogalmazott: “legyen elégséges annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak. Gidley a Fox televíziónak elsősorban a CNN hírtelevíziót bírálta, de “veszélyesnek” és “mások életét kockára tevőnek” nevezte az NBC televízió tudósítását is.

Brittany Bramell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója szintén elsősorban a CNN-t ostorozta a szerinte “félrevezető spekulációk” miatt.

A The New York Times című lap kedden terjedelmes riportot közölt arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki aztán fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről.

Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN is. A hírtelevízió még azt is hozzátette, hogy a kimenekítésre azért került sor, mert Donald Trump állítólag “ügyetlenül” kezelte az ügyet. Bár az orosz illető nevét még kedden reggel sem hozták nyilvánosságra, az NBC televízió hétfő esti híradójának munkatársai megtalálták őt egy Washingtonhoz közeli virginiai településen, és el is mentek a házához.

A Kommerszant című orosz napilap kedden megnevezte az Amerikába szöktetett CIA-ügynököt. Azt írta: Oleg Szmolenkovról, az elnöki hivatal munkatársáról lehet szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította az amerikai sajtóértesüléseket. Úgy fogalmazott: Szmolenkovot már évekkel korábban kitették a munkahelyéről, és soha nem is volt magas rangú beosztása az orosz kormányzatban.

A lövész alegységek új (páncéltörő) támogató fegyvereként beszerzett Carl Gustaf 4 lövegekre történő kiképzés részeként szeptember 11-én először hajtottak végre magyar honvédek éleslövészetet a bakonykúti-csörlőházi lőtéren.

Zord