Biztonságpolitika

Vlagyimir Putyin arra utasította az orosz kormányt, hogy Abháziával kössön megállapodást, amely értelmében Moszkva finanszírozza a köztársaság fegyveres erőinek korszerűsítését.

Az erről szóló rendelet a napokban jelent meg az orosz online jogi közlönyben. A Georgiától 1992-ban elszakadt, és Oroszország által 2008-ban függetlennek elismert köztársasággal az orosz védelmi tárca tárgyal majd a megállapodás részleteiről, a külügyminisztérium részvételével.

Moszkva és Szuhumi katonai együttműködése hivatalosan a 2008 augusztusi dél-oszétiai orosz-georgiai katonai konfliktus után vette kezdetét. Abházia és Dél-Oszétia területén – ezeket a köztársaságokat Georgia saját területének tekinti – Oroszország katonai bázisokat hozott létre a helyi lakosság biztonságára hivatkozva.

Az orosz kormány szeptember 13-án hagyta jóvá a megállapodás tervezetét, amelynek keretében az orosz költségvetés terhére fogják korszerűsíteni az abház fegyveres erőket. Egyebek között szakaszosan egységesítik majd az orosz és az abház katonai irányítás szabványait, a fegyveres erők kiképzését és felszerelését. A kormányzati határozat értelmében a finanszírozáshoz szükséges dokumentációt december 15-ig kell előkészíteni.

Az elmúlt hetekben zajlott - a KNBSZ és a honvédség más alakulatainak támogatásával - a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred (BGFE) Rejtett Portya 2019 komplex szakharcászati gyakorlata, melynek során egy e célból létrehozott alkalmi ISR-század tevékenykedett a bakonyi lőtérkomplexum területén. A gyakorlat sajtónapján a harctéri életmentő képesség demonstrációjával egy nem felderítő-specifikus mozzanatnak lehettünk tanúi, de Hajlan István ezredes, parancsnok jóvoltából bepillantást nyerhettünk az ISR-képességportfolio fontos elemének, a drónos alegységnek a munkájába is.  

A gyorsreagálású (QRF) BTR fedezékében dolgoznak a harctéri életmentők a sebesülteken...

...miután a konvojban haladó Uralt IED-támadás érte.

A QRF egyik katonája viszonozza a tüzet a lesállásból támadó ellenségre. 

A BGFE drónképessége (melyet immár mintegy tíz esztendeje a Skylark I LE testesít meg), pont az ilyen váratlan, veszteséggel járó rajtaütések valószínűségét csökkentheti a hadműveleti területen.

Zord

Eltűnt személyként körözteti Oroszország Oleg Szmolenkovot, aki amerikai sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékes orosz informátora volt, és akit két évvel ezelőtt a tengerentúlra szöktettek – közölték hétfőn orosz hírügynökségek a moszkvai belügyminisztériumra hivatkozva.

Az orosz külügyminisztérium szeptember 12-én az Interpolon keresztül kért információt Washingtontól a férfi hollétéről. Az amerikai CNN hírtelevízió szeptember 9-én közölte, hogy a CIA 2017-ben egy különleges művelet keretében menekített ki Oroszországból egy rendkívül fontos fedett informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el.

Azt elsőként a Kommerszant című orosz lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

Orosz sajtóértesülések szerint a róluk szóló jelentések megjelenése után a Szmolenkov család tagjai staffordi otthonukból ismeretlen helyre távoztak.

A Kreml megerősítette, hogy Szmolenkov korábban valóban az elnöki apparátus munkatársa volt, de állítása szerint már évekkel ezelőtt elbocsátották. Az orosz diplomáciai tárca a az amerikai választási kampánnyal hozta összefüggésbe a kémbotrányt, azt állítva, hogy a hivatalban lévő államfő, Donald Trump ellen irányul.

Megkezdődött hétfőn Párizsban annak a Szíriából irányított női kommandónak a pere, amely három évvel ezelőtt az Iszlám Állam terrorszervezet nevében pokolgépes merényletet próbált meg végrehajtani egy gázpalackokkal teli gépkocsival a Notre-Dame katedrális közelében.

A 2015 január óta 251 áldozatot követelő iszlamista merényletek közül ez az első, amelynek feltételezett elkövetői bíróság elé állnak, és az első alkalom, hogy öt nőnek kell az esküdtszék előtt felelnie egy dzsihadista terrorcselekményért. Ez a sikertelen merénylet világított rá arra, hogy nők is készen álltak támadást végrehajtani Franciaországban, amikor a hatóságok megakadályozták abban, hogy Szíriában vagy Irakban csatlakozzanak az iszlamista harcosokhoz.

Az október 11-ig tartó perben a bíróság egyik feladata lesz a vádlottak személyiségének és indítékainak megvizsgálása. A Franciaországban született és ott radikalizálódott nőket ugyanis a sikertelen merénylet előtt is nyilvántartották a hatóságok, amiért a harci területekre akartak elutazni.

A jelenleg 22 és 42 év közötti öt nőt – akik közül négy életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat – azzal gyanúsítják, hogy 2016 szeptemberben Rachid Kassim francia dzsihadista utasítására merényletsorozatot próbáltak meg Párizsban végrehajtani.

Az algériai-francia állampolgárságú férfi 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az akkor az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam terrorszervezethez, s a hatóságok szerint annak az egyik legveszélyesebb francia nyelvű propagandistája lett. A férfi 2016-ban számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, de a francia és az amerikai hatóságok szerint feltehetően 2017 februárjában 30 évesen életét vesztette az iraki Moszulban egy bombázásban.

A nyomozás azt állapította meg, hogy 2016. szeptember 4-re virradó éjjel a vádlottak közül ketten, Ines Madani és Ornella Gilligmann a Notre-Dame katedrálissal szemben, a Szajnával párhuzamos egyik kis utcában található éttermek előtt leparkoltak egy Peugeot 607-es típusú gépkocsit, amelyben hat gázpalack volt. A két nő azonban megijedt és elmenekült, mert azt hitték, hogy egy civil ruhás rendőr figyeli őket. A menekülés előtt gázolajat öntöttek a gépjárműre, majd egy égő cigarettát dobtak rá, de nem történt robbanás, mert a gázolaj nehezen gyullad meg.

A vizsgálóbírók szerint “kizárólag a rosszul megválasztott üzemanyagnak köszönhető, hogy a kísérlet kudarcot vallott”, ami akár “vérfürdőbe is torkollhatott volna”.

A párizsi ügyészség vádirata szerint “a fiatal nőkből álló terrorista kommandó teljesen nyitott volt az Iszlám Állam halálos ideológiájára”.

A muzulmán hitre felnőttként áttért Gilligmannt szeptember 6-án tartoztatták le Dél-Franciaországban. A másik feltétezett elkövető, Madani a Szíriából őt irányító Rachid Kassim tanácsára egy másik fanatizált nőnél, Amel Sakaou-nál keresett menedéket. A két nőhöz csatlakozott egy harmadik iszlamista nő, Sarah Hervouet, akit szintén Kassim irányított.

Miután a három nő tudta, hogy a rendőrség a nyomukban van, szeptember 8-én konyhakésekkel felszerelve elhagyták a lakást, majd a parkolóban megtámadták az őket előállítani próbáló rendőröket, akik közül az egyik rálőtt Madanira és a lábán megsebesítette. A 22 éves nő ellen hivatali személy elleni emberölési kísérlet a vád. Madani tagadja, hogy meg akarta támadni a rendőrt, de azt megerősítette, hogy azt kiáltotta: “lőjél le!”, miután mártírként akart meghalni.

Az ötödik gyanúsított, Samia Chalel, aki közvetített a feltételezett elkövetők között, illetve Kassimot tájékoztatta arról, hogy nem sikerült a gázpalackos merénylet, harminc év börtönbüntetéssel sújtható.

Az öt nő közül a három évvel ezelőtt alig 18 éves Madani a legfiatalabb, de ő volt a többi nő mentora. A hatóságok már korábban nyilvántartották azért, mert különböző harci álneveken buzdított más nőket arra a közösségi oldalakon, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz Szíriában. Köztük Gilligmannt, három gyerek anyját, aki csak a merényletkísérlet közben, a helyszínen értette meg, hogy az Abou Junayd nevű dzsihadista, akibe az interneten keresztül szerelmes lett, és aki miatt vállalta a terrortámadásban a részvételt, nem más, mint egy 18 éves lány, Madani.

A nyomozás során a két nő egymásra hárította a felelősséget a támadás kitervelésében és az akció irányításában. A két nő 2016 májusban ismerkedett össze a Périscope nevű applikáción. Madani elismerte, hogy az Iszlám Állam egyik dzsihadistájaként mutatkozott be, és meggyőzte Gilligmannt arról, hogy menjen hozzá feleségül.

A családanya, aki 2014-ben megpróbált három gyerekével Szíriába eljutni, elvált a férjétől és készen állt a házasságra. A két nő augusztus 31-én találkozott személyesen először, a randevún Madani azt hazudta, hogy a vőlegény lánytestvére. Madanit áprilisban nyolc év szabadságvesztésre ítélték, amiért szíriai harcokra, illetve franciaországi és belgiumi támadások elkövetésére buzdított a közösségi oldalakon.

Komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartottak Budapesten, az V., VI. és VII. kerületi szórakozóhelyeken, illetve a környékükön – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a pénteken éjjel tartott akció során a rendőrök a főváros frekventált területeit és három szórakozóhelyet ellenőriztek, összesen 156 embert igazoltattak. Tizenegy embert állítottak elő, közöttük hármat kábítószer birtoklása miatt, két-két embert garázdaság és zseblopás miatt, egy ellen pedig körözés volt érvényben. Összesen 280 járművezetővel szemben alkalmaztak alkoholszondát, egy esetben sem volt pozitív eredmény.

A rendőrök a társszervekkel együtt összesen 36 taxist ellenőriztek, itt egy esetben szabálysértési feljelentéssel éltek, mert a taxinak használt autót korábban már kivonták a forgalomból. A társhatóságok további 12 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek.

A BRFK rendőrei a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Budapesti Közlekedési Központ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen tartották a komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést. Az akció a turisták által sűrűn látogatott terézvárosi, erzsébetvárosi és belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyekre, illetve ezek közvetlen környezetére koncentrálódott.

A közleményben kiemelték: a BRFK a társszervekkel közreműködve, előre be nem jelentett időpontokban folytatja az ellenőrzéseket Budapest V., VI. és VII. kerületében a vendéglátóhelyeken, illetve azok környezetében.

A Fővárosi Törvényszék elrendelte az ideiglenes kiadatási letartóztatását egy férfinek, akit az Amerikai Egyesült Államok keresett nemzetközi elfogatóparancs alapján, csalás miatt.

A bíróság közleményében azt írták, hogy az izraeli állampolgár 2014 és 2017 között Marylandben a társaival együtt befektetők tízezreit károsította meg, több mint 145 millió amerikai dollárral (mintegy 43,5 milliárd forint).

Mivel az érintett nem járult hozzá az egyszerűsített eljáráshoz, kiadatásáról a törvényszék a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. A bíróság ezért hatvan napra elrendelte a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását. A végzés nem végleges, mert az izraeli állampolgár fellebbezett ellene.

A rendőrség szombaton azt írta a honlapján, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködésben őrizetbe vettek két, nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött, Budapesten bujkáló férfit. Egyikük egy 28 éves francia-izraeli állampolgár, aki egy nemzetközi bűnbanda tagjaként több tízezer amerikai sértettet – jellemzően nyugdíjast – károsított meg kis összegű megtakarítások jelentős hozamú befektetésének ígéretével – közölték.

Először fizette ki két, háborús erőszakért elítélt férfi a bíróság által megítélt kártérítést áldozatának Bosznia-Hercegovinában – közölte értesülését a Balkan Insight című oknyomozó újságírói portál.

A boszniai bíróságok már több mit kéttucat esetben hoztak elmarasztaló ítéletet olyan férfiak ellen, akik az 1992-1995-ös boszniai háború idején nemi erőszakot követtek el civil nőkön. A bíróság több esetben is azonnali anyagi kártérítést is megítélt a sértetteknek, így a hosszadalmas polgári perek – amelyek a bűnösség kimondása után a kártérítésért folytak – elkerülhetők lettek. Mindezidáig azonban egyetlen elítélt sem fizette ki a megítélt kártérítést. Most viszont két elítélt összesen harmincezer konvertibilis bosnyák márkát (több mint ötmillió forint) fizetett ki kártérítésként az áldozatának.

Az áldozat ügyvédje kijelentette, nehéz volt biztosítani, hogy valóban fizessenek, az esetek 95 százalékában ugyanis az elítéltek azt állítják, nincs pénzük a kártérítésre, és nincs semmilyen jogi lehetőség arra, hogy behajtsák az ilyen jellegű tartozásokat. Gyakran előfordul, hogy az elítéltek már korábban másra ruházzák át ingatlanjaikat vagy elajándékozzák értékeiket, hogy ne kelljen fizetniük.

A boszniai háborúnak több mint százezer halálos áldozata volt, és mintegy egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Noha végérvényesen elmúlt a nyár, csípősek a reggelek és egyre korábban sötétedik, a napsütéses órák számára szeptemberben - többnyire - nem lehetett panasz. Ezt azok értékelik különösen, akik ritkán tudnak időt szakítani a ferihegyi spottingra. Ha már ennek a bejegyzésnek a címét egy régi francia dal ihlette, a fotók sorát a francia gépekkel kezdem.

A mindössze két évig működött Joon a nevével és az üzletpolitikájával is a fiatal utazókat célozta meg. A dolog nem jött be, a Joon ment, a festés egyelőre maradt, mint ezen az Air France A320-ason is látható. 

Egy közeli kép a 31R küszöb előtt süllyedő Air France járat A319-esének orráról.

Reggeli ellenfényben a FedEx Boeing 757-ese. A napfény nem csak a gép orrán csillan meg, hanem beragyogja a szárny feletti páraleválást és átvilágítja a fékszárnyaktól induló örvényeket is.

Egy másik teherszállító, az ASL B737-ese is örvényeket hagy maga mögött, ahogy aznap reggel minden gép. 

Egymás után rajzanak ki a Swiftair ATR 72-esei. Az EC-KIZ Temesvár felé, …

… az EC-LSN Kolozsvár felé indul.

Az Aeroflot hazai, európai és amerikai típust egyaránt üzemeltet. Például ezt a délelőtti járatot teljesítő SSJ 100-ast, ...

... a 31R pályára érkező A320-ast, ...

... vagy ezt az ugyanoda tartó B 737-est.

A polgári repülés három ágazatának képviselői egymás mellett: hátul egy teherszállító B737-es, középen a fapados Wizz Air vadonatúj A321-ese, elöl pedig a luxusszolgáltatást nyújtó máltai VistaJet Bombardier Global 6000-ese.

Még néhány nap, és hivatalosan is száz éves lesz az 1919. október 7-én alapított Koninklijke Luchtvaart Maatschappij.

Az easyJet A319-esén a Berlin felirat és a város szimbóluma színesíti a megszokott festést - amelyet csak ebből a szögből tudtam megörökíteni, miután "csak egy újabb easy" alapon nem emeltem fel időben a fényképezőgépet. 

A prágai vár naplementében, a cseh Airbus 319-esen.

A Magyar Honvédség A319-ese az 1-es terminál előtti apronon, miután hazaszállította Litvániából a Baltic Air Policing misszió 50. váltását teljesítő magyar kontingens katonáit.

Nyitott reverz és spoilerek - fékez a Wizz 321-es neója.

A képen az A330-as 60 méteres fesztávolságának nagyjából a fele látható.

Zárt felhőzet alatt érkezik Torontóból az Air Canada Rouge Boeing 767-ese.

Lufthansa járatszámmal egy müncheni járatot teljesít az Air Baltic A220-300-asa.

Ugyancsak egy Air Baltic A220-as, a földet érés pillanatában. Egy szemvillanással később már füstöltek a kerekek.

A 13L pályáról nekirugaszkodik a levegőnek a Turkish Airlines Boeing 737-ese.  

Egy varjú igyekszik elhúzni a fémtestű, zajos madár, az Austrian Airlines Dash 8-asának útjából.

A szárnyak és a kibocsátott fékszárnyak közötti résen átjutó napfény párhuzamos csíkokat rajzol a lengyel Das 8-as törzsének és a hajtóművének oldalára.

A 31R pályához gurul a Wizz néhány nappal korábban érkezett, vadonatúj A321-ese. A HA-LTI az utolsó ceo (current engine option), a további gépek neo (new engine option) változatúak lesznek. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A lengyel kormányszóvivő kedden, Lengyelország szovjet megtámadásának 80. évfordulóján visszautasította azt az előző nap hangoztatott orosz álláspontot, miszerint nem tekinthető megszállásnak az 1939-es szovjet katonai bevonulás. Andrzej Duda elnök szerint a tragikus eseményekre emlékezni kell a mai szövetségesek kiválasztásakor.

Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke. “Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel” – jelentette ki az orosz politikus.

Ivanov értékelése szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt “szétszóródott”. A lengyel kormányszóvivő “rémisztőnek” minősítette és a harmincasas-negyvenes évek “testvéri segítségnyújtásról” szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát.

“A második világháború elején két (a német és a szovjet) nagyhatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában” – fejtette ki Müller. Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére – hangsúlyozta a szóvivő.

Később Andrzej Duda elnök, megkoszorúzva Varsóban a lengyel földalatti állam szovjet belbiztonság (NKVD) által 1944-45-ben meggyilkolt ismeretlen katonáinak emléktábláját, felidézte: 1939. szeptember 17-én beteljesedett a szeptember 1-jei német támadással elindított folyamat. “Nyolcvan évvel ezelőtt Lengyelország negyedik felosztása történt meg” – fogalmazott.

“Miután akkor, szeptember 17-én Lengyelországot a felosztók már véglegesen szétszakították, a teljes szabadságot valójában csak 1993-ban nyertük vissza, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Lengyelországot” – mondta Duda. A tragikus évfordulóról nemcsak megemlékezni kell, tanulságát szem előtt kell tartani a szövetségesek keresésekor is – húzta alá a lengyel elnök. “Komoly, felelősségteljes, megbízható, nekünk kedvező szövetségeseket kell keresnünk. Remélem, hogy ma vannak ilyen szövetségeseink” – fűzte hozzá, utalva a lengyel NATO- és EU-tagságra.

A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én – a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve – keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.

A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett, ahol más helyszínekkel együtt több mint 20 ezer lengyel tartalékos tisztet és más foglyot gyilkoltak meg a németek.

Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.

Az ügyészség eredményesen fellebbezett, így egy helyett három hónappal hosszabította meg a dunai hajóbaleset okozásával gyanúsított ukrán szállodahajó-kapitány letartóztatását a másodfokú bíróság – tudatta a Fővárosi Főügyészség.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreai turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták a hatóságok.

A Hableány-ügyben az elsőfokú bíróság korábban szeptember 30-ig hosszabbította meg a kapitány letartóztatását. A végzés ellen a Budapesti VI. és VII. kerületi ügyészség fellebbezett, mivel álláspontja szerint “a büntetőeljárási törvény által lehetővé tett három hónappal szükséges meghosszabbítani a letartóztatást” – írták a közleményben.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezést alaposnak tartotta, az ügyészség indokait osztotta, ezért megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a letartóztatást 2019. november 30. napjáig meghosszabbította. A Viking Sigyn ukrán kapitányát vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és más bűncselekménnyel gyanúsította meg a nyomozó hatóság.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén letartóztatták, a bíróság azonban lehetővé tette, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön nyomkövető eszköz alkalmazásával. A legfőbb ügyész azonban a Kúriához fordult, és a legfelsőbb bírói fórum kimondta: törvénysértő volt az óvadék engedélyezése.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.

Szorosabbra kell fűzni a négy visegrádi ország együttműködését a védelem összes területén – hangzott el a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák védelmi minisztérium tárcavezetőinek sajtótájékoztatóján az észak-morvaországi Ostravában.

A csütörtöktől szombatig tartott háromnapos találkozó házigazdája Lubomír Metnar cseh, védelmi miniszter. Magyarországot Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Lengyelországot Mariusz Blaszczak, Szlovákiát pedig Peter Gajdos szakminiszter képviseli.

A tárcavezetők szerint erősíteni kell az együttműködést a négy ország fegyveres erői, a védelmi ipar fejlesztése és a közös beszerzések terén is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy hadseregeiknek modern, fejlett technológiákkal kell rendelkezniük, és nagy figyelmet kell fordítani a kiképzésre, valamint a személyes állományra.

“Minden országnak, minden nemzetnek megvan a történelme, megvannak az érdekei, értékei, melyeket közösen kell, hogy védjünk, óvjunk és szolgáljunk. Többek között erről szól a Visegrádi Négyek együttműködése” – jelentette ki Benkő.

Rámutatott, hogy Európában is újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, melyekkel szembe kell nézni és biztosítani kell az országokat, nemzeteket, hogy a védelmi kiadások az ő érdekeiket szolgálják. “A béke és a biztonság területén példaértékű a Visegrádi Négyek együttműködése” – hangsúlyozta a miniszter.

Marek Vala, a cseh védelmi tárca szóvivője a pénteki munkatárgyalások után közölte: a négy miniszter megvitatta a NATO és az Európai Unió szakmai tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket is. A védelmi miniszterek szombaton az ostravai repülőtéren megtekintik a NATO-napok kiállítását, illetve a különféle katonai repülőgépek bemutatóját.

A magyar honvédség légierejét az ostravai NATO-napokon egy darab JAS-39 Gripen vadászgép és egy darab MI-24 helikopter képviseli. Csehország július elsején Szlovákiától vette át egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

Kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt nyomoz a rendőrség két szlovák állampolgárral szemben, akinek bezenyei otthonában több mint egy kilogramm metamfetamint találtak.

A rendőrség honlapjára szerdán felkerült közlemény szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenyén lakó gyanúsítottak a kristályt Ausztriában értékesítették. A 39 éves nőt és a 27 éves férfit hétfőn fogták el házukban. A gyanúsítottakat bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Az előzetes szakértői vélemény szerint a lefoglalt metamfetamin feketepiaci értéke körülbelül 13 millió forint.

A police.hu-n olvasható tájékoztatás szerint a szlovák és az osztrák társszervekkel folytatott együttműködés és bűnügyi információcsere eredményeként bizonyítható, hogy a két gyanúsított korábban legalább 1,6 kilogramm metamfetamint adott el Ausztriában.

Szaúd-arábiai és amerikai szakértők szerint “nagyon nagy valószínűséggel” Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen – adta hírül kedden a CNN amerikai hírtelevízió a vizsgálatot ismerő forrásra hivatkozva.

Az értesülés szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz. A CNN nem drónokról számol be, ahogy az első hírekben szerepeltek a támadó eszközök, hanem robotrepülőkről, más néven cirkáló rakétákról.

Forrása szerint az alacsonyan repülő rakéták északról érkeztek célpontjukhoz, és semmi sem utal arra, hogy a dél felől, ráadásul Jemen – mint indítóállomás – túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Jemen azért is merült fel, mert a támadás elkövetőiként a Szaúd-Arábiával háborúzó – és Irán támogatását élvező – jemeni húszi felkelők jelentkeztek.

A CNN forrása szerint a szakértők arra jutottak, hogy a rakéták elrepültek Irak déli része felett, majd pedig a kuvaiti légtéren áthaladva érték el szaúdi célpontjaikat. Kuvait hétfőn bejelentette, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy láthatóak voltak-e rakéták vagy drónok röviddel a Szúd-Arábiát ért támadás előtt.

A névtelenségbe burkolódzó tájékoztató a CNN-nel tudatta azt is, hogy amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat a sivatagi királyságban annak kiderítésében, hogy hány rakétával vagy drónnal, és milyen típusúakkal történt a támadás. A nyomozást segíti, hogy nem mindegyik talált célba, és a sivatagban a vizsgálódók egy roncsra is rábukkantak.

A szombati légitámadások két szaúdi olajterminált rongáltak meg, ami miatt kevesebb, mint felére, 5,7 millió hordóra csökkent a szaúdi napi olajkitermelés. Ez öt százaléka a világ napi olajkitermelésének.

Több mint 2,2 millió forintos útdíjcsalást derítettek fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a számítógépes rendszerek adatainak utólagos elemzésével – közölte a hivatal a honlapján.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencvenfokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta. A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

A német szövetségi kormány újabb hat hónappal meghosszabbította a Szaúd-Arábiába irányuló hadiipari export tilalmát – jelentették be Berlinben.

A kormányülésen hozott döntés szerint a német védelmi ipari vállalkozások 2020. március 31-ig nem köthetnek új üzleteket szaúd-arábiai megrendelőkkel, és nem szállíthatják le, illetve nem nyújthatják szaúd-arábiai ügyfeleiknek a korábban megrendelt termékeket, illetve szolgáltatásokat.

Kivételt jelentenek azok a már folyamatban lévő fejlesztések, amelyeket Szaúd-Arábia más országokkal együttműködve folytat. Az ilyen projektekben német cégek továbbra is részt vehetnek, hogy ne akadjanak el a fejlesztések, de újabb megbízásokat nem vállalhatnak.

A kormány azért határozta el a szaúd-arábiai haditechnikai export felfüggesztését, mert a közel-keleti arab állam kezdettől fogva beavatkozott a szomszédos Jemenben 2014 óta dúló polgárháborúba. A kormánypártok a 2018 elején kidolgozott koalíciós szerződésben rögzítették, hogy Németország nem szállíthat hadiipari termékeket a jemeni konfliktusban közvetlenül érintett országoknak.

A folyamatban lévő üzleteket kezdetben nem állították le, de Szaúd-Arábia esetében Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt 2018 novemberében tovább szigorították a szabályt, teljes körű, vagyis a már kiadott exportengedélyekre is vonatkozó kiviteli tilalmat rendeltek el, és az idén márciusban újabb fél évre meghosszabbították a rendelkezést.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, és Szaúd-Arábia korábban a legnagyobb vásárlók közé tartozott. A szövetségi kormány a legutóbbi korlátozások nélküli teljes évben, 2017-ben 254 millió euró (85 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt a Budapest Környéki Törvényszék egy fiatalt, aki játszótéren árult kannabiszt 2016 júliusától Veresegyházán – közölte a törvényszék sajtó- és kommunikációs osztálya.

A közlemény szerint az elsőrendű vádlott 2013-tól kábítószert – főként kannabiszt, ritkábban speedet és extasyt – fogyasztott, majd 2016 júliusától kannabiszt kezdett árulni. A rendeléseket “virágnyelven”, egy közösségi oldalon létrehozott külön profilon keresztül egyeztette, az árut az iskola melletti buszmegállóban és a játszótéren grammonként 2500 forintért értékesítette.

Hozzátették, hogy az elsőrendű vádlott 2016 szeptemberében szász-száz gramm kannabiszt vásárolt Budapesten az ügy másod- és harmadrendű vádlottjától, annak kisebb részét elfogyasztotta, a többit pedig eladta. A kábítószert tartalmazó aktatáskát az elsőrendű vádlott édesapja találta meg – írták.

A bíróság az elsőrendű vádlottat kábítószer-kereskedelem miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a másod- és harmadrendű vádlottat pedig társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt két év börtönbüntetésre ítélte.

Újabb magyar rendőrök segítik Észak-Macedónia és Szerbia határőrizetét – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében azt írta: az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére kiutazó magyar rendőri kontingensek tagjait Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-Magyarországi Határrendészeti Igazgatóság igazgatója búcsúztatta szerdán Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem az ország belső területein is. Mindkét kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, az Észak-Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30, valamint a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 15 magyar rendőr saját szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Kiemelték: “a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban”. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak is.

Új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki Donald Trump amerikai elnök.

Robert O’Brien jogász, aki 2018 óta a külügyminisztériumban elnöki különmegbízottként túszmentő tárgyalásokkal foglalkozott.

O’Brien 2005-2006-ban – George W. Bush kormányzata idején – az ENSZ-ben különmegbízottként képviselte az Egyesült Államokat, 2007-ben társelnöke volt az afganaisztáni igazságügyi reformot elősegítő külügyi bizottságnak. Trump 2017-ben fontolgatta, hogy jelöli őt a haditengerészet élére, és a múlt héten, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után rögtön felmerült a neve a lehetséges új nemzetbiztonsági tanácsadók között.

“Hosszú időn keresztül és keményen dolgoztunk együtt Roberttel. Nagyszerű munkát fog végezni” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Amerikai sajtóértesülések szerint Trumpra korábban nagy benyomást tett O’Brien az Észak-Koreában és Törökországban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadítását célzó tárgyalásokkal.

Izrael politikai viszonyainak aktualitásai

Izrael Állam a közel-keleti térség egyik legmeghatározóbb hatalma, bel- és külpolitikai lépéseinek hatása sok esetben túlmutat a régió belső viszonyain. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy nem sikerült véget vetni a lassan egy éve tartó kormányválságnak, hiszen a szeptember 17-ei választások ugyancsak patthelyzettel zárultak és egyik nagyobb politikai tömb sem rendelkezik stabil többséggel a Knesszetben. A belpolitikai felfordulásnak közel sem látszik még a vége, hiszen a Benjamin „Benny” Gantz vezette Kék-Fehér centrista párt kizárta a Benjamin Netanyahuval való koalíciókötés lehetőségét, valamint a kormányválságot kirobbantó Avigdor Liberman továbbra sem hajlandó egyik politikai tömb mögé állni.

A kampány során Netanyahu politikai kommunikációjában erősen épített a nacionalista retorikára, valamint szövetséget kötött az arányos választási rendszer miatt kissé felülprezentált vallásos-cionista pártokkal. Kampányának egyik központi eleme a telepesmozgalom jelene és jövője volt, amellyel kapcsolatban elég határozott álláspontot képviselt és több alkalommal is rövidtávon kilátásba helyezte a ciszjordániai telepek, valamint a Jordán-folyó völgyének annektálását. Első pillantásra logikus lépésnek tűnhet, hiszen a nemzetközi diplomáciai környezet kedvezőnek tekinthető Izrael számára. A Trump-adminisztráció, amely ígérete szerint a napokban hozza nyilvánosságra Jared Kushner béketervét a palesztin-izraeli konfliktusra vonatkozólag, eddig is támogatólag állt a Netanyahu-adminisztrációhoz. Az Egyesült Államok kormánya egyoldalúan bejelentette, hogy végrehajtják a Kongresszus 1995-ben hozott törvényét az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, valamint Donald Trump elismerte a Golán-fennsík 1981-es izraeli annektálását. Ciszjordánia kapcsán azonban több szempontból is bonyolultabb helyzet áll fent, ezt jelzi hogy Netanyahu közel sem bírja a Trump-adminisztráció feltétlen támogatását ezen törekvése kapcsán.

Izrael Ciszjordániával és a Palesztin Hatósággal kapcsolatos politikája túlmutat a történelmi Palesztina határain, hiszen a palesztinokat érintő lépések a csökkenő tendenciák ellenére még bizonyos mértékben minden arab államra hatással vannak, de a Sziklamecset kapcsán akár az egész iszlám civilizáció érintettségét is vizsgálni szükséges. A történelmi fejlődésnek és az Izrael megalapítása óta különböző intenzitással zajló arab-izraeli konfliktusnak köszönhetően egy rendkívül összetett és éppen ezért megfelelő óvatosággal kezelendő területté vált Ciszjordánia. Egy radikális izraeli lépés „berobbanthatja” a térségben zajló feszültségeket és negatív hatással lehet a stabilizálódó arab-izraeli kapcsolatokra az arab társadalom politikai nyomása okán.

A modern telepesmozgalom történetének rövid áttekintése

Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem az első arab-izraeli háború után a Jordán Hasemita Királyság része volt, amelyet 1967-ben foglalt el Izrael a hatnapos háború során. A területek, különösen Kelet-Jeruzsálem okkupációja alapvető hatással volt mind az izraeli politikára, mind pedig a társadalomra. Egyfajta euforikus érzés töltötte el az izraeli zsidóságot, sokan egy messianisztikus kor kezdeteként tekintettek rá, amelyben a zsidók visszatérhetnek őseik földjére és felépíthetik a Harmadik Templomot. Ennek, a Gush Emunimnak nevezett vallásos-nacionalista mozgalomnak volt prominens személye Zvi Yehuda Kook rabbi, aki határozottan szorgalmazta a zsidó telepesek Ciszjordániába költözését és a területek annektálását. A mozgalom hatására a hetvenes években megjelentek az első izraeli telepesek az 1967-es határokon túl Jeruzsálemben és a környező területeken. A telepesmozgalom és a belpolitika kölcsönhatásának eredményeképpen a hetvenes évek végére politikai irányváltás következett be Izraelben és egyre inkább teret nyert a jobboldali diskurzus, amelyet tovább erősített a Szovjetunió összeomlása után lezajlott oroszajkú és nacionalista zsidó alija, azaz bevándorlás. A jobboldali kormányok felkarolták a telepesmozgalmat és elkezdték támogatni a megszállt területekre (ideértve a gázai övezetet és a Golán-Fennsíkot, illetve rövid ideig a Sínai-félszigetet is) a bevándorlást. A Menachim Begin vezette első jobboldali ciklus (1977-81) során a telepesek jelentős állami hátteret kaptak, kedvező hiteleket és infrastrukturális beruházásokat. A kormányzati támogatásnak köszönhetően 1983-ra Ciszjordánia területének 42 százaléka, valamint Gáza 31 százaléka izraeli ellenőrzés alatt állt. Az izraeli telepesmozgalom és az izraeli politika radikalizálódása 1987-ben az első intifáda, azaz általános felkeléshez vezetett a palesztinok körében, amely rengeteg áldozatot követelt mindkét oldalon. A telepesmozgalom történetében 2005 egy meghatározó töréspont, hiszen az arab-izraeli békefolyamat részeként Izrael kivonult a gázai övezetből és ezzel együtt felszámolta a telepeit is.

A modern telepesmozgalom helyzete napjainkban

Ciszjordániát a megszállás következtében három területre osztották: az „A” zóna a Palesztin Hatóság közel teljeskörű irányítása alatt áll, saját közigazgatással és biztonsági struktúrával rendelkeznek. A „B” zónába tartozó területek a Palesztin Hatóság közigazgatása alá tartoznak, de a biztonságért az izraeli biztonsági erők felelnek. A „C” zóna lakossága teljes egészében izraeli katonai igazgatás alá tartozik. Jelenleg hozzávetőlegesen félmillió (egymásnak ellentmondó források alapján 400 és 650 ezer fő között mozog) telepes él a megszállt területek „B” és „C” zónájában, akik az izraeli biztonsági erők védelmét élvezik. Az izraeli kormány szempontjából két típusba lehet sorolni a telepeket: legális, a kormány támogatását bíró és illegális, a kormány támogatása nélkül létrejött és működő telepekre. Jellemző azonban, hogy a politikai vezetés utólag ismeri el a korábban illegálisan létrejött telepeket, így legalizálva saját szempontjukból őket. A telepek folyamatos bővülését rendkívül sérelmezi a Palesztin Hatóság, továbbá a nemzetközi közösség is elítéli és a békefolyamat aláásásaként határozzák meg.

Forrás: The Israeli Information Center for Human Rights in the Occupied Territories

A telepesmozgalom dinamikáját számos tényező határozza meg. A már kifejtett vallási és nacionalista indokok mellett további gazdasági, társadalmi és védelempolitikai okai vannak a telepek folyamatos bővülésének. Talán a legkézzelfoghatóbb és leghétköznapibb probléma, ami a megszállt területekre való vándorlást indukálja, az Izrael Állam lakhatási problémája. Sok család már szimplán nem engedheti meg magának, hogy Tel-Avivban vagy Jeruzsálemben éljen, ezért kihasználva a kedvező állami hitelkonstrukciókat és támogatásokat inkább Ciszjordániába költöznek. Egy másik tényező az izraeli társadalomban húzódó vallásos-szekuláris törésvonal. Sok háredi (vallásos) zsidó nehezen tudja elfogadni Izrael Állam szekuláris működését, ezért inkább a megszállt területekre „menekülnek”, ahol könnyebben fenn tudják tartani a vallási egységét a közösségüknek.

A fentiek csupán egy-egy szeletei annak a teljes folyamatnak, amelynek következtében a telepesmozgalom évről-évre dinamikusan fejlődik és bővül. Ha távolabbról, az izraeli biztonságpolitika szempontjából vizsgáljuk meg a telepesmozgalmat, akkor láthatjuk jól illeszkedik a hosszútávú stratégiába, amely garantálja Izrael Állam létezését. A telepek létezése lehetőséget teremt arra, hogy annektálásukkal bővítsék Izraeli stratégiai mélységét, amely egy rendkívül sebezhető pontja az ország védelmi struktúrájának és nagy kockázatot jelent. Ez a biztonságpolitikai összefüggés részben magyarázatot ad a mindenkori kormányzat eltérő mértékű, de állandó támogatására.

A telepesmozgalom perspektívái Ciszjordánia vonatkozásában

Ha megvizsgáljuk a lehetőségeket a telepesmozgalom jövőjét illetően négy opciót lehet felvázolni (amennyiben elvetjük a statikus állapotot). A képzeletbeli skálán leegyszerűsítve két radikális és két mérsékelt forgatókönyvet lehet felrajzolni: Ciszjordánia egy részének vagy egészének annektálása rövidtávon a telepek által vagy csupán a telepesmozgalom óvatos támogatása a „lassú víz partot mos” elv alapján, amellyel középtávon lehet számolni a területek annektálásával. A skála másik végén található opció a ciszjordániai telepek felszámolása és a telepesek kitelepítése a területekről a 2005-ös gázai kivonuláshoz hasonlóan vagy pedig óvatos bel- és külpolitikai kompromisszumokkal kormányzati kihátrálás a telepesmozgalom mögül.

A fentiek közül a legvalószínűtlenebb opció a telepesmozgalom radikális, azonnali felszámolása. Egy ilyen törekvés rendkívül magas politikai és társadalmi feszültségeket okozna Izraelben. Ellentétben 2005-el és Gázával, Ciszjordániában nagyságrendekkel több zsidó él jelenleg, továbbá a judaizmus szempontjából olyan kiemelt területekről van szó, mint Kelet-Jeruzsálem vagy Hebron. Kizártnak, de legalábbis elhanyagolható valószínűségűnek tekinthető, hogy bármely zsidó politikai párt vagy csoport ezirányú törekvéseket valljon magáénak.

Nagyobb valószínűséggel bír, de a jelenlegi belpolitikai és nemzetközi környezetben mégsem reális forgatókönyv az izraeli kormány kihátrálása a telepesmozgalom mögül. Az izraeli társadalom már sokkal kevésbé hisz a békefolyamat sikerének lehetőségében és kétséges, hogy hajlandó lenne kompromisszumokra a palesztinokkal szemben. Ezt a tendenciát tovább erősítette a kormányválság erősen biztonságiasított kampánya. A nemzetközi környezet sem kedvez a palesztin-izraeli békefolyamatok jövőjének, hiszen jelentősen enyhült az Egyesült Államok ezirányú nyomása, továbbá a palesztin kérdés kezdi elveszíteni központi szerepét az arab-izraeli nemzetközi kapcsolatokban.

Noha a kampányban számos alkalommal felmerült Benjamin Netanyahu részéről és látszólag minden körülmény adott a telepek és a kapcsolódó területek annektálásához, egy ilyen lépés súlyos következményekkel járhat a régió biztonságára nézve. A palesztin-izraeli konfliktus jelenleg sem tekinthető kifejezetten békésnek: a gázai övezetből továbbra is heti szinten hajtanak végre rakétacsapásokat izraeli területekre, ahogyan Ciszjordániában is eltérő intenzitással, de folyamatosan végeznek több esetben már a terrorizmusba hajló akciókat a palesztinok az izraeliek ellen. Mindeközben az iráni-izraeli vetélkedés keretében a Libanonban működő és jelentősen megerősödő Hezbollah is növekvő kockázatot jelent Izrael biztonságára nézve. Ebben a feszült biztonsági helyzetben Ciszjordánia egy részének vagy egészének annektálása szikraként lobbanthatja be a palesztin, valamint környező arab társadalmakban lévő feszültségeket és olyan incidensekhez vezethet, amelyek akár konfliktussá is eszkalálódhatnak.

A Jordán völgyének annexiójának terve. Forrás: Times of Israel

Az utolsó, és leginkább valószínűsíthető forgatókönyv hogy nem változtatnak érzékelhető mértékben a telepesmozgalom kormányzati támogatásán és a kormányválság rendezése után finomítani fogják az annektálásra tett ígéreteket a koalíció együttműködésének keretében. Fontos tényező itt a Trump-adminisztráció Jared Kushner által jegyzett hamarosan napvilágot látó béketerve és annak részletei. Amennyiben az Egyesült Államok kormánya hivatalosan is elengedi a kétállami megoldás preferálását, az hozzájárulhat az annexió politikai konszenzussá válásához (legalábbis a zsidó pártok körében) és a telepesmozgalom kormányzati támogatásának megerősödéséhez.

Összefoglalás

Összeségében ha egy tendenciát szeretnénk megállapítani a telepesmozgalomra és ehhez kapcsolódóan Ciszjordániára vonatkozólag, akkor a békefolyamat (és ezzel együtt a Palesztin Hatóság) óvatos és lassú „kivéreztetése” a legnagyobb valószínűséggel rendelkező forgatókönyv. Amennyiben a jelenlegi körülményekben (közel feltétlen amerikai támogatás, arab-izraeli geopolitikai közeledés, a palesztin érdekérvényesítés háttérbe szorulása, Irán elleni nemzetközi fellépés) nem következik be gyökeres változás, úgy akár középtávon is elképzelhető Ciszjordánia izraeli annektálása. Egy dolog biztosan megállapítható: egy újabb generáció fog felnőni véres konfliktusokon keresztül, ez pedig kizárja azt hogy valós és tartós béke alakuljon ki a Közel-Keleten.

Izraeli biztonságiak lelőttek egy merényletre készülő palesztin nőt Ciszjordánia határán, a Jeruzsálem melletti kalandiai átkelőhelynél.

Az ötven év körüli nő nem állt meg ismételt felszólításra sem az a határátkelőnél, és a biztonsági személyzethez közeledve kést rántott. A ynet szerint a biztonsági őrök lábon lőtték, de a mentők kiérkezésének idejére súlyossá vált az állapota, és a jeruzsálemi Har Hacofim Hadassza kórházban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az elmúlt években a palesztinok számos esetben kíséreltek meg támadásokat elsősorban a szigorúan őrzött átkelőhelyeknél – emlékeztetett rá a The Times of Israel című angol nyelvű honlap. Januárban egy palesztin tizenéves lányt lőttek le, aki rá akart támadni egy izraeli biztonsági őrre szintén egy Jeruzsálemhez közeli ellenőrző pontnál.