Biztonságpolitika

Az amerikai sajtóban a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ügynökeként megnevezett orosz férfi eltűnt az amerikai lakhelyéről – jelentette a The Washington Post.

A lap arról ír, hogy munkatársai kedden – azt követően, hogy az NBC televízió hétfőn este nyilvánosságra hozta az orosz Kommerszant című lap által kedden Oleg Szmolenkov néven azonosított férfi és családja lakhelyét – ellátogatott a virginiai Stafford városkában megadott címre, de a ház lakatlannak tűnt. A szomszédok elmondták, hogy Szmolenkovék még hétfőn este távoztak, és azóta nem tértek vissza a házba.

A The Washington Post információi szerint a család sietősen távozott, méga kertben száradó ruhákat is hátrahagyva.

Az egyik, neve elhallgatását kérő szomszéd elmondta, hogy Szmolenkovék az év elején költöztek be a hat hálószobás önálló villába. A férfinak láthatóan nem volt munkája, legalábbis nem járt el dolgozni, a kert rendben tartásával foglalkozott. “Azt mondta, hogy rengeteg szabadideje van” – tette hozzá a szomszéd.

Az újság munkatársai felhívtak egy Oleg Szmolenkov nevén nyilvántartott mobiltelefont is, de a szám nem felelt.

A lap szerint hírszerzési szakértők megdöbbentek, hogy az amerikai sajtó több munkatársa is milyen gyorsan hozzájutott Szmolenkov adataihoz, köztük a lakcíméhez is. Joseph Augustyn, a CIA volt munkatársa, aki 1999 és 2001 között az ügynökség letelepítési ügyeivel foglalkozott, meglepetésének adott hangot, hogy Szmolenkov a saját nevén él az Egyesült Államokban. “Ezzel együtt is, mi mindig tiszteletben tartjuk az átálló ügynökök kívánságait” – fogalmazott a The Washington Postnak, hozzátéve, hogy a CIA ezt soha nem javasolja az ügynököknek.

Egy másik, neve elhallgatását kérő volt CIA-tisztségviselő arról is beszélt, hogy az ügynökség nemcsak a saját nevük használatát nem javasolja az átálló ügynököknek, hanem arról is lebeszéli őket, hogy a szövetségi fővárosban, Washingtonban, vagy ahhoz közeli vidékeken telepedjenek le, hiszen Washingtonban erőteljes az orosz jelenlét. “A legtöbb esetben teljesen új névvel, új identitással és új élettörténettel messzire, mondjuk Coloradóba szoktuk küldeni ezeket az embereket” – fogalmazott a CIA-munkatárs, aki éveken keresztül kifejezetten ezzel foglalkozott.

A lap megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy Szmolenkov volt-e az a személy, aki részletes információkkal látta el az amerikai hírszerzést a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásról. “Az azonban bizonyos, hogy értékes ügynöke volt a CIA-nak” – állapította meg a lap meg nem nevezett volt és jelenlegi CIA-munkatársakra hivatkozva.

Az amerikai sajtóban keddre virradóra jelentek meg az információk arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki azután fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A The New York Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről. Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN hírtelevízió is. Az NBC televízió munkatársai pedig felkeresték az akkor még meg nem nevezett orosz férfi lakhelyét is Virginiában. Az amerikai kormányzat – a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a CIA is – vitatja az orosz CIA-ügynökről szóló sajtójelentéseket. Kedden Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta a sajtóértesüléseket. Pompeo újságíróknak fogalmazott: “legyen elég annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataira emlékeztek szerdán az Egyesült Államokban. Donald Trump a védelmi minisztériumnál, a Pentagonnál koszorúzott és mondott beszédet.

Az áldozatok hozzátartozóihoz, rokonaihoz szólva Donald Trump “személyes és örökké tartó veszteségről” beszélt. Ezt megelőzően az elnök a first ladyvel együtt elhelyezte a kegyelet koszorúját a minisztérium épülete előtti emlékműnél.

Trump beszédében az afganisztáni tálibok és a terroristák elleni harc erősítését ígérte. A megemlékezés előtt az elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben “az Egyesült Államok megingathatatlan erejét, bátorságát és együttérzését” hangsúlyozta. A Fehér Házban és a Pentagonban is félárbócra engedték a nemzeti lobogót, és a Kongresszusban is egyperces néma csenddel emlékeztek a törvényhozók.

A megemlékezés New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ lerombolt ikertornyainak helyén emelt emlékműnél kezdődött, és a kora délutáni órákban folytatódott Mike Pence alelnök beszédével a pennsylvaniai Shanksville melletti emlékműnél, amelyet a terroristák által eltérített harmadik repülőgép lezuhanásának helyszínén emeltek.

New Yorkban – mint 18 éve minden esztendőben – az idén is lélekharangok megkondítása közben sorolták fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit. Az emlékező ünnepségen jelen volt Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, Bill de Blasio, New York város polgármestere és elődje, Rudy Giuliani is, aki a terrortámadások idején volt a nagyváros vezetője. Kedden Cuomo kormányzó törvényt írt alá, amely kötelezővé teszi az állami oktatási intézményekben a megemlékezést a terrortámadásokról.

2001. szeptember 11-én reggel két, az al-Kaida terrorszervezet dzsihadistái által eltérített repülőgép hajtott bele a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd nem sokkal később a Washington melletti Arlingtonban lévő Pentagon épületébe is. Egy harmadik, eltérített repülőgép Pennsylvaniában zuhant le, miután a gép utasai és személyzete megpróbált szembeszállni a terroristákkal.

A támadásoknak – amelyek az Egyesült Államok ellen a történetében elkövetett legnagyobb terrortámadás volt – csaknem háromezer halálos, és több mint hatezer sebesült áldozata volt. De New Yorkban immár több tízezerre tehető azoknak a mentésben résztvevő rendőröknek, mentősöknek, tűzoltóknak a száma is, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a több ember életét veszélyeztetve minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását – azt, hogy csak később lehessen feltételes szabadságra bocsátani – indítványozza a Győri Fellebbviteli Főügyészség a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében – közölte Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a házkutatást vezető, a vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte.

A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható. Emellett a vádhatóság szerint a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A vád szerint 2016. október 26-án Győrkös bőnyi lakásán gépkarabélyból rálőtt a nála engedély nélkül tartott fegyverek és lőszerek miatt házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette az egyik intézkedő rendőrtisztet. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

A tárgyalások az afganisztáni tálibokkal “jelenleg halottak” – jelentette ki vasárnap egy televíziós interjúban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki egy másik interjúban kiállt amellett, hogy Donald Trump Camp Davidben tárgyalt volna a tálibok képviselőjével.

Az amerikai diplomácia irányítója a Fox televíziónak – bejelentve, hogy a béketárgyalások megszűntek – leszögezte, a tálibok terrorizmussal próbálták meg javítani a tárgyalási pozícióikat.

Hozzáfűzte, hogy bárki, aki figyelemmel kíséri Trump tevékenységét, tisztában lehet azzal, hogy amikor egy mindkét fél számára kedvező eredményekkel kecsegtető tárgyalások közepette a másik fél a tárgyalásokat veszélyeztető lépéseket tesz, az elnök azt nem fogja elfogadni. Pompeo a tálibok által elkövetett, 12 halálos áldozatot, köztük egy amerikai katona életét követelő merényletre célzott.

“Mi nem egyszerűen csak papíron rögzített szavakat akarunk, hanem valódi és megvalósított elkötelezettséget, és a tálibok most megmutatták, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni az erőszak csökkentésére vállalt kötelezettségeiknek” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

A Fox televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat meghatározatlan időre függesztették-e fel, Pompeo úgy válaszolt, “remélem, a tárgyalások újraindulhatnak”. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások esetleges újrakezdése a táliboktól függ. “Nekik kell most bizonyítaniuk, hogy készen állnak valóra váltani mindazt, amit a tárgyalásokon kérünk tőlük” – mondta.

Pompeo a CBS szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat továbbra is katonai nyomást fog gyakorolni a tálibokra a tárgyalások érdekében.

A CNN televízió műsorában védelmébe vette Trump azon döntését, hogy Camp Davidben titokban fogadta volna a tálibok képviselőjét. Mint fogalmazott: a kormányzatnak kötelessége tőle telhetően mindent megtenni a sikerek érdekében. Ő, személy szerint, teljes mértékben támogatta is a Camp Davidben folytatandó tárgyalásokat – mondta.

Az NBC televízióban pedig arra emlékeztetett a külügyminiszter, hogy a marylandi Camp David – a mindenkori amerikai elnökök vidéki rezidenciája – mindig is háttérben folytatott béketárgyalások színhelye volt.

A katonai pálya, azon belül az önkéntes tartalékos szolgálat ismertségének és népszerűségének növelése, illetve a haza védelmi képességének erősítése érdekében négyoldalú honvédelmi-vadászati együttműködési keretmegállapodást írtak alá.

A dokumentumot Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára, Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) parancsnokhelyettese, Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke írta alá a Honvédelmi Minisztériumban.

A rendezvényen Szabó kiemelte: amikor a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, akkor is rögzítették: a honvédelem ügye össztársadalmi feladat. Ebből adódik, hogy a HM és a Magyar Honvédség keresi azokat a szövetségeseket, civil és oktatási intézményeket, amelyek segítik ezt a munkát. Ezért a több ezer emberből álló vadásztársadalmat is megkeresték.

Szabó elmondta: a megállapodás három fő területre terjed ki. Az első az önkéntes tartalékos szolgálat népszerűsítése, és hogy lehetővé tegyék a vadászok bekapcsolódását az önkéntes tartalékos rendszerbe. A következő terület az ifjúság honvédelmi nevelése, hiszen a vadászok is számos iskolával vannak kapcsolatban, a harmadik pedig az infrastruktúra, jellemzően a lőterek közös célú kihasználása – ismertette.

A toborzás segítése, az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítése érdekében a vadászkamara és a védegylet rendezvényein lehetővé teszik a toborzást, továbbá kölcsönösen vállalja a Magyar Honvédség, azon belül az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítését honlapjain, illetve közösségi médiafelületein.

A honvédelmi nevelés segítésének keretében a vadászkamara és a védegylet vállalja a honvéd kadétprogram népszerűsítését a velük kapcsolatban álló középiskolákban. Az MHP előadót biztosít a két szervezet rendezvényeihez, valamint az Ismerd meg vadászokat elnevezésű ifjúságnevelési programhoz.

A megállapodás kiképzési célú ingatlanhasználatról szóló része szerint a vadászkamara vállalja, hogy az általa vizsgahelyszínül használt lőterekről kimutatást készít és az információkat megosztja az MHP-val. A védegylet felméri a tagsági körén belül az MH kiképzési céljainak megfelelő vadászházi hasznosítású ingatlanokat. A HM pedig vállalja, hogy biztosítja egyes katonai lőterek ideiglenes és időszakos használatát a vadászkamara és a védegylet tagjai számára.

2019. 08. 02. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozata az INF-szerződés megszűnéséről (Haiszky Edina Julianna)

Augusztus 2-án az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki az INF-szerződés megsértéséről alkotott álláspontjáról. Eszerint Oroszország a mai napig megsérti az INF-szerződésben (közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése) foglaltakat, hiába kötelezte magát annak betartására az Amerikai Egyesült Államokkal közösen. Emellett egy, a szerződés határidejének lejárta utáni hat hónapra vonatkozó, úgynevezett végső kötelezettség értelmében tiszteletben kellene tartaniuk a dokumentumban foglaltakat.

A folyamatos  orosz kötelezettségszegésre hivatkozva mondta fel az Egyesült Államok is a szerződést, mellyel a NATO-tagállamok és szövetségeseik is egyetértettek.

A mostani nyilatkozat alapján egyedül az Oroszországi Föderációt terheli a felelősség a szerződés megszűnése miatt, mivel semmilyen hajlandóságot és együttműködést nem mutatott a kialakult helyzet megoldására. Ezen állapot pedig tarthatatlan a nemzetközi közösség számára, így a NATO, összes tag- és szövetséges államának egyetértésével, fel kíván lépni az orosz fenyegetéssel szemben, és ehhez egy összehangolt intézkedéscsomagot szándékozik bevezetni.

Ennek jegyében továbbra is kulcsfontosságúnak tartják a nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési, és non-proliferációs megállapodásokban foglaltak tiszteletben tartását, mivel ezek biztosítják  az euroatlanti biztonság alapját. A nyilatkozat szerint a NATO törekedni fog a konstruktív kapcsolat kialakítására Oroszországgal, amennyiben ezt az orosz intézkedések is lehetővé teszik.

Partnerkapcsolatok

2019. 08. 08. – A NATO Főtitkára Ausztráliába és Új-Zélandra látogatott (Gönczi Róbert)

Jens Stoltenberg, a NATO Főtitkára lerótta tiszteletét Canberrában, az Ausztrál Háborús Emlékműnél augusztus 8-án, az Ausztráliát és Új-Zélandot érintő hivatalos látogatása alkalmával. Stoltenberg egy koszorút helyezett el az ausztrál katonák és a háborúban elesettek emlékére. Később a Főtitkár részt vett a Regionális Biztonság Intézményének és az Ausztrál Nemzeti Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának eseményén.

Szerdán Sydneyben Stoltenberg Scott Morrison miniszterelnökkel, Marise Payne külügyminiszterrel, illetve Linda Reynolds védelmi miniszterrel találkozott, ahol aláírásra került egy megújított együttműködési szerződés a NATO és Ausztrália között a HMAS Hobart fedélzetén. “Ausztrália egy kiemelten fontos szövetséges”  – fogalmazott a Főtitkár, kiemelve az ország afganisztáni és iraki vállalásait. Stoltenberg továbbá hangsúlyozta beszédében a sydney-i Lowy Intézménnyel való együttműködés fontosságát.

Kedden a Főtitkár Wellingtonba, Új-Zéland fővárosába látogatott, hogy ott tárgyalásokat folytasson Jacinda Ardern miniszterelnök-asszonnyal. A Főtitkár megköszönte Ardernnek Új-Zéland kiemelkedő közreműködését a terrorizmus elleni küzdelemben, köztük az ország jelentős szerepét a NATO afganisztáni kiképző missziójában, ahová szakértőket küldtek a helyi női jogok érvényesülésének elősegítése érdekében. Emellett megbeszélést folytatott Winston Peters miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, valamint Ron Mark védelmi miniszterrel. Stoltenberg a napot egy beszéddel zárta a Victoria Egyetem Stratégiai Kutatóközpontjában.

Hétfőn Christchurchben Stoltenberg meglátogatta az Al Noor mecsetet, ahol virággal tisztelgett az áldozatok előtt, akik idén márciusban vesztették életüket az ott történt támadásban. A helyi muszlim közösség tagjaival is találkozott, akik irányába kifejezte szolidaritását és őszinte részvétét.

Fejlesztés és innováció

2019. 08. 19. – Elindult a NATO új Innovációs Kihívása a vállalkozók és feltalálók számára

Augusztus 19-én, hétfőn indult el a NATO Innovációs Kihívása, mely témája a “Vezetőképzés optimalizálása” címet viseli. A verseny célja a magánszektor fejlesztőinek (vállalkozók, mérnökök, tudósok) bevonása, hogy új, kreatív és hatékony módon válaszoljanak a NATO-t érintő biztonsági kihívásokra, potenciális válsághelyzetekre.

A Kihívás során a Szövetség megoldást keres arra, hogy minden szinten felkészítse a vezetőket az összetett, gyorsan változó helyzetekben történő döntéshozatalra. A kihívás érinti a vezetői képességek, új döntéshozatali megoldások, ember és gép viszonyának témáit, hasznosítva a legújabb technológiákat, felhasználva az információs környezetből származó adatokat.

A Kihívást a NATO Innovációs Központja vezeti, mely egyben egy virtuális és fizikai együttműködési platform, mintegy 3000 szakértőt egyesít világszerte, munkája pedig a Szövetség segítése a nyílt innováció és a magánszektorral való partnerség fellendítésében.

2019. 08. 29. – A NATO helyettes főtitkára a klímaváltozásról és -védelemről beszélt Helsinkiben (Szilágyi Laura)

Rose Gottemoeller, helyettes főtitkár Helsinkibe látogatott, hogy részt vegyen az EU védelmi minisztereinek informális találkozóján. Egy, a klímaváltozás és a biztonság kapcsolatáról szóló tanácskozás során kiemelte, hogy a klímaváltozás nagyban befolyásolja a szövetségesek és a partnerországok biztonságát.

Gottemoeller emellett felvázolta, hogy a NATO öt különböző módon próbálja megragadni a klímaváltozás globális jelenségét, melyek a következők: stratégiai analízis; a tudományos együttműködés támogatása; az energiatakarékosság és környezetvédelem beépítése a hadsereg életébe; az ellenállóképesség kiépítése természeti katasztrófák esetére; valamint a képességtervezés.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn bemutatta egy újabb, állítólag iráni nukleáris fegyvert fejlesztő létesítmény légi felvételét a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna élő adásában.

A kormányfő rövid televíziós nyilatkozatában egy, Iszfahantól délre, Abdában lévő sivatagi atomlétesítmény légi felvételét mutatta be, ahol állítása szerint a közelmúltban atomfegyver előállításán dolgoztak. Netanjahu a légi felvételre hivatkozva felszólította a nemzetközi közösséget, hogy “ébredjen fel”, és gyakoroljon nyomást Iránra. Bemutatta egy korábbi leleplezés helyszínét is, ahonnan szerinte később elszállították a tiltott nukleáris anyagokat, és kaviccsal borították be a területet.

Mintegy másfél évvel ezelőtt Netanjahu egy Turkuzabad nevű iráni helyen található, szőnyegtisztító üzemnek álcázott titkos nukleáris létesítményt “leplezett le”.

Az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nukleáris anyagot találtak egy általa megjelölt titkos iráni atomraktárban, amelyről az ENSZ tavalyi közgyűlésén beszélt. Noha már két hónap telt el, Irán még nem adott megfelelő magyarázatot a nukleáris maradványokra – mondta. A televíziós nyilatkozat egy héttel és egy nappal az előrehozott választások előtt történt. Az ellenzéki baloldali Demokratikus Tábor választási trükknek értékelte a bejelentést.

“Még nem száradt meg a tinta az előző, elbukott trükkön, és Netanjahu saját sikere érdekében máris újabb állambiztonsági trükköt mutat be. Visszatért szeretett és ismert részlegéhez, miután kudarcot vallott a szégyenteljes kameratörvénnyel”- írták közleményükben.

“Netanjahu ismét hírszerzési információkat használ választási propagandájához. Ez szörnyű nemzetbiztonsági felelőtlenség. Az iráni atomot nem szabad kampányolásra használni” – írta Twitter-bejegyzésében Jaír Lapid, a Kék-fehér ellenzéki centrista párt egyik vezetője.

Élve elásott három kismacskát egy nő a fővárosban, de a rendőrök megmentették az állatokat – közölte a rendőrség.

A közleményben azt írták, a járőröknek egy bejelentő mutatta meg, hogy a nő a XXIII. kerületi Fűzfa közben hova ásta el a kismacskákat. A járőrök értesítettek egy állatvédő alapítványt, és közösen ásták ki a még élő állatokat.

A rendőrök ezután elfogták, majd a rendőrkapitányságon előállították a 64 éves nőt, akit állatkínzással gyanúsítanak. A kismacskákról az állatvédő alapítvány gondoskodott – áll a közleményben.

Az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföld állami és rendvédelmi intézményei ellen készülő terrortámadások megakadályozásáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB közölte, hogy egy Csornaja Recska és Altud község közelében lévő erdei rejtekhelyen két pokolgépet talált. A tíz kilogramm trotillal egyenértékű hatóerejű robbanószerkezeteket tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették.

Ezt követően az FSZB emberei és helyi rendőrök Nartkala városban őrizetbe vettek egy helyi férfit, aki beismerő vallomást tett. A gyanúsított büntetett előéletű, korábban terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt ítélték el.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

Az Egyesült Államok katonái a kormányellenes afgán tálibokkal kötött békemegállapodás után is Afganisztánban maradnak – jelentette ki Donald Trump a Fox rádiónak adott interjújában.

Leszögezte: a szeptemberre tervezett megállapodás után az Egyesült Államok a szerinte lehető legkisebb mértékűre szorítja le katonai jelenlétét, és 8600 amerikai katona marad afgán földön. “Aztán majd meglátjuk” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy “mindig jelen leszünk” Afganisztánban. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “erőteljes hírszerzési tevékenységre” készül.

Az amerikai katonák az al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek után vonultak be Afganisztánba. Tizennyolc év után, Zalmay Khalilzad afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott vezetésével most folynak az első érdemleges tárgyalások a kivonulásról. Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában teljes kivonulást ígért, elnökként azonban többször is változtatott tervein.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem használná a kivonulás kifejezést az Egyesült Államok várható afganisztáni lépéseinek jellemzésére. A vezérkari főnök – Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – kifejtette, hogy nem tartaná jó döntésnek a teljes kivonulást.

Regionális politika

Emmanuel Macron, francia elnök és Leo Varadkar, ír miniszterelnök bejelentették, hogy nem fogják megszavazni az EU-ban a MERCOSUR-ral létrejött szabadkereskedelmi egyezményt, amíg Brazília nem tesz lépéseket a lángoló amazóniai esőerdő megvédése érdekében. A francia elnöki hivatal munkatársa szerint Brazília elmúlt hetekben tanúsított tevékenységéből Macron elnök azt a következtetést tudta levonni, hogy Bolsonaro elnök a júniusi G20-csúcson nem az igazat mondta neki Brazília környezetvédelemhez való hozzáállásával kapcsolatban. Az elnöki hivatalnok hozzátette, az elmúlt hetek eseményeiből látszik, hogy a brazil kormány nem tartja tiszteletben a klímaváltozás megfékezését célzó követelményeket, és nem tesz konkrét lépéseket a biodiverzitás fenntartására. Macron és Bolsonaro elnökök személyeskedésbe torkolló vitába is bonyolódtak a G7-es csúcstalálkozót követően, ahol szintén napirendre tűzték az amazonasi esőerdő problémáját. 

A MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac) 1991-ben jött létre, jelenleg 4 tagja van: Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay, székhelye Montevideóban található. 20 évnyi tárgyalássorozat után sikerült tető alá hozni az EU-val kötendő egyezményt, melynek megakadályozásához Franciaországnak és Írországnak további tagállamok nemleges szavazataira lesz szüksége az uniós szavazáskor, hogy blokkoló kisebbséget tudjanak biztosítani. Az ír kormányzat a környezetvédelmen túl tart az olcsó dél-amerikai marhahús beáramlásától is, mely veszélyeztetné az ír farmerek megélhetését.

Brexit

A brit kormányzó Konzervatív Párt parlamenti többsége tovább csökkent, miután a Brecon és Radnorshire körzetben tartott választáson elvesztettek egy mandátumot. A kormánykoalíció többsége a parlamentben így egy főre csökkent le (320–319). A mandátumot a Brexit-ellenes, ellenzéki Liberális Demokrata Párt jelöltje kapta meg. 

Az újonnan hivatalba lépett Boris Johnson kormányfő támogatottsága a parlamentben eddig sem volt kimagasló, köszönhetően annak, hogy a miniszterelnök támogatná a megállapodás nélküli kilépést is. A szintén augusztusi hónapban lezajlott G7-csúcson pedig Johnson biztosította Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy még ez év október 31-én mindenképp kilépnek az Unióból, a körülményektől függetlenül.  A megállapodás nélküli kilépést az alsóház korábban már elutasította, ugyanakkor Theresa May, korábbi kormányfő által az EU-val letárgyalt kilépési megállapodást korábban háromszor szintén leszavazták a képviselők, ami végül May bukását okozta. 

Donald Tusk és Boris Johnson, Forrás: metro.co.uk

A legtöbb ellenérzést az ír–északír határ kérdését megoldani kívánó tartalékmegállapodás (ún. “backstop”) keltette, amely a vámunióban tartaná a szigetországot addig, amíg nem sikerül a hosszú távú gazdasági kapcsolatokról megegyezni az Unióval. A “backstop” célja az, hogy ne kerüljön visszaállításra a fizikai határellenőrzés az ír–északír határon, ezzel biztosítva a békét és stabilitást az Ír-szigeten.

Augusztus közepén kiszivárgott az „Operation Yellowhammernek” nevezett dokumentum, amely leírja, hogy mire számít a brit kormány rendezetlen kilépés esetén. A The Sunday Times című konzervatív lap birtokába került kormányzati dokumentum alapján a brit lakosság és a vállalkozások nagyon kis mértékben vannak csak felkészülve egy rendezetlen kilépés következményeire. A kormány szerint az utas- és áruforgalomban jelentős fennakadásokat okozna a vámellenőrzés visszaállítása, ugyanis a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85%-a nem lenne felkészülve a francia vámellenőrzésre. Az ellenőrzések miatt komoly késések és torlódások alakulhatnak ki, amelyek veszélyeztetik az üzemanyag-, gyógyszer- és élelmiszer-ellátást. Továbbá az ír határon visszaállított fizikai határzár komoly tüntetéseket generálna, amelyek könnyen lezárhatják az utakat. A jelentés a rendészeti szervek jelentős megerősítését, illetve komoly financiális és fizikai tartalék felhalmozását javasolja a kritikus termékekből.

Boris Johnson szándéka ezért az, hogy az 585 oldalas megállapodásból csak az említett backstop kerüljön ki. A miniszterelnök elképzelései szerint a helyébe számos megállapodás lépne, amelyek lefedik az élet valamennyi területét, és az EU-sztenderdekhez közeli szabályozást tartanának meg Észak-Írországban. Mindehhez pedig egy hosszabb átmeneti időszakra is szükség lenne a kormányfő szerint. A stratégia lényege, hogy miközben elkerülik a fizikai határellenőrzés visszaállítását a határon, a brit külpolitika visszakapja a lehetőséget, hogy önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ többi országával, amit a vámunióban nem tehet meg. A hosszabb átmeneti időszak pedig azt is jelentené, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fizeti az uniós hozzájárulását és nem fog hiány keletkezni az EU 2014-2020-as költségvetésében. 

A brit kormányfő tervét a backstop újratárgyalására elutasította Michael Barnier, az Európai Unió brexitügyi főtárgyalója. Barnier szerint: “ez a maximális rugalmasság, amit az EU ajánlhat egy olyan országnak, amely nem EU-tagállam.”
Az ír külügyminiszter, Simon Coveney szintén kritizálta Boris Johnson döntését, véleménye szerint a tartalékmegoldás helyett semmilyen érdemi alternatívát nem terjesztett elő.

“(…) nagyon egyértelmű és világos álláspontot vázolt fel, de ez egy teljesen ésszerűtlen álláspont, amelybe az Európai Unió nem mehet bele, és ezt ő is tudja.” – nyilatkozta Coveney. Boris Johnson az időkeret szűkössége és a tárgyalások nehézsége miatt utolsó pillanatos megállapodásra számít. 

A brit kormányfő stratégiájának másik fontos eleme, hogy további nyomást helyez a Parlamentre azáltal, hogy megkérte II. Erzsébet királynőt, hogy hosszabbítsa meg a parlament szokásos szeptember 13-tól október 8-ig tartó szünetét. Boris Johnson terve értelmében a parlamenti ülésszak szeptember 9-től szünetelne egészen a királynő október 14-i beszédéig.

 

A sötétkék színnel jelzett napokon ülésezik a parlament, Forrás: BBC

Az alábbi ábrán látható, hogy ez a manőver rendkívül kevés időt hagy a parlamentnek arra, hogy beavatkozzon a Brexit folyamatába, ugyanis a képviselők csak szeptember 3-án ülnek össze az ülésszak nyári szünetéről, és így néhány napjuk marad bármilyen döntést hozni a parlament felfüggesztése előtt. A kormányfő szándéka ezzel az, hogy megakadályozza a parlamentet abban, hogy befolyásolja, és adott esetben megállítsa a Brexit-folyamatot. 

A parlament felfüggesztése komoly ellenállást váltott ki az ellenzéki képviselőkből, akik egyenesen egy „alkotmányos merényletnek” bélyegezték azt és félnek, hogy Johnson ezen lépése a megállapodás nélküli kilépés felé sodorja az országot. Több képviselő bírósághoz fordult a felfüggesztés megakadályozása érdekében, azonban az eszköz eredménye kérdéses, ugyanis a királynő döntését nem bírálhatja felül egyetlen bíróság sem. A kormányfő kezdeményezését elítélő petíció is indult a parlament oldalán, amelyet augusztus 31-ig több mint 1,65 millióan írták alá. 

Szankciós politika

Az Európai Unió és tagállamai egyhangúan támogatják az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének azon javaslatát, amely fegyverszünetet javasolna a líbiai harcoló felek számára az Aid-el-Adha alkalmából. Az EU felszólított minden érintett felet, hogy tartózkodjanak a sűrűn lakott területek elleni katonai támadástól, mert azok háborús bűncselekménynek minősülnek, és a nemzetközi humanitárius jogot megszegő személyeket minél előbb bíróság elé kell állítani. További rendelkezések alapján be kell szüntetni kórházak és mentőautók elleni támadásokat, valamint biztosítani kell a humanitárius és az egészségügyi tevékenységet végző személyzet biztonságát, illetve óvniuk kell a nemzeti infrastruktúrát. Az Európai Unió tagállamai felszólítják az ENSZ-tagállamokat – az ENSZ BT 2441. számú határozatával összhangban – a fegyverembargó betartására. A folyamatos harcok és terrorcselekmények az egész régióra ártó hatást gyakorolnak, tovább növelve a dezinformáció és álhírek terjedését. Az Unió felszólítja a feleket, hogy nyilvánosan határolódjanak el a harcokban résztvevő bűnözőktől, terroristáktól, beleértve az ENSZ jegyzékében szereplő személyeket is.

Szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, melyben csatlakozik a Nemzetközi Ifjúsági Nap ünnepléséhez. A közleményt aláírta Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, a készségekért és a munkaerő-mobilitásért felelős biztos, Marianne Thyssen, Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos, valamint a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos, Mariya Gabriel. A közleményben kiemelik az EU elköteletelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó menetrendjének megvalósítására, beleértve az abban szereplő 17 fenntartható fejlődési célt. 

Augusztus 16-án az EU tanácsadó missziójának (EUAM) vezetője, Antti Hartikainen megbeszélést folytatott az Ukrajna Állami Vámszolgálatának (SCS) vezetõjével, Maksym Nefyodovval. Antti Hartikainen átadta az emberi erőforrás menedzsment (HRM) stratégiát, melynek a kidolgozásában az EUAM segített, és reméli, hogy ez központi szerepet játszik mindkét fél közös tevékenységeiben az elkövetkező hónapokban.

Az Európai Unió grúziai küldöttsége és az EU grúziai missziójának vezetője augusztus 7-én nyilatkozatot adott ki az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus 11 éves évfordulója alkalmából. A nyilatkozat szerint az elmúlt 11 évben Oroszország nemcsak fenntartotta, hanem növelte a katonai jelenlétét Abháziában és Dél-Oszétiában, ezzel megsértve a nemzetközi jogot és a 2008. augusztus 12-i megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. A konfliktus által sújtott lakosság alapvető emberi jogait továbbra is megsértik; többek között a mozgás szabadságát a határátkelőhelyek ideiglenes bezárásával, jogtalan fogva tartással és a menekültek biztonságos visszatéréshez való jogának korlátozásával. Az nyilatkozat zárásként kijelenti, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Az EU küldöttsége augusztus 21-én nyilatkozatban ítélte el a dél-oszétiai hatóságok azon akcióját, hogy Gugutiantkari falu közelében telepített kerítésekkel akadályozzák a mozgás szabadságát, és megfosztják a helyi embereket a gyümölcsöshöz és a vízkészlethez való hozzáféréstől. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai  főképviselője, Federica Mogherini találkozott Grúzia külügyminiszterével, David Zalkalianival, akivel megvitatták a Gugutiantkari falu környékén zajló „határon átnyúló tevékenységeket”. A főképviselő asszony hangsúlyozta, hogy tevékenységeket azonnal le kell állítani, és minden szereplőnek ki kell használnia a meglévő kommunikációs eszközöket. Az Európai Unió különleges képviselő és egy megfigyelő misszió révén biztosítja folyamatos részvételét a grúziai konfliktus rendezésében, emellet pedig társelnöke a genfi tárgyalásoknak.

Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.

Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.

Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.

Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

“Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen “különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett “értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin “történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy megvételre ajánlotta fel amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján.

Erről Putyin Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén számolt be. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket, miként vegyék számításba a szerződésekben.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

Egyre többen váltanak ki engedélyt gáz-, és riasztófegyver viseléséhez Németországban, az engedélyek száma az utóbbi öt évben bőven megduplázódott és meghaladta a hatszázezret a Rheinische Post című lap keddi összeállítása szerint.

A tartományi belügyminisztériumoktól kapott adatok szerint országszerte mintegy 640 ezren rendelkeznek gáz-, és riasztófegyver viseléséhez szükséges engedéllyel (Kleiner Waffenschein, KWS), ami csaknem a két és félszerese a 2014-ben regisztrált 260 ezernek.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) vezetője szerint a drámai mértékű emelkedés a biztonsághiány terjedő érzésének tulajdonítható. Legkésőbb a Kölnben 2015 szilveszterén történtek óta “egyre többen érzik úgy, hogy nincsenek biztonságban” – mondta Oliver Malchow.

A GdP elnöke kiemelte, hogy a gáz-, vagy riasztófegyverek “csalóka biztonságot” nyújtanak, és az engedélyek számának emelkedése “problematikus” fejlemény, amely jelzi, hogy dolgozni kell a lakossági biztonságérzet növeléséért. Az első fontos lépés a rendőri jelenlét erősítése a közterületeken – mondta a szakszervezeti vezető.

Kölnben és több más nagyvárosban 2015 szilveszterén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. Azóta a hatóságok nagyszabású óvintézkedéseket tesznek az ilyen esetek megelőzésére.

Gázfegyvert vagy riasztófegyvert szabadon lehet vásárolni Németországban, de viselésük a tulajdonos otthonán kívül engedélyköteles. A szigorítást 2003-ban vezették be, iskolai ámokfutások hatására. A KWS-t csak büntetlen előéletű és szenvedélybetegségektől mentes igénylők kaphatják meg.

Átadták a román hatóságok a magyar rendőrségnek azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megölt egy nőt engedély nélkül tartott pisztolyával, a férjet pedig életveszélyesen megsebesítette Nyíregyháza-Oroson – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyészség a román állampolgárságú gyanúsított letartóztatását indítványozza.

Emlékeztettek, a férfi orvosként dolgozott Magyarországon, amikor megismerkedett a később meggyilkolt nővel, akivel érzelmi kapcsolata alakult ki; Később szakítottak, ezért 2016. augusztus 31-én felkereste a nőt a Nyíregyháza-Oroson lévő házában. Magával vitte engedély nélkül tartott pisztolyát, majd a lakásban rálőtt a nőre és a férjre is. A nő a helyszínen meghalt, míg a férj életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított még ugyanezen a napon Ártándnál Romániába ment, azonban a magyar nyomozási bíró által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – 2016. szeptember 1-jén – a román hatóságok elfogták. A gyanúsítottal szemben Romániában más bűncselekmény miatt eljárást indítottak, de a büntetéséből feltételesen szabadult.

A férfit – miután csütörtökön kiadták – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, majd gyanúsítottként hallgatták ki több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Egyelőre nem tett vallomást.

Hangsúlyozták, figyelemmel arra, hogy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, melyért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, továbbá arra, hogy a gyanúsított a büntetőeljárás alól kivonta magát a szökéssel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség indítványozta letartóztatásának elrendelését egy hónapra.

A kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte azt a donyecki szakadárt, akinek köze lehetett a 2014-ben Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai repülőgép lelövéséhez.

Volodimir Cemahot személyes kötelezettségvállalás ellenében helyezték szabadlábra, ami az jelenti, hogy idézésre meg kell jelennie a nyomozóhatóságok, a bíróság vagy az ügyészség előtt, valamint engedély nélkül nem hagyhatja el lakhelyét. Cemah irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.

A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását ismét meghosszabbították. A maláj gép katasztrófája ügyében nyomozó holland hatóságok kérték az ukrán felet, hogy ne engedjék őt szabadon, mert szeretnék kihallgatni, amíg elérhető.

Augusztus végén viszont Eliot Higgins, a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport alapítója arról adott hírt, hogy feltételezhetően Cemah szerepel azok között, akiket Oroszország ki akar cserélni az általa fogva tartott ukrán politikai elítéltekre, amibe Kijev bele is egyezett, csak ehhez szabadlábra kell helyeznie a férfit.

Augusztus 28-án az ukrán fellebbviteli bíróság már feltételesen szabadlábra helyezett egy másik fogva tartottat, aki minden bizonnyal szintén szerepel Oroszország fogolycserelistáján: a hazaárulással gyanúsított Kirill Visinszkij korábbi kettős, ukrán-orosz állampolgárságú újságírót, aki időközben lemondott ukrán állampolgárságáról. Egy napra rá Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva kedvezően értékeli Visinszkij szabadlábra helyezését, és még aznap a moszkvai Lefortovo börtönbe szállították át a terrorizmus címén húsz évre elítélt Oleh Szencov krími ukrán filmrendezőt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Jegesmedve telepről.

Néhány nappal korábban, augusztus 21-én a Lefortovóban megerősítették, hogy oda szállítottak át öt ukrán foglyot, Volodimir Baluhot, Sztanyiszlav Klihet, Mikola Karpjukot, Olekszandr Kolcsenkót és Pavlo Hribet – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. Ukrán várakozások szerint hamarosan végrehajthatják a rég várt fogolycserét a két ország között, és a felsoroltakon túl Moszkva szabadon engedi Roman Szuscsenko ukrán újságírót és a tavalyi kercsi incidens nyomán bebörtönzött 24 haditengerészt is.

San Francisco városa belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete.

A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t. A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az “Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja”, és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért “népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat”.

“Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető” – fogalmaz a határozat.

A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek. A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.

Washington dollármilliókat ajánlott az iráni olajat szállító tanker kapitányának a hajó eltérítéséért – ismerte el szerdán az amerikai külügyminisztérium neve elhallgatását kérő egyik tisztségviselője.

Arról az Adrian Darja nevű iráni tartályhajóról van szó, amely július közepén Gibraltárban kötött ki, majd több heti kényszerű vesztegelés után augusztusban Szíria felé indult. Az amerikai kormány kérte is a hajó átadását, mert gyanúja szerint a tanker nyersolajat szállított, megsértve ezzel az Irán elleni szankciókat. Gibraltár azonban nem tett eleget a kérésnek.

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken szankciókkal sújtotta a hajó indiai születésű kapitányát, Akhilesh Kumart, azzal indokolva a döntést, hogy az Adrian Darja lehetővé teszi (az iráni iszlám Forradalmi Gárdának) nagy mennyiségű nyersolaj szállítását, és illegális értékesítését.

Szerdán a brit Financial Times című lap írta meg elsőként – majd az amerikai sajtó is átvette -, hogy négy nappal a kapitányra kirótt büntető intézkedések előtt a kapitány szokatlan e-mailt kapott az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjétől.

“Brian Hook vagyok. Mike Pompeo külügyminiszternek dolgozom és az Egyesült Államok Iránnal foglalkozó különmegbízottja vagyok” – írta Hook az e-mailben augusztus 26-án. Majd hozzáfűzte: “jó hírem van”.

A “jó hír” az volt, hogy a Trump-kormányzat több millió dollárt ajánlott fel Kumarnak, ha a tankert egy olyan országba irányítja, ahol az Egyesült Államok lefoglalhatja.

A magas rangú diplomata a hitelesség kedvéért az e-mailbe beleírta külügyminisztériumi hivatalos telefonszámát is, elkerülendő, hogy Akhilesh Kumar levélszemétnek gondolja az üzenetet.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerdán ismét szankciókkal sújtott olyan iráni személyeket és hajózási vállalatokat, akik állítólag iráni nyersolajat és olajszármazékokat szállítanak Szíriába. A büntető intézkedésekkel sújtottak között van például egy volt iráni olajminiszter, és egy indiai cég leányvállalata is, amelynek az Egyesült Államok szerint az Adrian Darja tartályhajóhoz fűződő érdekeltségei vannak.

Újabb két halálos áldozatot szedett az Egyesült Államokban az elektromos cigaretta – közölték Indianában és Minnesotában az egészségügyi hatóságok.

Ezzel négyre nőtt az e-cigaretta szívása miatt történt halálos esetek száma. Az indianai áldozat kilétét nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit közöltek, hogy 18 éven felüli férfiról van szó. Minnesotában pedig egy 65 éves férfi halt meg, aki régóta küzdött tüdőproblémákkal, éppen az e-cigaretta rendszeres szívása miatt.

Az Egyesült Államokban 33 államban mintegy 450 megbetegedést diagnosztizáltak eddig. A tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. “Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban pénteken megjelent cikkében. Christiani professzor arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, pénteki tájékoztatóján újságíróknak úgy fogalmazott: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.

A szakemberek úgy vélik, egy még azonosítatlan “vegyi anyag” okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e.

Az első megbetegedéseket április elején észlelték Illinois államban, majd a nyár elején Wisconsinban. Jennifer Layden, az illinois-i egészségügyi hivatal járványügyi főorvosa a már említett szaklapnak elmondta: tipikusan fiatal, egészséges férfiaknál jelentek meg rejtélyesnek látszó tüdő- és légúti panaszok. A betegek légzési nehézségre és influenzaszerű tünetekre panaszkodtak. Átlagéletkoruk 19 év volt, egyharmaduk pedig 18 évesnél fiatalabb volt. Az illinois-i és wisconsini páciensek 98 százalékát azonnal kórházba kellett szállítani, mintegy felük intenzív osztályra került, és mintegy harmaduknak lélegeztetőgépre volt szüksége az életben maradáshoz.

A szaklap felidézett egy Utah államban előfordult esetet: 21 éves férfit vittek kórházba, de a tüdeje olyan súlyosan károsodott, hogy a lélegeztetőgép nem volt elégséges, közvetlenül a véráramba oxigént pumpáló gépre helyezték. Az orvosok az elvizesedett tüdőből vett mintákban elhalt szöveteket találtak.

Jennifer Layden elmondta azt is, hogy a betegek olyan elektromos cigarettát szívtak, amely a marihuánában található, THC nevű vegyszert tartalmazott.

Luftstreitkräfte Eurofightere füstölővel, egészalakos párakiválással és alpesi háttérrel.

Az AMI egyik amendolai F-35A-ja is tiszteletét tette...

...a programból azóta az USA által kizárt Törökországban gyártott orrfutó részegységgel :-)

A pénteki programzáró a svéd tűzokádó őshüllő, a Draken volt.

Zord