Biztonságpolitika

Vlagyimir Putyin elrendelte a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulóján megtartani tervezett május 9-i katonai díszszemle későbbre halasztását.

A koronavírus-járvány miatt hozott döntésében Putyin úgy rendelkezett, hogy a Vörös téri díszszemlével együtt az évfordulóval kapcsolatos minden más eseményt is el kell halasztani, köztük a háború részvevőiről való megemlékezést, az úgynevezett Halhatatlan Ezred vonulását, amely Moszkvában rendszerint több százezres, országosan és nemzetközi szinten pedig milliós tömegeket szokott megmozgatni. Az ünnepségek megtartásának új dátumát nem közölte.

“Az ünnepig, a Győzelem napjáig már kevesebb mint egy hónap van hátra, és most egy nem könnyű, mondjuk ki egyenesen, nehéz választás előtt állunk: a május 9-i dátum is szent számunkra és megfizethetetlen minden ember élete is” – mondta Putyin a kormány vezetőivel tartott online-tanácskozáson.

Rámutatott, hogy a díszszemle és a kapcsolódó tömegrendezvények előkészületeit már most meg kellene kezdeni, de nem rendeli el ezeket, mert a járvány május 9-re még nem éri el a tetőpontját, a vele kapcsolatos kockázatok rendkívül magasak. Leszögezte, hogy a katonai díszszemlét a Vörös téren és a Halhatatlan Ezred vonulását idén a járványveszély levonulása után fogják megtartani.

“Visszavonulásra kényszerítjük a fenyegetést, amelybe ma beleütközünk, és akkor feltétlenül meg fogjuk tartani a május 9-re tervezett rendezvényeket, ezt szeretettel és ünnepélyesen fogjuk megtenni, az idei, 2020-as évben, annál is inkább mert az ideit az emlékezet és a dicsőség évévé nyilvánítottuk” – hangoztatta az orosz vezető.

Orosz veteránszövetségek kérték arra az elnököt, hogy a világháborús jubileumi megemlékezéseket később tartsák meg. A moszkvai díszszemlére az orosz vezetés már számos külföldi vezetőt invitált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a meghívásokat nem mondták le. Orosz sajtóértesülések szerint a katonai díszszemlét június 24-re, az 1945-ben a Vörös téren Georgij Zsukov marsall által levezényelt győzelmi parádé jubileumára, vagy szeptember 3-ra tehetik át, amely dátumot Oroszország a második világháború befejezésének tekinti.

Oroszországban a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint egy nap alatt 3448-cal, 27 938-ra nőtt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, ami 14,1 százalékos napi növekményt jelent, és esti jelentések szerint a Covid-19-járvány immár mind a 85 orosz régióra kiterjedt.

Nyikolaj Malisev vezető orosz infektológus csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a járvány június-júliusban tetőzik majd Oroszországban.

Április 15-én hivatalosan is véget ért a fűtési szezon, ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye.

A fűtési szezonban több tragédia, mérgezéses eset következik be, de ahol nyílt lánggal működő vízmelegítő működik, ott egész évben potenciális veszélyt jelent a csendes gyilkos. A balesetek általában a készülékek rossz, engedély nélküli telepítése vagy a szellőzés hiánya miatt, esetleg a karbantartás elmaradása következtében következnek be.

Azok a készülékek jelenthetnek veszélyt, amelyek a szoba, konyha, vagy fürdőszoba levegőjét használják az égéshez. A nyílt égésterű vízmelegítő nagyon hamar elhasználja egy kis szobakonyha, vagy kisebb fürdőszoba levegőjét. Egy nem megfelelően szellőző helyiségben hosszabb időt eltöltve az életünkkel játszunk. A mérgezéses esetek fele a fürdőszobában történik.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák. A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők számára biztosítani kell a levegő-utánpótlást! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. A szellőzőnyílásokat tilos letakarni, vagy átépítésnél megszüntetni. A fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni. Használjuk ki erre az otthon töltött időt és hívjunk szakembert!

Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik.

Idén eddig 345 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. Százötven ember szenvedett mérgezést, hat emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Vádat emeltek Győrben három ember ellen emberkereskedelem miatt, kettőt közülük prostitúció elősegítésével is vádol a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

Takács Péter főügyész közleménye szerint két nőt az egyik férfi vádlott azzal az indokkal csalt Győrbe 2018 tavaszán az ország keleti részéből, hogy háztartást kellene vezetniük. Ehelyett azonban fejenként kétszázezer forintért “eladta” őket egy nőnek. A vevő abból élt, hogy két győri lakásának szobáit napi tízezer forintért kiadta prostitúció céljára.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő, korábban intézetben nevelkedő sértettekkel – akik közül az egyik akkor még kiskorú volt – másnap közölték, hogy le kell dolgozniuk az árukat. A nő és az élettársa megfenyegette a lányokat, hogy ha nem teljesítik a követelésüket, Budapestre viszik őket, ahol még keményebb körülmények közé kerülnek majd.

A lányokról a nő fotókat készített, amelyeket az élettársa hirdetési oldalakon jelentetett meg. A vádlottak a prostitúcióból származó jövedelmet elvették a lányoktól, és bezárva tartották őket a lakásban. A sértettek mindenüket hátrahagyva tudtak elmenekülni, miután egy oda érkező prostituált az ajtóban felejtette a kulcsot.

Újabb ingyenesen hívható telefonvonalat tesz elérhetővé a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, mert a 116-123 segélyhívóvonal a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet óta leterhelt.

A szövetség a közleményében azt írta, hogy az új, 06-80-810-600-as számot hétfő este hét órától lehet tárcsázni. Az önkéntesek hétfő 19 óra és szerda 15 óra között, valamint csütörtök 19 óra és vasárnap 7 óra között fogadják az erre a számra érkező hívásokat – írták.

A közlemény szerint a nap 24 órájában térítésmentesen hívható 116-123-as számot tárcsázók problémáit több száz önkéntes fogadja, de a járvány miatt a korábban is magas hívásszám még tovább emelkedett.

Nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pest Megyei Főügyészség három ember ellen.

Az ügyészség hétfőn azt közölte, hogy a három vádlott korábban közös albérletben lakott a – mindkét lábának amputálása után tolószékbe kényszerült – idős sértettel, akinek bankkártyáját is használták. Elhanyagolták a gondozását, ezért a sértett kórházba került. Ott állapotán sikerült javítani és a vádlottaknál maradt bankkártyáját is le tudták tiltani.

Az elkövetők közül ketten ekkor – rokonnak kiadva magukat – meglátogatták a kórházban a sértettet, majd azzal az indokkal, hogy kiviszik cigarettázni, kitolták, és először egy Budapest belvárosában lévő bankfiókhoz vitték, ahol 100 ezer forintot felvetettek vele a számlájáról, majd új, vidéki albérletükbe vitték.

Ott a vádlottak egyáltalán nem gondoskodtak a beteg sértettről, állapota rosszabbodása ellenére sem hívtak hozzá orvost, ennek következtében – 2017. október 28-án – elhunyt. A halála után a vádlottak a férfit egyszerűen kitolták a tolószékében az albérletük közelében lévő erdőbe, és otthagyták.

Letartóztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság szombaton egy hónapra azt a férfit, aki a koronavírus-járvány ürügyén több idős embert becsapott és kifosztott társával, a nőt pedig négy hónapra bűnügyi felügyelet alá helyezték – közölte a Fővárosi Törvényszék. A végzés nem végleges, az ügyészség fellebbezett a döntés ellen a nő letartóztatását indítványozva.

A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írta: a párt kifosztás bűntettével és több rendbeli lopás vétségével gyanúsítják. A rendőrség pénteken közölte, hogy elfogtak két embert, aki meglopott fővárosi időseket, miután a koronavírus-helyzetre hivatkozva segítséget ajánlott nekik.

A gyanú szerint a 20 éves férfi és a 27 éves nő – többnyire önkormányzati dolgozónak kiadva magát – március 27. és április 15. között bejutott több idős ember fővárosi lakásába, és onnan a tulajdonosok figyelmét elterelve készpénzt és ékszereket vittek el. Volt olyan hely, ahonnan fertőtlenítés ürügyén több százezer forint értékű ékszert tulajdonítottak el.

A törvényszék szombaton azt közölte, a gyanúsításban szereplő négy bűncselekmény közül a nő háromban vett részt, míg egy alkalommal a férfinak egy eddig ismeretlen nő volt a segítségére. A nyomozás kezdeti szakban van, további nyomozás, esetleg további ügyek felderítése és egyesítése is várható – írták. Kitértek arra: a gyanúsítottaknak önálló megélhetést biztosító igazolt jövedelemük nincs. A férfi már kétszer volt büntetve és további két büntetőeljárás folyik vele szemben. Mivel esetében sem a korábbi büntetések, sem a folyamatban lévő büntetőeljárások nem bírtak visszatartó erővel, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményt követne el, ezért elrendelték a letartóztatását.

A nő büntetlen előéletű, gyermekgondozási segélyben részesül, de a rövid időn belüli háromszori elkövetés gyanúja a bíróság szerint szintén megalapozza a bűnismétlés veszélyét, ám úgy ítélték meg, hogy esetében a bűnügyi felügyelet elrendelése elegendő.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség fellebbezett a döntés ellen, hogy ne csak a férfi, hanem mindkét gyanúsított letartóztatásba kerüljön – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség álláspontja szerint egy a járványhelyzetre hivatkozva elkövetett sorozatcselekmény esetén az enyhébb kényszerintézkedés alkalmatlan a bűnismétlés veszélyének kizárására, illetve a bizonyítás eredményessége is indokolja a kényszerintézkedést mindkét gyanúsított esetében. A fővárosi főügyészség kiemelte, “a hatóságok továbbra sem engedik, hogy a járványhelyzeten nyerészkedő, másokat, különösen időseket megtévesztő személyek cselekményei – a törvényi feltételek fennállása esetén – büntetőjogi következmények nélkül maradjanak”.

Kedves Olvasó!

A Vallás és Biztonság hírfigyelő mellett mostantól jelenlegi és volt műhelytagok írásait is nyomon követhetik. A hírfigyelőkkel szemben az elemzésekben az érdeklődő jobban elmélyülhet a vallás és a biztonság egy-egy regionális vagy tematikus aspektusába. Elsőként fogadják szeretettel egy volt V&B műhelyes hallgató, Mészáros Kinga cikkét a bhutáni vallási radikalizmusról!

Gönczi Róbert

(A Vallás és Biztonság Műhely koordinátora)

 

A távol-keleti, mindössze 750 ezer főt számláló lakosságú és 38 ezer négyzetkilométer területű Bhután adatai alapján elenyészőnek tűnhet a hatalmas ázsiai országok közeli szomszédságában. Bhután valóban nem gigászi méreteiről ismert a világon, azonban mégis egyedülállóként tarthatjuk számon: a távol-keleti parányi ország a lakosság, egyedi mutató alapján való méréséről híresült el az 1970-es években, ami nem más, mint a boldogságindex. Emellett, vallása a buddhizmus, amelyet a világ egyik legtoleránsabb vallásai között tartanak számon. Így, meglepően hathat, hogy ebben a piciny és békésnek tűnő, a világ legboldogabb országaként számon tartott ázsiai államban mégis milyen mérteket ölt a vallási radikalizmus mind állami, mind társadalmi szinten. Az ország ugyanis 45. az amerikai Open Doors szervezet által minden évben publikált listán, amely a világ államait a keresztényeket sújtó jogfosztások, illetve egyéb atrocitások, a keresztényüldözés foka szerint rangsorolja.

Az ország rendkívül tagolt, mind földrajzi, mind etnikai, mind vallási tekintetben. Az ország ugyan főként buddhista többségű, azonban jelentős számú, a népesség közel 20 százalékát kitevő hindu kisebbség él területén, míg a keresztények létszámát 3,6 százalékára becsülik. A tibeti eredetű, politikailag és kulturálisan domináns ngalongok vagy ngalopok az ország nyugati és középső területein élnek. A ngalongok a buddhizmus tibeti ágát követik, s a dzongkha nyelvet beszélik. Beszédes is, hogy Bhután történelmében főként a tibeti buddhizmus követői domináltak, illetve a függetlenedés óta regnáló királyi dinasztia is ezen etnikum tagja. Szintén jelentős etnikum a sharchopok, akik indo-burmai eredetiek, s főként az ország keleti részén élnek, s dzongkhához közel álló tshangla nyelvet beszélik. A két etnikumot közösen drukpáknak nevezik. A harmadik fő etnikum a többségében hindu kisebbség, akik nepáli eredetűek ás a déli részeken élnek, nepáli nyelvet beszélnek. A konfliktus főként a drukpák és a nepáli származásúak között áll fent, amely 1970-től éleződött ki. Az etnikai széttagoltságra súlyosbító körülményként hat Bhután fejletlen infrastruktúrája és ipara, a Himalája miatti elszigeteltsége, valamint a társadalmi és vallási széttagoltságot lekövető – az ország nagy szintkülönbsége miatti – éghajlati megosztottság: míg Dél-Bhutánban az éghajlat trópusi, a középső országrészeken már szubtrópusi, s az északi, hegyes területeken meglehetősen hideg, mindez tovább fokozva a konfliktusokat, hiszen a lakosság jelentős többsége vidéken él, erősen támaszkodva a mezőgazdasági termelésre, így mindezen éghajlati és földrajzi körülmények eltérő feltételek biztosítanak az élelmiszer-termelésnek.

Bhután a II. világháborút követően vált függetlenné, ekkortól éleződött ki a politikai akarat az egységes bhutáni identitás kialakítására, amelynek egyik sarkkövévé a buddhizmust kívánták tenni. Mindez nem meglepő, hiszen az alkotmányos monarchia kormányformáját gyakorló Bhután életében a buddhizmus a kezdetektől fogva rendkívül fontos szerepet töltött be: Bhután már időszámításunk előtt 2000-ben biztosan lakott volt, azonban történelmét általában 747-hez kötik. Ebben az évben érkezett meg ugyanis Padma Sambhava, buddhista szent Tibetből az országba, s ismertette meg a tibeti buddhizmust. A vallás az elmúlt közel 1300 évben ugyan számos változáson ment keresztül, azonban Bhutánt, s annak politikai fejlődését elsősorban a vallás határozta meg.  A bhutáni államalakulat központi összefogására is egy tibeti szerzetes tett kísérletet az 1600-as években, azonban az ország hamar több évszázadig tartó polgárháborúba süllyedt. A távol-keleti ország mai berendezkedésének megalapozása és kialakítása elsősorban a britekhez köthető a XX. század hajnalán, s politikai intézményrendszerének kialakulására is nagy hatással volt a brit monarchista berendezkedés. Mindennek megfelelően, 1907-ben egy tartományi kormányzó, a tibeti buddhista iskola követője, Ugyen Wangchuck vette át a hatalmat, aki örökletes monarchiát vezetett be, s így leszármazottjai követték a trónon. Jól látható tehát, hogy Bhután államának közel 1300 éves történetében a buddhista vallás és annak képviselői voltak meghatározóak, jelenleg is éreztetve hatását.

Buddha szobor Timpuban, Bhután fővárosában (Forrás: BBC)

A bhutáni vezetés a buddhizmust nemcsak az ország kulturális, hanem szellemi örökségnek tartotta a kezdetektől, amely végül a 2008-as alkotmányába is bekerült az országnak. Az 1947-ben függetlenné váló ország így nem meglepő, hogy mekkora hangsúlyt fektetett a kezdetektől a többi vallással és etnikummal szemben a buddhizmusra, s annak védelmére, különösképpen a maoista Kína felülemelkedésének időszakában, illetve a hindu India közvetlen szomszédságában. A függetlenedéssel trónra kerülő Wangchuck-dinasztia megkezdte tehát az ideológiai alapok kialakítását, amely a kollektív identitástudat kiépítése alapjául szolgálhatott. 1963-ban a király megváltoztatta címét a Druk Gyalpo-ra, azaz sárkány királyra, mindezzel is erősítve a bhutáni identitást.  Mind a lakosság bhutánizálását célozta a házasodási törvényt, illetve az állampolgársági törvényt. A nepáli kisebbséget célba vevő, ámde a keresztény lakosság életére is negatívan ható intézkedések főként az 1970-es évektől jelentek meg igazán, ugyanis ekkor kezdett el növekedni a kisebbségek létszáma és szerepe a bhutáni ngalong etnikum rovására, amelyet az ország vezetése fenyegetésként azonosított.  A buddhizmus kulturális öröksége volt az egyik alappillére a vallási kisebbségeket kirekesztő kulturális nacionalizmus elvének. Jól látható, hogy a nemzeti és vallási identitás keveredik, s összemossák, már-már a buddhizmus a bhutáni identitással azonosítják, tehát rendkívül intoleránssá válik az ország vezetése és az uralkodó az eltérő vallásokkal és a vezető ngalongon kívüli etnikumokkal szemben, hiszen az nem bhutáni, mi több fenyegetésként azonosítják őket a bhutáni identitásra nézve.

Az 1990-es évek elejére mindez fokozódott: az uralkodó meghirdette „az egy nemzet, egy nép” politikát, az ország bhutanizálásának következő mérföldköveiként, s ezen jelszó keretében meghirdette kulturális politikát, azaz a Driglam Namzha-t, amely tehát a megkülönböztetett bhutáni nemzeti identitás létrehozására irányult, a ngalong uralkodó kultúrája alapján. Mindezek jegyében, kötelezővé tették a dzongha nyelv használatát és a ngalong népi viseletet bizonyos alkalmakon. 1979-ben az állam még a kereszténység nyilvános gyakorlását és térítését tiltotta be, azonban 1992-re teljes tiltássá csúcsosodott. A bhutáni vezetés azonban a hindu vallás gyakorlását nem tiltotta be, amely mindannak tudható be, hogy a kereszténység a keleti kultúráktól és vallásoktól még inkább eltér, s az ország vezető rétege aggódik, hogy még erőteljesebben megosztja a társadalmat. 1994-ben már a különleges ENSZ előadó jelezte a bhutáni kormány felé, hogy a keresztényeket rossz bánásmódban részesítik és kényszerítik az ország elhagyására. Mindezt megerősíti, hogy 1993-ban 100 keresztény hagyta el Bhutánt, de az állami vezetés ezt hevesen tagadta. A keresztény menekültek mellett, különböző becslések szerint ebben az időszakban százezer, bhutáni állampolgárságát elvesztő, nepáli származású hagyta el az országot, akik Nepálban felállított menekülttáborokban leltek menedékre, s sokan az Amerikai Egyesült Államokban találtak végleges lakóhelyre.

A 2008-tól elkezdődő demokratikus folyamat, amelynek első fontos mérföldköve a bhutáni alkotmány, amelyben ugyan megjelenik a buddhizmus, mint az ország szellemi öröksége, azonban elviekben garantálja a vallásszabadságot. A vallás szabadsága azonban nem teljes mértékben valósult meg. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt 70 évben az ország vezetése igyekezett kialakítani a bhutáni identitástudatot, illetve mindennek a védelmét. Így nem meglepő, hogy a kétezres években a keresztények elleni atrocitások a demokratizálódási folyamat ellenére sem fejeződtek be. További okok közé tartozik az, hogy az alkotmány csupán a hindu és buddhista vallást említi külön. Az alkotmány rendelkezései ellenére, gyakori a keresztények hátrányos helyzetbe hozása bizonyos tartományokban, különösképpen a munkához és az oktatáshoz való jogra, továbbá a zaklatás, a fizikai erőszak, a fenyegetés, az állampolgárság megvonása, illetve a falvak vezetői vagy családfők is igyekeznek a keresztényeket áttéríteni. A Bibliák kiadása, a térítés, illetve a keresztény iskolák építése továbbra is tilos. Manapság is rengeteg bejelentés érkezik az Open Doors szervezetéhez. Az egyik házi gyülekezet például arra kényszerült, hogy bezárja és megszüntesse az istentiszteleteket, miután a hatóságoktól figyelmeztetéseket és fenyegetéseket kaptak. Emellett, a szervezet tudomást szerzett olyan atrocitásokról is, hogy a keresztény tanulókat kötelezték a reggeli és esti buddhista szertartásokon való részvételre, és egy esetben még a buddhista szentélyek tisztítására is. A bhutáni gazdálkodók egyik hagyománya a közösségi ültetés és betakarítás, ahol több gazdálkodó megosztja a munkaterhelést és segít egymásnak. A keresztény gazdákat általában kizárják ezekből a közösségi összejövetelekből.

A bhutáni keresztények helyzetének kilátása továbbra is kettős: a bhutáni állami vezetésnek nyílt szándéka a demokratizálódási folyamat véghezvitele, amely a vallásszabadság és a vallási alapú diszkrimináció elutasításának gyakorlati végrehajtását is jelentené, továbbá az állami vezetők is tesznek ígéretet minderre. Emellett, Bhután egyre inkább igyekszik kitörni elszigeteltségéből, s nemzetközileg is kiépíteni kapcsolatait, amely remélhetőleg hatással lesz arra is, hogy az ország vezetése ne fenyegetésként, s a társadalmi megosztottságot erősítő faktorként azonosítsa az eltérő kultúrákat, s így a lakosság is nyitottabb legyen minderre. A régóta tartó bhutáni nacionalista politika azonban várhatóan még sokáig érezteti a hatását a társadalomban.

Írta: Mészáros Kinga

Az elmúlt években némileg romlott a közlekedésbiztonság Magyarországon – mondta a Biztonságpiacnak adott interjúban Halmosi Zsolt vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendészeti rendőrfőkapitány-helyettese. A halálos közlekedési balesetek arányát tekintve hazánk az uniós átlagnál némileg rosszabb statisztikákkal rendelkezik, a cél pedig egyértelműen az, hogy ezek a mutatók javuljanak, és évről évre kevesebben haljanak meg az utakon.

A magyarországi közlekedésbiztonság legrosszabb éve 1990 volt, amikor 2432 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Részben a rendőrség közlekedésbiztonsági munkájának köszönhetően ma azonban ott tartunk, ahol 1961-ben, akkor 622 ember halt meg közlekedési balesetekben Magyarországon – említett néhányat a főbb statisztikai mutatók közül Halmosi. Persze a főkapitány-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1960-as években tizedannyi jármű közlekedett hazánkban, mint ma, a forgalom, a járműsűrűség, a közutak terhelése is csupán töredéke volt a jelenleginek. A legjobb évnek 2013 számít, amikor is – a közlekedési statisztikák és adatgyűjtések magyarországi kezdete óta – a legkevesebben haltak meg a közutakon (591 haláleset). Halmosi szerint 2013 óta – kisebb-nagyobb eltérésekkel – stagnál a közlekedésbiztonsági helyzet hazánkban.

Kétségbeesni nem kell, de el kell gondolkodnunk – figyelmeztet a főkapitány-helyettes. Fel kell tenni a kérdést, hogy az évente mintegy hatszáz közúti haláleset sok vagy kevés.

Az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-re a közösség közúthálózatán közúti baleset következtében egyetlen ember se veszítse életét.
Mindehhez hozzátartozik, hogy addigra valószínűleg nagy számban lesznek az utakon olyan autók, amelyeket számítógépek, szoftverek irányítanak majd, de ne felejtsük el, hogy mindig lesznek gyalogosok, akiket akkor sem gépek fognak vezérelni. A gyalogos pedig akkor is leléphet részegen egy kamion elé féktávolságon belül, legyen az a kamion bármilyen korszerű rendszerrel felszerelve – jegyezte meg a vezérőrnagy.

Ha érzékletes képet akarunk kapni Magyarország közlekedésbiztonságának helyzetéről, akkor beszélhetünk statisztikai adatokról, de talán ennél is fontosabb, hogy ezekből milyen következtetéseket lehet levonni – mondta lapunknak az országos rendőrfőkapitány-helyettes, aki rosszul szokta fogadni, ha egy tragédia után valaki a járművezető felelősségét próbálja csökkenteni. Mint rámutatott: tragédiát nem köd, nem csúszós úttest vagy éppen a téli gumi hiánya okoz, emberek akkor halnak meg a közúton, ha valaki valamilyen hibát elkövet. Leggyakrabban azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik agresszíven vezetnek, semmibe vesznek másokat vagy éppen fittyet hánynak a közlekedési szabályokra.

Figyelmetlenség, kivagyiság, felelőtlenség – sorolja a balesetek legfőbb eredőit a vezérőrnagy, aki azt is leszögezte, hogy mindenki bűnös, aki egy tragédia kapcsán a felelősséget át akarja hárítani másra. Ezzel Halmosi azokra az egyébként gyakori, a rendőri munkát érő kritikákra utalt, amelyek megkérdőjelezik, hogy a rendőrség mérhet-e sebességet, vagy éppen van-e joga, hogy leplezett módon használjon ilyen célra eszközöket. Márpedig a legjobb megoldás egy rendőri intézkedés elkerülésére az, ha betartjuk a közlekedési szabályokat – adta meg a választ a főkapitány-helyettes, hozzátéve, hogy nincs a világon egyetlen olyan rendőrség sem, amely ne mérne sebességet, vagy ne ellenőrizné az ittas vezetőket.

A közlekedésbiztonsági felelősség hierarchikus sorrendjében az első helyen egyértelműen a járművezetők állnak, őket pedig azok követik, akik meg kell tanítsák helyesen és felelősségteljesen közlekedni a gyermekeket, vagyis a szülők, illetve a család.

A közúti baleset okairól szólva Halmosi első helyen a sebesség helytelen megválasztását emelte ki. Leszögezte, a magyar rendőrség korrekten kívánt eljárni, amikor bejelentette, hogy sehol sem végez leplezett sebességmérést. Ezt követően azonban elindult egy inkorrekt folyamat: az állampolgárok betartották a sebességhatárokat ott, ahol tudták, hogy mérés zajlik, majd, amikor biztosak voltak benne, hogy már nem érheti őket meglepetés, számtalan helyen jócskán túllépték a megengedett határokat. Éppen ezért az ORFK-nál az a döntés született, hogy ezt a hozzáállást felfüggesztik, és a jövőben ott mérik a járművek sebességét, ahol az fokozott biztonsági kockázatot jelent.

A balesetek egy másik gyakori és rendkívül veszélyes forrása az alkoholfogyasztás. Erről szólva Halmosi úgy vélekedett, hogy a rendőrség igencsak eredményes az ittas vezetők felderítésében. A mai tudományos életben vitán felül áll, hogy az alkoholfogyasztás rontja a reflexeket és készségeket, igaz, vannak toleráns országok, ahol bizonyos mennyiségig megengedett alkoholos italok fogyasztása. Magyarország ugyanakkor azon országok közé tartozik, ahol zéró tolerancia van az ittas vezetéssel szemben. A közlekedésbiztonsági prevenciót szintén sikeresnek ítéli Halmosi a gyermekbaleset vonatkozásában. Évek óta nagyon komoly energiát fordít a rendőrség arra, hogy gyermekek minél kevesebbszer szenvedjenek balesetet, ennek érdekében az ORFK számtalan programot működtet és szervez.

A közlekedésbiztonság terén Magyarország az európai uniós átlagnál valamivel rosszabbul teljesít. Európa több országában is harminc alatt van az egymillió lakosra jutó halálos balesetek száma, idetartozik többek között Norvégia, Finnország, Svédország vagy Svájc. Halmosi szerint ezekben az államokban nem csupán azért kevesebb a halálos baleset, mert az emberek habitusa más, mint a magyaroké – udvariasabbak, nyugodtabbak, kevésbé agresszíven vezetnek –, hanem főként azért, mert stabil és szélsőségesen kemény büntetési rendszert alkalmaznak. A cél mindenesetre az, hogy Magyarország a középmezőnynél valamelyest jobb helyezést érjen el. Jelenleg évente egymillió magyar lakosra 61–80 halálos baleset jut, míg az EU tagállamainak átlaga ötven körül mozog.

Demográfiai szempontból két korcsoport a legveszélyeztetettebb hazánkban: a 25 év alatti fiatalok, valamint a 65 év felettiek. A halálos balesetet szenvedő személyek 18 százaléka nem töltötte be a 25. életévét, míg a 65 év felettiek részaránya 27 százalék. Halmosi a Biztonságpiacnak kiemelte: a rendőrség nem egyedüli letéteményese a közlekedésbiztonságnak, bár fontos eszközt kapott a kezébe azzal, hogy ellenőrizhet és szankcionálhat. Véleménye szerint ugyanakkor nem is ezek a leghatékonyabb baleset-megelőzési módszerek, hanem az, ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy a hírekben látható, olvasható balesetek bárkivel megtörténhetnek. A főkapitány-helyettes szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a közutakon kevesebb baleset történik, az a közlekedésben részt vevő állampolgárok együttműködéséből származó közös siker.

Európa országai – a közúti balesetek halálos áldozatainak egymillió lakosra jutó száma alapján – az ábra szerinti osztályközökbe sorolhatók. Magyarország a 61–80 halálos áldozat/egymillió lakos csoportba sorolható, ami az átlagosnál valamelyest kedvezőtlenebbnek minősül. (Az EU átlagában ez a mutató ötven halálos áldozat/egymillió lakos.) A legalacsonyabb értéket Norvégiában érték el, ahol kereken húsz halálos áldozat jut átlagosan egymillió lakosra.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Oroszország a nukleáris hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött START–3 egyezmény megmentésére szólította fel az Egyesült Államokat.

A 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama által aláírt START–3 egyezmény hatálya 2021 februárjában jár le. Ez az utolsó jelentősebb – a nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló – megállapodás Washington és Moszkva között. A szerződés mindkét fél számára 1550 nukleáris robbanófejben maximalizálja az atomarzenált.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökségnek szombaton adott interjújában közölte, egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány kész-e a szerződés meghosszabbítására. Rjabkov szerint a valóságtól elrugaszkodottak azok a washingtoni javaslatok, melyek értelmében a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokba az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínát is be kell vonni.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője pénteken új egyeztetések megkezdésére szólította fel amerikai kollégáját, Mike Pompeót, ezen egyezményt pedig a globális biztonság egyik sarokkövének nevezte.Rámutatott: a megállapodás meghosszabbítására vonatkozó orosz javaslat továbbra is érvényes.

Vlagyimir Putyin az utóbbi hónapokban többször is óva intett egy újabb fegyverkezési verseny kialakulásától. Tavaly összeomlott a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés, amely a szakértők szerint mérföldkőnek számított a hidegháború lezárásában.

Nyolcvankét embert kellett elővigyázatosságból kimenekíteni Szombathelyen egy kilencemeletes társasház hatodik emeletén keletkezett lakástűz miatt szombat hajnalban; a balesetben nem sérült meg senki – közölte a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Balogh Eszter elmondta: a Szűrcsapó utcai lakás egyik szobájában keletkezett a tűz, a lángok átterjedtek a konyhára és a másik szobára is. Hozzáfűzte: a lakásban tartózkodó ember idejében elhagyta otthonát.

A szombathelyi és sárvári tűzoltók átszellőztették az épületet és a kimenekített – az utcán, majd az épület földszintjén várakozó – lakók visszatérhettek otthonaikba.

Szólt arról is, hogy egy magasból mentő speciális járművet is a helyszínre irányítottak, mert a hőhatások miatt károsodott az épület homlokzata, amit az épület előtt haladó gyalogosforgalom védelme érdekében meg kellett bontaniuk.

Lezárult a nyomozás a dávodi gyilkosság ügyében: a gyanú szerint egy helyi asszony tavaly nyáron megölte az élettársát, majd a holttestet elásta a házuk udvarában – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szombaton a rendőrség honlapján.

A közleményben felidézték: 2019. július 24-én egy holttestet találtak Dávodon. Az ügyben büntetőeljárást indítottak, majd azzal összefüggésben őrizetbe vettek egy középkorú helyi nőt halált okozó testi sértés bűntett gyanúja miatt.

A nyomozás során megállapították, hogy 2019. július 7-én este az asszony szóváltásba keveredett élettársával, és ez tettlegességig fajult. Nem sokkal ezután a férfi a ház teraszán összeesett. A nő ekkor egy szemeteszacskót húzott élettársa fejére, azt erősen megkötötte, ezzel szándékosan megfojtotta a férfit.

Miután az 52 éves férfi meghalt, testét az asszony maró hatású anyagokkal öntötte le, majd elásta. Később másoknak azt állította, hogy élettársa külföldre ment munkavállalás céljából, de a férfi eltűnése gyanússá vált, ezért azt jelentették a rendőrségen. Az eltűnéssel kapcsolatos rendőri intézkedés során a helyi körzeti megbízott találta meg a holttest maradványait.

A nyomozók a dávodi nő tettét emberöléssé minősítették át. A letartóztatásban lévő 49 éves gyanúsított ügyében a főkapitányság az iratokat vádemelési javaslattal adta át a főügyészségnek.

Újabb vállalatokhoz érkeznek honvédelmi irányító törzsek a lakosság biztonságos élelmiszer- és gyógyszerellátása érdekében – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményük szerint ezen a héten tizeneggyel nőtt azon vállalatok száma, ahol a honvédelmi irányító törzsek segítik a zavartalan és biztonságos működést. Így már összesen 104 vállalat működését segítik honvédelmi irányító törzsek.

Kiemelték: a honvédelmi irányító törzsek továbbra sem veszik át az érintett vállalatok irányítását. Azért vesznek részt a vállalatok életében, hogy biztosítsák azok folyamatos működését, az ország lakóinak ellátásbiztonságát. “Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gördülékeny és sikeres az együttműködés az irányító törzsek és az eddig bevont cégek között” — fogalmazott közleményében a HM.

A létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport döntése nyomán következő, újonnan bevont cégek az élelmiszer, valamint a gyógyszeripar maghatározó szereplői. A listán szerepel, a SCHOTT Hungary Gyógyszeripari Üvegtermék Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság, a MASTER GOOD Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a Kecskeméti Konzervgyártó és Kereskedelmi Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a Gyermelyi Holding Zrt., a Hungary – Meat Élelmiszeripari Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft., a KALL Ingredients Kereskedelmi Kft., a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., a Pannonia Bio Zrt. és a Kartonpack Dobozipari Nyrt. – olvasható a közleményben.

Orbán Viktor március 13-án jelentette be, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében több akciócsoportot hoz létre. Ezek egyike a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport, amelynek vezetője Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a két férfival és nővel szemben, akik egy Csongrád megyei falu kocsmájában bántalmazott sértettet hagytak majdnem kihűlni 2018 januárjában.

A vádirat szerint a nő pultosként dolgozott a vendéglőben, ahová 11 órakor tért be a sértett, mivel a vendéglő udvarán tűzifát kellett aprítania, illetőleg a mellékhelyiséget takarítania. A sértett a vendéglőben fröccsözött, óránként két-három deci bort ivott meg. Délután négy óra körül ért a kocsmába egy helybeli férfi, aki szintén italozni kezdett. A pultos nő szóvá tette, hogy a sértett nem vágta fel a tűzifát, nem takarított fel, a vendégek beszélgetésébe is beleszólt és felszólította őt, hogy menjen haza.

Ezután a sértett a helybeli férfival kiment dohányozni a vendéglő elé, majd vissza akart menni a kocsmába, mire a férfi felszólította, hogy induljon haza. A sértett ennek ellenére visszament a kocsmába, ahol a férfi őt pofon ütötte, fellökte, majd a földön fekvő sértettet több alkalommal, nagy erővel combon és csípőn rúgta. A bántalmazások következtében a sértett bal combcsontján darabos combnyaktörést, további töréseket, illetőleg combizomszakadást szenvedett el. A sérülések miatt mozgásképtelen állapotba került, csak a pult előtt feküdt hosszú ideig. Ekkor érkezett a vendéglőbe a sértettet bántalmazó férfi rokona, de sem ő, sem a pultos nem hívott mentőt a sértettnek – aki ezt kérlelte -, hanem a pultos felszólítására a két férfi kihúzta sértettet a vendéglő udvarára. Ott leültették egy padra és visszamentek italozni. Mivel a sértettnek erős fájdalmai voltak és ülni sem tudott, lefeküdt a földre, ahol fagypont közeli volt a hőmérséklet.

Közel egy óra múlva a két férfi észlelte ezt, megnézték a pultossal, aki mondta, hogy vigyék ki a sértettet az udvaron kívüli részre, ne zavarja az udvaron levő mellékhelyiséget használó vendégeket. A két férfi a kérésnek eleget téve kihúzta a sértettet a vendéglő zárt kerítésén túli nádas melletti füves területre, majd ott magára hagyták, visszamentek a vendéglőbe és néhány kör elfogyasztása után hazamentek. A vendéglő ezen kerítésen kívül lévő részét esetenként árurakodás céljára használják, teljesen elhagyatott, senki által nem látogatott terület.

A sértett teljesen mozgásképtelen volt, felülésre és kúszómozdulat megtételére sem volt képes. A sértett élete és testi épsége közvetlen veszélybe került, mivel megfosztva volt attól, hogy más személynek jelezze ottlétét, segítséget kérjen. A vékony ruházatot viselő sértett halála kihűlés miatt a vádlottaktól független, kívülálló okból, a puszta véletlen folytán maradt el, mivel mintegy két és fél óra múlva az egyik vendég a nádas melletti füves területre ment vizelni, ahol észlelte a sértettet. Ezt követően a sértettet a mentő sürgősségi műtét céljából Szegedre szállította. A sértett sérülései nyolc napon túl, mintegy nyolc hét alatt gyógyultak, maradandó fogyatékossággal.

A főügyészség a két férfit emberölés bűntettének kísérletével vádolja, míg a pultos nőt segítségnyújtás elmulasztásának vétségével, mivel neki arról nem volt tudomása, hogy kérésének megfelelően a sértettet egy olyan helyre húzzák ki, ahol magatehetetlensége okán kihűlhet.

A vádlottak bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

„This ship was built for work, not for comfort!” - Ezekkel a határozott szavakkal köszöntötte a USS Enterprise repülőgép-hordozó vezető altisztje a fedélzetre érkező civileket, emlékeztetve őket, hogy egy hadihajón vannak, nézzenek a lábuk elé.

Erre a mozzanatra 2006. május 17-én, a spliti kikötőnél került sor, ahol az Enterprise négynapos pihenőre állt meg. Splitnél 1976 óta nem járt repülőgép-hordozó, akkor a USS Saratoga horgonyzott itt. Ezután hosszú szünet következett és egészen az ezredfordulóig kellett várni, hogy egy másik horvát kikötőben, Dubrovnikban kikössenek ilyen hajók. Magyar vonatkozása is volt az amerikai hordozók adriai jelenlétének. 2000 májusában a USS Dwight D. Eisenhower F/A-18-asai, októberben pedig a USS George Washington F-14-esei és F/A-18-asai települtek Taszárra és gyakoroltak közösen a magyar vadászrepülőkkel.

A USS Enterprise (CVN-65) május 2-án futott ki Norfolkból, hogy másnap már kint, az Atlanti-óceánon fogadja repülőezredének gépeit és elinduljon féléves bevetésére. Az első „port visit” helyszíneként a választás nem véletlenül esett a dalmát kikötővárosra. 1941. december 7-én, a Pearl Harbor elleni támadás során, a torpedótalálat következtében oldalára borult USS Utah egyik kazánházában életét vesztette egy horvát bevándorlóból lett altiszt. Az Amerikában már Peter Tomich néven élt Petar Herceg Tonic életeket mentett azzal, hogy a többiek menekülését biztosítva a szolgálati helyén maradt. Helytállásáért már csak posztumusz elismerést kaphatott Roosevelt elnöktől: az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsületrendet. A kitüntetés évtizedekig a US Navy egyik altiszti akadémiáján volt kiállítva, végül az Enterprise elhozta Splitbe, ahol május 18-án, egy ünnepség keretében átadták a néhai tengerész egyik rokonának, Srecko Herceg alezredesnek, a horvát hadsereg tisztjének.

*

Miközben a hajó legénysége a másnapi ünnepségre és a parton eltöltendő szabadidőre készült vagy megszokott napi feladatát végezte, mi egy órát kaptunk arra, hogy körülnézzünk a fedélzeten.

Az Enterprise a megadott időben bukkan fel az öböl bejáratánál és lassan megközelíti a horgonyzásra kijelölt helyet. Eközben egy Seahawk helikopter folyamatosan a levegőben van és kíséri a hajót.

Úton a hordozóhoz, egy pillantás vissza a kikötőbe. Ahol egykor Diocletianus római császár palotájának tengerrel határos fala húzódott, most az olasz vám- és pénzügyőrség, a Guardia di Finanza iskolahajója, a Giorgio Cini áll.

Két, egyenként 32 tonnás horgonyán áll a szürke óriás. Itt még orral a part felé, de lassan befordul majd szélirányba.

A korán reggel kivontatott pontont az Enterprise végéhez kötötték. A hadihajó és a part közötti személyforgalmat lebonyolító kis hajók - így a miénk is - ehhez kötnek ki. Előtte azonban körbehajózzuk a Big E-t.

A repülőfedélzet vége hagyományosan a „Fighter Country". Itt valaha F-14-esek álltak, de az Enterprise fedélzetén már Hornetek és Super Hornetek vannak. A hordószerű szerkezetek a leoldás után automatikusan felfújódó mentőtutajokat rejtenek.

A felépítmény, vagyis a sziget jobb oldala. A 65-ös szám alatt álló fehér kupola a hajó közeli légvédelmét biztosító Phalanx-rendszer radarját rejti. A szám előtti erkélyen szintén egy védelmi rendszer, a Sea Sparrow rakéták egyik alávilágító radarja van, a tetőn lévő nagyméretű négyzet a hordozó elsődleges légtérellenőrző radarja, a 3D-s SPS-48-as.

Az Enterprise egyik liftje a hangárfedélzet szintjén áll. A rajta álló emberek jó viszonyítást adnak a hajó méreteihez és ahhoz, hogy a repülőfedélzet milyen magasan van a vízfelszín felett. Jó nagy zuhanást kell túlélnie annak, akit egy hajtómű lefúj a fedélzetről, márpedig olykor előfordul ilyen baleset.

A hajó orrát megkerülve a sziget másik oldalát vehetjük szemügyre. Az ablaksorok közül az alsó a tengernagyi hídé, a középső a parancsnoki hídé, a felső, kisebb pedig a repülésvezetőé. A homlokzat alján lévő tányéron újabb Sea Sparrow alávilágító radart helyeztek el, a kupolák alatt a műholdas kommunikáció antennái vannak. A 65-ös szám előtti fülkében a repülőüzem alatt egy kamerás dolgozik és rögzít minden fel- és leszállást.

A sziget sarkán, akárcsak elöl, a hajtóművek gázsugarától tányérok védik a Sea Sparrow-k alávilágítóit. Az alsó tányér mögötti két, kúpos antenna a precíziós megközelítést és leszállást segítő SPN-46-os radaré, a felettük lévő két labda újabb műholdas kommunikációs antennákat takar. Az égre néző, kör alakú OE-82-es vevők szintén a műholdas kommunikációhoz tartoznak. A hátrafelé néző 2D-s radarok a légiforgalmi irányítók munkáját segítik, a tetőn az SPS-49-es, az árbocon az SPN-43-as van.

Élet a repülőfedélzet végén: a Horneteken karbantartás zajlik, mögöttük a kikötőben használt rudat állítják fel, rajta a hajó nemzeti hovatartozását jelző lobogóval. (Nem mintha kérdéses lenne, hogy kié a CVN-65-ös ... ) A VFA-86 Sidewinders század parancsnoki F/A-18C-je alatt az egyik 2x4-es Sea Sparrow indító látható. 

Az ütközőkkel védett beszálló platformot az Enterprise egyik nagyjavításakor alakították ki, eredetileg nem volt a hajó tartozéka. A hangárfedélzetre két lépcső vezet, egyirányú használattal. A jobb oldalit lefelé használják a tengerészek, menjünk fel a másikon!

A hátsó liftek melletti hangárajtók zárva vannak, kevés lámpa világít, a hangárfedélzet hátsó részében viszonylag sötét van. A szorosan egymás mellé állított gépek között járni-kelni nem veszélytelen. A jobb szélen egy Hornet felhajtott szárnyának részlete látható, amelynek sarkaira kis párnákat ragasztószalagoztak, mielőtt egy arra járó tengerész feje vagy válla megsérülne.

A hangárban használatos vontató az U két szára közé veszi a repülőgép orrfutóját, a kezelő egy joystick segítségével tudja szabályozni a jármű sebességét és menetirányát. A tricikli kerékelrendezés lehetővé teszi, hogy a vontató helyben megforduljon, így egy gyakorlott kezelő csodákra képes a szűk hangárfedélzeten történő repülőgép-mozgatásban.

Ha a hangárban tűz ütne ki, az oltást és a mentést a magasban lévő tűzálló fülkéből koordinálnák. A válaszfalon lévő feliratok is a tűzoltórendszerhez adnak információt.

A VFA-211 Checkmates század F/A-18F parancsnoki gépét a hangárfedélzet elejébe állították. A gép mögötti galérián a repülőműszakiak egyik műhelye (AIMD - Aviation Intermediate Maintenance Depot) van.

A műhely alá egy konditerem került.

Helytakarékos megoldás az éppen nem használt Prowler-póttartályok tárolására.

A hangárfedélzet szintjén álló lift belülről. Fenti helyzetében a repülőfedélzetbe épített zárak rögzítik.

Fent vagyunk a repülőfedélzeten. A hölgy helikoptervezető, de mint a legtöbb tisztnek, neki is van másodlagos feladata. Ő a helyettes sajtótiszt és egyben a kísérőnk is.

A felépítmény előtt, a tengerészgyalogos VMFA-251 Thunderbolts század egyik F/A-18C gépét nyűgözték. A figyelemfelkeltő piros-sárga csíkok a fedélzetből kiemelkedő huzalkorlát rését és a lift szegélyét jelölik.

Kétüléses Super Hornet tanker konfigurációban (five wet), négy póttartállyal a szárnyak és egy utántöltő konténerrel a törzs alatt.

Az egyik traktor a fedélzet széléhez tolja a tengerészgyalogosok F/A-18-asát. A repülőfedélzeten sok helyet lehet megtakarítani azzal, hogy a gépet kerekeivel a fedélzet peremére szerelt ütközőig tolják és ezzel a hátsó rész kilóg a víz fölé.

A tengerészgyalogság gépén látható aszimmetrikus (egy törzs alatti és egy szárny alatti) póttartály-konfiguráció tipikusnak volt mondható a típuson. A rövid hatósugár mindig is a Hornet gyengéje volt, egy-egy hosszabb feladaton más típusnál gyakoribb utántöltésre szorult.  

Nyűgöző láncok a Super Hornet orrfutóján és védőburkolat az utántöltő konténeren.

A VAW-123 Screwtops század négy E-2C Hawkeye géppel települt a hajóra. A legnagyobb hordozófedélzeti gép szélvédőjét és a pilótafülkét takaróval védik a tűző naptól.

NP2000-es nyolcágú légcsavarok és csillagos-sávos díszfestés az E-2-esen. A gépet nyűgöző láncokat azokhoz a nyílásokhoz akasztották, amelyek a hajó tűzoltó rendszeréhez csatlakoznak. Ezeken keresztül lehet habbal kevert tengervizet juttatni a repülőfedélzetre.

A HS-11 Dragonslayers század SH-60F és HH-60H helikopterekkel települt a hordozóra. Itt az előbbi egyik példánya látható a tároláshoz hátrahajtott forgószárny lapátokkal.

A helikopteren műszakiak kezdik a munkát. A forgószárnyas alatt gőz gomolyog; a szögfedélzet egyik katapultját felfűtötték.

A sziget mellett parkoló gépen is munka folyik. A repülésvezérlő rendszert és a hidraulika-szivattyúkat takaró, előrecsúsztatható fedelet a jobb hozzáférhetőség miatt levették és a gép elé tették.

A helikoptereken a helytakarékosság miatt nem csak a forgószárny lapátokat, hanem a farokrészt és a stabilizátort is tárolási helyzetbe állítják és rögzítik. Ezt az SH-60-ast a század nevéhez illően dekorálták, a póttartályra hazafias színek kerültek.

EA-6B Prowler, az elektronikai hadviselés immár kivont nagy öregje, amelynek feladatát egy Hornet-leszármazott, az EA-18G Growler vette át. A képen látható Prowlert a szögfedélzeten kijelölt leszállópálya szélére tolták. Itt már nem a figyelemfelkeltő piros-sárga, hanem a veszélyt jelző piros-fehér csíkozás van.

A VAQ-137 Rooks század két Prowler gépének jellegzetes függőleges vezérsíkja. A gépek mögött látható az a huzalkorlát, amely a lift lefelé indulásakor kiemelkedik a fedélzetből.

A VS-32-esek századparancsnoki Vikingje. Az S-3B-n ezen az úton alkalmazták először az F-14-esektől örökölt LANTIRN konténereket. Az első LANTIRN-Viking, csak Krétán csatlakozott a századhoz, mert mire a típus megkapta a konténer használatához szükséges összes engedélyt, a hajó már kifutott Norfolkból. 

A Viking légi utántöltő feladatot is végzett, az ehhez szükséges hajlékonycsöves-kosaras konténert a gép bal szárnya alá függesztették. 

A Sivatagi Vihar műveletben a VS-32-esek csapásmérő-tanker kettős feladatú Vikingje 1991. február 20-án elsüllyesztett egy iraki járőrhajót. A személyzet a három Mk 82-es bomba mellett izgalmában egy ilyen utántöltő konténert is a hajóra dobott.

Hajtóművező kosár a Viking General Electric TF34-es hajtóművén. Ennek a hajtóműnek egy másik változata van az A-10-esen, polgári változata pedig a Bombardier CRJ sorozatán is. A gépre egy 1135 literes póttartályt is függesztettek.

A személyzet egy része a kikötőben is éppúgy végzi a dolgát, mint kint a tengeren. Ők majd csak a következő napok egyikén szállhatnak partra.

Az öreg Vikingek folyamatos munkát adtak a műszakiaknak. A típust 2009 januárjában vonták ki a szolgálatból.

A sziget falain nagyméretű feliratok figyelmeztetnek a hajtóművek gázsugarára, a forgó légcsavarokra és forgószárnyakra. Biztonság dolgában jól állt az Enterprise; ezt jelzi a sárga E betű, amelyet a hajó és a repülőezred kapcsolatának jelképe, a szárnyas horgony alá festettek fel.

A földi áramforrásként használt kocsiban háromhengeres dízelmotor hajtja a generátorokat, de a jármű elektromos meghajtású. A kocsi kábelein váltóáram és egyenáram egyaránt juttatható a repülőgépek elektromos rendszeréhez.

Kifejezetten hajófedélzeti használatra tervezett tűzoltókocsi és fiatal személyzete. A jármű tartályaiban 2800 liter víz és 205 liter hab van, kézi tűzoltó készülékekkel is felszerelték.  A kocsi mindkét oldalán csatlakozást alakítottak ki, hogy az oltóanyagot a hajó tűzoltó rendszeréből közvetlenül is fel lehessen tölteni.

A fedélzet a repülőgépekből és a járművekből kifolyó kenő- és üzemanyagoktól csúszóssá válik. A takarítógép két, ellenforgó keféje feltakarítja és beszívja a fedélzetre fecskendezett tisztítófolyadékot. Ez a fedélzeten dolgozók testi épsége miatt is fontos, mert a guruló repülőgépek között a tengerészek biztosabb lábakon állhatnak egy jobban tapadó felületen.

Ez a leszállópálya középvonalára parkolt lapos traktor a repülőfedélzet ikonikus darabja, szinte mindig a repülőgépek között sürgölődik. Hátsó kerekeit háromhengeres dízelmotor hajtja, sebességváltója automata. A jármű elején és hátulján egyaránt van vonóhorog, így vontatni és tolni is tudja a repülőgépeket.

A traktor érdekessége, hogy az alapjármű hátuljára hajtóműindító egység is felszerelhető. Ez egy kisméretű gázturbinát tartalmaz, amely egyes repülőgéptípusok hajtóművének indításához szükséges. A gázturbina az üzemanyagot és az elektromos energiát is a traktortól kapja.

A hajtóműindító egység használata különleges odafigyelést igényel. A kör alakú nyíláson kifújt forró gáz embert, gépet, üzemanyagot vagy fegyverzetet érve katasztrófát okozhat, amelyre már volt példa az Enterprise fedélzetén is.

Az indítóegység nélküli alaptraktor. A mögötte magasodó sziget több átépítés után már csak nyomokban emlékeztet eredeti formájára.

A fedélzetre érkező ládákat, dobozokat, konténereket, raklapokat targoncákkal mozgatják a fedélzet egyes pontjai és a hangár között. A használaton kívüli targoncákat - és a többi járművet - ugyanúgy nyűgözni kell, mint a repülőgépeket.

Az egyetlen hajófedélzeti jármű, amely mérete és tömege miatt hatkerekes, az a daru, amelyet a balesetet szenvedett repülőgépek felemelésére és mozgatására használnak.

A darut és más eszközöket - járműveket, állványokat, emelőket, kézikocsikat, segédberendezéseket - a sziget mögött tárolják, ezért ez a hely a szlengben a „roncstelep” elnevezést kapta. A kép előterében nitrogénes kocsik állnak.

Tűz esetén a bombákat és rakétákat gyorsan el kell távolítani a repülőfedélzetről, a gépek közeléből. Erre a fedélzet szélén kialakított csúszdák szolgálnak, amelyeken át a tengerbe lehet lökni a hadianyagot.

Az egyik fékezőkötél nyílása és csatlakozója. A leszállófedélzet két oldalán, a fedélzet alatti fékező berendezéshez futó drótköteleket egy harmadik köti össze, amelyet a gép a fékhoroggal elkap. Itt ez az összekötő kötél hiányzik, csere vagy karbantartás miatt szerelhették le.

A leszállásirányító tisztek platformja. Használaton kívül összecsukott állapotban van. A jobb oldali, ablakos fal a menetszéltől védi a leszállásirányítókat, akik a fekete rácson állnak. Műszerfalukat a kisebb fedelek takarják. Ha úgy ítélik meg, hogy a leszállást elhibázó gép legázolná a platformot, a párnázott tölcsérbe ugorhatnak.

Az Enterprise másik önvédelmi fegyvere a RIM-116-os. A 21 rakétát magában foglaló indítóból kettőt kapott a hajó.

Folyosó részlet, úton vissza a hangárba. A fal és a korlát faburkolata arra utal, hogy ezt a folyosót a hajó parancsnoki állománya is használja. Az általuk használt terekben kicsit több a luxus - mert ez itt annak számít.

A hangárfedélzetet tűzálló ajtókkal lehet szakaszolni és ezzel az égő részt elzárni a többitől.

A hangárfedélzet középső részét kiürítették és a másnapi VIP eseményhez készítik elő.

A hangár hátsó részében a tengerészgyalogos Hornetek mellett haladunk el.

Ismét lent vagyunk a pontonon. A leszállófedélzet középvonalát jelző, fényekkel ellátott sáv a hajó végén függőlegesen folytatódik. Fent az SPN-41 műszeres leszállító rendszer iránysáv adója szakítja meg, amelytől jobbra egy újabb műholdas antenna van.

A titkosított adattovábbításra, kép és videó továbbításra és telefonvonalak működtetésére használt műholdas rendszer antenna burkolatától jobbra egy Sea Sparrow indító és az egyik Phalanx látható.

Ha a Phalanx rendszer hatcsövű 20 mm-es gépágyújára van szükség, akkor már nagy a baj. Az azt jelenti, hogy az ellenség átjutott a vadászgépek és a kísérőhajók alkotta védőernyőn.

Idegen kikötőben a hajó több pontján is fegyveres őrség van.

A kinézete alapján egy hollywoodi kalóztörténetben is szerepelhetne ez a második világháború idején épült horvát áruszállító hajó, amely mindjárt ráköt az Enterprise pontonjára. Vajon mit rejt a raktere?

A partraszálló szerencsések már civil ruhában sorakoznak a kiszálláshoz. Érthetően ők vidámabbak, mint a fedélzeten maradók. A kék műanyag ponyva a kiszerelt hajtóművek karbantartás utáni próbájára szolgáló állványt takarja. Ezért van rajta a csak részben látható felirat: In Thrust We Trust - A tolóerőben bízunk.

A legénységi állományúaknak gyakran csak Hamupipőke-szabadság jut. Így nevezik azt az időt, amit a parton tölthetnek, mert mint a mesebeli leánynak, nekik is vissza kell érkezniük éjfélig. A hajó 3000 fős személyzetének túlnyomó részét ők teszik ki, 2700-an vannak, felettük áll a 150 fős altiszti és a szintén 150 fős tiszti állomány. A repülőezred nagyjából 2000 főből áll, 250 hajózóból és a repülésüket kiszolgáló 1750 fős altiszti és legénységi állományból. Így együtt alkotják az Enterprise 5000 fős legénységét.

Lejárt a kapott idő, a szabadságos tengerészek első csoportjával együtt elindulunk a part felé. A jobb hátsó (3-as) felvonó szélén színes jelzések mutatják az ellátó hajó személyzetének, hogy a menet közbeni utántöltés közben ezen a ponton mit lehet a hordozóra juttatni.

A 2-es felvonó fenti, az 1-es lenti helyzetben van, mögöttük nyitva állnak a hangárajtók. Az Enterprise mellé egy horvát olajszállító áll, a hordozó vélhetően gázolajat vételez a dízelüzemű berendezések és járművek számára.

A parancsnoki motoros üzemképtelenné vált, vissza kell vontatni a hajóhoz (a part felé tartó tengerészek nem kis derültségére).

Viszlát, Big E!

*

A USS Enterprise május 20-án folytatta útját. Megállt Krétán, áthajózott a Szuezi-csatornán, a Vörös-tengeren és az Arab-tengeren majd repülőgépeivel bő egy hónapos, folyamatos repülőüzemmel a Perzsa-öbölből támogatta az Iraki Szabadság és a Tartós Szabadság műveleteket. Az Öbölből keleti parti hordozótól szokatlan módon, az Indiai-óceánt átszelve Dél-Korea felé vette az irányt, és kikötött Puszanban. Ezután Hongkong, Szingapúr és Malajzia majd az Egyesült Arab Emirátusok következett. Az európai vizekre csak késő ősszel tért vissza és csak egy helyen, Portugáliában állt meg. Itt szállhatott be a tengerészek hozzátartozói közül az a 370 fő, akik a hazavezető utat a fedélzeten tehették meg. Az Atlanti-óceánon áthajózva nem csak a repülőüzemet kísérhették figyelemmel, hanem szinte az egész hajót bejárhatták. Különböző bemutatókat is szerveztek számukra, többek között egy erődemonstrációs légibemutatót is. A Big E 2006. november 18-án érkezett vissza Norfolkba. Féléves bevetése alatt a repülőezred nyolc századának 72 repülőgépe 22 500 repült órát és 8300 felszállást teljesített.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Recep Tayyip Erdoğan Törökország elnöke február 29-én bejelentette, hogy nem kívánja tovább visszatartani az Európai Unió területére igyekvő menekülteket. Ez az intézkedés az EU-s országok közül kiváltképp Görögországot érinti súlyosan , hiszen a most bedőlni látszó együttműködésnek az Európai Unió és Törökország között nagy szerepe van a görög határ tehermentesítésében. A konfliktus az Idlib provinciában elszenvedett török veszteségek után robbant ki a két fél között.

A válság csúcspontja

2015-ben rekordméretű bevándorlási hullám érte el az Európai Uniót, a migráció fő útvonala pedig áthelyeződött Olaszországból Görögországba. A Kelet-Mediterrán útvonalon több mint 885 ezer illegális határátlépést regisztrált ebben az évben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), összehasonlításképp ez a szám 2014-ben nagyjából 50 ezer volt. A menekültek többsége csónakokkal szállt partra valamelyik közeli szigeten, azonban csak kevesen kértek menedékjogot Görögországban. Lehetőség szerint a macedón határon keresztül távoztak, és a nyugat-balkáni útvonalon tovább haladtak a horvát és magyar határ felé. Az Európai Bizottság a Schengen értékelési jelentés alapján bírálatokat fogalmazott meg Görögország hiányos határellenőrzésével kapcsolatban, rámutatott többek közt a dokumentumok ellenőrzésének és ujjlenyomat vételének rendszeres elmulasztására.

Illegális határátlépések az EU külső határain 2015-ben (Forrás: Frontex)

2015 novemberében a macedón hadsereg határkerítés telepítésébe kezdett a déli, Görögországgal határos szakaszon. Amikor 2016 februárjában Ausztria határozott az egy nap alatt benyújtható menedékjogi kérelmek felső határáról (szám szerint 80), a balkáni országok is elkezdték szigorítani a menekültek belépését. Macedónia megtiltotta az afgánok átengedését, majd márciusban teljesen lezárta déli határát, így jelentős számú embertömeg ragadt a görög oldalon. A gazdasági válságot még mindig nyögő Görögország egyedül nem volt képes megbirkózni a kialakult helyzettel, ezért az Európai Bizottság igyekezett folyamatos pénzbeli támogatást nyújtani (Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap), azonban az elsődleges cél a Törökországból kiáramló embertömeg korlátozása volt.

Az Európai Unió és Törökország együttműködése

Az EU-török tárgyalások már 2015 végén elkezdődtek, októberben született meg az EU-Törökország Közös Akcióterv, aminek legfontosabb rendelkezései, hogy az Európai Unió vállalást tesz rendszeres pénzbeli támogatás folyósítására a törökországi szíriai menekültek helyzetének javítása céljából (összesen 6 milliárd euró), míg Törökország keményebben fellép az embercsempészek ellen, és szorosabban együttműködik a görög és bolgár hatóságokkal a migrációs válság hatékonyabb kezelésében.

Ennek mentén jött létre 2016 márciusában az EU-Törökország Nyilatkozat, és a közös akcióterv mentén kibővítették az együttműködés kereteit: minden Törökországból a görög szigetekre illegálisan átlépő, illetve nemzetközi védelemre nem jogosult migránst Törökországnak vissza kell fogadnia, illetve minden visszaküldött szír migráns után egy másik szírt telepítenének át Törökországból az Európai Unió területére. Ismét megerősítették Törökország kötelezettségvállalását az újabb szárazföldi és vízi migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására, az EU pedig felgyorsítja a menekültek ellátására szánt 6 milliárd euró összegű segély kifizetését. Fontos megjegyezni azonban, hogy a nyilatkozatnak hivatalosan nem volt kötelező ereje egyik fél számára sem, végrehajtása kölcsönös bizalmi elven alapult. Nem elhanyagolható része a nyilatkozatnak még a török csatlakozási tárgyalások felgyorsítása az EU-val, tárgyalások vámunió létrehozásáról, illetve a vízumkötelezettség eltörlésének végrehajtása, ám érdemleges előrelépés ezen ügyekben nem történt, nem kis részben a 2016 nyarán kitört sikertelen török katonai puccs, és az azt követő erőszakos megtorlás miatt.

Az Európai Bizottság minden évben értékelést készít a nyilatkozatban rögzített együttműködések eredményességéről. A legfrissebb, 2020-as értékelés szerint 2016 márciusa után napjainkig naponta átlagosan 105 migráns érkezett vízi úton a görög szigetekre, összehasonlítva ez a szám 2015 októberében naponta átlagosan 6360 fő volt, tehát sikerült 94%-os visszaesést elérni az intézkedéseknek köszönhetően. Négy év alatt nagyjából csupán 27000 szír migránst sikerült áttelepíteni Törökországból az EU valamelyik tagállamába, és a görög visszaküldési folyamat is nagyon lassan halad, különösen a szírek esetében, ugyanis 2016 óta alig több mint 2700 migránst sikerült visszafordítani Törökországba. Összességében az együttműködés sikeresnek mondható, hiszen a fő célokat: a migránsok tömeges kiáramlását Törökországból és az életveszélyes vízi közlekedést az Égei-tengeren, így a halálozási rátát is sikerült visszaszorítani.

Harcok az Idlib-térségben

2020. február 27-én szíriai kormányerők támadást intéztek a török csapatok ellen Idlib tartományban Baluonnál, amiben 33 török katona életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A támadás azután történt, hogy a törökök által támogatott Aszad-ellenes felkelő csapatok elfoglalták Saraqib városát. Az oroszok által támogatott Aszad-csapatok folyamatosan próbálták kiszorítani a dzsihadistákat és a törökök által támogatott felkelőket a területről, ám Oroszország tagadta részvételét a törökök elleni csapásban. Vladimir Putin részvételét fejezte ki az elesett katonákért, és felmerült egy esetleges csúcstalálkozó gondolata a két fél között a helyzet deeszkalációjára. Március 5-én hosszas tárgyalások után tűzszünetet vezettek be Idlib területén. Erdoğan a Tavaszi Pajzs Hadművelet keretében török katonai jelenlét fokozásával megtorló válaszcsapásokat hirdetett a rezsim katonái ellen, és az ezt követő napokban lelőttek két szíriai vadászgépet. Az észak-szíriai harcok fokozódása a térségből menekülők újabb hullámait indította el a Török határ felé. Az Európai Unió legtöbb tagállama a kezdetektől fogva elítélte a török hadműveleteket Észak-Szíriában.

Beváltott ígéret és összecsapás a határnál

Törökország az egyezség megkötése óta többször fenyegetőzött annak felbontásával, a migránsok szabadon átengedésével, jellemzően a megromlott EU-török politikai kapcsolatok miatt, azonban a határ megnyitására egészen idáig nem került sor. A bejelentés futótűzként terjedt a Törökországban veszteglő migránsok közt, több ezer migráns indult el a görög-török szárazföldi határ felé nem ritkán szervezett buszjáratokkal, kihasználva az alkalmat. A görög hatóságok azonban lezárták az átkelőt, és a kormány bejelentette a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését egy vészhelyzeti záradékra hivatkozva az Európai Unió működéséről szóló szerződésben. Szembenállás alakult ki a határszakaszon a görög határőrök és az azt ostromló migránsok közt, miközben a török hatóságok próbálták átjuttatni az embertömeget a túloldalra.

Az ostromban a határőrök nagy mennyiségű könnygázt és gumilövedéket is bevetettek, amitől többen megsérültek, és török források szerint egy szír férfi életét is vesztette. Erdoğan a határok megnyitására bíztatta a görög politikusokat, és elítélte a rendvédelmi szervek kemény fellépését a határon átjutni kívánó migránsok ellen. Március közepére a helyzet ismét normalizálódni látszott, az emberek többsége visszatért Törökországba, csak néhányan maradtak a következő diplomáciai fejleményeket várva. Bár a menedékkérelmek benyújtásának egyhónapos felfüggesztésének jogossága megkérdőjelezhető, az EU több államának vezetője, köztük az Európai Bizottság elnöke méltatta Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök lépését a határok védelmében, és infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzbeli segélyt ígért.

Komolyabb összetűzések történtek például Leszbosz szigetén a helyiek, valamint a bevándorlók és a civil szervezetek képviselői között (Forrás: Euronews)

Elszabadult indulatok a görög szigetvilágon

A határok megnyitásának hírére a vízi útvonalak újra aktivizálódtak az Égei-tengeren. A görög szigeteken januárban a kormány új, zárt menekülttáborok megépítésének tervét hozta nyilvánosságra, amik a már erősen túlzsúfolt ideiglenes táborokat lennének hivatottak felváltani. A szigetlakók tüntetéssorozatokat rendeztek Leszbosz, Számosz és Híosz szigetén több migráns elszállásolása ellen az amúgy is telített területeken, és többször összecsaptak a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel.

A helyzet Erdoğan bejelentésével pattanásig feszült a helyiek és a menekültek közt, akik egyre nagyobb számban érkeztek csónakokkal a tengeren keresztül. Több nemzetközi segélyszervezet munkatársát is támadás érte Leszboszon, amiért a vádak alapján segítik az embertömegek behozatalát, így kénytelenek voltak kivonulni a területről. A reakció nem meglepő, egy 2018 elején készült felmérés alapján a többi vizsgált ország közül Görögország lakosai ellenezték a legjobban további migránsok betelepítését.

A koronavírus-járvány veszélye a görög menekülttáborokra

A WHO március 11-én először nyilatkozott világjárványként a COVID-19-ről.  Nemzetközi segélyszervezetek és orvosok közösen próbálták felhívni a figyelmet a járvány veszélyeire a túlzsúfolt görög menekülttáborokban. Elmondásuk szerint súlyos hiány van egészségügyi dolgozókból, és a táborok nagy népsűrűsége és a higiénia hiánya nem teszi lehetővé a védekezési irányelvek betartását. Az első fertőzött menekültet egy athéni kórházban diagnosztizálták március végén, ezután április 2-ára Görögország Migrációs és Menekültügyi Minisztériuma karantén alá vetette a ritsonai menekülttábort, ahonnan a fertőzött nő kórházba került, és további 20 menekült tesztje hozott pozitív eredményt. Április 5-ére karantén alá került a malakasai tábor is, ahol egy 53 éves férfit diagnosztizáltak a vírussal. Több ezer orvos állt be a leszboszi Moria tábor kiürítésére létrehozott petíció mögé. Moria a görög szigetek egyik legzsúfoltabb menekülttábora, ezzel az egyik legveszélyeztetettebb a betegséggel szemben. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy önkéntes EU-s kezdeményezés keretében 2000 eurót kaphatnak fejenként azok a migránsok, akik hazatérnek, ezzel is segítve a kritikus állapotú táborok tehermentesítését. A kezdeményezés célközönsége egyértelműen azok az emberek, akik gazdasági érdekből mennének az EU-s országokba, de nagy valószínűséggel nem kapnának menekültstátuszt.  Az Európai Unió egyes államai megállapodtak 1600, kísérő nélküli gyermek átvételéről a görögöktől, ebből az első csoportot Hollandia fogja átvenni.

Az együttműködés jövője

Mára még nem egyértelmű, mi lesz az EU-Törökország nyilatkozat utóélete. Optimizmusra adhat okot, hogy folyamatos tárgyalások folynak a felek közt az együttműködésben vállalt kötelezettségek tisztázásáról, és annak jövőbeli végrehajtásáról. Erdoğan elnök korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy az EU nem tesz meg mindent a törökországi menekültek segítésére, és a szíriai hadműveletekhez sem kap elég támogatást. Törökországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szerint nagyjából 4 millió migráns tartózkodik, abból 3,6 millió Szíriából érkezett. Ahogy a harcok Észak-Szíria Idlib kormányzóságában tovább élesednek, emberek tízezrei menekülnek a török határ felé, ezért a két félnek minél hamarabb megegyezésre kell jutni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette, hogy az EU kész a megállapodott 6 milliárd eurónál több pénzt fordítani a szír menekültek segélyezésére Törökországban, de ennek feltétele, hogy Ankara befejezze a menekültekkel való politikai nyomásgyakorlást.

Írta: Kocsis Máté

A magyar katonák is aktívan részt vesznek a járvány elleni védekezésben – hangsúlyozta Ruszin Romulusz a Honvédelmi operatív törzs vezetőhelyettese.

Beszámolt arról is, hogy a Magyar Honvédség katonái befejezték a fővárosi Pesti úti idősotthon fertőtlenítését. Hozzátette: a vegyvédelmi zászlóalj mintegy 1500 liter fertőtlenítőszert használt fel, és szükség esetén további fertőtlenítésre is felkészültek.

Azt is elmondta, hogy mintegy ezer katona tartózkodik külföldön, műveleti területen; köztük nincs koronavírus-fertőzött. Ahol más országok is csökkentik katonai létszámukat, ott ezt a Magyarország is megteszi, ennek nyomán a héten Maliból érkezett haza egy kisebb kontingens – közölte a operatív törzs vezetőhelyettese.

Beszámolt arról is, hogy ezen a héten további 11 vállalathoz érkeztek honvédelmi irányító törzsek. Jellemzően olyan vállalatokhoz mentek most, amelyek alapvetően az élelmiszerbiztonság fenntartásában és olyan eszközök biztosításában vesznek részt, amelyek létfontosságúak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Mindeközben a Magyar Honvédség erői részt vesznek a dél határ biztosításában, továbbá az északi és nyugati határon is ott vannak a katonák. A humanitárius korridor fenntartásában is támogatják a rendőrök munkáját. A katonai rendészek több településen járőrtevékenységgel segítik a biztonság fenntartását, emellett a katonák raktárak őrzés-védelmében is segítenek, 51 kórháznál pedig a kórházparancsnoki posztot látják el.

Továbbra is Kijev magasan a leszennyezettebb levegőjű város a világon a QIAir légszennyezettségi adatokat közlő internetes oldal szombati adatai szerint, ami a csernobili zónában és a szomszédos Zsitomir megyében kitört tüzekre vezethető vissza – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester péntek késő este továbbra is arra kérte a fővárosiakat, hogy még néhány napig maradjanak otthon, és tartsák zárva lakásuk ablakait. A katasztrófavédelmi szolgálat ugyanakkor afelől biztosított, hogy az égéstermékek, amelyek szagát érezni lehet a fővárosban, nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat, továbbá a radioaktív sugárzás szintje sem haladja meg az egészségre káros mértéket.

A katasztrófavédelem sajtószolgálatának szombati közlése szerint a csernobili övezetben jelenleg öt erdős területen végeznek oltási munkálatokat, füves területeken, az aljnövényzetben, illetve az erdei avarban keletkezett parázsló gócokat oltanak. Jelenleg 716 szakember vesz részt az oltásban 166 technikai eszközzel, beleértve három helikoptert, amelyek az elmúlt napban 134 fordulással 268 tonna vizet locsoltak szét.

Eközben viszont a Kijev megyével szomszédos Zsitomir megyében több mint kétezer hektárra terjedt ki a tűz az elmúlt egy nap alatt. Az ottani oltásokban 655-en vesznek részt 108 technikai eszközzel, bevonva három tűzoltó repülőgépet is, amelyek előző nap 48 tonna vizet öntöttek a lángokra.

A csernobili tiltott övezet területén már április 4-e óta küzdenek a lángokkal. A nyílt tüzeket többször sikerült már eloltaniuk, de a feltámadt szél miatt helyenként ismét fellángoltak, legutóbb csütörtökön, viszont még aznap el is oltották mindet. A parázsló gócok oltásához azonban a katasztrófavédelem szerint még napok szükségesek. A tüzeket hanyagság okozhatta, de a szándékos, csoportosan elkövetett gyújtogatást sem zárták ki a hatóságok. Eddig két embert gyanúsítottak meg a csernobili zónában elkövetett tűzokozással, de őrizetbe nem vették őket. Mindketten azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet.

A Komáromi Járási Ügyészség a felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt indult ügyben indítványozta annak a férfinak a letartóztatását, aki a komáromi dohányboltban késsel fenyegetve kényszerítette az eladót a kasszában lévő pénz átadására.

Az indítvány szerint az oroszlányi férfi 2020. április 16-án, dél után pontosan fél órával egy komáromi dohányboltban az eladó felé egy húsz centi pengehosszúságú kést tartott, felszólította, hogy az összes pénzt pakolja a műanyag szatyorba, és közben azt mondta, hogy „Ne ellenkezzen, ha nem akar magának problémát!”

A sértett a kasszából 266 ezer forintot vett ki, majd azt a gyanúsítottnál lévő szatyorba tette, amely után a rabló távozott a dohányboltból.

A bűncselekmény helyszínének közelében a kiérkező rendőrjárőrök intézkedtek az elkövetővel, aki ennek folyamatosan, aktívan ellenállt, nem hagyta magát megbilincselni. A helyszínen lévő rendőrautó első szélvédőjét több alkalommal, nagy erővel megütötte, aminek következtében az több helyen betörött, és a vezető ülés felőli ajtó kilincsét is kitörte. A férfi csak a földrevitelét és többszöri rendőri felszólítást követően nyugodott meg.

Az ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a férfi letartóztatását a szökés, és elrejtőzés veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye miatt egy hónapra elrendelte.

A cégeknek nagy mennyiségű kiberfenyegetéssel kell szembenézniük, és ebben szerencsére egyre nagyobb segítséget nyújtanak az olyan modern technológiák, mint például a gépi tanulás. Nem mindegy azonban, milyen megoldás segít a védekezésben. Szakértők szerint a felügyelet nélküli gépi tanulás nyújtja az igazán hatékony támogatást a különféle váratlan, példa nélkül álló támadásokkal szemben, különös tekintettel a belsős károkozókra.

A vállalatokat számos támadás érheti a kibertérben, külső és belső rosszakarók oldaláról egyaránt. A támadók dolgát megkönnyíti, hogy egyszerre rengeteg folyamat zajlik a vállalatok informatikai rendszerében, és a járvány következtében megváltozott körülmények miatt minden eddiginél több teendő és munkafolyamat került át online felületekre. A sok esemény között pedig könnyen elsikkadhatnak a rosszindulatú aktivitások: miután már megtörtént a baj, csak akkor tűnik fel, hogy egy, a felmondási idejét töltő rendszergazda törölte a céges adatbázist, esetleg kiberbűnözők egy illegálisan megszerzett, kiemelt jogosultság birtokában ellopták a vállalat szellemi tulajdonát képező, értékes dokumentumokat.

Lehetetlen tehát folyamatosan szemmel tartani az infrastruktúrában zajló tevékenységeket. Szerencsére egyre több gyártó kínál különféle megoldást erre a problémára. Ezekkel az eszközökkel viszont hasonló a helyzet, mint az események tömkelegével: nem tudjuk, melyikre érdemes fókuszálni, vagyis melyik az igazán fontos. Szakértők szerint a felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó technológiák kínálják az igazán hasznos segítséget.

Önállóan is ász
A gépi tanulásnak két fő típusa van, és mindkettőt használják a kibervédelemben különféle célokra. A felügyelt gépi tanulás (supervised machine learning) esetében a rendszert előzetesen betáplált példák segítik a hasonlóságok felismerésében. Ha adott mintákon keresztül megismertetik vele, hogyan működnek a rosszindulatú szoftverek, a felügyelt gépi tanulási rendszer a későbbiekben képes azonosítani az ilyen jellegű tevékenységeket a rendelkezésére bocsátott adatok között.

A felügyelet nélküli gépi tanulás (unsupervised machine learning) ugyanakkor ilyen előzetesen betáplált adatok nélkül is képes a mintafelismerésre. Magától fel tudja ugyanis térképezni az összefüggéseket, és megtanulja elkülöníteni a mindennapinak mondható tevékenységeket a rendellenesektől.

Az előbbi módszer rendkívül hatékony a már jól ismert fenyegetések, például malware-ek észlelésében. Az utóbbi pedig azért hasznos, mert nem lehet minden támadási lehetőséget előre leírni és betáplálni. A felügyelet nélküli gépi tanulást használó rendszer azonban képes olyan módszereket is azonosítani, amelyek még nem szerepelnek mintaként az adatbázisában. A biztonsági szakemberek jól hasznosíthatják ezeket a technológiákat a korábban észrevétlen és feltáratlan problémák felderítésére, különös tekintettel azokra a gyanús tevékenységekre, amelyek a belső fenyegetésekre utalnak.

A szálkát is észreveszi
A felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó megoldás felméri, milyen tevékenységek számítanak megszokottnak. Majd a körülményeket elemezve hívja fel az informatikai szakemberek figyelmét azokra az eseményekre, amelyek gyanúra adnak okot, és amelyek elsikkadnának a rengeteg különféle aktivitás között. Ilyen lehet például az, ha egy alkalmazott elkezd késő éjjel dolgozni, pedig korábban csak reggel 9 és délután 5 előtt ült a gép előtt. Szintén furcsa lehet, ha valaki hirtelen 500 megabájtnyi céges fájt csatol egy e-mailhez, vagy a vállalat stratégiai dokumentumait, esetleg a szervezet által fejlesztett programok forráskódját böngészi.

Ezek mind olyan tevékenységek, amelyek elvesznének a rengeteg információ között, ám a felügyelet nélküli gépi tanulásnak köszönhetően úgy kerülnek napvilágra, hogy még időben megakadályozhatók a károk, és mégsem terhelik túl az informatikai részleget fals pozitív találatokkal.

Jó példa erre az a tipikus eset, amelyet a Micro Focus it-biztonsági társaság Interset gépi tanulást alkalmazó eszköze derített fel. Egy nagy technológiai gyártótól érzékeny adatokat szivárogtattak ki, amit nem jelzett a biztonsági szoftverük. Ezért felügyelet nélküli gépi tanulási módszert alkalmaztak. Összesen harminc napnyi naplóadatot elemeztettek, így rövid idő alatt sikerült beazonosítani két mérnököt a húszezer fős állományból, akik forráskódot loptak a cégtől. A történet azonban nem ért itt véget, ugyanis a megoldás további 11 alkalmazottról rántotta le a leplet, akik titokban szintén adatokat tulajdonítottak el a cégtől. Közülük hárman Észak-Amerikában, nyolcan Kínában tevékenykedtek.

A Veszprémi Járási Ügyészség vasúti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt emelt vádat egy férfival szemben, aki 2019 novemberében járművével a vasúti sínek mellé szorult.

A 65 éves férfi 2019. november elején Balatonakarattya közelében, egy nyílt vasúti pályaszakasz melletti parkolóban akart megfordulni személygépkocsijával, azonban ezt olyan figyelmetlenül végezte, hogy közben a sínekre hajtott, melynek során a jármű egy betonperem és a hozzá legközelebb eső sínszár közé szorult.

A vádlott, miután a vasúti pályáról nem tudott lehajtani, kiszállt a járműből és a sínek mentén Balatonfűzfő felé indult, hogy az esetlegesen érkező szerelvénynek jelezni tudjon. Ekkor érkezett az érintett szakaszhoz a Tapolca-Székesfehérvár között közlekedő személyvonat, amelynek vezetője, miután észlelte a síneken lévő akadályt, vészfékezni kezdett. A mozdony ennek ellenére először a közelben integető terheltet sodorta el, majd a beszorult személygépkocsinak ütközött, azt maga alá gyűrte és a vasútállomás peronjára feltolta.

Az elkövető a baleset következtében súlyosan megsérült, míg a mozdonyban mintegy 1,5 millió forint kár keletkezett, melynek megtérítése érdekében a vasúttársaság polgári jogi igényt jelentett be. A férfi azon túl, hogy a megfordulás kivitelezésekor KRESZ–szabályt szegett, magatartásával veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát.

A járási ügyészség a vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalára, és abban pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a bíróságnak.