Biztonságpolitika

Donald Trump közölte, hogy utasítást adott az iráni naszádok tűz alá vételére és megsemmisítésére, ha azok “zaklatják” az amerikai hajókat.

Az amerikai haditengerészet szóvivője az újságírókat Mark Esper védelmi miniszter titkárságához és az amerikai haderő Középső Parancsnokságához irányította, ám egyikük sem kívánta kommentálni az elnök Twitter-bejegyzését.

Trump egy héttel az követően tette közzé bejegyzését, hogy az amerikai haditengerészet bejelentette: 11 iráni hajó “veszélyes és zaklató” módon megközelített amerikai hajókat a Perzsa(Arab)-öböl északi térségének nemzetközi vizein. “Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének veszélyes és provokatív akciói megnövelték a tévedések és összeütközések kockázatát” – írta akkor kiadott közleményében az amerikai haditengerészet.

Az első incidensek március elején történtek, miután az Egyesült Államok és a vele szövetséges koalíciós erők repülőgépei iraki területen támadást intéztek az Irán által támogatott, Kataib Hezbollah nevű milícia csoportjai ellen. Az amerikai és koalíciós erők ezzel megtorló csapást intéztek a milicisták ellen, akik egy nappal korábban végrehajtott rakétatámadásukkal megöltek két amerikai katonát.

Elemzők szerint az elnöki direktíva – amennyiben sor kerül a gyakorlati alkalmazására – jelentős változást jelentene az amerikai viselkedésben. Eddig ugyanis az amerikai parancsnokok csakis közvetlen veszély esetén válaszolhattak, például abban az esetben, ha rálőttek amerikai hajókra.

John Miller nyugalmazott ellentengernagy, az amerikai haditengerészet 5. flottájának volt főparancsnoka a Politico című lapnak úgy fogalmazott: az elnök Twitter-bejegyzése valószínűleg csak “figyelmeztetés volt Iránnak, hogy maradjon távol a mi hajóinktól”.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség büntetőügyben kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és könnyű testi sértés vétsége miatt folytat nyomozást.

A sértetti feljelentés szerint 2020. április 14-én szabolcsi lakóhelyén összeveszett rendőr törzsőrmester élettársával, aki bántalmazni kezdte, ennek során a haját húzta és erősen megragadta a nyakát.

Az elrendelt nyomozás során a sértett 2020. április 21-én tanúvallomásában elmondta, hogy az elkövető már 2019-ben is többször bántalmazta és arra is rá akarta venni, hogy vonja vissza a feljelentését. Ennek érdekében többször felhívta telefonon a sértettet és szülei jelenlétében azzal fenyegette meg, hogy vérfürdőt rendez, ha az ellene indult büntetőeljárás miatt megszüntetik a szolgálati jogviszonyát. Az rendőr azt is felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben a feljelentés visszavonása után hamis vád bűncselekménye miatt pénzbüntetésre ítélnék, azt majd ő kifizeti.

A sértett vallomására tekintettel a nyomozó ügyészség haladéktalanul előállította a rendőrt, őrizetét rendelte el, majd gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmények elkövetését és panasszal élt az őrizet elrendelése, valamint a gyanúsítás ellen.

A Debreceni Járásbíróság az ügyészi indítványnak megfelelően, 2020. április 23-án bűnügyi felügyeletet és a távoltartást rendelt el a rendőr törzsőrmesterrel szemben, azzal, hogy az előírt magatartási szabályok megtartását a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. A kényszerintézkedés elrendeléséről szóló végzés ellen az ülésen – telekommunikációs eszköz útján – jelen lévő gyanúsított és védő fellebbezést jelentett be.

Valószínű több tíz millió eurót veszített a német Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata, miután egy klasszikus adathalász támadás áldozatául estek. A gazdasági minisztérium járványügyi támogatást szeretett volna nyújtani weboldalán keresztül, ám a csalók saját bankszámláikra irányították az utalások egy részét. Az esetért a hatóságok a hibásak, akik nem túl biztonságosan oldották meg a segélykérők azonosítását.

Észak-Rajna-Wesztfália tartomány kormányzata több más német tartományhoz hasonlóan pénzbeli gyorssegélyt szeretett volna adni a koronavírus járvány miatt rossz helyzetbe kerülő vállalatoknak, ezért a gazdasági minisztérium egyszerűen egy weboldalt állított fel, ahol a kéréseket fogadták.

A kormányzati oldalon a hatóságok egyetlen extra biztonsági intézkedés nélkül kérték be a segítséget igénylők adatait.

A kiberbűnözők ezt kihasználva gyorsan léptek: lemásolták a kormányzati oldalt, és két weboldalt jegyeztek be, melyek nagyon hasonlítottak az eredetire: míg a hivatalos cím a https://www.wirtschaft.nrw a bűnözők például a wirtschaft-nrw.info oldalt is használták.

Ezután email kampányt indítottak, melyben a saját oldalukra irányították a felhasználókat, akik itt megadták saját adataikat. Majd a bűnözők a hivatalos oldalon az ellopott adatokat felhasználva igényeltek segélyt, azonban a bankszámlákat kicserélték, és a saját bankszámlaszámukat adták meg. A hatóságok mit sem sejtve, ezekre a hamis számlákra utalták az egyébként jogosult vállalkozásoknak a pénzt.

A bűnözők március közepétől egészen április 9-ig működtették az adathalász weboldalaikat, majd a rendőrség lezárta azokat. A hatóságok 576 feljelentést kaptak, de becslések szerint 3500-4000-en is érintettek lehetnek a csalási ügyben. A vizsgált időszakban a minisztérium több mint 380 ezer kérelmet kapott kormányzati segélyre: az egyéni vállalkozók kilencezer, a több mint ötven alkalmazottat foglalkoztató cégeknek 25 ezer eurós segélyre voltak jogosultak.

A becslések szerint a kiberbűnözők 31,5 millió-100 millió eurós kárt okoztak tevékenységükkel a helyi kormánynak. A Tagesschau írása szerint az ügyészek most vizsgálják az ügy részleteit, a csaláshoz használt webcímeken indulva el. Azonban a kárért részben a hatóságok felelnek, akik túl egyszerű pénzosztási módszert találtak ki. Más német tartományok is kínáltak hasonló segélyeket, ők azonban szkennelt hivatalos iratokat is elkértek, vagy csak hagyományos levélben fogadták be a kérelmeket.

Az érintett tartomány gazdasági minisztériuma egy ideig fel is függesztette a segély igénylését lehetővé tevő weboldalát. Miután újraindították, a gazdasági minisztérium olyan szigorítást vezetett be, hogy a támogatást csak azokra a bankszámlákra lehet igényelni, melyekről korábban az adókat utalták a cégek, tehát ismerten a vállalkozásokhoz tartoznak.

A becsült 3500-4000 segélyt igénylő vállalkozásból eddig csak 576 cég jelentkezett, hogy nem érkezett meg hozzá az igényelt pénz. A rendőrség a többi károsult vállalat jelentkezését várja — olvasható a G Data magyarországi képviseletének hírlevelében a ZDNet.com cikke.

A Fővárosi Főügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró letartóztatásba helyezte egy hónapra azt a férfit, aki az áruházban levők számának csökkentésére akarta kényszeríteni a rendőrséget, ellenkező estre pedig robbantást helyezett kilátásba.

A megalapozott gyanú szerint egy ötvennégy éves férfi 2020. április 23-án, a délutáni órákban felhívta a 112-es segélyhívó számon a rendőrséget, és előadta, hogy egy XIII. kerületi áruházban túl sokan tartózkodnak. A férfi azzal fenyegetett, hogy ha a rendőrség két napon belül nem intézkedik, akkor egy Molotov koktéllal elintézi, hogy kevesebben legyenek az üzletben, mert nem tűri a tömeget az angyalföldi áruházakban, és elintézi a vírusmentességet. A telefonáló nem sokkal később személyesen megjelent a boltnál, és annak falára alkoholos filctollal gyalázkodó kifejezéseket írt.

A rendőrség azonosította a férfit és gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette és falfirkálással elkövetett rongálás vétsége miatt, majd előterjesztést tett a letartóztatására.

A Fővárosi Főügyészség a terhelt bűnismétlésének kizárása érdekében indítványozta, hogy a nyomozási bíró rendelje el a férfi letartóztatást. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója – osztva az ügyészség álláspontját – egy hónapra elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést. A végzés nem végleges.

Országszerte szombat estig 140 esethez riasztották a katasztrófavédelem egységeit a viharos erejű széllökések miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

Dóka Imre elmondta: este hét óráig a legtöbb bejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és Pest megyéből, valamint a fővárosból érkezett, de Heves és Hajdú-Bihar megyében is okozott károkat a vihar.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzően fakidőlésekhez és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat, főként Mátyus, Jármi, Kemecse, Nyírbogdány és Újfehértó környékére. A megyében 46 lakóház tetőszerkezetét rongálta meg a szél.

Komárom-Esztergom megyében egy villanyvezetékre dőlt fa miatt áramellátási problémák adódtak egy szociális otthonban, valamint egy esztergomi templom tetőszerkezetét is megbontotta a szél.

A Pest megyei Kókán víztorony tetőszerkezetét lazította meg a vihar, Budapesten a XX. kerületben a Nagysándor József és a Baba utcák találkozásánál levő villamosmegállóban egy ember is megsérült, amikor kidőlt egy fa.

Bosznia-Hercegovina államiságának kezdete óta vitatott és rendszeresen felmerülő kérdés a többségében szerbek lakta entitás, a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) esetleges függetlensége. Az 1992-95 között zajló, körülbelül százezer halálos áldozattal járó boszniai háború eseményei is főleg a boszniai szerbek elszakadási, önállósodási törekvései körül forogtak. Végül a daytoni békemegállapodás széles autonómiát biztosított Bosznia Hercegovina mindkét fő részegységének (a bosnyák-horvát többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációnak és a Boszniai Szerb Köztársaságnak), azonban szerb részről időről időre napirendre kerül az elszakadás, főleg ha valamilyen sérelem éri a Republika Srpska autonómiáját. E téma ismét aktuálissá vált, miután Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja egy, a szerb többségű entitásra nézve hátrányos alkotmánybírósági döntés után kilátásba helyezte az elszakadásról szóló népszavazás megtartását, ráadásul az állami szintű döntéshozatalban a szerb képviselők felfüggesztették tevékenységüket. E cikk célja megvizsgálni és bemutatni, hogy az országban ismét fellángoló feszültségek milyen eredményre vezethetnek, illetve hogy a nemzetközi közösség miként viszonyul a Boszniai Szerb Köztársasághoz, amelynek Szerbiával való kapcsolataival is kiemelten foglalkozom.

Milorad Dodik, az Államelnökség szerb tagja (Forrás: EPA/ Andrej Cukic)

Elszakadási törekvések rövid történeti áttekintése napjainkig

Az 1995-ös daytoni megállapodás nem szolgáltatott galapot Bosznia-Hercegovina részegységeinek teljes önállósodására vagy más államhoz való csatlakozására. Ennek ellenére már egy évvel a megállapodás megkötése után napirenden volt a Republika Srpska (RS) a Jugoszláv Szövetségi Köztársasághoz aló csatlakozása (amely abban az időben a mai Szerbia Montenegró és Koszovó területét foglalta magában) . Biljana Plavsic, az RS akkori elnöke, később háborús bűnökért elítélt, biológusprofesszorból lett politikus azonban kénytelen volt meghátrálni a nemzetközi közösség nyomása miatt.

A 2000-es évek során a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenedési törekvéseit összekapcsolták Koszovó státuszával. A közvélemény szerint, amennyiben Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét, függetlenségi referendumot kell tartani a Boszniai Szerb Köztársaságban is. 2008 februárjában az RS törvényhozói olyan határozatot fogadtak el, amely kimondta, hogy amennyiben a nemzetközi közösség többsége, különösen az Európai Unió elismeri Koszovó függetlenségét, úgy megtartják a függetlenségi népszavazást. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy alapvetően a boszniai szerbség sem nézte jó szemmel a koszovói törekvéseket, ezért sem ismerte el Bosznia-Hercegovina az új állam függetlenségét.) Milorad Dodik akkoriban az RS miniszterelnökeként koordinálta az eseményeket, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnökeként. Hivatkozási alapként az önrendelkezéshez való jogot hozták fel, mint legfőbb érvet: ha a koszovóiaknak volt joguk meghatározni a saját jövőjüket, a boszniai szerbeknek miért ne lenne? Az USA és az EU is hevesen ellenezte ezt a lépést, így a népszavazást azonban nem tartották meg. Az akkori Bosznia-Hercegovináért felelős főképviselő (High Representative for Bosnia-Herzegovina), Miroslav Lajcák elmondása szerint a Republika Srpskának nincsen joga elszakadni Bosznia-Hercegovinától, hiszen annak területi integritását a daytoni békemegállapodás arantálja. g

2011-ben ismét napirenden volt egy népszavazási kezdeményezés, azonban a korábbihoz hasonló okok miatt ez is meghiúsult. Milorad Dodik 2012 októberében, már a Republika Srpska elnökeként, kijelentette, hogy az általa irányított entitás függetlenné fog válni, és hogy az RS önálló államként is képes lenne fennmaradni.  A helyzet 2015-ben kezdett ismét élesedni, amikor Dodik és pártja gyakorlatilag pártprogrammá tette a régió függetlenségének elérését, azzal érvelve, hogy a bosnyák többség aláássa a Republika Srpska autonóm jogköreit. A tervek szerint amennyiben 2017 végéig az RS nem tudja bővíteni autonómiáját, 2018-ra népszavazást kezdeményeznek az elszakadásról. A nemzetközi közösség természetesen ismét kritikával illette e törekvéseket, a daytoni egyezményre hivatkozva. Milorad Dodik erre válaszul azzal érvelt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság saját alkotmánya (amelyet a daytoni egyezmény alapján módosítottak 1995-ben) tartalmazza az önrendelkezés jogát. Emellett Bosznia-Hercegovina szerb nemzetiségű vezetői sérelmezték, és napjainkban is sérelmezik az állami szintű bíróságok és ügyészségek tevékenységét, szerbek elleni elfogultsággal vádolva működésüket. Az állami szintű Alkotmánybíróságot pedig a három idegen állampolgárságú bíró jelenléte – amely a daytoni megállapodásban elő van írva – miatt támadja a szerb vezetés. Dodik végül 2017 szeptemberében jelentette be, hogy nem lesz függetlenségi népszavazás 2018-ban. Mivel azonban az elnök csak halasztásról beszélt, így várható volt, hogy az ügy pár évvel később ismét aktuálissá válik. Ez pedig 2020 februárjában következett el.

A daytoni szerződés aláírása (alsó sor, balról jobbra) Alija Izetbegovics (Bosznia-Hercegovina képviselője), Franjo Tudjman (Horvátország képviselője) és Szlobodan Milosevics (Jugoszlávia képviselője) által (Forrás: Anadolu Agency)

A jelenlegi szituáció

Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának 2020. február 7-i, 117-ik plenáris ülésén az ország alkotmányával ellentétesnek találta a Republika Srpska törvényhozása által alkotott mezőgazdasági földterületekről szóló törvény 53. cikkelyét, mely szerint az egykor a jugoszláv állam tulajdonában álló mezőgazdasági területek nem Bosznia-Hercegovina, hanem a Republika Srpska tulajdonát képezik. A szerbek fő érve, hogy az oszmán uralomi idején a városokba költöző, közigazgatási tisztségekhez és egyéb előnyökhöz jutó bosnyákok lemondtak földterületeikről, így azok hitelt érdemlően, földhivatali könyvek által is szerb tulajdonban kerültek. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a föld állami tulajdon, így az a föderatív szintű állam tulajdonát kell, hogy képezze. A Republika Srpska Népek Tanácsának (Council of Peoples – olyan szerv, amelyben mindhárom nemzetiség képviselteti magát az RS-ben) hét bosnyák képviselője indítványozta ezen alkotmánybírósági eljárást, amely azt eredményezheti, hogy az ügy a kelleténél is több etnikai színezetet kap (főleg annak tükrében, hogy Dodik 2008-ban felvetette, hogy muszlim, azaz bosnyák bírók ne járhassanak el a Boszniai Szerb Köztársaságra vonatkozó ügyekben).

Ezen határozat volt a kiindulópontja az azóta húzódó politikai válságnak. Milorad Dodik (aki 2018-tól a háromtagú, rotációs államelnökség szerb tagja) vezetésével a boszniai szerbek ismét a külföldi alkotmánybírók jelenlétét támadják, az Alkotmánybíróságot elfogultsággal vádolják és működését az RS elleni támadásként értelmezik. Felmerült az is, hogy a két szerb nemzetiségű alkotmánybírót eltiltják a szerv munkájában való részvételtől. Annyi bizonyos, hogy az állami szintű döntéshozatali szervekben a szerb képviselők felfüggesztették részvételüket, és egy új, az Alkotmánybíróságot megreformáló törvény elfogadását sürgetik – ez azonban alapvetően alkotmányellenesnek minősül. Hasonló bojkottra sor került már 2019 márciusában is, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített egy, a Boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett ünnepnapot. Tavaly a szerb ellenzéki pártok nem támogatták Dodik lépését, mivel akkor a központi kormányzat működőképességének fenntartásában voltak érdekeltek, abban való részvételük miatt. Idén azonban minden szerb párt támogatja a döntéshozatali bojkottot. A Szerb Demokrata Párt (SDS) alelnöke szerint az Alkotmánybíróság döntéseivel a szerbek identitását rombolja. Milorad Dodik ismét a Republika Srpska elszakadását helyezte kilátásba, élesen szembehelyezkedve az Egyesült Államokkal és az EU-val.

A boszniai szerb vezetés 2020. február 15-én Belgrádba látogatott, ahol Aleksandar Vucic szerb elnökkel vitatták meg az aktuális helyzetet. Vucic kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Republika Srpska lépései, intézkedési ne vezessenek a régió destabilizálásához, azokat jogszerűen, intézményi úton kell megvalósítani. Dodik ennek ellenére elkötelezett a népszavazás megtartása mellett, kérdés, hogy lendülete kitart-e az éles külföldi bírálatok ellenére is. A jelek szerint Bosznia-Hercegovina az egy évig tartó kormányalakítás után pár hónappal újabb politikai válsággal néz szembe.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a háromtagú boszniai államelnökség soros vezetője (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak huszadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a dél-szerbiai Nisben 2019. március 24-én. A katonai szövetség a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonását kényszerítette ki az 1999. március 24-én indított légicsapással
(Forrás: MTI/EPA/Djordje Savic)

Nemzetközi felügyelő szervek tevékenysége Bosznia-Hercegovinában

A boszniai háborúnak véget vető, a nemzetközi közösség által kidolgozott békemegállapodásról (General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovina) 1995 novemberében állapodtak meg az érdekelt felek, az USA Ohio állambeli Wright-Patterson légibázisán. A hivatalos aláírásra Párizsban került sor ugyanezen év december 14-én. Azon kívül, hogy ezen megállapodás IV. melléklete tartalmazza Bosznia-Hercegovina alkotmányát, a nemzetközi közösség jelentős ellenőrzési jogokat állapított meg magának az egyezmény megalkotásakor. Az egyik legfontosabb a békefenntartó missziók további jelenléte az országban, amelyek a daytoni egyezmény katonai aspektusait hajtják végre és azok betartását ellenőrzik. Az 1992-től jelen lévő UNPROFOR-t (United Nations Protection Force) felváltotta a NATO IFOR-missziója (Implementation Force), amely 1995-96-ban tevékenykedett az országban. Ezt váltotta a szintén NATO által vezetett Stabilisation Force (SFOR), melyet 2004-ben az Európai Unió tagállamainak újdonsült kül- és biztonságpolitikai együttműködése jegyében az EUFOR Althea missziója váltott fel, amely napjainkig is működik. A békemegállapodás civil, politikai rendelkezéseinek érvényesüléséért az Office of the High Representative (OHR, Főképviselői Hivatal) felelős. A főképviselő szoros kapcsolatot tart fenn az ország különböző politikai és civil szereplőivel, koordinálja tevékenységüket, emellett az 1997-es bonni konferencián többletjogokat is kapott: amennyiben úgy találja, hogy valamely helyi tisztviselő a békemegállapodás elveivel ellentétes tevékenységet folytat, eltávolíthatja hivatalából. Ezen felül szükség esetén beavatkozhat a törvényhozási folyamatokba, jogot alkothat. Összességében megállapítható, hogy napjainkban Bosznia-Hercegovinában a főképviselő gyakorolja a legnagyobb politikai hatalmat. A Szarajevóban székelő Főképviselői Hivatalnak 1996 májusától a Republika Srpska adminisztratív központjában, Banja Lukában működik egy regionális irodája is. Az általános cél az, hogy a főképviselő döntéshozó szerepe folyamatosan átalakuljon egy közvetítői szerepkörré, amelyhez azonban a helyi viszonyok számottevő javulása volna szükséges, a társadalmi élet minden területén. A főképviselői posztot 2009 óta Valentin Inzko osztrák diplomata tölti be. 2011-től az Európai Unió külön képviselteti magát Bosznia-Hercegovinában, a Special Representative (különleges képviselő) személyében, aki jelenleg a szintén osztrák Johann Sattler. E posztot legfőképp az ország EU-integrációs folyamatának koordinálására hozták létre. A nemzetközi közösség ország feletti legteljesebb kontrollját az ún. Peace Implementation Council („Béketeremtő Tanács”) testesíti meg, amelyben összesen 55 állam, illetve nemzetközi szervezet vesz részt. Ezen szerv rendelkezik egy irányító testülettel (Steering Board), amelyben főleg a nagyobb nyugati országok és az EU képviselői foglalnak helyet. Az irányítóbizottság rendszeresen ülésezik Szarajevóban a főképviselő elnöklete alatt, ahol a résztvevő államok nagykövetei politikai tanácsokkal szolgálnak a főképviselő számára.

Olasz katona készül, hogy felhúzza az SFOR zászlóját Szarajevóban, miután aláírásra került a daytoni megállapodás (Forrás: SSGT Michael Featherston/U.S. Department of Defense)

A nemzetközi közösség válasza a kialakult helyzetre

A 2. pontban vázolt helyzettel kapcsolatban a Peace Implementation Council irányító testülete 2020. február 19-én jelentetett meg egy állásfoglalást. A Steering Board először is támogatásáról biztosítja Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságát és az abban szolgáló bírákat is. Emellett felhívja a figyelmet az alkotmánybírósági határozatok kötelező voltára, melyek végrehajtása minden esetben kötelező az illetékes hatóságok számára. Az Alkotmánybíróságot a jogállamiság és a demokrácia legfontosabb építőköveként említi a közlemény, amely elfogadhatatlannak minősíti a Republika Srpska tisztviselőinek bojkottját az állami intézményekben. A nemzetközi közösség ugyanezen dokumentumban kihangsúlyozza, hogy a Bosznia-Hercegovina két entitása közötti Inter-Entity Boundary Line em jelent államhatárt, így az nem implikálja a Boszniai Szerb Köztársaság államiságát. A közlemény világossá teszi, hogy Bosznia-Hercegovina szuverén állam, melynek területi integritását és államberendezkedését a nemzetközi közösség a daytoni békemegállapodás endelkezéseinek fenntartásával szavatolja. Ennek megfelelően egyik entitásnak sincsen joga az elszakadáshoz. Kiemelik, hogy a két entitás csupán a Bosznia-Hercegovina Alkotmánya által létrehozott képződmények, így ez azt jelenti, hogy az alkotmánynak teljes körűen alá vannak rendelve. A Peace Implementation Council arra szólít fel minden politikai szereplőt, hogy tevékenységükkel segítsék elő az országban végrehajtandó reformokat, amelyek elengedhetetlenek a Bosznia-Hercegovina Európai Uniós integrációjához vezető úton. Jelzésértékű, hogy Oroszország, bár tagja az irányító testületnek, e közlemény kiadásában nem vett részt.

A közlemény gyakorlatilag nem tartalmaz semmilyen új információt, a nemzetközi közösség hosszú évek, évtizedek óta ugyanezen érvekkel próbálja lecsillapítani a szeparatista törekvéseket. Egyértelműnek látszik, hogy ha Milorad Dodik és a Republika Srspka vezetése kiírná a népszavazást az elszakadásról, a nemzetközi erők (például az EUFOR-misszió) azonnali közbeavatkozása miatt meghiúsulna a lebonyolítása. Amennyiben a Republika Srpska ennek ellenére önkényesen kikiáltja függetlenségét, alig lenne olyan állam a nemzetközi porondon, amely elismerné (a nyugati szövetségi rendszerbe tartozók közül előreláthatólag egy sem). Emellett kérdéses, hogy Dodik retorikája ellenére mennyire lenne egyáltalán életképes egy önálló RS. Ha a földrajzi jellemzőket nézzük, láthatjuk, hogy a mindkét entitáshoz tartozó Brcko-i körzet pontosan kettévágja a Republika Srpska területét, emellett a horvát határ mentén beékelődik az RS területébe a Bosznia-Hercegovinai Föderáció legkisebb kantonja, a Posavina kanton is, mely két részre oszlik (Orasje és Odzak). Nehezen elképzelhető, hogy egy állam ilyen előnytelen földrajzi elhelyezkedéssel képes lenne megfelelően működni és egy gazdasági-jogi egységet alkotni.

A világ egyik legbonyolultabbjaként számon tartott bosznia-hercegovinai választási rendszer, valamint a regionalitás kérdését jelentősen megbolygató Brcko-i körzet és Posavina kanton (Forrás: Center for Strategic & International Studies)

A Republika Srpska kapcsolatai Szerbiával

A daytoni egyezmény lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina két entitása számára, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki más államokkal, összhangban és egyetértésben az állami szintű kapcsolatokkal. Ennek megfelelően 1997. február 28-án a Boszniai Szerb Köztársaság együttműködési megállapodást kötött a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (későbbiekben Szerbia). Eszerint a felek számos területen szoros együttműködést alakítottak ki, emellett a két fél elnöke, miniszterelnöke és kormányzata között is rendszeres párbeszéd zajlik a 2006-ban felújított egyezmény által létrehozott Együttműködési Tanács, illetve más formális és informális csatornák keretében. Kiemelt az együttműködés az infrastrukturális és energiaügyi fejlesztések terén, Szerbia ráadásul jelentős összegekkel támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságban megvalósítandó projekteket. Zeljka Cvijanovic, a Republika Srpska elnöke egy 2019 eleji közleményében kifejezte háláját Szerbia segítségéért és külön kiemelte, hogy Szerbia az „RS belügyeibe való beavatkozás nélkül” törekszik a régió helyzetének javításához hozzájárulni. Emellett Vlagyimir Putyin 2019. januári belgrádi látogatásának alkalmából kiválónak nevezte Oroszország és a Boszniai Szerb Köztársaság partneri kapcsolatát. Említésre méltó, hogy a boszniai szerbek elszakadását Oroszország sem támogatja, többek között azért, mert a szerbek vétói nélkül Bosznia-Hercegovina lényegesen közelebb kerülne a NATO-hoz, az ország esetleges NATO-tagsága pedig újabb ütés lenne a balkáni befolyását megtartani kívánó orosz külpolitikának.

Már az 1997-es egyezmény is tartalmazta, hogy a két fél kooperációja Bosznia-Hercegovina területi integritásának teljes körű elismerése mellett zajlik. Sok más külső tényező mellett Szerbia közvetlen támogatásának hiánya is szerepet játszhat abban, hogy a boszniai szerb vezetés a sok ígéret ellenére sohasem tartotta meg a függetlenségi népszavazást. Az egymást követő szerb kormányzatok a hivatalos megnyilatkozásokban következetesen elzárkóztak a Republika Srpska Szerbiához csatolásától. Milorad Dodik egy 2017. novemberi interjúban megjegyezte, hogy az „egyetlen akadály a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadására az maga Szerbia”. Ebből is következik, hogy az RS szeparatista irányultságú vezetői a Bosznia-Hercegovinától való elszakadás során elsősorban a Szerbiához való csatlakozást tekintik prioritásnak, hiszen az entitás önmagában kudarcra lenne ítélve. Továbbá Szerbia számára nemzetközi hitelességét is negatívan érinthetné a boszniai szerbség nyílt támogatása az elszakadásra: ha az alapvetően etnikai alapon kivált Koszovó függetlenséghez való jogát nem ismeri el, a szintén etnikai alapon elszakadni kívánó RS függetlenségét, illetve anyaországhoz való csatlakozását sem támogathatja nyíltan, figyelmen kívül hagyva a daytoni egyezményt.

Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin találkozója 2016 szeptemberében (Forrás: Kremlin.ru)

Összegzés

Összességében megállapítható, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság esélye az elismert, független állammá válásra vagy a Szerbiához való csatlakozásra szinte minimális. Ezzel a boszniai szerb politikusok is tisztában vannak, azonban a szeparatista retorika (melynek ékes példája Dodik 2020 februárjában a Banja Luka-i parlamentben elhangzott „Goodbye BiH, welcome RS-Exit” kezdetű beszéde), a függetlenségi népszavazás lebonyolításának ismétlődő ígérete, az állami szintű döntéshozatal bojkottal való megbénítása nem engedi lecsillapodni a nacionalista érzelmeket, és ez politikai hasznot jelent az érintett pártoknak és politikusaiknak. A fenyegetések gyakorlatba való átültetése beláthatatlan következményekkel járna a régió stabilitására nézve, így hivatalosan Szerbia is ellenzi Bosznia-Hercegovina területi egységének megbontását.

A nemzetközi közösség, bármennyire kiterjedt jogkörrel is rendelkezik az ország irányításában, a szerb nemzetiségű lakosság alapvető érzelmi attitűdjeit nem tudja megváltoztatni. Amennyiben ez a tendencia a jövőben is folytatódik, szinte biztos, hogy Bosznia-Hercegovina nem fog tudni érdemben előrelépni a működőképes és modern állammá váláshoz, és az euroatlanti integrációhoz vezető úton.

Írta: Kőbányai Dénes

Izrael elítélte Irán műholdfelbocsátási programját, mert az szerinte a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétaprogram leplezését szolgálja, és Teherán elleni szankciókra szólított fel.

“Izrael határozottan elítéli az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek tartott Iráni Forradalmi Gárda katonai műholdakkal végzett kísérleteit”- hangsúlyozta közleményében az izraeli külügyminisztérium. A műholdindítás megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és Irán nemzetközi közösségnek tett kötelezettségvállalásait – állította az izraeli közlemény.

Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy további szankciókat léptessen életbe az iráni rezsimmel szemben annak érdekében, hogy elrettentse az ilyen veszélyes és tiltott lépésektől. Az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Irán sikeresen pályára állított egy katonai műholdat a gárda megalakulásának 41. évfordulójának alkalmából.

Izrael és Irán között az 1979-es iszlám forradalom óta feszült a viszony, az Izrael-ellenesség az iszlám köztársaság külpolitikájának egyik alappillére. A teheráni vezetés nyíltan támogatja a Hezbollah libanoni radikális síita, valamint a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezeteket.

Csütörtöktől a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő magyar és szerb állampolgárok átjárhatnak a röszkei, a tompai és a hercegszántói átkelőn – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

A koronavírus-világjárvány miatt Szerbia a közelmúltban rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek nyomán teljesen megtiltották a személyforgalmat az ország határain. Ez természetesen érinti a szerb-magyar határt is – közölte Szijjártó Péter.

Zsigó Róbert és Bányai Gábor képviselőtársaim azzal kerestek meg, hogy számos, a határ közelében élő magyarországi és vajdasági magyarnak, valamint a térségben működő vállalkozásoknak mindez komoly nehézségeket okoz, hiszen azok sem tudtak eddig átkelni, akiknek a munkahelyük a határ másik oldalán van – tudatta.

Képviselőtársaim kérése alapján megbeszéléseket folytattam a szerb belügyminiszterrel, Nebojsa Stefanoviccsal és az európai integrációs miniszterrel, Jadranka Joksimoviccsal, melyek során sikerült megállapodnunk abban, hogy három határátkelőhelyen lehetővé tesszük az ingázást a magyar és a szerb állampolgárok számára – tette hozzá.

Hétfőtől kötelező a maszk, illetve az arcot eltakaró kendő vagy sál viselése a BKV járatain, a fővárosi boltokban és bevásárlóközpontokban, valamint csak így lehet igénybe venni a taxiszolgáltatásokat is hatéves kor felett – közölte a BKV Zrt.

A közlekedési társaság közleményében azt írta: a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése óta a fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a BKV is mindent megtesz annak érdekében, hogy a közösségi közlekedésben résztvevőket, az utasokat és a közlekedési társaság munkatársait megvédje az esetleges fertőzéstől, fertőződéstől. A csütörtöki fővárosi rendelet alapján április 27-étől, hétfőtől kötelező lesz maszkot, illetve arcot eltakaró kendőt vagy sálat viselni a közösségi közlekedés járművein, azaz a BKV járatain is. Ez azonban nem vonatkozik a hat éven aluli utasokra.

A BKV közölte, a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik olyan betegségben szenvednek, amely fizikailag megakadályozza a maszkviselést, vagy – az asztmájuk, illetve egyéb betegségük miatt – attól nehezebben lélegeznének, azaz romlana az állapotuk.

Bár a rendelet szerint kifejezetten csak a hat év fölöttiekre vonatkozik a kötelezettség, “a jogszabály értelmezése során irányadó, hivatalos indokolás külön is kitér arra”, hogy “külön rendelkezés hiányában, objektív körülmények alapján értelemszerűen azoknak sem kell eltakarniuk száj- és orrnyílásukat, akik olyan testi fogyatékossággal élnek, illetve olyan betegségben szenvednek, hogy arra fizikailag nem képesek”.

A járművezetők számára sem kötelező a maszk viselése addig, ameddig biztosított, hogy másoktól kétméteres távolságban legyenek, tehát az “elsőajtós” kordonnal elzárt, zárt területen, illetve akkor, ha a vezetőfülkében tartózkodnak. Akkor azonban, ha a járművezető bármilyen okból az utasok közé megy, vagy a megállóban kilép a zárt vezetőfülkéből, már neki is kötelezően maszkot kell viselnie.

A BKV minden ágazatára továbbra is érvényes a szigorú takarítási normák betartása: naponta fertőtlenítik az utasokkal érintkező felületeket és a vezetőfülkét.

Kitértek arra, hogy korábban is tettek lépéseket az utasok és dolgozóik védelmében, így szünetel az elsőajtós felszállás, kordonnal választották el a járművezetőket, folyamatosan védőfelszerelést biztosítanak a dolgozóiknak, és távmunkában dolgoznak azok a munkatársaik, akik számára ez megoldható. Az intézkedésekről a https://www.bkv.hu/hu/koronavirus portálon lehet tájékozódni.

Letartóztatott a bíróság szombaton két nőt és egy férfit, akik a gyanú szerint szervezetten prostitúciós tevékenységet végeztettek kiskorúakkal főként külföldiek részére tavaly októbertől a Duna-korzó környékén – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint az 50 éves és az 54 éves nő, valamint utóbbi 53 éves élettársa védelmet biztosított, átvette a pénzt, továbbá a férfi a kiskorúak szállítását is végezte.

A három embert gyermekprostitúció kihasználásával, minősített emberkereskedelemmel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Letartóztatásukat eljárásbeli jelenlétük és a bizonyítás zavartalansága, valamint a bűnismétlés veszélyének kizárása érdekében indítványozta a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója elrendelte a legsúlyosabb kényszerintézkedést mindhárom gyanúsított esetében. A végzés nem végleges – áll a közleményben.

Katonaorvosok segítik majd a Covid-19 elleni védekezést Moszkva megyében a régió kormányzója, Andrej Vorobjov kérésére – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu szerint a hadseregnek támogatnia kell azokat az intézményeket, amelyek nehéz helyzetbe kerültek, köztük a hadiipari komplexum üzemeit. Hangsúlyozta: a katonai megrendeléseket teljesíteni kell. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester azzal a kéréssel fordult Mihail Misusztyin miniszterelnökhöz, hogy az orvosi egyetemek negyed- és ötödéves hallgatóit készítsék fel a koronavírus elleni küzdelembe való bekapcsolódásra.

Anasztaszija Rakova polgármester-helyettes szerint az orosz főváros egészségügyi rendszerének több mint negyven százalékát a Covid-19 elleni küzdelemnek rendelték alá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő héten dönti majd el, hogy meghosszabbítja-e az egész országra a létfontosságú ágazatok és szolgáltatások kivételével meghirdetett kényszerszabadságot és egyéb korlátozó intézkedéseket. Arról, hogy ezek konkrétan milyenek legyenek a helyi sajátosságnak megfelelően, a régiók vezetői döntenek.

Veronyika Szkvorcova, a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség vezetője azt mondta, hogy a belső elemzés szerint a járvány május 1-jén éri el csúcspontját Oroszországban. A főváros vezetése közölte, hogy a “májusi ünnepek” alatt, vagyis a május 1-jei munkaünnep és a május 9-i győzelem napja között nem fog enyhíteni a kötelező önizoláció követelményein.

Anton Alikhanov, Kalinyingrád megye kormányzója ugyanakkor bejelentette, hogy az irányítása alatt álló exklávéban – az orosz régiók közül elsőként – elkezdi feloldani a kijárásra és a nem létszükségleti igényeket kielégítő cégek működésére elrendelt tilalmat. A maszkviselés és az emberek közötti távolságtartás viszont továbbra is kötelező marad.

 

A megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepek esetleges annektálása az izraeli kormány ügye – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: az izraeli kormány ezzel kapcsolatos döntéséről Washington magánúton fejti ki majd az álláspontját az új izraeli kormány képviselőinek. Pompeo hangsúlyozta, hogy Ciszjordánia esetleges bekebelezéséről “az izraeli kormány hozza meg a végső döntést”. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat az ügyben “szorosan együttműködik” Izraellel.

A Ciszjordániában létesített izraeli telepek annektálása szerepelt a Donald Trump által előterjesztett béketervben is, amelyet a palesztinok elutasítottak. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és korábbi vetélytársa, az ellenzéki Beni Ganz – akik hétfőn állapodtak meg egységkormány létrehozásáról – egyaránt támogatják a Trump-tervet. Netanjahu és az őt támogató izraeli jobboldal a zsidó telepek gyors bekebelezését sürgeti, míg a centristának tartott Ganz fokozatosabb folyamatot szeretne.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerdán kijelentette: több mint négy évtizedes katonai pályafutásának legnagyobb egyedi logisztikai feladata a hadsereg által a brit egészségügyi rendszernek az új koronavírus okozta járvány leküzdéséhez nyújtott segítség.

Nick Carter tábornok, aki először vett részt a járványhelyzet alakulásáról szóló napi kormányzati sajtótájékoztatón, elmondta: a brit hadsereg 25 napja kezdte az együttműködést a brit állami egészségügyi szolgálattal (NHS), és ez alatt több mint 24 ezer négyzetméternyi elosztóraktárat épített fel; ez csaknem négy labdarúgópálya területe.

Az egészségügyi felszerelések kiszállítását végző katonai járművek akkora utat tettek meg, mintha háromszor megkerülték volna a Földet – tette hozzá a vezérkari főnök.

Carter elmondta: a hadsereg szakértői bekapcsolódtak a szűrésbe is, részt vettek a szűrőhálózat megtervezésében, személyesen jelen vannak több szűrési helyszínen, és újszerű mobil szűrőállomásokat is kiépítettek.

Az észak-koreai vezető teljes mértékben kézben tartja országa haderejét és atomprogramját – jelentette ki az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának helyettes vezetője azokra a hírekre reagálva, hogy Kim Dzsong Un komoly szív- és érrendszeri műtéten esett át és súlyos az állapota.

John Hyten tábornok kifejtette: a Pentagonnak semmiféle olyan jellegű információja nincs, amely azt támasztaná alá, hogy Kim Dzsong Un ne uralná a helyzetet. Erről csak sajtóhírek vannak – mondta.

Hyten tábornok leszögezte, hogy az amerikai hírszerzés információi alapján “sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a sajtóhíreket. “Abból indulok ki, hogy Kim Dzsong Un még mindig teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az észak-korai atomprogramot és az észak-koreai haderőt” – fogalmazott a tábornok.

A CNN amerikai hírtelevízió – dél-koreai forrásokra hivatkozva – keddre virradóra adott hírt arról, hogy Kim Dzsong Un állítólag szív- és érrendszeri beavatkozáson esett át, és a Phenjan melletti Hjangszan üdülővárosban lábadozik. A CNN azt állította, hogy az észak-koreai vezető “nagy veszélyben van”. Hivatalos forrásból ezt Washingtonban nem erősítették meg.

Donald Trump a kedden este a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva szintén úgy fogalmazott, hogy a sajtóban megjelent hírek aggasztóak ugyan, de “ezeket senki nem erősítette meg “. Az elnök hozzátette, hogy a hír a CNN-től származik, amelyet ő nem tart megbízható forrásnak. Mindazonáltal leszögezte: reméli, Kim Dzsong Un “jó egészségnek örvend”, és “sok szerencsét” kívánt neki.

Oroszország 85 régiójából 21-ben olyan szövetségi nyilvántartási rendszert vezetnek be, amellyel a munkaáltatók digitális közlekedési engedélyt biztosíthatnak alkalmazottjaik számára a kijárási korlátozások közepette – közölte az orosz távközlési minisztérium.

Az engedélyeket a dolgozók QR-kód formájában kapják meg az állami szolgáltatások portálján keresztül, miután a helyi hatóságok jóváhagyták az munkáltató által leadott névsort. Ezt követően a felhasználók egy mobilalkalmazás segítségével tudják előre bejelenteni, hogy mi célból és hová kívánnak utazni.

A rendszert elsőként a Központi Szövetségi Körzet hét régiójában fogják bevezetni, majd kiterjesztik a Volga-mente, Szibéria és a Távol-Kelet további 14 tartományára. Ez a platform nem azonos azzal, amelyet a fővárosban és Moszkva megyében használnak, de a rendőrök egy mobilalkalmazással mindkét rendszer kódjait ellenőrizni tudják.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, aki egyben a kormány járványellenes koordinációs tanácsának is alelnöke, szerdán azt javasolta, hogy az egész országra terjesszék ki a fővárosban és Moszkva megyében bevezetett digitális forgalomellenőrzési rendszert. Mint mondta, ez lehetővé tenné az emberek régiók közötti mozgásának ellenőrzését a forgalom korlátozása nélkül.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján a Hivatalos Értesítő 21. számában április 20-án a belügyminiszter közzétette, hogy kezdetét vette az úgynevezett tartósan vízhiányos időszak.

Az aszályos időszakkal összefüggésben életbe lépnek a vízkészletjárulékkal kapcsolatos speciális szabályok. A vonatkozó törvényi szabályozás alapján nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, halgazdálkodás és rizstermelés során felhasznált víz mennyisége után.

Az ágazati szabályok alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét húsz százalékkal csökkenteni kell, vagyis erre az időszakra vízkészletjárulék-kedvezmény jár.

A kedvezmények érvényesítése érdekében a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék-adatszolgáltatásban fel kell tüntetni. A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék-adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése feltétele a rendkívüli öntözési célú vízhasználat iránti bejelentésnek. Tekintettel arra, hogy az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatot folytató gazdálkodók a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idejére történő teljesítéséről szóló 123/2020. (IV. 16.) kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, a tartósan vízhiányos időszakkal összefüggő mentességet a veszélyhelyzeten kívüli időszakra érvényesíthetik.

A 2011 óta máig tartó líbiai konfliktust rengeteg tényező befolyásolja. A regionális és globális hatalmak érdekszféra építése, a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a migrációs válságban játszott szerepe, valamint az olaj- illetve gázmezők birtoklása, amiből jelentős nyersanyag exportot folytat. Azonban a koronavírus kapcsán bejelentett ENSZ fegyverszüneti javaslatot követő súlyos bombázások közepette is jelen van egy kevésbé ismert, de meghatározó vallási felekezet, amely a Halifa Haftár tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadseregben jelent meg. Szélsőséges nézeteik folytonosan teret nyernek és a vallási, politikai, katonai ranglétrán egyre magasabbra emelkednek.

Rabee al-Madkhali a vallási csoport megteremtője szaúd-arábiai születésű szalafista tudós. Itt nevelkedett és tanult. Egész életét a Hadísz és az iszlám vallás tanulmányozásának szentelte. Eleinte nem támogatta, de aztán később a szaúdi királyi család pártolója lett az 1990-es évektől. Az 1990 és 1991 között zajló Öbölháború után kiemelkedő szerepe volt a királyi család reputációjának megőrzésében, miután amerikai csapatok állomásozását engedélyezték az országban.  Tanulmányait az első számú vallástudományi intézményben, a Medinai Iszlám Egyetemen végezte.

A szalafizmus és propagandista ága, a madkhalizmus
A szalafizmus legelterjedtebb változata a kvietizmus, melynek fő tézise a politikától való semlegesség és a regnáló hatalom elfogadása. Szerintük a változás csak a vallás útján hozható el. A politikai semlegességet annyira szigorúan veszik, hogy a közösség vezető tagjai nem is vettek részt a 2011. február. 11-e utáni választásokon és a Kadhafit megbuktató harcokban sem, ezeket nyíltan elítélték. Nevük is az iszlám vallást gyakorlók első három nemzedékére utal, ez a  „al-salaf al-ṣāliḥ” avagy „kegyes felmenők” kifejezésből származik. A hitközösség jellemzője továbbá, hogy szimpatizál a szunnita nézetekkel, ezzel is növelve elfogadottságát a többségben az iszlám ezen irányzatát követő líbiai lakosság körében.

A különböző ágakhoz tartozó szunnita, síita és ibadi lakosok aránya a világon (Forrás: Diarmuid Shiel)

Rabee al-Madkhali a vallási csoport megteremtője szaúd-arábiai születésű szalafista tudós. Itt nevelkedett és tanult. Egész életét a Hadísz és az iszlám vallás tanulmányozásának szentelte. Eleinte nem támogatta, de aztán később a szaúdi királyi család pártolója lett az 1990-es évektől. Az 1990 és 1991 között zajló Öbölháború után kiemelkedő szerepe volt a királyi család reputációjának megőrzésében, miután amerikai csapatok állomásozását engedélyezték az országban.  Tanulmányait az első számú vallástudományi intézményben, a Medinai Iszlám Egyetemen végezte.

Később ide tér vissza és a Hadísz és Iszlám tanulmányok kar vezető oktatója lett. Nagy befolyással bír a királyi családhoz köthető viszonyai miatt, bár nem tagja egy hivatalos vallással foglalkozó kormányszervnek sem.

Rabee al-Madkhali (Forrás: Aberfoyle International Security)

A szalafizmus három ága közül Madkhali a harmadik, az úgynevezett „propagandisztikus” ágat képviseli. Ez az elnevezés abból adódik, hogy a szaúdi királyi családot és általánosan az autoritást elfogadják, és ezek tiszteletét szinte a vallás alaptézisének tekintik a követők. Alapvetően agresszívabb retorikát alkalmaz, és buzdítja híveit a különböző akciókra a szellemi vezetők által kijelölt ellenséggel szemben. Ez az ideológia vonzó a szélsőséges gondolkozóknak is, mivel más irányzatokat követő muszlimok ellen is szót emel, mint például a Muszlim Testvériség és a politikai szalafisták. A szalafizmus radikális , Rabee al-Madkhali által közvetített tanait követő muszlimok, az LNH kötelékén belül brigádokba szerveződve kimagasló pozíciókat töltenek be.

Szerepük a konfliktusban és Líbia életében

A madkhalisták a 2014 óta tartó második líbiai polgárháborúban mindkét oldalon képviseltetik magukat. Bár szellemi vezetőjük kinyilatkoztatásai (fatvák) eredményeként nagyobb számban állnak Haftár, mintsem a Nemzeti Megállapodás Kormánya (GNA) mellett. Ezekben a fatvákban Madkhali bátorította híveit, hogy csatlakozzanak Haftár erőihez. Azóta is igyekeznek jelenlétüket növelni a felsőbb katonai vezetésben és a vallási intézetekben, mind a nyugati és a keleti térfélen.
Aggodalomra ad okot az az antidemokratikus és dogmákhoz ragaszkodó látásmód, amit megjelenítenek a madkhalisták. Befolyásuk a vallási intézményekben lehetőséget nyújt számukra, hogy a saría bevezetése felé tett lépéseket megtegyék.
Mára egyértelművé vált, hogy a madkhalisták  eltávolodtak a kvietista , a politikától távolmaradó szemlélettől, céljaik ennél már távolabb mutatnak. Prioritást képez számukra a vallási szféra feletti dominancia. Különös tekintettel a nyugati régióban , ahol a Haftár uralta régióval szemben ezeket a posztokat 2018-ig csak  ideológiai riválisaik töltötték be, akik,  a líbiai tradíciókhoz szorosabban kötődő szunnita iszlámot hirdették. A vallás feletti teljes uralom legfőbb sajátossága a mecsetek ellenőrzése és az ottani indoktrináció. A médiát felhasználva pedig szélesebb köröket tudnak elérni a propaganda módszerével. Hasonlóan hittestvéreikhez, a Fájez esz-Szarrádzs vezette országrészben is tevékenyek a madkhalisták. A vallási ügyekért felelős intézmény (Awqaf) élére Szarrádzs 2018-ban kinevezte Mohamed Abbanit, aki közel áll madkhalista körökhöz. Ugyanebben az évben a helyi szúfi közösség nem tarthatta meg a maulid ünnepét madkhalista nyomásra. Abbani engedélyezte, hogy új madkhalista prédikátorok tarthassanak szertartásokat a korábbi, konszolidáltabb vallást tanítók helyett szerte a nyugati régióban.
A vallási befolyáson túl a kultúra forrásait is megszabják az LNA biztonsági erői, mint egyfajta „morális rendőrség „. 2017 januárjában egy Egyiptomból érkező könyvszállítmányt foglaltak le al-Marj városában. A könyvek terjesztését akadályozzák, mert iszlámellenesnek és pornográfnak tartották az írásokat. A rakomány többek között Freidrich Nietzsche, Paulo Coelho  és Naguib Mahfouz műveit tartalmazta.
A nemi alapon történő szegregációt és a nők szabad mozgásának korlátozását szorgalmazzák. Abdelrazeq al-Naduri a LNA vezérkari főnöke 2019-ban pár napra bevezette, hogy a 60 év alatti nők kísérő nélkül nem mehettek az utcára. Ezt pár nap múlva vissza is vonta a közfelháborodás hatására.
A líbiai társadalom és a konfliktus miatt érintett országok számára is riasztó, hogy a vallási csoport kész együttműködni kétes hátterű paramilitáris alakulatokkal mindkét oldalon. Ez a tény a nyugati térségben rendfenntartó tevékenységük során megszerzett bizalmat is lerombolja.
Pozitívumként lehet tekinteni az Iszlám Állam elleni harcban nyújtott segítségüket, és a dzsihadista szervezetek nyílt elítélését. Ezzel szemben a Muszlim Testvériség elleni agresszív fellépésük, valamint a vallási kisebbségek elnyomása beárnyékolja ezt a képet.
A vallási vezetők sokszor uszítják követőiket az ENSZ által elismert Fájez esz-Szarrádzs kormánya ellen. Éppen ezért veszélyforrásként lehet tekinteni a nyugati kormányerőkben szolgáló madkhalistákra , hiszen bármikor oldalt válthatnak.
Erre jó példa a stratégiailag fontos Szurt város bevétele, ahol a helyi madkhalista milíciák és a Kadhadhfa törzs (ahonnan a korábbi diktátor Moammer Kadhafi is származott) átállt Haftár oldalára. A törzsi meghatározottság napjainkban is jelen van a Líbiában, még ha városi környezetben is.

Szúfi szentély lerombolása (Forrás: STR/ EPA/ Landov)

Vallási tisztogatás
A madkhalisták fellépése a vallási kisebbségekkel szemben leginkább a szúfizmus, ami az iszlám egy ezoterikus megközelítése (a misztériumokra, hiedelmekre épül) és a kereszténység hívői ellen elkövetett bűncselekményekben érhető tetten. A líbiai amerikai nagykövetség 2018-as jelentése alapján a madkhalista szalafisták részt vettek keresztények bántalmazásában. Több alkalommal romboltak le szúfista szentélyeket Tripoliban, Bengáziban és az ország több pontján. Ezek szinte mindegyike történelmi emlékhely is volt. A szúfista templomokkal, kegyeleti helyekkel szembeni vandalizmus nem új keletű az országban. Más csoportok is, mint az al- Sharia vagy az ISIS is követtek el vallási indíttatású rongálást. Ezeket az UNESCO is elítélte.

Salman bin Abdulaziz találkozója Hatftárral (Forrás: Courtesy of Saudi Royal Court/Handout via Reuters)

Nemzetközi vonatkozások

A nagyhatalmi befolyás a vallási vonatkozásban is megjelenik. Mint köztudott, Madkhalinak jelentős kapcsolatai vannak a szaúdi királyi családdal. Ez a kapcsolat szolgál az érdekérvényesítés egyik eszközeként, amellett, hogy Rijád jelentős pénzösszeggel is támogatta Haftárt még 2019 áprilisában. Gyakori vád Madhkalival szemben, hogy a szaúdi rezsim által meghatározott forgatókönyvet igyekszik keresztülvinni a líbiai hívőkön keresztül, ahogy azok egyre nagyobb befolyást igyekeznek kiépíteni az állam felett. Ezen agenda egyik fő eleme a Muszlim Testvériséghez hasonló politikai iszlámot követő körök felszámolása és meggyengítése. A szaúdihoz hasonló hatalmi berendezkedés kialakítása az arab országokban ugyancsak érdeke a királyságnak.
Egy másik szereplő a konfliktus színpadán a Nemzetközi Büntetőbíróság. A nemzetközi szervezet a háborús bűnösök elítélésével foglalkozik. 2017. augusztus 15-én és 2018. július 4-én adtak ki letartóztatási parancsot Mahmoud Al-Werfalli ellen, aki csoportos kivégzéseket hajtott végre Bengáziban és környékén, amiket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa fedett fel.
Werfalli a különleges erők al-Saiqa nevű dandárjának parancsnoka, ami az egyik leginkább a madkahlisták által befolyásolt egység. Ez az alakulat vett részt az Bengáziért folytatott „Operation Dignity” elnevezésű hadműveletben.  A letartóztatási parancsot követően a LNA közleménye szerint őrizetbe vették, és eljárást is kezdeményeztek ellene. Azonban pár nap múlva Haftár szabadlábra helyezte és alezredessé léptette elő.

Haftár és Werfalli (Forrás: Screengrab)

Líbia a jövőben
A madkhalisták jelenléte egy további dimenziót ad a sok összetevőből álló líbiai polgárháborúnak. Szerepük a felülreprezentáltságuk miatt meghatározhatja az ország jövőjét. Egy olyan irányzatot ismerhettünk meg, amely saját érdekei mentén építi ki hatalmát és befolyását a párhuzamosan létező állami szervekben. A csoport így teszi függővé mindkét oldalt a mozgalomtól. Léteznek ugyan mérsékeltebb képviselői is az eszmének, de mindent figyelembe véve nem lehet konstruktívnak nevezni őket, ha az ország demokratizálásáról van szó. Külső szereplők befolyása alatt állnak, akik közvetett módon igyekeznek érdekeiket megjeleníteni. Nézeteik hátráltatják az állam szekularizálását, beleértve a hadsereget is, ahol a professzionizmus szem előtt tartása lenne a fő cél és nem a vallási hovatartozás. A társadalom demokratikus gondolkodása nem tud kialakulni, ha a legalapvetőbb jogokat, mint a vallásszabadság és egyenlőség nem tarják tiszteletben. Haftar tábornok egy olyan fegyvert tart, ami visszafelé is elsülhet. Semmi sem biztosítja, hogy a madkhalisták nem radikalizálódhatnak tovább, és csatlakozhatnak más szélsőséges szervezetekhez. Jövőbeli hatalmát is veszélyeztetik, mivel a törzsek függetlenségüket féltve nem hajlandók alávetni magukat a madkhalista önkénynek. Féltik hatalmukat a városokban és a saját övezeteikben. A tábornok esetleges eltűnésével egy olyan hatalmi vákuum alakulhat ki, amiben a  madkhalisták egy egységes mozgalomként magukhoz ragadhatják a kezdeményezést, ezzel is kétségessé téve egy stabil és egységes Líbia jövőképét.

Werfalli által elkövetett kivégzés (Forrás: Screengrab/ Twitter)

Írta: Kovács Ádám

Források:

Libya: Are Haftar’s forces harbouring ‘the new ISIL’?: https://www.aljazeera.com/news/2020/02/libya-haftars-forces-harbouring-the-isil-200226133944416.html

Analysis- Libya and the salafi pawns in the game: https://www.aa.com.tr/en/africa/analysis-libya-and-the-salafi-pawns-in-the-game/1697641

Adressing the rise of Libya’s madkhali salafis: https://www.crisisgroup.org/middle-east-north-africa/north-africa/libya/addressing-rise-libyas-madkhali-salafis

Salafism: https://oxfordre.com/religion/view/10.1093/acrefore/9780199340378.001.0001/acrefore-9780199340378-e-255

Military Prosecutor under Haftar’s command refuses to surrender Al-Werfalli to ICC:

https://www.libyaobserver.ly/news/military-prosecutor-under-haftars-command-refuses-surrender-al-werfalli-icc

Libya: New Wave of Attacks Against Sufi Sites:

https://www.refworld.org/docid/5a2907e44.html

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte kétezer, illegálisan forgalmazott és hiányosan dokumentált gyümölcsfaoltvány megsemmisítését az internetes hirdetések nyomán végzett ellenőrzések során – közölte a Nébih.

Mint írják, a járványhelyzet miatt a piacokról és vásárokról kiszorult szaporítóanyag-árusok közül sokan az interneten folytatják tevékenységüket, ezért a Nébih szakemberei fokozottan vizsgálják az e fórumokon megjelenő hirdetéseket. A hivatal munkatársai a múlt héten az internetes felderítéseket követően két helyszínen tartottak ellenőrzést Heves és Csongrád megyében, amelyek nyomán kétezer gyümölcsfaoltvány megsemmisítését rendelték el.

A szaporítóanyagok többségén mindkét helyen csupán színes képek ábrázolták az értékesíteni kívánt fajtát. Ráadásul, a növények állapota sem volt megfelelő, elenyésző gyökérmennyiséggel, a tűző napon, esetenként kivirágozva várták a vásárlókat. Emellett az eladó nem rendelkezett növényegészségügyi regisztrációs számmal, hiányzott a növények származását igazoló dokumentum és az egyedi (növényenkénti) hatósági címke is.

A gyümölcsfaoltványok bizalmi termékek, így nagyon fontos, hogy mindenki ellenőrzött, megbízható helyről vásároljon, mert csak így juthat garantáltan fajtaazonos, életképes szaporítóanyaghoz – figyelmeztet a Nébih. A hivatal azt kéri, ha valaki olyan szaporítóanyag-árusításról szerez tudomást, amely nem az előírásoknak megfelelően történik, netán megkárosítják egy ilyen vásárlás során, jelezze észrevételét a szgy-szap@nebih.gov.hu email címen.

Őrizetbe vettek egy 18 éves tanulót a hatóságok a szibériai Tyumeny megyében, aki egy iskola ellen szándékozott fegyveres támadást elkövetni – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.

Az FSZB szerint a gyanúsítottól, aki azt tervezte, hogy a hónap folyamán hajtja végre a támadást, egy vadászpuskát, lőszert, két vadászkést, ammónium-nitrátot, kommunikációs eszközöket és az internetről letöltött bombakészítési útmutatókat foglaltak le. A bűncselekmény elkövetésének szándékát mind az őrizetbe vett tizenéves, mind szemtanúk megerősítették.

Legutóbb múlt csütörtökön, az ugyancsak szibériai Krasznojarszkban fogtak el egy iskolai ámokfutásra készülő, 2006-os születésű fiatalt. Tőle egy lefűrészelt csövű vadászpuskát, lőszert és több saját készítésű csőbombát vettek el. A naplójában megtalálták a jövő héten végrehajtani tervezett támadás tervét.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára április 10-én az Uráli Szövetségi Körzet vezetőivel folytatott videokonferencián kijelentette, hogy a biztonsági szervek egyedül abban a régióban három iskolai ámokfutást akadályoztak meg 2019 folyamán. Beszámolója szerint a kamaszok arra készültek, hogy fegyverrel és saját készítésű bombákkal támadjanak osztálytársaikra és tanáraikra.

“A fiatalkorúak deviáns magatartásához hozzájárul a kábítószer-fogyasztásnak, az öngyilkosságnak és a bűnözői szubkultúrának a közösségi médiában zajló propagálása” – mondta Patrusev.

Mint mondta a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a “Columbine” iránt. A tisztségviselő, aki korábban volt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója is, ezzel a Colorado állambeli Columbine (Egyesült Államok) középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

Patrusev arról is szólt, hogy felerősödött az Oroszország elleni “információs agresszió”, amelynek célja a radikális eszmék és a terrorizmus dicsőítése és a társadalom szétszakítása. Elismerte, hogy a vagyoni rétegződés, a korrupció, az igazságtalanság, az életszínvonal-csökkenés és a munkanélküliség növeli az elégedetlenséget a fiatalok körében. Szavai szerint az államnak ezzel kapcsolatban nemcsak a korosztály megvédése a feladata, hanem erkölcsi értékrendjének alakítása is.

Az FSZB március 23-án is egy iskolai ámokfutást megakadályozásáról számolt be. Akkor a szolgálat a távol-keleti Szahalin szigetén vett őrizetbe egy 2002-es és egy 2003-as születésű tanulót, akiket azzal is megvádoltak, hogy terrorizmusra, valamint tömeggyilkosságra és öngyilkosság elkövetésére buzdítottak az interneten. Akkor egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert, hozzá való lőszert, egy ipari detonátort, feltételezhetően házi készítésű robbanószerkezeteket, robbanóanyagokat, kommunikációs eszközöket és egy naplót foglaltak le, benne az iskola elleni fegyveres támadás tervével.

Február 26-án a Volga-parti Szaratovban két 2005-ös születésű fiút vettek őrizetbe, akik beismerték, hogy mintegy negyven ember meggyilkolására készültek egy iskolában. Az FSZB szerint mindketten tömeggyilkos ideológiákat propagáló internetes csoportok tagjai voltak.

Egy héttel korábban az FSZB a Krím-félszigeti Kercs városából számolt be két tizenéves őrizetbe vételéről, akik oktatási intézményekben készültek “terrorcselekményeket” elkövetni. A fiúk szélsőséges ideológiáknak és annak a Vlagyiszlav Roszljakovnak a követői voltak, aki 2018 októberében egy kercsi műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet lőtt agyon. A támadó, aki a helyszínen öngyilkosságot követett el, 18 éves volt.

A februárban elfogott két kercsi gyanúsított lakóhelyén roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű robbanószerkezeteket és előállításukra alkalmas anyagokat foglaltak le. Az FSZB szerint a pokolgépek hatását háziállatokon próbálták ki. A szolgálat közölte akkor, hogy az egyik gyanúsítottal 2018 novemberében “megelőző beszélgetést” folytattak le, miután a közösségi médiában a Roszljakov ámokfutását helyeslő kijelentéseket posztolt. Ez azonban hatástalan maradt, mert a fiú belépett egy internetes neonáci csoportba, amelynek előzőleg Roszljakov is tagja volt.

A Moszkvában bevezetett digitális forgalomellenőrzési rendszer egész Oroszországra való kiterjesztésére tett javaslatot szerdán Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere, aki egyben a kormány járványellenes koordinációs tanácsának is alelnöke.

Szobjanyin egy, az oroszországi régiók vezetőinek részvételével megtartott videotanácskozáson rámutatott, hogy a rendszer országossá tétele lehetővé tenné az emberek régiók közötti mozgásának ellenőrzését a forgalom korlátozása nélkül. Rámutatott, hogy az önizoláció és a vírus terjedésének megakadályozás szempontjából fontos modell a légi, a vasúti és a távolsági autóbuszközlekedésben is alkalmazható.

Moszkva szerdán tért át a városi közlekedésben április 15-e óta megkövetelt digitális forgalmi engedélyek automatikus ellenőrzésére. A legalább május 1-jéig hatályos szabályozás értelmében a fővárosi közösségi közlekedés kizárólag az előzetes kódigénylésben megjelölt sorszámú bérletkártyával vagy szociális igazolvánnyal vehető igénybe. A személyhez nem kötött, egyszer használatos vonaljegyek érvényességét felfüggesztették.

A gépkocsiforgalomból térfigyelő kamerák szűrik ki azokat az autókat, amelyek rendszámához üzemeltetőik nem szereztek be előzetesen digitális közlekedési engedélyt. Kódot kell igényelniük a kerékpáron vagy más, rendszám nélküli kerekes járművön, sőt, a taxival közlekedőknek is. Aki ezt elmulasztja, arra bírságot szabnak ki.

A Rosszija 24 hírtelevízió nap közben arról számolt be, hogy a nap folyamán Moszkvában tizenőt olyan gépkocsivezetőt tartóztattak fel és szállítottak mentővel kórházba, akinek koronavírus-fertőzés vagy annak gyanúja miatt házi karanténban kellett volna tartózkodnia. A járványellenes védekezés fővárosi operatív törzse közölte, hogy az automatizált kontrollra való áttérés nem okozott fennakadást. Bérletükhöz 1,7 millióan, autójukhoz pedig több mint hárommillióan igényeltek előzetesen kódot.

Az önizoláció szabályainak megsértése miatt a nap folyamán a moszkvai rendőrök az elmúlt nap alatt csaknem 1400, a fokozott készültség bevezetése óta pedig több mint 20 ezer jegyzőkönyvet vettek fel a fővárosban. Az arcfelismerő rendszerrel összekötött térfigyelő kamerák egy nap alatt 48 Covid-beteget vagy velük egy háztartásban élő embert azonosított a fővárosban, akiket megbírságoltak és egészségügyi megfigyelő központokba szállítottak.

Az előírások betartását 13 ezer rendőr, háromezer nemzeti gárdista és ezer önkéntes járőr felügyeli.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Covid-19-fertőzés jelentős nemzetközi konfliktusokhoz vezethet, mert a világ befolyási központjai között kiéleződött a küzdelem jövőbeni vezető szerepért.

“Sajnos, a koronavírus nemcsak hogy nem simította el, hanem inkább felerősítette és felgyorsította ezt a folyamatot. Elmélyül a megosztottság, amely nagy nemzetközi potenciális konfliktusok létrejöttéhez, a nagyhatalmak közötti összeütközéshez vezethet” – mondta a diplomata.

Szavai szerint a világban továbbra is fennáll a nukleáris háború kockázata. Rjabkov elmondta, hogy előkészületek folynak az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja videokonferencia keretében tartandó csúcstalálkozójának megrendezésére. Az esemény időpontját nem árulta el, témájaként a világjárványt nevezte meg

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivője közölte, hogy a Kreml nem mondott le az alkotmánymódosításról szóló országos szavazás megrendezéséről, amelyre az eredeti tervek szerint szerdán kellett volna sort keríteni. Mint mondta, a voksolás új időpontjáról vannak már elképzelések, de ezeket nem kívánta megosztani.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerdán közölt felmérése szerint a részvételi szándék hetven százalékos.