Biztonságpolitika

A tájékoztatás szerint a középkorú férfi április 19-én szabadult egy korábbi, pénzbüntetést átváltoztató szabadságvesztéséből. Otthonába érve, értesítette a mentőszolgálatot, hogy a koronavírus tüneteit észleli magán, ezért aznap beszállították Szolnokra, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet COVID19-részlegére. Itt trágár módon szidalmazta a magyar egészségügyet és a kórházi dolgozókat, kivizsgálása befejezése előtt távozni akart, majd amikor visszatartották, megpróbálta megütni az egyik kórházi dolgozót.

Az ügyészség tudomásul vette a végzést. A gyanúsított és védője elsődlegesen szabadlábra helyezés, másodsorban enyhébb kényszerintézkedés elrendelése érdekében fellebbezett, így erről a másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék dönt majd.

Az ügyben a Szolnoki Rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt nyomoz.

A Fővárosi Főügyészség csütörtökön azt közölte, hogy a páros egyik tagja, egy 23 éves férfi Hollandiában nagykereskedelmi mennyiségű marihuánát és extasy tablettát szerzett be. Ezután rávette 22 éves ismerősét, hogy utazzon vele Magyarországra és segítsen értékesíteni a kábítószert Budapesten, a Sziget Fesztiválon. A vádlottak a marihuánából kész cigarettákat sodortak, amelyeket műanyag fiolákba és tasakokba csomagoltak, miként a tablettákat is. Több ezer színes árlistát is nyomtattak, amelyen feltüntették a 23 éves férfi telefonszámát.

A két holland állampolgár tavaly augusztus 4-én érkezett a Szigetre. A drogot a 22 éves férfi sátrában és a központi értékmegőrzőben helyezték el. Megkezdték a kereskedést, de a fesztivál biztonsági szolgálata hamarosan felfigyelt a tevékenységükre, amelyet félbeszakított és értesítette a rendőrséget. A lefoglalt kábítószer a jelentős mennyiség alsó határát több mint ötvenszeresen haladta meg – hangsúlyozta a főügyészség. A két férfi ellen társtettesként, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség arra az esetre, ha a letartóztatásban lévő vádlottak beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje az egyik férfit tíz, a másikat nyolc év fegyházra, és ugyanennyi időre utasítsa ki őket Magyarország területéről. A bűncselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető – jelezték.

Kiss Róbert elmondta: folytatódik az elrendelt és érvényben lévő hatósági házi karanténok számának csökkenése. Az elmúlt 24 órában 536 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 10 942 van érvényben. Az elmúlt 24 órában 18 esetben tapasztalták a hatósági karantén szabályainak megsértését, március 12. óta ezek száma 1199. Elmondta azt is, hogy a következő két hétvégére ismét felhatalmazást kapnak az önkormányzatok a kijárási korlátozás esetleges szigorítására. Hozzátette: május 3-ig hatályban maradnak a kijárási korlátozás szabályai.

A Magyar Közlönyben erről megjelenő kormányrendelet szerint az önkormányzatok a következő két hétvégén is rendeletben határozhatják meg településeiken a kijárási korlátozással kapcsolatos szigorúbb magatartási szabályokat – részletezte.

Szólt arról is, hogy csütörtök reggel 6 órától biztosított az ingázás a szerb-magyar határon, a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő magyar és szerb állampolgárok átjárhatnak a röszkei, a tompai és a hercegszántói átkelőn. Jelezte: péntektől megnyitják a Hegyeshalom II. közúti határátkelőt is az ingázók és a mezőgazdasági járművek átléptetésére, minden nap 7-10 és 17-20 óra között.

Az alezredes arra a kérdésre, hogy a nyugat-magyarországi Jánossomorja térségében miért torlaszolta el a rendőrség a határon átvezető földutakat, elmondta: a veszélyhelyzet kihirdetés után Magyarország visszaállította a határforgalom-ellenőrzést a schengeni belső határokon. Részben azért, hogy a tehergépjárművek ne jöhessenek be ellenőrzés nélkül – tette hozzá.

Nyugat-Magyarországon 78 közúti és két vasúti átkelő van, ebből – a határforgalom ellenőrzése mellett – hetet nyitva tartanak a személy- és teherforgalom számára, hatot pedig a személyforgalom biztosítására, a többit viszont fizikai határzárral lezárták. Az alezredes egyúttal a nyugati határ mellett élők türelmét kérte az intézkedés miatt, és kérte, a hozzájuk legközelebb eső másik határátkelőhelyet használják. Szólt arról is, hogy a teherforgalomban jelenleg Röszkén, a belépő forgalomban van kisebb várakozás.

Kiss beszámolt arról, hogy az elmúlt 24 órában 1134 esetben intézkedtek a kijárási korlátozás szabályainak megsértőivel szemben, ebből 483 figyelmeztetés volt, 350 helyszíni bírság és 301 feljelentés. Rémhírterjesztés miatt 70, közveszéllyel fenyegetés miatt 26, csalás miatt 80, járványügyi szabályszegés miatt 15 büntetőeljárás indult, és eddig ötven gyanúsítottat hallgattak ki.

Egy kérdésre válaszolva elmondta, Heves megyében járványügyi szabályszegés miatt nem rendeltek el büntetőeljárást, és nem kellett intézkedniük az üzletek nyitvatartására vonatkozó szabályok megsértése miatt sem. A hatósági házi karantén megsértése miatt a megyében négy embert figyelmeztettek, két helyszíni bírságot szabtak ki és hat feljelentést tettek, a kijárási korlátozás szabályainak megszegése miatt 417 esetben intézkedtek, ebből 115 figyelmeztetés, 95 helyszíni bírság, 207 feljelentés volt.

A munkaszüneti napon a megyei és fővárosi rendőr-főkapitányságokon, a rendőrkapitányságokon és a határrendészeti kirendeltségeken szünetel az ügyfélfogadás. A készenléti és közterületi szolgálatellátás ugyanakkor folyamatos, és a bejelentések felvétele is biztosított a rendőrkapitányságokon – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a járványhelyzetre tekintettel továbbra is kérik, hogy aki teheti, válassza az elektronikus ügyintézést. Kormányhatározat alapján 1992 óta Szent György napja, április 24. a rendőrség napja.

A főváros vezetése már korábban döntött arról, hogy április 27-től csak kendővel, maszkkal vagy sállal eltakart arccal lehet majd utazni a tömegközlekedés járatain. A fővárosi operatív törzs kedd döntött arról, hogy a budapestiek felé tett együttműködési kérésüket kiterjesztik. A döntéseiket az a cél vezeti, hogy megfékezzék a járvány terjedését. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy zárt térben veszélyes, ha nem takarjuk el az arcunkat, ezért lesz kötelező kendő, sál vagy maszk viselése – mondta.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleményében tudatta, hogy a héten, és az elrendelését követő első napokban a BKK munkatársai hatvanezer egészségügyi maszkot osztanak szét ingyenesen több kiemelt fővárosi csomópontban.

Miskolcon is kötelező lesz a maszk, vagy valamilyen más, a szájat takaró ruhadarab, sál, kendő viselése a tömegközlekedési eszközökön csütörtök reggeltől – közölte a polgármesteri hivatal. Tájékoztatásuk szerint a szabályozás betartását a tömegközlekedési eszközökön a városi közlekedési cég ellenőrei segítik, ellenőrzik, illetve felhívják a figyelmet az intézkedés fontosságára. Az ellenőrök egyelőre nem szankcionálják a maszk hiányát.

A közlemény szerint a Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért saját erőinek és kritikus képességeinek megóvása mellett – az operatív törzs feladatszabása alapján – továbbra is minden rendelkezésre álló képességgel segíti a védekezést a kialakult járványügyi helyzetben. Céljuk, hogy az ország lakosai a lehető legtöbb és legszélesebb körű segítséget kapják meg. Ezért vesznek részt a katonák már a kezdetektől minden rendelkezésre álló képességgel a koronavírus járvány magyarországi terjedésének megfékezése érdekében végzett feladatokban.

Emlékeztettek, az országos tisztifőorvos április 12-én rendelte el a fővárosban a Pesti úti Idősek Otthona fertőtlenítését, amelyet az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj speciálisan képzett katonái végeztek el. Az öt napig tartó fertőtlenítésre egy huszonöt katonából álló, úgynevezett biológiai mentesítő csoport érkezett kézi eszközökkel, és anyagokkal a különböző fertőtlenítési és mentesítési feladatot ellátására.

Az operatív törzs döntése alapján a népegészségügyi szakemberek országosan felmérték az idősotthonok körében a koronavírus elleni fertőtlenítés szükségszerűségét, és a Magyar Honvédség képességeinek felhasználásával szerdán kezdetét vette több száz intézmény térítésmentes fertőtlenítése. A felmérések során az intézményvezetőket szakemberek keresik fel, akik nyilatkoznak arról, hogy igénylik-e a katonák segítségét. A fertőtlenítés főbb területei az intézmények bejáratai, külső területei és a közös helyiségek. A Magyar Honvédség mentesítésben résztvevő katonái garantálják a feladat hatékony és gyors végrehajtását, a legkisebb kellemetlenséget okozva ezzel az idős embereknek. Az ő érdekeik, biztonságuk és méltóságuk szem előtt tartása mellett kiemelten figyelnek az intézményvezető által meghatározott szakmai szempontokra, és az intézmény lehetőségeire.

A fertőtlenítést minden intézményben a vezető igényeinek megfelelően és az általa meghatározott területeken, helyiségekben hajtják végre. A fertőtlenítést a székesfehérvári vegyivédelmi zászlóalj állománya, valamint az általuk felkészített, és a jelen feladatra speciálisan kiképzett közel hétszáz szerződéses és tartalékos katona végzi. A feladatba bevont katonák felkészültek a kézi, valamint a gépekkel történő mentesítésre, fertőtlenítésre is – áll a HM közleményében.

A védekezéshez használható termékek vámkezelése során speciális, gyorsan elvégezhető eljárást dolgozott ki a NAV azért, hogy a felszerelések és eszközök mihamarabb a védekezés frontvonalába, a kórházakhoz, egészségügyi intézményekhez kerülhessenek. A termékek jelentős hányada a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légi forgalmában érkezik Magyarországra. A NAV Repülőtéri Igazgatósága elvégzi a többségében vámmentes eljárásokat, majd a vámkezelt szállítmányok a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ raktárépületbe kerülnek. Tovább szállításukról az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakemberei döntenek.

A NAV a piacfelügyeleti hatóságok segítségével gondoskodik arról, hogy egészségre veszélyes termékek és eszközök véletlenül se kerülhessenek az egészségügyi ellátó rendszerbe. Az eddig érkezett termékek között nem volt a szabványtól eltérő vagy silány minőségű eszköz, a piacfelügyeleti hatóságok minősítése szerint a termékek minden esetben megfeleltek a jogszabályoknak. Valamennyi, speciálisan rövid idő alatt vámkezelt szállítmány az állami koordinációnak megfelelően elhagyhatta a központi elosztóraktárt.

A vád szerint a bűncselekmény-sorozat 2018 őszén kezdődött a településen, ahol az akkor még csak tizenhét éves elkövető rendszeresen csavargással töltötte a napjait, mivel – betöltve a tanköteles életkort – iskolába már nem járt, de nem is dolgozott. Szeptember 22-én délelőtt így vetődött el egy lakóházhoz, ahová hívatlanul bement, hogy cigarettát kérjen. A házban csupán három tíz év alatti gyermek tartózkodott, ezért a vádlott úgy döntött, hogy átkutatja az épületet, mivel nem tartott attól, hogy a kicsik képesek lesznek megakadályozni ezt. Rövid keresgélés után talált egy régi, de működőképes mobiltelefont, valamint egy csomag dohányt, melyeket magához vett, majd távozott a lakásból, válaszra sem méltatva a gyermekeket, akik kérdőre próbálták vonni őt a lopás miatt.

2019 júniusában a vádlott a belvárosban leszólított egy kiskorút, akitől aprópénzt kért. Kapott is százhúsz forintot, de ezt kevesellte, ezért megfenyegette a gyermeket, hogy ha nem ad neki nagyobb összeget, akkor úgy megveri, hogy haza sem tud menni. A sértett ennek hatására átadott még háromszáznyolcvan forintot. Ugyanebben az időszakban kifosztott az utcán egy tizenegy éves fiúcskát is, aki vesztére jól láthatóan szorongatott a kezében egy ötszáz forintos bankjegyet. Napokkal később – különböző időpontokban – a vádlott a közterületen több kiskorút is kirabolt, „leszurkálás”-sal fenyegetve áldozatait. Két további tizennégy év alatti személytől negyven, illetve száz forintot szerzett, miután esetükben verést helyezett kilátásba, ha nem tesznek eleget a követelésének. A fiú megpróbált pénzt tarhálni egy felnőtt férfitól is egy buszmegállóban, de a sértett nem ijedt meg tőle, inkább szó nélkül felszállt a buszra mikor a vádlott pofonokkal kezdte fenyegetni.

A Hevesi Járási Ügyészség többrendbeli rablás bűntettével, illetve annak kísérletével, valamint kifosztás bűntettével vádolja a jelenleg letartóztatásban lévő elkövetőt, akivel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a vádiratában. A fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetés szükséges mértékét – a vádlott beismerése esetén – az ügyészség négy év időtartamban jelölte meg.

Jeruzsálem mellett, a Maálé Adumim telepesváros felé vezető út Abu-Disznél található ellenőrző pontjánál egy fehér furgon hajtott megállás nélkül egy ott őrködő izraeli katonának, majd a sofőr kiugrott a járműből, és nekiesett az elgázolt őrnek. Több, szintén ott őrködő katona az áldozat segítségére sietett, és a merénylőt a helyszínen lelőtték. A furgont később átvizsgálták, és egy csőbombát találtak benne, amelyet a merénylő valószínűleg a többi katona felé akart dobni.

Az ollóval felsőtestén megszúrt, húsz év körüli katonát a mentők a jeruzsálemi Saáré Cedek kórházba szállították közepesen súlyos állapotban. A koronavírus-világjárvány kezdete óta a Ciszjordániában elkövetett terrortámadások száma jelentősen visszaesett, legutóbb február elején hajtottak végre tizenkét katona ellen gázolásos merényletet Jeruzsálemben.

Szanka Ferenc közölte, a férfit bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével gyanúsítják.

A megalapozott gyanú szerint 2018 júliusában – egy már tavaly május óta letartóztatásban élő testvérpár vezetésével – olyan bűnszervezet jött létre, amelynek tagjai jellemzően Szegeden és Hódmezőváráshelyen értékesítettek amfetamint, kokaint és marihuánát. A csoport tagja volt a most őrizetbe vett szegedi férfi is, akinek a vezetők által biztosított kábítószer továbbadása volt a feladata a fogyasztókat felhajtó társainak. A gyanúsított folyamatosan koordinálta a kábítószer beszerzését, terítését és értékesítését, valamint az abból származó bevételek elosztását.

A férfi társai lebukását követően saját beszerzési, értékesítési forrásokat kiépítve tovább folytatta tevékenységét, egészen hétfői elfogásáig.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt tett indítványt a férfi egy hónapos letartóztatásának elrendelésére – tudatta a csoportvezető ügyész.

Március óta zajlik a szúnyogok tenyészőhelyeinek felderítése. Entomológusok, vagyis rovartannal foglalkozó szakértők vizsgálják folyamatosan ezeket a területeket. Rendszeresen ellenőrzik a lárvák számát és fejlődési állapotukat. A száraz tavaszi időjárásnak köszönhetően és a folyók alacsony vízállása miatt nem alakultak ki ideiglenes tenyészőhelyek, így azokra a pontokra lehet koncentrálni, ahol a szúnyogok évről évre megjelennek.

A következő napokban a Kőrősöknél és egyes Tisza-holtágaknál, valamint azok környezetében lesznek kezelések, a gyérítéshez szükséges anyagokat légi úton juttatják ki. A Csepel-szigetnél földi módszerrel juttatják ki a biológiai készítményt. A lárvák ellen felhasznált készítmény egy baktérium által termelt speciális fehérjét tartalmaz, amely az alkalmazott dózisban csak a szúnyoglárvákra hat.

Azokat a területeket, ahol a szúnyogok kifejlődési helyét sűrű növényzet fedi, nem lehet megfelelő hatékonysággal repülőről permetezett folyadékkal kezelni, mert a fák lombján fennakadna a minimális mennyiségben kijuttatott szer, és nem jutna el a vízbe. Itt granulátumot alkalmaznak, amely könnyebben átjut a fák levelein és így a vízbe kerül. A granulátum a folyadékhoz hasonlóan ugyanazt a természetes baktérium által előállított fehérjét tartalmazza, mint a folyadék, csak a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, minden más élőlényre ártalmatlan.

Barsi 1939. december 13-án született Budapesten. Püspökladányban érettségizett 1959-ben. Egyetemi tanulmányait már a fővárosban kezdte meg. 1964-ben elméleti közgazdász diplomát szerzett.

1983-tól 1986-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője volt, ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt VI. Kerületi Pártbizottság első titkáraként dolgozott. 1989-től 1996-ig a Belügyminisztérium hivatásos állományában teljesített szolgálatot újságíróként, sajtószóvivőként. A szolgálat felső korhatárának elérésével nyugállományba vonult, de aktívan dolgozott tovább. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába 2001. március 1-jén került újságíróként. 2003. július 1-től töltötte be a Katasztrófavédelem magazin főszerkesztői munkakörét.

Kiemelkedő szerepe volt a katasztrófavédelem arculatának formálásában, a médiakapcsolatok kialakításában, a Katasztrófavédelem magazin megújításában, a szervezet munkájáról a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatásában. 2011. március 14-én vonult véglegesen nyugállományba.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke beszélgetésünk elején lexikonszerű definíció helyett egy találó megállapítással vázolta fel a logisztika gyakorlati hasznát és az üzleti életre, a konkurenciaharcra gyakorolt hatását. Szakmai körökben alapigazságnak számít, hogy ma már elsősorban nem a termékek előállítási árai versenyeznek egymással, hanem a célba juttatási költségek, a logisztikai költségek. Ebből következően egy alacsony áron gyártó, de drága szállítási eljárást választó cég biztosan versenyhátrányba kerül azzal szemben, amelyik magasabb gyártási költséggel dolgozik ugyan, de megtalálja az ideális logisztikai megoldást.

A fejlődés irányai
— Mitől lett ennyire felkapott tevékenység a logisztika?
— A legfőbb ok a piaci verseny élesedése. A világkereskedelem robbanásszerű bővülésével az utóbbi években minden korábbinál fontosabbá vált a teljes szállítási lánc költséghatékony felépítése. A szállított áruk struktúrája megváltozott, értéke lényegesen nagyobb, mint korábban. A globalizáció következtében nőtt az átlagos szállítási távolság. A gazdasági és politikai integrációk következtében a vámhatárok és egyéb politikai akadályok leépítése miatt intenzívebbé vált a kereskedelem. A logisztikai szemléletmód hatására a költségmegtakarítási lehetőségek maximális kihasználása és a termelési folyamatok vevőorientált minőségi színvonalának javítása alapkövetelménnyé vált. Egy elkészült termék gyártásának, a további feldolgozásokat végső szereplőkhöz szállításának, majd a kereskedőkhöz, esetleg közvetlenül a fogyasztókhoz való eljuttatásának összköltségét rengeteg apró és gyorsan változó tényező befolyásolja. Ezek optimális összehangolásától függ, hogy az adott termék vagy akár szolgáltatás mennyire piacképes, illetve mennyire lesz eredményes az árversenyben.

— Állandó módszerek vagy inkább a folyamatos fejlődés jellemzi a logisztikát?
— Világszerte óriási fejlődés érzékelhető a logisztikai iparban. Ezt a magyarországi piaci szereplők pontosan érzékelik, igyekeznek naprakészek, lenni, talán a kkv-szegmensben van lemaradás. A logisztika fiatal, alig harmincéves, folyamatosan és nagyon gyorsan fejlődő tudomány. A fejlődés sebességét alapvetően meghatározta, hogy a kezdetek óta alkalmazhatjuk a számítástechnika folyamatosan fejlődő eszközkészletét és az informatikai hálózatokat.

— Melyik területeken várható a legnagyobb fejlődés?
— A következő időszakban a legnagyobb előrelépésre a digitalizáció terén számíthatunk. Minden apró információ vagy esemény bináris adatokká konvertálható, így azonnal számítógépekkel feldolgozható és elemezhető. Horizontális és vertikális értékláncok integrációja, termékek és szolgáltatások digitalizációja, illetve digitális üzleti modellek és vevőkapcsolatok valósulnak meg és alakulnak át a következő években. Kialakul a fizikai tér és a virtuális tér fogalma, az érzékelésre, a kommunikációra és a beavatkozásra új eszközöket fogunk alkalmazni. Óriási adatmennyiségeket fogunk kezelni, és mesterségesintelligencia-szoftvereket kell rendszerbe állítanunk. Az elemzésekből különböző optimalizáló modellek felhasználásával jobb és olcsóbb termékeket lehet előállítani, költséghatékonyabban és gyorsabban lehet szállítani, így a vevők is magasabb minőséget kaphatnak, ugyanakkor a gyártó és a szállító által elérhető nyereségtartalom is nagyobb lehet. A digi­talizáció gyakorlati haszna abban is jelentkezik, hogy az aktuális feladatok elvégzéséhez szükséges adatok az informatikai hálózatok közvetítésével bárhol elérhetők, a helyhez kötött információk megjelenhetnek például egy targonca képernyőjén, egy logisztikai központban, a vezérigazgató mobiltelefonján vagy a kamion műszerfalának képernyőjén.

Beszállítók, időkapuk, módszerek
— Az árumozgatási folyamat is optimalizálható?
— A szállítás értelemszerűen a logisztikai folyamat szerves része, az árumozgatástól nem tudunk elvonatkoztatni, ugyanis a gyártásba beszállítók tömege juttatja el az alapanyagokat, részegységeket vagy félkész termékeket. A korszerű ellátási láncokban kétféle beszállítói metódus használatos: aki úgynevezett időkapura szállít, annak nagyobb mozgástere van, mivel a szállításnak egy megadott időintervallumon belül kell megtörténnie. Aki azonban közvetlenül a gyártósorra szállít, annak „just-in-time” kell megjelenni az adott helyen, ennél a megoldásnál nincs időbeli mozgástér, a megadott tételeknek percre pontosan kell érkezniük. Ezért is nagy jelentőségű a schengeni egyezmény, Európában ugyanis a gyártási folyamatok nagy része éppen arra van beállítva, hogy a határokon nem kell megállniuk a szállítmányoknak. Emlékezetes, hogy milyen komoly problémákat okozott, amikor a migránsok miatt lezárták a határokat, azzal ugyanis megszakították a „just-in-time” folyamatokat. Hasonlóan nagy gondokat okozott korábban például az izlandi tűzhányó kitörése, mert utána két hétig nem szállhattak fel abban a térségben repülőgépek, aminek következtében több európai országban gyártósorokat kellett leállítani. Akkor szembesült a szakma azzal, hogy milyen jelentősége van a légi úton érkező áruknak – a természeti jelenség következtében végül a készletezési politikán kellett változtatni.

— Mitől lesz ideális egy logisztikai folyamat?
— Ha a logisztika szemüvegén át vizsgálunk egy érték­áramot, egy szállítási vagy egy gyártási folyamatot, akkor bármely pillanatban kijelenthető, hogy ez most jó. De ha kis idő múlva újra megvizsgáljuk, akkor látjuk, hogy lehetne még jobban csinálni. A teljes logisztikai folyamat nagyrészt optimalizálás, célként talán azt is mondhatnám, hogy például a 99,9 százalékos vevői megelégedettség elérésére és folyamatos fenntartására irányul. Az optimális állapot eléréséhez nekünk két módszertan, a Lean és a Six Sigma keverékét kell előállítani, illetve arra kell törekedni. Röviden összefoglalva: a Lean a gyártásoptimalizálásban, illetve a folyamatokban alkalmazott karcsúsítást jelenti. Lényege, hogy a folyamatokban felfedezett értékeket növelni, a megtalált veszteségeket pedig csökkenteni kell. Cél az áramlás javítása a folyamat tevékenységei között. A másik hatásos optimalizálási eszköz a Six Sigma. Ez egy olyan statisztikai mérőszámon alapuló módszer, amelyet eredetileg szintén a gyártásoptimalizálásban használtak. Cél a tevékenységek javítása a folyamatban. Azt jelenti, hogy egymillió termékből, szolgáltatásból, információból, eseményből csak három vagy négy lehet hibás. Arra kell törekedni, hogy ezzel a pontossággal állítsunk elő terméket vagy kínáljunk szolgáltatást. Ha ezt a két módszert együtt tudjuk alkalmazni, akkor megvalósítható az a cél, hogy a vevőkiszolgálás a legmagasabb színvonalú legyen.

Kína előretörése és a magyar vonatkozások
— Hol várhatók a legnagyobb logisztikai fejlesztések és beruházások?
— Egyértelműen Kína gazdasági nyitása jelenti az egyik legerősebb motort. A hatalmas ország minden tekintetben robbanásszerűen fejlődött az utóbbi években, 2016-ban már az országok nominális GDP-listáján az Egyesült Államok után a második helyet foglalta el. A kínai gazdaság folyamatos terjeszkedésének jelenlegi programja a világ legnagyobb gazdasági innovációja, amelyben meghatározó szerepet kap a logisztika. A világgazdaság számára két programot dolgoztak ki: a Go global 2002-ben indult, ennek célja, hogy a kínai gazdaság liberalizálja a külföldi befektetéseit, minél több irányban nyithasson a világkereskedelem felé, és a kínai áruk bármely ország felé gyorsan és relatíve olcsón eljuttathatók legyenek. Kiderült, hogy ehhez nem volt elegendő szállítási csatorna, ezért indították 2013-ban a One Belt, One Road, azaz Egy övezet, egy út programot, amelyben Afrika, Délkelet-Ázsia és Európa felé jelölték ki a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési irányt. Ebben a projektben kiemelt helyen szerepel a szárazföldi szállítmányozás, azon belül a vasúthálózat fejlesztése az Iron Silk Road programmal, amelynek része a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és bővítése.

— Várható akkora növekedés a Kínával való kereskedelmünkben, hogy rövid időn belül megtérül a vasút-korszerűsítésre fordított összeg?
— A Kínába irányuló exportunk folyamatosan növekszik, az import pedig már régóta jelentős. De ebben az esetben nem csak Magyarországról van szó, egész Európa növekvő árumozgásra számít. Itt fontos kiemelni, hogy az európai térségben a centrális elhelyezkedés miatt Magyarország kifejezetten előnyös helyzetben van. A Kínából induló szállítási útvonal a következő: például a Sanghaj–Pireusz tranzitidő 23 nap, a Pireusz–Győr vagy Pireusz–Budapest tranzitidő négy nap, ahonnan továbbindulhatnak a konténerek mondjuk Lengyelországba. A Budapest–Belgrád vasútvonal bővítésével kapcsolatban egyébként nem volt túlságosan nagy mozgástér vagy választási lehetőség a döntés meghozatala előtt. Ha ugyanis Magyarország kimarad a One Belt, One Road projektből, akkor helyettünk több más ország örömmel szállt volna be a programba – mi pedig kimaradtunk volna az Európába vezető szállítási útvonalakból. A program indulásakor 57 ország csatlakozott, ma hetven ország vesz részt a fejlesztésekben. A kínai közép-kelet európai partnerségi programnak megfelelően 16 ország kapott szerepet Albániától Észtországig. A térség logisztikai irányító központja Rigába került, az pedig komoly eredmény, hogy Budapestet választották pénzügyi központnak, és a Bank of China regionális vezető szerepet kapott. Ennek az eredménye lehet, hogy a térségbe irányuló kínai működő tőke többsége Magyarországot választotta.

— Ezek a fejlesztések, beruházások adhatnak új feladatokat Magyarországnak? Teremthetnek új munkahelyeket például a biztonságtechnikai ágazatban?
— A növekvő árumozgás mindenképpen ad új feladatokat, akár technikai, akár humán oldalról nézzük a kérdést. A megrendelők részéről alapvető elvárás a szállítmányok nyomon követése, a „láthatóság”. Ma már a kamionok, vasúti kocsik és azon belül a kisebb egységek – például konténerek, nagyobb értékű egységrakományok, akár raklapok – műholdas nyomon követése technikai oldalról megoldott. Ez a terület tehát alapvetően technológiai és informatikai beruházást igényel, amit akár szolgáltatásként is igénybe lehet venni az erre szakosodott biztonsági cégtől. Az informatikával támogatott területeken alacsony az élőmunka-igény. A logisztikai központokban összegyűlt és mozgatott árukat azonban folyamatosan őrizni és ellenőrizni kell, ehhez meg kell teremteni a biztonságtechnikai feltételeket, de nem nélkülözhetjük az élő erős ellenőrzést. A növekvő áruforgalom, a növekvő árumozgatás igényli a szakmailag képzett élő erős biztonsági megoldások növelését is.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A tárcavezető a belgrádi Pink kereskedelmi televízióban beszélt arról, hogy a szükségállapot március 15-i kihirdetését követően meghozott rendelkezések értelmében a szerbiai migránsok kötelesek a befogadóközpontokban maradni, az új típusú koronavírus-járvány ideje alatt nem mozoghatnak szabadon az országban.

Mint mondta, a Szerbia húsz befogadóközpontjában elhelyezett 8800 migráns többsége elfogadta a rendelkezéseket, néhányan viszont a napokban megpróbáltak kitörni két központból is, a katonaság azonban időben reagált, senki nem sérült meg.

Aleksandar Vulin emlékeztetett arra, hogy a szükségállapot ideje alatt több intézményt is a hadsereg véd, ezek között vannak a befogadóközpontok is.

A migránsválság tetőpontján, 2015-ben mintegy egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is a része. A magyar határzár felállítását követően a migránsok inkább Horvátország felé próbáltak meg bejutni az Európai Unióba, ám egyebek mellett az új típusú koronavírus-járvány miatt a határokat szigorúbban őrzik, illetve lezárták, a korábban engedélyezett szabad mozgást pedig visszavonták, így azok, akik március közepe előtt érkeztek Szerbiába, már nem tudtak továbbmenni.

Szanka Ferenc közölte, a nőt tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolják.

A vádirat szerint a nő vezetői engedélye már csaknem egy éve lejárt, amikor az édesapja autóját vezetve 2018. március 8-án reggel Szegeden az egyik mellékutcából balra nagy ívben egy a főúton szabályosan közlekedő trolibusz elé kanyarodott. Bár a busz sofőrje vészfékezett, az ütközést nem lehetett elkerülni. A trolibuszon a sofőrön kívül mintegy húsz utas tartózkodott, akik közül az ütközés következtében öten orr-, láb-, kéz-, ujjtörést szenvedtek, heten – köztük a sofőr – könnyebben sérültek meg – tudatta a csoportvezető ügyész.

A közlemény szerint Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke, aki 2020 április 15-óta tölti be posztját erről azon a minapi megbeszélésen tájékoztatta Domokos Lászlót, az ÁSZ elnökét, amelyen megállapodtak a két szervezet együttműködésének szorosabbá tételéről.

Rigó a közlemény szerint kifejtette: az integritás, a közélet tisztasága olyan értékek, amelyeket a GVH-nak is mindenek felett biztosítania kell működésében, hiszen csak így garantálható, hogy beavatkozásai a torzítatlan verseny érvényesülését eredményezik a piacokon.

A közlemény emlékeztet arra: 2011 novemberében az ÁSZ kezdeményezésére jött létre az a nyilatkozat, amelyben a számvevőszék elnöke, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke, erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

A törvényszék gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélte el a nőt. A nő 2019. március 3-án délelőtt óvodáskorú gyermekét egyedül hagyta a harmadik emeleti társasházi lakásban, amikor vásárolni indult. A kislány a konyhába ment, az egyik székről felmászott az ablak alatti konvektorra, kinyitotta az ablak alsó, bukónyíló részét, amelyen előbb kidobta a párnáját, majd maga is kimászott és tíz méter magasról az épület előtti térkő burkolatra zuhant. Életveszélyes sérüléseket szenvedett, de a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhetően életben maradt.

Az ügyben 2020. március 17-én emelt vádat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség. A Szolnoki Törvényszék március 24-én tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hozott, amelyet az ügyészség tudomásul vett, a vádlott és védője sem kérték tárgyalás megtartását.



A tervek szerint minden hétvégén online mérethetik meg tudásukat a hazai karatésok mindaddig, amíg a járvány miatt nem lehet hagyományos versenyeket rendezni.

Az ötlet a szövetséggel évek óta szoros kapcsolatban álló karateprogramok.hu internetes oldal működtetőjétől származik – olvasható az MKSZ keddi közleményében. Gali Csaba – aki maga is karate edző, bíró és versenyszervező – hangsúlyozta, az aktív sportolóknak szinte elengedhetetlen a hétről hétre történő megmérettetés.

“Tudom, hogy a karateklubok már rengeteg helyen beindították az online edzéseket, de a versenyzőknek szükségük van a versenyérzet fenntartására. Ebben szeretnék nekik segíteni a lehetőségekhez mérten. Innen jött az online versenyzés ötlete, amit a hétvégén a gyakorlatban is kipróbáltunk, és minden flottul ment” – mondta. Emlékeztetett rá: karatéban két versenyszám létezik, a küzdelem és a formagyakorlat, amelyek közül utóbbiban az igazihoz közelítő versenyhelyzetet lehet online teremteni.

Az úttörő alkalmon gyermek, ifjúsági, kadet, junior és felnőtt korosztályokban lehetett indulni. A résztvevők a szabályoknak megfelelően karate ruhában mutatták be formagyakorlataikat, melyeket az MKSZ hivatalos bírói pontoztak. A különbség csupán annyi volt, hogy ki-ki otthonról végezte a maga tevékenységét: a versenyzők a szobájukban, a házuk kertjében vagy az edzőtermükben csinálták a katákat.

Huszonhárom sportoló vett részt a nyitányon, akik közül többen is értek már el szép sikereket rangos nemzetközi viadalokon. A versenyt követően több klub is kérte, hogy legyenek még ilyen alkalmak – számolt be róla a szervező.

“Miután a Magyar Karate Szakszövetség elnöke, Mészáros János is a támogatásáról biztosított, elhatároztuk, hogy minden hétvégén sor kerül hasonló eseményre. Természetesen itt a gyakorláson van a hangsúly, és az eredményeket senki nem veheti véresen komolyan, de azért, hogy mégiscsak legyen tét, a sorozat eredményei alapján ranglistát állítunk fel, a legvégén pedig majd díjazzuk az egyes kategóriák győzteseit” – tette hozzá Gali.

Két ember szerda délelőtt a II. kerületben ment el egy idős asszonyhoz – írták. A férfi az ajtóban szóval tartotta, levetette vele az arany gyűrűit, mondván, fertőtleníteni fogja az ékszereket, társa, egy fiatal nő pedig eközben átkutatta a lakást. A két tolvaj ezután a gyűrűkkel és a lopott pénzzel távozott. A nyomozók hamarosan, a közelben elfogták a feltételezett elkövetőket, a huszonhatéves budapesti R. Juliettát és rokonát, a húszéves, szintén budapesti R. Jánost, és megtalálták náluk az idős asszony pénzét, valamint arany ékszereit is.

Megállapították, hogy a gyanúsítottak az V., a XIII. és a XV. kerületben is követtek el hasonló bűncselekményeket. Önkormányzati dolgozónak adták ki magukat, így a koronavírus-járvány ürügyén beengedték őket a lakásokba. Egyikük elterelte a sértett figyelmét, amíg társa átkutatta a lakást. Három hét alatt négy idős asszonytól csaknem egymillió forint értékben loptak, a kár több mint fele megtérült.

R. Jánost és R. Juliettát többek között üzletszerűen elkövetett lopás és kifosztás bűntettével gyanúsítják; őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat – közölte a BRFK.

Megerősödő nemzetközi kapcsolatok
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2018-ban is nagy hangsúlyt helyezett nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Áprilisban egy osztrák delegáció ismerkedett meg a magyar katasztrófavédelem rendszerével, azt követően, hogy korábban már képzések, közös gyakorlatok során tapasztalatot szerezhettek az OKF-ról. Júniusban egy szlovén delegáció látogatott Budapestre: a ljubljanai tűzoltósági főfelügyelet vezetőiből, laktanyaparancsnokokból, régiós szervek vezetőiből álló küldöttségnek bemutatták a magyar katasztrófavédelem műveletirányítási rendszerét. Szintén júniusban a V4-országok katasztrófavédelmi vezetői Magyarországon tartották soros találkozójukat. Az ülés fókuszában a hatósági eszközökkel végzett megelőző tevékenység állt. Novemberben háromfős szlovák szakmai küldöttség tett látogatást a BM OKF-nál a Magyar–Szlovák Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság 19. ülésén. Az elmúlt évben immár 19. alkalommal rendeztek magyar–szlovén főigazgatói találkozót, ahol a két ország delegációi az előző találkozó óta végbement változásokról és az aktualitásokról egyeztettek.

Tűzvédelem: Ne gyújtsa! Gyűjtse!
A Biztonságpiac érdeklődésére az OKF-nál rámutattak: a 2015 márciusában hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapjaiban módosította a tűzvédelem hazai rendszerét. A korábbi tételes szabályozást felváltó OTSZ hatálybalépésével nőtt a beruházói, tervezői szabadság, könnyebbé, költséghatékonyabbá, rugalmasabbá vált még az építészetileg összetett épületek tervezése is, miközben az első helyen továbbra is a biztonság áll. A tervek szerint 2022-től az OTSZ-ben már csak az elvárt biztonsági szintet előíró követelmények szerepelnek, a megvalósításra választható alternatív, korszerű műszaki megoldások mindegyikét tűzvédelmi és műszaki irányelvek tartalmazzák majd. A további módosítások fő célja a követelmények és megoldások egyértelmű szétválasztása, vagyis az OTSZ-ben a megoldási lehetőségek aránya tovább csökken.
A BM OKF és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy konferenciával indította útjára tavaly szeptemberben a Ne gyújtsa! Gyűjtse! elnevezésű közös kampányát. A főigazgatóság tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert a háztartási hulladék kezelésének problémái és a nemritkán emberéleteket is követelő szén-monoxid-mérgezések és lakástüzek az eddigieknél is erőteljesebb fellépést sürgetnek.

Pályázatok nem csak önkénteseknek
A katasztrófavédelmi önkéntesek 2018-ban az előző évinél százmillióval több támogatást kaptak: hatszázmillió forintra a tűzoltó egyesületek, százmillió forintra pedig a mentő szervezetek pályázhattak. Most először az önkormányzati tűzoltóságok számára is megnyílt egy pályázat, összesen 225 millió forintra nyújthattak be igényt. A felszerelések között a tűzoltói beavatkozás alapeszközei, egyéni védőeszközök, szakfelszerelések mellett EDR-rádiók is találhatók, mindezek mellett több szervezet a különféle gépek, berendezések kezeléséhez szükséges vagy pályaalkalmassági vizsgákra, illetve műszaki, informatikai fejlesztésre nyert támogatást.

Jelentősen bővült az OKF gépjárműparkja
Tavaly decemberben több mint hárommilliárd forint értékben adtak át katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges járműveket a BM OKF-nál. Az összesen 83, különböző rendeltetésű gépkocsiból az ország összes megyéjébe, illetve a Gazdasági Ellátó Központhoz is került. Az ünnepélyes átadáson Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kiemelte: a katasztrófavédelem öt éve elkezdett technikai fejlesztései újabb mérföldkőhöz érkeztek. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében végrehajtott gépjárműfecskendő-beszerzés lezárult, ennek eredményeként már 108 korszerű tűzoltó gépjármű szolgál a tűzoltóságokon. A járműpark fejlesztése folytatódik, európai uniós források felhasználásával a katasztrófavédelem vízszállítókat szerez be: a már átadott tizenkettővel együtt 2019 végéig összesen tizenhat vízszállító kerül forgalomba. Ezenkívül a katasztrófavédelem az elektromobilitás elterjesztésének jegyében központi forrás felhasználásával több mint ötven elektromos járművet szerzett be, amelyek a hatósági és ellenőrzési feladatokat támogatják.

Iparbiztonság: a távmérőhálózat továbbfejlesztése
Az OKF 19 alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyipari üzem körzetében üzemeltet országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági (Monitoring és Lakossági Riasztó, MoLaRi) riasztórendszert. Korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki a rendszert. A tavaly elkezdődött fejlesztés a MoLaRi-rendszer további végpontokkal történő bővítését teszi lehetővé, emellett 11 üzemet érintően egy újabb, úgynevezett MoLaRi II-rendszer építhető ki. A projekt a tervek szerint 2021 végén fejeződik be.

Hálózati és információbiztonsági feladatok a katasztrófavédelemnél
A BM OKF feladat- és hatásköre 2018 májusában kibővült. A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016-os európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS irányelv) hazai jogrendbe történő átültetését, így az alapvető és bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos hatósági és eseménykezelési feladatokat a BM OKF látta el az év folyamán.

Polgári védelem: országos értékelő rendszer épül
A jövőben egységes elemző rendszer segíti a katasztrófák elleni felkészülést és védekezést. Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése. A projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, amely az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.
2018. február 2-án rövid látogatást tett Budapesten Monique Pariat, az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési és Humanitárius Főigazgatóságának vezetője, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnaggyal folytatott megbeszélése során egy új katasztrófahelyzet-kezelési eszköz kidolgozására tett javaslatot.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)