Biztonságpolitika

A maszkviselés szabályainak megsértése az elmúlt héten tíz esetben, összesen 172 perces vonatkésést okozott – közölte a MÁV-Start Zrt.

Mint írták, hiába kötelező maszkot viselni a vonatokon, az elmúlt héten tíz esetben kellett intézkednie jegyvizsgálónak azért, mert néhány utas nem viselte a védőeszközt, így többek között négy elővárosi vonalon – a pusztaszabolcsi, a szolnoki, az esztergomi és a váci vonalon is – félórás késést okozott “néhány utas figyelmetlensége vagy nemtörődömsége”. Egy balatoni vonaton pedig az utast figyelmeztette a vezető jegyvizsgáló a maszkhasználatra, mire az utas megütötte a vezető jegyvizsgálót, ezért rendőri intézkedés történt és a vasúttársaság feljelentést tett. A jegyvizsgálónak orvosi segítségre volt szüksége, a vonat emiatt nem közlekedett tovább – írták.

Kiemelték: ezekből az esetekből jól látható, hogy aki a felszólítás ellenére sem tartja be az előírásokat, nemcsak a maga és utastársai egészségét veszélyezteti, hanem felesleges, elkerülhető bosszúságot is okoz a vonaton közlekedőknek.

Hozzátették: a szeptember 18-án megjelent kormányrendelet értelmében szeptember 21-től a maszk használata már nemcsak a vonatokon, hanem azon állomási és megállóhelyi helyiségekben is kötelező, ahol az utas a felszállás előtt vagy után tartózkodik. Megjegyezték: ezek alapján kötelező a maszk használata a váróteremben, az aluljáróban, a zárt felüljáróban, a pénztárcsarnokban, valamint a budapesti fejpályaudvarok esetén a vágánycsarnokban.

A vasúttársaság a nyitott peronokon, továbbá a nyitott felüljárókon is javasolja mind saját, mind utastársaik egészségének védelmében a maszkhordást.

Kiemelték: a rendelet a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenkire vonatkozik, és a vasúttársaság minden olyan utasát kizárja az utazásból, aki nem a rendeletben előírt módon viseli az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

The post MÁV: egy hét alatt összesen 172 perces vonatkésés a maszkviselés hiánya miatt appeared first on .

Trócsányi László egyetemi tanárt, európai parlamenti képviselőt választotta új elnökévé az 1879-ben alapított Magyar Jogász Egylet.

A közleményükben azt írták: a testület “elsöprő többsége” a volt igazságügyi miniszterre voksolt az elektronikus szavazáson. Az új elnök az egylet feladatának nevezte, hogy a jog szolgálata érdekében összetartsa a magyar jogászokat – tették hozzá. Trócsányi a tagsághoz írt nyílt levelében Vladár Gábor egykori igazságügyi minisztert idézve úgy fogalmazott: “a jog arra szolgál, hogy az emberek élete jobb legyen általa”. “A jog az emberért van, a jogász pedig a jogért, ez identitásunk egyik alapköve” – írta Trócsányi.

Az elnöki tisztség a 79 éves Sárközy Tamás jogászprofesszor 2020 februári halálával üresedett meg.

The post Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet új elnöke appeared first on .

Csaknem kétszáz embert állítottak elő egy nemzetközi akció keretében, akik illegális termékekkel kereskedtek a darkneten, az internet különleges titkosító technológiákkal működő, főleg bűnözők által használt részén – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyi szervezet tájékoztatása szerint 197 bűnöző több tízezer illegális termékkel kereskedett. Több mint 6,5 millió dollárt foglaltak le készpénzben és különféle virtuális pénznemekben, mintegy ötszáz kilogramm kábítószer mellett többféle pszichoaktív anyagot vagy azokat tartalmazó gyógyszert koboztak el, valamint 64 lőfegyvert találtak.

Az Egyesült Államokban 121, Németországban 42, Hollandiában nyolc, az Egyesült Királyságban négy, Ausztriában három, Svédországban egy embert vettek őrizetbe, s számos vizsgálat továbbra is folyamatban van.

Az Europol rámutatott: az együttműködő országok hatóságainak műveletei nem pusztán az illegális piacterek megszüntetését célozzák, hanem megpróbálják felkutatni az illegális árukat kínáló, illetve az ilyen termékeket vásárló bűnözőket is.

The post Csaknem kétszáz, a darkneten illegális termékkel kereskedő bűnözőt állítottak elő appeared first on .

Orosz hackerek hajthattak végre informatikai támadást a németországi Düsseldorf egyetemi klinikája ellen – jelentette a Deutschlandfunk német közszolgálati rádió.

A beszámolók szerint az észak-rajna-vesztfáliai igazságügyi minisztérium a tartományi törvényhozás (Landtag) illetékes bizottságának megküldött jelentésében azt írta, hogy a szeptember 11-re virradóra végrehajtott támadásban a DoppelPaymer nevű kártékony szoftvert vetették be, amelyet régóta használnak Oroszországban működő hackercsoportok.

A nyomozás előzetes megállapításai alapján a támadás egy “globális zsarolószoftver-művelet” része volt, amelynek egyedüli célja a haszonszerzés, az ügynek nincs politikai vonatkozása.

A támadásban a düsseldorfi Heinrich Heine egyetem klinikáján használhatatlanná vált harminc szerver. Az informatikai rendszer összeomlása megzavarta a kórház működését. Ezért nem tudtak fogadni egy sürgős ellátásra szoruló beteget, akit a Düsseldorf melletti Wuppertalba kellett szállítani. A beteg meghalt. Az eset miatt elindítottak egy második nyomozást is, gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával. Az eljárásban tisztázni kell, hogy a páciens túlélési esélyei jobbak lettek volna-e, ha el tudták volna látni a düsseldorfi klinikán.

A támadók pénzt követeltek a szerverek működőképességének helyreállításáért. A rendőrség a zsarolólevélre válaszul közölte az ismeretlen elkövetőkkel, hogy műveletük minden bizonnyal célt tévesztett, hiszen egy kórház működését akadályozza. A támadók erre megadták a zsarolószoftver ártalmatlanításához szükséges kódokat. Azonban a informatikai rendszer még mindig nem állt helyre teljesen, így Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosának legnagyobb klinikáján továbbra sincs betegfelvétel a központi sürgősségi osztályon.

The post Orosz hackerek miatt halhatott megy egy német beteg appeared first on .

Mark David Chapman, John Lennon gyilkosa bocsánatot kért a néhai zenész özvegyétől, Yoko Onótól negyven évvel a halálos lövések eldördülése után – adta hírül a BBC News.

Chapman 1980. december 8-án este lőtte agyon John Lennont a házaspár New York-i otthona előtt. 1981-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és leghamarabb húsz év után kérhette feltételes szabadságra bocsátását. Múlt hónapban tizenegyedik alkalommal kérte feltételes szabadon engedését, de ismét megtagadták tőle. A férfi a New York állam nyugati részében fekvő Wende fegyházban raboskodik.

Az augusztus 19-én tartott meghallgatáson Chapman azt mondta, hogy “hírnevet” akart szerezni a 40 éves rocksztár megölésével, és hangoztatta, hogy halálbüntetést érdemelt volna. Hozzátette, hogy állandóan gondol “hitvány tettére” és elfogadja, hogy valószínűleg egész életét börtönben fogja tölteni.

“Csak meg akarom ismételni, hogy sajnálom az elkövetett bűncselekményt. Nincs mentségem. Saját hírnevemért tettem. Úgy vélem, hogy a legborzasztóbb bűncselekmény az, amelyet egy ártatlan ember ellen követnek el” – mondta a testület előtt.

“Nagyon híres volt. Nem a jelleme miatt öltem meg, vagy azért, amilyen ember volt. Egy családszerető ember volt. Egy ikon” – hangoztatta.

“Azért gyilkoltam meg, mert (Lennon) nagyon, nagyon, nagyon híres volt, és az egyetlen ok az volt, hogy én nagyon, nagyon, nagyon, nagyon szerettem volna hírnévre szert tenni, nagyon egoista voltam” – mondta.

“Ez egy borzasztóan önző cselekedet volt. Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam Onónak. Mindig erre gondolok” – tette hozzá.

2015-ben a japán képzőművész, aki minden egyes alkalommal küzdött Chapman szabadon engedése ellen, egy interjúben elmondta, abban a félelemben él, hogy kiengedik őt a börtönből.

“Amit egyszer megtett, megteheti ismét, más ellen fordulva. Ez lehetek én, lehet Sean (Lennon és Ono fia), lehet bárki” – mondta akkor.

Az augusztusi meghallgatás dokumentumait az AP amerikai hírügynökség szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

The post Yoko Onó nem bocsát meg appeared first on .

Törökország és Görögország kész tárgyalni a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók kutatásának kérdéséről – közölte az ankarai államfői hivatal, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök Angela Merkel német kancellárral és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével egyeztetett.

A közlemény szerint Erdogan a videokonferencián leszögezte, hogy kölcsönös lépésekre van szükség a feszültség csökkentése, a párbeszéd fenntartása érdekében, és jelezte, a tengerjogi tárgyalások felélénkítéséről szóló megállapodás előrehaladása szempontjából Athén lépései fontosak. Törökország mindig is a párbeszéd és a diplomácia jelentőségét hangsúlyozta, amiből még megannyi provokáció ellenére sem engedett – húzta alá, majd elismeréssel szólt Németország erőfeszítéseiről az Ankara és Athén közötti közvetítés terén.

Erdogan meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy regionális konferencia megrendezése minden érdekelt fél javát szolgálná, beleértve a ciprusi török lakosságét is. Kiemelte azt is: nincs kétsége afelől, hogy a vámuniót, a vízumliberalizációt, illetve a migrációs egyezményt érintő jóindulatú és konkrét lépések újból “pozitív mederbe tudják terelni” a török-uniós kapcsolatokat.

Az Európai Unió “egészséges” együttműködése Törökországgal hozzájárul a térség gondjainak megoldásához – húzta alá a török államfő, majd elégedettségét fejezte ki, amiért Merkel és Michel egy “pozitív napirend megteremtésén” fáradozik Ankara és Brüsszel között.

Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával próbafúrásokat végeznek a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az Európai Parlament múlt csütörtökön arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le “illegális fúrásait”, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyjon fel a “nacionalista háborúra uszító retorikával”. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

Ankara előzőleg visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója és később egy másik kutatóhajója küldetését is meghosszabbította október közepéig.

The post Törökország és Görögország kész tárgyalni a Földközi-tenger alatti energiahordozók kutatásáról appeared first on .

Gáz-riasztófegyverrel sebesített meg egy nő három embert Gyöngyösön – közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Soltész Bálint közölte: az 59 éves nő ellen a Gyöngyösi Rendőrkapitányság indított büntetőeljárást felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett miatt, fegyverét lefoglalták. A tájékoztatás szerint a gyanúsított szombat este, feltehetőleg a hangos zenét kifogásolva, veszett össze szomszédnőjével és két férfival.

A szóváltás hevében elővette engedéllyel tartott gáz-riasztófegyverét, és több lövést is leadott a szomszédokra, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek.

The post Perpatvar: egy csapásra, három sebesült appeared first on .

Az amerikai-kanadai határnál vasárnap este letartóztattak egy nőt, aki a gyanú szerint levélben küldött ricint a Fehér Házba — jelentette több amerikai médium is.

A nőt, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, a kanadai határon, a New York államban fekvő Buffalo mellett vették őrizetbe az amerikai határőrizeti szervek. Fegyverrel a kezében akart belépni az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok további részleteket egyelőre nem közöltek.

A ricint szombaton küldték levélben, s a postabélyegzőből kiderült, hogy Kanadában adták fel. A levél címzettje kifejezetten Donald Trump volt, de az NBC televízió értesülései szerint már a Fehér Házba küldött levelek és küldemények első ellenőrzésén fennakadt.

A kanadai rendőrség már szombattól szorosan együttműködött az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI). A ricin már kis mennyiségben is halált okozó méreg, amelynek nincs ellenszere.

Két évvel ezelőtt az amerikai haditengerészet egyik veteránját tartóztatták le ugyanilyen bűncselekményért. Az illető be is vallotta, hogy ricin tartalmú levelet küldött Trumpnak és az amerikai kormányzat több tagjának. A levelek akkor is fennakadtak az előzetes ellenőrzésen, így senkiben nem okoztak kárt. 2014-ben a déli Mississippi államban 25 év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, mert ricines levelet küldött Barack Obama akkori amerikai elnöknek.

The post Letartóztattak egy nőt, aki a gyanú szerint a ricint küldte a Fehér Házba appeared first on .

A koronavírus-járvány miatt az ügyészségre érkező papíralapú, illetve egyéb, nem elektronikus küldeményeket az esetleges fertőzésveszélyre tekintettel két napra úgynevezett iratkaranténba kell helyezni – áll az ügyészség közleményben.

Mint írták, szeptember kilencedikétől visszavonásig csak a kétnapos “iratkarantén” után lehet foglalkozni a további ügykezeléssel. Ezért azt kérik, hogy – lehetőség szerint – mindenki elektronikus úton forduljon az ügyészséghez. Az elektronikus ügyintézés lehetőségeiről és szabályairól az említett honlap E-ügyintézés menüpontjában lehet tájékozódni.

The post Iratkaranténba kerülnek az ügyészségen a papíralapú dokumentumok appeared first on .

Nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy férfit, aki ittasan egy villamosvezetőre támadt, majd üvegekkel dobált meg nigériai állampolgárokat tavaly novemberben Budapesten – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 35 éves férfi az esti órákban a 41-es villamoson ütni kezdte a jármű ablakát, megrángatta az egyik utast, majd mellkason lökte a villamosvezetőt, amikor az leszállította a járműről. A férfi még egyszer a villamos üvegébe ütött, majd felszállt a 17-es villamosra, ahol belekötött négy nigériai állampolgárba. Egyiküket fejen akarta ütni, egy másik sértett felé pedig üveget dobott, de a támadásokat elhárították.

A férfi a villamosról leszállva továbbra is erőszakos, garázda magatartást tanúsított, végül a rendőrök elfogták.

A Budapest XI. és XXII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, több rendbeli, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A bíróság a férfit egy rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt felmentette, de három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint ügyészi indítványra fenntartotta bűnügyi felügyeletét – olvasható a közleményben.

The post Üvegekkel dobálta a külföldieket, három éve van lehiggadni appeared first on .

Csak nemzetközi segítséggel nyerhetjük meg harcunkat, ezért kérünk minden országot, hogy szólaljanak fel a népünk védelmében. Hiszem, hogy Fehéroroszország fontos a világnak – jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető hétfőn Brüsszelben, David Sassolival, az Európai Parlament elnökével tartott közös sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus elmondta, hogy hazája mély politikai válságot él át, a fehéroroszok többsége immáron 44 napja harcol a szabadságért, az új jövőért, valamint a szabad és tisztességes választások kiírásáért.

“Mi próbáljuk kezelni a válsághelyzetet, de Lukasenka úr nem akar tárgyalni. Azzal fordulunk a nemzetközi közösségekhez, hogy ne ismerjék el Lukasenkát mint legitim vezetőjét Fehéroroszországnak, mert állampolgáraink szemében, ő nem az” – mondta.

David Sassoli parlamenti elnök emlékeztetett, hogy “ezreket kínoznak meg a hatóságok saját hazájukban már több mint két hónapja, csak azért mert szabadon akarnak választani”. Felszólította továbbá Minszket, hogy haladéktalanul engedje szabadon a fogvatartott tüntetőket, és kezdje meg a párbeszédet a koordinációs bizottsággal és a népképviselettel. Hozzátette: az Európai Parlament múlt hetén nagy többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely az emberi, politikai és polgári jogok tiszteletben tartására szólítja fel a Lukasenka rezsimet és támogatja a szankciók bevezetését az erőszakos fellépések elkövetői ellen.

“A fehérorosz nép kell saját sorsát irányítania. Az egyetelen járható út a békés hatalomátadás” – hangsúlyozta.

Már több mint két hónapja hogy nagyszabású tüntetések folynak Minszkben, Fehéroroszország fővárosában, Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkát, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást.

The post Fehérorosz válság: Cihanouszkaja szerint csak nemzetközi segítséggel nyerhetnek appeared first on .

Elfogták azt a harmincéves férfit, aki ellen – csalás miatt – tizennyolc elfogatóparancs volt érvényben – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az írták, a férfi álneveken regisztrálta magát a legnépszerűbb közösségi oldalon, majd faházat vagy autóalkatrészeket kínált megvételre. A hirdetés iránt érdeklődők egy számlaszámra átutalták a kért, alkalmanként 25-205 ezer forint közötti összeget, a termék azonban nem érkezett meg, eladójuk elérhetetlenné vált.

Előfordult, hogy egy nap alatt hat vevőt több mint félmillió forinttal vert át – tették hozzá. A jelenleg 16 rendbeli csalás bűntettével, valamint ötrendbeli csalás vétségével megalapozottan gyanúsítható férfi néhány hónap alatt csaknem kétmillió forintot csalt ki áldozataitól.

A csaló ellen a Dabasi Rendőrkapitányságon kívül több Pest megyei, fővárosi, valamint vidéki rendőrkapitányság is eljárást folytat. A férfit őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását – áll a közleményben.

The post A tizennyolcadik elfogatóparancs után sikerült elfogtak egy csaló appeared first on .

Az európaiak “a kisujjukat sem mozdítják” az iráni fegyverkereskedelem megakadályozására – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Fox televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója arra reagált, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának többségi álláspontja mellett a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is közleményben utasította el, hogy az Egyesült Államok visszaállítja az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben. Az amerikai kormány szombaton jelentette be, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Irán ellen.

“Sok minden történne, ha nem állítottuk volna vissza az ENSZ Biztonsága Tanácsa szankcióit” – jelentette ki Pompeo. Kifejtette, hogy e büntető intézkedések visszaállítása nélkül Teherán “fegyvereket, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket vásárolt volna. Hozzáfűzte: e vásárlásokra “heteken belül” sor került volna. “És az európaiak nem csatlakoztak hozzánk ebben a kérdésben” – szögezte le a miniszter. Konkrétumok említése nélkül közölte, hogy több európai politikus “magánúton” támogatásáról biztosította Washingtont. “Tudják, hogy igazunk van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az európaiak “fel sem emelték az ujjukat”.

Pompeo bírálta az európai döntés esetleges következményeit, és példaként Libanont hozta fel.

“Mindenki azt akarja, hogy Libanonban jobban menjenek a dolgok. De azok a fegyverek, amelyeket Irán elad majd, a Hezbollah kezében végzik, és ezzel tragikusan rosszabbá válik a libanoniak élete” – hangoztatta. Utalva Emmanuel Macron francia államfőre, aki aktív diplomáciát folytat Libanonnal kapcsolatban, leszögezte: “Macron kezdeményezése ellenére sem csatlakoztak az európaiak hozzánk, hogy véget vethessünk az iráni fegyverkereskedelemnek”.

Vasárnap délelőtt Pompeo egy texasi templomban szólva, politikai változásokat szorgalmazott Iránban. “Imádkozunk az iráni népért, hogy olyan kormánya legyen, amelyet megérdemel, amely tiszteletben tartja az iráni életeket” – mondta.

A külügyminiszter harmincnappal ezelőtt jelentette be, hogy Washington újra bevezetné Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása az Iránnal 2015-ben megkötött atomalkuban szerepel. Az amerikai kormány álláspontja szerint ugyanis Teherán megszegte a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Washington el is indította a szankciók visszaállítását célzó mechanizmust, és ennek értelmében szombat este bejelentette, hogy – mivel a Biztonsági Tanács nem hosszabbította meg az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót -, újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.

The post Pompeo Európát bírálja appeared first on .

A Miskolci Járási Ügyészség indítványa alapján a bíróság elrendelte két férfi letartóztatását, akik óvatlanságát kihasználva kifosztottak egy idős férfit Miskolcon.

A nyomozás adatai szerint, a két gyanúsított 2020. augusztus 22-én délután megjelent az egyedül élő, idős sértett Miskolc egyik peremterületén lévő lakásánál. Miután csengetésükre a férfi ajtót nyitott közölték vele, hogy használati cikkeket akarnak ingyenesen átadni neki. A sértett a gyanúsítottaktól átvett egy terméket és visszament a lakásába. A elkövetők egyike azonban utána ment és felajánlotta neki, hogy az autójukban lévő összes tárgyat megvásárolhatja 120 ezer forintért. A sértett ebbe beleegyezett és a gyanúsított jelenlétében elővette a pénzkazettáját, abból készpénzt vett ki, majd a kazettát a szobában lévő ágyra tette. Ekkor már a másik elkövető is a lakásban tartózkodott, társával együtt a bűncselekmény felismerésére koránál fogva korlátozottan képes sértett figyelmét különféle kérdésekkel elterelték, majd ezt kihasználva egyikük a pénzkazettát az abban tárolt 1 280 000 forint készpénzzel, arany nyaklánccal és egy női pénztárcával együtt magához vette és távoztak a sértett lakásából.

A Miskolci Rendőrkapitányság a két férfit társtettesként elkövetett kifosztás bűntettével gyanúsítja, mely bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Miskolci Járásbíróság az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően állapította meg, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll a szökés, a bűnismétlés valamint az idős sértett befolyásolásán keresztül a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért elrendelte a letartóztatásukat.

The post Milliós értéket vittek el a gyanútlan nyugdíjastól appeared first on .

Bocsánatot kért Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikustól a novicsok előállításáért a Dozsgy rendszerbíráló online televíziónak nyilatkozva Vil Mirzajanov, akit a sajtóban az idegbénító méreganyag “atyái” között szoktak emlegetni.

Az Egyesült Államokban élő Mirzajanov úgy vélekedett, Navalnijnak körülbelül egy évre lesz szüksége ahhoz, hogy az egészsége helyre álljon. Mint mondta, 1993-ban találkozott egy novicsokmérgezést túlélt emberrel, akinek hasonló tünetei voltak, mint Navalnijnak, és aki egyebek között arra panaszkodott, hogy nem tudott a táblára írni, ami a vegyész szerint az agy és a funkcionális szervek közötti jelátadás megszakadásának jele.

Navalnijnak “türelmesnek kell lennie, végül meg fog gyógyulni” – nyilatkozott a volt szovjet vegyész.

Leonyid Rint biokémikus, akit az orosz sajtó gyakran szólaltat meg a novicsok egyik fejlesztőjeként, a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor azt mondta, hogy Mirzajanov sohasem volt a harci mérget kidolgozó csoport tagja.

“Neki semmi köze sincs a biokémiához. Ő egy egyszerű kromatográfus. Ő nem volt a csoportunkban, a csatornák ellenőrzésével foglalkozott, azzal, ami az üzemből kifolyik, vagy a kéményből kiszáll. A novicsok létrehozásához semmi köze sincs” – nyilatkozott.

Rink úgy vélekedett, hogy Mirzajanov nem ismerheti a novicsokmérgezés tüneteit és biológiai hatásmechanizmusait, most pedig megrendelésre nyilatkozhatott. Hozzátette: a Navalnijnál észlelt tüntetek és pusztán az a tény, hogy életben maradt, kizárják ennek a méregnek a jelenlétét.

A biokémikus korábban is állította már az orosz médiában, hogy Mirzajan feladata annak idején a novicsok környezetbe való kijutásának megakadályozása volt.

The post Navalnij-botrány: bocsánatot kért a novicsok egyik létrehozója appeared first on .

Ebben az esszében hazánk katonái, mint individuumok és a Magyar Honvédség, mint szervezet társadalmi megbecsültségét igyekszünk felmérni. Motivációként ehhez a munkához amellett, hogy a hadsereg jó megítélése stratégiai fontosságú az utánpótlás biztosítása szempontjából, az a meggyőződés szolgál, hogy a jó állam lehetőségeihez mérten köteles olyan szervezeteket létre hozni és fenntartani, amik nem pusztán elsődleges funkciójukban szolgálják a társadalmat, hanem – amennyire ez csak lehetséges – minden feladatukat a társadalom megelégedésére hajtják végre.

Munkamódszerünk a következő. Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) empirikus kutatása azonosította elsőként egy foglalkozás társadalmi megítélésének összetevőit. Eszerint egy adott pozíció funkcionalitása, azaz társadalmi hasznossága, presztízse és képzettségi követelményei mellett az állás betöltésével elérhető jövedelem is fontos szerepet játszik annak betöltőjének társadalmi megítélésében. Ezt a négy aspektust külön-külön megvizsgáljuk külföldi felmérésekre támaszkodva. Majd ezen kutatások kérdéseit felhasználva egy olyan kérdőívet szerkesztünk, amivel a magyar társadalom véleménye közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a külföldi felmérések országaiéval. Ezt a kérdőívet a közösségi médiában adjuk közre, így nem számíthatunk reprezentatív mintára, viszont a válaszadók demográfiai adatait összegyűjtjük és válaszaikat ezek szerint súlyozva átlagoljuk. A kérdőív demográfiai változói a következőek: korosztály, nem, legmagasabb iskolai végzettség és település típus. Sajnos a KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusa nem publikálja ezeknek a közös eloszlását, csak kétdimenziós eloszlásokat tartalmaz. Ezért a (korosztály, iskolai végzettség) eloszlás mellé a többi két változót függetlennek veszük. Itt megjegyezzük, hogy mivel ismerősök osztották meg a kérdőívet ismerősökkel, ezért a válaszok nem függetlenek egymástól. Ezért ennek eredménye mindenképp csak indikatív jellegű lehet. A kérdőív ezen a webcímen elérhető. A válaszokat pedig a Melléklet tartalmazza.

A foglalkozási körök társadalmi megítélése többféle képen mérhető. Talán az egyik legkifejezőbb ilyen módszer az igazmondási (veracity) index. Ez azt méri, hogy a társadalom tagjai mekkora arányban hiszik el az adott foglalkozásúról, hogy igazat mond. 2019-ben Ipsos a 15 éves vagy annál idősebb brit emberek között végzett kutatása szerint a katonák (81%) közvetlenül a kutatók (84%) és a bírók (81%) alatt, és a rendőrök (76%) felett helyezkednek el ebben a rangsorban. Viszonyításul, az utca emberének a brit társadalom 65 százaléka hisz, míg a politikusoknak csak 14 százalékuk. Ami viszont érdekes, az az, hogy bármennyire is magas a katonák társadalmi megítélése és bármennyire törekszenek rá, hogy függetlennek lássák őket a politikától, a két nagy párt szavazói vélekedése között mégis van különbség: míg a Konzervatív Párt szavazók 87 százaléka, addig a Munkás Párt szimpatizánsainak csak 69% bízik a katonák szavában. A diplomások és az egyeteminél alacsonyabb végzetségűek vélekedése között viszont nincs számottevő eltérés (78%/80%). (Ipsos MORI 2019)

Ipsos Igazmondás index 2019 a különböző foglalkozások körében (Forrás: Ipsos MORI 2019)

Ugyan ezt a kérdést, azaz „általában bízik Ön abban, hogy az alábbi foglalkozásúak igazat mondanak vagy sem?” tettük fel a saját felmérésünkben. Eszerint a kutatók szavában a hazai válaszadók egyaránt 90 százaléka bízik, míg a rendőrökében 81, a bírók szavában pedig 78 százalékuk. Ezek nagyjából megegyeznek az Ipsos (2019) által a brit társadalom körében mért adatokkal. A katonák szavában viszont jobban bíznak itthon, mint az Egyesült Királyságban: a válaszadók 90 százaléka felelte, hogy „teljesen” vagy „inkább igen” megbízik benne. Ezeket az adatokat tulajdonképpen az utca embere bizalmi indexéhez érdemes hasonlítani, hiszen az emberek hajlamosak az átlaghoz viszonyítva gondolkodni. Eszerint hazánkban még ennél is nagyobb bizalmat élveznek a katonák, ugyanis az átlagember szavában a válaszadóknak csak a 37 százaléka bízik meg; ez az arány majdnem a fele az Egyesült Királyságban mértnek.

Veracity index az összes válaszadó körében, n=189

A katonák társadalmi megítélése nem választható el a társadalom az ország fegyveres erejébe, mint szervezetbe vetett bizalmától. Ezt a kérdést vizsgálja Rácz Attila (2018) hazánkban a 2016-os mikrocenzus alapján. A mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét című reprezentatív mintán végzett felmérés többek közt azt a kérdést is feltette, hogy „mennyire bízik a Magyar Honvédségben?” A válaszadók 48 százaléka inkább bízott a szervezetben minthogy nem, míg 32 százalékuk inkább nem bízott benne minthogy igen. (A kérdőív a semleges válaszokat is megengedte.) A szerző rámutat, hogy egy, a menekültválság előtti 2004-es felmérés ugyanezen kérdésére adott válaszai pont ennek a fordítottját jelezték: akkor még a válaszadóknak csak a 17 százaléka inkább bízott a Honvédségben és 47 százalékuk inkább nem (ECHO Survey 2004). Azt, hogy a menekültválság szerepet játszott a társadalom a Honvédség iránti bizalmának növekedésében bizonyítja, hogy a leginkább érintett határmenti Csongrád megyében különösen magas volt a Honvédségben megbízók aránya.

A társadalmi vélekedés egy másik dimenziója a foglalkozás presztízse. Az emberek mások objektív sajátosságait egyfajta kulturális lencsén keresztül látják. Így van ez a foglalkozások esetében is. A hadsereget tekintve ráadásul az objektív sajátosságok nem is biztos, hogy a társadalom számára megismerhetőek vagy megmérhetőek. Ki tud arra válaszolni például, hogy tavaly hány magyar katona esett el külföldön vagy, hogy milyen hatékonyan látták el feladatukat? Ha választ is kapunk az utca emberétől ezekre a kérdésekre, akkor az egy szubjektív értékítélet lesz, amit a hollywoodi filmstúdiók, hírszerkesztők és megmondó emberek alakítanak.

A 2016-os mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét „mennyire bízik a Honvédségben?” kérdésével az a probléma, hogy túl általános. Pontosan mit ért a válaszadó alatta? Ezért érdemes lehet ezt két részre bontani: egy szubjektív, a saját személyünkre vonatkozó kérdésre és egy másikra, ami a védekezés kollektív eredményességére kérdez rá. A felmérésünkben így azt a két kérdést tettük fel, hogy „veszélyhelyzetben Ön rábízná-e az életét a Magyar Honvédségre?”, illetve azt, hogy „egy váratlan támadás esetén képes lenne-e a Honvédség elfogadható veszteségek árán megvédeni hazánkat?”. Eszerint, személyes szemszögből, a válaszadók 69 százaléka bízná rá az életét veszélyhelyzetben a Honvédségre, és kevesebb mint tizedük mondta azt, hogy nem bízná rá azt. Viszont a kollektív eredményesség szempontjából már egészen más válaszokat kapunk. A válaszadók 45 százaléka szerint a Honvédség nem tudná megvédeni hazánkat, és csak egynegyedük válaszolta ennek ellenkezőjét. Azért, hogy megérthessük ennek okát lehetőséget adtunk a szabad válaszra: „ha nem, akkor mi ennek az oka?” A 78 válaszból 43 említette a létszámbeli hiányosságot; 34 a felszerelés, technika elavultságát (ezzel kapcsolatban többen megjegyezték, hogy ez most változóban van); 13 válasz volt elégedetlen a kiképzettséggel; 12 az irányítással, a szervezetlenséggel; hatan a politikusokat okolják; szintén hatan az alacsony fizetéseket és a megbecsülés hiányát, négyen a sikertelenséget az alacsony morál és az elszántság hiánya számlájára írják, míg szintén négyen a fatalista elemeket említették: hazánk kicsi ország és védhetetlen földrajzi elhelyezkedésű.

A Magyar Honvédség missziós szerepválásának értékelésével külön foglalkozunk. A válaszadók véleményét a szerepvállalás fontosságát illetően négy szempont szerint kértük ki. A legtöbben (92%) hazánk szövetségesi kötelezettségei teljesítése szempontjából tartják fontosnak a Honvédség külföldön végzett feladatait. De a válaszadók fontosnak tartják a missziókat humanitárius szempontból (83%) és az instabil régiók fentartható fejlődésének elősegítése szemszögéből (73%) is. Az ország biztonsága szempontjából viszont a válaszadóknak csak kicsivel kevesebb mint a fele (49%) tartja fontosnak a külföldi szerepvállalást. A 18-37 év közötti korosztályban különösen magas azok aránya, akik humanitárius (91%) vagy a távoli régiók fentartható fejlődésének biztosítása (82%) szempontjából tartja fontosnak a missziós szolgálatot. Végül, rákérdeztünk a missziós tevékenységekkel való elégedettségre is: „saját megítélése szerint a Magyar Honvédség mennyire sikeresen teljesíti nemzetközi vállalásait?” A válaszadók 58 százaléka inkább elégedet mint ahogy nem a Honvédségnek ebben a dimenzióban nyújtott teljesítményével és csak 4 százalékuk mondta, hogy inkább elégedetlen vele, mint ahogy nem. Magas azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók szerint a missziós emberélet veszteségeket illetően a Honvédség inkább titkolózó (34%) mint nyílt (18%). Ez azért érdekes, mert ugyanakkor azok a válaszadóknak, akiknek nincs katona vagy rendőr ismerősük egy jelentős része (20%) részt venne egy olyan elesett katona temetésén is, akit személyesen nem ismertek. Tehát a társadalom maga nem feltétlenül kezeli az emberélet veszteséget tabuként.

Hannah Pollack (2014) a különböző foglalkozások presztízséről 2538 amerikai felnőttet kérdezett meg. A válaszadóknak egy 23 foglalkozásból álló listát mutattak, amin osztályozniuk kellett az egyes foglalkozások presztízsét: nagy presztízsű/van presztízse/alacsony presztízsű/egyáltalán nincs presztízse. Ezek szerint a legmagasabbra értékelt foglalkozások az amerikai társadalomban 2014-ben az orvosi (a válaszadók 88% nevezte magas presztízsűnek), a katonatiszti (78%), a tűzoltói (76%) és a kutatói (76%) voltak. Az összehasonlítás végett, a lista alján áll az értékpapír kereskedő (38%), a szakszervezeti vezető (35%) és végül az ingatlanközvetítő (27%). Az látszik ebből, hogy azoknak a foglalkozásoknak magas a presztízse, amiket az emberek a társadalom szempontjából fontosnak tartanak.

Ugyanezt a kérdést feltettük hazai válaszadóknak is. Itthon a válaszadók 61 százaléka nevezte a katonai vezetőt nagyon magas a presztízsű foglalkozásnak, míg további 28 százalékuk mondta azt, hogy van presztízse. Tehát a mi nem reprezentatív mintánkon 11 százalék ponttal magasabb a katonatiszteknek presztízsének a megítélése, mint Amerikában volt 2014-ben.

Hannah Pollack (2014) egy inkább a jövőre mutató, a foglalkozások megítélésének a dinamikáját mérő kérdést is feltett a felmérésben résztvevőknek: „az alábbi foglalkozások közül melyeket ajánlana egy gyermek figyelmébe?” Az erre adott válaszoknál a katonai vezető már lényegesen hátrébb sorolódott; 11 helyen végzett a 23 foglalkozás közül. A válaszadók 65% tartotta a gyerekek figyelmére érdemesnek ezt a foglalkozást, a tanár (81%), könyvelő (78%), tűzoltó (77%) és a jogász (69%) után. Generációs bontásban a válaszadók közül a legidősebbek (69 évnél idősebbek) tartják a legtöbben jó ötletnek a katonai pályát (79%), míg az Y és X nemzedék tagjainak csak 60%-a ajánlaná a gyerekeknek a katonai vezetői pályát.

Az egész mintát tekintve a válaszadók 56 százaléka ajánlaná itthon a katonai hivatást egy pályaválasztás előtt álló fiatal számára. Bár ez nem sokkal marad el a Hannah Pollack (2014) mért aránytól az Egyesült Államokban a felmérésünkben a 18-25 év közötti korcsoport és azok, akiknek vannak rendőr vagy katona ismerőseik erősen felülreprezentáltak. A katona vagy rendőr ismerőssel nem rendelkezőek körében az 1. táblázat mutatja a katonai hivatást ajánlók arányát. Azt látjuk, hogy a 37 évesnél idősebb válaszadók száma viszonylag alacsony.

18-37 év közöttiek (Y nemzedék) 38-49 év közöttiek (X nemzedék) 50-68 év közöttiek 69 évnél idősebbek Egyesült Áll. 60% 61% 67% 79% Magyarország

n=51 48% 0% 40% 0%

1. táblázat: A katonai hivatást gyermekek figyelmébe ajánlani szándékozók aránya az egyes generációkban (Hannah Pollack 2014)

Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) megállapítja, hogy a képzettségi követelményeket is meghatározóak az adott foglalkozás társadalmi megítélésével kapcsolatban. Bár napjainkban egyre inkább felértékelődik a felsőfokú végzettség a katonák esetében is, hiszen a modern haderőnek szüksége van idegennyelveket beszélő diplomás gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, informatikusokra, vegyészekre, orvosokra, pszichológusokra, testnevelőkre, nyelvészekre és jogászokra. Emellett a különleges alakulatok is előnybe részesítik a legjobb egyetemeken végzetteket pusztán kitűnő puha készségeik miatt. A csapatmunkára, a munkaetikára, és a kommunikációs, problémamegoldó, vezetői képességek fejlesztésére különös hangsúlyt fektet az amerikai felsőoktatás, de pontosan a munkaadók elvárásai miatt a hazai egyetemeken is egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hasznos készségek, amiket életkori sajátosságok miatt, az érzelmi intelligencia és problémamegoldó képességtől eltekintve a középiskolákban legfeljebb csak megalapozni lehet. A felsőoktatás mellett a hadseregek természetesen a kiképzett legénységi és altiszti állományra is támaszkodnak. Ez azonban csak akkor vezethet a katonai hivatást választók presztízsének devalválódásához, ha a felkészítés minősége alacsony. Magyarországon a 10-11 hetes alapkiképzést, szakkiképzés, iskolalövészetek követik és végül a combat ready státuszt egy hadgyakorlaton való részvételhez kötik. Nem győzzük hangsúlyozni a folyamatos felkészítés fontosságát!

Az Egyesült Államokban több katonai akadémia működik: a szövetségi akadémiák a West Point, Anapolis, Colorado Springs, New London és a Kings Point. A katonai oktatási intézmények többnyire középiskolák, de vannak főiskolák is; összesen 65 ilyen intézmény működik, többségük a keleti parton. A haditengerészet külön is rendelkezik képzőintézményekkel. (Millitaryschoolusa 2020) Hazánkban a haderő méretének megfelelően a tiszt és altiszt képzések központosítottak. De Közszolgálati Egyetem és a szentendrei Altiszti Akadémia mellett egy középiskola is működik Debrecenben. A katonai középszintű oktatásnak nem a szakmai felkészítést, hanem a katonai pályán kívül is fontos erkölcsi értékek átadását kell célul kitűznie, ha az életpálya társadalmi megítélésében gondolkozunk. A tengerentúli katonai oktatás ebben nagyon erős, aminek konkrét példája Omar Khadr pere.

A 15 éves Omar Khadr tűzharc közben fogták el Afganisztánban 2002-ben és Christopher Speer őrmester meggyilkolásával vádolták meg egy amerikai katonai bizottság előtt. Bár tény, hogy Khadr kapcsolatban állt az Al-Kaidával és segített útszéli robbanó eszközöket telepíteni, magának Speer megölésének nem volt szemtanúja és az ezzel kapcsolatos jelentés szövegét is több hónappal később úgy változtatták meg, hogy a fiú bűnösségét indikálják vele. A Guantanamoban lefolytatott katonai eljárás alatt Khadr kirendelt védője John Merriam százados tapasztalatlansága miatt nem vállalta el a képviseletet, ki kellett cserélni a bírót és az ügyészt kétszer leváltani ahhoz, hogy az eljárás végén mégis sikerüljön Khadrt egy vádalku keretében elítélni. (Meserve 2010)

Végül a társadalmi hasznosság és megbecsültség egyik mércéje a munkáért járó fizetség is. A hasznosság a munkaerő piac kereslet oldalán, míg a megbecsültség a kínálat oldalán jelentkezik. A könnyebb összehasonlíthatóság miatt kezdő (legalább 4 hónap kiképzés utáni) fizetésekkel dolgozunk, mert a kezdő katonák fizetése nem tartalmazza a különféle plusz jutatásokat mint például a családalapítási támogatást, veszélyességi pótlékok stb. Mikor a medián jövedelemmel vetjük össze a fizetéseket, szem előtt kell tartanunk, hogy a katonáknak ingyenes étkezés és lakhatás jár. Lásd 2. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Medián havi kereset

2018-ban Amerikai Egyesült Államok $1 680 $3 188 $2 894 Egyesült Királyság $2 083 $2 841 $2 057 Franciaország $1 550 $1 851 $2 129 Magyarország $677 $1 078 $744

2. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése (USD)

Az Egyesült Államokban a kezdő legénységi és tiszti fizetések között arányaiban véve nagyobb a különbség, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Európában a fizetésben a tiszti állomány nem szakad el annyira a legénységtől, mint a tengerentúlon. Mivel nemzetközi szinten nincs nagy verseny a munkaerőpiacon a különböző nemzetek professzionális hadseregei között, csak a nemzeti medián fizetésekkel van értelme összevetni az egyes hadseregek által kínált járandóságokat, egymás fizetéseivel nincs. A fizetéseket a medián kereset százalékaként kifejezve az látszik, hogy Magyarországon a többi munkavállalóhoz képest jobban fizetettek a kezdő katonák, mint az angolszász országokban. Legénységi állománykategóriában csak az Egyesült Királyságban keresnek jobban, mint Magyarországon, sőt a magyar kezdő tisztek a medián fizetéshez viszonyítva a négy ország közül a legjobban keresnek. Lásd 3. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Amerikai Egyesült Államok 58% 110% Egyesült Királyság 101% 138% Franciaország 72% 87% Magyarország 91% 145%

3. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése a medián fizetés százalékában kifejezve

Összegezve, hazánk katonáinak a társadalmi megítélése összevethető a külföldiekkel; szinte a megítélés egy aspektusában sem marad el szövetségeseik haderejétől. Sőt a magyar katonák iránti bizalom még a brit kollégáik irántinál is magasabb. Egy kicsi lemaradás tapasztalható a képzés presztízsének terén és a katonák javadalmazásának bizonyos aspektusaiban, de ezeken az elkövetkezendő haderőfejlesztési reformok minden bizonnyal változtathatnak.

További hivatkozott irodalom:

1. Militarybenefits.info 2019 https://militarybenefits.info/2019-military-pay-charts/ utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
2. Armedforces.co.uk Pay Scales 2019 http://www.armedforces.co.uk/armypayscales.php#.Xo-ensgzZPY utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
3. United States Census Bureau Current Population Survey 2018 https://www.census.gov/data/tables/time-series/demo/income-poverty/cps-pinc/pinc-02.html utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
4. Oriane Officier de l’armée de terre https://www.oriane.info/metier/officier-de-l-armee-de-terre/548 utolsó hozzáférés: 2020.05.03.
5. Eurostat Labour Market Earnings Database 2018 https://ec.europa.eu/eurostat/web/labour-market/earnings/database utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
6. A Magyar Honvédség lakossági megítélése, 2004. november 25. Kutatási beszámoló. ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társaság.
7. Cecil C. North és Paul K. Hatt Jobs and Occupations: A popular evaluation, Sociological Analysis. An Introductory Text and Case Book, New YorkHarcourt, Brace and Co.) 1949, pp. 464-474.

Írta: Kvasznicza Imre

A török külügyminisztérium csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak, valamint a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette az Európai Parlament néhány órával korábban megszavazott állásfoglalását, amelyben felszólította Ankarát, hogy azonnal állítsa le “illegális fúrásait” a Földközi-tenger keleti részén.

A török tárca egyúttal úgy vélekedett, hogy az indítvány “összeegyeztethetetlen a jóindulattal és a józan ésszel”. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy sem az Európai Parlament, sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem illetékesek “harmadik országok” határainak vagy joghatósági területeinek kijelölésében.

Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával vizsgálódnak energiahordozók után a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az EP képviselői csütörtöki indítványukban arra szólították fel Törökországot, hogy tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyja abba a “nacionalista háborúra uszító retorikát”. Hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a Földközi-tenger keleti térségében zajló konfliktus katonai fellépésbe torkollhat, és felhívták a figyelmet, hogy a feszültségeket csak “jóhiszemű diplomáciai párbeszéden” keresztül lehet enyhíteni.

Az uniós állásfoglalás felkérte a tagországok kormányait képviselő Tanácsot, hogy álljon készen további célzottabb szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

A török külügyminisztérium reagálásában rámutatott: az unió intézményeinek békítő hozzáállást kéne tanúsítaniuk, előítélet nélkül kéne közelíteniük a tagjelölt Törökországhoz, az országok közötti vitás ügyekben pedig a méltányosság pártján kéne állniuk, nem az egyik fél oldalán.

Recep Tayyip Erdogan telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A török államfői hivatal beszámolója szerint Erdogan arra szólította fel az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy legyenek objektívek, következetesek, és a provokációk se tévesszék meg őket. A török elnök az egyeztetés során ismételten hangsúlyozta, hogy országa olyan megoldás híve, amely őszinte párbeszéden és méltányosságon alapul, illetve megóvja minden érdekelt fél jogait.

Ankara a héten visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója küldetését meghosszabbította.

The post Ankara: elfogadhatatlan az EP állásfoglalása appeared first on .

Vádat emeltek négy rendőr ellen az egyesült államokbeli Louisiana államban egy afroamerikai férfi halála miatt.

Gondatlanságból elkövetett emberölés címén emeltek vádat ellenük, mert a gyanú szerint áprilisban túlzott erőszakot alkalmaztak a 44 éves Tommie McGlothen igazoltatásakor, és a férfi kórházban meghalt.

Az eset Shreveportban, a déli állam harmadik legnagyobb városában történt. A négy rendőr megállította McGlothent, de nem vette észre – vagy nem akart tudomást venni róla -, hogy a férfi mentálisan sérült. Földre teperték és ököllel verték, illetve az egyik rendőr gumibottal ütötte. A férfit rendőrautójuk hátsó ülésére lökték és ott hagyták, később fedezték fel, hogy leállt a légzése. Néhány nap múlva McGlothen kórházban meghalt.

A jelenetet egy járókelő rögzítette a mobiltelefonján, és júniusban a helyi televízióban is bemutatták.

Az orvosi jelentés szerint McGlothen halálát szívbetegség és izgalmi állapotból eredő zavarodottság okozta. A halál “valószínűleg megelőzhető lett volna” – állapította meg Todd Thoma megyei igazságügyi orvos szakértő. A nyomozás megerősítette, hogy az izgalmi állapotot a rendőrök erőszakos fellépése idézte elő.

Az illetékes helyi ügyészi hivatal pénteken kiadott közleménye szerint a férfi haláláért a rendőröket terheli a felelősség. A vizsgálatot a család ügyvédjének bejelentése nyomán indították meg az ügyben. A shreveporti rendőrség mint folyamatban lévő ügyet nem kommentálta azt. Az elhunyt férfi családja és ügyvédjük azonban a szintén pénteken tartott sajtókonferencián köszönetet mondott a vádesküdtszéknek a döntésért.

The post Vádat emeltek négy rendőr ellen egy afroamerikai halála miatt appeared first on .

Azonnal jelentenék Vlagyimir Putyinnak, ha valaki vegyi fegyvert vetne be Oroszországban – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

“Ha vegyi fegyver nyomai lennének Oroszországban, arról feltétlenül haladéktalanul jelentést tennének az elnöknek. Az abszolút rendkívüli helyzet lenne” – fogalmazott a szóvivő.

Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Navalnij orosz munkatársai csütörtökön azt állították: a német vizsgálat Novicsok típusú harci mérget talált annak a három ásványvizes műanyag palacknak az egyikén, amelyet ők gyűjtöttek össze az ellenzéki politikus szállodai szobájában, miután kiderült, hogy kómába esett. Georgij Alburov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) kutatórészelegének tagja, aki maga is jelen volt a Xander Hotel 239-es szobájában az üvegek és más tárgyak összegyűjtésénél, csütörtök este a Navalnij Live YouTube-csatornán, német szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy a méreg nem a vízben volt, hanem a palackon, amelyből a politikus “ivott, miután megmérgezték”.

Alburov szerint a palackok azon a kórházrepülőn kerültek ki Oroszországból, amelyet a Cinema for Peace Foundation elnevezésű, németországi bejegyzésű civil szervezet bérelt ki Navalnij Berlinbe szállítására. Mint mondta, a szálloda alkalmazottjai az FBK munkatársainak és alkalmazottjainak nem engedtek bepillantást a biztonsági kamerák felvételeibe.

A Kreml szóvivője emlékeztetett arra, hogy toxikológusok szerint ha az üvegen valóban Novicsok nyomai lettek volna, akkor azt mindenki megszenvedte volna, aki hozzáért, vagy akár csak a közelében tartózkodott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháznak elnöke sürgette, hogy a német és más európai törvényhozások vizsgálják ki, milyen szerepet játszottak országuk titkosszolgálatai és állami tisztségviselői a Navalnij-ügyben. Vologyin korábban külföldi provokációt sejtetett az incidens mögött, amelynek célja szerinte az volt, hogy ürügyet szolgáltasson Oroszország elleni újabb szankciókra, és blokkolja az orosz fellépést Fehéroroszországban.

Peszkov nem kívánt állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy a külföldi titkosszolgálatokat kell-e keresni az ügy mögött, ahogyan Vologyin sejtteti. Rámutatott, hogy Oroszországnak “korlátozottak a lehetőségei” az incidens kivizsgálására, egyebek között azért, mert nem ismerhette meg Navalnij leleteit, emellett pedig “egyes tárgyakat, úgymond, likvidáltak, elszállítottak Oroszországból. Megfogalmazása szerint “egyre több a kérdés, mint a válasz”.

“Ebben a történetben túl sok az abszurdum ahhoz, hogy bárki szavának is higgyünk” – mondta. Hozzátette, nem tud választ adni arra kérdésre, hogy együttműködött-e Navalnij külföldi hírszerző szervekkel.

A szóvivő elmondta, hogy Moszkva továbbra is igyekszik az ügyről információt szerezni a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettől (OPCW), de annak technikai titkársága azt közölte, hogy nem tud semmiről, és az ügyben Berlinhez kell fordulni. (Korábbi orosz hivatalos nyilatkozatok szerint a német korány az OPCW-hez irányította az orosz adatigénylési kísérleteket.)

Megismételte, hogy Omszkban és Moszkvában – ellentétben a német, francia és svéd laboratóriumi eredménnyel – nem találtak méreganyagot a Navalnijtól vett mintákban. Úgy vélekedett, hogy csak az információk és a biológiai minták kicserélése deríthetne fényt az állítólagos megmérgezésre.

The post Navalnij-botrány: a Kreml szerint az is egy érv, hogy azonnal jelentenék Putyinnak, ha vegyi fegyvert vetnének be Oroszországban appeared first on .

Újabb embert tartóztatott le a Miskolci Járásbíróság a szeptember 12-én történt miskolci gyilkosság ügyében, amelyben pénteken már letartóztattak egy férfit.

A Miskolci Törvényszék közlése szerint a két gyanúsított a sértettel egy ingatlanon, de külön lakrészben élt Miskolcon.

Horváth Dóra azt közölte, hogy a három férfi szeptember 12-én a sértettnél italozott, majd amikor a vasárnap letartóztatott gyanúsított el akarta venni a későbbi áldozattól az otthon tartott alkoholját, az seprűnyéllel megütötte. Erre mindkét férfi a sértettre támadt, az utóbb letartóztatott gyanúsított pedig többször megrúgta, majd egy késsel a hátán és az arcán is megszúrta. Ezután a már nem mozduló áldozatot a vasárnap letartóztatott férfi kérésére a társa ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.

A gyanúsítottakkal szemben emberölés miatt indult eljárás, ez akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – közölte a törvényszék. A két férfit egy-egy hónapra letartóztatták. A bíróság végzése ellen a letartóztatott gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Újabb letartóztatás a miskolci gyilkosság ügyében appeared first on .