Biztonságpolitika

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális migránsok bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Az Észak-Macedóniába induló 53. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el Észak-Macedóniában a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a “mélységi területek” útjain is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakasz védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc magyar rendőr saját szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából hazatérő magyar rendőri kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak, amíg nem érkezik meg a koronavírustesztjük negatív eredménye, ez időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség finanszírozza – olvasható a közleményben.

The post Ismét magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába appeared first on .

“Az Európai Unió sajnálatosan azt az utat választotta, hogy feláldozza geogazdasági és politikai érdekeit saját pillanatnyi kívánsága éredében, hogy ne maradjon el az Egyesült Államoktól Oroszország úgynevezett megbüntetésében. Már megszoktuk” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Oroszország ilyen körülmények között a jövőben csak “biztonsági háló” alkalmazása mellett fogja fejleszteni kapcsolatait az unióval. Kifejtette, hogy Moszkva nem kíván függeni Európa “szeszélyeitől”, és fejlődését úgy akarja biztosítani, hogy azt önerőből, vagy azokkal való partnerségben tehesse meg, akik készek erre az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva válaszol-e majd az ellene bevezetendő új szankciókra, Lavrov kijelentette, hogy “a nemzetközi ügyekben a kölcsönösség elvét még senki sem törölte el”.

Emlékeztetett rá, hogy a nyugati szankciók bevezetése már jóval az ukrán fordulat és a krími referendum előtt megkezdődött: Barack Obama amerikai elnök a folyamatot már akkor beindította, amikor Edward Snowden informatikus Oroszországba szökött. A tárcavezető elismerte, hogy a korábban a titkosszolgálatoknak dolgozó Snowden “megsérthette” ugyan az amerikai törvényeket, “de leleplezte az Egyesült Államok szervezeteinek abszolút jogellenes, illegitim és sok vonatkozásban bűnös tevékenységét” más országokkal szemben.

A külügyminiszter szerint Oroszország “hozzászokott a szankciókhoz” és megtanulta helyettesíteni az importot.

“Az elmúlt években meggyőződtünk nyugati partnereink megbízhatatlanságáról, beleértve sajnos az Európai Unió tagjait” – nyilatkozott Lavrov, hozzátéve, hogy az energetikától az éltechnológiák fejlesztéséig számos terv létezett Moszkva és az EU együttműködésére.

Rámutatott, hogy az EU és Oroszország ugyanabban a geopolitikai térben helyezkedik el, ami “nagyon komoly viszonylagos előnyt biztosít a számukra”, amit nem kihasználni súlyos hiba lenne a geopolitikai és geoökonómiai versenyben.

The post Lavrov: az EU Oroszország büntetésével saját érdekeit áldozza fel appeared first on .

Újabb rendkívül fontos eszköz reaktiválódott a Mi-24-es HARCI helikopter széles eszköztárából. Hosszú idő óta először láthattunk ma sugárfelderítő konténerre nagyban emlékeztető objektumot az egyik Újmajorba települt, Hajmáskéren dolgozó gépen.

Hiper-szuper. Ha eggyel kijjebb lenne, nem szögletes, hanem kör keresztmetszetű, kisebb átmérővel, nem mérne, hanem törne, páncélt, akkor azért boldogabb lennék.

(Ez is fontos persze, ha bekövetkezik az elképzelhetetlen. Az elképzelhetetlen, melynek a valószínűsége...vélhetően jóval kisebb, minthogy páncélost kelljen kilőni/precíziós csapást mérni öt kilométerre, még ha csak nappal is. Főleg addig, amíg az új típus hasonló, illetve jobb képessége realizálódik, ami a legjobb esetben is évek kérdése. Nem. Nem lézerirányítású 70-esre gondolok, ahogy a szárazföldnél a CG M4 sem válthatja ki az IPTR-eket, mint azt egyes csillagászok nagy önbizalommal állítják.)

De addig is, nagy örömmel várjuk a Mi-24-es típus Bambi Bucket, ejeugratás és hasonlóan testhez álló hasznosításának második eljövetelét.

Zord

Azt írták, a megalapozott gyanú szerint egy 26 éves nő és egy 20 éves férfi fiatal lányokat utaztattak, és Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megyében prostituáltként dolgoztatták őket, emellett az egyik nőt hónapokon keresztül mindszenti lakásukban tartották fogva. Hozzátették: a gyanúsított nő egy szintén mindszenti 34 éves férfival is közreműködött egy nő futtatásában, akit rendszeresen fenyegettek, előfordult, hogy bántalmazták is.

A prostitúcióval megkeresett jövedelmet részben vagy teljes egészében elvették a lányoktól, abból fedezték saját életvitelüket – írta a rendőrség.

A rendőrség a Terrorelhárítási Központ munkatársaival együtt péntek délelőtt több helyszínen, egyszerre fogta el a gyanúsítottakat, majd a házkutatásokon a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó feljegyzéseket, bérleti szerződéseket, műszaki cikkeket, készpénzt, illetve személygépkocsikat foglalt le – tették hozzá. A rendőrség a három gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezte letartóztatásukat.

The post Emberkereskedelem és kényszermunka miatt vett őrizetbe három embert a rendőrség appeared first on .

A vártnál kevesebben vettek részt a francia utcákon a csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, vezető nélküli elitellenes mozgalom újabb tiltakozónapján. A rendőrség négy-ötezer sárgamellényesre számított Párizsban, de alig ezer, elsősorban a radikálisabb maghoz tartozó tiltakozó jelent meg két külön csoportban.

Délelőtt a XVII. kerületi Wagram térről indult egy menet, amelynek mentén többen összecsaptak a rendőrökkel. Többen kukákat borítottak, buszmegálló-tartozékokat, valamint gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták szét azokat, akik nem az engedélyezett útvonalon haladtak a békésen tiltakozókkal.

A közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva Didier Lallement párizsi prefektus már előzetesen minden sárgamellényes gyülekezést betiltott a kormányzati hivatalok és a nemzetgyűlés közelében, valamint a Champs-Elysées sugárúton, ahol már számos alkalommal rendbontásba torkollott a tüntetők felvonulása. Ez utóbbi helyekre nagy számban vonultak ki a rendőrök, a kirakatokat pedig elbarikádozták a bolttulajdonosok.

“A mozgalom halott, kimondom egyértelműen, azért vagyunk itt, mert nincs vesztenivalónk” – mondta egy 43 éves tiltakozó a francia hírügynökségnek.

A rendőrök folyamatosan igazoltatták az embereket már a menet elindulása előtt. A rendőrség tájékoztatása szerint délután 4 óráig 222 embert állítottak elő, 35-en helyszíni bírságot kaptak, 84-et pedig őrizetbe is vettek azért, mert szúróeszközt, kést, csavarhúzót, nyilat, ollót, vágóeszközöket vagy a teljes arcot eltakaró maszkot találtak náluk. Egy második, a belvárosi Tőzsde térről induló pár száz fős menet “a hűtőszekrény méltányos megtöltéséért” és “az ég holnap sárga lesz” feliratú táblák alatt tüntetett.

“A mai megmozdulás egyben teszt is a folytatáshoz, de a mozgalom nem fulladt ki” – vélték a magukat antikapitalistának, rendszerellenesnek és volt hippinek mondó nyugdíjas sárgamellényesek, akik az ország keleti részéből érkeztek a tüntetésre.

A fővároson kívül Marseille-ben, Toulouse-ban, Lyonban, Lille-ben, Nantes-ban, Nizzában, Bordeaux-ban, Strasbourgban és több kisebb városban is szerveződtek megmozdulások, de a déli nagyvárosokban a rendőrség a koronavírus-járvány erősödése miatt betiltotta a felvonulásokat.

Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban. A mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat, majd a 2019. május végi európai parlamenti választások után a kormány módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett. A tüntetések 2018 végi csúcspontjához képest, amikor mintegy 300 ezren vonultak az utcákra, jelentően leapadt a nemritkán erőszakba forduló megmozdulásokon a résztvevők száma.

The post A vártnál kevesebb sárgamellényes tüntetett, Párizsban incidensek történtek appeared first on .

Keleti 1946. május 18-án született Losoncon. Tanulmányait a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végezte.

Pályáját 1969-ben a váci híradóezrednél kezdte századparancsnokként. 1977-ben került a Honvédelmi Minisztériumba (HM). 1989 és 1992 között a HM szóvivője volt. 1992-ben ezredesként nyugdíjba vonult. 1994 és 1998 között, a Horn-kormányban töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot.

1969-tól 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd 1992-től a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja. 1992 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője. Több ciklusban volt elnöke, illetve alelnöke az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi bizottságának.

Keleti számos katonai publikáció szerzője, társszerzője, szerkesztője, társszerkesztője, lektora volt.

The post Elhunyt Keleti György volt honvédelmi miniszter appeared first on .

Lavrov kifogásolta, hogy a német kormányszóvivő azzal indokolta meg Berlin passzivitását az orosz főügyészség jogsegély-kérelmével kapcsolatban, hogy az a független német igazságszolgáltatáshoz érkezett meg, ám ezzel párhuzamosan nyomozást követelt Moszkvától a Navalnij-ügyben. Mint mondta, ez őt korábbi “precedensekre” emlékezteti. Felidézte, hogy a Szergej Szkripal átállt orosz hírszerzőtiszt és lánya ellen Salisburyben elkövetett mérgezés után mindent titkosítottak és Moszkva még támadás az orosz állampolgárságú célpontjairól sem tudott meg semmit. A malajziai utasszállító ukrajnai tragédiájával kapcsolatban nehezményezte, hogy Hollandia többször is az együttműködés megtagadásával vádolta meg Oroszországot, válaszul arra, hogy Moszkva több alkalommal is információigényléssel fordult a holland hatóságokhoz és kinyilvánította együttműködési készségét.

Lavrov alaptalannak nevezte azt a Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által megfogalmazott feltételezést, miszerint Navalnij megmérgezését “magas szintű orosz tisztségviselők” rendelhették el. Úgy vélekedett, hogy “az amerikai kollégák” a törvény felett állónak képzelik magukat, ha úgy vélik, hogy a szavuknak hinni kell.

“Amikor Arnold Schwarzenegger mondta azt (a Terminátor 2-ben), hogy Trust me! (Bízz bennem!), nagyobb volt az esélye, hogy megbízzanak benne, mint azoknak, akik a nemzetközi színtéren próbálják meg eljátszani Schwarzeneggert” – fogalmazott Lavrov.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pompeo-nyilatkozattal kapcsolatban “eleve hibásnak és elfogadhatatlannak” nevezte azokat a célozgatásokat, amelyek szerint orosz hivatalos személyeknek közük lehet az általa “berlini betegként” emlegetett Navalnijjal történtekhez, amit a német és több vele szövetséges kormány Novicsok idegméreggel elkövetett támadásként kezel.

A szóvivő “félreértésként” értékelte Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek az Il Foglio című lapnak tett azon kijelentését, miszerint Vlagyimir Putyin azt ígérte neki, hogy bizottságot állít fel az ügy kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy Oroszországban előzetes vizsgálat indult az ügyben, mert a bűnügyi nyomozáshoz bizonyíték kellene ahhoz, hogy Navalnijt valóban megmérgezték, de az orosz vizsgálatok nem találtak mérget a szervezetében, Berlin pedig nem bocsátja rendelkezésre vizsgálati eredményeit.

Peszkov ismét kifejezte Oroszország készségét a német féllel való együttműködésre. A TASZSZ szerint Putyin és Conte utoljára augusztus 27-én beszélt telefonon egymással.

Peszkov szerint Moszkva érdekelt a történtek okainak feltárásában. Közölte, hogy Moszkva semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott Navalnij állapotáról. Azzal a bejelentéssel kapcsolatban, hogy Berlin a történtekkel kapcsolatban adatokat adott át a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW), az elnöki szóvivő mondta, hogy Moszkva előnyösebbnek tartaná, ha közvetlenül kapná meg ezt az információt. Mint mondta, Oroszország az OPCW-től sem kapott tájékoztatást.

Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó OPCW-képviselője azt mondta, hogy a német anyagok még nem érkeztek meg a szervezethez. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy Moszkva, szigorúan a vegyifegyver-tilalmi egyezmény keretei között, kész a Navalnij körül kialakult helyzet mérlegelésére, ha Berlin ezt fogja kezdeményezni.

(Lavrovnak teljesen igaza van, hiszen mindhárom eset abban valóban hasonlít, hogy a bizonyítékok ellenére az oroszok makacsul tagadják az érintettségüket. A -szerk- megj.)

The post Navalnij-botrány: Lavrov szerint a német magatartás Szkripalék és a maláj utasszállító ügyére emlékeztet appeared first on .

Az emlékművet nem tudták eltulajdonítani, és nem is sérült meg, csupán a mellszobrot tartó csavarokat lazították ki. A helyi műemlékvédelmi intézet munkatársai a szobrot biztonsági okokból eltávolították a talapzatról, és új tartócsavarokkal helyezik majd vissza a helyére. Almási Gábor szobrászművész alkotása 1985 óta azon szabadkai gimnázium mellett áll, ahol az író édesapja, Kosztolányi Árpád is tanított.

A szoborlopási kísérlet hírére a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményben adott hangot felháborodásának. A legnagyobb délvidéki magyar párt szerint a mellszobrot színesfémtolvajok próbálták meg eltulajdonítani, tettüket anyagi haszonszerzés motiválta, tehát nem magyarellenes cselekedetről van szó. A VMSZ emellett felszólította a rendőrséget, hogy mihamarabb kerítse kézre a bűncselekmény elkövetőit. Közölte azt is, hogy az országos méreteket öltő szoborlopások miatt kezdeményezik a szobrok kamerával és riasztóval történő biztosítását.

The post Megpróbálták ellopni Kosztolányi Dezső szabadkai mellszobrát appeared first on .

A bocsánatkérés tényét Vucic jelentette be csütörtökön a szerb televízióban, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette azt a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy “nagyszerű telefonbeszélgetést folytatott” orosz hivatali partnerével.

“Putyin elnök sosem kért tőlem bocsánatot, és Szergej Lavrov sem. De emiatt (mármint Marija Zaharova posztja miatt) mindketten így cselekedtek. Méghozzá úgy, hogy nem is tettem erről említést, és mint jól nevelt ember sosem tettem volna. Úgy gondolom, hogy jók a kapcsolataink, és számomra ez egy múló és lényegtelen incidens” – nyilatkozta Vucic.

A szerb államfő múlt csütörtökön a washingtoni Fehér Házban járt, ahol Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel megállapodott a gazdasági kapcsolatok rendezéséről. Az aláírási szertartást megelőzően mindkettőjüket röviden fogadta Donald Trump. A washingtoni találkozót követően bírálatot váltott ki szerb vezetők részéről, hogy Zaharova külügyi szóvivő a Facebookon egy fotót és rosszul elsült megjegyzést fűzött ahhoz a felvételhez, amely Vucicot az íróasztala mögött helyet foglaló Trumppal szemben ülve ábrázolta.

“Ha önt meghívták az FH-ba, és úgy állították be az ön székét, mint hogyha kihallgatáson lenne, üljön úgy, mint a kettes számú fotón” – írta Zaharova, akinek a protokollkép alá helyezett felvétele az Elemi ösztön című amerikai filmnek azt a pillanatát ábrázolja, amikor a nyomozók előtt rövid szoknyában ülő Sharon Stone épp arra készül, hogy megcserélje a keresztbe vetett lábait.

Vucic “primitivizmusnak” minősítette a szóvivő bejegyzését, és más szerb politikusok is rosszallásukat hallatták az ügyben. Zaharova később elnézést kért, és azt írta, hogy a posztját félreértelmezték. Magyarázata szerint az amerikaiak arroganciáját kívánta elutasítani, akik rendszeresen protokolltrükkökkel próbálnak meg olyan látszatot kelteni, mint hogyha kivételezettek lennének.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy Szerbia fél évre felfüggesztett minden közös hadgyakorlatot, így nem vesz részt a szeptember 10. és 15. közötti orosz-fehérorosz-szerb közös tanmanővereken sem. A tárcavezető szerint az Európai Unió hatalmas nyomást gyakorolt Szerbiára a közös hadgyakorlat ügyében.

Peszkov csütörtökön közölte, hogy Moszkva tisztelettel viszonyul Belgrád döntéséhez. A szóvivő szerint a szerb lépés nem volt témája Putyin és Vucic telefonbeszélgetésének.

The post Putyin és Lavrov bocsánatot kért Vucictól az orosz külügyi szóvivő Facebook-posztja miatt appeared first on .

Egy ukrán-olasz kettős állampolgár 2020. szeptember 6-án a záhonyi közúti határátkelőhelyen akarta Magyarország területét elhagyni, azonban a határátlépéshez nem az érvényes olasz útlevelét, hanem a közel tíz éve lejárt ukrán útlevelét kívánta használni. Attól tartott, hogy az ukrán határrendészek olasz úti okmánya miatt a koronavírus veszélyhelyzetre figyelemmel megtagadják a beléptetését. Az ügyben megállapított tényállás szerint az idős nő a határforgalom-ellenőrzést megkezdő rendőrnek – azért, hogy a határátlépés feltételeinek hiányában, hivatali kötelességét megszegve engedélyezze az átkelést – úgy adta át a lejárt útlevelét, hogy abban két darab ötveneurós bankjegyet helyezett el.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség ügyésze lefoglalta a jogtalan előnyként a határrendésznek átadott vesztegetési pénzt, elrendelte az elkövető őrizetét, akit gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanúsított elismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, ezért az ügyészség – távmeghallgatás útján – bíróság elé állította.

A Nyíregyházi Törvényszék a külföldi vádlottat 2020. szeptember 8-án a vád szerint – kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt – egy év, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal a száz euróra vagyonelkobzást rendelt el. A döntés nem jogerős, az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a börtönbüntetés tartamának felemelése és Magyarország területéről történő kiutasítás elrendelése végett fellebbezett.

The post Korrumpálni akarta a rendőrt, persze megbűnhődik érte appeared first on .

Az eredeti tervek szerint szeptember 14. és 19. között zajlott volna a hagyományos rendezvénysorozat, de éppen a biztonságra tekintettel végül másképp döntöttek a program felelősei. Az online lehetőségek azonban ki is szélesítették a kínálati palettát, a világhálóra feltöltött tartalmak szélesebb körben és hosszabb időn át lesznek elérhetőek, mint a hagyományos módszerekkel publikált tudnivalók.

A Biztonság Hete programsorozat elsődleges célközönsége a fiatalokból áll, a rendezvény az ő figyelmüket igyekszik felhívni a rájuk leselkedő veszélyekre, és azok megelőzési lehetőségeire.

Az idei évben a két főszervező, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága úgy döntött, hogy a kapcsolatot az online térbe helyezi át, ez érinti természetesen a nyitó- és záróeseményeket, továbbá a megyei rendezvényeket is. Az online programokhoz a katasztrófavédelem is csatlakozott.

A szervezetek arra kérik a résztvevőket és az online érdeklődőket, hogy legyenek továbbra is a biztonság őrei. Tudatosan vigyázzanak magukra és társaikra azzal, hogy megtartják a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket, betartják a közlekedési szabályokat, sportoláskor, egyéb tevékenységeik közben maszkot, kesztyűt viselnek, és erre odafigyelnek egész évben, hiszen a Biztonság Hete célja továbbra is a mindennapok biztonságának erősítése, nemcsak a közlekedésben, hanem az élet minden területén.

The post A Biztonság Hete a világhálóra költözik appeared first on .

Az OLAF szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között.

Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben és 2016-ban még tíz-tíz ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat, 2018-ban négy, míg 2019-ben három. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – közölték.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a protokollnak megfelelően az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések ügyében a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. Ville Itälä nyilvánosan is hangoztatta, hogy elégedett a találkozó eredményeivel – jelezték.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

The post Legfőbb Ügyészség: az EU-átlagnál nagyobb arányban emelünk vádat OLAF-ajánlás nyomán appeared first on .

A táblabíróság különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklásának bűntettében mondta ki bűnösnek a 44 éves férfit, és a szabadságvesztés mellett hét évre kiutasította Magyarország területéről.

A vádlott 2018. december 29-én telefonon állapodott meg egy Németországban tartózkodó ismerősével, hogy 2500 euró ellenében elszállít öt kilogramm marihuánát a dél-szerbiai Presevóból Milánóba. A férfi még aznap este Presevóba utazott, átadta gépkocsiját megbízóinak, akik az alvázra erősített fémdobozban, valamint a jármű gyári üregeiben 87 csomag marihuánát rejtettek el.

Másnap a férfi a visszakapott autóval és az elrejtett kábítószerről semmit nem tudó fiával elindult Milánó felé. A röszkei autópálya-határátkelőhelyen az őket ellenőrző pénzügyőrnek azonban feltűnt a sofőr zavart viselkedése, ezért tüzetesen ellenőrizték az autót, és megtalálták a több mint harminc kilogramm marihuánát. A szakértői vélemény szerint a drogszállítmány teljes hatóanyag-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának mintegy három és fél szerese volt.

A vádlott a Szegedi Törvényszéken tartott előkészítő ülésen beismerte bűnösségét. A táblabíróság döntésével helybenhagyta a törvényszék elsőfokú ítéletének a vádlott büntetésére vonatkozó részét.

The post Jogerősen hat év nyolc hónapra ítéltek egy bolgár kábítószercsempészt Szegeden appeared first on .

A közlemény szerint az orosz rendőrség a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény, illetve az orosz büntető törvénykönyv 453. és 454. cikke alapján a német hatóságoknak szóló pótlólagos jogsegélykérést készít elő, miután Navalnij magához tért a kómából. Az ellenzéki politikust Berlin szerint Novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg, ezzel szemben orosz orvosok szerint nem találtak méreganyagot a szervezetében.

Az előkészületben lévő kérvény értelmében orosz nyomozók és egy szakértő lehetőséget kívánnak kapni arra, hogy jelen legyenek a német orvosok és szakértők által elvégzendő nyomozati cselekményeknél, egyebek között a magyarázatok átadásakor, Ez lehetőséget biztosít a pontosító kérdések feltevésére.

A közlemény szerint folytatódik a Navalnij “kórházi kezelésének” ügyében augusztus 20-án elkezdett előzetes vizsgálat. A közlekedési rendőrség rekonstruálta az ellenzéki politikus és kísérete tomszki és Tomszk megyei tartózkodásának kronológiáját, valamint azt, hogy milyen útvonalon hova utazott, hol tartózkodott, és kikkel érintkezett.

A rendőrség az átvizsgált helyszínek között nevezte meg a Xander Hotelt és annak Velvet éttermét, egy bérlakást, ahol Navalnij a követőivel tartózkodott, és a tomszki repülőtér Bécsi Kávézóját. A hatóságok a politikus hattagú kíséretéből öt embert – Vladlen Loszt, Georgij Alburovot, Ilja Pahomovot, Kira Jarmist és Pavel Zelenszkijt – kikérdeztek. A nagy-britanniai állandó lakhellyel rendelkező Marina Pevcsih augusztus 20-án nem kívánt válaszolni a kérdésekre, 22-én pedig Németországba repült.

A rendőrség dolgozik Pevcsih és azon légiutasok tartózkodási helyének megállapításán, akik Navalnijjal együtt repültek a Tomszk-Moszkva járaton. Keresik továbbá a politikust Moszkvában kezelő orvost és klinikát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki – a szíriai vegyi fegyverek likvidálásának ügyében megtartott – ülésén Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt hangoztatta, hogy a Navalnij-ügy “egy piszkos, megrendezett játékhoz hasonlít”, és “akinek az érdekében áll, az tette ezt”. Megismételte az orosz álláspontot, hogy Moszkvának nincs indoka bűnügyi nyomozást indítani, mert Oroszországban nem találtak mérget a politikus mintáiban, Németország pedig nem szolgáltatott semmilyen olyan bizonyítékot, amelynek alapján arra lehetne következtetni, hogy szándékos bűncselekmény történt. Hangsúlyozta, hogy a Berlinhez intézett moszkvai adatkérelem a bűncselekmény lehetőségével kapcsolatban éppen az igazság megállapítását szolgálja.

The post Navalnij-botrány: az orosz rendőrség részt kíván venni a német nyomozásban appeared first on .

Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott kft.-je nevében vállalta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből származó vissza nem térítendő támogatás igénybevételével lőszer gyártására és tárolására alkalmas speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központot épít. A vádlott valótlan tartalmú számlák alapján támogatási összegeket igényelt és szerzett meg, amivel több mint 130 millió forint vagyoni hátrányt okozott, a veszélyeztetett érték pedig ezen túlmenően meghaladta a 140 millió forintot.

Az elsőrendű vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék a törvénynek megfelelően nem vizsgálta a vádirati tényállás megalapozottságát, bizonyítást nem folytatott le, így a csütörtöki előkészítő ülésén egy év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 1 millió 50 ezer forint pénzbüntetésre és három év gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte az elsőrendű vádlottat költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. Az ítéletet az ügyész, a vádlott és annak védője is tudomásul vette, így az jogerős.

A büntetés kiszabásakor a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, beismerését, megbánó magatartását és azt, hogy az általa okozott 131 millió forint vagyoni hátrányt teljes egészében megtérítette. A törvényszék folytatja az eljárást a másodrendű vádlott ügyében, aki az ügyészség szerint az általa képviselt kft. nevében fiktív számlákat állított ki.

The post Olcsón megúszta: felfüggesztett szabadságvesztést ér a haditechnikai eszközökkel kapcsolatos költségvetési csalás appeared first on .

A BBC News cikke szerint a gép kedden felszálláshoz készült Calgaryból Toronto felé, és a légikísérők arra szólították fel a szülőket, hogy kisgyermekeik vegyenek fel maszkot az utazáshoz. Mint a gyermekek apja, Safwan Choudhry elmondta, hároméves lányuk azért vette le a maszkját, mert éppen evett, 19 hónapos kislányuk viszont hisztérikusan sírt. A férfi arra kérte a személyzetet, hogy a kislány hadd fejezze be az evést, de ezt nem engedték, ezért a kislány felvette a maszkot. A 19 hónapos kislányra azonban nem tudták ráadni, mert annyira sírt, hogy hányt.

A légikísérők ezért felszólították a családot, hogy hagyják el a gépet és rendőri segítséget hívtak ehhez. Az apa szerint a légikísérők nagyon agresszíven léptek fel velük szemben, letartóztatással, vádemeléssel és börtönnel fenyegették meg őket, ha nem hagyják el a gépet. A férfi szerint sok utas együttérzően viselkedett velük, de voltak, akik elítélték őket. Mint hozzátette: ő és felesége végig maszkban voltak, tisztelettudóan viselkedtek. Végül bele is egyeztek, hogy leszállnak.

Később utánanéztek a kanadai szabályoknak és kiderült, hogy a 19 hónapos gyermeknek nem is kellett volna maszkot viselnie. A WestJet közleményében az állította, hogy a hároméves gyermek sem viselt maszkot. Az apa telefonnal készített felvétele szerint azonban a kislányon volt maszk és a fedélzetre lépő rendőrök is megerősítették, hogy a gyerek maszkot viselt. A család távozása után a légitársaság törölte és másnapra tolta át a járatot, mivel a fedélzeten uralkodó hangulat miatt a személyzet nem érezte magát biztonságban.

The post Hisztéria: töröltek egy kanadai járatot, mert egy kisgyereken nem volt maszk appeared first on .

A buddhista többségű ország de facto miniszterelnökével szemben hozott döntés indoklása szerint Aung Szan Szú Kjí szemet hunyt az országában élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett. Az EP-képviselők 2017 szeptemberében vették fontolóra az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

A képviselők elsősorban a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban emelték fel a szavukat. Kijelentették: a mianmari vezetőnek határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlöletet, az érintett kisebbség tagjainak hátrányos megkülönböztetését, az ellenük folytatott tisztogatásokat. Véleményük szerint Aung Szan Szú Kji is felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő diszkriminációért, a kissebség tagjainak üldözéséért, meggyilkolásáért.

Kiemelték, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. Aung Szan Szú Kji 1990-ben kapta a kitüntetést. Egy évvel később Nobel-díjban részesült.

Az idén hetvenöt éves politikus évtizedekig a világ leghíresebb politikai foglya volt, miután az akkori Burmában ellenzéki pártot alapított és az országot uraló katonai junta elleni békés ellenállásra buzdított. 2016-tól az ázsiai ország tényleges vezetője.

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

The post Az EP visszavonta Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját appeared first on .

A közlemény szerint a nő a pilisvörösvári lakása hálószobájában az ágy fölé függesztett edzőkötél egyik szárába dugta be a fejét még 2019. április 10-én. A nő előrehajolt, mire a kötél megfeszült a torkán. A 39 éves párja észrevette ezt, ám nem szabadította ki azonnal: elővette mobiltelefonját, lefényképezte és csak ez után emelte ki az akkor már eszméletlen nő fejét a kötélből.

Hiába értesítette a mentőket, majd próbálta újraéleszteni, elkésett, a nő megfulladt. A nyomozásba bevont igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy ha a férfi azonnal kiszabadította volna a nőt és időben megkezdte volna újraélesztését, megmenthette volna az életét. A férfit segítségnyújtás elmulasztása bűntettével meggyanúsították, bűnösségét nem ismerte el, a gyanúsítás ellen panaszt tett.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozás során keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek – olvasható a közleményben.

The post A tökéletlen: fotózni kezdet, ahelyett, hogy segített volna a pájának appeared first on .

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője politikai üldözésnek és faji alapú diszkriminációnak nevezte az amerikai akciót. Az amerikai külügyminisztérium szerdán számolt be a kínai állampolgárok vízumának visszavonásáról, amelyet azzal a feltételezéssel indokoltak, hogy az érintettek kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel.

Washington rendszeresen ipari és üzleti kémkedéssel vádolja Kínát. Az Egyesült Államok július 22-én váratlanul elrendelte Kína houstoni főkonzulátusának bezárását. Amerikai tisztségviselők a houstoni kínai konzulátust kémkedéssel vádolták, a külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a külképviselet bezáratását. Kína válaszul még ugyanazon a héten elrendelte az Egyesült Államok csengtui főkonzulátusának bezárását.

A két ország emellett csütörtökön pengeváltásba keveredett annak kapcsán is, hogy a Zsenmin Zsipao kínai állami lap visszautasította a pekingi amerikai nagykövet írásának leközlését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerda esti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a lépés újabb bizonyíték arra, hogy a Kínai Kommunista Párt fél a szólásszabadságtól és a komoly intellektuális vitától. Pompeo emellett képmutatásnak nevezte azt, hogy Peking esetenként a méltányos és kölcsönösségre alapuló bánásmód hiányáról panaszkodik más országokat illetően.

A Zsenmin Zsipao egy csütörtöki nyílt levélben azzal indokolta Terry Branstad amerikai nagykövet vezércikkének visszautasítását, hogy a nagykövetség kérése szerint az írást változtatások nélkül kellett volna leközölniük, ám a cikk a lap megítélése szerint számos, a tényeknek ellentmondó elemet tartalmazott.

Májusban a China Daily című kínai pártlap cenzúrázva közölte le a Kínában állomásozó európai uniós (EU) nagykövetek cikkét, kihúzva belőle egy mondatot, amely utalást tartalmazott arra nézve, hogy az új koronavírus Kínából ered.

The post Peking tiltakozik ezernyi kínai diák és kutató amerikai vízumának visszavonása miatt appeared first on .

A Győri Törvényszék a közleményében a vádiratot ismertetve azt írta: a két férfi együtt élt Abdán. Rendszeresen italoztak, gyakran veszekedtek; 2018 őszén az enyhén ittas 76 éves vádlott hazatérve a konyhában találta erősen ittas fiát. Számonkérte, hogy miért nem készítette el a vacsorát, majd hangosan veszekedtek. A sértett a vádlott jobb kezét erősen megszorította, aki kiszabadult a fogásból, majd a kenyérszeleteléshez kikészített késsel a sértettet hasba és oldalba szúrta.

A sértett pillanatok alatt összeesett. Az idős férfi visszatette a kést a fiókba és hívta a mentőket. A sértett az életmentő műtétek elvégzése ellenére másnap meghalt a kórházban. A bíróság emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek az idős férfit. A szúrás ereje és iránya alapján csak szándékosságot lehetett megállapítani a bíróság megítélése szerint.

Az ítélet nem jogerős, az ellen a vádlott és védője fellebbezett, az ügyészség három nap gondolkozási időt kért.

The post Megölte a fiát, hat és fél év börtönbüntetést kapott appeared first on .