Biztonságpolitika

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken azon várakozásának adott hangot, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktus addig tart, amíg a vitatott hovatartozású, az Ankara és Baku álláspontja szerint örmény “megszállás” alatt álló Hegyi-Karabah fel nem szabadul.

Erdogan a török Konya városában egy kórház átadóján felszólalva azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az örmény megszállás alól a vasárnap fellángolt fegyveres harcok keretében. A török államfő nyomatékosította, hogy országa “minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Hozzátette: “ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól”.

Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár leszögezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor rámutatott: Azerbajdzsánnak “egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”. Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a “megszállt azeri területeket”, és jelezte: “immár eljött az ideje véget vetni ennek a válságnak”.

Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában a Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit. Erdogan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportjának társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben “közel harminc éven át elhanyagolták a problémát”.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét.

Az örmény külügyminisztérium közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.

The post Hegyi-Karabah: Erdogan elszabadult, tovább tüzeli az indulatokat appeared first on .

Magyar nyomozók információi alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerb rendőrök – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A közleményben azt írták, hogy az embercsempész szervezet 2020 elején került a KR NNI látókörébe. A rendőrök megállapították, hogy a Szerbiában tevékenykedő banda ottani állampolgároktól 150-200 euróért útleveleket vesz, majd az azokban lévő fényképeken szereplőkhöz hasonlító koszovói embereket illegálisan lépteti át a magyar-szerb határon. Az úgynevezett személycserés módszerrel elkövetett bűncselekményért alkalmanként 3-4,5 ezer eurót kaptak a szervezők, akik az illegális bevándorlókat Ausztriába, Németországba vagy más nyugat-európai országba vitették.

Az ügyben a magyar nyomozók a szerb hatóságokkal június 26-án, a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyen találkozón vettek részt. A folyamatos információcserét követően a szerb rendőrök csütörtökön a magyar adatokra alapozva tizenegy embert fogtak el.

The post Magyar nyomozók adatai alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerbek appeared first on .

A viharos időjárás 110 helyen okozott károkat országszerte – közölte a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a legtöbb gondot a hirtelen felerősödött szél okozta fakidőlések és ágleszakadások eredményezték. A katasztrófavédelem a legtöbb beavatkozást az ország nyugati részén végezte.

Elmondta, a Nógrád megye Jobbágyi községében egy fenyőfa leszakította az áramvezetéket, emiatt csaknem 800 fogyasztónál nem volt áramszolgáltatás. A viharos időjárás máshol is jelentős károkat okozott, így például a Tolna megyei Gyulaj községben az erős szél 13 lakóházat rongált meg, ezek közül egyet lakhatatlanná tett – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy személyi sérülés nem történt.

Az OKF vasárnap reggeli közleményében azt írta, a viharkárok felszámolásához Budapesten, valamint Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Tolna megye területén riasztották a katasztrófavédelem hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltóegységeit.

The post Katasztrófavédelem: 110 helyszínen okozott károkat a viharos időjárás appeared first on .

Kedvező volt az iskolaőrök fogadtatása mind a pedagógusok, mind a diákok részéről az első hónap tapasztalatai alapján – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben azt írták, hogy szeptember 1. és 30. között 206 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, elsősorban bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásra. Testi kényszert kétszer kellett alkalmazniuk, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazására nem volt szükség. Legtöbbször Nógrád (50) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (32) intézkedtek.

Az iskolaőrök alapvetően segítőként vesznek részt az intézmények életében a tanítási idő alatt, munkájuk jellemzően bűnmegelőzési természetű: céljuk a belső rend fenntartása, az iskolai erőszak megelőzése. Kényszerítő eszközöket csak legvégső esetben használhatnak, ha saját vagy másvalaki élete, testi épsége veszélybe kerül – emlékeztettek.

Hozzátették: a rendőrség kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, és kiemelt feladatként kezeli az iskolaőrök utánképzését.

The post ORFK: kedvező az iskolaőrök fogadtatása appeared first on .

A Balassagyarmati Járási Ügyészség vádiratában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta azzal az egykori állatorvossal szemben, aki olyan méltatlan körülmények között tartotta haszonállatait, hogy azok nagy része lesoványodott, megbetegedett, sőt több el is pusztult.

A vád szerint a Nógrád megyei férfi 2020 februárjában állattartó telephelyén több mint száz haszonállatot, köztük szamarakat, juhokat és mangalica sertéseket tartott. A telep az állatok tartására nem volt alkalmas, a területet ugyanis szemét és állati csontmaradványok borították, emellett az állatoknak takarmány, kiszolgáló épület, illetve szélvédett, száraz pihenőhely sem volt.

A vádlott harminckilenc szamarat és közel ötven, különböző fajtájú juhot tartott, melyek gondozására, ellátására és állatorvosi vizsgálatára nem fordított kellő figyelmet, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, vizet nem kaptak. Mivel a szamarak patájának megfelelő ápolása is elmaradt, ez olyan mértékű ízületi elváltozást eredményezett, hogy a szamarak járásképtelenné váltak, közülük hét el is pusztult. A szükséges gondozás elmulasztása miatt több juh is rühös lett, rendszeres nyírásuk, körmölésük szintén nem történt meg.

Bár a hatóság erre felszólította, a vádlott az állattetemeket sem szállíttatta el, ezzel pedig a még élő jószágokat fertőzésveszélynek tette ki.

Annak ellenére, hogy a hatóság 2018-ban a sertéstartástól már eltiltotta a vádlottat, több mangalicát is tartott egy fémhálóval elkerített részen, melyből éles drótdarabok álltak ki, mely miatt fennállt annak veszélye, hogy az állatok megsérülhetnek. A vádlott a sertéseket olyan területen tartotta, melyet mély iszap borított, száraz pihenőhelyük nekik sem volt.

Ezek a tartási körülmények, a megfelelő ápolás és gondozás elmaradása az állatoknak különös szenvedést okozott, több állat egészségkárosodást szenvedett vagy elpusztult. Az egykori állatorvos vádlott kamarai tagságát a Magyar Állatorvosi Kamara 2016-ban felfüggesztette, az állategészségügyi szolgáltatói engedélyét bevonta.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség a korábban már állatkínzás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vádiratában. Indítványt tett a vádlottal szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére és az állatorvosi tevékenység gyakorlásától végleges hatállyal történő eltiltására, valamint a 258 175 forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezésére is.

The post Vád alatt az állatkínzó állatorvos appeared first on .

Megerősítette Moszkva és Washington elkötelezettségét az egymás belügyeibe, egyebek között a választásokba való be nem avatkozás mellett Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Jevgenyij Anosin, az orosz biztonsági tanács sajtótitkára elmondta, hogy Patrusev és O’Brien munkatalálkozójának célja a kétoldalú kapcsolatok normalizálása és a nemzetközi biztonság megerősítése volt. A felek megbeszélésük során kitértek a Hegyi-Karabahért vívott harcokra, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, a fegyverzetellenőrzésre, a terrorizmus elleni harcra, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre.

A két tisztségviselő pénteken találkozott először személyesen. O’Brien hivatali elődjével, John Boltonnal Patrusev 2019 júniusában, Jeruzsálemben folytatott eszmecserét.

The post Moszkva és Washington megállapodott, hogy nem avatkoznak bele egymás választásaiba appeared first on .

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az ítélőtábla másodfokú határozatával szemben benyújtott fellebbezésében súlyosabb büntetést indítványoz annak a férjnek az ügyében, aki a vád szerint külön élő feleségét súlyosan bántalmazta, majd feljelentése visszavonására akarta rábírni.

A kaposvári házaspár egy ideje külön élt, de telefonon és a közösségi oldalakon továbbra is kapcsolatban álltak. A vádlott többször kérte feleségét, hogy költözzön vissza hozzá. 2017. karácsonyán a feleség felkereste férjét, beszélgetni kezdtek, amelynek során a vádlott haragra gerjedt, feleségét többször megütötte, rugdosta, késével arcának megvágásával fenyegette, illetve hosszú haját levágta. A mintegy másfél óráig tartó bántalmazás következtében az asszony életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A sértett feljelentése nyomán indult büntetőeljárás során letartóztatásba került vádlott – az ügyészi kapcsolattartási tilalom ellenére – a büntetésvégrehajtási intézetből 2018. januárjában több alkalommal telefonon hívta feleségét, és igyekezett rábírni, hogy feljelentését vonja vissza.

A Kaposvári Törvényszék első fokon a vádlott bűnösségét – a vádnak megfelelően – életveszélyt okozó testi sértés, valamint hamis tanúzásra felhívás bűntettében állapította meg, ezért öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása iránt nyújtott be fellebbezést, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a vádlottat a hamis tanúzásra felhívás bűntettének vádja alól felmentette. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta.

A fellebbviteli főügyészség a táblabíróság ítélete ellen büntetés súlyosítása iránt terjesztett elő fellebbezést. Az eljárás harmadfokon folytatódik.

The post Életveszélyesen bántalmazta feleségét, súlyosbításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség appeared first on .

Pokolgépnek látszó tárgyat találtak egy vonaton a németországi Kölnben, de a tűzszerészek megállapították, hogy a tárgy nem jelentett veszélyt – jelentették német hírportálok.

A gyanús tárgyra egy takarító bukkant rá egy helyközi vonaton péntek éjjel a Köln-Deutzerfeld rendező pályaudvaron. A szerelvény nem közlekedett, utasok nem voltak rajta. A rendőrség a helyszínt lezárta és átvizsgálta. Tűzszerészek szögeket, csavarokat és petárdákban használt robbanószert találtak a gyanús tárgyban.

A kölni rendőrkapitányság szombat késő délutáni közleménye szerint megállapították, hogy a szerkezet csekély mennyiségű robbanószert tartalmazott, nem volt működőképes, így nem jelentett veszélyt. Hozzátették: még ha valamiképpen mégiscsak működésbe hozták volna, “rendkívül valószínűtlen”, hogy bármi kárt okozott volna.

Mint írták, a rendező-pályaudvaron álló 27 szerelvény átvizsgálása még nem ért véget. A művelethez több tartományból szállítottak robbanószer-kereső kutyákat Kölnbe, húsznál is több rendőrkutya segítségével fésülik át a terepet.

Az ügy háttere ismeretlen. Egyelőre azt sem tudni, hogy a szerkezet mikor került a szerelvényre. A rendőrség szemtanúkat keres, akik esetleg felfigyeltek valami szokatlanra a Gummersbach-Köln vonalon közlekedő járaton.

 

The post Pokolgépnek látszó tárgyat találtak egy vonaton Kölnben appeared first on .

Recenzió Tim Marshall – A földrajz fogságában – Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról c. könyvéről.

Napóleon állítólag azt mondta: „ha ismerjük egy ország földrajzát, akkor ismerjük a külpolitikáját is.” (Brzezinski, Zbigniew [2017]: A nagy sakktábla – Amerika világelsősége és geopolitikai feladatai, Antal József Tudásközpont, Budapest, p.59.) A történelem folyamán számos birodalom vezére, Hannibál, Napóleon vagy Hitler, figyelmen kívül hagyta a meghódítandó terület földrajzi sajátosságait – a hegységek, a folyók és hosszan elnyúló síkvidékek stratégiai jelentőségét, helyette inkább hadseregük erejében bíztak. Óvatlanságuk végül saját és birodalmuk vesztét okozta. Tim Marshall brit újságíró és külügyi szakértő „A földrajz fogságában – Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról” című könyvében amellett érvel, hogy korunk politikai és gazdasági érdekek által vezérelt világában ugyanúgy kiemelt helye van a földrajznak.

A szerző tíz fejezeten keresztül mutatja be, hogy a földrajzi domborzat és a vízfelületek hogyan befolyásolják a jelenkori, valamint a jövő hatalmainak mozgásterét. A fejezetek sokrétűek, logikusan vannak felépítve, a régiók, ezeken belül az államok bemutatása fejlődéstörténeti leírással kezdődik, melyek végül a jelenkori regionális geopolitikai konfliktusok és gazdasági koncessziók fontosabb folyamataira irányulnak.

Az első fejezet rámutat arra, hogy Oroszország számos belső gonddal küzd. 17 millió négyzetkilométernyi területével Oroszország kétszerese az Egyesült Államok területének,  ötszöröse Indiának, ugyanakkor népessége viszonylag alacsony, mindössze 114 millió. A mezőgazdasági termelésre alkalmas időszak rövid, és nagy nehézségeket okoz a Megtermelt javak megfelelő elosztása a tizenegy időzónát felölelő országban. A fejezett vége Oroszország problémaival foglalkozik, a várható népességcsökkenés baljóslatú jövőképe mellett a télen befagyó kikötők és a Kelet-európai-síkság nyitott folyosója ugyanolyan problémát okoz a mai orosz vezetésnek, mint a XVI. Század közepén Rettegett Iván cárnak.

A következő két fejezet az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi erőviszonyát mutatja be. A szerző felvetése szerint a globális tengeri hatalom és a tengeri kereskedelmi útvonalak megszerzéséért folytatott harc hamarosan eldől. Továbbá Tim Marshall szerint hamis az a vélekedés, hogy az Egyesült Államok hatalma hanyatlana, kiterjedt, hajózásra alkalmas folyóhálózata és a Panama-csatorna révén sokkal jobban be tud kapcsolódni a világkereskedelembe, mint Kína. Peking céljainak elérését egyedül a gazdasága és a növekvő életszínvonal iránti igény fenntartása közötti kapcsolat akadályoztathatja. Kínának iparosítania kell a modernizáció és az életszínvonal javítása érdekében, ami viszont csökkenti az élelemtermelés lehetőségét, ennek eredményeként a tömeges és tartós munkanélküliség problematikája ördögi kört alkotva nem csak Kína, hanem az egész világgazdaság problémájává vált.

A könyv egyik legnagyobb erőssége, hogy Európa és Ázsia kontinensek nemzetállamai közötti politikai/gazdasági kapcsolatrendszereket tömören, érthetően foglalja össze. Az európai kontinens bővelkedik termékeny földekben, két óceán által határolt keskeny, kikötésre alkalmas partokban valamint a szétágazó, hosszan elnyúló folyók Közép-Európa szívében külön gazdasági körzeteket alakítottak ki. A fejezetben visszaköszön az orosz gázpolitika tényezője és a krími-válság, valamint az illegális migráció biztonságpolitikai hatásai. A bővített kiadásnak köszönhetően Marshall kitekint a Brexit utáni Európa politikai lehetőségeire, véleménye szerint az Európai Unió fennmaradása a francia-német szövetség rugalmasságtól függ.

Afrikáról szóló fejezetben a szerző abszolút sikerének mondható, hogy képes összefüggő logikai érvek mentén rávilágítani arra, hogy a megosztott, belső konfliktusoktól terhelt afrikai társadalmak problémái a mesterségesen meghúzott határvonalakon alapuló európai területfelosztó-politika felfogásából adódik. A kontinensen zajló folyamatokat két részre oszthatjuk. Amíg a kínai és más külföldi hatalmak érdekei a nemesfémek és az olaj megszerzésére koncentrálódnak, addig a régió államai számára az igazi kincs a Nílus, mely szállításra és ivóvízbiztosításra egyaránt alkalmas, és amelyért Egyiptom akár nyílt katonai összecsapásba is bocsátkozna Etiópiával, ha utóbbi a Nagy Reneszánsz gátrendszerével visszatartaná a folyó vizét.

Afrikán túllépve  a számos konfliktustól terhelt Közel-Keletet vizsgálja a szerző. A fejezeten belül több témakör is előkerül, mint például Szaúd-Arábia és Irán szerepe a jemeni háborúban, a terrorizmus (ezen belül is az Iszlám Állam felemelkedéséről és bukásáról kapunk áttekintő leírást) valamint betekintést kapunk az amerikai csapatkivonás hatására megerősödő Teherán-Ankara-Moszkva-Damaszkusz tengely stratégiai érdekeinek (kusza) logikájáról. A szerző megemlíti Izraelt, mely állam esetében kérdéses, hogyan tudja kihasználni földrajzi adottságait a szomszédos arab országokkal szemben.

A következő fejezetben a jövőbeli hatalmi harc színterét, Ázsiát ismerhetik meg az olvasók. Betekintést nyerhetünk abba, hogyan képesek apró alapterülettel rendelkező szigetek formálni a Dél-kínai-tenger államainak nemzetközi kapcsolatát, választ kaphatunk arra, hogy míg Japán az elöregedő társadalom problémájával néz szembe, addig Kína és Észak-Korea egyre égetőbb problémája közös együttműködési alapot teremt Japán és Dél-Korea között. Marshall külön fejezetet szentel India, Pakisztán és Banglades kapcsolatának. A fejeztet bemutatja Pakisztán geostratégiai hiányosságait, Indiával kapcsolatos félelmeit, valamint felhívja a figyelmet a mindenkori afganisztáni kormánnyal való jó viszony fenntartására, mely mind Pakisztán, mind India számára létfontosságú lehet.

A könyv sokszor visszatér Kína egyre erősödő befolyásához az afrikai kontinensen. Peking érdekeinek leginkább a Dél-Afrikai Köztársaság és Nigéria felel meg, mivel sekély tengerpartjai potenciális kereskedelmi kikötőbázisokat, míg az olajmezők és nemes fémek biztos nyersanyag piacot jelentenek a kínai iparosítás biztosításához. A Kínai Népköztársaság figyelme továbbá a közép-amerikai régióra irányul. A kínai segítséggel megépülő nicaraguai Nagy-Csatorna új tengeri kereskedelmi útvonalat jelentene a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között, mindezzel kikerülve az USA fennhatósága alatt álló Panama-csatornát. A szerző meglátása szerint Brazília nem rendelkezik elég népességgel és olyan erős gazdasággal, hogy a Dél-Amerika epicentruma legyen, azonban a szomszédjaival kötött kereskedelemi megállapodások mellett út- és vasúthálózata felélesztése fontos annak érdekében, a távol eső városrészek összekapcsolódjanak és az áruforgalomba bekapcsolódva növeljék a kereskedelem volumenét.

A könyv különlegessége, hogy a stratégiai szempontokat is kiemelve mutatja meg, hogy a földrajz természete kényszert idéz elő. Ennek értelmében minden országnak létezik egy védvonala, egy végpontja, amely az USA esetében Kuba: inkább maradjon magányos rezsim, mintsem kínai vagy orosz érdekek célpontja. Oroszország esetében a Krím-félsziget annektálásával nem csak egy melegvizű kikötőt foglalt el, hanem tudtára adta Washingtonnak, hogy Ukrajna semmiféleképpen sem lehet NATO/EU tag sem most, sem a jövőben. Hasonló folyamat játszódik le a Csendes-óceánon, ahol a geopolitikai érdekek rákényszerítik Pekinget, hogy az általa „első szigetláncnak” nevezett szigetcsoportok mindegyikét birtokolja, garantálva a Dél- és Kelet-kínai-tenger kereskedelmi útjai feletti ellenőrzést, valamint védelmi vonalának kitolását.

Az utolsó fejezet az Északi-Sarkvidéket uralni kívánó nagyhatalmak közötti versenyt mutatja be. Jelenleg az Egyesült Államok figyelme sokkal inkább Ázsia területeire fókuszál, valamint Oroszország hatalmas mennyiségű erőforrást fordít a sarkköri katonai létesítményei építésére, a világ legnagyobb jégtörő flottájának bővítésén át egészen a gyorsreagálású egységek kiképzéséig. A jégsapkák olvadása átalakítja a régió stratégiai értékét, egyre jobban fokozza a feszültségek a nagyhatalmak között, hogy ki birtokolja majd a jég alól felbukkanó arany, cink, réz, vasérc, olaj és földgáz lelőhelyeket. A szerző meglátása szerint a felmelegedés következtében a vízi kereskedelmi útvonalak átalakulnak, így például a Kanada északi részét átszelő északnyugati átjáró fontosabb lesz, mint a Panama-csatorna vagy a Szuezi-csatorna.

A könyv címe frappáns, számos alkalommal eszmélünk fel, hogy a fejezetekben tárgyalt országok földrajzi adottságaik helyzetéből adódóan politikai, gazdasági, vagy katonai, stratégiai lehetőségei (vagy mozgástere) korlátozottak. A könyv puhaborítója élénk tengerkék színével figyelemfelkeltő, a nyomdai és grafikai feliratokat betöltő kontinensek igényesek, a mai trendek vonalát követi. Az idegennyelvű (angol) példány első változata 2015-ben jelent meg, hazánk könyvespolcaira 2019-ben érkezett meg a Park Könyvkiadó gondozásában. A kiadvány talán az egyik legbravúrosabban sikerült magyar adaptáció, külön kiemelendő – és a kiadó számlájára írandó, – hogy frissített, bővített kiadással jelent meg. A könyv könnyen olvasható, tiszta, hiteles forrásokkal alátámasztott, megkerülhetetlen mű mindazok számára, akik szeretnék megérteni a jelenkori politika folyamatok mozgatórugóit. A könyv további érdeme, hogy az olvasók mindegyik régióhoz egy fekete-fehér politikai térképet kapnak segítségül, amelyek névrajza könnyen olvasható, a térkép hátteréül szolgáló szürkés vízrajz és domborzati árnyékolás jobb megértést biztosít az adott ország vagy régió földrajzi előnyei szempontjából, vizualizálja a hegységek, völgyek, folyók és hosszan elnyúló sík vidékek okozta stratégiai helyzetét. A könyv nem megy bele figyelmet elvonó apró részeletekkel az elmúlt évek történéseibe, így marad könnyű, magával ragadó olvasmány. Magyar nyelvezetével kimerítő ismeretanyagot kaphat az olvasó, a mű mindenkinek kellő alapot teremt a jövőbeli regionális és globális hatalmi folyamatok megértéséhez.

Írta: Nyírán Tamás (a szerző a Külgazdasági és Külügyi Intézet gyakornoka), a recenziót Wagner Péter, a KKI vezető kutatója lektorálta

Az Európai Tanács határozott üzenetét követően most Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani kapcsolatait az Európai Unióval – jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő.

Rutte azt mondta, ha Törökország a jó irányt választja, akkor folytatódhat a 2016-ban a migrációval kapcsolatban megkötött partneri együttműködés.

Amennyiben azonban Ankara folytatja illegálisnak tartott tevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében, az Európai Unió válaszul felhasználhatja minden rendelkezésére álló eszközét, beleértve a szankciókat is – figyelmeztetett. Rutte szerint Brüsszel készen áll a vámunió modernizálásra Ankarával a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, valamint kész fokozni együttműködését a migráció területén is.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az érkezésekor arra szólította fel Törökországot, hogy tartózkodjon a további provokációtól és a nemzetközi jog megsértésétől. A fehérorosz válsággal kapcsolatban azt mondta, a minszki vezetésnek el kell ismernie, hogy a választások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak, és új, szabad választások kiírását kell kezdeményeznie. Hozzátette: az unió hajlandó gazdasági támogatást nyújtani Fehéroroszország számára, ehhez azonban Minszknek előremutató lépéseket kell tennie. Conte az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus kapcsán óva intett bármiféle külső beavatkozástól, amely véleménye szerint tovább mérgesítené a kialakult helyzetet.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az érkezésekor arról beszélt, hogy az Európai Unió a határozottságával az egység, a szolidaritás és az elszántság üzenetét küldte Törökországnak. Világossá tette, hogy az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok javításának előfeltétele az egyoldalú török fellépés beszüntetése – közölte.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök előremutatónak nevezte a Fehéroroszországgal és a Törökországgal összefüggő tanácsi megállapodásokat, ugyanakkor hangsúlyozta: “fontos, hogy ne csapjuk be a kaput szomszédjaink előtt”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök elégedettségének adott hangot, hogy az Európai Tanács hosszú vita után elfogadta a Lengyelország által javasolt gazdasági tervet Fehéroroszország számára.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök az érkezésekor úgy fogalmazott, a Fehéroroszországgal szembeni szankciókról szóló megállapodás és a Törökországgal kapcsolatos határozott fellépés megmutatta, hogy Európa képes a cselekvésre, ha valóban fontos ügyről van szó. Előremutatónak nevezte, hogy a tagállami vezetők közös álláspontot alakítottak ki a Földközi-tenger keleti medencéjében Görögország és Törökország, valamint Törökország és Ciprus között kialakult konfliktust illetően, és hangsúlyozta: “amikor összefogunk, képesek vagyunk befolyásolni a világ eseményeit”. Az uniónak minden területet illetően meg kell tanulnia, miként képes még jobban használni közös erejét – tette hozzá.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján úgy döntöttek, szankciókat vezetnek be Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.

Arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.

A tanácskozás pénteki zárónapján napirenden lesz az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése. A tagállami vezetők áttekintik a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások állását, valamint vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika fejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról.

The post EU: Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani kapcsolatait az EU-val appeared first on .

Összehangolt akcióban elfogták a rendőrök szerdán egy betörőbanda tagjait, akik több mint 16 millió forintot zsákmányoltak – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint hét – fővárosi és Pest megyei – helyszínen csaptak le a rendőrök szerda hajnalban a rablókra. Hét embert előállítottak, ötöt közülük a betörések miatt gyanúsítottként kihallgattak. A hatodik elfogott egy nő, aki a többiek ruháinak elrejtésében, lecserélésében segített, a hetedik pedig egy férfi, akitől a rablások előtt drogot szereztek a bandatagok. Utóbbinál egy motorkerékpár ülése alatti tárolórekeszbe rejtett ételhordóban 359 gramm kábítószergyanús port találtak.

A banda tagjai közül háromnak a terhére – a nyomozás jelenlegi állása szerint – hét betörés róható, a negyediket és az ötödiket egy bűncselekménnyel gyanúsítják.

A bandáról azt közölték, hogy Pest és Bács-Kiskun megyei helyszíneken elsősorban páncélszekrényekre “utaztak”. Terepjáróval érkeztek a kiszemelt üzemhez, bolthoz, áruházhoz. Míg egyikük a kocsiban várakozott, társai ajtók, rácsok felfeszítésével bejutottak az irodahelyiségekbe, ahonnan vagy elvitték a széfet, vagy helyben kinyitották és a tartalmával menekültek el. Előfordult, hogy nem boldogultak a páncélszekrényekkel. Az egyik élelmiszer-üzletláncnak például két boltját is meglátogatták, de zsákmány nélkül távoztak, pedig 16 millió forint volt a széfben. Egy dunaharaszti üzletből pedig mindössze 123 ezer forintot vittek el, miközben majdnem 17 milliót megóvott a “masszív trezor”. Egy isaszegi helyszínről azonban sikerült egy 12 millió forintot tartalmazó páncélszekrénnyel elmenekülniük.

A gyanúsítottak összesen 16 millió forintnál is több pénzt zsákmányoltak, a “veszélyeztetett érték” majdnem 34 millió, a rongálással okozott kár pedig legalább kétmillió forint volt – írták.

A Pest megyei rendőrök lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek hat gyanúsítottat, és kezdeményezik letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Tizenhatmillió forintot zsákmányoló betörőbandát fogtak el appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő bemutatta pénteken az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.

Emmanuel Macron februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. A nyáron kinevezett kormány vezetője, Jean Castex azonban egyik legfőbb céljaként
jelölte meg a szekularizáció megerősítését a francia társadalomban.

A francia elnök a vallási szeparatizmusról régóta beharangozott beszédét azért is halasztotta el többször, mert a magát a centrumba helyező kormány a kérdésben két tűz közé szorult. A jobboldal túl megengedőnek tartja az iszlám társadalmi térnyerésével szemben, a baloldal viszont azzal vádolja rendszeresen az államfőt, hogy a jobboldali szavazatok reményében megbélyegzi a muzulmánokat.

A Párizshoz közeli harmincezer lakosú Les Mureaux-ban – ahol a muzulmán bevándorlók integrálása példaértékű – a mintegy másfél órás beszédet az elnök azzal kezdte, hogy az iszlám világszerte válságon megy keresztül.

Jelezte, hogy a francia kormány nem a muzulmánok ellen, hanem azon radiális ideológia ellen kíván harcolni, amely a vallási törvényeket a köztársasági berendezkedés fölé helyezi, és “időnként megpróbál vért is ontani”, mint ahogy az múlt pénteken a Mohamed-karikatúrákat közzétevő Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségénél történt, ahol egy 25 éves pakisztáni férfi hentesbárddal megsebesített két embert.

Macron szerint a radikális iszlám “egy tudatos projekt”, amely gyakran a köztársasági értékekkel ellentétes “ellentársadalom létrehozásában” nyilvánul meg. Példaként említette a vallási okokból be nem iskolázott gyerekeket, és olyan szeparatista kulturális és sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületeket, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél.

“Azt szeretném, ha nem lenne semmilyen összemosás vagy csúsztatás” – hangsúlyozta az államfő, aki szerint a muzulmánok megbélyegzése csapdahelyzetet szül.

A bejelentett intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

Hivatalos adatok szerint jelenleg ötvenezer tanuló, a kisiskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul, egy részük vallási meggyőződésből. A kormány célja, hogy 2021 szeptembertől kizárólag egészségi okokból ne lehessen iskolába járni.

A francia elnök szerint a tanfelügyelők minden héten találnak olyan gyereket, aki kimarad az iskolai rendszerből, és minden héten bezáratnak olyan magániskolát, amelyet “vallási szélsőségesek” hoztak létre, és arra is volt már példa, hogy a szülők vallási okokból nem engedték el a gyerekeiket zeneórára vagy úszásoktatásra.

A kihágások megakadályozását, valamint a szekularizációt és az állam világnézeti semlegességének megerősítését célzó törvényjavaslatot december 9-én vitatják meg a miniszterek a kormányülésen, 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után – szögezte le Macron. A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet.

A francia elnök hosszan beszélt arról, hogy Franciaország maga is felelős amiatt, hogy hagyta a bevándorlók gettósodását az elővárosokban.

“A származásuk szerint koncentráltuk az embereket, nem törekedtünk eléggé a keveredésre, nem teremtettünk elégséges gazdasági és társadalmi mobilitást (…), visszatekintve a mi gyávaságunkra építve hozták létre (az iszlamisták) a saját társadalmi projektjüket” – hívta fel a figyelmet Macron.

Arra is kitért, hogy “Franciaország gyarmati múltja még mindig hordoz olyan traumákat, amelyek nem rendeződtek a kollektív tudatban”, külön utalva az algériai háborúra. A francia elnök “az iszlám jobb megértéséért” és az arab nyelv oktatásáért emelt szót. Elmondta, szeretné, ha az iszlám békében élne a köztársasággal, és megszabadulna a “külföldi befolyásoktól”. Ennek érdekében a vallási helyek finanszírozásának ellenőrzését is megerősíti az állam.

“Nem a külföldi finanszírozás megtiltásáról van szó, hanem annak szabályozásáról” – mondta az elnök.

A francia elnök már februárban jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

The post Macron bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet appeared first on .

Magyar nyomozók információi alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerb rendőrök – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A közleményben azt írták, hogy az embercsempész szervezet 2020 elején került a KR NNI látókörébe. A rendőrök megállapították, hogy a Szerbiában tevékenykedő banda ottani állampolgároktól 150-200 euróért útleveleket vesz, majd az azokban lévő fényképeken szereplőkhöz hasonlító koszovói embereket illegálisan lépteti át a magyar-szerb határon. Az úgynevezett személycserés módszerrel elkövetett bűncselekményért alkalmanként 3-4,5 ezer eurót kaptak a szervezők, akik az illegális bevándorlókat Ausztriába, Németországba vagy más nyugat-európai országba vitették.

Az ügyben a magyar nyomozók a szerb hatóságokkal június 26-án, a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyen találkozón vettek részt. A folyamatos információcserét követően a szerb rendőrök csütörtökön a magyar adatokra alapozva tizenegy embert fogtak el – olvasható a honlapon.

The post Magyar nyomozók adatai alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerbek appeared first on .

Szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben csütörtöki találkozójukon az európai uniós tagállamok vezetői a szeptemberi elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos fellépés miatt – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Michel arról tájékoztatott, hogy az európai uniós szankciós listán – amelynek elfogadását a Törökországgal szemben szorgalmazott szigorú fellépés késlekedése miatt Ciprus mind ez idáig ellenezte – mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat – tette hozzá.

A kétnapos tanácskozás első, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkanapján az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.

“Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Továbbá újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögországgal és Ciprussal” – fogalmazott Michel.

Kiemelte, az EU kész részt venni egy “pozitívabb” menetrend kialakításában, feltéve, hogy Törökország szintén részt kíván venni abban. Amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával, az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.

Az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a vita átfogó rendezése mellett – szögezte le Michel. A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara “nem tette meg ezt a gesztust”. Kiemelte: a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldóható meg. Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, erősíteni szeretné egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmi és migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó első munkanapjáról távozva kijelentette: Európa “nem kezdhet újra párbeszédbe” Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát.

“Meg kell mutatnunk szilárdságunkat és elszántságunkat, miközben teszünk a konfliktus elmérgesedése ellen” – fogalmazott a francia államfő. Tájékoztatása szerint minden tárgyaló fél engedményeket tett azért, hogy az “elfogadott szöveg a legjobb lehessen”. Az EU nagyon világos és határozott jelzést küld Törökországnak Görögországgal és Ciprussal kapcsolatban, továbbá párbeszédre szólította fel – mondta Macron.

The post Az EU szankciókat rendel el Fehéroroszországgal szemben appeared first on .

Joaquin „El Chapo” Guzmán, a mexikói Sinaloa drogkartell vezetőjének elfogása és bíróság elé állítása az Amerikai Egyesült Államokban sokak számára olyan áttörésnek tűnt, amely teljesen megváltoztathatja a drogháború menetét. El Chapot 2019. július 17-én életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Majdnem egy évvel később érdemes megvizsgálni, a Sinaloa kartell hanyatlásával milyen változások történtek, illetve azt, hogy sikeres-e az USA által támogatott elképzelés, miszerint a drogbárókat eltávolítva a mexikói helyzet megoldódik.

A Sinaloa El Chapo nélkül

El Chapo 2016-os letartóztatása után a hatalmi vákuumot betölteni kívánó tagok véres harcai miatt 2017-re Sinaloa vált Mexikó legveszélyesebb régiójává. A hatalmi harc elsősorban El Chapo két gyermeke (Iván Archivaldo Guzmán Salazar és Jesús Alfredo Guzmán Salazar, vagyis a Los Chapitos), és El Chapo legközelebbi tanácsadói között folyik. A családot megfigyelő szakértők úgy gondolják, a két fiú nem lenne alkalmas a vezetői pozíció betöltésére, hiszen míg El Chapo a mélyszegénységből tört a csúcsra, addig ők szórják apjuk pénzét és rendkívül tapasztalatlanok. A drogbárók fiatalabb generációja teljesen más elvekkel és értékekkel rendelkezik, általában sokkal erőszakosabbak és kegyetlenebbek, mint elődeik. A Sinaloa kartell vezetése így jelenleg megoszlik az El Chapitos és Ismael „El Mayo” Zambada kezében, aki El Chapo elfogásával Mexikó rangidős drogbárójává vált és akit, bár egész életében illegális tevékenységet végzett, erős politikai és gazdasági kapcsolatai miatt sosem vettek őrizetbe. Sinaloa rendőrsége gyakorlatilag az irányítása alatt áll, sokkal óvatosabbnak és körültekintőbbnek tartják, mint a többi „narcost” (drogkereskedőt).

Guerrero és Morelos szövetségi államokban elkobzott kábítószer elégetésénél mexikói tengerészgyalogosok a mexikói Acapulcóban 2018. szeptember 20-án. A tengerészgyalogosok 4,7 tonna kokaint, 468 kilogramm marihuánát és 54 pszichoaktív kábítószert semmisítettek meg. (Forrás: MTI/EPA/David Guzmán)

A többi kartell térnyerése – A Jalisco New Generation

Napjainkban több olyan nagyobb drogkartell kezdett el hanyatlani, amelyek hatalma régen megkérdőjelezhetetlen volt, ilyen jelenleg a Sinaloa, és a Los Zatos is, ennek hatására pedig pár éve olyan új bűnszervezetek alakultak ki, mint például a Jalisco New Generation. Pár év alatt ez a kartell vált a Sinaloa egyik legnagyobb riválisává, sokkal erőszakosabb és barbáribb eszközöket vet be ellenfelei ellen, mint elődei, és leginkább Mexikó nyugati és déli területein szerzett hatalmat. 2006 óta a drogkartellek száma 6-ról 37-re nőtt, emellett több mint 60.000 ember tűnt el a kartellháborúk hatására, legtöbbjük valószínűleg jelöletlen sírokban fekszik. Az általában bizalmatlan civileket az ellenőrzött területeken eközben a Jalisco igyekszik meggyőzni a közösségi média és a propaganda segítségével, hogy amennyiben nem avatkoznak bele a drog bizniszbe, nem esik bántódásuk. Sokan inkább választanák azt, hogy egyetlen kartell szerezzen hatalmat az országban, mint a folyamatos háborúzást, mely rengeteg civil áldozatot követel. A megszerzett területeken a Jalisco egyfajta rendfenntartó erőként is működik, a lakosok gyakran fordulnak hozzájuk a helyi hatóságok helyett, ők pedig segítséget nyújtanak, és viszonylagos rendet teremtenek az emberek hallgatásáért cserébe. Más eszközökkel is próbálják elnyerni a lakosság bizalmát, El Alcíhuatl településen a bűnszervezet például egy kórházat épített és működtet, melyben mind saját emberei, mind a helyi lakosok ellátást kaphatnak. Azzal, hogy a rend fenntartásával és kritikus infrastruktúra építésével gyakorlatilag átveszi az állam feladatait, vagy éppen helyettesíti azt, a Jalisco rendkívül gyorsan gyarapodik mind a tagok számában, mind területileg. Terjeszkedése napjainkban leginkább az északi területekre és Mexikóvárosra koncentrálódik, ez pedig egyre sűrűbb és véresebb összecsapásokkal jár, így a JNG nagy árat fizet érte. A mélyszegénységben élő fiatalok számára sokszor valóban a drogkartell az egyetlen lehetőség a szerencsétlen életkörülményekből történő kitörésre. Nem segít a helyzeten az sem, hogy az országban rengetegen, főleg a szegényebb rétegek közül példaképként, egyfajta Robin Hoodhoz hasonló alakként tekintenek a drogbárókra. Mindezek mellett azonban a Jalisco sem jobb, mint társai. A városokért és falvakért folyamatosak folynak a véres harcok, a terjeszkedésük és stratégiájuk pedig rendkívül agresszív. A JNG sikere főleg abban rejlik, hogy a vezetés jól szervezett, hierarchikus és szilárd. A kartell vezetője Nemesio Oseguera, „El Mencho” jelenleg a legkeresettebb bűnöző Mexikóban. Ugyan jelentős hatalommal bír, népszerűsége meg sem közelíti El Chapoét, aki szinte sztárrá, élő legendává vált, és tudatosan építette fel hírnevét anélkül, hogy kórházakat, vagy iskolákat hozott volna létre. El Menchot olyan bűncselekményekkel is kapcsolatba hozzák, mint például Gabriel Gómez Michel politikus merénylete, 2016-ban pedig El Chapo két fiát is elrabolta és rövidebb ideig fogva tartotta. A kartellek tőkéje nem csak a drogkereskedelemből származik, a Jalisco New Generation legnagyobb bevételi forrásai között a pénzmosás és emberkereskedelem is szerepel, de állandó harcok folynak vidéken a termőföldekért is, különösen az avokádó termesztéséért, melyből hatalmas pénzösszegekhez jutnak a bűnszervezetek. A Jalisco működéséhez elengedhetetlenek a pénzmosáshoz szükséges fantom cégek, amelyek egy részét Mexikó júniusban befagyasztotta, ezzel nagy veszteségeket okozva a kartellnek. A már említett drogbárók mellett érdemes kiemelni többek közt José Antonio „El Marro” Yépezt, a Santa Rosa de Lima vezetőjét, mely a Jalisco nagy riválisa, vagy Juan Gerardo „El Huevo” Treviñot, aki a Los Zetas utolsó aktív vezetőjeként van számon tartva.

Marihuánaültetvény felszámolásában vesz részt egy mexikói katona a mexikói Jalisco szövetségi államban lévő Hostotipaquillóban 2012. szeptember 27-én. (Forrás: MTI/EPA/Ulises Ruiz Basurto)

Van megoldás?

A mexikóiak nagy része nosztalgiával és vágyakozással tekint vissza azokra az időkre, amikor még csak egy bűnszervezetnek volt ilyen hatalma, az élet ekkor sokkal békésebb és stabilabb volt. Az USA stratégiája, miszerint a drogbárók elfogásával a bűnszervezetek is elveszítik a hatalmukat, teljesen sikertelennek bizonyult. Andres Manuel López Obrador, a jelenlegi mexikói miniszterelnök új szempontból közelítette meg a kérdést, sokkal inkább fókuszál a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére és a korrupció csökkentésére, mint a kartellek elleni aktív küzdelemre. Ez a stratégia ugyan kevésbé látványos és azonnali hatást ettől nem várhatunk, de hosszú távon annál eredményesebb lehet. Rövidtávon ennek az ára az volt, hogy a 2019-ben elkövetett gyilkosságok aránya tovább nőtt az eddigi évekhez képest. A korrupció, az erőszak és a drogháború áldozatainak száma növekvő tendenciát mutat, és amíg a kartellek a kezükben tartják a helyi rendőrségeket és a politikusokat, igazi haladás nem érhető el. Miközben Mexikó kormánya a kartellek elleni aktív küzdelemmel eddig csak rontott a helyzeten, azt sem teheti meg, hogy szabad utat enged a szervezett bűnözésnek. A kormány számára a kartelleket hagyományos módon legyőzni lehetetlen, hiszen nagyon könnyen szétbomlanak és azonnal újak lépnek a helyükbe. Az új miniszterelnök által felvázolt stratégia az egyenlőtlenségek csökkentésére rendkívül hatásos lehet, de egy 6 éves mandátum erre nem elég, Mexikóban a miniszterelnökök újraválasztását pedig törvény tiltja. Az egyik lehetséges megoldás a marihuána legalizálása az USA-ban és Mexikóban, ezt véghez vinni azonban korántsem egyszerű. López Obrador a legalizálást szigorúan orvosi használatra korlátozná. Fontos lenne emellett a rendőrség megreformálása is, jobb kiképzés és fizetések biztosítása, valamint a szigorú, korrupciómentes folyamatos ellenőrzés. Az, hogy ez gyakorlatban, hogyan, ha egyáltalán teljesíthető, már sokkal bonyolultabb kérdés. Obrador ennek érdekében 2019-ben nemzeti gárdát alakított, ebben alkalmazva katonai és rendőri erőket is, akiknek fő feladata a drogkartellekhez köthető bűncselekmények kivizsgálása. A gárda lényege eredetileg a polgári rendfenntartás erősítése volt, azonban eddig csak tovább erősödött a közbiztonság militarizált jellege. A nemzeti gárdát megalakulása óta számos kritika érte, tagjait többek közt bevándorlók zaklatásával, kínzással és bűnszervezetekkel való szoros együttműködéssel is vádolták. Úgy tűnik, bármilyen stratégiát is vetne be az USA, vagy Mexikó, a helyzet nem javul, és egyre inkább tűnik úgy, hogy El Chapo helyesen mondta: „A drogkereskedelem sosem fog véget érni”.

Írta: Ustea Dóra

Kelet-európai drogcsempész-hálózatra csaptak le a hatóságok Spanyolországban, az akcióban körülbelül harminc tonna hasist foglaltak le és tizenegy embert vettek őrizetbe – közölte a spanyol rendőrség.

A bűnözői hálózat luxusvitorlásokon csempészett kábítószert Afrika és Európa között. A rendőrség és a vámhatóság emberei négy szállítmányon ütöttek rajta az elmúlt hét során a Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura közelében, a Gibraltári-szorosban, valamint Mauritánia partjainál.

A vitorlások közül kettő brit, egy német, egy pedig holland zászló alatt hajózott. Az elfogott bűnözők között kilenc bolgár és két orosz állampolgár van. A lefoglalt kábítószer értéke hatvanmillió euróra (21,8 milliárd forintra) becsülhető. Ugyanennek a bűnbandának idén két vitorlását fogták már el, egyet márciusban, egyet pedig júliusban, összesen 4,6 tonnányi hasisszállítmánnyal a fedélzeten.

Ez volt a tengeri hasiscsempészet ellen irányuló eddigi legnagyobb rendőrségi művelet, amelyben több európai ország és nemzetközi bűnüldöző szerv is segédkezett – írta közleményében a rendőrség.

The post Kelet-európai drogcsempész-hálózatra csaptak le a spanyol hatóságok appeared first on .

A Müller Drogéria Magyarország Bt. országosan kivonta a forgalomból és visszahívta a fogyasztóktól a “Finom csillagok, kakaós” elnevezésű 250 grammos süteményt, mert apró fémdarabkákkal szennyeződhetett – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Müller a honlapján és az üzletekben a vásárlók tájékoztatására felhívást helyezett ki, a termék vételárát pedig blokk nélkül visszatéríti.

A termék gyártója a PICO Food GmbH, minőségmegőrzési ideje: 2020.11.20. Az érintett sütemények gyártási száma: 20/11/2020, azonosítója EAN: 4004363005012 A süteményt 2020.07.08-tól árusította a Müller. A visszahívásban kizárólag ezekkel az azonosítókkal ellátott termékek érintettek. A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy amennyiben az érintett süteményből vásároltak, ne fogyasszák el.

The post Nébih: fémdarabkák miatt kivonták a forgalomból a Müller kakaós süteményét appeared first on .

A védelmi képesség építéséről beszélt a honvédelmi miniszter csütörtökön Győrben, kiemelve, hogy a Magyar Honvédség (MH) a térség meghatározó haderejévé szeretne válni.

Benkő Tibor az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred laktanyájában a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok találkozóján tartott előadást. Hangsúlyozta: a magyar hadiipar megteremtése erősíti a függetlenséget és erősíti a magyar gazdaságot.

“Minden beszerzésnél arra törekszünk, hogy ne csak elköltsük az adófizetők pénzét, hanem abból profitáljon az ország, munkahelyek jöjjenek létre” – jelentette ki. Hozzátette: így létesült helikopteralkatrész-gyártás Gyulán, Zalaegerszegen gyártják a Lynxet, a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét és cseh licensz alapján készítenek kézifegyvereket.

A honvédelmi és haderőfejlesztési programmal összefüggésben Benkő beszélt a katonák toborzásáról, oktatásáról, kiképzéséről és arról, hogy nyugdíjas éveikben gondoskodnak róluk. Elmondta, hogy hamarosan egy negyedéves kiadványt jelentet meg a Zrínyi Nonprofit Kft., amelyet eljuttatnak a nyugállományú katonákhoz, beszámolva a honvédségi eseményekről, fejlesztéseket.

Megemlítette, hogy a nyugállományú katonák támogatásáért megállapodást kötöttek több üzletlánccal, amelyek kedvezményeket biztosítanak a vásárlásoknál, illetve pénzügyi tranzakcióknál, számlavezetésnél. Benkő kiemelte: növekszik az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők száma, 2004-től 2010-ig 17 önkéntes tartalékos állt az ország rendelkezésére, ma 10 ezernél több. A magyar haderő létszáma folyamatosan nő, és a kadétképzési programhoz már 76 középiskola csatlakozott.

A honvédelmi miniszter azt mondta: a katonaság kötelékébe tartozókról történő gondoskodáson túl a haderőfejlesztési program célja, hogy a magyar honvédséget korszerű technikai eszközökkel szereljék fel egy modern, ütőképes haderő kialakításáért. A technikai eszközök fejlesztését a légierővel kezdték, könnyű Airbus H145M-es helikopterből 20-at rendeltek, ebből kilenc már hadrendben áll, ebben az évben még várnak 7-et. Közepes helikopterből 16-ot rendeltek, 2023 és 2025 között kell hadrendbe állniuk – ismertette a miniszter.

A szárazföldi képességek modernizálására pedig – tette hozzá – 12 Leopard 2A4-es harckocsi érkezik idén Magyarországra, ebből nyolcat már átvettek. A legkorszerűbb, Leopard 2A7-es harckocsik 2023-tól érkeznek, Európában ilyenekkel csak négy ország rendelkezik.

The post Benkő: Magyarországnak a térség meghatározó erejévé kell válnia appeared first on .

Tizenegy év börtönbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék kedden azt a férfit, aki 2019-ben megölte barátját a Tolna megyei Bátán – közölte a törvényszék.

A hatvanéves vádlott október 17-én egész napos közös italozás után otthonába hívta a vele egykorú barátját, ahol – a bíróság által megállapított tényállás szerint – egy baltával többször fejen ütötte. Az áldozat nyílt koponyacsonttörés és agyzúzódás következtében meghalt.

A gyilkossággal vádolt férfi ezután háza pincéjében elrejtette a holttestet, amelyet mésszel és homokkal fedett el. Az áldozatot egy hét elteltével a rendőrök találták meg. A bűncselekmény egyik előzménye az volt, hogy a vádlottat elhagyta a barátnője, aki a sértetthez költözött, és a férfi ezt nem tudta feldolgozni – írta közleményében a törvényszék.

A bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között azt, hogy a vádlott anyagi jóvátétel – a sértett hozzátartozója által viselt temetési költség – megfizetését helyezte kilátásba a sértett családja részére szabadulása után. Az ügyészség és a védő az ítélet tudomásul vételéhez három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott enyhítésért fellebbezett.

The post Kell a barátság: tizenegy év börtönre ítélték a bátai gyilkossággal vádolt férfit appeared first on .

Hajókkal terelik ki a nyílt-tengerre a bálnákat egy skóciai tengeröbölből még az előtt, hogy a térségben szombaton kezdetét veszi egy nagyszabású tengeri hadgyakorlat.

A szakemberek már egy hónapja megfigyelik az északi kacsacsőrű ceteket a nyugat-skóciai Argyll grófságban lévő Gare Loch öbölben. Ki akarják őket terelni a tengeröbölből, mivel a brit haditengerészet, a NATO és a szövetséges erők közös Joint Warrior nevű hadgyakorlatán a hadihajók szonárjának hangja károsítja a tengeri emlősöket – adta hírül a BBC News.

Európa legnagyobb idei hadgyakorlata szombaton kezdődik és október 15-ig tart, főhadiszállása a Gare Loch partján épült Faslane haditengerészeti támaszponton lesz.

A terelést a tengeri állatok megmentését 1988 óta végző alapítvány (BDMLR) búvárai vezetik. Szóvivőjük elmondta, hogy öt bálnát láttak az öbölben, és néhány betért a közeli kisebb öblökbe is. “Nagyon szokatlan, hogy a parti vizekben bukkanjanak fel, de az elmúlt években előfordult, hogy egyes fajok egyedei betértek az öblökbe, köztük a Loch Longba is, de általában minden beavatkozás nélkül távoztak is, valószínűleg sikerült visszatérniük természetes élőhelyükre” – magyarázta.

“A közelmúltban tudtuk meg, hogy egy jelentős hadgyakorlat kezdődik a térségben, és a bálnák nagyon érzékenyek a víz alatti zajokra, és aggódunk azok lehetséges hatásai miatt” – tette hozzá.

Gavin Lemon, az alapítvány önkéntese elmondta, hogy az állatok egészségesek és jó az állapotuk, ezért fontos az, hogy kitereljék őket az öbölből. Egyikük tűnik csak soványnak, ami nem jó jel. “A cetek a helyi halakon élnek, ami nem a normális étrendjük része, de azért táplálják őket. “Általában tintahallal táplálkoznak, lemerülve akár ezer méter mélyre is” – tette hozzá.

“A brit haditengerészet komolyan veszi környezetvédelmi kötelezettségeit, és együttműködik az illetékes brit hatóságokkal a környezeti kockázatok csökkentése érdekében hozott gyakorlati intézkedések meghozatalában és a törvények betartásában” – közölte a védelmi tárca szóvivője.

“A biztonsági ellenőrzések szükséges sorozatát végrehajtjuk, a környezeti kockázatfelméréseket elvégezzük még azelőtt, hogy bármilyen tenger alatti feladatnak nekilátnánk, hogy csökkentsük a tengeri életet érintő lehetséges kockázatokat” – tette hozzá.

The post Kultúra: kiterelik a bálnákat egy skóciai tengeröbölből a nagyszabású hadgyakorlat idejére appeared first on .