Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok páncélozott harci járműveket, radarokat és katonákat vezényelt Szíria északkeleti részébe, és intenzívebbé teszi a harci repülőgépek járőrözését – jelentette be az amerikai erők Középső Parancsnoksága (Centcom).

A térségben – ahol az Egyesült Államok immár csak korlátozott számú katonával van jelen – több olyan incidens történt az elmúlt időszakban, amelyben amerikai és orosz katonák kerültek konfliktusba egymással. Bill Urban, a Centcom szóvivője a közleményben nem tett említést ezekről, hanem csak általában az elmúlt időszak incidenseit említette, amelyek az amerikai álláspont szerint szükségessé tették a szóban forgó hadfelszerelés oda vezénylését.

Az amerikai erők a rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták riasztására alkalmas Sentinel radarokat és Bradley típusú gyalogsági szállító harcjárműveket telepítettek a térségbe. A Bradleyket tavaly Donald Trump döntésére már kivonták e térségből. A Centcom közleménye szerint a mostani lépések célja “a koalíciós erők védelme és annak biztosítása, hogy a térségben nyugodtam folytathassák küldetésüket”.

Augusztus végén hét amerikai katona sebesült meg egy orosz harci járművel történt összeütközésben. Az erről készült videofelvételek megjelentek a Twitteren is, és a képkockákon jól látható volt, hogy orosz páncélosok és helikopterek próbálták meg feltartóztatni az amerikai járműveket, amelyeket aztán a térség elhagyására is késztettek.

“Az Egyesült Államok nem akar konfliktust egyetlen más országgal sem Szíria területén, de ha szükséges, meg fogja védeni a koalíciós erőket” – hangsúlyozta Urban. Ebben a török határ mentén fekvő térségben – az Ankarával kötött egyezmény értelmében – orosz katonák állomásoznak.

The post Újabb kacskaringó: az USA páncélozott harci járműveket és radarrendszereket telepített Északkelet-Szíriába appeared first on .

Múlt héten a Bundeswehr-t honlapja megírta, hogy "Németország és Magyarország többnemzeti szállító projektet indít" (kb. ez a cím) A cikk sok mindenről szólt, de arról nem, hogy Magyarország vagy a Magyar Honvédség A400-as katonai teherszállítórepülőgépeket vesz majd.

Amit én leszűrtem a cikkből, hogy ez valami hasonló lesz ahhoz, ahogy a pápai Nehéz Szállító Ezred működik abból a szempontból, hogy a részt vevő 12 ország egyike sem birtokolja a gépet, de mindenkinek van meghatározott repülőórája a három gépes flotta éves tervezett mennyiségéből.

A szakmai portálok mellett aztán az Index foglalkozott a cikkel: "Airbus A400M-eket vásárol a Magyar Légierő?" A cikk is csak összefoglalja az eredeti cikket, majd megismétli a címben szereplő kérdést: "MAGYARORSZÁG A400M SZÁLLÍTÓGÉPEKET VÁSÁROLHAT A JÖVŐBEN."

Ez honnan mégis? Ezután a HVG és a Népszava is már így ír: "Hatalmas katonai szállítógépeket vásárolhat Magyarország" és "Hatalmas, légcsavaros katonai szállítógépeket vehet Magyarország, megint csak német biznisz". Még szerencse, hogy a feltételes mód benne maradt.

De tekintve, hogy az emberek többsége csak a címeket olvas, ennyi elég is volt ahhoz, hogy már arról a menjen a vita, hogy szüksége van a légierőnek ilyen hatalmas gépekre, vagy hogy akkor ezek lesznek a rámpás gépek, amelyekről már annyit beszélnek? Emberek olyan dolgokról vitatkoznak, amiről nincs is szó (legalábbi e hír alapján) megy a hangulat pro és kontra, miközben Magyarország nem vásárolhat A400-es szállítógépeket (ezt én is állíthatom nem?)

Ami nyilván kérdés, hogy van e szüksége a Honvédségnek a pápai ezredben meglevő óraszámok és a két Airbus utasszállító biztosította kapacitás mellett további órákra? Ezt mondjuk egyik cikk se szedte össze.

Én bízom a katonákban annyira, hogy ha nem lenne szükségük nem szálltak volna bele ebbe a programba. Nem tudjuk, hogy milyen jövőbeli tervei vannak a honvédségnek, nem tudjuk milyen új missziókban készülnek (bár nem erre mutatnak a trendek), nem tudjuk mennyi óraszámról van szó a német programban és mikortól, nem ismerjük annak a pénzügyi konstrukcióját, hogy mennyire jelenti kötelezően az előre vállalt repórák kifizetését (ha egyáltalán ilyen lesz)?

Szívesen olvastam volna az index cikk végén, hogy megkerestük a HM sajtóosztályt, és válaszuk esetén frissítjük a cikket, lehet most már válaszolnának nekik. Egy próbát megért volna.

A csatolt link egy szakértő blogja, sok saját fotóval. Bár nem vagyok repülési szakértő, de szerintem nincs több probléma ezzel a típussal, bármilyen olyan modern típussal amit az elmúlt két-három évtizedben terveztek olyan képessekkel, célokkal, mint amilyenek korábban nem voltak.

https://jetplanes.blog.hu/2020/09/20/problemas_orias_magyar_megoldas

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön nemzetközi vizsgálatot sürgettek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, a felelősök ellen pedig szankciók bevezetését javasolták – közölte az uniós parlament csütörtökön. Szintén büntetőintézkedéseket kezdeményeztek a választási csalással vádolt fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka ellen.

A plenáris ülésen a Navalnij ellen elkövetett merényletkísérlettel összefüggésben 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament elítélte a vegyi fegyvernek számító, Novicsok típusú idegméreg használatát.

A képviselők kiemelték: a mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, ami arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna felelősnek a vizsgálat, az továbbra sem jelenti azt, hogy Oroszország nem sértette volna meg nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait – húzták alá.

Hangsúlyozták, hogy a megkísérelt merénylet az oroszországi ellenzéki hangok szisztematikus elhallgattatását célzó lépések sorába illeszkedik, célja pedig a szeptemberi helyi és regionális időközi választások befolyásolása volt.

“Ez az eset egy olyan, szélesebb orosz politika eleme, amely az elnyomó belső politikára és az agresszív nemzetközi fellépésre összpontosít” – fogalmaztak.

Az elfogadott állásfoglalásban a képviselők azonnali nemzetközi vizsgálatot sürgettek a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése miatt. Oroszországot a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására, az uniós tagállamokat pedig gyors cselekvésre, a korlátozó intézkedések mihamarabbi bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére szólították fel. Az állásfoglalás olyan szankciós mechanizmus bevezetését is kérte, amelyen keresztül az orosz ellenzéki politikus korrupció elleni alapítványa által beazonosítottak európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének – közölte az uniós parlament.

Fehéroroszországgal kapcsolatban a képviselők 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadtak el, amelyben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mivel véleményük szerint a választások “az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak.

Kijelentették: az EP a jelenlegi elnököt, Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének, továbbá elítélik a tömeges letartóztatásokat, valamint a békés tiltakozók és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását.

Az állásfoglalás szerint a képviselők uniós szankciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a voksolást követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépésekért felelősök, köztük Lukasenka elnök ellen. Az uniós tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérték, illetve azt hangsúlyozták, hogy a lehető leghamarabb új, szabad és tisztességes választásokat kell tartani Fehéroroszországban nemzetközi felügyelet mellett.

Hozzátették: az EP követeli az ellenzéki koordinációs tanács letartóztatott tagjainak és minden, politikai okokból fogva tartottnak az azonnali szabadon bocsátását.

The post Egyre keményebbek az EP-képviselők appeared first on .

A Miskolci Járásbíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását annak a férfinak, aki a gyanú szerint szeptember 12-én megölte a lakótársát, majd a holttestet egy kútba dobta – közölte a bíróság szóvivője.

A gyanúsítottal szemben emberölés miatt indult eljárás, mely bűncselekmény akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – emlékeztetett Horváth Dóra. Felidézte, hogy a gyanúsított és a sértett férfi egy ingatlan területén, de külön lakrészben élt Miskolcon. Szeptember 12-én együtt italoztak, majd a gyanúsított ezidáig ismeretlen okból a sértettre támadt, többször megütötte és megszúrta, majd a holttestet ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.

A bíróság álláspontja szerint a kiszabható büntetés súlyosságára tekintettel megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén elrejtőzne, illetve veszélyeztetné a bizonyítási eljárás lefolytatását. Továbbá a gyanúsított személyi körülményeire figyelemmel az sem zárható ki, hogy újabb bűncselekményt követne el – közölte a szóvivő.

Ezért döntött a bíróság arról, hogy október 18-ig elrendeli a gyanúsított letartóztatását – tette hozzá. A bíróság végzése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Megölte és kútba dobta lakótársát, letartóztatták appeared first on .

Az Egyesült Államokban kitermelt földgáz Németországba szállítását elősegítő fejlesztések egymilliárd eurós (360 milliárd forint) támogatását ajánlotta fel a német szövetségi kormány a washingtoni vezetésnek az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megmentése érdekében – jelentette a Die Zeit című német hetilap.

A Die Zeit ismeretei szerint Olaf Scholz pénzügyminiszter augusztus elején előbb szóban, majd írásban is ígéretet tett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek arra, hogy a kormány támogatja cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására alkalmas terminálok építését két északi-tengeri kikötőben – Brunsbüttel, Wilhelmshafen -, amelyeket könnyen el tudnak érni az Amerikából érkező LNG-szállító hajók.

Az írásban augusztus 7-én rögzített javaslat szerint a kormány egymilliárd eurós értékhatárig terjedő, “erőteljes támogatást” biztosít a fejlesztésekhez. Cserébe azt kéri az amerikai féltől, hogy ne gördítsen újabb akadályt az Északi Áramlat-2 befejezésének és üzemeltetésének útjába, és ne használja ki “a büntetőintézkedések már létező jogi lehetőségeit”.

A Die Zeit felidézte, hogy Donald Trump kormánya szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat-2 építésében közreműködő vállalkozásoknak. Mint írták, a washingtoni vezetést politikai megfontolások mellett gazdasági érdekek is mozgatják, igyekeznek az orosz gáz kiszorításával piacot teremteni az amerikai kitermelésű földgáznak Európában.

Az Északi Áramlat-2 az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger alatt – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – szállító Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja. Lefektetése 2018-ban kezdődött. A csöveket fektető hajók naponta nagyjából három kilométert haladnak előre az 1200 kilométeres nyomvonalon. A beruházás még 2020-ban elkészülhet.

Az Európai Unióba (EU) irányuló orosz földgázexportnak az ukrajnai mellett újabb útvonalat biztosító fejlesztés legfőbb haszonélvezője Németország, amely Nyugat-Európa fő földgázelosztó központjává válhat. A kormány kezdettől támogatta a fejlesztést, és igyekezett kivonni a politikai vitákból. Törekvésének sikere az orosz ellenzék legismertebb politikusa, Alekszej Navalnij ellen augusztus 20-án végrehajtott mérgezéses támadás révén veszélybe került, mert belföldön és külföldön is sokan sürgetik, hogy a beruházás leállíttatása legyen a válasz Moszkvának a merényletre.

Az EU a gázfogyasztása nagyjából háromnegyedét importból fedezi. A legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal több mint 40 százalékát adja.

The post Berlin állítólag egymilliárd eurós ajánlatot tett Washingtonnak az Északi Áramlat-2 megmentéséért appeared first on .

Főként külföldiekből álló, drogterjesztő bandát számoltak fel a rendőrök – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint a társaság külföldről beszerzett kokaint és marihuánát árult Budapesten, főleg az egyikük által üzemeltett szórakozóhelyen.

Több hónapnyi nyomozás után kedden délután egyszerre fogták el a banda tagjait. Egy nigériai és egy magyar állampolgárságú gyanúsítottat a VII. kerületben, az utcán, két nigériai állampolgárt egy közeli lakásban fogtak el. A gyanúsítottak a kábítószert megpróbálták lehúzni a vécén, de a rendőrök ezt megakadályozták. Két további, menekülni próbáló gyanúsítottat szintén az utcán fogtak el a nyomozók. Az egyik férfi nigériai állampolgár, a másiknál hamis útlevél volt, az ő személyazonosságát még tisztázzák.

A dílerektől mintegy 380 gramm kokaint, két kilogramm marihuánát, csaknem kétmillió forint készpénzt, valamint a kokain tömbösítéséhez használt prést foglaltak le. A kábítószerek feketepiaci értéke meghaladja a 14 millió forintot.

A KR NNI jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanújával vette őrizetbe a négy nigériai, a magyar és a még tisztázandó személyazonosságú külföldi férfit, akiknek letartóztatását a bíróság elrendelte. A kábítószerelosztóként használt szórakozóhelyet az önkormányzat bezáratta – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Kábítószerkereskedő-hálózatot számoltak fel a rendőrök appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb katonát és rendőrt vettek őrizetbe a kelet-boszniai Sokolacon a hatóságok – közölte a Klix.ba szarajevói hírportál.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején bosnyák civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket. A gyanú szerint 1992 szeptemberében egy boszniai szerb félkatonai szervezet tagjaiként a Sokolachoz közeli Novoseoci faluban összegyűjtötték a fiúkat és a férfiakat, majd egy közeli szeméttelepen kivégezték őket. A negyvennégy áldozat közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 82 éves volt. A helyi asszonyokat elüldözték. A támadók emellett felrobbantották a településen található mecsetet is.

A sajtó információi szerint az elfogottak között van Sokolac egykori rendőrfőnöke, Dragan Obradovic, valamint a Szerb Demokrata Párt (SDS) volt parlamenti képviselője, Milan Tupajic. Az SDS már reagált is az elfogásra, és túlzónak nevezte a rendőrségi fellépést az elfogottakkal szemben.

A nyomozóhivatal közölte, egy gyanúsítottat keresnek még, aki jelenleg külföldön tartózkodik.

Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is, akit a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben 35 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélt népirtás elősegítésének vádjával. A volt katonai vezető Lengyelországban tölti börtönbüntetését, ahol a novoseoci üggyel kapcsolatban is ki fogják kérdezni.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat és rendőröket vettek őrizetbe Boszniában appeared first on .

Novicsok harci méreg nyomát mutatta ki a német laboratórium egy műanyag vizespalackon, amely abból a szállodai szobából származik, ahol Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megszállt a tomszki tartózkodása idején – közölte csütörtökön a politikus stábja Navalnij hivatalos Instagram-oldalán.

A poszt szerint a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) Tomszkban maradt tagjai egy ügyvéd társaságában csaknem azonnal a Xander szállodába siettek, ahogy augusztus 20-án hírét vették, hogy a politikus rosszul lett a repülőgépen. Ebben a hotelben szállt meg a forgatócsoportja társaságában.

Dokumentálták a szoba állapotát, amelyből Navalnij nem sokkal korábban kiköltözött, és az Instagramon közölt videó tanúsága szerint összeszedtek több – nyitott és zárt – palack ásványvizet.

“Két héttel később éppen a tomszki szállodai szobából való palackon fedezte fel a német laboratórium a “novicsok” nyomait. Aztán még három laboratórium, amely mintát vett Alekszejtől, megerősítette, hogy Navalnijt éppen ezzel mérgezték meg. Most már értjük: ezt azelőtt tették, hogy elhagyta a szobáját, hogy a reptérre utazzon” – hangzott az Instagramon megjelent szöveg, amely egyúttal azt is megjegyezte, hogy “eltelt egy hónap és Oroszország még mindig nem ismerte el a mérgezést”.

Kira Jarmus, Navalnij szóvivője korábban azt állította, hogy a mérget abba a teába csempészhették bele, amelyet a politikus a tomszki reptér bécsi kávézójában fogyasztott el.

Leonyid Rink, a “novicsok” egyik kifejlesztője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy ha ilyen típusú mérget vittek volna fel az üvegre, akkor nemcsak Navalnij, hanem a kísérete is életét vesztette volna. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételen sok egyforma üveg látható, amelyet nem lehet megvizsgálni, és amely szerinte akárhonnan származhatott. Rink a bemutatott anyagot “halott bizonyítéknak” nevezte.

The post Navalnij-botrány: a szállodai vizespalackban volt a méreg appeared first on .

A román hadsereg hivatalosan átvette csütörtökön az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.

Az ünnepélyes átvételt a Konstancától – a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól – 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján szervezték meg a román védelmi miniszter és Ludovic Orban kormányfő jelenlétében.

A kormányfő rámutatott: a Patriot rakétavédelmi rakéták Romániába telepítése az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség eredménye, amely által a román állampolgárok nagyobb biztonságban lesznek. Felidézte, hogy Románia – a NATO-val szemben vállalt kötelezettségét teljesítve – tartósan a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

Nicolae Ciuca védelmi miniszter elmondta: Románia a világon a 17., a NATO-ban pedig a hetedik olyan állammá vált, ahol hadrendbe állítják a Patriot rakétavédelmi rendszert, amely számos harci helyzetben bizonyította már hatékonyságát. Hozzátette: a Románia által vásárolt ütegek a Patriot jelenleg gyártott legkorszerűbb változatához tartoznak, és a NATO keleti szárnyának légvédelmét, elrettentő képességének növelését szolgálják.

A román védelmi tárca közlése szerint az első Patriot-rendszer átvételével kapcsolatos tesztelés október végén ér véget, az azt kiszolgáló román 74-es Patriot légelhárító ezred kiképzése pedig a jövő évben is folytatódik amerikai katonák közreműködésével.

Az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium 2017-ben jelentette be, hogy Románia hét – ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére is alkalmas – Patriot-üteget vásárol az Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollár értékben.

A román sajtó korábban amerikai forrásokra hivatkozva közölte: a Raytheon által gyártott 56 darab PAC-2 Guidance Enhanced Missile-TBM (GEM-T), illetve a Lockheed Martin által gyártott 168 darab PAC-3 Missile Segment Enhancement (MSE) rakéta a teljes vételár 20 százalékát sem éri el: a csaknem négymilliárd dolláros keretösszeg legnagyobb részét a hét rádiólokációs, illetve tűzvezetési rendszer, az ezeket kiszolgáló berendezések és 28 darab M903-as rakétakilövő jármű beszerzésére fordítják.

Tavaly a Patriot rakétavédelmi rendszert gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel annak érdekében, hogy a Romaeronál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját azon Patriot rakétavédelmi rendszerek számára.

A román legfelsőbb védelmi tanács 2017 augusztusában hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

The post Orban átvette az első Patriot rakétavédelmi rendszert appeared first on .

A Debreceni Törvényszék személyi szabadság felfegyverkezve elkövetett megsértésének bűntette és emberi méltóságot sértő szeméremsértés vétsége miatt másodfokon öt év három hónap börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, aki egy fiatal lányt molesztált a vonaton. Az ítélet jogerős.

A döntésről pénteken közzétett közlemény szerint az eset tavaly áprilisban a Budapestről Záhonyba tartó vonaton, késő délelőtt történt. A férfi szeméremsértő módon viselkedett egy Debrecenbe tartó egyetemi hallgatóval: többször visszatért a fülkében egyedül utazó lányhoz, molesztálta, fogdosta, egyre agresszívebben tudomására hozta, hogy közösülne vele, “gyereket csinálna neki”. Amikor az egyre jobban rettegő lány ki akart menni a fülkéből, a férfi elővett egy 8,5 centis rugós kést és közben azt kiabálta, hogy “nem mész sehová”. A lány sikoltozására és segélykiáltásaira a férfi végül elmenekült.

A zaklatott állapotban lévő lány a jegyvizsgálótól kért segítséget, aki értesítette a rendőrséget. A férfit egy debreceni kocsmában fogták el, a bűncselekményhez használt kést lefoglalták. A férfi hasonló erőszakos bűncselekmények miatt már többször volt büntetve.

The post A vonaton erőszakoskodott, öt évig a cellatársaival próbálkozhat appeared first on .

A kadétprogram népszerűségének további erősítéséről beszélt a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken a programban részt vevő Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvodában.

Ruszin Romulusz a honvédelmi és hazafias nevelés témájában tartott beszélgetésen kiemelte: azon dolgoznak, hogy 2021 végéig minden kadétprogramban részt vevő iskola tanulójának legyen egyenruhája, és az ösztöndíjprogramban is szeretnének változtatásokat.

Elmondta, hogy a kadétprogramnak három szintje van, a legfelsőn jelenleg egyedüliként a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium van, ahol a diákok egyenruhában ülnek órán is. A második szinten, a szakképzésben jelenleg kilenc iskola van, az ott tanulók emelt szintű érettségit tehetnek, ők egy-egy öltözet gyakorlóval rendelkeznek. A legalsó szinten, amelyen a mezőtúri iskola is van, azt szeretnék, hogy 2021 végéig az ott tanulóknak is legyen egyenruhája.

Az ösztöndíjprogram módosítása már folyamatban van, a tervek szerint a programban résztvevőknek 3,5 fölötti tanulmányi átlag esetén automatikusan járna ösztöndíj; 4,5 fölötti átlag esetén már mintegy 30 ezer forint ösztöndíjat kapnának a tanulók – jelezte a helyettes államtitkár.

Ruszin azért is ajánlotta a kadétprogramot, mert egyszerre szoktat önállóságra, illetve csapatmunkára. A legfontosabb üzenet mindazonáltal a hazaszeretet – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, aki megtapasztalja, hogy milyen Magyarországért és a magyar emberekért dolgozni, a hazát szolgálni, az “háromszor meggondolja, hogy levegye-e az egyenruhát”.

A migránsválság, a koronavírus-járvány idején azt tapasztalták, hogy a magyar emberek őszinte megbecsüléssel néznek a magyar katonákra, tudják, hogy számíthatnak rájuk. “Onnan, hogy lehetőleg ne menjünk ki egyenruhában az utcára, eljutottunk odáig, hogy szelfit készítenek velünk a fiatalok” – fogalmazott. Ezen sokat kellett és kell dolgozni, ennek a munkának része a kadétprogram is – tette hozzá.

Az iskolában elsajátított értékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok akár a katonai pályán, akár a civil életben eredményesek legyenek – emelte ki Ruszin.

The post Egyre sikeresebb a kadétprogram appeared first on .

Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött csütörtökön Rapid Trident-2020 fedőnévvel a nyugat-ukrajnai Lviv megyében lévő javorivi járásban.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok vezetésével megrendezett gyakorlaton tíz országból mintegy négyezer katona vesz részt. A javorivi lőtéren rendezett megnyitó ünnepségen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az évente megrendezésre kerülő Rapid Trident hadgyakorlatok nemcsak a katonai készségek fejlesztésének “következő állomásai”, hanem egyben fontos lépések Ukrajna euroatlanti integrációja felé.

“Ezek a gyakorlatok megerősítik csapataink operatív képességeit, javítja Ukrajna, valamint az Egyesült Államok és más NATO-tagországok egységei és parancsnokságai közötti kompatibilitás szintjét” – fogalmazott az elnök. Kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán katonák a maguk részéről átadhatják külföldi partnereiknek azokat az egyedülálló harci tapasztalataikat, amelyeket a 2014 óta tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus alatt szereztek.

Az UNIAN hozzáfűzte: Zelenszkij beszédében sürgette továbbá azon reformok végrehajtásának fokozását, amelyek lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását a NATO úgynevezett tagsági akciótervéhez. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a hét elején jóváhagyta Ukrajna új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Ukrajna NATO-csatlakozását az ország stratégiai céljaként jelölték meg.

Az idei Rapid Trident szeptember 25-ig tart, lőgyakorlatokat tartanak, és páncélozott járművek és harci helikopterek is részt vesznek rajta.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött Nyugat-Ukrajnában appeared first on .

Az Európai Parlament képviselői felszólították Törökországot, hogy azonnal állítsa le illegális fúrásait a Földközi-tenger keleti részén, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyja abba a “nacionalista háborúra uszító retorikát”.

A nagy többséggel elfogadott indítványban a képviselők hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a Földközi-tenger keleti térségében zajló konfliktus katonai fellépésbe torkollhat, és felhívták a figyelmet, hogy a feszültségeket csak “jóhiszemű diplomáciai párbeszéden” keresztül lehet enyhíteni.

Elítélték továbbá Törökországnak a görög és ciprusi kizárólagos gazdasági övezetben folytatott jogellenes tevékenységeit, amelyek szembemennek az uniós tagállamok szuverén jogaival, és teljes szolidaritásukat fejezték ki Görögországgal és Ciprussal. A képviselők kifejezték aggályaikat, az EU és Törökország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzete miatt, beleértve a Törökországban egyre romló emberi jogi helyzetet, valamint a demokrácia és a jogállamiság hanyatlását.

Arra is felszólították a török kormányt, hogy támogassa a politikai párbeszédet Líbiában, és tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett fegyverembargót. Az állásfoglalás felkéri az európai uniós tagországok kormányait képviselő Tanácsot, hogy álljon készen további célzottabb szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők még inkább kiélezték a feszültséget. A török hajók augusztus első felében kezdték újra feltárásaikat a területen, amit nemcsak Görögország, hanem Ciprus is szuverenitása megsértésének tekint.

Ankara a héten visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója küldetését meghosszabbította.

The post Európai Parlament: Törökország azonnal állítsa le illegális fúrásait a Földközi-tenger keleti részén appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön a “rendszerszintű cigányellenesség” felszámolására szólítottak fel az Európai Unióban, és másokkal egyenlő hozzáférést kértek a romák számára a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkához – közölte az uniós parlament.

Az 545 szavazattal, 96 ellenszavazat és 54 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP képviselői kiemelték, hogy az Európában tapasztalt cigányellenesség miatt a romák körében a legnagyobb a szegénység, és ők esnek leggyakrabban áldozatául a társadalmi kirekesztésnek.

Ennek felszámolására megfelelő oktatást, a kisgyermekkori fejlődés elősegítését kérték, valamint a szegregáció megszüntetésére szólítottak fel. Bírálták, hogy az unió területén élő romák helyzete nem változott, aminek oka – véleményük szerint – “a politikai akarat hiánya”. Felrótták a tagállamoknak, hogy a romák jelentős része “rendkívül bizonytalan körülmények között él”, és nagy részüket alapvető emberi jogaitól is megfosztották.

A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy terjesszen be jogalkotási indítványt a szegénység és a cigányellenesség felszámolására, a romák életkörülményeinek és egészségi állapotának javítására. A javaslatnak a lakhatási, az egészségügyi, a foglalkoztatási és az oktatási egyenlőtlenségek felszámolására is ki kell terjednie, valamint konkrét és kötelező célértékek meghatározásával kell javítania a társadalmi befogadást – írták.

Véleményük szerint a tagállamoknak javítaniuk kell a romák hozzáférését a jó minőségű és megfizethető egészségügyi ellátáshoz. Hangsúlyozták, hogy mindenfajta etnikai alapú megkülönböztetést tiltani kell az egészségügyi intézményekben, beleértve a terhesgondozást és gyermekágyi időszakkal kapcsolatos ellátást is. Emellett a kényszersterilizáción átesettek tagállami kártalanítására szólítottak fel.

A képviselők arra kérték az Európai Bizottságot, gyakoroljon nyomást a tagállamokra az iskolákban tapasztalt szegregáció megszüntetése érdekében akár úgy is, hogy az ilyen ügyeket az Európai Unió Bírósága elé viszi.

The post Az EP a “rendszerszintű cigányellenesség” felszámolására szólított fel appeared first on .

Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény, amikor kilenc évvel ezelőtt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé engedély nélkül helyeztek ki egy ma is megtalálható, magyarokat sértő feliratot.

A Kolozsvári Bíróság melletti ügyészség álláspontját a Szabadság című erdélyi napilap ismertette. A Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek az éj leple alatt bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel. A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori kolozsvári polgármester történelmi jóvátételnek nevezte.

Amint a Szabadság emlékeztetett rá, a műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett. Amint a napilap közli: az ügyet lezáró, 2020. június 18-án keltezett ügyészségi határozat szerint Sorin Apostu volt polgármester senkit sem bujtott fel építkezési engedély nélküli munkálatok elvégzésére, azaz a tábla elhelyezésére. Az ügyész ugyanakkor azt is megállapította, hogy senki sem végzett építkezési engedély nélküli munkálatokat a Mátyás-szoborcsoport talapzata előtti részen.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Szabadságnak kijelentette: műemlékrombolás történt, mert a restaurálási iratcsomó nem tartalmazta a tábla kihelyezését, és építkezési engedély sincs rá. Hozzátette: ha lehetséges, kérvényezik a nyomozás folytatását.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte, a romániai igazságszolgáltatást minősíti, hogy a feljelentés után kilenc évvel ejtik az ügyet, mondván, hogy nincs bizonyíték, nincs vádlott. Hozzátette: nem látja értelmét a fellebbezésnek, mert a tábla eltávolításához politikai akarat kell, azt pedig jogi úton nem lehet megszerezni.

A Nicolae Iorga román történésznek tulajdonított idézetet először 1932-ben helyezték el a Mátyás-szoborcsoport talapzatára, szövege: “A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult”. A feliratot 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A 2011-es restaurálás során a talapzatra a Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került.

The post Nem bűncselekmény, hogy sértő feliratot helyeztek el a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé appeared first on .

Bizonyítottság hiányában felmentette a Zalaegerszegi Törvényszék a nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól azt a férfit, akit egy 2007-es nagykanizsai gyilkossággal vádoltak, de csak tavaly fogtak el.

Még 2007 decemberében lett gyilkosság áldozata Nagykanizsán egy 81 éves férfi, de az akkor indult nyomozást eredménytelenség miatt 2010-ben felfüggesztették. Az újabb tudományos és technikai lehetőségeknek köszönhetően a korábban rögzített DNS-mintákat ma már pontosabban lehet azonosítani, ennek nyomán fogták el 2019 nyarán a gyilkossággal gyanúsított, jelenleg 44 éves férfit.

A rendszeresen italozó férfi általában ismerősöknél húzta meg magát, de gyakran meglátogatta az édesanyját, akinek szomszédjában élt a későbbi áldozat. A gyanúsított a gyilkosság éjszakáján is hajnalig ivott, de részegsége miatt nem tudta megmondani és utólag sem lehetett megállapítani, hogy merre járt azon az éjszakán.

A Zala Megyei Főügyészség vádirata szerint a gyilkosság elkövetője a kamra ablakán keresztül hatolt be az áldozat házába, ahol az ott talált ollóval egy lezárt ajtó lakatját próbálta kinyitni, hogy a bent tárolt pénzhez jusson. A zajra felébredt a ház tulajdonosa, akit az elkövető brutális kegyetlenséggel addig bántalmazott, amíg meg nem halt. A vádlottként szereplő férfi DNS-ét az ollón találták meg.

Az ítélet indoklásakor elhangzott: bár voltak ellentmondások, a férfi mindvégig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését, továbbá a poligráfos vizsgálattal sem lehetett egyértelműen alátámasztani a vádat. Nem voltak közvetlen tanúk, ujjlenyomatot nem találtak tőle, illetve más genetikai nyom sem támasztotta alá a férfi elleni vádat, a rendőrségi eljárás során az áldozat körömmintái pedig – amiből meg lehetett volna állapítani, kivel dulakodott a halála éjszakáján – eltűntek.

Mint a bíró kifejtette: a gyilkosság minősítése téves az ügyészség részéről, a tettes nem követhette el nyereségvágyból, hiszen az áldozat irataiban tartott pénzét sem vitte el, a házban értékek után nem kutatott. Az áldozat ugyanakkor – akit rendszeresen látogattak “nem éppen törvénytisztelő személyek” – napokkal korábban panaszkodott ismerőseinek, hogy valamiféle támadástól tart, a párnája alatt egy töltött légpisztolyt is tartott emiatt, azt azonban valamiért mégsem használta a gyilkosság idején.

Az ítélettel kapcsolatban az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, így az nem vált jogerőssé. A bíró végül hangsúlyozta, nem az ártatlanságát mondta ki a törvényszék, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel a vádlottat, aki azonban mégsem távozhatott szabadlábon, mert egy más jellegű ügyben is letartóztatásban van.

The post Eltűntek az áldozat körömmintái: felmentették a gyanúsítottat appeared first on .

Megnövekedett hanghatásra és a megszokottnál nagyobb légi forgalomra kell számítani több Veszprém megyei település térségében szeptember 17-25. között egy nemzetközi gyakorlat miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Azt írták: a gyakorlat részeként helikopterkötelékek és vadászrepülőgépek intenzív hanghatása várható Pápa, Hajmáskér, Újdörögd, Tótvázsony, Várpalota és Újmajor települések térségében, a Magyar Honvédség Központi Lő- és Gyakorlótér területén nappal és este.

A honvédség a jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – hangsúlyozták, a lakosság megértését és türelmét kérve.

The post Hadgyakorlat miatt nő a légi forgalom Veszprém megyében appeared first on .

Megütött egy rendőrnőt egy cseh buszsofőr a Letenye autópálya-határátkelőhelyen – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az ügyről azt írták, a cseh busz belépésre jelentkezett az említett határátkelőn még szeptember 13-án; a határrendészek megkezdték a jármű ellenőrzését, és az időközben felébredő cseh állampolgárságú váltósofőrt is igazoltatták. A férfi sérelmezte a rendőri intézkedést, majd a telefonjával felvételeket készített az átkelőről és a rendőrökről, közben magyar nyelven folyamatosan szitkozódott.

A szóváltást követően egy hirtelen mozdulattal az előtte álló határrendésztől elfordult, majd visszafordulva könyökével bordarészen megütötte. A rendőrnő ettől a földre esett. A magáról megfeledkezett férfit a bántalmazott határrendész segítségére siető kollégái testi kényszer alkalmazásával – a horvát rendőrök közreműködésével – megbilincselték, majd később előállították.

A férfival szemben hivatalos személy elleni erőszak a megalapozott gyanú; az eljárást a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja – áll a közleményben.

The post Megütött egy rendőrnőt egy cseh buszsofőr Letenyénél… csak reméljük, hogy ezt nem lehet felfüggesztettel megúszni appeared first on .

Háromszor többen keresnek rá a táppénz, karantén, koronavírus szókapcsolatokra Magyarországon most, mint a nyár közepén. Vagyis ahogy nő a hivatalos esetszám, úgy érdekli egyre jobban az embereket az is, hogy számíthatnak-e pénzbeli ellátásra egy esetleges hatósági intézkedés esetén – derül ki az employer brandinggel és digitális megoldásokkal is foglalkozó Avantgarde Group kommunikációs tanácsadó cég elemzéséből.

A tünetek, vagy bizonyítottan koronavírusos beteggel való érintkezés eltitkolását nemcsak a jövedelem esetleges elvesztése miatti szorongás gerjeszti, hanem a ragályos betegségektől való ősi félelem, és az arra adott kirekesztő reakció is táplálja.

Corona-shaming, magyarul „koronaszégyen” – ezzel az új kifejezéssel kell megismerkedniük a munkáltatóknak a járvány második, őszi hulláma kapcsán. Megbélyegzéstől félhetnek ugyanis azok, akik elkapják a betegséget és esetleg munkatársaikat is megfertőzik. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok a bizonytalanságok, amit egy hatósági karantén okozhat, hiszen a védekezés érdekében elkülönítésre kötelezhetnek valakit úgy is, hogy nem mutat tüneteket, és nem biztos, hogy erre az időszakra jár neki fizetés vagy társadalombiztosítási ellátás. Így akár bűnbakká is válhat valaki egy munkahelyen, ha kiderül, hogy fertőzött és emiatt kollégáit is karanténra kötelezik.

Mindez oda vezethet, hogy ha valakinek enyhe tünetei vannak, vagy fertőzött személlyel találkozott, inkább eltitkolja, akár szégyenérzete is támadhat.

„A tavaszi kijárási korlátozások idején a munkáltatók leginkább azt kommunikálták, hogy számukra dolgozóik egészsége a legfontosabb, ami valóban felelős megközelítést mutat, de mostanra túlhasználták, kiüresedett. Ehelyett sokkal inkább annak megerősítésére van szükség, hogy a munkáltató milyen intézkedésekkel – otthoni munkavégzés lehetősége, ingyenes tesztelés, szabadság átütemezése – segíti dolgozóit, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Ennek világos kommunikációja befelé és kifelé hosszú távon biztosan megtérül” – magyarázta Tengelits András az Avantgarde Group pr igazgatója.

A kommunikációs tanácsadó cég vizsgálatából kiderül az is, hogy a tavaszi kijárási korlátozások idején átlagosan naponta 500 különböző témájú hír jelent meg koronavírus kapcsán, és az öt legtöbbet említett terület között szerepelt, hogy az egyes vállalatok, szervezetek hogyan reagáltak a koronavírus-járvány okozta kihívásokra. Az ügynökség a számszerű statisztika mellett minőségi elemzést is végzett. Ennek alapján a cégek az egészség megőrzésével, a biztonságos munkakörnyezettel, illetve a munkahelyek megtartásával kapcsolatos üzeneteket emelték ki leginkább.

„Határozottan emelkedik a karantén-táppénz szókapcsolatra, a betegszabadságra, sőt a munkaviszony megszűnésére, felmondásra rákeresők száma. Egy olyan helyzetben, amikor egy tüsszentés miatt is gyanúsan nézünk a másikra, a dolgozók félelmeinek leküzdését őszinte, nyílt kommunikációval legalább annyira indokolt a járvány őszi hullámában is kezelni, mint idén tavasszal” – tette hozzá Tengelits.

Figyelmeztető jelzés a munkáltatók számára az is, hogy megfordult a keresési trend a felmondásokkal kapcsolatban. Míg tavasszal a munkáltató általi felmondásra kerestek rá többen, most éppen fordítva: a munkavállalói felmondással kapcsolatos keresések száma ugrott meg, a márciusihoz képest szeptemberben eddig a másfélszeresére. Számolniuk kell tehát a vállalkozásoknak azzal, hogy a járvány miatti bevételkiesést pótolni, megrendeléseiket teljesíteni csak akkor tudják, ha a betegség, a kötelező karantén miatti hiányzások kezelése mellett időben megelőznek egy későbbi felmondási hullámot.

The post Az eltitkolt betegség jelenti az új kihívást a munkáltatóknak appeared first on .

Életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a német állampolgárt, aki az M5-ös autópálya csengelei pihenőjénél lelőtte egy ismerősét, egy másik férfit pedig életveszélyesen megsebesített 2017-ben.

Az 55 éves, török származású férfit több ember sérelmére, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérletével és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A férfi legkorábban 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a szabadságvesztés mellett tíz évre kiutasította a férfit Magyarország területéről.

A vádlott évekkel korábban ismerte meg a későbbi sértettet, segített a bolgár állampolgárságú, szintén török nemzetiségű férfinak Ausztriába költözni, elhelyezkedni és kölcsön is adott neki. Mivel a pénzt nem kapta vissza, a viszonyuk megromlott, és a vádlott mikor megtudta, hogy a sértett hazaindul Bulgáriába, elhatározta, hogy követi és egy alkalmas pillanatban megöli őt.

A vádlott 2017. december 4-én magához vette az engedély nélkül tartott lőfegyverét, majd Hegyeshalomra hajtott. Vádlott eltervezte, hogy a határon bevárja ismerősét, majd követi őt. A sértett – egy osztrák állampolgárságú munkatársával együtt – meg is érkezett, majd tovább indult Röszke irányába. Hajnalban megállt az M5-ös autópálya csengelei pihenőjénél és utastársával együtt elaludt. Vádlott is megállt, magához vette az illegálisan tartott, sorozatszám nélküli pisztolyát, fejére sapkát, kezére kesztyűt húzott, és a sértett autójához sétált. A vezetőoldali ablakon bekopogva felébresztette a sértettet, aki megpróbált elmenekülni. Vádlott ekkor azonnal lőtt, ötször ismerősét, kétszer az osztrák férfit találva el. A bolgár férfit érő lövések egyike a szívbe hatolt, de még annyi ereje maradt, hogy az autót elindítsa, és azzal kihajtson a pihenőből, de a helyszínen meghalt. Utastársa életveszélyes sérüléseket szenvedett, de még időben tudott segítséget hívni, kórházba szállítása után életmentő műtétet hajtottak végre rajta.

A vádlott elhajtott a helyszínről, de másnap este kommandósok elfogták otthonában.

A távmeghallgatással megtartott másodfokú tárgyaláson a vádlott úgy védekezett, csupán beszélni akart az áldozattal, de a sértett beindította az autó motorját, majd elindult a járművel, és ekkor véletlenül sült el a fegyver. Arra is hivatkozott, gyógyszerek hatása alatt is állt. Az eljárás során több egymásnak ellentmondó vallomást tevő férfi korábban azt állította, kesztyűje ujja szorult be a ravasznál, a szakértők azonban cáfolták ezt, és megállapították, a vádlott célzott lövéseket adott le.

A táblabíróság döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének a bűncselekményekre és a büntetésre vonatkozó részét.

The post Jogerősen életfogytiglanra ítélték az M5-ös autópályán történt emberölés elkövetőjét appeared first on .