Biztonságpolitika

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyben az alkotmánybíróság menesztését kezdeményezte a korrupcióellenes ügynökség, a NAZK jogköreinek megnyirbálása miatt – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Komoly belpolitikai vihart kavart, de még Ukrajna nyugati partnereinek nemtetszését is kiváltotta az, hogy az alkotmánybíróság a napokban – 47 parlamenti képviselő keresete alapján – olyan határozatot hozott, amelyben kimondta, hogy alkotmányellenes a büntetőjogi felelősségre vonás a benyújtott vagyonnyilatkozatokban feltárt pontatlanságokért.

Ezen felül az alkotmánybíróság megszüntette a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) jogát arra, hogy ellenőrizhesse a tisztségviselők vagyonnyilatkozatait, és azonosíthassa az összeférhetetlenségeket.

Megfosztotta továbbá az ügynökséget attól a jogától is, hogy hozzáférhessen az állami nyilvántartásokhoz, igazolandó a tisztségviselők nyilatkozatainak helytállóságát. Ilyen igazolás nélkül viszont a hatályos ukrán jogszabályok szerint a vagyonnyilatkozatra kötelezettek – amely kinevezett és választott tisztségviselők elég széles körére terjed ki, beleértve parlamenti képviselőket és tanácselnököket is – nem foglalhatják el hivatalukat.

Zelenszkij törvényjavaslatában kezdeményezte továbbá az alkotmánybíróság említett határozatának semmissé nyilvánítását is.

Az Ukrajinzska Pravda ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ukrán alkotmány és az alkotmánybírákról szóló törvény felsorolja, milyen körülmények között válthatók le a testület tagjai, és ilyen törvényjavaslat elfogadásával nem. A hírportál szerint az alkotmánybíróság összetétele csak a bírák beleegyezésével változtatható meg. Ehhez a döntéshez a bírák legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges.

Olekszandr Tupickij, az alkotmánybíróság elnöke pénteken kijelentette, hogy az elnök törvényjavaslata “alkotmányos puccs” jeleit hordozza.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) később sajtóközleményben tudatta, hogy nyomozást indított Tupickij ellen hazaárulás gyanújával. Az alkotmánybíróság elnöke ugyanis még 2018 júliusában az orosz jogszabályok szerint jutott hozzá egy telekhez az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ráadásul ezt a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. A földterület ily módon történő megszerzésével Tupickij a nyomozóiroda szerint Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, állam- és gazdasági biztonságának rovására követhetett el bűncselekményt, amelyért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható.

Közben pénteken mintegy ezer korrupcióellenes aktivista kezdett tüntetést Kijevben az ukrán alkotmánybíróság épülete előtt, Moszkva-barátsággal vádolva a határozat mellett szavazó alkotmánybírákat. A tüntetők gumiabroncsokat és megnyújtott, füstölő és világító tűzijáték-rakétákat dobáltak keresztül az alkotmánybíróságot körülvevő kerítésen, követelték továbbá, hogy eresszék be őket az épületbe. A helyszínre nagyszámban vezényletek ki rendőröket, egyelőre atrocitásokról nem érkezett hír.

The post Az Ukrán elnök egyre keményebb: menesztené az alkotmánybíróságot appeared first on .

Nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Kisvárdai Járásbíróság szerdán azt a férfit, aki 2018-ban bántalmazta az őt ellátó mentőápolót. A vádlottat emellett lopás vétsége miatt is elmarasztalta a bíróság.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője azt írta, a tényállás szerint a vádlott 2018. május 24-én sérülten feküdt egy tuzséri ház udvarán, ezért mentőt hívtak hozzá.

A helyszínre érkezett mentőápoló a mentőautóban ellátta a férfi sérülését, majd miután kinyitotta a jármű ajtaját, hogy az utcán tartózkodóktól elkérje a férfi iratait, a vádlott a vizsgáló székből felugorva ököllel többször megütötte a mentőst a vállán, az arcán és az orrán – ismertette a szóvivő. A támadó csak a jelenlévők közbelépése után hagyta abba a bántalmazást, a mentős orrcsonttörést szenvedett.

Resán kitért arra, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntette mellett a bíróság két korábbi lopási ügyéért is elmarasztalta a férfit. A vádlott az egyik alkalommal egy farzsebből kiesett mobiltelefont, egy másik alkalommal pedig egy bekerített udvaron álló kerékpárt lopott el.

A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott korábban több alkalommal volt büntetve testi sértés, garázdaság és lopás miatt, valamint a bűncselekményeket részben vele szemben már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Enyhítő körülményként értékelték részbeni beismerő vallomását és megbánó magatartását.

Az ügyészség a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.

The post Börtönbüntetésre ítéltek egy mentőápolót bántalmazó férfit appeared first on .

Moszkva együttműködését ajánlotta fel Párizsnak a terrorizmus elleni küzdelemben Vlagyimir Putyin, aki táviratban fejezte ki együttérzését francia hivatali partnerének, Emmanuel Macronnak a Franciaországban történt merényletek miatt.

“Különösen nagy felháborodást vált ki a (nizzai) templom falai között elkövetett cinikus és kegyetlen támadás. Ismételten meggyőződhettünk arról, hogy a terroristák számára abszolút idegenek az emberi erkölcs fogalmai. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem megköveteli az egész világközösség erőfeszítéseinek valós egyesítését” – szól Putyin üzenete.

Az orosz államfő megerősítette Moszkva készségét a legszorosabb együttműködésre Párizzsal és más partnerekkel a terrorelhárítás minden területén.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap Mohamed prófétáról készült karikatúrái elleni tiltakozással indokolt újabb erőszakhullámra reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az emberek vallásos érzelmeinek megsértését és a gyilkosságot is “abszolút megengedhetetlennek” nevezte. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszországban már csak a hatályos törvények miatt sem jelenhetne meg egy, a Charlie Hebdóhoz hasonlatos kiadvány. Rámutatott, hogy noha a keresztény vallás van túlsúlyban, az országban húszmillió mohamedán él.

Peszkov szerint Oroszországban a vallási hovatartozás nem játszik szerepet az állami tisztségekre történő kinevezésben, és az ilyen alapon való korlátozást a törvény is tiltja. A szóvivő kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy szabad-e Istenről karikatúrát rajzolni. “Ez egy olyan nehéz téma, hogy a megvitatásában hivatalos állásponttal részt venni lehetetlen” – fogalmazott Peszkov.

Október 16-án egy moszkvai születésű, Franciaországban menekültstátust kapott 18 éves csecsen azért fejezte le Párizs közelében Samuel Paty tanárt, mert a szólásszabadságról tartott óráján a Charlie Hebdo magazinban megjelent Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. Búcsúztatóján Macron államfő azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi világi értékrendjét a radikális iszlámmal szemben, ami indulatokat váltott ki a muzulmán világban.

Ramzan Kadirov csecsen vezető kedden azt állította, hogy Macron kijelentései terrorizmust szítanak, szerdán pedig pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a szülőknek, akik újszülött gyermeküket Mohamedről vagy valamelyik hozzátartozójáról nevezik el. A gyereknevek után fizetendő 100 ezer rubeles (mintegy 400 ezer forint) támogatásról szólva Peszkov azt mondta, hogy az ügy részleteit nem ismeri, de ha a köztársaságnak szabad pénzeszközei vannak, csak hasznos lehet, ha azokat a születésszám növelésére fordítja. Hozzátette azt is hogy nem kíván részt venni a Kadirov kijelentéseivel kapcsolatos teológiai vitában.

The post Putyin terrorellenes együttműködést ajánlott fel Macronnak appeared first on .

A Szupermenta program szezonális tesztjében 11 hazai termesztésű sütőtököt vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, és megállapították, hogy biztonságosak a magyar termesztésű, sütnivaló tökök.

A Nébih közleménye szerint hét kanadai sütőtök mellett négy eltérő fajtájút vizsgáltak, így a termékteszt kiegészült a delicata, a japán (hokkaido), a nagydobosi típusú és a provance-i muskotály fajták egy-egy példányával is.

A laboratóriumban mérhető vizsgálatok közül a szakemberek többek között nitrit, nitrát és cukortartalom mérést végeztek és megnézték, hogy a terményekben mennyi béta-karotin található. A darabolva árusított termékeknél szúrópróbaszerűen ellenőrizték a listeria monocytogenes baktérium jelenlétét is. Megnyugtató, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból minden termék megfelelt.

Hibás jelöléssel csupán egy esetben találkoztak a hatósági ellenőrök: egy nagydobosiként árusított tök nem felelt meg a fajtajellegnek, a pontatlan tájékoztatás miatt hatósági figyelmeztetés várható – írták. A termékteszt kiegészítesként tartott komplex helyszíni ellenőrzésen egy horti gazdánál mindent rendben találtak a szakemberek.

A fajták versenyében pontegyenlőséggel első helyen végzett a kanadai, valamint a provance-i muskotály sütőtök. Ezeket szorosan követve második helyen végzett a nagydobosi sütőtök. A japán sütőtök a harmadik helyre, míg a delicata, azaz tölteni való sütőtök a lista végére került.

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. és a Principe di San Daniele Spa visszahívja a Hola Serrano sonkát, mert annak egy mintájában Listeria baktériumot mutattak ki – közölte az áruházlánc. A sonka értékesítését azonnal felfüggesztették, az előállító, a gyártó vagy a forgalmazó felelőssége egyelőre nem állapítható meg. A Listeria gyomor/emésztőrendszeri megbetegedéseket és influenzához hasonló tüneteket okozhat. Listeriával szennyezett termék elfogyasztása után különösen terhes nőknél, kisgyermekeknél, illetve a legyengült immunrendszer esetén súlyosabb megbetegedés léphet fel. A vásárlók az érintett 100 grammos, 33576 cikkszámú, és 2020.12.02. fogyaszthatósági idővel és G203641300 gyártási azonosítóval rendelkező sonkát bármely magyarországi Aldi áruházba visszavihetik, ahol a vásárlást igazoló számla, vagy nyugta hiányában is visszatérítik az árát.

The post Megnyugtató: biztonságosak a magyar termesztésű sütőtökök appeared first on .

Jogerősen letartóztatott a Budai Központi Kerületi Bíróság egy fuvarozó céget működtető férfit, mert a cég egymilliárd forintot is meghaladó útdíjat és emiatt keletkező büntetést nem fizetett meg 2014 és 2019 között — közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 33 éves férfi 2014-ben kezdte működtetni a közúti árufuvarozási tevékenységet végző – részben strómanokat alkalmazó – céghálózatot. Ebben voltak olyan cégek, amelyek tulajdonában tehergépkocsik voltak, olyanok, amelyek a teherautók üzemeltetését átvették és a tényleges fuvarozást végezték, valamint olyanok is, amelyek a fuvarozó cégek helyett – szerződő félként – a fuvarozások ellenértékét átvették.

Ezzel azt érték el, hogy a ténylegesen fuvarozást végző cégeknek nem volt bevételük, vagyonuk, a teherautókat csak üzemeltették. A fuvarozó cégekhez alkalmazottakat is bejelentettek, akik után a közterheket nem fizették, továbbá a gépjárművek utáni útdíjat és az útdíj meg nem fizetése miatti bírságokat sem rendezték – ismertette.

Azt írta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói kedden összehangolt akció során 35 helyen tartottak kutatást. Könyvelési anyagokat, elektronikus levelezést, magyarországi bankszámlákon lévő összegeket, 55 teherautót, két luxusjárművet foglaltak le, valamint egy ingatlant és követeléseket vettek zár alá, összesen mintegy 300 millió forint értékben.

Az adóhatóság a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás megalapozott gyanúja, és többrendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hallgatta ki gyanúsítottként, a bíróság pedig egy hónapra letartóztatta. Az ügyben érintett másik tíz gyanúsított szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

The post Letartóztatták az egymilliárd forint útdíjjal tartozó fuvarozócég működtetőjét appeared first on .

Lelőttek a rendőrök egy iszlamista kamaszt, aki Molotov-koktéllal és késsel támadt rájuk a muszlim többségű Tatárföldön – közölte honlapján az orosz belügyminisztérium helyi parancsnoksága.

A támadó nemsokkal éjfél után két gyújtópalackot dobott Kukmor település rendőrőrsére, majd megpróbált elmenekülni a helyszínről. A 16 éves Vitalij Antipov “Allahu akbar!” kiáltással rántott kést az őt utolérő rendőrökre, majd egyiküket legkevesebb három szúrással megsebesítette, ezért figyelmeztető lövések leadása után agyonlőtték.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény-kísérlet címén indított vizsgálatot az ügyben. Az Interfax úgy értesült, hogy a támadó baskír származású helyi lakos volt, aki rendőrség szélsőséges cselekedetekre hajlamos személyként tartott számon.

A sérült rendőrt kórházban ápolják, állapota nem életveszélyes.

The post Molotov-koktéllal és késsel támadt rendőrökre egy iszlamista kamasz Tatárföldön appeared first on .

Állatkínzás miatt ötven nap elzárásra ítélt a Siklósi Járásbíróság egy nagyharsányi férfit, mert áprilisban agyonverte a kutyáját – tájékoztatta a Pécsi Törvényszék.

A bíróság azt írta, hogy a férfi egy több mint másfél méteres vascsővel ütötte meg a láncra kötött állatot, mert az – megérezve ittasságát – rámorgott. Miután az állat földre rogyott, a vádlott a házából kihozott konyhakéssel elvágta a torkát.

A vádirat szerint a kaukázusi juhász jellegű kutya a bántalmazásból eredő csonttörés, valamint koponyaűri és nyaki vérzések miatt pusztult el. Az ítélet jogerős.

The post Ötven nap elzárásra ítéltek egy baranyai férfit, mert agyonverte a kutyáját appeared first on .

Egynapos villámlátogatásra érkezett Jeruzsálembe csütörtökön Mark Esper amerikai védelmi ügyminiszter, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek eladásra szánt F-35-ös vadászgépek ügyéről tárgyaljon – jelentette a helyi média.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megköszönte Esper látogatását, illetve tevékenységét a két ország együttműködésének érdekében. Az amerikai védelmi miniszter több órát töltött Izraelben kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt, és Netanjahu mellett találkozott izraeli kollégájával, Beni Ganzzal is.

A Fehér Ház csütörtökön jelezte az amerikai kongresszusnak, hogy ötven, az amerikai Lockheed Martin vállalat gyártotta F-35-ös gép eladását engedélyezte az Egyesült Arab Emírségeknek, de a szenátus és a törvényhozás illetékes bizottságai még megakadályozhatják az adásvételt a Háárec című izraeli lap honlapjának értesülése szerint.

“Intenzív megbeszéléseket folytattunk az amerikai védelmi minisztériummal, és biztosítottak minket, sőt kötelezték magukat, hogy az Egyesült Államok fenntartja Izrael minőségbeli katonai fölényét a régióban és általában” – válaszolt Netanjahu a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kérdésére.

“Azt is tudjuk, hogy mindannyian közös fenyegetéssel nézünk szembe” – tette hozzá, minden bizonnyal Iránra utalva. A fegyverüzletet várhatóan december 2-án, az Egyesült Arab Emírségek nemzeti ünnepén, megalakulásának évfordulóján fogják aláírni.

A kormányfő és a védelmi miniszter múlt héten közös közleményben jelentette be, hogy Izrael hozzájárult az F-35-ösek eladásához.

Netanjahu hivatala később közölte, hogy ez nem volt része az Egyesült Arab Emírségekkel kötött izraeli normalizációs egyezménynek, és az erről folytatott tárgyalások csak egy hónappal ezelőtt kezdődtek el, a védelmi miniszter washingtoni látogatásának idején, miután már szeptember közepén aláírták az országok közötti megállapodást.

Ganz határozottan elutasította ezt az állítást, és úgy nyilatkozott, hogy számára csak az Emirátusokkal kötött békeszerződés aláírása után derült ki, hogy egyidejűleg tárgyalások folytak a fejlett fegyverek értékesítéséről is, amit eltitkoltak a védelmi minisztérium elől. Ganz az utóbbi hetekben kétszer is rövid tárgyalást folytatott az amerikai védelmi minisztériumban, s ennek egyik ismert eredménye egy különlegesen erős hagyományos bomba megvásárlása volt az izraeli hadsereg számára.

A Jediót Ahronót már augusztusban, röviddel az Emirátusokkal kötött megállapodás bejelentése után arról írt egy leleplező cikkben, hogy a normalizációért cserébe és katonai fölényét veszélyeztetve Izrael beleegyezett az F-35-ös vadászgépek eladásába az Egyesült Arab Emírségek számára. Benjámin Netanjahu tagadta, hogy ilyen megegyezés született volna.

Pár nap elteltével bennfentes források azt állították a The New York Times című lapnak, hogy Netanjahu nem mondott igazat, mert tisztában volt a készülő fegyverüzlettel.

Az izraeli médiában az utóbbi napokban összefüggésbe hozták az F-35-ösök ügyét az évekkel korábbi “tengeralattjáró-üggyel”, mert a kormányfő mindkét esetben a védelmi minisztérium és a hadsereg tudta nélkül, egyedül járult hozzá fegyvereladásokhoz, akkor fejlett német tengeralattjárók Egyiptomnak történő eladásához.

The post Az Emírségeknek szánt F-35-ös vadászgépekről tárgyalt Jeruzsálemben az amerikai külügyminiszter appeared first on .

A hegyi-karabahi konfliktus megoldásának kulcsa az Azerbajdzsán és Örményország közötti, mindkét felet kielégítő érdekegyensúly megtalálása – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Emlékeztetett rá, hogy az etnikai alapú összeütközések még a Szovjetunió idején kezdődtek meg, és az akkori vezetés nem tett hatékony lépéseket a helyzet rendezére. Az örmények akkor fegyvert fogtak, és Hegyi-Karabah mellett Azerbajdzsán további hét körzetét az ellenőrzésük alá vonták. Mint mondta, Baku ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy előbb ezt a hét körzetet, amelynek nincs köze az etnikai konfliktushoz, visszakapja, hogy aztán döntés szülessen Hegyi-Karabah hovatartozásának ügyében is.

“Mindenkinek megvan a maga igazsága. Itt nincsenek egyszerű megoldások, mert a csomó nagyon szoros” – hangoztatta Putyin.

Az orosz vezető szerint Moszkva álláspontja nyitott, és Oroszország a kezdetektől fogva abból indult ki, hogy Azerbajdzsánnak át kell adni öt plusz két körzetet, Hegyi-Karabah zónája számára pedig egy meghatározott rendszert kell biztosítani, Örményországgal együttműködve. Mint mondta, a konfliktust úgy kell rendezni, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat, és emellett meglegyenek a területek hatékony fejlődésének feltételei.

Putyin az első megteendő lépésként a harci cselekmények beszüntetését nevezte meg, hogy tárgyalóasztalhoz lehessen ülni az EBESZ minszki csoportjának javaslatai alapján, a konszenzus megtalálása érdekében.

The post Hegyi-Karabah: Putyin érdekegyensúlyt keres Baku és Jereván között appeared first on .

A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában két, egyenként mintegy 2000 négyzetméteres hangárt avatott fel csütörtök délután Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Az új hangárokban kapnak helyet a honvédség által a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) harcjárműgyártótól lízingelt Leopard 2A4 harckocsik.

Németh elmondta, ebből a típusból már nyolc harckocsi érkezett Tatára, és a megrendelt további négyet tavaszra várják. A 12 harcjármű elsődlegesen a legénység kiképzését szolgálja, hiszen kezelésük jóval bonyolultabb az eddig használt T-72-eseknél – fűzte hozzá. Az államtitkár elmondta: 2023-tól a legkorszerűbb, 2A7+ típusú páncélosokat használhatják majd a katonák, ebből 44-et állítanak rendszerbe a fegyvernem fejlesztése jegyében.

Hangsúlyozta, hogy 2016-tól engedte meg a magyar gazdaság állapota, hogy megfogalmazhassák a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelynek részeként a tatai dandárt a legmodernebb eszközökkel szerelik fel. A program hármas célkitűzést fogalmazott meg, a katonák magas szintű kiképzését, a legújabb technikák bevezetését, és mindehhez a megfelelő infrastruktúra kiépítését – közölte Németh.

Az új hangárok építésével és a Leopard harckocsik beszerzésével lehetőség nyílik a megfelelő tudás elsajátítására, így valósulhat meg a hármas cél – tette hozzá. Németh megköszönte a honvédeknek, hogy nemcsak a lehetséges harchelyzetekben, hanem a mai, pandémiás időkben is helytállnak. Mint mondta, a koronavírus elleni küzdelem első szakaszát a katonák példamutató közreműködésével sikerült megnyerni.

The post Korszerű hangárokat avattak Tatán az új Leopard harckocsik számára appeared first on .

Ukrajna készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal a vitatott kérdések megoldása érdekében, annak ellenére, hogy magyar tisztségviselők agitációt folytattak az ukrajnai helyhatósági választásokon – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“E kirívó esetet nem tekintve, a diplomácia hosszú játék, és készek vagyunk tovább lépni a kapcsolatokban, de csak mindkét ország nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásával. Azok, akik a viták fennmaradását akarják, a barikád túloldalán vannak, és mi határozottan ellenállunk minden olyan kísérletnek, amely megkérdőjelezi az ukrán szuverenitást” – hangsúlyozta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben sikerült helyreállítani a két ország közötti konstruktív együttműködést. Kiemelte, hogy Magyarország támogatta Ukrajna csatlakozását a NATO “kiszélesített lehetőségek” elnevezésű programjához.

“Majd jöttek a helyhatósági választások, és sajnos, a magyar kollégák úgy döntöttek, hogy kampányolnak egy kicsit. Az ukrán jogszabályoknak megfelelően azonban az ilyen kampányok tiltottak. Többször figyelmeztettük erre magyar kollégáinkat, de sajnos nem hallgattak meg bennünket” – mondta Kuleba.

Azzal összefüggésben, hogy Kijev megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek Ukrajnába, közölte, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.

“Minden országnak tisztelnie kell önmagát, és ha egy állam kimutatja nem tiszteli a törvényeit, azért felelnie kell. És mi keményen válaszoltunk. Meg vagyok viszont győződve arról, hogy a kapcsolatokban a legjobb eredmény nem a győzelem, hanem a hatékony döntetlen, mint amilyet a Dinamo Kijev ért el tegnap a Ferencvárossal szemben – fogalmazott az ukrán miniszter a labdarúgó Bajnokok Ligája szerdai budapesti csoportmérkőzésére utalva.

Kuleba október 26-án az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva jelentette be, hogy hogy országa megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek a helyhatósági választási folyamat alatt Kárpátalján folytatott agitáció miatt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntést “szánalmasnak és nonszensznek” nevezte. A választások napján, október 25-én Szijjártó közösségi oldalán felhívást tett közé, amelyben a kárpátaljai magyarokat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.

The post Kuleba: Ukrajna továbbra is kész a konstruktív párbeszédre Magyarországgal appeared first on .

Online tartják meg az idei nemzeti kiberbiztonsági konferenciát november végén.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete azt közölte: az online visszaélések és a digitális készségek témakörére épülő konferencia célja, hogy segítsék az emberek tájékoztatását az internet biztonságos használatáról, bemutatva a potenciális kiberfenyegetéseket. A rendezvényen szó lesz egyebek között az egészségügyet támadó zsarolóvírusokról, továbbá az etikus hacker és a társadalom viszonyáról.

Közleményükben azt írták: a robbanásszerű technológiai fejlődés időszakában kiemelt fontosságú a kiberbiztonság megteremtése és fenntartása. A koronavírus-járvány következtében az állami és a magánszektor digitalizációja is felgyorsult – jelezték, hozzátéve, az otthoni munkavégzés és a digitális távoktatásra történő áttérés is több kihívást és megoldandó problémát tárt fel.

A nemzeti kiberbiztonsági konferencia online elérhető kerekasztal-beszélgetései – amelyek kapcsolódnak az európai kiberbiztonsági hónaphoz – november 29-30-án lesznek.

The post Online rendezik az idei nemzeti kiberbiztonsági konferenciát appeared first on .

Még tovább finomítanák a polgári perekre vonatkozó rendelkezéseket az eredeti cél, vagyis annak fenntartása mellett, hogy az eljárások belátható időn belül lezáruljanak az állampolgárok megelégedésére – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál hangsúlyozta, hogy a bírósági ítéletek minősége mellett az eljárások időtartama is fontos szempont. Ezért az elmúlt években, még Trócsányi László minisztersége alatt módosították a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvényt is. Így felgyorsult az ügymenet – hangoztatta az államtitkár.

A jelenlegi polgári perrendtartás 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a hatvan évvel korábbi, többször módosított jogszabályt. Az új törvény feloldotta a jogértelmezési nehézségeket és meggátolta a perek elhúzásának lehetőségét – jelentette ki Völner.

Ugyanakkor már több mint két év eltelt a jogszabály alkalmazása óta, és a hivatásrendek apróbb megjegyzéseket tettek a polgári perrendtartásról. Ezeket a problémákat a mostani parlamenthez benyújtott módosítással kívánják kezelni – közölte az államtitkár.

Egyszerűsítenék a perindítást, csökkentenék a keresetlevél tartalmi elemeinek számát, enyhítenék az alaki előírásokat. Kötelezővé tennék a hiánypótlási felhívás kiadását, azt akarják, hogy e nélkül ne lehessen elutasítani keresetlevelet. Kevesebb mellékletet kellene beadni. Csökkentenék az állampolgárokra nehezedő adminisztrációs terheket, például nem lehetne bekérni olyan adatot, amely szerepel a közhiteles nyilvántartásokban. Az ügyvéd nélkül eljáró ügyfeleknek nem lenne kötelező kitölteniük a formanyomtatványt, hiánypótlás helyett szóbeli meghallgatást is lehetővé tennének. Mindezeken túl, a kiskorúak védelmében is hoznának rendelkezéseket – sorolta Völner.

The post Tovább finomítanák a polgári perek szabályait appeared first on .

Nevelése alatt álló lányok sérelmére, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt első fokon tizenöt év börtönre ítélt egy pedofil férfit a Budapest Környéki Törvényszék.

A törvényszék közleményében a történteket felelevenítve azt írta: a vádlott és élettársa együtt nevelte két közös lányát és az nő korábbi házasságából született, 12 évesnél fiatalabb két kislányt. A vádlott 2016 márciusa és 2019 májusa között többször szexuálisan zaklatta kisebbik nevelt lányát, majd 2018 nyara és 2019 májusa között az idősebbet is. A kislányokat többször megfenyegette, hogy ha beszélnek a történtekről, megveri őket, emiatt sokáig nem mertek szólni az édesanyjuknak. Amikor végül mégis elmondták neki, az anya feldúlva mesélte el egy ismerősének, aki tavaly augusztusban feljelentést tett a férfi ellen.

A döntés ellen az ügyész súlyosításért, súlyosabb jogi minősítés és foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A vádlottat letartóztatását a bíróság fenntartotta, és – a szabadságvesztés kiszabása mellett – kötelezte több mint egymillió forint bűnügyi költség megfizetésére.

The post Tizenöt év fegyházra ítéltek egy nevelt lányait zaklató férfit appeared first on .

A novemberi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban még mindig több mint 1,1 millió gépjármű érintett, az elmúlt évek tendenciái alapján minden tizedik tulajdonos biztosítót vált – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szervezet tájékoztatása szerint a biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az ügyfeleknek erről az értesítést ötven nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval.

Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A közleményben felidézték, hogy Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1,1 millió gépjármű tulajdonosa, illetve üzemben tartója érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez a csaknem 5,5 millió kgfb-szerződésnek a húsz százalékát teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,9 százalékát.

A magyar gépjárműpark átlagéletkora meghaladja a tizennégy évet, így nem meglepő, hogy még mindig viszonylag sok tulajdonos érintett az év végi kampányidőszakban – mutatott rá a közleményben a biztosítók szövetsége.

A mabisz.hu oldalon napokon belül frissülő Díjnavigátoron minden érdekelt összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális ajánlatát. A szövetség 2010 óta működteti ezt a szolgáltatást, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza – emelte ki a Mabisz. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában – jelezte a biztosítók szövetsége.

The post Mabisz: minden tizedik gépjármű-tulajdonos vált biztosítót a kampányidőszakban appeared first on .

Több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt kilenc év szabadságvesztésre ítélte keddi jogerős döntésével a Pécsi Ítélőtábla azt a férfit, aki 2015 júniusában megszúrt két embert egy szórakozóhely előtt a baranyai megyeszékhelyen.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében a történteket felelevenítve azt írta: a bűncselekmény elkövetésekor tizenhét éves ökölvívó társaival Pécs belvárosában szórakozott, italozott, majd egy ismert szórakozóhely előtt minden előzmény nélkül bottal megütött egy járókelőt. Amikor egy másik ember ezt szóvá tette, a férfi négy társával rátámadt: többször megütötték, majd miután a földre került, többször megrúgták, később a földön fekvő férfi segítségére siető másik járókelőre is rátámadtak.

A verekedés során a vádlott egy késsel négyszer hátba szúrta a földön fekvő sértettet, a segítségére siető férfit pedig hasba szúrta. A két férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, az egyiknél maradandó fogyatékosság alakult ki. Mindkettőjük életét a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elsőfokú bíróság a késelőt több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt bűnösnek találta és hét év tíz hónap – fiatalkorúak börtönében végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. Társaival szemben csoportosan elkövetett garázdaság és testi sértés miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.

Az ügyész a két embert súlyosan megsebesítő vádlott büntetésének súlyosítása iránt jelentett be fellebbezést, melyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott, így a Pécsi Ítélőtábla keddi másodfokú tárgyalásán a vádlott büntetését kilenc év szabadságvesztésre súlyosbította.

The post Olcsón megúszta: kilenc évre ítélték a pécsi szórakozóhelynél késelő férfit appeared first on .

Mohammed Moussaoui, a legfőbb franciaországi iszlám szervezet, a CFCM elnöke kedden megerősítette, hogy támogatja a szólásszabadságot, ugyanakkor a Mohamed prófétáról készült karikatúrák használatának szabályozását javasolta, egyebek mellett az oktatásban.

“Szabályozni kellene azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szólásszabadság tanítása céljából az oktatási intézményekben bemutatják a Mohamed-karikatúrákat” – olvasható a CFCM kedden közzétett közleményében.

Október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében azért ölt meg és fejezett le egy tanárt, mert az a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. A meggyilkolt Samuel Paty búcsúztatóján Emmanuel Macron államfő azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.

A CFCM elnöke a France Info hírrádióban kedden úgy vélte, hogy “nem jó megoldás” a Mohamed-karikatúrákat pedagógiai eszközként használni a szólásszabadság elmagyarázáshoz gyerekeknek. Szerinte “ehhez vannak más eszközök is”. Néhány órával később Moussaoui az RMC rádióban leszögezte, hogy nem a karikatúrák betiltását szeretné, hanem olyan szabályozást, amely figyelembe veszi, milyen körülmények között lehet a közzététel vagy a megmutatás jogát gyakorolni.

A meggyilkolt tanár búcsúztatásának napján több vidéki városban, így a déli Toulouse-ban vagy Montpellier-ben állami épületek falaira vetítették ki a Charlie Hebdo szatirikus hetilapból ismert Mohamed-karikatúrákat. A CFCM elnöke elmondta: megérti, hogy ezeket a vetítéseket egyes muzulmánok provokációként élték meg.

“Az érzelmek megsértése határozott szándékának nem lehet helye” – vélte a vallási szervezet vezetője.

Előző nap Moussaoui kijelentette, hogy Franciaországban nem üldözik a muzulmánokat, és ezért arra szólította fel a híveket, hogy védjék meg hazájuk érdekeit a francia termékek bojkottjának kampányaival szemben, amelyek muzulmán országban indultak.

A muzulmán világban indult tüntetések élére elsőként Recep Tayyip Erdogan állt, aki korábban azt mondta, Macronnak ki kéne vizsgáltatnia az elmeállapotát, majd a francia termékek bojkottjára szólított fel, de tüntetéseket jelentettek Irakból, Pakisztánból és a Gázai övezetből, míg Bangladesben az ország egyik legnagyobb iszlamista pártjának számító Iszlami Andolan Banglades (IAB) szervezett tüntetést a karikatúrák ellen kedden, a dakkai rendőrség közlése szerint csaknem 40 ezren vonultak az utcára, a tüntetők Macront sátánizmussal vádolták.

Franck Riester francia külkereskedelmi államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a bojkott egyelőre korlátozott. “Egyelőre a bojkott nagyon behatárolható, és csak néhány élelmiszeripari terméket érint, de nagyon korlátozottan, szerencsére” – fogalmazott az államtitkár a Le Figaro című napilap honlapjának. Hozzátette: “Természetesen követjük, mi történik. Létrehoztam a külügyminisztériumban egy irodát, amely országról országra követi az eseményeket a diplomáciai hálózatunkkal, a vállalatokkal és a különböző vállalati szövetségekkel együtt”.

“Törökországnak nagyobb szüksége van Európára és Franciaországra, mint fordítva” – szögezte le az államtitkár.

“Ugyanakkor a jövőben is szeretnénk számos gazdasági kapcsolatot fenntartani Törökországgal, amennyiben Törökország álláspontot változtat Franciaországgal és Európával szemben” – mondta Riester, aki szerint “botrányos” a török elnök részéről az a kijelentés, miszerint “a muszlimok ahhoz hasonló lincskampánynak vannak kitéve, mint voltak az európai zsidók a második világháború előtt”.

The post A legfőbb francia iszlám szervezet szabályozná a Mohamed-karikatúrák használatát appeared first on .

Kirgizisztánban, Közép-Ázsia egyetlen nyugati típusú demokráciájában az utóbbi egy hónapban – mondhatni szokás szerint – forrottak az indulatok. Zseenbekov elnököt – aki bebizonyította, hogy szemben a többi poszt-szovjet állammal, Kirgizisztánban nem lehet elcsalt választás után hatalomban maradni – , csakúgy mint kettő másik elődjét, az utcai indulatok késztették lemondásra. A hatalomba került Zsaparov ideiglenes elnök (és miniszterelnök) a tüntetők követelésének megfelelően egyenesen a börtönből került hatalomra. A nacionalista és populista kijelentéseiről ismert új elnök komoly kihívás elé állíthatja az Oroszország és Kína közé szorult államot: képes lesz Kirgizisztán megtartani nyugati típusú demokráciáját, vagy megindul a lejtőn a poszt-szovjet tagállamokra jellemző autokrácia sikamlós mezsgyéjén?

Utcai indulatok és egy kiszabadított ex-elnök

Október 5-én hatalmas tömegek gyűltek össze Biskekben, mondhatni gyakorlatilag menetrendszerűen, miután Zseenbekov elnök pártján és pár vele szövetséges politikai formáción kívül mindössze kettő ellenzéki párt jutott be a kirgizisztáni parlamentbe. A rendvédelmi erők még aznap megkezdték a választások eredményét elutasító tüntetők oszlatását: többek közt könnygázt, gumilövedéket és villanógránátot is bevetettek. A TASZSZ szerint a hatóság azért kényszerült erre a megoldásra, mivel a tüntetők kövekkel hajigálták meg őket. A megmozdulást több mint tíz párt támogatta, hangosan kritizálva az autokratikus kormánypártot, illetve neheztelve az elcsalt választás miatt, követelve annak megismétlését. Állításuk szerint egyenetlen volt a küzdelem, melyben a hatalom érvényesítette minden legitim (sőt illegitim, például szavazatvásárlás) eszközét. A pártok vezetői levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot, hogy érvénytelenítse a választás eredményét. Késő délutánra közel hatezer fő gyűlt össze Biskek belvárosában, támogatva az indítványt.

A választási eredmények értelmében egy kivétellel Szooronbaj Zseenbekov elnökhöz közel álló politikai erők jutottak be csak a parlamentbe, így az újonnan alapított Egység (Birimdik) nevű szocialista párt (25%-al) – Zseenbekov csoportja, melyet fivére vezet –, a liberális Hazám, Kirgizisztán (Mekenim Kirgizstan), mely az elnökkel kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Matraimov-családhoz köthető, továbbá a kormányhű centrista Kirgizisztán Párt, valamint a valódi ellenzéki Egységes Kirgizisztán, mely mindössze 13 mandátumot tudott szerezni, illetve hajszál híján, de elérte a bejutási küszöböt a radikálisabb hangvételű Zseenbekov-ellenes Hazafi (Mekencsil).

A tüntetések nem hagytak alább: egy nappal később a demonstrálók megostromolták és elfoglalták a kirgiz kormány székházát Biskekben. Mindeközben más források szerint a biskeki városháza is tüntetők kezére került. Az éjszaka során végül a parlament is elesett, mely többek közt az elnöki és az államügyészi hivatalnak is otthont ad. A tüntetők különböző dokumentumokat szórtak ki az ablakon, az épület egyik része pedig ki is gyulladt. Zseenbekov ekkor már visszafogottabban reagált: megkérte a tüntetőket, hogy ne destabilizálják az államrendet és megígérte, hogy tárgyalásokat kezd az ellenzék vezetőivel, melynek eredményeképp kész akár meg is semmisíteni a választás eredményét. A hatalom eddigre viszont már kicsúszni látszott Zseenbekov kezéből: a belügyminiszter például nem ment be dolgozni, minisztériumát pedig az ellenzék egyik nagyhatalmú képviselője, az egykoron magas rangú belbiztonsági tisztként szolgálatot teljesítő Kurszan Aszanov vette át. Az új belügyminiszter ígéretet tett, hogy megszünteti az ország destabilizálására irányuló törekvéseket, és nem fogja engedni, hogy Biskekben olyan képek legyenek, mint 2010-ben, amikor a Bakijev elnök elleni erőszak több száz kirgiz életet követelt az utcákon. A rendőrség egymással ellentétes utasításokat kapott: egyszerre kellett biztosítania a tüntetők biztonságát, valamint levernie a demonstrációt, az összecsapásokat és a fosztogatást.

Demonstrálók egy csoportja kiszabadította a korrupció miatt 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt 63 éves Almazbek Atambajevet is, aki 2011 és 2017 között államfőként szolgált Kirgizisztánban. A nyári ítélet szerint Atambajev közrejátszott az alvilági bandavezér, a kábítószer- és fegyverbirtoklásért, valamint különböző lázongások szervezéséért elítélt Aziz Batukajev kiszabadításában, aki 2013-ban hamis iratokkal tudott elhagyni egy javító-átnevelő tábort. Dokumentumai halálos betegnek állították be, holott egy későbbi orvosi vizsgálatból kiderült, mindez nem volt igaz. Batukajev azonnal külföldre menekült. A volt államfőt az után fosztották meg végleg mentelmi jogától, miután még a biztonsági erők sem tudták őrizetbe venni, ugyanis saját, privát kommandósai visszaverték a támadást, sőt hatot még túszul is ejtettek a rendfenntartók közül. Később egy összetűzés is kialakult a volt elnök háza előtt, melyben egy kommandós meghalt, 52 civil pedig megsebesült. Két napos ostromot követően Atambajev végül megadta magát. A tüntetők kiszabadították továbbá Szapar Iszakov volt miniszterelnököt és Atambajev kabinetfőnökét, Farid Nijazovot is.

Atambajev azonban nem került vissza a hatalomban. A magukat a hatalom letéteményeseinek valló ellenzéki körök kijelölték saját nemzetbiztonsági vezetőjüket, főügyészeket, sőt még Biskek parancsnokát is. Akit a tüntetők kinéztek maguknak, az viszont nem Atambajev volt, hanem a Mekencsil egykori vezetője, a szintén börtönbe zárt, majd kiszabadított, korrupcióért, valamint túszejtésért elítélt Szadir Zsaparov volt, aki már amint kikerült a rácsok mögül kijelentette, hogy programja ugyan nincs, de alapvetésnek tekinti, hogy egy „békés megújulásra” van szükség, melyben ugyanakkor nem játszik szerepet az Oroszországtól való távolodás, illetve Atambajev „felmagasztalása”.

Mindeközben a déli Oshban, a Zseenbekov hazai terepének számító városban kormánypárti ellentüntetők is feltűntek, akik egységet és rendet követeltek. A tüntetéseket az elnök fivére, Aszilbek Zseenbekov vezette.

Leadja szavazatát egy férfi a kirgizisztáni parlamenti választásokon egy Biskek melletti faluban 2020. október 4-én.
(MTI/EPA/Igor Kovalenko)

Menetrendszerű káosz a sztyeppék földjén

A Kazahsztánnal, Kínával, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határos Kirgizisztán 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól, melynek első két elnöke hasonló körülmények között kényszerült távozásra, mint Zseenbekov. Aszkar Akajev, aki 1991 és 2005 között töltötte be az elnöki pozíciót jelenleg Moszkvában, utódja, Kurmanbek Bakijev pedig Minszkben él önkéntes száműzetésben. Mind Akajev, mind Bakijev arra törekedett, mint Lukasenka Fehéroroszországban, Nazarbajev Kazahsztánban, vagy Putyin Oroszországban. Zseenbekov ezen jó hagyományt folytatva szintén felajánlotta diktátori szolgálatait a kirgiz népnek, akik viszont ezt határozottan visszautasították. Roza Otunbajeva és Almazbek Atambajev korábbi elnökök másképp jártak: ők ugyan Biskekben tartózkodtak lemondásukat követően is, azonban mindketten börtönben – köszönhetően annak, hogy nyíltan kiálltak Zseenbekov ellen. Az első ilyen eset a 2005. februári „tulipános forradalom” volt, mely tökéletes beleillik a többi „színes forradalom” listájába, így a 2003-as georgiai „rózsás”, a 2004-es ukrajnai „narancsos”, illetve a gyakran nem ide sorolt, de nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkező 2000-es jugoszláviai „Buldózer-” forradalomhoz.

Akajev 2005-ben nem állt ellen. Családjával együtt Moszkvába távozott, ahol a nem mellesleg híres matematikus-filozófust már tárt karokkal várta az Orosz Tudományos Akadémia, hogy folytathassa szakmai munkáját. Oroszország mindeközben briliáns manőverekkel megakadályozta, hogy Kirgizisztán kicsússzon a kezéből a forradalom közepette, az USA pedig folyamatosan elvesztette éppen kialakuló befolyását. Az anarchikus viszonyok közepette Bakijev elnök vette át az irányítást, aki egy júliusi választáson közel 90%-al zsebelte be a szavazatok abszolút többségét. Az EBESZ megfigyelői Washingtonba vonultak tiltakozni, azonban Moszkva következetesen megvédte a választási eredményeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ülésein.

Mindezek után nehéz bebizonyítani, hogy Kirgizisztán egy jól működő nyugati típusú demokrácia, holott a régió többi országához képest tényleg ez az igazság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Freedom House index mutatói, melyek szerint Kirgizisztán pontjai ugyan alacsonynak tűnhetnek (38/100, melyből a politikai jogok 11/40, a szabadságjogok pedig 27/60), ugyanakkor magasan kiemelik az országot a többi közép-ázsiai poszt-szovjet állam közül (Üzbegisztán: 10/100; Kazahsztán: 23/100; Tádzsikisztán: 9/100; Türkmenisztán: 2/100). Kirgizisztánban ugyan gyakran buknak meg az elnökök utcai lázadásokkal, ugyanakkor a választások mindig megtartásra kerülnek, mely igazi kuriózum Közép-Ázsiában, ahol a vezetők jellemzően évtizedeken át uralkodnak, a megválasztott parlament pedig inkább szimbolikus. Kirgizisztánban ezzel szemben nyüzsgő polgári társadalom figyelhető meg, független médiája pedig következetesen törekszik a hatalom monitorizálására. Éppen ezért tekintik gyakran Kirgizisztánt a nyugati típusú demokráciák keleti fellegvárának.

Megdöbbentő emellett tehát, hogy az első valódi, demokratikus kormányváltásra egészen 2017-ig kellett várni, amikor a papíron 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Zseenbekov vette át a hatalmat Almazbek Atambajevtől. A Kínával határos Kirgizisztán hasonlóan a többi közép-ázsiai poszt-szovjet államhoz Oroszország közeli szövetségese. Moszkva éppen ezért katonai bázissal, illetve védelmi szerződéssel is rendelkezik Kirgizisztánban. Nem Oroszország az egyetlen ugyanakkor, aki katonai bázist működtethetett Kirgizisztánban: Washington is büszkélkedhetett hasonlóval 2001 és 2014 között, mely egy szokatlan precedenst hozott létre. Ennek oka pusztán az volt, hogy Kirgizisztán hathatós segítséget nyújtott az Egyesült Államoknak az afganisztáni NATO-missziók során, ehhez pedig szükséges volt egy légi bázis építése Manas régióban. Fontos ugyanakkor látni, hogy egy tartós amerikai-kirgiz katonai együttműködés elképzelhetetlen, ugyanis az ország folyamatos geopolitikai, gazdasági és politikai nyomás alatt áll Moszkva és Peking irányából. Jó példát állíthat ugyanakkor ez a nyugati világ elé: ha az USA egyszer ilyen közel tudott kerülni Kirgizisztánhoz, az utcán tüntető emberek pedig demokratikus választást követelnek, az Unió, az Egyesült Államok és Kanada legfontosabb dolga, hogy mindenféleképpen támogassák ezeket a progresszív lépéseket. Kirgizisztán egy kivételes lehetőség arra, hogy az úgynevezett Nyugat példát mutathasson a többi poszt-szovjet közép-ázsiai államnak a demokratikus elkötelezettségről vagy a politikai vezetők elszámoltathatóságáról.

A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében 2020. október 5-én. A hivatalos eredmények szerint főleg a Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetők a szerintük elcsalt október 4-i voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik.
(MTI/AP/Vlagyimir Voronyin)

Egy megsemmisített választási eredmény, klánok kusza hálója

A központi kirgizisztáni választási testület sajtószolgálata végül bejelentette, hogy „a szavazáson és a választás előtti időszakban történt számos szabálysértés miatt a központi választási bizottság tagjainak keddi ülésén döntés született a választás semmissé nyilvánításáról”, avagy a voks eredményét törölték. Éppen ennek okán a kirgiz parlament már aznap, avagy október 6-án összeült, ahol Temir Szarijev volt miniszterelnök vezetésével létrejött a Kirgiz Koordinációs Tanács, melynek célja egy „népbizalmi” kabinet felállítása és egy új választás létrehozása, együttműködve az utcán tüntetőkkel, de Zseenbekovval is, biztosítva a békés átmenetet. Zseenbekov azonban sokkal agresszívabban lépett fel a helyzettel szemben, mint akár egy nappal korábban. A parlamentben beszédet tartott, ahol tisztázta, hogy puccskísérlet zajlik ellene, majd felszólította az ellenzéki pártok képviselőit, hogy azonnal küldjék haza az utcákról embereiket. Zseenbekov azonban eddigre már nem uralta a helyzetet: a választási testület az elnök nélkül döntött az eredmények megsemmisítéséről.

Sz. Bíró Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének mesteroktatója szerint az elnök szorult helyzetét az okozta, hogy úgy kezdett bele az ország átalakításához, hogy nem figyelt a politikai és üzleti életben elhanyagolhatatlan klánok egyensúlyára. A jelenlegi választási eredmény például a déli klánokat reprezentáló képviselők abszolút túlsúlyát jelentett volna a parlamentben, mely már önmagában egy destabilizáló tényező. Kirgizisztánban a politikát és a bűnözést elválasztó vonal nagyon vékony, mondhatni szinte láthatatlan. Míg természetesen mindennek törvényesnek kell lennie, bátran kijelenthető, hogy az alkotmány értelmezése igen rugalmas, mely összefonódva a nomád tradíciókkal teret ad a klánoknak. Bakijev elnök annak idején például egy erős, déli, Jalal-Abad régióból származó klán képviselője volt a politikában. Bakijev emellett szoros kapcsolatot kötött az egykoron miniszterelnökként szolgált Felix Kulovval, az orosz anyanyelvű politikussal, aki pedig egy északi, a Kreml szoros regionális szövetségesének tekinthető klán tagja volt, mely egy csodálatos politikai kombinációnak minősült. Szooronbaj Zseenbekov elnököt is a délhez, pontosabban Osh régiójához kötik stratégiai szövetségesei, így például Raimbek Matrajmov üzletemberhez, akinek innen származik rendkívül erős klánja.

Sz. Bíró Zoltán szerint ugyanakkor az eddigi példátlan mértékű csalási kísérlet is közrejátszhatott Zseenbekov bukásában. Véleménye szerint a poszt-szovjet térség vezetői köszönhetően annak, hogy Oroszországban egyre gyakrabban és egyre leplezetlenebbül csalják el a választásokat, maguk is felhatalmazva érzik magukat a hasonló akciókra: ezt láthattuk az elmúlt hónapokban Fehéroroszországban és most Kirgizisztánban is. A központi hatalom elvesztette az irányítást az események felett: Biskek polgármestere, Aziz Szurakmatov például október 6-án már nem jelent meg a munkahelyén, majd be is nyújtotta a lemondását. Oshban, Zseenbekov politikai fellegvárában eközben a városi tanács (kenes) menesztette a hozzá hű polgármestert, Talajbek Szaribasovot. Mindeközben folytatódtak a tüntetések országszerte, melynek során az egészségügyi minisztérium adatai szerint már 590 sebesültje volt, köztük 190 rendőrrel.

Zseenbekov pártja, a szocialista Birimdik (Egység) elnöke, Adilet Szultanalijev mindeközben Twitter-posztban tudatta, hogy nem félnek az előrehozott választásoktól. „A Birimdik kész részt venni a megismételt választásokon a Zsogorku Kenesbe (parlament), amennyiben meghirdetnek ilyet. A Birimdik ugyanerre szólítja fel azon pártokat is, amelyeknek sikerült a 7 százalékos parlamenti küszöböt átlépniük” – fogalmazott.

Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök támogatóihoz beszél egy tüntetésen Biskek belvárosában 2020. október 9-én. Az előző vasárnapi parlamenti választások eredménye elleni tömeges tüntetések miatt Szooronbaj Zseenbekov elnök rendkívüli állapotot vezetett be Biskekben október 21-ig.
(MTI/AP/Vladimir Voronin)

Börtönből az elnöki hivatalba

„A parlament döntése alapján Zsaparovot jelölték ki az ország miniszterelnökévé” – közölte a törvényhozás sajtószolgálata, miután a parlament elfogadta elődje, Boronov lemondását. Nem a miniszterelnök volt az egyetlen, aki lemondott tisztségéről: távozott a házelnök is, Dasztanbek Artiszbekovics Dzsumabekov, akinek a helyére a liberális Miktibek Abdildajev került. Zseenbekov, illetve az új miniszterelnök, Szadir Zsaparov a biskeki Dosztuk szállodában találkozott, hogy megegyezzenek az új kormányról, melyet azonban megzavartak a tüntetők, akik téglákkal dobták be az ablakokat. Zseenbekov az eset után megint felszólalt a tüntetők ellen: „Illegális hatalomátvételnek tekintem ezt” – hangoztatta. „Ahogy azt a tegnapi események mutatják, a tüntetésekre és a tiltakozó akciókra kivonulók célja nemcsak a választási eredmények érvénytelenítése, de az ország stabilitásának felforgatása” – tette hozzá.

Október 7-én késő este Zsaparov bejelentkezett a televízióban is, ahol elmondta, hogy előbb egy alkotmányos reformot javasol, mielőtt megtartanák a választást két-három hónapon belül. Zsaparov egyetértett egyik képviselőtársával, Dasztan Bekesevvel, aki abban látta a választási eredmény alapvető problematikáját, hogy 7%-os a választási küszöb, mely rendkívül magas a világ demokráciáinak tükrében. Zsaparov céljává vált, hogy lecsökkentse a küszöböt. Ezen vágyában a Szarijev vezette Kirgiz Koordinációs Tanács nem támogatta, mely hosszú távon komoly törést eredményezhet a Zseenbekov-ellenzéken belül. „A helyzet zavaros és kaotikus” – fogalmazott Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Állítása szerint, mivel Kirgizisztán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagja, Oroszország kötelessége fenntartani a rendet és megakadályozni az államapparátus összeomlását, melynek érdekében már felvették a kapcsolatot az FSZB által a kirgiz titkosszolgálattal. Oroszország azonban hasonló módon végül, mint Fehéroroszországban, vagy a Hegyi-Karabahban, Kirgizisztánban sem avatkozott be.

Nem csak Zsaparov nyújtotta be igényét ugyanakkor a miniszterelnöki pozícióra. A pályán feltűnt Tilek Toktogazijev üzletember és Omurbek Babanov volt miniszterelnök is. Ez hozta el a tüntetéssorozat talán egyik legabszurdabb momentumát is, amikor is Almazbek Atambajev volt elnök és Szapar Iszakov volt miniszterelnök közös felvonulást szervezett, hogy Babanov – aki legutóbb 2017-ben vett részt aktív politikában, mint az elnökválasztáson fő Zseenbekov kihívója – visszatérjen, mint kormányfő. Kirgizisztán központi bankja eközben október 8-án engedélyezte a pénzintézetek újbóli megnyitását keddi bezárásukat követően, mivel az üzleti szféra szakemberei arra figyelmeztettek, hogy 6,5 millió ember nézhet hamarosan szembe élelmiszerhiánnyal, a közbiztonság pedig nem lesz garantálható, ha a bankok és az adóhivatalok zárva maradnak.

De ki is Szadir Zsaparov? A frissen megválasztott miniszterelnök 2012-ben nacionalista populista ellenzéki parlamenti képviselőként kampányt indított az ország legnagyobb aranybányájának, a Kumtornak az államosítására, melyet akkor is és jelenleg is kanadaiak birtokolnak. A programot egy jelentős tömeg támogatta, akikkel, illetve politikai szövetségesével, Tasijevvel ugyanezen évben megpróbálták elfoglalni a biskeki elnöki palotát, mely azonban kudarcba fulladt. A két férfi akciójának köszönhetően megfosztották Zsaparovot parlamenti mandátumától és azzal vádolták meg, hogy puccsot akart végrehajtani. A Kumtor-ügynek köszönhetően a következő évben hatóságilag nem engedélyezett zavargások törtek ki az Issyk-Kul régióban is, Karakol városában, ahol a kormányzót még túszul is ejtették a demonstrálók. Zsaparovot – aki két nappal korábban külföldre menekült – ekkor a zavargások felbujtásával vádolták meg. Az ellenzéki politikus ezt követően sokáig külföldről folytatta politikai aktivizmusát. Amikor 2017-ben végül megpróbált visszatérni, a hatóságok letartóztatták a kazah-kirgiz határon, majd 11 és fél év börtönre ítélték.

Míg Zsaparov börtönben ült, szülei és fia kis meghalt, melynek következtében a politikus öngyilkosságot kísérelt meg cellájában. Politikai népszerűségének és imázsának ugyanakkor ezek a szörnyű tragédiák valójában kedveztek, hiszen egyre hitelesebben tudta játszani a „korrupt hatóságok ellen harcoló megtört forradalmárt”. Zsaparov közösségi oldala emellett messze a legnépszerűbb az összes politikai profil közül Kirgizisztánban. A politikus továbbá nagyon erős kapcsolatot ápol az északi Issyk-Kul régióból származó klánnal, valamint Tasijevnek – stabil politikai szövetségesének – köszönhetően a déli Jalal-Abad régió klánja is támogatásáról biztosította.

Szadir Zsaparov kirgiz ellenzéki vezető, miniszterelnök-jelölt a parlament rendkívüli ülésén Biskekben 2020. október 10-én. A kirgiz biztonsági erők a nap folyamán őrizetbe vették Almazbek Atambajev volt elnököt. Az október 4-i parlamenti választások eredménye elleni tömeges tüntetések miatt Szooronbaj Zseenbekov elnök rendkívüli állapotot vezetett be Biskekben október 21-ig.
(MTI/EPA/Igor Kovalenko)

Zsaparovnak ugyanakkor van hátoldala is: a független kirgiz média az új elnököt gyakran előszedi. Véleményük szerint a Zsaparov-Tasijev tandemnek kiterjedt alvilági kapcsolatai vannak, többek közt számos radikális nacionalista csoporttal, így a Kyrk Choro (Negyven Lovag) nevű paramilitáris egységgel is, melynek tagjai összeköttetésbe hozhatóak a Mekencsil párttal. Tasijev ráadásul sokáig jó kapcsolatot ápolt Raimbek Matrajmovval is, akivel viszont Zsaparov szinte első intézkedései között számolt le. A kirgiz biztonsági szervek nemrég letartóztatták Raimbek Matrajmovot, aki Zseenbekov alatt a vámügyi szervek igazgatóhelyettesi pozícióját is betöltötte és aki állítólag több millió dollárt keresett csempészettel. A Nemzetbiztonságért felelős Állami Tanács október 20-i nyilatkozatában nyilvánossá tette, hogy Matrajmov 2016 óta vett részt aktív szereplőként a csempésziparban, ahol „jelentős árnyékjövedelemre tett szert adminisztrációja alatt a vámrendszeren keresztül”. De mégis mi késztethette Zsaparovot arra, hogy lecsukjon egy ilyen befolyásos embert, aki ráadásul Tasijev közeli szövetségese is volt? Vélhetően egy korábbi populista ígérete, melynek fenntartása hatalma megtartásának kérdése is lett, méghozzá a korrupció felszámolása. A korábban szkeptikus sajtó is meglepődve tapasztalta tehát a Matrajmov körüli eljárást. „Az állították, hogy bűnözők támogatnak” – jelentette ki az Al-Jazeerával készült interjújában Zsaparov. „Ezek csak pletykák. Arra törekednek, hogy ellenem fordítsák az embereket. Ezek csak szavak. Semmi közöm nincs a bűnözéshez. Sőt, ellenkezőleg: ki fogom iktatni a bűnözést az egész országban és törekedni fogok arra, hogy Kirgizisztánt egy tiszta és fejlett országgá tegyem” – fogalmazott.

Szooronbaj Zseenbekov végül október 9-én bejelentette, hogy kész lemondani pozíciójáról, amennyiben ez gátolja egy új kormány megalakulását. „Kész vagyok lemondani a Kirgiz Köztársaság elnöki tisztségéről, amint jóváhagyják a kormányt, és visszatérünk a törvényesség útjára” – fogalmazott az elnök. (Mindeközben a biskeki tüntetések már egy hete tartottak szüntelenül.) Zsaparov eközben megerősítette pozícióját, számos más frissen szabadult politikust, köztük Atambajevet is visszadugta a börtönbe, de más képviselőket is megfigyelés alá helyezett. Október 13-án végül Zseenbekov még egy utolsó próbálkozást tett hatalma visszaszerzésére és megjelent a parlamentbe, hogy visszautasítsa a Zsaparov vezette kormány kinevezését. „Annak érdekében, hogy a stabilitást fenntartsuk és megerősítsük, minden döntésünk legitim kell, hogy legyen, nem pedig bizonytalanság kérdése” – jelentette ki Zseenbekov. Indítványát meg is szavazták, azonban a voks érvénytelen volt, ugyanis 61 támogató szavazat érkezett rá, holott mindössze 51 képviselő tartózkodott a parlamentben.

Érvénytelenség miatt október 13-án újra összehívták a parlamentet egy rendhagyó ülés keretei között, ahol a 120 képviselőből ezúttal már 80 fő megjelent, azonban sem a kormány, sem a miniszterelnök személyét nem tárgyalták. Ezzel szemben a parlament megjelent képviselői megszavazták Kanat Iszajevet házelnöknek. Ez a pozíció rendkívül fontos a kirgiz politikában és kiemelt jelentőségű volt Zseenbekov számára, hiszen ha nincs házelnök (aki második a ranglétrán), az elnök lemondása esetén a miniszterelnök kerül az elnöki hivatalba, ami Zsaparovot jelentené – igaz ekkor Zseenbekov ezt még csak sejti. Iszajev éppen ezért nem is ellenezte Zsaparov kinevezését ezt követően miniszterelnöknek, mely hamarosan meg is történt. Zseenbekov szerint ugyanakkor a kinevezés nem változtat semmin: „sajnos az agresszió nem csendesedik, továbbra is követelik az azonnali távozásomat” – fogalmazott. Mindeközben a biskeki esküdtszék elutasította azokat az indítványokat, melyek megkérdőjelezték a választási testület döntését a parlamenti választások eredményének megszüntetéséről: avagy nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan ismét választásokat tartanak Kirgizisztánban.

Október 15-én végül bekövetkezett az, amire már mindenki készült egy ideje: Szooronbaj Zseenbekov benyújtotta lemondását. A leköszönő elnök egyik utolsó döntése volt, hogy üzenjen az utcán tüntetőkhöz. Mint fogalmazott: „semmi sem drágább bármely honfitárs életénél […] nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz. Nem szeretnék olyan elnökként bevonulni Kirgizisztán történelmébe, mint aki vért ontott és lövette saját polgárait. Ezért döntöttem úgy, hogy lemondok” – üzente. Hogy miért mondott le pontosan, nem lehet tudni. Sokak szerint megrendült Zseenbekov Zsaparov stabil támogatottságától, ugyanakkor érdekes és gyanús körülmény, hogy 3 nappal korábban Dmitrij Kozak, az orosz elnök helyettes vezérkari főnöke váratlan látogatást tett Kirgizisztánban, ahol állítólag találkozott mindkét féllel. Nem kizárt, hogy ő segíthetett egyezségre segíteni a feleket, ugyanis láttunk már ilyen: 2019-ben, a moldovai politikai válság során Igor Dodon és Maia Sandu szintén Kozak segítségével ült össze, hogy megegyezzenek Vladimir Plahotniuc oligarcha megbuktatásáról. Szakértők szerint pont Kozak jelenlegi beavatkozásának köszönhetően bukott meg egy újabb bimbózó színes forradalom a kirgiz sztyeppéken.

A felek végül abban állapodtak meg, hogy 90 nap áll majd rendelkezésre a választás lebonyolítására (avagy január 10-ig kell azt megszervezni). Azt azonban még senki nem tudta ki fogja levezényelni: Zsaparov vagy Iszajev? Zsaparov ellen szólt, hogy ő maga deklaráltan indulni kíván a következő választáson, míg Iszajev ellen pedig hatalmas társadalmi elutasítottsága. Míg a kirgiz alkotmány szerint nem tiltott, hogy az ideiglenes elnökök újra indulhassanak a tisztségért, a helyi politikában veteránnak számító Omurbek Tekebajev képviselő úgy fogalmazott, hogy „amennyiben az [ideiglenes] elnök az alkotmányos szabályok holtpontjainak kijátszásával kíván hatalmon maradni, az alááshatja az egész ország stabilitását”. Ugyanakkor a Zseenbekov segítségével az utolsó pillanatban házelnöki pozícióba jutott Iszajev ellen ismét hatalmas tüntetéseket szerveztek Biskekben a Zsaparov-párti tüntetők. Tudósítások szerint a miniszterelnök személyéről szóló ülés során a tömeg egyenesen azt skandálta „Tartóztassák le Iszajevet!”. A helyettes házelnök, Aida Kszimalijeva végül megkerülve felettesét, október 13-án felajánlotta, hogy a parlament támogassa Zsaparov jelölését, melyet a képviselők el is fogadtak. Így került Zsaparov orosz támogatással végül egykori radikális, börtönt is megjárt szuverenistaként az ideiglenes elnöki pozícióba.

Beárnyékolja a képet ugyanakkor az azóta nyilvánosságot látott vallomása az esetről. Kszimalijeva szerint döntése nem lehetett szabad Zsaparovról, ugyanis állítólag „az elmúlt [a szavazást megelőző] napokban többször is megfenyegették képviselőtársai és különböző bűnszervezetek, hogy megverik és megerőszakolják, amennyiben nem kerüli meg Iszajevet és nem támogatja Zsaparovot”. Az egyre növekvő szervezett bűnözői hálózattal kapcsolatban megszólalt az Egyesült Államok biskeki nagykövetsége is. Nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a bűnözői csoportok „nyílt próbálkozást tesznek, hogy átvegyék az irányítást Kirgizisztán felett”.

A 2020. október 15-én közreadott képen Szooronbaj Zseenbekov kirgiz államfő beszédet mond az Eurázsiai Kormányközi Gazdasági Tanács ülésén a kirgizisztáni Cholpon-Atában 2019. augusztus 9-én. A kirgiz elnöki hivatal sajtószolgálata ezen a napon közölte, hogy Zseenbekov lemondott.
(MTI/AP/Szputnyik/Jekatyerina Stukina)

Választások elé

A TASZSZ orosz hírügynökség információi szerint október 19-én a frissen megválasztott ideiglenes elnök, Szadir Zsaparov már be is jelentette, hogy meg kívánja mérettetni magát az október 21-én december 20-ra kiírt parlamenti- és előrehozott elnökválasztáson. A várható választás végleg el fogja törölni a sokat vitatott októberi eredményeket, melynek 7%-os bejutási küszöbének köszönhetően 12 politikai párt sem tudott bejutni a parlamentbe.

Sokak azonban aggodalommal tekintenek a várható választás elé. „A politikai rendszer összeomlik. Nincsenek valódi pártok” – fogalmazott Azamat Temirkulov kirgiz politikai elemző és a kormány tanácsadója. „Ezek pusztán emberek, akiknek egyetlen céljuk van, hogy megvédjék saját érdekeltségüket… Az emberek pedig már hozzászoktak, hogy csak úgy érhetnek el bármilyen politikai célt, ha szervezett módon az utcára vonulnak” – tette hozzá. Erica Marat, a washingtoni amerikai védelmi igazgatóság által támogatott Nemzetközi Biztonsági Ügyek Főiskolájának (College of International Security Affairs) docense sok mindenben egyetért Temirkulovval. Véleménye szerint Kirgizisztánban erős a politikai verseny, de az intézmények gyengék. „Zsaparov vitatott hatalomra kerülése jól mutatja, hogy Kirgizisztán igazságszolgáltatási rendszerét és a különböző bűnüldöző szerveket is befolyásolja a politika” – emelte ki. Ha nagyon nyersen akarunk fogalmazni, azt mondhatnánk, jelenleg egy „rabból lett elnökön” múlik Kirgizisztán demokráciájának fennmaradása, melyet sokan természetes szkepticizmussal fogadnak. Mindeközben Zsaparov teljes politikai vonzerejének eltűnése miatt aggódik Temur Uramov, a The Moscow Times elemzője. Véleménye szerint az új elnök meteorszerű népszerűségét a radikális retorika és a befolyásos emberekkel való kapcsolatok tették lehetővé, azonban hozzáteszi, a tartós politikai hatalom fenntartása érdekében „egyiket majd fel kell áldoznia”.

Ujgurföld sarkában eladósodva

Kínáról mindeddig nem esett sok szó, holott a kirgiz külpolitika alakításában igen komoly szerepet játszanak. Ennek oka nem más, mint hogy Kirgizisztán körülbelül 1,7 milliárd dollárral tartozik Kínának, mely az ország teljes adósságának a felét teszi ki. Kína mindeddig csendesen figyelte a kaotikus belpolitikai válságot a közép-ázsiai országban, mely közvetlenül az ujguroknak otthont adó Hszincsiang tartomány mellett helyezkedik el. Ennek oka, hogy lassan Peking megvilágosodott: akármi is történik Kirgizisztánban, sosem lesz a legstabilabb üzleti partnerük. A társadalomban a korrupciós ügyeknek köszönhetően széleskörű Kína-ellenesség tapasztalható, mely Peking jövőbeli befektetéseinek útjában áll. Nem segít az sem, hogy Biskek a hitel csapdájába került, mely szintén nem növeli Kína népszerűségét a lakosságban. Ráadásul a koronavírus világjárvány – mint bármelyiket – Kirgizisztán gazdaságát is megviselte, mely komoly problémát jelent az adósság törlesztésében. Biskek éppen ezért többször is megkérte óvatosan a járvány alatt Kínát, hogy könnyítsen adósságukon, mely kérésük azonban következetesen megválaszolatlanul maradt.

Október 16-án az új kirgizisztáni külügyminiszter, Ruszlan Kazakbajev találkozott a kínai nagykövettel, aki továbbította az új kormány kijelentését, mely szerint fokozni kell a gazdasági együttműködést Kínával. Ez már csak azért is érdekes fordulat, ugyanis a korábban kanadai tulajdonú aranybányák ellen harciasan állást foglaló Zsaparov támogatói most is ellenzik még az északi Chuy és a déli Jalal-Abad tartományok bányáinak kínai vezetőségét, mely törést eredményezhet még mielőtt megkezdődhetne az átmeneti időszak.

Archív: A hivatalos látogatásra Kirgizisztánba érkezett Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök (balra) Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök kíséretében ellép a díszegység előtt Biskekben 2007. július 14-én. Hu később részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet hetedik csúcstalálkozóján a kirgiz fővárosban. (MTI/EPA/Igor Kovalenko)

De hol van Putyin?

„In Russia’s Near Abroad, Its Influence Is More Optics Than Substance” címmel („Oroszország közel-külföldjén inkább csak látszatbefolyással rendelkezik, mint valódival” – szabadfordításban) jelent meg Anna Arutunjan cikke a Moscow Times-on, aki megkérdőjelezi Vlagyimir Putyin képességét a poszt-szovjet térségben tapasztalt helyzetek kezelésében. Véleménye szerint míg Oroszország 2014-ben még kényelmesen besétálhatott a Krímre vagy kiszoríthatta Washingtont Észak-Szíriából, ha „úgy tartotta kedve”, ma már legfeljebb csak zsoldosok ügyében tárgyal távoli, zavaros országokkal, mint Venezuela, vagy a Közép-afrikai Köztársaság, miközben még a saját holdudvarában sem tudja fenntartani a rendet: csak az elmúlt hónapokban több válság is kitört (előbb Fehéroroszország, majd Azerbajdzsán és Örményország, végül pedig Kirgizisztán) a régióban. Arutunjan szerint Putyin 2014-ben „olyan fába vágta a fejszéjét”, mely végül rádőlt – avagy sokkal nagyobb volt az ára, mint amennyit ért, és melyben belegyengült Moszkva. Sz. Bíró Zoltán szerint ugyanakkor a kirgizisztáni krízis megoldását nem lehet feltétlenül Oroszországtól várni, ugyanis pont Fehéroroszország és a Hegyi-Karabah sokkal jelentősebb konfliktuszónák, melyek fontosabbak is a moszkvai narratíva tekintetében.

Zsaparov ugyanakkor nem úgy néz ki, mint aki elvesztette volna bizalmát Oroszországban. „Ahogy korábban is, Oroszország mindig is megbízható stratégiai partnere lesz az ország számára. Épp ezért megragadnám a pillanatot, hogy megköszönjem Oroszországnak támogatását még ebben a nehéz időszakban is” – fogalmazott Zsaparov első hivatalos elnöki beszédében. Az új elnök ugyanakkor nem csak szavakban volt erős: meg is kérte a helyi orosz nagykövetet, hogy azonnal növelje az országban oktató orosz tanárok számát a kirgiz iskolákban. Maximilian Hess, az AKE International vezető politikai kockázatelemzője pedig alapvetően máshogy látja a helyzetet, mint Arutunjan. Véleménye szerint „ha Moszkva tényleg úgy érezte volna, hogy az új kormány nacionalizmusa például veszélyeztetheti befolyását vagy vagyonát, akkor határozott módon sújtottak volna le rájuk”. A szakértő kiemelte, hogy egy színes forradalom elbukása nem meglepő tény, ugyanis mint megtanulhattuk, „ez a színes forradalmak dolga”.

Archív: Dmitrij Medvegyev orosz elnök (jobbra) és Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök beszélget a moszkvai Kremlben tartott találkozóján 2009. február 3-án. Bakijev bejelentette, hogy országa bezárja a manaszi amerikai légi támaszpontot, amely kulcsszerepet töltött be az afganisztáni hadműveletekben.
(MTI/EPA/Alekszandr Nyemenov)

Konklúzió

Ingatag talajra tévedt Kirgizisztán, immáron sokadjára: Zsaparov jó vagy rossz döntésként is elsülhet. Az új elnökhöz (és miniszterelnökhöz) egyszerre köthetők pozitív és negatív információk. Abszolút jó jelként könyvelhető el, hogy az előrehozott választásokkal egy olyan alkalom jöhet létre, mely Kirgizisztán 30 éves történelmében még nem fordult elő: békés és demokratikus átmenet jöhet létre akár mind az elnöki, mind a miniszterelnöki székben egyszerre. Oroszország és Kína közé beszorulva Kirgizisztán demokráciája egyedi és különleges. Autokratikus államok gyűrűjében fontos, hogy megőrizzük ezt a kis puskaporos hegyi nomád államot, melynek sokszor kétértelmű értékei még mindig közelebb állnak a mi keresztény-európai jogállamainkhoz, mint bármelyik másik regionális riválisáé.

A lakosság segítségét kérte a rendőrség szerdán annak az ismeretlen 10-18 éves fiúnak az azonosításában, akinek a csontmaradványait még 2019. december 16-án találták meg a dél-balatoni Szántódpuszta közelében.

Vajda Eszter, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, a maradványok koponyacsontból, pár fogból és bordából állnak. Az elsődleges szakértői vélemény szerint lány volt az elhunyt, de a genetikai vizsgálat eredményeivel megerősített újabb szakértői vélemény szerint fiúról, illetve férfiről van szó, aki az elmúlt két évtizedben veszthette életét. Ellenőrizték az eltűnt fiúk, férfiak listáját, de ez alapján nem tudták megállapítani a személyazonosságot, ezért kérik a lakosság segítségét – tette hozzá.

A police.hu-n megjelent felhívásban a koponyacsont alapján rekonstruált emberi arc szilikonmintázatát is bemutatják. Az ügyben a Siófoki Rendőrkapitányság folytat eljárást tavaly december óta az ismeretlen férfi személyazonosságának megállapítása érdekében.

Arra kérik a lakosságot, hogy aki segíteni tud az elhunyt azonosításában, jelentkezzen náluk, hívja a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-82-502-700-as telefonszámon, a Telefontanú 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámát, vagy a 112-es központi segélyhívó számot.

A sonline.hu értesülései szerint az emberi csontokra – amelyek alatt egy nejlonzacskó maradványai is látszottak – egy gombászó házaspár talált rá tavaly decemberben a turistaútvonaltól nem messze, egy bokros-fás területen.

The post Emberi csontmaradványokat találtak Szántódpusztánál appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan szerint Moszkva láthatóan nem akar tartós békét a polgárháború sújtotta Szíriában, miután Oroszország hétfőn légicsapásokat hajtott végre az északnyugati Idlíb tartományban, megölve több tucat törökbarát, Damaszkusz-ellenes milicistát. A török államfő a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy Vlagyimir Putyinnal együtt oldják meg az azeri-örmény területi vitát.

A hétfői orosz támadás volt az egyik legnagyobb Idlíb tartományban azóta, hogy márciusban a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogató Oroszország és az ellenzék oldalán álló Törökország tűzszünetet hirdetett, véget vetve a szíriai kormányerők offenzívájának, amelyet egy éve az északnyugati térség visszafoglalásáért indított. Az orosz légicsapások előtt mindössze néhány nappal a török csapatok megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról az Idlíbbel szomszédos Hama tartományban.

Erdogan a szerdai beszédében a média szerint egy újabb szíriai hadműveletre is jelzést adott, vélhetően az ország északkeleti részén.

A politikus szerint “minden ígéret ellenére” egyre csak nő a terroristák jelenléte és Törökország ellen irányuló fenyegetése azokon a szíriai területeken, amelyek nem török ellenőrzés alatt állnak a határ túloldalán. Erdogan leszögezte: ha nem vonul vissza az összes terrorista Szíriában az Ankara által meghatározott vonal mögé, “Törökország jogos indokkal rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, mihelyt szükségét érzi”.

A török államfő valószínűleg az északkelet-szíriai helyzetre gondolt, miután tavaly októberben a Béke Forrása fedőnevű török hadművelet végén egy török-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a török határ melletti harminc kilométeres sávból. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át, a török vezetés azonban az eltelt egy évben is többször kifogásolta, hogy szerinte az YPG csak részben hajtotta végre a csapatkivonásokat.

Erdogan hangoztatta: Törökország ereje elég ahhoz, hogy minden terrorszervezettől “megtisztítsa” Szíriát. Rámutatott: egyetlen céljuk, hogy saját biztonságukat garantálják, valamint, hogy békét és jólétet teremtsenek Szíria népe számára. “Senkinek a földjére és kőolajára nem vetettünk szemet” – húzta alá.

A török elnök kifejtette: “ideje, hogy ez az ősi földrajzi térség, amely egy évszázada az imperialisták játszóterévé vált, kiszabaduljon a présből, amelybe beletuszkolták”. Erdogan reményét fejezte ki, hogy Törökország lesz ennek a szabadulásnak a legnagyobb elősegítője. “Ezért viselkedünk úgy, ahogy, a Szíriát feldaraboló erőfeszítésekkel szemben” – zárta gondolatmenetét.

Erdogan felszólalásában kitért a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére is, amely során – elmondása szerint – az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszülő, hegyi-karabahi vita lezárását sürgette. A török államfő azt javasolta Putyinnak, hogy együtt oldják meg a kérdést, Ankara az azeri féllel, Moszkva pedig az örménnyel egyeztessen.

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása régóta vita tárgya.

The post Erdogan már Putyinnal együtt rendezné a szíriai helyzetet appeared first on .