Biztonságpolitika

A rendőrök 273 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt szerda este és csütörtök hajnalban – emelte ki a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes közölte: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletben meghatározott felhatalmazás alapján a rendőrség megkezdte a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a rendezvények megtartására illetve a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok ellenőrzését.

Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese köszönetet mondott a lakosság többségének jogkövető hozzáállásáért, amely segíti a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezést. Mint mondta, az elmúlt este és éjszaka kevesen voltak az utcákon, és az ellenőrzöttek zöme rendelkezett a kijáráshoz szükséges munkáltatói igazolással.

A rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt 273 esetben intézkedtek: 80 embert figyelmeztettek, 123 helyszíni bírságot szabtak ki, 70 emberrel szemben pedig szabálysértési feljelentést tettek – ismertette.

The post Operatív törzs: 273 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

Klaus Iohannis román államfő kifejezte meggyőződését, hogy erősödni fog a katonai és gazdasági együttműködés Románia és az Egyesült Államok között Joe Biden elnöki mandátuma idején.

Néhány soros szombati, angol nyelvű Twitter-üzenete után a román elnök hétfőn levélben is gratulált Biden elnökválasztási sikeréhez. Úgy értékelte: Biden alelnöki megbízatása idején sokat tett a két ország együttműködéséért, s felidézte, 2014-es bukaresti látogatását, valamint azt is, hogy jövőre lesz tízéves a Biden alelnöki mandátuma idején aláírt 21. századi román-amerikai stratégiai partnerségi együttműködési nyilatkozat.

Iohannis arról biztosította Bident, hogy Románia továbbra is megbízható stratégiai partnere lesz az Egyesült Államoknak közös biztonsági, védelmi és gazdasági célkitűzéseik teljesítésében. Leszögezte: a két ország együttműködése a demokrácia, emberi jogok, és jogállamiság terén vallott értékközösségén alapul, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség pedig “döntő módon” hozzájárult Románia demokratikus átalakulásához.

Leszögezte: Románia szilárdan az Egyesült Államok oldalán áll a megoldásra váró kihívások megoldásában az egészségügyi, gazdasági helyzettől a klímaváltozásig, a biztonságtól az emberi jogokig, hiszen közös céljuk egy jobb jövő megalapozása népeik számára.

Iohannis azt is megígérte, hogy NATO-tagállamként Románia továbbra is hozzájárul a közös védelmi kiadásokhoz és “a demokráciák világközösségének” biztonságához, jólétéhez és ellenálló képességéhez.

The post A román államfő a katonai és gazdasági együttműködés erősítésében bízik az új amerikai elnökkel appeared first on .

Zavargások törtek ki Varsóban a nemzeti körök által szervezett függetlenség napi felvonulás során, rendőrségi közlés szerint a garázdákból álló csoportok ellen könnygázt és gumilövedéket is bevetettek, néhány rendőr megsérült.

A hagyományos függetlenség napi menetet idén a koronavírus-járvány miatt autós felvonulás formájában tervezték megtartani, a szervezők a járványügyi szabályok betartása érdekében döntöttek a gépkocsis felvonulás mellett. A koronavírus-járvány miatt Lengyelországban jelenleg tilosak az öt főnél nagyobb gyülekezések.

Ennek ellenére a megemlékezésre több ezren gyalog érkeztek. Erre reagálva, a torlódások elkerülése érdekében a szervezők meghosszabbították az autós felvonulás eredetileg tervezett útvonalát. Autós és motorkerékpáros résztvevők a nemzeti zászlókkal díszített járműveikkel a Poniatowski, majd a Lazienkowski hídon, valamint az ezeket összekötő főutcákon haladtak át. A szervezők ezt követően az akciót befejezettnek nyilvánították.

A gyalogos menet résztvevői fáklyákat, petárdákat vittek magukkal. Feltehetőleg a kilőtt pirotechnikai eszközöktől kigyulladt egy lakás az útvonal mentén álló egyik társasházban, a tüzet eloltották, senki nem sérült meg. Rendőrségi közlemény szerint a gyalogos ünneplők közé huligáncsoportok keveredtek, ezek a Nemzeti Múzeum közelében kövekkel, petárdákkal dobálták a rendőröket. A rendőrség könnygázt, “egyéni esetekben” pedig gumilövedéket is használt. Sajtóértesülések szerint a helyszínen mentők ápolták a sérülteket.

Egy csoportot a rendőrség a Nemzeti Stadion környékén is körbevett, a tüntetők ott is különféle tárgyakat dobáltak a rendfenntartók irányában. Több embert őrizetbe vettek. Egyes megfigyelők szerint a huligáncsoportok magatartása provokáció lehetett. A függetlenség napi felvonulást sem autós, sem gyalogos formában nem engedélyezte az ellenzéki varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski. Mateusz Morawiecki kormányfő azt kérte, hogy a járvány idején az emberek ne vegyenek részt a felvonuláson.

A lengyel politikai vezetők az évfordulót szentmiséken, koszorúzásokon ünnepelték. A megemlékezések, valamint a hozzájuk kötődő számos kulturális rendezvény döntő részét a járvány miatt online formában tartották meg.

A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 év felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát. A független Lengyelország létrejöttét november 11-től számítják, amikor németországi fogságából Varsóba érkezett a haza megmentőjének tartott Józef Pilsudski.

The post Zavargások törtek ki Varsóban appeared first on .

Jóváhagyta Mihail Misusztyin orosz kormányfő azt a kétoldalú szerződéstervezetet, amelynek alapján az orosz haditengerészet műszaki ellátóállomást létesíthet majd Szudán területén.

Az erről szóló tájékoztatás szerdán jelent meg a hivatalos orosz online közlönyben. A miniszterelnök a megállapodás aláírására tett javaslatot az államfőnek. A szerződéstervezet értelmében Szudán díjmentesen bocsátja majd Oroszország rendelkezésére az objektum területét. A létesítményben az orosz hadiflotta legfeljebb négy hajót állomásoztathat, köztük nukleáris meghajtásúakat is. A bázison tartózkodó katonai személyzet létszáma nem haladhatja meg a háromszázat.

Oroszország emellett jogosult lesz a szudáni tengeri és légikikötőkön keresztül mindennemű olyan fegyver, lőszer és felszerelés szállítására, amely a bázis működtetéséhez és a hadihajók feladat-végrehajtásához szükséges. A szállítmányokra Szudán illetéket és vámot nem fog kivetni. Az orosz hadihajók a szudáni bázison mentességet élveznek majd, megvizsgálni, átkutatni és lefoglalni nem lehet majd őket. Oroszország szudáni felkérés alapján térítésmentesen támogatást nyújt majd a köztársaságnak a felkutatási és mentési akciókban és a “diverzióellenes biztosításban”.

A Meduza független portál a közzétett koordináták alapján azt írta, hogy a létesítmény Port Szudánban lesz. A szudáni féllel közösen kidolgozott szerződéstervezetet a külügyminisztériummal, a legfelsőbb bírósággal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) való egyeztetés után a moszkvai védelmi tárca terjesztette elő.

The post Moszkva műszaki bázist tervez létrehozni hadihajói számára Szudánban appeared first on .

Gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat a Körmendi Járási Ügyészség egy körmendi férfi ellen, akinek számítógépén több mint ezerötszáz gyermekpornográf tartalmú képet és videót találtak – közölte a Vas Megyei Főügyészség.

Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a vádlott nemcsak tárolta a képeket, hanem fel is töltött kettőt egy nyilvánosan elérhető képmegosztó oldalra, így mások számára is elérhetővé tette a gyermekpornográf tartalmat.

Hozzáfűzte: a Körmendi Járási Ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, illetve azt kérte a bíróságtól, hogy a vádlottat véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy ilyen személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

The post Gyermekpornográfia miatt emelt vádat az ügyészség Körmenden appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást hét ember ellen, akik Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik településén jogszerűen intézkedő rendőrökre támadtak – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A tájékoztatás szerint november 9-én este a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság állományába tartozó járőrök szolgálati gépkocsival közlekedtek egy borsodi településen, amikor megláttak egy körözés alatt álló férfit, aki élettársával az utcán sétált.

A rendőrök megállásra szólították fel a 31 éves férfit, aki azonnal menekülni kezdett. Miután a járőrök utolérték, testi kényszert alkalmaztak vele szemben, hogy megbilincselhessék, azonban ő aktívan ellenállt, és próbált szabadulni a rendőrök fogásából. Eközben a helyszínre ért a férfi élettársa, aki a ruházatánál megragadva próbálta lerángatni a rendőrt a földön lévő párjáról.

A rendőri intézkedésről tudomást szereztek az elfogatóparancs hatálya alatt álló férfi családtagjai, akik szintén a helyszínre siettek. Az elfogott férfi édesanyja, testvérei és más hozzátartozók az intézkedő rendőröket lökdösni kezdték, a ruházatuknál fogva rángatták őket, hogy a továbbra is szabadulni próbáló rokonuk el tudjon menekülni. Az egyik rendőr könnyfakasztó sprayt használt, időközben erősítés is érkezett a helyszínre, így a férfit elfogták és a rendet helyreállították.

A nyomozó ügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki őket. A cselekmény jellegére és a gyanúsítottak személyében rejlő társadalomra veszélyességre tekintettel – közülük öten büntetett előéletűek és hatan a szabálysértési nyilvántartásban is szerepelnek – az ügyészség mind a hét ember letartóztatást kezdeményezi.

Erről a Debreceni Járásbíróság csütörtökön dönt, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – tartalmazza a főügyészség közleménye.

The post Rendőrökre támadtak egy borsodi család tagjai, őrizetbe kerültek appeared first on .

Újabb harminchat ember ellen emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség abban az országos fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt indult bűnügyben, melyben korábban már két vádiratot nyújtottak be – közölte a megyei főügyész.

Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a korábban indult ügyeket jelenleg is tárgyalja a bíróság. Az újabb vádirat is részletesen ismerteti a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését; az elsőrendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, és megismerkedésük után a másodrendű vádlott vette rá arra, hogy nagyobb haszon reményében hamis munkaerő-kölcsönzésbe kezdjenek.

Így elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, tudtuk nélkül bejelentették, majd onnan látszólag visszakölcsönözték őket tényleges munkáltatóiknak. Ezzel a valódi foglalkoztatók elkerülték a munkabért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették általános forgalmi adójukat.

A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, míg áfafizetési kötelezettségüket más módon minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.

A bűnszervezet működéséről szólva a főügyész kifejtette: a fiktív alvállalkozási, megbízási vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, akik azután az érintetteket hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül.

Az elsőrendű vádlott 2009 és 2013 között így több mint 740 millió forint jogtalan jövedelemhez jutott.

Szalóki jelezte: a 240 kötetnyi, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemelés 36 érintettje közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, a többiek a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetői voltak. Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza – tette hozzá.

The post Vagyonvédelem: fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat appeared first on .

A katonákat is bevonják a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalom fenntartásába – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő elmondta, Pintér Sándor belügyminiszterrel és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel egyeztetett arról, hogy a hadsereget bevonják a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába, illetve ott, ahol lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe.

“Tehát a katonáink most nem háborúban fogják védeni a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, besegítenek a központi közigazgatásnak, és besegítenek az egészségügyi ellátásnak is ott, ahol erre egyébként a belügyminiszter és az egészségügyi miniszter szerint szükség van” – közölte Orbán. Hozzátette: ennek a jogi, személyi és pénzügyi feltételeit sikerült tisztázni az operatív törzs és a kormány ülése között, de a kormányülésen még meghoznak egy-két formális döntést, ezután pedig aláírja az erről szóló rendeleteket.

A koronavírus-járvány miatt este 8 óra és reggel 5 óra között van érvényben kijárási tilalom az országban.

The post Katonák is ellenőrzik majd a kijárási tilalmat appeared first on .

Lőfegyvert, légfegyvereket és több száz lőszert foglaltak le a rendőrök egy bárnai férfi lakásán, az 59 éves férfi ellen eljárást indítottak – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Dankóné Nagy Éva elmondta: a hétfői házkutatáson egy lőfegyvert és ahhoz tartozó 353 darab lőszert, továbbá öt légfegyvert találtak a nyomozók. A légfegyverek közül kettő átalakított, ütőszeggel rendelkezik, és éles lőszer kilövésére alkalmas, ezáltal lőfegyvernek minősül.

Ezeken kívül további különféle lőszert és egy riasztópisztolyt is találtak, a férfi a lőfegyverek és a lőszerek tartásához hatósági engedéllyel nem rendelkezett – tette hozzá.

A szóvivő közölte: a férfit előállították, ellene szakértők bevonásával többrendbeli, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett miatt folytat eljárást a salgótarjáni rendőrkapitányság.

The post Lőszereket, lőfegyvereket foglaltak le a rendőrök Nógrád megyében appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kihirdetett ítéletében kártérítést ítélt meg Alekszej Navalnij és Vadim Boriszovics Gunko számára, mert az orosz ellenzéki politikus és társa megalázó és embertelen bánásmódban részesült a moszkvai Bolotnaja téren 2012-ben kitört ellenzéki tüntetések erőszakos rendőri elfojtásakor és az azt követő bírósági eljárás során.

Navalnij és Gunko azért fordult a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bírósághoz, mert állításuk szerint előállításukkor a rendőrök indokoltan erőszakkal léptek fel és bántalmazták őket. A hatályos jogszabályokban rögzítettnél hosszabb ideig tartották őket fogdában, állításaikat pedig nem vették figyelembe, nyilatkozataikat nem vizsgálták ki az ítélet meghozatalakor.

A strasbourgi bíróság ítélete indoklásában mindenek előtt azt állapította meg, hogy a videófelvételek szerint a sértettek elfogásuk során nem tanúsítottak ellenállást. Semmi sem utal arra, hogy indokolt lett volna a hatóságok ilyen mértékű fellépésre – emelték ki. Kifogásolták, hogy az eljáró hatóság nem volt hajlandó kivizsgálni az gyanúsítottak ellen elkövetett állítólagos erőszakot, ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hatóságok nem bizonyították meggyőzően a fizikai erő alkalmazásának szükségességét. A fellépés sértette Navalnij és Gunko emberi méltóságát, és megalázó bánásmódnak minősül – jelentették ki.

Mivel a kérelmezők hosszan tartó adminisztratív őrizete indokolatlan és önkényes volt, valamint vallomásuk figyelmen kívül hagyása ellentétes a büntetőjog alapelveivel, az eljáró orosz bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot is – húzták alá. Megállapították azt is, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget a gyülekezés békés lebonyolításának biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek, intézkedéseik a gyülekezés szabadságához való jog megsértését jelentette.

Mindezek ismeretében a strasbourgi bíróság Oroszországot Alekszej Navalnij számára 8500 euró (mintegy hárommillió forint), Gunko részére 7500 euró (mintegy 2,7 millió forint) nem vagyoni jellegű kártérítés fizetésére kötelezte. A bíróság ugyanakkor elutasította mindkét kérelmező költségtérítési igényét.

A moszkvai Bolotnaja téren ellenzéki demonstrációk sorát rendezték a Vlagyimir Putyin harmadik, 2011-es újraválasztását követő évben, a kormánypártot ugyanis csalással vádolták a tiltakozók. A tüntetők és rendőrök közötti összecsapásokban többtucatnyian megsebesültek, mintegy négyszáz embert őrizetbe vettek, közöttük több ellenzéki vezetőt is, például Szergej Udalcovot,  Navalnijt és az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcovot. Sokakat többévi börtönbüntetésre ítéltek, munkatáborokba küldtek. A megmozdulások végül fokozatosan elhaltak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbb október közepén marasztalta el és kötelezte kártérítésre Oroszországot a Bolotnaja téri ellenzéki tüntetések erőszakos elfojtása, a gyülekezési szabadság megsértése és a tiltakozók elleni embertelen bánásmód miatt.

The post Navalnij-botrány: az EJEB kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot appeared first on .

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden közzétett Twitter-üzenetében “új, átfogó transzatlanti partnerség, új globális szövetség” kialakítására szólította fel az Egyesült Államokat.

Tudatta: ennek egyebek mellett a biztonság fokozására, a fenntarthatóságra, a kereskedelemre, a globális versenyfeltételekre, valamint az intézmények megerősítésére kell kiterjednie.

Von der Leyen az uniós tagországok nagyköveteinek videókonferenciája előtt közzétett üzenetében az EU és az Egyesült Államok együttműködésének konkrét példái között a koronavírus-járvány leküzdését, a klímavédelmet, valamint a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megerősítését és megreformálását nevezte meg.

Ezek azok a kulcsfontosságú területek, ahol Európa átveheti a vezetést, és új pozitív menetrendet állíthat össze az Egyesült Államokkal – emelte ki. “Nemzetközi rendszereink túl sok éven át voltak fogságban, eljött az ideje, hogy ezt az irányt megfordítsuk” – fogalmazott. A bizottsági elnök fontosnak nevezte a többoldalú megállapodások újjáélesztését és új közös szabályok létrehozását, egyebek mellett a digitális világot érintően.

Véleménye szerint az online platformokra vonatkozó előírások kiterjesztése lehet csak eredményes a gyűlölet- és a terrorista propaganda elleni küzdelemben. Meg kell reformálni a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy lehetővé váljon minden illegális online tartalom gyors eltávolítása a szólásszabadság védelme mellett – hangoztatta. Megemlítette továbbá az adatvédelem fontosságát, és azt hangsúlyozta: Washington tegye lehetővé a digitális nagyvállalatok megadóztatását. “Nem fogadható el, hogy a kereskedelmi óriáscégek hasznot húzzanak az európai egységes piacból, de ne fizessenek adót ott, ahol a nyereséget megtermelik” – fogalmazott.

Von der Leyen szerint a digitális kereskedelem adóztatását célzó nemzetközi megállapodásnak legkésőbb 2021 közepéig el kell készülnie, ellenkező esetben az EU saját javaslatokkal áll elő.

The post Von der Leyen új transzatlanti partnerségre szólította fel az Egyesült Államokat appeared first on .

Hat év nyolc hónapra súlyosította egy török étkezdében két éve elkövetett szexuális erőszak és más bűncselekmények miatt megvádolt férfi büntetését kedden meghozott másodfokú, jogerős ítéletével a Fővárosi Törvényszék – tudatta a bíróság.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság idén márciusban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a bűncselekmény 2018 szeptemberében történt. A sértett a hajnali órákban egy budapesti török gyorsétkezde személyzeti mosdóját vette igénybe, az ott dolgozó vádlott eközben folyamatosan zaklatta, majd a mosdóba bejutva megerőszakolta a nőt. A férfit európai elfogatóparancs nyomán kerítették kézre Ausztriában.

Az elsőfokú bíróság szexuális erőszak és más bűncselekmények miatt öt év nyolc hónap börtönre és hat év Magyarország területéről kiutasításra ítélte a vádlottat. Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A meghozott másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék hat év nyolc hónapra súlyosította a szabadságvesztést és hét évre a kiutasítást.

Az elsőfokú ítélet szerint az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel is vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon oltalmazotti státuszban élő afgán férfit. A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben a nemi szervét mutogatta egy nőnek, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán fogdosott. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét.

Az afgán férfi oltalmazotti státuszát még tavaly nyáron megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

The post Súlyosbították a nemi erőszakot elkövető afgán büntetését appeared first on .

Az angol-walesi katolikus egyházon belül több ezer, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény történt az utóbbi évtizedekben, az egyház legfőbb vallási méltósága azonban elsősorban az egyház megítélésének védelmével törődött – áll az ügyről többévi munkával összeállított vizsgálati jelentésben.

A vizsgálatot 2014-ben kezdeményezte Theresa May akkori belügyminiszter, későbbi brit miniszterelnök az angliai és a walesi intézményekben, köztük az egyházakban gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések felderítésére. A vizsgálat közvetlen előzménye az a botrány volt, amely 2012-ben pattant ki, miután kiderült, hogy a BBC közszolgálati televízió valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011-ben elhunyt Jimmy Savile évtizedeken keresztül súlyos szexuális bűncselekmények sorát követte el gyerekek sérelmére. Savile legfiatalabb áldozata nyolc éves volt.

A kedden nyilvánosságra hozott 158 oldalas vizsgálati részjelentés feltárja, hogy 1970 és 2015 között több mint háromezer, gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményről érkezett bejelentés az egyházhoz. Ezek közül 177 esetben indult bűnvádi eljárás, és 133 elmarasztaló ítélet született. A jelentés megfogalmazása szerint azonban helytelen lenne a katolikus egyházon belül a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazásokra úgy tekinteni, mintha azok csak a történelmi múlt problémái lennének, mivel 2016 óta is minden évben száznál több bejelentés érkezik ilyen jellegű bűncselekményekről.

A jelentés szerzői hozzáteszik: a vizsgálat által átfogott csaknem ötven évben a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb volt a tanulmány által feltártnál. A jelentés szerint a vizsgálatot végző bizottság “elborzasztó” beszámolókat hallott egyházi személyiségek által gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakról és szexuális indíttatású szadista bántalmazásokról.

Az áldozatok egyike arról számolt be, hogy fiatal fiúként, 11 és 15 éves kora között egyedül őt több százszor bántalmazta egy magas egyházi tisztséget betöltő pap, aki minden ilyen incidens után meggyóntatta őt, és egyértelművé tette számára, hogy nővére akkor maradhat a helyi egyházi iskola növendéke, ha ő engedelmes lesz. A jelentés szerint Vincent Nichols bíboros, Westminster érseke, az angol-walesi katolikus egyház vezetője, a püspöki konferencia elnöke 2018-ban elnézést kért ugyan az egyházon belül történtekért, de semmiféle módon nem ismerte el, hogy személyes felelősségi körébe tartozna a változások irányítása.

Nichols bíboros nem tanúsított együttérzést sem a legutóbbi időszakban történt és feltárt ilyen bűncselekmények áldozatai iránt, és esetenként az angol-walesi római katolikus egyház megítélésének védelmét helyezte előtérbe – áll a vizsgálati jelentésben. Nichols bíboros kedd délutáni nyilatkozatában közölte: az egyház elfogadja a jelentésben foglaltakat, és hálás a vizsgálóbizottságnak, hogy nyilvánosságot biztosított a visszaélések elszenvedőinek. Az egyházi vezető mélységes sajnálkozásának adott hangot. Úgy fogalmazott: ami történt, rettenetes szégyen, amellyel neki együtt kell élnie, de tanulnia is kell belőle.

A Vatikán nyilvánosságra hozta a szexuális visszaélés miatt lemondott McCarrick bíborosra vonatkozó dossziét. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az igazság keresésének és a kérdések megválaszolásának nevezte a papi szolgálatból 2019-ben távozó Theodore Edgar McCarrick volt bíborosra vonatkozó dosszié közlését. A majdnem félezer oldalas dokumentáció McCarrick egyházi pályafutása szakaszai szerint végigköveti a személyét érintő történéseket, a vele kapcsolatos információkat és döntéseket. A dossziéban szerepelnek például a róla írt névtelen levelek, paptársai jelentései, felettesei vizsgálatai, kinevezéseinek körülményei. A Vatikán 2017-ig nem tudott a McCarrick által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekről. Ezt követően azonnal lépett: Ferenc pápa 2018 júliusában megfosztotta bíborosi rangjától, és elrendelte McCarrick felfüggesztését a nyilvános papi szolgálatból. Az egyházfő az után döntött így, hogy a New York-i főegyházmegye bizottsága megalapozottnak találta a McCarrick elleni vádakat, miszerint negyvenöt évvel korábban kiskorúak ellen követett el szexuális visszaélést New Yorkban.

The post Több ezer szexuális bűncselekmény történt az angol-walesi katolikus egyházban appeared first on .

Jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélt a Debreceni Törvényszék egy férfit, aki mintegy ezer gyermekpornográf képet tárolt a számítógépén.

A bíróság a honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy a 39 éves, büntetett előéletű debreceni férfi 2016 és 2018 között internetezés közben rendszeresen töltött le olyan gyermekpornográf képeket, amelyek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolták. A mintegy ezer ilyen kép mellett négyezer olyan fénykép is szerepelt a számítógépen, amelyek a gyermekeket erotikus jelleggel ábrázolták, szexuális kizsákmányolásuk során készültek.

A férfi a képeket nem osztotta meg másokkal.

Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság elkobozta a lefoglalt számítógépet, merevlemezt, és januárban gyermekpornográfia miatt nem jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte férfit.

A Debreceni Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mivel megállapította, hogy a járásbíróság nem követett el eljárási szabálysértést, egyetértett a megjelölt enyhítő és súlyosító körülményekkel, valamint a kiszabott büntetést szükségesnek, és elegendőnek találta. A törvényszék azonban további súlyosító körülményként értékelte az elkövetési idő több mint másfél éves tartalmát, és azt, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje után öt hónappal kezdte meg a bűncselekményt. Enyhítő körülménynek jelölte meg, hogy a férfi beismerő vallomást tett, és gondozásra szoruló nagykorú hozzátartozója van – olvasható a közleményben.

K. Gábort, Magyarország egykori perui nagykövetét 2020 júliusában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték 19 ezer pedofil fénykép birtoklásáért.

The post Egy év letöltendő a különbség 1+4 ezer és 19 ezer gyermekpornográf kép között appeared first on .

A madridi központi büntetőbíróságon kedden kezdetét vette a három évvel ezelőtt Barcelonában és Cambrilsban elkövetett terrortámadások miatti büntetőper.

Az ügyészség szerint a három vádlott egyike sem vett részt közvetlenül a 16 halálos áldozatot követelő és több mint 150 embert megsebesítő gázolásos merényletek elkövetésében, de közreműködtek előkészítésükben. Az első tárgyalási napon olyan videófelvételeket mutattak be a bíróságon, amelyen robbanóeszközöket készítenek és fenyegető megjegyzéseket tesznek a terroristák, köztük a vádlottak padján ülő Mohamed Húli Smelál.

A férfi az egyetlen túlélője annak a véletlen robbanásnak, amely a felvételeken is szereplő alcanári lakásban bekövetkezett. A nyomozók szerint ott vesztette életét a terrorsejtet irányító Abdelbak esz-Szatti ripolli imám, aki fokozatosan radikalizálta a Marokkóból származó fiatal tagokat.

Smelál nem tett vallomást a bíróságon, de korábban elismerte közreműködését a támadások előkészítésében, és megbánást tanúsított. Az ügyészség egyebek mellett terrorszervezethez tartozással és robbanóanyag birtoklásával vádolja, 41 éves börtönbüntetést kérve a bíróságtól. Ugyanezekkel a vádakkal 36 éves szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság Drissz Ukabirnak, aki kizárólag védőügyvédje kérdéseire válaszolva elmondta: fiatalkorú testvére kérésére bérelt furgont, mert úgy tudta, hogy egy költözéshez van rá szüksége két barátjával. A barcelonai merényletet később ezzel a járművel követték el.

A vádlott állította: nem tudott a tervezett akcióról, nem ismerte a ripolli imámot és egyáltalán nem vallásos, sőt azt hangoztatta, hogy életmódja teljesen eltér a vallási előírásoktól.

Ártatlannak vallotta magát Szajíd Ben Iazza is, akit terrorszervezettel való együttműködéssel vádolt meg az ügyészség, és ezért 8 éves börtönbüntetést kért. A férfi ismert néhányat a sejt tagjai közül, akiknek kölcsönadta iratait és nagybátyja furgonját, amelyeket robbanóeszközök készítésére alkalmas eszközök és anyagok vásárlásánál használtak.

A nyomozás során kiderült: a terrorista sejt jóval nagyobb pusztításra készült annál, amekkorát végül elért. Robbanószerekkel megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Familia bazilikát és a párizsi Eiffel-tornyot, támadást terveztek az FC Barcelona futballcsapat stadionja ellen, valamint a
barcelonai Razzmataz diszkó is célpontjaik között volt.

A hatóságok szerint a csoport eredeti elképzeléseit az alcanári házrobbanás húzta keresztül, és ezután döntöttek a gázolásos merényletek mellett. A rendőrség lelőtte a támadásokban résztvevő terroristákat. Később az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett a merényletek elkövetőjeként.

The post Barcelonai gázolás: megkezdődött a három évvel ezelőtti dupla terrortámadás büntetőpere appeared first on .

A konfliktus egy hónapos évfordulója kapcsán írtam egy cikket a karabahi háborúról, amely összefoglalta a harci cselekményeket és a címben is jelzett megállapításra jutott: Drónokra váltottak, így nyerhetnek háborút az azeriek az örmények ellen 

A kapitulációt követő napon erre jutottam az FB oldalamon az motivációkat illetően:"Végét ért a karabahi háború. Ritkan érnék manapság így végét, teljes kapitulacioval. A kapitulációt az örmény elnök jelentette be, nem a karabahi vezető. A bejelentés értelmében az azeri területeket kiuritik az örmények, a Lachin korridort orosz békefenntartók fogják biztosítani (kb 1500). Ha jól értem, így az a azeri erők nem mennek be Karabahba. Ha így van, akkor ez egy tisztességes megoldás Alijevtol, és nem azt amit az örmények és a sajtó vizionált, hogy majd jön a genocídium. Persze az még jöhet de az első lépest az úton Alijev most nem tette meg. És ez nagy eredmény. Ahogy várható volt, Moszkva azért a háttérben nem adta fel, és ezzel a megoldással megmaradt a kétoldalú kapcsolatok  őre. TR szerepe még kérdéses a jövőben de mindenképpen megerősödve jött ki. Meglátjuk hogyan viselkedik az azeri oldal most, mindenesetre ez egy nagylehetoseg nekik, hogy rácáfoljanak a rossz hírükre."

Az alábbiakat pedig a következő írtam a török pontos szerepe kapcsán: Tegnap összevissza röpködtek a hírek, hogy akkor most a törökök részt vesznek-e valahogy a karabahi megállapodásban vagy sem. Nyilván ha igen, annak óriási implikáció lettek volna/lennének. Hiszen helyet kapnának a nagyok asztalánál, vagy párhuzamosan lehetnének jelen a Minszk csoport mellett.

A tisztánlátás végett az orosz-azeri-örmény megállapodás nem szól egy szót sem a törökökről, az az orosz békefenntartók szerepéről szól, akik majd a két fél közé állnak (vagy már fel is vonultak részben).A törökök szerepe máshol jelenik meg, amihez a megállapodásnak nincs köze, de amely régóta érzékeny pontja a karabahi kérdésnek, ez pedig a tűzszünet sértések nyilvántartása (a kivizsgálásról még nincs szó). Erről egyelőre mindenki hallgat még, ezért keltek szárnyra különböző verziók Ankara szerepéről. Egyelőre annyit tudunk, amit az orosz külügy szóvivője egy sajtótájékoztatón elmondott (Köszönet Besztercei Zoltánnak a linkért): Lesz valóban egy orosz-török tűzszüneti ellenőrző központ (центр по контролю за прекращением огня, ceasefire control center) és ez pedig Azerbajdzsán területén lesz. Gondolom ez azt jelenti, hogy nem Karabah területén lesz? Tekintve, hogy ezt az orosz külügyi szóvivő tisztázza, arra kell gondoljak, hogy tudnak róla és elfogadták ennek a központnak (és a török jelenlétnek) a tényét, de biztos nem kezdeményezték. Ez viszont azt is jelenti, hogy a háttérben a török-azeri egyeztetés továbbra is intenzív és még főzhetnek ki dolgokat. A tűzszüneti megfigyelők jelenlétét korábban ellenezte Baku de most hogy fölényben van, és hogy ezzel a török jelenlét is megoldható belement/kezdeményezte. Mivel nyerő helyzetben van nem lesz érdeke a tűzszünet megsértése, így ha az örmények teszik, felhasználhatja propaganda célokra. Más kérdés persze, hogy a központ adatait a tűzszünetsértésekről mennyire fogja bárki hitelesnek elfogadni, hiszen rajtuk kívül csak az oroszoknak lesz külső szereplőként hozzáférésük a terephez. центр по контролю за прекращением огня будетEzzel a lépéssel a törökök ott is vannak meg nicsenek is, nem váltottál le a Minszk csoportot, de egy kicsit szerephez is jutottak.

Ügyészi indítványra elrendelte a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája szombaton harminc napra annak a helybéli férfinak a letartóztatását, aki pénteken meggyilkolta várandós feleségét, a férfi fellebbezett a döntés ellen – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják. A gyanú szerint a 36 éves férfi péntekre virradóra szeged-kiskundorozsmai családi házukban több késszúrással megölte várandós feleségét kiskorú gyermekük jelenlétében. A férfi a késelés után elhagyta a helyszínt, majd az édesanyjához ment, ahol elmondta a történteket. Az asszony bejelentést tett a rendőrségen.

A rendőrök a bejelentéstől számított fél órán belül Domaszéken elfogták a gyanúsítottat.

A szóvivő közölte, a főügyészség a szökés, elrejtőzés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatását. A nyomozási bíró osztotta a vádhatóság álláspontját, és a kényszerintézkedés elrendeléséről döntött. A gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így a döntés nem végleges – mondta a csoportvezető ügyész.

The post Elrendelte a bíróság a várandós feleségét meggyilkoló szegedi férfi letartóztatását appeared first on .

Andrzej Duda lengyel elnök ratifikálta hétfőn a megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződést, amelynek értelmében tartóssá válik az amerikai katonai jelenlét Lengyelországban.

A lengyel államfő jóváhagyása révén hatályossá vált dokumentumot augusztusban írta alá Varsóban Mike Pompeo amerikai külügyiminiszter és Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A varsói államfői palotában rendezett ünnepségen részt vett Andrzej Duda mellett Mateusz Morawiecki kormányfő, Mariusz Blaszczak, valamint Zbigniew Rau külügyminiszter és Rajmund Andrzejczak, a lengyel hadsereg főparancsnoka. Az Egyesült Államokat Georgette Mosbacher varsói nagykövet képviselte.

A ratifikációs dokumentum aláírását követő beszédében Duda reményét fejezte ki, hogy a szerződés hozzájárul az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének erősítéséhez, az ezt szolgáló infrastruktúra és bázisok fejlesztéséhez, a közös hadgyakorlatok folytatásához, és elősegíti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is.

“A közép-európai piacok ezáltal biztonságosabbá válnak az amerikai befektetők számára” – hangsúlyozta a lengyel elnök, aki szerint ez a tendencia az utóbbi években a Három Tenger Kezdeményezés keretében történő amerikai szerepvállalásban is kifejezésre jutott.

Utalva az amerikai elnökválasztás fejleményeire, Duda elmondta: az Egyesült Államok jelenleg “nagyon forró napokat” élik, ő azonban szeretné, ha a lengyel-amerikai kapcsolatokat továbbá is a szerződés ratifikációs folyamatában megnyilvánuló nyugodt, “minden politikai vihartól és folyamattól független” légkör jellemezné. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok építése, a “jól felfogott, mindkét félnek kölcsönösen előnyös viszony” túlmutat az aktuálpolitikai fejleményeken. Lengyelország arra számít, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök “a megfelelő pillanatban leteszi az esküt, és hivatalba lép” – fogalmazott Duda.

A szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák az amerikai 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és legalább ezerrel, 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát.

Lengyelország a szerződés szerint többek között az amerikai felszerelés raktározását, az amerikai hadsereg által felhasználandó infrastruktúra gondozását biztosítja, fedezi az amerikai katonák elszállásolását, étkeztetését, évi keret szerint az üzemanyagot, összességében évi mintegy félmilliárd zloty (39,3 milliárd forint) ráfordításával.

A szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználandó infrastrukturális fejlesztések akár húszezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.

The post Ratifikálták a lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződést appeared first on .

1940. augusztus 20-án a parlamenthez intézett beszédében Winston Churchill miniszterelnök kiemelte, hogy a nemzet hálája azoké a brit vadászrepülőké, akik szembeszállnak a Luftwaffe pilótáival és bátorságukkal, odaadásukkal megfordítják a háború menetét. „Soha az emberi konfliktusok történetében nem tartoztak ilyen sokan ilyen sokkal ilyen keveseknek” – hangzott a jól ismert mondat, ugyanakkor Churchill arra is emlékeztetett, hogy soha nem szabad megfeledkezni a bombázókról, akik nap, mint nap Németország fölé repülnek, és súlyos veszteségek árán, de csapást mérnek a német célpontokra. Öt évvel később, a győzelmi beszédből már kimaradtak a bombázók – ez a szó a német városok, különösen Drezda hatalmas polgári áldozatokkal járó elpusztítása után néhány hónappal már nem csengett jól. A Vadászrepülő Parancsnokság (Fighter Command) pilótáinak pozitív megítélésével szemben a bombázók tevékenysége máig vita tárgya. Ez is szerepet játszott abban, hogy emlékművük csak hatvanhét évvel a második világháború befejezése után, 2012-re készült el. A Bomber Command Memorial - amely a Buckingham Palota közelében, a London közepén elterülő királyi parkok egyikében, a Green Park nyugati sarkában áll - az átadása óta többször volt vandálok céltáblája, akik a szobrokat festékes zacskókkal dobálták meg.

A mészkőből épült emlékművet Liam O’Connor tervezte – a kritikusok szerint túl monumentálisra, túl hivalkodóra.

Az emlékművet 2012. június 28-án leplezte le II. Erzsébet királynő. A teljes hétfős bombázószemélyzetet ábrázoló szoborcsoport felett a tetőszerkezet nyitott, hogy a szobrokra fény jusson. A nyílás peremébe a Királyi Légierő jelmondatát vésték.

 „A vadászok a megmentőink, de egyedül a bombázók biztosítják a győzelem eszközét” - részlet Churchill 1940. szeptemberi beszédéből.

A Bombázó Parancsnokság 125 000 fős állományát az Egyesült Királyságból, Ausztráliából, Kanadából, Új-Zélandról, Franciaországból, Lengyelországból és Csehszlovákiából érkezett repülők alkották. Közülük 55 573-an életüket vesztették, nyolcezren megsebesültek és közel tízezren fogságba estek. Akik Magyarországon haltak meg, a solymári katonai temetőben nyugszanak. 

A tető rácsszerkezetét részben egy Belgium felett lelőtt Halifax III-as bombázó roncsából nyert alumíniumból készítették. 

A márványtalapzaton álló, részletgazdag, közel három méter magas bronz szoborcsoport Philip Jackson munkája, a bevetésről éppen visszatért bombázószemélyzetet ábrázolja: a pilótát, a navigátort, a hajózószerelőt, a bombacélzót, a rádiótávírászt, és a két lövészt. A szobrok lábánál szinte mindig van egy csokor virág és néhány, papírra vetett gondolat.

A csarnok előtt elhelyezett bronzkoszorút egy bombázó-veterán tervezte.

A falakon a Bombázó Parancsnokság és a Királyi Légierő nagyméretű jelvényét láthatjuk.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága megfelel az európai elitének – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter.

Ha kedvenc sporteseményüket valós időben követhetik az állampolgárok, elvárhatják, hogy valós idejű információk is legyenek a bírósági ügyeik státuszáról, illetve hogy keresetet is be tudjanak online nyújtani. Ha videóhívással kapcsolatba léphetnek szeretteikkel, akkor elvárhatják azt is, hogy ne kelljen átutazniuk az ország másik felébe egy tanúvallomásért – írta a miniszter.

Magyarország komoly lépéseket tett az igazságszolgáltatás digitalizációjában. Ma már a polgári és kereskedelmi ügyek, valamint a fizetésképtelenségi eljárások több mint felét online kezdeményezik – közölte Facebook-oldalán Varga Judit abból az alkalomból, hogy erről beszélt hétfőn az Európa Tanács igazságügyi minisztereinek online konferenciáján.

The post Varga: a magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága megfelel az európai elitének appeared first on .