Biztonságpolitika

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján emelt vádat a Fővárosi Főügyészség négy férfi ellen, aki túlszámlázással több mint 536 millió forintos kárt okozott játszóterek felújítására szolgáló uniós támogatások felhasználása során – közölte a fővárosi főügyész.

A bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – közölte Ibolya Tibor. A vádirat szerint egy 59 éves férfi, aki egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban európai uniós támogatások igényelhetők kültéri, közcélú játszóterek kialakítására, illetve korszerűsítésére.

Elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni; az üzletbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget. A megvalósítás során ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településeket kerestek meg azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzat számára pályázati pénzből, lényegében ingyen felújítják a játszótereket.

A vádlottak kialakítottak egy rendszert, amelyben jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől és ezeket felhasználva, pályáztak egy budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amelyeket el is nyertek. A kivitelezést hatvan önkormányzat esetében a benyújtott számlákon szereplő összegnél sokkal kisebb ráfordítással valósították meg.

A vádlottak ezzel mind a magyar, mind az uniós költségvetést megkárosították. Ezek a felújításokat 75-25 százalékban finanszírozták – ismertette a főügyész. A főügyész közölte, az ügyészség – bár erre jogszabályi kötelessége nincs – minden OLAF-ajánlás alapján büntetőeljárást indít.

The post Fővárosi főügyész: az ügyészség minden OLAF-ajánlás alapján büntetőeljárást indít appeared first on .

Október 19-én délben egy ukrán An-124-100M típusú teherszállító gép szállt le Ferihegyen. A Ruszlán a floridai Orlandóból repült át Budapestre, majd egynapos itt tartózkodás után, másnap indult tovább Almatiba, Kazahsztánba. Ez utóbbi mozzanatot sikerült megörökíteni az érkezésinél jóval kedvezőbb időjárási körülmények között.

An-124-es a Cargo City előterén. A gépet az Antonov Tervezőiroda üzemelteti.

A törzs teljes hosszában végighúzódó tehertér felett utaskabinokat alakítottak ki. A sárga nyíl a szárny mögötti kabin vészkijáratára mutat. Jó magasan van…

A bal főfutó mögött helyezték el a segédhajtóművet. 

Negyven perccel a személyzet kiérkezése után – nyitott tehertér ajtóval – megkezdődik a gép hátratolása.

Az UR-82008 a Cargo City-től a reptéren folyó munkák miatt kerülővel gurul a 13L pályára.

Ehhez végig kell gurulnia a 31R pályán, a felszállással ellentétes irányban.

Levegőben az ukrán óriás.

Futóbehúzás. Huszonnégy kerék húzódik a törzsben kialakított helyére.

Füstöt hátrahagyva irány Almati.

*

Ha nem is mindennapos a Ruszlán látogatása, a típus egy-egy példánya időnként megfordul Ferihegyen. Mint például 2011. május 12-én, amikor szintén egy An-124-esbe rakodták be azt a kilenc járművet, amelyet a Magyar Honvédség Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak szállítottak le. A szállításra a 2006-ban aláírt stratégiai légiszállítási szerződés (SALIS – Strategic Airlift Interim Solution) alapján került sor.

A kilenc évvel ezelőtti szállítást az UR-82073 lajstromjelű Ruszlán teljesítette.

Rakodásra vár hét páncélozott Rába tehergépkocsi és két,  ugyancsak páncélozott Mercedes sebesültszállító jármű.

Nyílik az orr-rész.

Miután a Ruszlán letérdel és a támasztó talpak is lent vannak, nyitják a rámpát is.

A rámpa nyitásának utolsó mozzanata, majd kezdődhet a rakodás.

Pilótafülke a felhajtott orr árnyékában.

Az egyelőre még üres tehertér.

A Ruszlán orra, ahogy ritkán látjuk – belülről.

Páncélozott fülkéjű Rába H-14-es.

A sebesültszállító Mercedes teljes felépítményét páncélzat védi.

A rakomány utolsó előtti darabja várakozik az An-124-es torka előtt. A járműveket a MH Katonai Közlekedési Központ katonái irányították a teherszállító rámpájához.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

 

 

Az ukrán külügyminisztérium óva intette a magyar tisztségviselőket attól, hogy kárpátaljai látogatásaik során politikai agitációt folytassanak, s hogy beavatkozzanak a vasárnap esedékes ukrajnai helyhatósági választásokba, a tárca ezen kívül a rendvédelmi szervekhez fordult kérve az ilyen cselekmények “értékelését”.

Katerina Zelenko külügyi szóvivő a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményében azt írta: a minisztérium már több ízben észlelt Kárpátaljára látogató magas rangú magyar tisztségviselők részéről politikai agitációra utaló jeleket. Ezekre diplomáciai úton reagál jelezve, hogy ezzel megsértik Ukrajna választási szabályait, és beavatkoznak az ország belügyeibe.

“Az ukrán külügyminisztérium hivatalos felhívásának figyelmen kívül hagyása csak azt bizonyítja, hogy a magyar félnek rejtett célja van, ami az államközi kapcsolatokban elfogadhatatlan. Emiatt a külügyminisztérium az illetékes rendvédelmi szervekhez fordult, hogy értékeljék a magyar tisztviselők cselekedeteit. Reméljük, hogy Magyarországnak mint uniós országnak a tisztségviselői megértik a jogállamiság fontosságát, és többé nem engednek meg maguknak Ukrajna vagy bármely más szuverén állam törvényeivel ellentétes cselekedeteket” – fogalmazott a szóvivő.

Az OPORA elnevezésű ukrán civil szervezet október 19-én kérte az ukrán külügyminisztériumot, értékelje egyes magyar tisztségviselők szerinte jogsértő tevékenységét Ukrajnában – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. A szervezet szerint ugyanis Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára október eleji kárpátaljai látogatása során a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei mellett kampányolt.

The post Kijev óva intette Budapestet az ukrán helyhatósági választásokba történő beavatkozástól appeared first on .

Oroszország hajlandó az Egyesült Államokkal együtt befagyasztani nukleáris robbanótölteteinek számát a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) egyezmény egyéves meghosszabbítása érdekében, ha az amerikai félnek nem lesz több követelése. 

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint Moszkva nem kapott hivatalos választ Vlagyimir Putyin pénteki kezdeményezésére, hogy egy évig minden feltétel nélkül hosszabbítsák meg a START-3 szerződést. A közlemény szerint eddig csak a közösségi médiumban jelentek meg kommentárok amerikai tisztségviselők részéről.

Az orosz külügyminisztérium szerint a hosszabbítás évét átfogó kétoldalú tárgyalásokra lehetne fordíatni a nukleáris rakétafegyverzetekről, a hadászati stabilitásra ható összes tényező kötelező áttekintésével.

A 2010-ben Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Prágában aláírt, és 2011. február 5-én hatályba lépett START-3 (Új START) megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Moszkva a meghosszabbításra többször is javaslatot tett, amire Washington nyilvánosan sokáig nem reagált, mígnem Marshall Billingslea amerikai elnöki leszerelési különmegbízott múlt kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a START-3 hatályának meghosszabbításáról.

“Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását” – mondta.

Lavrov ezt már másnap tagadta, és azt mondta, “nem tisztességes” Billingsleanek az az állítása, miszerint Oroszország kész lenne a robbanótöltetek számának befagyasztására, és Moszkva azt akarja, hogy ehhez az intézkedéshez Peking is csatlakozzon. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kizárólag a robbanófejek számát korlátozná, köztük a harcászati eszközökét is, a saját újonnan megjelent hordozóeszközeit azonban nem. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az amerikai taktikai atomfegyvereket a számba vételük és tárgyalásokba történő bevonásuk előtt az európai NATO-tagállamok területéről vissza kellene szállítani a tengerentúlra.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy a hatályos szerződés érvényét kiterjessze két kifejlesztett és öt fejlesztés alatt álló orosz fegyverzettípusra. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ki akarja hagyni a hadászati biztonságról folytatott tárgyalások témái közül a világűr militarizálását, holott hadszíntérként már mind a kozmosz, mind pedig a kibertér megjelent a doktrínáiban.

Hozzátette, hogy Moszkva nem tudja nem figyelembe venni, hogy Washington nem kíván csatlakozni az általános atomcsendegyezményhez, valamint azt, hogy az atomstopegyezmény megsértésével olyan hadgyakorlatokba vonja be a többi NATO-tagországot, amelyeken a harcászati nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják.

The post START-3: puhul az orosz álláspont appeared first on .

A fehérorosz ellenzék nem adja fel küzdelmét, Varsó pedig szolidáris lesz vele – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden, miután Varsóban Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt fogadta.

A találkozón többek között a fehéroroszok demokratikus törekvéseiről, a fehéroroszországi ellenzéknek és az üldözötteknek nyújtandó további segítségről beszéltek – számolt be Morawiecki a Facebook közösségi honlapján tett bejegyzésben.

“Nem áll a (fehérorosz) ellenzék szándékában feladni az ügyet, mi pedig, mostani lehetőségeinkhez képest szolidárisan támogatni fogjuk ebben a nehéz időben” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Ezzel egyebek között arra az egymilliárd eurós, “új Marshall-tervnek” nevezett, a jövőbeli demokratikus Fehéroroszországnak szóló programra utalhatott, amelyet Varsó a visegrádi csoport nevében terjesztett elő, és amelyet október elején az Európai Tanács további munkálatokra bocsátott.

Cichanouszkaja később, kedd délután a varsói Fehérorosz Házban rendezett beszélgetésen közölte: Morawieckinek levelet nyújtott át, ebben a lengyelországi törvények olyan módosítását kérte, amely lehetővé tenné, hogy a humanitárius programok keretében Lengyelországba érkező fehéroroszok munkát vállalhassanak.

“Nem akarunk itt mások rovására élni (…) az emberek lehetőséget szeretnének kapni ahhoz, hogy dolgozhassanak megélhetésükért, és hasznosak legyenek az őket fogadó állam számára” – jelentette ki az ellenzéki vezető.

Keddi hivatalos közlemény szerint Lengyelország augusztus 18-tól 707 fehérorosz állampolgárt fogadott be a fehéroroszországi helyzettel összefüggésben kibocsátott úgynevezett humanitárius vízumok, illetve az uniós menekültügyi eljárás alapján, valamint a vállalkozóknak szánt, “Poland. Business Harbour” nevű különleges program keretében.

Cihanouszkaja kedd délelőtt a varsói Natolin negyedben működő Európai Szakkollégiumban (College of Europe) is fellépett, a tanévnyitón mondott előadásában aláhúzta: a fehéroroszorszok fellázadtak az önkényuralmi rendszer ellen, amelyben huszonhat év óta éltek. “Ma magunk akarunk dönteni vezetőnk megválasztásáról (…) a nemzet demokráciát akar építeni nemzetközi támogatással” – jelentette ki.

A fehérorosz politikus kedden Varsó ellenzéki főpolgármesterével, Rafal Trzaskowskival, valamint az államfői kabinetfőnökkel és külügyi államtitkárral, Krzysztof Szczerskivel is találkozott.

Szczerski a találkozó után a PAP hírügynökségnek elmondta: a nemzetközi nyomásgyakorlás nélkül a fehéroroszországi helyzet romlani fog. A fő feladatnak a politikus az erőszak megállítását nevezte, valamint szabad döntéshozatal biztosítását Fehéroroszország jövőjéről.

Cihanouszkaja a múlt héten ultimátumot adott Aljakszandr Lukasenka elnöknek országos sztrájkkal fenyegetve, amennyiben az elnök október 25-ig nem jelenti be lemondását, és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait. Fehéroroszországban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Lukasenka ellen, akit az ellenzék azzal vádol, hogy elcsalta az augusztusi elnökválasztást.

The post A fehérorosz ellenzék nem adja fel küzdelmét appeared first on .

Folytatódik a Gödöllői Járásbíróság épületének felújítása – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A felújítás 2018-ban megszakadt, de most – a sikeres közbeszerzési eljárást követően – folytatódhat, befejezik a fedélszék rekonstrukcióját és elkészítik a végleges tetőfedést. A munkaterületet kedden adták át a kivitelezőknek, amelynek 16 hónap áll rendelkezésére az épület bővítésére és teljes körű rekonstrukcióra – közölték.

A háromszintes épületében tíz tárgyalótermet, 24 irodát, ügyfélközpontot és kiszolgálóhelyiségeket alakítanak ki, így a meglévő alapterület több mint ezer négyzetméterrel bővül. A 2741 négyzetméteres épületben kap majd helyet a Gödöllői Járási Ügyészség is. A helyi védettség alatt álló épület Jablonszky Ferenc építészmérnök tervei alapján épült 1913-ban.

Mivel a bírósági épület “egybeforrt a város történelmével”, nagyon fontos, hogy elkészüljön az épület felújítása és elkerülhető legyen a további külső-belső állagromlása – olvasható a közleményben.

The post Folytatódik a gödöllői bírósági épület rekonstrukciója appeared first on .

Képviseletet nyit Belgrádban az orosz védelmi minisztérium – közölte a szerb védelmi tárca.

A közlemény szerint kedden megkezdődött a kirendeltség megalakításának a folyamata. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy korábban Aleksandar Vucic szerb és Vlagyimir Putyin orosz államfő írta alá azt a megállapodást, amely szerint az orosz tárca műszaki és katonai segítséget nyújt a szerb minisztériumnak, illetve a két kormány megállapodása alapján a felek kölcsönösen segítik egymást a hadászat terén.

A belgrádi képviselet lehetővé tenné, hogy orosz hivatalnokok látogassanak el azokhoz a szerb katonai egységekhez, amelyek orosz harci eszközöket használnak.

Az utóbbi években Oroszország helikopterekkel, repülőkkel és harckocsikkal járult hozzá a szerb hadsereg korszerűsítéséhez. A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon. Mindazonáltal Szerbia szeptember elején jelentette be, hogy fél évre felfüggeszti minden közös hadgyakorlatát, így a korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal tervezett gyakorlatot is. Aleksandar Vulin, a védelmi tárca vezetője szeptember 9-én közölte, azért volt szükség erre a lépésre, mert az Európai Unió hatalmas nyomást gyakorolt Szerbiára az Oroszországgal és Fehéroroszországgal tervezett közös hadgyakorlat miatt.

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Szerbia a katonai semlegesség mellett áll ki, ám az utóbbi években Oroszországgal közös több hadgyakorlatban is részt vett, ugyanakkor tagja a NATO Partnerség a békéért programjának.

The post Belgrádban nyit képviseletet az orosz védelmi minisztérium appeared first on .

A Kínai Népköztársaság „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezése a XXI. század egyik kiemelt geostratégiai-geoökonómiai projektje lesz, amely meghatározza majd a globális hatalmi vetélkedés dinamikáját. Napjainkban egyre inkább kézzelfoghatóvá válik a 2013-ban meghirdetett program tartalma a transzkontinentális infrastrukturális nagyberuházásokon keresztül, mindemellett azonban már láthatóak azok a kritikus pontok is, amelyek árnyalják a projektben való részvétel kifizetődését akár már középtávon is. Ez az alapvető ellentmondás, hogy a gazdasági előnyök vagy a nemzetbiztonsági érdekek élveznek prioritást a projektben résztvevő minden államban felmerül a közép-ázsiai országoktól kezdve Afrikán át egészen a Balkánig – hazánk, Magyarország kapcsán is élénk politikai vita övezi például a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztését. Nincs ez másképpen Izrael Állam esetében sem, a közel-keleti ország részvételét azonban szükséges alaposabban is megvizsgálni, hiszen a zsidó állam olyan speciális jellegzetességekkel bír (az Egyesült Államokhoz fűződő különleges viszony, a nemzetbiztonság kiemelt helye a stratégiai tervezésben), amelyek tekintetében fontos tapasztalatokkal szolgálhat az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésben való részvétel kapcsán.

Elsősorban azt szükséges megvizsgálni, hogy a részes felek számára milyen előnyökkel jár az együttműködés. Fontos megjegyezni, hogy Izrael Állam eredendően nem fekszik a Kína által tervezetten kialakítandó két gazdasági folyosó útvonalán, így a részvételét a projektben ettől különálló okok indokolják. Kínai részről elsősorban a rendkívül fejlett izraeli tudományos, kutatási-fejlesztési szektorhoz való hozzáférés áll a befektetések hátterében, míg az izraeli kormányzat a kínai piacokon való megjelenés és az ebből fakadó külkereskedelmi, valamint a kínai infrastrukturális beruházásokból fakadó gazdasági előnyök okán kíván részese lenni Peking globális kezdeményezésének.

Csen Ping-tö (Chen Bingde), a kínai hadsereg akkori vezérkari főnöke (balra), Simon Peresz, az akkori izraeli elnök (középen) és Benny Gantz, az akkori izraeli vezérkari főnök (jobbra) fényképezkedik megbeszélésük során az izraeli elnök rezidenciáján 2011-ben, Jeruzsálemben. Simon Peresz ezen a napon volt 88 éves. (MTI/EPA/Abir Szultán)

Ennek az együttműködésnek azonban megvan a már említett alapvető dilemmája, hogy a rövid- és középtávú gazdasági nyereség felülírhatja-e a zsidó állam nemzetbiztonsági érdekeit. A kínai infrastrukturális nagyberuházások ugyanis olyan stratégiai szektorokban valósulnak meg, mint a kereskedelmi kikötők építése és koncessziós fenntartása, a közlekedés, különösen a vasúthálózat fejlesztése (pl. Eilat – Ashdod vasútvonal), kritikus infrastruktúra üzemeltetése (különösen erőművek esetében), de Izraelben az is jelentős politikai vihart kavart, hogy 2014-ben a China’s Bright Food felvásárolta a Tnuva-t, az ország legnagyobb élelmiszeripari cégét. Tekintettel arra, hogy ezek a cégek mögött közvetlen a kínai kormányzat pénzügyi és egyéb erőforrása áll, jelentősen torzítják a piaci versenyt adott infrastrukturális közbeszerzési eljárások során. Ebből kifolyólag továbbá megállapítható, hogy az izraeli infrastruktúra és nagyvállalatok eladása ezen cégeknek gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának ellenőrzése alá kerülnek az állam biztonságának szempontjából létfontosságú vállalatok, valamint technológiai tudás.

Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésben való részvétel rendkívül megterheli az amerikai-izraeli kapcsolatokat is. Ennek oka az általános amerikai-kínai geostratégiai vetélkedés mellett a szoros nemzetbiztonsági és védelmi együttműködés a két ország között, amelyre az amerikai álláspont szerint súlyos kockázatot jelent a kínaiak növekvő jelenléte és befolyása a közel-keleti államban. Ahogyan Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fogalmazott: „Amennyiben bizonyos (kínai) rendszerek adott helyeken megjelennek, az megnehezíti az amerikai szándékokat az izraeli együttműködés tekintetében, bizonyos esetekben pedig lehetetlenné teszik azt.” Az egyik legnagyobb konfliktust kiváltó ügy Haifa új kereskedelmi kikötőjének a felépítése és a kínai koncesszióban való üzemeltetése, ugyanis az amerikai haditengerészet 6. flottája is igénybe szokta venni a város kikötőjét – 2019-ben az amerikai Szenátus már figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben nem állnak el a kínai beruházás tervétől, a flotta többé fog lehorgonyozni ott, tartva a kínai hírszerzési potenciáltól. Egy másik, stratégiailag fontos szempont, hogy az amerikai belpolitikában a Demokrata Párt részéről már jelen van egyfajta kiegyensúlyozottabb hozzáállás az izraeli biztonságpolitikai törekvések támogatását illetően, míg a Republikánus Párt továbbra is kitart a (közel) feltételmentes támogatás mellett, különösen napjainkban. A kínaiakkal való együttműködés fokozása azonban a republikánus politikusokat is eltávolíthatja közép- és hosszútávon ettől a magatartásuktól, tekintve azt, hogy Kínát és hatalmi törekvéseit tekintik az amerikai nemzetbiztonság szempontjából a XXI. század legnagyobb kihívásának.

Az izraeli kormány sajtóhivatala által közreadott képen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (jobbra) üdvözli Mike Pompeo amerikai külügyminisztert Tel-Avivban 2018. április 29-én. Pompeo közel-keleti körútja során látogatott Izraelbe. (MTI/EPA/Haim Zach/Izraeli kormány sajtóhivatala)

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az izraeli kormányzatnak amerikai nyomásra teljes mértékben meg kellene szüntetnie a kereskedelmi és technológiai együttműködését Kínával, azonban meg kell találni azokat a szabályzó eszközöket, amelyekkel garantálható, hogy Kína nem tehet szert nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkra, valamint technológiai tudásra, illetve biztosítaniuk kell, hogy az ország stratégiai ágazataiban ne válhassanak domináns szereplőkké a kínai államilag támogatott nagyvállalatok. Erre már léteznek működő gyakorlatok, például Németország esetében, amely az elmúlt időszakban számos korlátozó intézkedést hozott a harmadik országok befektetéseit illetően a stratégiai jelentőségű ágazatokban.

Az bizonyos, hogy a Kínai Népköztársaság a XXI. század egyik meghatározó szereplője lesz, akivel célszerű a megfelelő biztonságos keretrendszeren belül pragmatikusan együttműködni, ahogyan Kína sem hagyhatja figyelmen kívül Izraelt, a közel-keleti régió egyik legmeghatározóbb államát. Éppen ezért – és nem csupán Izrael esetében, hanem általánosan – az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt az országok gazdasági fejlődése és nemzetbiztonságuk között.

Másfél milliárd forintnyi hamis márkajelzésű ruhaneműt találtak a pénzügyőrök az M43-as autópályán egy török kamionban – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy Törökországból érkező kamiont ellenőriztek az M43-as autópálya Krak-éri pihenőhelyén. A rakomány átvizsgálásakor több mint tízezer, különféle márkajelzéssel ellátott alsó és felső ruházati terméket, illetve kiegészítőket – sapkát, sálat, övet, zoknit – pakoltak ki a raktérből.

A sofőr nem tudta igazolni a szállítmány származását. Az előzetes szakértői vélemény szerint valamennyi ruha és kiegészítő hamisítvány, amelyeket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül akartak forgalomba hozni – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a csaknem másfél milliárd forint értékű hamis ruhát lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál.

The post Másfél milliárd forintnyi hamis márkajelzésű ruhaneműt találtak a pénzügyőrök appeared first on .

Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének.

Vargát 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga megválasztására.

A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró.

Varga Zsolt András úgy érzi, hogy jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni. Mint kifejtette: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Hangsúlyozta, hogy próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként. A következő két és fél hónapban ezért megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal. Terveit ezután hozza majd nyilvánosságra – tette hozzá.

The post Megválasztották Varga Zsolt Andrást a Kúria elnökének appeared first on .

A francia belügyi szervek széleskörű rendőri akciót indítottak hétfőn azon szélsőséges iszlamista szervezetek és internetes oldalak működtetői ellen, akik Gérald Darmanin belügyminiszter szerint fatvát, azaz halálos ítéletet mondtak a történelemtanárra, akit három nappal ezelőtt egy szélsőséges csecsen iszlamista lefejezett, amiért a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a tanulóknak.

A tárcavezető az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta: tucatnyi ember került célkeresztbe, akik nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a gyilkosság miatt indított nyomozással, de akiknek “a kormány azt akarja üzenni, hogy egy pillanat nyugalmat sem hagy a köztársaság ellenségeinek” – fogalmazott Darmanin. Rendőrségi források szerint olyan radikális eszméket és gyűlöletbeszédet terjesztő emberekről van szó, akik szélsőséges nézeteik miatt már szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában.

A pénteki kegyetlen támadást követően 11 embert vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban, az elkövető szüleit, nagyapját, öccsét, két barátját, akik a támadás helyszínére gépkocsival szállították, a tanár egyik tanítványának az apját, aki néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a tanár ellen, egy hatóságok által iszlamistaként nyilvántartott embert, aki a közösségi oldalakon felhívást tett közzé a tanár ellen istenkáromlás miatt, valamint a középiskola egyik 15 éves tanulóját is, aki pénzért cserébe megmutatta a csecsen támadónak, hogy ki a különböző portálokon célpontként megjelölt tanár. A támadó és áldozata ugyanis nem ismerte egymást.

További nyolcvan vizsgálat indult azok ellen, akik az interneten az elmúlt napokban dicsőítették a támadást vagy kifejtették, hogy miért érdemelte meg szerintük a tanár, hogy megöljék.

A terrorelhárítási nyomozók elsősorban arra keresik a választ, hogy az orosz állampolgárságú, 2002-ben Moszkvában született, Franciaországba a szüleivel nyolcévesen érkező és menekültstátuszt kapó 18 éves csecsen támadónak, Abdoullakh Anzorovnak – akit a helyszínen megöltek a rendőrök – voltak-e tettestársai.

Az sem ismert pontosan, hogy a fiatal férfi mikor és hogyan radikalizálódott. A Twitter-fiókot, amelyen radikális iszlamista bejegyzéseket közölt, és a lefejezést követően a 47 éves földrajz-történelem szakos oktató fejéről fényképet is közzétett, júniusban nyitotta. Mintegy száz, köztük számos csecsen követője volt.

Emmanuel Macron államfő vasárnap este hivatalába összehívta a védelmi tanács ülését, amelyen Jean Castex miniszterelnök és kormányának hat illetékes tagja, valamint a terrorelhárítás vezetői voltak jelen.

A csaknem háromórás tanácskozást követőn a köztársasági elnök akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közelálló egyesületek és szervezetek ellen. A belügyminiszter szerint a hatóságok a héten 51 muzulmán szervezetet világítanak át, és várhatóan közülük többet feloszlatnak. A hatóságok kereszttűzében elsősorban a Kollektíva a franciaországi iszlamofóbia ellen (CCIF) nevű szervezet és a szalafisták által alapított Baraka City elnevezésű humanitárius egyesület áll.

Az állampolgársági kérdésekért felelős belügyminiszteri küldött, Marlene Schiappa hétfőn a rendőrség és a csendőrség vezetőivel egyeztet az interneten terjedő iszlamista bejegyzések közlői ellen szükséges újabb intézkedésekről, Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter pedig az ügyészekkel tárgyal ugyanebben a kérdésben.

A belügyminiszter a megölt tanár, Samuel Paty egyik tanítványának apját és egy ismert iszlamista prédikátort, Abdelhakim Sefriouit azzal vádolta, hogy ők hirdetettek fatvát a Párizstól ötven kilométerre, Conflans Saint-Honorine-ban található iskola oktatója ellen, amiért Mohamed-karikatúrákat mutatott a szólásszabadságról tartott óráján. A két férfi egy héttel ezelőtt kampányt indított az interneten a tanár lejáratására, s a felhívásokat több százan továbbították. Mindkét férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke “háborús törvényhozást” követelt a nemzetgyűléstől, miután szerinte “az iszlamizmus olyan harci ideológia, amelynek térfoglalási eszköze a terrorizmus”. “Miután a terrorizmus háborús cselekmény, háborús törvényhozást igényel” – fogalmazott a pártelnök.

Macron hétfőn fogadja a megölt tanár hozzátartozóit a hivatalában, akikkel a szerdai nemzeti gyászszertartásról egyeztet. A Conflans Sainte-Honorine-i iskola előtt pedig hétfő délután olyan imámok tartanak megemlékezést, akik közül többen rendőri védelem alatt állnak, mert szintén az iszlamisták célpontjaivá váltak.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra.

Három héten belül ez már a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post A francia kormány szerint fatva áldozata lett a lefejezett tanár appeared first on .

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és az embercsempészet témakörét érintő tananyagokról is egyeztetéseket folytat a jövőben a tágan vett térségben lévő partnerintézményekkel a Pécsi Tudományegyetem – közölte a pécsi felsőoktatási intézmény.

Mint azt a PTE közleményében írták, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala által kiírt felhívásra csaknem hetven országból több mint kétszáz pályázatot adtak be a különböző felsőoktatási intézmények, az ENSZ pedig ezek közül a pécsivel együtt mindössze négyet támogatott.

A kommünikében Mohay Ágostont, a pécsi jogi kar nemzetköziesítésért felelős dékánhelyettesét, a projekt szakmai vezetőjét idézve közölték: az intézmény az ENSZ hivatala által kidolgozott egyetemi tananyagokról folytat majd egyeztetéseket más felsőoktatási intézményekkel olyan kiemelt témakörökben, mint kiberbűnözés, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és embercsempészet, a terrorizmus elleni küzdelem, a bűnmegelőzés és igazságszolgáltatás.

A pályázat központi eleme egy háromnapos – a pandémia miatt online formában megvalósuló – workshop lesz, amelyet november 4. és 6. között rendeznek.

A közlemény szerint a cél az, hogy a rendezvényen szerzett tapasztalatokra építve a partneregyetemekkel közös ajánlást fogalmazzanak meg az érintett tananyagok fejlesztésére. Az angol nyelvű workshop minden érdeklődő számára online megtekinthető lesz, az elérhetőséget a PTE jogtudományi karának honlapján teszik majd közzé.

The post Sikerrel szerepelt az ENSZ bűnmegelőzési pályázatán a Pécsi Tudományegyetem appeared first on .

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Tanácsa további egy évvel meghosszabbította az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyekre, szervezetekre és vállalkozásokra vonatkozó szankcióit.

A tanács hétfői tájékoztatása szerint az EU azért hosszabbította meg a büntetőintézkedéseket, mert a felsorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek.

A korlátozások között pénzeszközök és egyéb pénzügyi eszközök befagyasztásával kapcsolatos intézkedések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen technikai vagy pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás. Tilos olyan szolgáltatást nyújtani, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bárminemű ezekhez kapcsolódó hadianyag rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik.

A jegyzékbe vétel kritériumai között a két említett szervezet által elkövetett terrorcselekmény végrehajtásában való részvéte vagy ilyen jellegű cselekmény megkísérlése, illetve elősegítése szerepel. A jegyzékbe kerülhetnek azok is, akik tagokat toboroznak, fegyvereket és hozzájuk kapcsolódó hadianyagot szolgáltatnak, adnak el vagy adnak át a terrorszervezeteknek vagy azok bármely sejtjének, fiókszervezetének, illetve az említettekből kivált bármely csoportnak vagy utódszervezetnek.

A listán jelenleg öt ember, Rabah Tahari, Hocine Bougeutof algériai, valamint Brahim el Khayari, Guillaume Pirotte és Bryan d’Ancona francia állampolgárok szereplenek.

Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat autonóm módon szankciókat az Iszlám Állammmal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató emberekkel és szervezetekkel szemben. Azelőtt csak olyan egyénekkel és szervezetekkel szemben lehetett szankciókat alkalmazni, akiket, illetve amelyeket az ENSZ vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.

The post EU: továbbra is szankcionáljuk a terrorszervezeteket appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy gyömrői férfival szemben, aki fojtogatta a feleségét, mert az el akart tőle válni, és később is zaklatta.

Az ügyészség honlapján elérhető hétfői közlemény szerint a nő 2018 végén közölte válási szándékát a férjével. Ezen összeszólalkoztak, és a férfi eszméletvesztésig szorította a felesége nyakát.

Amikor a nő magához tért, kihívta a rendőrséget, majd az intézkedés után egy ismerőse vitte kórházba. A fojtogatás miatt a nő pajzsporcának felső nyúlványa eltörött, amely közvetett életveszélyes állapotot eredményezett. A közlemény szerint csak a véletlennek és a szakszerű orvosi ellátásnak volt köszönhető, hogy a nő nem halt meg.

A férfi ezután ugyan elhagyta a házat, de nem hagyott fel a nő zaklatásával. Otthonában is többször kapcsolatba próbált vele lépni – alkalmanként agresszíven -, és ismerőseit is folyamatosan kereste. Ezen kívül a nő egyik munkahelyének közösségi oldalára elküldött egy szexuális tartalmú fotómontázst az asszonyról.

Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísérlete, zaklatás vétsége és különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen – olvasható a közleményben.

The post Feleségét bántalmazó “férfi” ellen emeltek vádat appeared first on .

A tüntetők és a rendőrség erőszakos összecsapásába torkollott vasárnap délután a prágai Óvárosi téren megtartott tiltakozó akció a cseh kormány koronavírussal kapcsolatos óvintézkedései ellen.

A tiltakozó akciót eredetileg a futballszurkolók szervezték a közösségi hálózatokon keresztül, de néhány civil mozgalom is támogatásáról biztosította. A Polgári Szabadságjogok Mozgalma (HOS) végül is másfélórás tüntetést szervezett Prága központjában.

Az akció lezárása után a tüntetők kisebb-nagyobb csoportjai rátámadtak a rendőrökre, akiket kövekkel, üvegekkel, sörösdobozokkal és más tárgyakkal dobáltak meg. Az agresszív tüntetőket, többnyire az arcukat sállal, kendővel eltakaró fiatalokat, végül rendőrségi kommandósok, lovasrendőrök könnygázzal és vízágyú bevetésével szorították csak ki a térről. Számos tüntetőt őrizetbe vettek.

Bár Csehországban szükségállapot van érvényben, a hatályos szabályok szerint egy politikai megmozdulást nem lehet betiltani. A résztvevők számát azonban legfeljebb ötszázban határozza meg a szabályzat.

Az Óvárosi téren lezajlott akción a résztvevők megengedett számának sokszorosa követelte az óvintézkedések enyhítését. A nagyrészt fiatal tüntetők többsége arcmaszk nélkül vett részt az akción. A tömegben néhány kormányellenes, illetve Milos Zeman államfőt bíráló transzparens is feltűnt. A tüntetésen felszólalók az emberi szabadságjogokra hivatkozva követelték elsősorban a kötelező maszkviselés megszüntetését, és vendéglátóipari korlátozások feloldását is.

Jan Hamácek belügyminiszter nagyon felelőtlennek minősítette az akciót, amelyet több mint ezer rendőr és kommandós biztosított. A rendezők szerint mintegy ötezer ember vett részt a tüntetésen, a rendőrség háromezerre becsülte a részvételt. Csehországban az utóbbi hetekben gyorsan terjed a járvány, szombaton is majdnem kilencezer új igazolt fertőzést mutattak ki, ami a hétvégi napokon az eddigi legmagasabb szám.

A dpa német hírügynökség korábban csak “szurkolói” tüntetéskén tudósított az eseményről, beszámolva arról, hogy a rendőrség közlése szerint több mint kétezren vettek részt a demonstráción. A tüntetés később alakult politikai jellegűvé, és több más szervezet is csatlakozott hozzá, s végül a HOS vált a másfél órás megmozdulás fő szervezőjévé.

The post Rendőrökre támadtak a tüntetők Prágában appeared first on .

Kétezer üveg, 45 millió forint értékű hamis parfümöt találtak a napokban egy teherautó rakterében Komáromnál — közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága.

A szlovák teherautó két raklapnyi árut szállított Romániából Hollandiába, de a fuvarlevélen nem szerepelt az áru megnevezése, és a sofőr sem tudta, hogy mit szállít, ezért a járművet átvizsgálták.

A fekete fóliába tekert szállítmányból több mint kétezer üveg, különféle márkajelzésű hamis illatszer került elő. A parfümöket a hatóság lefoglalta és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indított – közölték.

The post Kétezer üveg hamis parfümöt foglaltak le Komáromnál appeared first on .

Öt év tíz hónap börtönre ítélt a bíróság szerdán első fokon egy budapesti okmányirodai ügyintézőt, aki csaknem kétszáz valótlan tartalmú útlevelet és személyi igazolványt állított ki nem uniós állampolgároknak 2015 júniusa és 2016 decembere között – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a 31 éves nő a XX. kerületi kormányablaknál okmányirodai ügyintézőként dolgozott. Egy szervezett elkövetői kör rávette arra, hogy a többi között ukrán, orosz, azeri, iráni és albán állampolgároknak valótlan tartalmú – a kérelmezők fényképével ellátott, de honosított magyar állampolgárok adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyazonosító igazolványt állítson ki.

A vádlott 198 ilyen okmányt állított ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat. Az ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és 198 rendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt nyújtott be vádiratot. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a nőt a váddal egyezően bűnösnek mondta ki és öt év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyészség, a vádlott és védője is fellebbezett ellene. Az ügyben egy ukrán férfit korábban már felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek és kiutasítottak Magyarországról hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére felbujtás miatt.

The post Több évre ítéltek egy okmányirodai ügyintézőt hamis iratok kiállítása miatt appeared first on .

A meggyilkolt máltai újságíró, Daphne Caruana Galizia ügyének felderítését sürgette a történtek után három évvel az Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken. Dunja Mijatovic emlékeztetett arra, hogy még mindig nem derült ki egyértelműen, mi volt a brutális gyilkosság oka, és ki rendelte el a merényletet.

Caruana Galizia igazságot és igazságszolgáltatást érdemel – jelentette ki a strasbourgi székhelyű szervezet emberi jogi biztosa, aki az újságíró halálának évfordulóján kiadott közleményében hangsúlyozta, kiemelt fontosságú az igazság felderítése, és fogy a máltai hatóságok ideje.

Kijelentette, a hatóságoknak biztosítaniuk kell a vizsgálat nyilvánosságát és függetlenségét. Az elszámoltathatóság garantálása az egyetlen módja annak, hogy igazságot szolgáltassanak az újságíró számára, valamint az, hogy Málta meggyőzően bizonyítsa, tiszteletben tartja emberi jogi kötelezettségeit. Ez mindenekelőtt az áldozat családja és kollégái számára fontos, de elengedhetetlen kötelezettség a média szabadságának fenntartása és az újságírók biztonságának megőrzése szempontjából is.

Caruana Galizia az elhallgattatott újságírók és azon családtagjaik szimbólumává vált, akik küzdelmet folytatnak az igazságért és az igazságszolgáltatásért. Emlékezteti a hatóságokat, hogy gyakran passzívan állnak egyes ügyek kivizsgálásához, a megrendelők vagy az elkövetők kézre kerítéséhez és felelősségre vonásához – tette hozzá az emberi jogi biztos.

Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró számos, a szervezett bűnözéssel összefüggő korrupciós és pénzmosással kapocslatos ügyet derített fel, ami miatt több, magas pozícióban lévő máltai politikus és kormányzati tisztviselő került kellemetlen helyzetbe. Autójába rejtett pokolgép végzett vele 2017 októberében.

The post A meggyilkolt máltai újságíró ügyének felderítését sürgette az Európa Tanács appeared first on .

Több mint 220 millió forintot érő, majdnem kilencven kilogramm kábítószert foglaltak le a rendőrök – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrök állampolgári bejelentésre találtak rá az első csomag kábítószerre csütörtök délelőtt egy zsámbéki parkolóban. A kamion sofőrje előzőleg beszorult egy papírbálába, a rajta segítő állampolgár vette észre a gyanús csomagot a járműben és értesítette a rendőröket. A nyolc kilogramm, az előzetes vegyész-szakértői vélemény alapján delta-9THC-t tartalmazó csomagot lefoglalták, a 71 éves bosznia-hercegovinai sofőrt, valamint egy, a helyszínen segíteni próbáló 22 éves budapesti férfit pedig előállították.

Kihallgatásuk során kiderült, hogy a 22 éves A. Máté barátjával, a vele egykorú B. Dániellel együtt a bosznia-hercegovinai sofőr kamionjából pakolta át autójukba a tizenegy, egyenként 7,5-8,5 kilós, leragasztott csomagot, de az utolsó zsák kiemelése közben a sofőr beesett, és beszorult az egyik papírbálába. B. Dániel autójával elhajtott a helyszínről, barátja pedig egy arra járó segítőnek adta ki magát.

A rendőrök a sofőr meghallgatása után egy újbudai parkolóban további tíz, a kamionban találttal megegyező csomagot, valamint több kötegnyi, csaknem 92 millió forint értékű eurót és forintot foglaltak le. Közölték: a két helyszínen megtalált kábítószergyanús anyag mennyisége megközelíti a kilencven kilogrammot, értéke a végfelhasználókhoz eljutva 226 millió forint.

Az ügyben a bosznia-hercegovinai sofőrrel szemben kábítószer birtoklása, a két huszonéves fiatal ellen kábítószer-kereskedelem miatt indult eljárás. A bíróság a sofőr és B. Dániel letartóztatását, A. Máté bűnügyi felügyeletét pénteken elrendelte – közölte a rendőrség.

The post Kilencven kilónyi kábítószert foglaltak le a Pest megyei rendőrök appeared first on .

Ötödik alkalommal választották meg az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökének Túrós Andrást a szövetség szombati közgyűlésén – közölte a szervezet.

Közleményükben idézték az ismét megválasztott elnököt, aki a küldöttgyűlésen elmondta: az elmúlt öt évben összetartás és egységes gondolkodás, tenni akarás jellemezte a szövetséget, amely hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt öt évben jelentősen javultak Magyarország közbiztonsági mutatói.

Az elnök beszámolója szerint az elmúlt öt évben polgárőrök összesen 45,5 millió órát töltöttek szolgálatban – ebből hétmilliót a rendőrséggel közösen – több százezer jelzésadással éltek, hatezer eltűnt személy felkutatásában vettek részt, valamint közel harmincezer esetben értek tetten bűnelkövetőket.

Mindehhez az is kellett, hogy a Belügyminisztérium mind szakmailag, mind erkölcsileg támogassa a civil mozgalmat, emellett jelentős anyagi támogatást is kap évente a szervezet – tette hozzá.

The post Ismét Túrós Andrást választották az OPSZ elnökévé appeared first on .