Biztonságpolitika

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emeltek vádat egy férfi és párja ellen, amiért februárban Zalaegerszegen halálra verték szállásadójukat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint az áldozat még 2018-ban fogadta be a házába a 44 éves nőt, majd később a 38 éves élettársát – mindketten büntetett előéletűek -, akik egy közös gyermeket is neveltek. Februárban náluk vendégeskedett a férfi testvére, akivel a ház lakói együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a hét hónapos csecsemő is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi pofonvágta szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába. A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon segítséget akart hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat. A Zala Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a pár mindkét tagja ellen.

The post Különös kegyetlenséggel ölték meg a jótevőjüket appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította az Auschwitz könyvelőjeként is ismert Oscar Gröning panaszát, aki előzetesen azért fordult a strasbourgi testülethez, mert az ellene lefolytatott, 1977-től 1985-ig tartó németországi büntetőeljárás túl hosszúnak bizonyult.

Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor őrét, jogerősen 2015-ban ítélte négy év szabadságvesztésre a német bíróság magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. Gröning 2018-ban 96 évesen hunyt el, anélkül, hogy egy napot is letöltött volna kiszabott büntetéséből. Az ügyében 1977-ben megkezdett első vizsgálat 1985-ben zárult le végül, amikor is bizonyítékok hiányában nem emeltek vádat ellene.

Göring 2017-ben azzal a panasszal fordult az EJEB-hez, hogy állítása szerint, a büntetőjogi eljárás ellene 1978 óta folyamatos volt, mivel a hatóságok elmulasztották őt értesíteni a vizsgálat 1985-ös lezárásáról. Az egykori SS tiszt azzal érvelt, hogy a német hatóságok megsértették a tisztességes tárgyalásokhoz való jogát. A strasbourgi testület bírái azonban úgy határoztak csütörtökön, hogy a panaszt elutasítják.

Az ítélet szerint, a bírák több bizonyítékkal is alá tudták támasztani, hogy Gröning az első eljárás lezárása után “nem maradt bizonytalanságban jogi helyzetét illetően”, mert már 1985-ben is tudatában volt, hogy nem kell tovább tartania a büntetőjogi felelősségrevonástól. Gröning 1944-ben, az úgynevezett magyar akció idején, a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Auschwitzi lágerőrként állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek fegyveres erővel történő megakadályozása. Gröning 2015-ös elítélésekor “erkölcsileg bűnrészesnek” vallotta magát, és bocsánatot kért egykori tetteiért.

The post Az EJEB elutasította az Auschwitz volt könyvelőjenek panaszát appeared first on .

Meghalt pénteken az angol kriminalisztika huszadik századi történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa. Peter Sutcliffe, akit 74 éves korában ért a halál, a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, börtönéből kórházba szállították, de nem volt hajlandó gyógykezelésnek alávetni magát. Sutcliffe-nek több más, krónikus betegsége is volt.

Sutcliffe-re 1981-ben róttak ki húsz életfogytiglant tizenhárom nő brutális meggyilkolásáért és hét további gyilkossági kísérletért. Az eljáró bíró annak idején az ítélet szóbeli indoklásában a bradfordi illetőségű egykori kamionsofőr minimum harminc évi elzárását javasolta, de a végzésben hivatalosan nem állapított meg határidőt arra, hogy Sutcliffe mikortól folyamodhat szabadlábra helyezéséért.

A sorozatgyilkos kérte ennek a határidőnek a bírósági megállapítását, de a londoni felsőbíróság ezt már tíz évvel ezelőtt, 2010 júliusában elvetette és fellebbviteli végzésében úgy rendelkezett, hogy Sutcliffe soha nem szabadulhat a börtönből.

A köznyelvben csak yorkshire-i hasfelmetszőként emlegetett Sutcliffe először 1975-ben gyilkolt, és utána hat évig tartotta rettegésben az észak-angliai Yorkshire megye lakosságát folyamatosan ismétlődő támadásaival. Az elfogása után hivatalosan elmebetegnek minősített Sutcliffe a bíróságon azt vallotta, hogy Istentől kapott megbízást prostituáltak meggyilkolására.

Áldozatai és a támadásait túlélők között voltak prostituáltak, de nem mindegyikük volt az. Utolsó, tizenharmadik áldozata például egy Jacqueline Hill nevű leedsi egyetemi hallgató volt. Sutcliffe szinte mindegyik esetben kalapáccsal támadt, de azért nevezték el yorkshire-i hasfelmetszőnek, mert áldozatai közül többet késsel, illetve csavarhúzóval összeszurkált és megcsonkított.

The post Meghalt Peter Sutcliffe, a rémálom appeared first on .

Egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják a rendőrség központjába, így segítve a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában – közölte a NISZ Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben felidézték: Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-őt egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik, és csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni, a rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert.

A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit.

Az Egységes Segélyhívórendszert Magyarországon a NISZ Zrt. üzemelteti, amely egy sikeres pályázat eredményeként az EENA-val (European Emergency Number Association) és hat országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML (Advanced Mobile Location) funkciót Magyarországon, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. Mint írták, a korábbi, jóval pontatlanabb helyzetmeghatározásnál az AML segítségével akár 5 méteres pontossággal be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android rendszerű okostelefonokról indítják. Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy a mobiltelefon-használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112 hívásával egy időben a telefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszínadatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges.

A közleményben azt is tudatták, hogy az AML-funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Az kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozícióadatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML Magyarországon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el. Tudatták azt is, hogy az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektetett az adatok biztonságos továbbításra, így az AML-funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.

The post Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívó vonal appeared first on .

Az Élet és Irodalom november 6-i nyomtatott és online számában szintén az amerikai elnökválasztásról írtam, méghozzá a választás napját követő, bizonytalansággal teli éjszakán bostoni íróasztalomnál felmerült gondolataimat és az addig beérkezett információkat foglaltam össze "Amerikai anzix" című cikkemben. A cím tiszteletadás egyik kedvenc filmrendezőmnek, a magyar neoavantgárd meghatározó alakjának számító, fiatalon elhunyt Bódy Gábornak,  aki ezzel a címmel alkotta meg nagyhatású játékfilmjét az Egyesült Államokba emigráló és ott a polgárháborúban részt vevő Xántus János naplója alapján. (Cserhalmi György emlékezetes alakítást nyújt a filmben.) Talán nem véletlen, hogy azon a hajnalon nekem is pont ez a film jutott eszembe.

Amerikai anzix: Biden még optimista, de Trump már győzelmet hirdetett és csalást kiáltott

A cikkből egy rövid előzetes:

"Az elmúlt napok történései alapján azt is gondolhatta az ember, hogy amikor most, szerda hajnalban ülök itt az íróasztalomnál Bostonban, az ablakom alatt erőszakos tüntetők tömegeinek masírozása hallatszik majd. Az utóbbi napokban ugyanis az elnökválasztás utáni zavargásokra készülve több nagyvárosban, köztük Washingtonban és New Yorkban is bedeszkázták a városközpontok számos üzletét, épületét, hogy azokba ne törhessenek be tiltakozók a nyár eleji antirasszista megmozdulások némelyikéhez hasonlóan. De egyelőre csend van, nyugalom, Amerika lélegzetvisszatartva kivár. Az esetleges tiltakozók sem tudják még, lesz-e okuk újra utcára vonulni. Az előzetes várakozások közül a zavargások kitörése tehát (egyelőre) nem jött be, igazuk lett viszont azoknak, akik azt jósolták, hogy kedd éjszaka még anélkül hajtja álomra a fejét a szuperhatalom 330 millió fős népessége, hogy tudnák, ki vezeti országukat a következő négy évben."

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom újabb cikke november 4-én jelent meg. A cikket annak a témának szenteltem, amely azokban a napokban - s az eltelt másfél hétben folyamatosan - a legjobban foglalkoztatta a közvéleményt: az amerikai elnökválasztásnak. A cikk címe: "Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre".

Azonnali: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Íme egy kis ízelítő a cikkből:

"Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott."

Kiutasított két fehérorosz diplomatát a brit kormány. A lépés közvetlen előzményeként Fehéroroszország előző nap két brit diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé.

A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint kedd délután bekérették Makszim Jermalovics fehérorosz nagykövetet és közölték vele a két fehérorosz diplomata kiutasítását. A brit külügyi közleményből nem derül ki, hogy Fehéroroszország londoni nagykövetségének diplomatái közül kiknek kell távozniuk. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a brit diplomaták kiutasításáról hozott minszki döntést megalapozatlannak tartja, mivel a távozásra felszólított két diplomatának azért kellett elhagynia állomáshelyét, mert vasárnap teljesen legális módon, megfigyelőként jelen voltak minszki tiltakozó megmozdulásokon.

A két brit diplomata nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az ONT fehérorosz televízió szerint Lisa Thumwood első beosztottról és Timothy White-Boycott katonai attaséról van szó. A televízió szerint ők már el is hagyták Fehéroroszországot. Dominic Raab brit külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két brit diplomatával szembeni bánásmódot, amely ellentmond a diplomáciai kapcsolatok szabályrendszerét rögzítő Bécsi Konvenciónak – áll a londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A közlemény szerint a fehérorosz nagykövettel közölték azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az egyetlen lehetséges előrevezető út új választások megtartása és a tüntetők ellen alkalmazott erőszak felelőseinek elszámoltatása. A nyilatkozat szerint London továbbra is felelősnek tartja a fehérorosz hatóságokat a manipulált augusztusi választásért és a fehérorosz nép folytatódó erőszakos elnyomásáért.

The post London kiutasított két fehérorosz diplomatát appeared first on .

Januártól csak a HungaroControl applikációjának használatával reptethető pilóta nélküli légijármű az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata szerint. A drónok kezelői a repülésbiztonság növelése érdekében a mobilalkalmazásból tájékozódhatnak a légtérhasználati lehetőségekről, a korlátozott vagy tiltott területekről – jelentette be az ITM.

A minisztérium ismerteti: a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos általános uniós előírások tavaly nyáron léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési feltételeket rögzítő, további rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, a koronavírus-világjárvány miatt azonban ezt a határidőt 2020 végéig tolták ki. Bizonyos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata maradt, az ITM javaslata az új hazai drónszabályozás törvényi szintű elemeit tartalmazza. A tervezet megteremti a biztonságos üzemeléshez, a drónok rugalmas és innovatív felhasználásához szükséges kereteket.

A jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől száz méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. E járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

A légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással összefüggő alapvető szabályokat. A naprakész légtér-információkat közlő, a drónozókat a korlátozásokról is tájékoztató applikációt néhány kivételtől eltekintve kötelező lesz használni.

A szabályozás fokozottan védi a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat is. A javasolt rendelkezések értelmében lakott terület felett kizárólag eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A játékdrónok e követelmény betartása alól is mentesülnek. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhető, ennek hiányában a lakott területen belüli drónozás közlekedési szabálysértésnek minősül. A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, értékteremtő, gazdaságélénkítő képessége. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek gazdaságosabb fenntartásában vagy az eredményesebb kutatás-mentésben is – áll a közleményben.

The post ITM: mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését appeared first on .

Egy Agatha Christie-regényre épülő krimi készül Bollywoodban: ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékkezelője egy indiai filmkészítővel működik együtt.

Visal Bhardvadzs indiai filmrendező csupán annyit árult el a produkcióról, hogy a történet egy himalájai hegyi üdülőben játszódik, ahol gyilkosság történt. Ahogy a krimi kibontakozik, egy pár akaratlanul is nyomozásba kezd, hogy az ügy végére járjon.

Ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékát kezelő Agatha Christie Limited egy indiai filmessel működik együtt – olvasható a BBC hírportálján. “Számos adaptáción dolgoztunk már világszerte és minden ország beleviszi a maga sajátosságait a produkciókba. Kétségem sincs afelől, hogy ez ezúttal is így lesz” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, a hagyatékkezelő vezérigazgatója. Az 55 éves Bhardvadzs hazája egyik legizgalmasabb filmese. Az elmúlt két évtizedben 15 filmet rendezett, köztük három Shakespeare-mű modern feldolgozását.

A rendező, aki június közepén a Muszuriban lévő házába vonult vissza a világjárvány elől, azt reméli, hogy két hónapon belül elkészül “a krimi királynőjének” egyik regényére épülő forgatókönyvvel, és 2021 elején elkezdhetik a forgatási munkálatokat. A film nagy részét himalájai városokban veszik fel, mert a rendező “szereti a csípős hegyi teleket”.

Az észak-indiai Mirutban felnőtt Bhardvadzs mindig is rajongott a bűnügyi regényekért, már középiskolásként falta Christie írásait. Noha az indiai irodalom tele van népszerű detektívregényekkel, Bollywood nem iparkodik ezek megfilmesítésével. Bhardvadzs Shakespeare-adaptációiban számos dal és táncjelent is helyet kapott, és a rendező az Agatha Christie inspirálta krimi esetében sem zárkózik el az énekléstől. “Van egy-két karakter a történetben, aki énekes és ha egy történetbe természetes módon beleillenek a dalok, akkor lesz ének” – jegyezte meg Bhardvadzs.

“A célom, hogy egy új detektívet alkossak meg a filmemmel. Tetszik az ötlet, hogy van két ember, akik egyáltalán nem nyomozók, de megoldanak egy bűntényt. A történet hű lesz Christie szellemiségéhez, ha az írásához nem is” – jegyezte meg a rendező. Hozzátette: “alig várom, hogy újra a kamera mögött legyek két évvel azután, hogy elkészítettem a legutóbbi filmemet. Ha minden jól megy, ez lesz az első része egy Christie-regényekre épülő trilógiának”.

Christie első detektívregényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban publikálták. Azóta több mint kétmilliárd példányban keltek el a művei több mint száz nyelven. Csak tavaly több mint kétmillió példányt adtak el a könyveiből, amelyeket televízióra, mozivászonra és színpadra is átdolgoztak az elmúlt évtizedekben.

The post Agatha Christie inspirálta krimi készül Bollywoodban appeared first on .

A legmagasabb szintű terrorkészültség mellett emlékezett meg Jean Castex francia miniszterelnök és Anne Hidalgo Párizs főpolgármestere pénteken a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek ötödik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzetistadionnál.

Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án, és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihadista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség, jóllehet annak formája teljesen megváltozott az elmúlt öt évben. A koronavírus-járvány miatti általános karantén és a fokozott biztonsági intézkedések miatt az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozat hagyományos nemzeti megemlékezésén a politikusokon kívül csak az áldozatok hozzátartozói és a túlélőket képviselő szervezetek vezetői vehetett részt.

A kormányfő és Párizs főpolgármestere a stadion D kapujánál hajtott először főt, ahol egy ember vesztette életét öt évvel ezelőtt, miután a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Ezt követően ellátogatottak a támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Casa Nostra, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez.

Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott merényletsorozat pere várhatóan 2021 őszén kezdődik és fél évig tart. A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd, miután valamennyi kitervelővel és megrendelővel végeztek a nyugati titkosszolgálatok: az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclanba, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.

A francia hatóságok már kevésbé tartanak az öt évvel ezelőttihez hasonló, külföldről irányított és szervezett összehangolt merényletsorozattól, hanem inkább olyan radikalizálódott egyének akcióra számítanak, akiket már a megszűnőben lévő, de az interneten még aktív terrorszervezetek buzdítanak arra, hogy lépjenek akcióba.

“Még mindig támadnak ránk, de olyan fanatizált emberekkel, akik késeket használnak a félelemkeltéshez. A háború az országon belül még nem ért véget, de sok csatát megnyertünk 2015 óta” – mondta a merényletsorozat idején a köztársasági elnöki posztot betöltő Francois Hollande a Le Parisien című napilapnak adott interjúban.

Emmanuel Macron államfő a közelmúltban összehangolt programot hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, és a leghatározottabb fellépést ígérte a radikalizált külföldiek ellen is.

A belügyminisztérium adatai szerint a titkosszolgálatok által nyilvántartott 8 ezer iszlamista közül 48-at kitoloncoltak július óta, és további 231 külföldi állampolgár vár arra, hogy a származási országa visszafogadja. “Rajtuk kívül még mintegy száz illegális bevándorlóról gyanítjuk, hogy radikális” – mondta pénteken Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info közrádióban. A tárcavezető készíti elő az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetet, amelyet december 9-én mutat be a kormány.

The post Továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban appeared first on .

Egy év hat hónap, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság azt a fiatalkorú diákot, aki tavaly májusban megrúgott egy tanárt az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolában.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a bűncselekmény elkövetésekor 15 éves vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ugyanakkor felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól.

Az ítéleti tényállás szerint 2019. május 28-án a vádlott az iskolában veszekedni kezdett két osztálytársával, majd trágár szavakat kiabálva dulakodtak, lökdösték egymást az épület folyosóján. Annak ellenére, hogy több tanár és diáktársuk is rájuk szólt, futni kezdtek a folyosón, majd a két fiút üldöző vádlott az egyik tanárnő mögé érve nagy lendülettel megrúgta őt – ismertette a szóvivő.

Hozzátette, mindketten a földre estek, ahonnan a tanár az elszenvedett súlyos sérülése miatt már nem tudott felállni. A sajtószóvivő kitért arra: mivel a megrúgott tanár a tárgyaláson úgy nyilatkozott, az iskolában gyakori eset a folyosói dulakodás és nem érezték annyira súlyosnak ezt az esetet, a bíróság a garázdaság vádja alól felmentette a vádlottat.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés és a garázdaság bűntettében való bűnösség megállapítása, míg a vádlott és védője, valamint a törvényes képviselője felmentés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.

The post Felfüggesztett fogházzal úszta meg a tanárát bántalmazó diák appeared first on .

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról szóló azeri-örmény-orosz megállapodáshoz.

A tárcavezető Twitter-fiókján azt írta, hogy Azerbajdzsán a terepen és a tárgyalóasztalnál is jelentős haszonra tett szert, és hozzátette: “azeri testvéreinkkel továbbra is egy nemzet, egy szív leszünk”. Vlagyimir Putyin, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.

A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Korábban Aliyev arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.

Cavusoglu kedden később sajtótájékoztatót tartott Ankarában vendégével Ruszlán Kazakbajev kirgiz külügyminiszterrel, amelyen Aliyev kijelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy Ankara tárgyalásokat folytat a fegyvernyugvás ellenőrzésének körülményeiről.

A török diplomácia vezetője az egyezményt illetően egyúttal rámutatott: “Nagy siker, győzelem ez Azerbajdzsán számára. harminc éve megszállt területek kerülnek vissza Bakuhoz. Hegyi Karabah mellett hét környező régió állt örmény megszállás alatt. A terepen elért eredményeknek is köszönhetően most rövid időn belül mind a hét régió Azerbajdzsánhoz kerül.”

The post Ankara gratulált Bakunak a fegyveres konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz appeared first on .

A repülés teli van váratlan helyzetekkel. Jó esetben ha váratlanok is, de nem olyanok, amire a feladatot végrehajtó személyzet ne lenne felkészülve, a technika pedig ne lenne képes - ahogy annak papír szerint is lennie kell. Egy könnyű helikoptertípus őszi-téli időszakban történő, nagy távolságú átrepülése olyan feladat, amiben a legelőrelátóbb tervezés ellenére is lehetnek váratlan fordulatok.

Redfox 5 a hazarepülés során beiktatott utántöltést Wiener Neustadt helyett ezúttal Schwechaton hajtotta végre. Immár ez az epizód is a hazai H145M programot gazdagítja, job well done!

Zord

Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek – jelentette be kedden kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: ötven utolsó generációs F-35-ös lopakodó vadászbombázó eladásáról döntöttek 23,37 milliárd dollár értékben. Közleményében Pompeo leszögezte: utasítására a külügyminisztérium hivatalosan is értesítette a kongresszust a fegyvereladásról. Az Egyesült Államokban törvényhozási felhatalmazás szükséges a kormányzat bármilyen fegyvereladásához.

Az Emírségek Bahreinnel együtt augusztusban kötött – amerikai közvetítéssel – békemegállapodást Izraellel, és Donald Trump ezt követően jelezte egy sajtókonferencián, hogy az Öböl-menti, hét kis monarchiából álló szövetség érdeklődött a Lockheed Martin Corp F-35-ös vadászgépeinek megvásárlása iránt. Elemzők úgy értékelték, hogy a fegyvervásárlás egyfajta “jutalom” a diplomácia áttörésért.

Benny Ganz, a zsidó állam védelmi minisztere szeptember közepén Washingtonban tárgyalt, és az egyeztetéseken szóba kerültek az Emírségeknek tervezett fegyvereladások is. Az amerikai tárgyalópartnerek akkor biztosították az izraeli minisztert, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja Izrael katonai fölényét a térségben, mert ez az amerikai-izraeli védelmi kapcsolatok egyik sarokköve.

Mark Esper akkori amerikai védelmi miniszter leszögezte: az Egyesült Államok elkötelezett ez iránt, és az amerikai kormányzat “megóvja Izrael biztonságát”.

The post Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek appeared first on .

A Vatikán és az LMBTQ – reform vagy reálpolitikai lépés?
Az egész világot megdöbbentették Ferenc pápa homoszexuális párokkal és a családi egységgel, valamint az LMBTQ közösséggel kapcsolatos áthallásos kijelentései, melyek alapvetően mennek szembe a Bibliával és a katolikus tanításokkal. 2020. októberében tett nyilatkozataival a katolikus egyház feje ismét bebizonyította miért illetik a „reformer” jelzővel.
A keresztény vezető már Buenos Aires érsekeként kiállt a homoszexuális élettársi kapcsolatok szabályossága mellett. 2013-ban például egy a meleg papokkal kapcsolatos kérdésre így válaszolt: „Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?”, majd a múlt hónapban a meleg gyermekeket nevelő szülőknek üzente meg, hogy „Isten úgy szereti őket, ahogy vannak, mert ők Isten gyermekei”. Majd pedig „Fransesco” nevű nemrég elkészült dokumentumfilmjében a következő képpen beszélt róla: „Meg kell teremtenünk az élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényt. Így jogilag biztosítva lesz. E mellett álltam ki.” Továbbá a pápa azt is kijelentette, hogy szívesen látja a katolikus közösség köreiben az LMBTQ közösség tagjait: „A homoszexuálisoknak joguk van a család része lenni. Ők Isten gyermekei, és joguk van a családhoz. Senkit nem kellene kidobni, vagy szenvedésnek kitenni emiatt.”
Ilyen formán az egyházi világ egyik legprominensebb és legtiszteltebb alakjának ezen kijelentései globális előrelépést és véleményalakítást eredményezett a meleg-, és LMBTQ-jogokat korlátozottan biztosító országok, továbbá felháborodást keltett az egyház konzervatívabb köreiben.
A katolikus egyház hagyományos értékeit valló tagjai erős kritikával illette Ferenc pápa megnyilvánulását és a Hittani Kongresszus által kiadott dokumentumra is felhívta a szentatya figyelmét. Ebben a dokumentumban az foglaltatik, hogy a homoszexuális személyek iránti tisztelet semmiképpen nem vezethet a homoszexuális magatartás jóváhagyásához, vagy a homoszexuális együttélések törvényes elismeréséhez. Továbbá azzal vádolták a pápát, hogy az általa tanúsított politikai kiállás alapvetően nehezíti a hithű keresztények és kormányok hétköznapjait, illetve a katolikus tanítások érvényre juttatását.
Írta: Haiszky Edina Julianna

Ferenc pápa imádkozik. 2020.11.04. (Forrás: Facebook/ Vatican News)

„Az Iszlám állam egy módosult, de távolról sem legyőzött szervezet”
2020 októberében az Iszlám Állam terrorszervezet levantei tevékenysége mellett Afrikában is újra megjelent. A kontinensen több olyan támadás és egyéb terrorizmussal kapcsolatos tevékenység is történt, amelyek egyértelműen az ISIS-hoz köthetők. A Pentagon óvatosságra int, hivatkozva a 2017-es adatokra. Szerintük a Száhel-övezetben ugyanúgy fennáll az ISIS ismételt térnyerésének esélye, ahogyan Irakban és Szíriában. A címben szereplő idézet a West Point’s Combating Terrorism Centre jelentéséből származik.
Szíria egyes tartományaiban olyan mértéket ért el a terrorszervezet tevékenysége, amelyet a Szír Arab Hadsereg (SAA) már nem tudott helyi erőkkel kezelni, így tartalékos haderő bevetésére kényszerült. Oroszország légicsapásokkal segíti a szövetséges szír erőket. Moszkva ezenfelül nemzetközi konferenciát szervez a szíriai menekültek hazatéréséről, mivel úgy vélik az ország nagy részén normalizálódott a helyzet, így visszatérésük akadálytalan.
A kalifátus ugyanakkor Szaúd-Arábia és annak gazdasági infrastruktúrája elleni támadásra bíztatja szimpatizánsait. Főként az olajvezetékek válhatnak célponttá. A felszólítás oka, hogy a királyság közreműködött az Öböl-menti államok és Izrael kapcsolatának normalizálásában.
Októberben rengeteg az Iszlám Államhoz köthető esetleges terroristát fogtak el vagy vontak eljárás alá. A legsikeresebb Törökország volt, de Irak is kievette a részét az elfogásokból. Spanyolországban is letartóztattak egy közösségi oldalakon, az ISIS-nak katonákat toborzó marokkói férfit. Az USA-ban megkezdődött két volt terrorista pere, akiket újságírók és segélymunkások, tehát civilek haláláért való felelősséggel vádolnak.
Írta: Patocskai Péter

“A személyes bátorság fertőző a csatatéren” – egy ilyen idézet különösen összhangban áll egy olyan katonával, aki 70 iraki túsz életét mentette meg, amikor az Iszlám Állam megkezdte a felkelők kivégzését. Thomas “Patrick” Payne őrnagy bátorságáért kitüntették. A képen éppen a Fort Sill hadseregének katonái kérdéseire válaszol. 2020.10.18.
(forrás: Facebook/ U.S. Army)

Keresztényellenes tüntetéshullám és vandalizmus Lengyelországban az abortusztörvényt követően
Baloldali tüntetők lepték el Lengyelországot az abortuszellenes törvény elfogadását követően. A tüntetők megrongálták többek közt II. János Pál pápa és Ronald Reagan szobrait is – számolt be róla a Mandiner az Origora és a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva. A hírügynökség adatai szerint a szent pápa poznani szobrát festékkel öntötték le, szalagokkal, transzparensekkel és vállfákkal aggatták tele. Néhány helyen, például Katowicében – ahol 7000 ember gyűlt össze – a rendőrség kénytelen volt könnygázt bevetni az agresszív tüntető tömeg megfékezésére.
Október 22-én Lengyelország Alkotmánybírósága az eugenikus abortuszt alkotmányellenesnek minősítette, ezzel véget vetve az olyan magzatok elvetésének, akik pusztán olyan genetikus elváltozásban szenvednek, mint a Down-szindróma. Lengyelországban eddig körülbelül évi 1000 abortuszt végeztek, java részét súlyos magzati rendellenesség miatt. A döntés értelmében az abortusz pusztán néhány fennmaradó esetben marad legális: nemi erőszak, vérfertőzés és az anya életét veszélyeztető terhesség esetén.
Marek Jędraszewski krakkói érsek fellebbezett október 27-én, miután a tüntetők félbeszakították a vasárnapi miséket országszerte. „Miután Krisztus Urunk arra kért minket, szeressük felebarátainkat, arra kérek mindenkit, imádkozzanak és böjtöljenek, hogy ők is megértsék az igazságot, békében a szülőföldünkön” – fogalmazott az érsek a nyájának. Krakkó érseksége ugyanakkor beszámolt róla, hogy másnap ifjú katolikus megkezdték a templomok környékeinek rendbetételét (pl. a graffitik eltüntetését). A tüntetők nem csak megzavarták a miséket, számos helyen megrongálták a templomokat (pl. graffitikkel) valamint a papság ellen szóló szlogeneket skandáltak az utcákon.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök úgy fogalmazott október 27-én, hogy „ami történik a köztereken, az agresszó, támadás, illetve barbarizmus, melyek mindegyike elfogadhatatlan”. Jaroslaw Kaczynski, az országot vezető Jog és Igazságosság nevű jobboldali, konzervatív és kereszténydemokrata párt elnöke is megszólalt az ügyben, aki szerint a tüntetők „bűnözők”, akiknek a célja „elpusztítani a lengyel nemzetet”.
Írta: Gönczi Róbert

Tüntetők Lengyelországban. 2020.09.30. (forrás: Facebook/ Gazeta.pl)

Újabb iszlamista támadások Fekete-Afrikában
Október 20-án két ember életét vesztette Szomália fővárosában, Mogadishuban, egy bombatámadás következtében, amelynek célpontja a feltételezések szerint Mohamed Aden Kofi a szomáliai bevándorlási ügynökség vezetője volt. A merényletért még egy csoport sem vállalta a felelősséget, szakértők azonban az al-Kaidához köthető al-Shabaab terrorcsoportot sejtik a támadás mögött.
7 gyermek életét vesztette 12 pedig megsebesült, amikor egy fegyveres behatolt az iskolájukba és tüzet nyitott a gyerekekre. A támadás Kamerun délnyugati részén történt, ahol különböző fegyveres csoportok 2017-óta küzdenek a kormányerőkkel. Az összecsapások során eddig több mint 3 ezer ember vesztette életét. A kameruni kormányzat közlése szerint szeparatista fegyveresek raboltak el 11 tanárt az ország északkeleti részén található Kumbo városából. Szemtanúk jelentése szerint a tanárokat a felfegyverzett szeparatista harcosok motorokon szállították el a foglyaikat, akiknek tartózkodási helye továbbra is ismeretlen. A folyamatos harcoknak köszönhetően több mint 500 ezer ember volt kénytelen elhagyni az otthonát.
Iszlamista harcosok végeztek 25 emberrel, köztük 13 katonával Mali központi területein, az összecsapások során az iszlamista fegyvereseknek egy katonai támaszpontot is sikerült felégetniük. A támadássorozat mindössze néhány nappal azután következett be, hogy az átmeneti kormány egy fogolycsere keretében szabadon engedett több iszlamista harcost. A hadsereg bejelentése szerint az első támadásban 9 katona vesztette életét egy katonai támaszponton a Burkina Fasó-i határ közelében. Ezt követően a dzsihadisták megtámadták a tábor felmentésérre érkező katonákat is. Az újabb összecsapás során 3 katona és 9 milicista vesztette életét. A következő támadás során a fegyveresek 12 kereskedővel és egy katonával végeztek. Antonio Guterres ENSZ főtitkár szóvivőjén keresztül elítélte az ENSZ békefenntartók ellen végrehajtott támadásokat Maliban. Az iszlamista harcosok október 16-án felrobbantottak egy békefenntartók által használt járművet, aminek következtében egy egyiptomi békefenntartó életét vesztette, egy pedig megsebesült. Ezt követően a dzsihadista felkelők tüzet nyitottak egy ENSZ táborra, a támadás során egy békefenntartó sebesült meg. A szóvivő felszólította az afrikai ország kormányzatát, hogy tegyenek meg mindent a felkelők mihamarabbi kézre kerítésének érdekében. A támadásokért eddig még egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, de a feltételezések szerint az al-Kaidához köthetők az elkövetők.
Florence Parly francia védelmi miniszter bejelentése szerint egy október 30-án végrehajtott műveletben a francia hadsereg 50 terroristával végzett, valamint fegyverek és további ellátmány mellett 4 további terroristát is elfogtak. A védelmi miniszter elmondta, hogy az iszlamista harcosokat a francia hadsereg egy közelben járőröző drónja észlelte, majd 2 Mirage harci repülőgép légi csapást mért a rejtőzködő iszlamista csoportra. A francia hadsereg jelenleg több mint 5 ezer katonával van jelen a Száhel övezetben, hogy segítséget nyújtson a dzsihadista csoportok felszámolásában.
Írta: Párducz Árpád

A Francia Idegenlégió katonái a mali-burkina fasói határon. 2020.11.10. (forrás: Facebook/ Troupes de marine)

Az egyházak szerepe az amerikai elnökválasztás során
Nem túlzás azt állítani, hogy az egész világ most az Egyesült Államokra figyel. November 3-án tartották az elnökválasztást, amely az eddig hatalmon lévő republikánus Donald Trump és a demokrata jelölt Joe Biden között dől el. 2016-ban a fehér, protestáns hívők nagyobb része Trump mellett tette le a voksát, valamint számos megagyülekezet vezetője is nyíltan fejezte ki támogatását a republikánus jelölt felé. De vajon ez a 2020-as választások során is így lesz-e?
Október elején létrejött a Pro-life Evangelicals for Biden-ért csoport, amely többségében olyan keresztény intézményeket képviselő evangélikusokat fog össze, akik négy éve még Trump-ra, idén azonban már Biden-re szavaznak, és erre buzdítják a híveket is. A fordulat oka, hogy bár korábban szimpatizáltak Trump konzervatív ideológiájával, valamint Clintonhoz (Hillary Clinton, 2016-os demokrata elnökjelölt) képest Trump eredményesebben meg tudta szólítani az egyházakat és a hívőket, mára azonban főleg a republikánus jelölt személyiségében és politikájában is csalódtak. Így a demokrata jelöltet támogatják annak ellenére, hogy nem mindennel értenek vele sem egyet (pl.: abortusz kérdés).
Érdemes figyelni a katolikus szavazópolgárokra is, hiszen az amerikai választók 25%-a e felekezethez sorolja magát. Az előző választáson a többség itt is Trump mellett tette le a voksát, ez három államban is kulcsfontosságú faktor volt a győzelmében. 2020-ra a Trump-ot támogatók aránya e körökben is csökkent. Biden maga is katolikus, így van esélye begyűjteni az innen származó voksokat, de szüksége van a nagy részvételi arányra és a latínók szavazatára is.
A fekete egyházi vezetők a BLM mozgalom kapcsán is kiemelték a részvétel fontosságát, és ennek okán a mozgósításban is részt vesznek. A BLM mozgalmon belül létrejött a Black Vote Matters (Fekete Szavazat Számít), melynek célja, hogy az afroamerikai választópolgárok az urnák előtt fejezzék ki véleményüket a szisztematikus rasszizmus ellen. Sajnálatos módon a BLM mozgalomnak van negatív hatása is, a rongálás a történelmi emléktárgyak mellett egyházakat is érintett. Október végén a philadelphiai tüntetéssorozat alatt felgyújtották a vietnámi baptista templomot, amely az épület teljes megsemmisülésével járt.
Összességében elmondható, hogy a demokrata jelölt támogatottsága a hívők körében jelentősen megnőtt, a statisztikák szerint még mindig Donald Trumpot támogatja a fehér református többség. Kérdés az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy megnyerje második elnöki ciklusát. Bár a szavazás november 3-án van, a hivatalos eredményre a levélszavazatok megszámlálása miatt várni kell.

(A cikk pár nappal a választás előtt íródott.)
Írta: Ács Nóra

Trump elnök meglátogatta a Szent János episzkopális templomot. A fényképen egy fekete borítású, arany szegéllyel ellátott Bibliával pózolt. 2020.10.21. (forrás: Facebook/ UBC Public Humanities)

Terrorizmus és kormányellenes tüntetések Pakisztánban
Október 27-én az északnyugat-pakisztáni Pesavar városából terrortámadást jelentettek, amelyben legkevesebb hét ember életét vesztette, további 109 személy pedig megsebesült. A vallási iskolaként is működő Speen Jamaat mecsetben helyi idő szerint reggel fél kilenckor történt a robbantásos merénylet, amelyet egy terrorszervezet sem vállalt magára. Felmerült a Pakisztánban állomásozó tálibok bűnrészessége is, azonban a szunnita mozgalom tagjai ezt tagadták, ők kifogásolhatónak találták az iskola ellen végrehajtott akciót.
A nyomozások szerint a robbanást egy táskába rejtett, mintegy öt kilogrammos pokolgéppel vitték véghez. Az emberáldozatok mellett a detonáció a mecsetben is nagy kárt okozott. A támadás következtében Iszlámábádban magas szintű terrorkészültséget rendeltek el, a terrortámadás kapcsán pedig Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan együttérzését fejezte ki az áldozatoknak és családjuknak.
Az eset miatt a szeptemberben megalakuló, mintegy 11 ellenzéki pártból álló Pakisztáni Demokratikus Mozgalomnak (Pakistan Democratic Movement, PDM) a hajber-pahtunhvai régió vezetősége javasolta, hogy a fokozott terrorveszély miatt halasszák el a pesavari, eredetileg november 22-re szervezett, kormányellenes tüntetésüket. A PDM mindezek ellenére azonban ragaszkodik a demonstráció megtartásához, jóllehet, a mozgalom még határozhat másként, hiszen napjainkban nem a pesavari robbantás volt az egyetlen véghez vitt merénylet az afgán-pakisztáni határ közelében. Kvetta városában az elmúlt hetekben több terrorcselekmény is történt, október 25-én például egy motorra erősített pokolgép felrobbanása követelt hét halálos áldozatot. Ezt a merényletet később a kandahári székhelyű Beludzs Felszabadító Hadsereg (Balochistan Liberation Army, BLA) vállalta magára.
Írta: Fuksz Emese

Pesavar városa újabb terrotámadás áldozata lett, melynek során több tucat ember vesztette életét. A terroristák egy vallási összejövetelt választottak támadásuk helyszínéül. 2020.10.27. (forrás: Facebook/ Muhammad Khurshid)

Az ISIS helyi provinciája csapott össze az észak-nigériai erőkkel
Észak-Nigériában szeptember végén egy, az ISIL Nyugat-Afrikai Provincia (ISWAP) által végrehajtott terrortámadás során legalább 11, biztonsági konvojban kísért ember vesztette el életét. Az áldozatok között 8 rendőrtiszt volt, további 13 ember pedig megsérült. A konvoj a belső konfliktusok miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberek védelmének érdekében lett létrehozva. A jelenség hatalmas problémává vált a Boko Haram és az abból kiszakadó ISWAP 2016-os megjelenése óta a Csád-tó környéki országokban.
Október hónapban számos merényletet követett el a két terrorszervezet leginkább Észak-Nigériában és a környező területeken. A Boko Haram több alkalommal vett célpontba fegyvertelen civileket, mezőgazdasági dolgozókat, nagyrészt az instabil és a terrorizmus által leginkább veszélyeztetett Borno és Yobe államban. A két rivális terrorszervezet miközben egymással és a kormányerőkkel is küzd, azért hajt végre a helyi lakosok ellen merényleteket, mert attól tart, hogy azok az ellenfél informátorai. A kisebb közösségek a merényletek megfékezése érdekében milíciákat és kisebb fegyveres alakulatokat szerveztek, amelyek azonban sokszor nem tudják megakadályozni az erőszakot és hatásosan felvenni a harcot a tapasztalt terrorista erőkkel.
A kormányerők folyamatos harcokat folytatnak a dzsihadistákkal az észak-nigériai hadszíntéren, a legutóbbi műveletük, az Operation Fire Ball során 16 terroristát öltek meg, ezen kívül számos fegyvert foglaltak le, többek közt AK-47-eseket és robbanószerkezeteket is. Az viszont nem tisztázott, hogy pontosan melyik szervezethez tartozhattak. Rendkívüli módon megnehezíti az észak-nigériai helyzet megértését és kezelését az is, hogy sok esetben nem egyértelmű a határvonal és a különbség a Boko Haram és az ISIL Nyugat-Afrikai Provincia területei, katonái és támadásai között.
Írta: Ustea Dóra

Sen Ali Ndume volt Boko Haram-tag hivatalos körülmények között jelenti be, hogy megbánta egykori tagságát és részt kíván venni informátorként a hatóságok munkájában. 2020.11.11. (forrás: YouTube/ Roots TV Nigeria)

Terrorhullám Franciaországban
Október 29-én, három terrorcselekmény is lezajlott egy nap alatt Franciaországban. Emanuel Macron korábban tett nyilatkozata, az iszlám válságáról és az elnök azon irányú terveiről, hogy gátat szabjon a szeparatista iszlám szélsőségek térhódításának egy erőteljes reakciót váltott ki. Recep Tayyip Erdogan török elnök megkérdőjelezte Macron elmeállapotának épségét az AKP október 24-i gyűlésén és a muzulmán közösség jelenlegi helyzetét Európában az 1940-es évek zsidó lakosságának körülményeihez hasonlította, és fasizmussal vádolta az európai vezetőket.
A legelső terrorcselekmény október közepén történt, Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorie külvárosában. Az áldozat egy középiskolai történelemtanár volt, az elkövető pedig egy 18 éves csecsen férfi, aki már márciusban menekültstátuszt kért és 10 éves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A gyilkosság egy iskolai karikatúra miatt került végrehajtásra, hiszen a történelemtanár egyik tanóráján egy Mohamed karikatúrát mutatott be, hogy demonstrálja diákjainak a szólásszabadság fontosságát és felelősségét. Az elkövető a 47 éves lefejezett történelemtanárról képet is posztolt a közösségi média egyik legismertebb platformjára, a Twitterre melyben azt írta, üzeni a „hitetlenek vezetőjének”, Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy végzett egy „pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát”. Macron elnök szerint „egy történelemtanár meggyilkolása támadás a véleménynyilvánítás szabadsága és a Köztársaság értékei ellen. Egy tanárt megtámadni annyit jelent, mint megtámadni minden francia állampolgárt és a szabadságot”. A csecsen terrorista által meggyilkolt Samuel Paty történelemtanár halálát követő sokk után, a francia álláspont csak még erősebbé vált a szólásszabadság és a karikatúrák védelmét illetően. A Charlie Hebdo magazin, amelynek rajzát bemutatta Paty a sajtószabadságról tartott óráján, megjelentetett egy karikatúrát a franci termékek bojkottjára felszólító Erdoganról is , amit a török államfő felháborítónak tartott.
Miért választja a legtöbb terrorista a lefejezést? A válasz igen egyszerű, a kés olcsón és könnyen beszerezhető és elrejthető fegyver, több tucat késelés és lefejezés történt már Franciaország területén, amelyet főként terroristák hajtottak végre. A legelső késeléses iszlamista provokáció 2012-ben volt, amikor Daniel Pearl, amerikai származású újságírót lefejezték Pakisztánban. Majd 2 évvel később az ISIS dzsihádistái is számos amerikait lefejeztek. Ugyan csökkentek a pokolgéppel, robbantással elkövetett terrortámadások száma, amely hosszas előkészültséget és tervezést igényelt, azonban megszaporodtak a késes támadások, főként Franciaországban.
A megpróbáltatások sorozata még nem érhetett véget az állami tiszteletadással eltemetett Samuel Paty búcsúztatását követően sem. Nizzában, a Notre-Dame katedrálisban, egy terrorista három emberrel végzett, közülük egyet lefejezett. A 21 éves tunéziai férfi Brahim Aouissaoui egy nappal korábban érkezett a városba. A rendőrség a helyszínen megsebesítette a támadót, aki kórházban van és még nincsen kihallgatható állapotban. A nyomozás azóta kiderítette, hogy Aoussaoui Olaszországból érkezett, egy Vöröskeresztes igazolvánnyal Lampedusa szigetéről. Arra is fényderült a Tunéziával közös nyomozás során, hogy az elkövetőt hazájában körözik, de nem szerepel a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján.
Emmanuel Macron a helyszínre érkezése után adott interjúban elmondta, hogy a franciák nem adják fel alapértékeiket. Az elnök bejelentette, hogy 3000-ről 7000-re növeli a katonák számát az egyes közintézmények, iskolák és templomok környékén, ezen kívül a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi szint lépett érvénybe.
Az eset kapcsán Donald Trump, Ferenc pápa, Boris Johnson és persze a több más világvezető is kifejezte együttérzését és elítélte a támadást. A részvétet nyilvánítók sorában ott található Törökország is, aki ebben az esetben már nem engedhette meg magának diplomáciailag a hallgatást.
A másik eset a Dzsiddai francia konzulátus előtt történt Szaúd-Arábiában, ahol egy őr esett áldozatául egy késes támadásnak, őt azóta kórházban ápolják. Egyelőre nincs bizonyított kordináció az estek háttrében, elemzők szerint is Macron kijelentései miatt gyulladt indulatok válthatták ki ezen cselekményeket.
A harmadik támadás kilóg az események sorából, ugyanis az előzetes feltételezések ellenére Avignonban nem iszlamista támadás zajlott. Egy szélsőjobboldali szervezet, az Identitárius Mozgalom egyik szimpatizánsa (a szervezet állítása szerint nem tagjuk) fenyegetőzött fegyverrel, amit többszöri felszólítás után sem dobott el. A „Defend Europe” feliratú pulóvert viselő fiatalembert végül lelőtték. Október 31-én egy görög ortodox papra lőtt rá emellett egy elkövető Lyon városában. A papot életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. A rendőrség később letartóztatott egy gyanúsítottat, akit bizonyíték hiányában elengedtek.
Írta: Németh Csenge és Kovács Ádám

Megemlékezés Samuel Paty lefejezett történelemtanárról az előtt a középiskola előtt, ahol bemutatta azokat a képeket, mely miatt végül egy iszlamista szerint meg kellett halnia. 2020.10.19. (forrás: Facebook/ Le Monde)

Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztepanjánnak, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének a tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszüntették a harci cselekményeket.

Az orosz békefenntartók vezérkara, mintegy nyolcvan fő, a nap folyamán megérkezett az örményországi Erebuni repülőtérre.

Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke – az Egyesült Államok és Franciaország – nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.

Közölte, hogy Azerbajdzsán, de nem Hegyi-Karabah területén a tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.

“Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak “a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.

Kedden Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, valamint Szergej Lavrov is megvitatta telefonon a hegyi-karabahi helyzetet. A megállapodást Erdogan “helyes lépésnek” minősítette.

A vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Putyin  a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján “igazi nagy tragédiának” nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.

“Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében” – mondta.

Putyin az orosz védelmi minisztérium és a hadiipar vezetőivel megtartott tanácskozásán megnevezte az Azerbajdzsán által az örmény légtérben, a hegyi-karabahi válságövezettől távol hétfőn lelőtt orosz Mi-24-es helikopter személyzetét, és a családok kárpótlására utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az elnök szerint az incidensben Jurij Iscsuk őrnagy, a gép parancsnoka és Roman Fegyin főhadnagy életét vesztette, a helikopter navigátora pedig közepes súlyosságú sérüléseket szenvedett.

A véletlennek mondott történtekért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért és fájdalomdíjat ajánlott fel. Aliyev elnök Putyinnak megígérte a felelősök megbüntetését, a bakui főügyészség pedig szolgálat közben elkövetett, halált okozó hanyagság címén büntetőeljárást indított.

Bakuban Aliyev Örményország “kapitulációjának” nevezte a három vezető közös nyilatkozatát, amely egy sokéves “megszállás” végét jelenti. Pasinján tagadta, hogy az örmény fegyveres erők vereséget szenvedtek, de elismerte, hogy “katasztrófa” történt, amiért vállalta a felelősséget.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.

The post A Kreml szerint a Hegyi-Karabah státusáról nem született megállapodás appeared first on .

 Alább egy oroszból fordított cikket olvashattok, amely a török tábornokok szerepét járja körül a karabahi konfliktusban. A Fb csoportom egyik olvasója keresett meg azzal, hogy ő lefordította ezt a cikket magyarra és hátha tudok neki segíteni, hogy felkerüljön valahova. Abban maradtunk, hogy ide tesszük ki. A szöveg nem irodalmi fordítás, Besztercei Zoltán önszorgalomból fordította le (és az angol fordítással vetettem egybe, ahhoz képest pontos). Ha valaki hibát talál, nyugodtan jelezze. A vz.ru oldalt nem ismertem idáig, nem tudom hol áll a az orosz sajtóban, de ez a cikk magán viseli az újságírás szabályainak megfelelő formai jegyeket. Vannak benne névvel megszólaló személyek, beidéz más forrásokat állításai alátámasztására, amit a cikk egésze állít a nagyrészt egyébként is sejthető.   

Melyik török tábornok vezette a támadást Karabah ellen? (A cikk linkje)

Az elemzők az utóbbi idők legfontosabb katonai konfliktusának eredményeit dolgozzák fel - Azerbajdzsán győzelmét Hegyi-Karabah felett. Különösen alaposan tanulmányozzák a török hadsereg szerepét, többek között a drónok irányítása szempontjából is. A török tábornokok közül ki állt az azerbajdzsáni hadsereg sikeres offenzívájának hátterében, és mivel elégedetlen a bakui katonai vezetés- a VZGLYAD újság nyomozása.

Néhány nappal ezelőtt Azerbajdzsán karabahi offenzív művelete közepette egyszerre több orosz és azerbajdzsáni publikáció számolt be Azerbajdzsán első védelmi miniszterhelyettesének - a vezérkari főnök, Najmeddin Sadigov vezérezredes - elbocsátásáról, sőt letartóztatásáról is. Sadigovot állítólag hazaárulással és az orosz katonai hírszerzéssel való együttműködéssel vádolták. Ugyanakkor kijelentették, hogy a tábornok ellenzi "a török dominanciát Azerbajdzsán fegyveres erőinek vezetésében".

Az Azerbajdzsán Védelmi Minisztériuma cáfolta a vezérkari főnök letartóztatásával kapcsolatos információkat. Azóta azonban nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és hirtelen eltűnt az oldalaa katonai osztály hivatalos honlapjáról.

Átadni a törököknek a sereget és a feleségeket is

Sadigov tábornok alatt a szék már régóta ingott. Még nyár közepén egy egész vádcsomagot dobtak a dél-kaukázusi országok médiaterébe. Sadigovnak szemrehányást tettek amiatt, hogy dagesztáni Derbentben született és lezgini eredetű, az azerbajdzsáni nyelv gyenge ismerete és rokonok jelenléte Oroszországban. És ami a legfontosabb, azzal, hogy unokatestvére állítólag Örményország területén az orosz hadseregben szolgált a gyumri 102. katonai bázis részeként.

Mindez ismét emlékeztet minket arra, hogy az azeri hadseregben komoly megosztottság tapasztalható és az az aktív ellenségeskedés [az örményekkel Karabahban]csak fokozta és súlyosbította. A török tanácsadók korábban jelentős befolyást gyakoroltak az azerbajdzsáni hadseregre, felelősek voltak az átképzésért és az átfegyverzésért, de a karabahi hadművelet kezdetével meghatározó szerepet kaptak. Ez nem mindenkinek tetszett. Sdadigov tábornok nevéhez fűződik állítólag az a mondat, amely az egyik ülésen hangzott el: "Ha a törököknek átadjuk a sereget, talán a feleségeinket is?"

A törésvonal részben generációs. Az azerbajdzsáni hadsereget megtisztítják azoktól a tisztektől és tábornokoktól, akik a Szovjetunióban kezdtek szolgálatot teljesíteni, a szovjet katonai iskolákban tanultak, és ezért barátaik lehetnek más posztszovjet államokban, köztük Oroszországban és Örményországban. Azok, akik gyakorlatot vagy tanulmányaikat Törökországban végezték, kulcspozíciókba kerülnek. Török tanácsadók vannak felettük.

A Bakhtiyar Ersay vezérőrnagy, a török szárazföldi erők műveleti(operatív) irányításának parancsnoka által vezetett csoport közvetlenül részt vett a Hegyi-Karabah ellen indított harci cselekmények szervezésében" - mondta a VZGLYAD újságnak az azeri védelmi minisztérium vezetéséhez közeli tisztviselő. Nyilvánvaló okokból neve elhallgatását kéri.

„Ersay Bakuban tartózkodik. Az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők vezérkari főnökének, Najmeddin Sadigovnak a leváltása után személyesen felügyeli a vezérkart a Karabah elleni műveletben. Közvetlenül jelent Törökország legfelsőbb katonai-politikai vezetésének a műveletek menetéről ”- folytatja a forrás.

Seref Ongay altábornagy, a török szárazföldi erőknek a kelet-anatóliai Erzincan régióban található 3. tábori hadseregének parancsnoka, részt vett a karabahi művelet tervezésében és végrehajtásában. „Szeptemberben és októberben jött Azerbajdzsánba, előtte pedig nyáron. Ongay és több más török tábornok török-azeri közös támadó műveleteket tervezett ”- teszi hozzá a forrás. Az Ersay és Ongay tábornokok a konfliktusban való részvételéről szóló információkat egy másik bakui forrás - egykori magas rangú diplomata - névtelenség mellett megerősítette a VZGLYAD újságnak. "Információim szerint Ersay az egész karabahi hadművelet katonai vezetője" - mondta.

A török tábornokok közül melyik vezette a támadást Karabah ellen

Az elemzők összefoglalják az utóbbi idők legfontosabb katonai konfliktusának eredményeit - Azerbajdzsán győzelmét Hegyi-Karabah felett. Különösen alaposan tanulmányozzák a török hadsereg szerepét, többek között a drónok irányítása szempontjából is. A török tábornokok közül ki állt az azerbajdzsáni hadsereg sikeres offenzívájának hátterében, és mivel elégedetlen a bakui katonaság - a VZGLYAD újság nyomozásában.

Néhány nappal ezelőtt Azerbajdzsán karabahi offenzív művelete közepette egyszerre több orosz és azerbajdzsáni publikáció számolt be Azerbajdzsán első védelmi miniszterhelyettese - a vezérkari főnök, Najmeddin Sadigov vezérezredes - elbocsátásáról, sőt letartóztatásáról is. Szadigovot állítólag hazaárulással és az orosz katonai hírszerzéssel való együttműködéssel vádolták. Ugyanakkor kijelentették, hogy a tábornok ellenzi "a török dominanciát Azerbajdzsán fegyveres erőinek vezetésében".

Az Azerbajdzsán Védelmi Minisztériuma cáfolta a vezérkari főnök letartóztatásával kapcsolatos információkat. Azóta azonban nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és hirtelen eltűnt az oldala a katonai osztály hivatalos honlapjáról.

"Átadni a törököknek a sereget és a feleségeket is"

Sadigov tábornok alatt a szék már régóta remeg. Még nyár közepén egy egész vádcsomagot dobtak a dél-kaukázusi országok médiaterébe. Szadigovnak szemrehányást tettek amiatt, hogy Dagestani Derbentben született és lezgini eredetű, az azerbajdzsáni nyelv gyenge ismerete és rokonok jelenléte Oroszországban. És ami a legfontosabb, azzal, hogy unokatestvére állítólag Örményország területén az orosz hadseregben szolgált a gyumri 102. katonai bázis részeként.

Mindez ismét emlékeztet minket arra, hogy az azeri hadseregben komoly megosztottság tapasztalható. Nagyon régen jelent meg, és az aktív ellenségeskedés csak fokozta és súlyosbította. A török tanácsadók korábban jelentős befolyást gyakoroltak az azerbajdzsáni hadseregre, felelősek voltak az átképzésért és az újrafegyverzésért, de a karabahi hadművelet kezdetével meghatározó pozíciót töltöttek be. Nem mindenkinek tetszett. Szadigov tábornok nevéhez fűződik az a mondat, amelyet az egyik ülésen mondott: "Ha a törököknek átadjuk a sereget, talán a feleségeinket is?" Részben a törésvonal generációs. Az azerbajdzsáni hadsereget megtisztítják azoktól a tisztektől és tábornokoktól, akik a Szovjetunióban kezdtek szolgálatot teljesíteni, a szovjet katonai iskolákban tanultak, és ezért barátaik lehetnek más posztszovjet államokban, köztük Oroszországban és Örményországban. Azok, akik gyakorlatot vagy tanulmányokat végeztek Törökországban, kulcspozíciókba kerülnek. Török tanácsadók vannak felettük.

A Bakhtiyar Ersay vezérőrnagy, a török szárazföldi erők műveleti(operatív) irányításának parancsnoka által vezetett csoport közvetlenül részt vett a Hegyi-Karabah ellen indított harci cselekmények szervezésében" - mondta a VZGLYAD újságnak az azeri védelmi minisztérium vezetéséhez közeli tisztviselő. Nyilvánvaló okokból neve elhallgatását kérit.

„Ersay Bakuban tartózkodik. Az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők vezérkari főnökének, Najmeddin Sadigovnak a leváltása után személyesen felügyeli a vezérkari karabah elleni műveletet. Beszámol Törökország legfelsõbb katonai-politikai vezetésének a mûvelet menetérõl ”- folytatja a forrás.

Seref Ongay altábornagy, a török szárazföldi erők 3. tábori hadseregének parancsnoka, amely a kelet-anatóliai Erzincan régióban található, részt vett a karabahi művelet tervezésében és végrehajtásában. „Szeptemberben és októberben jött Azerbajdzsánba, előtte pedig - nyáron. Ongay és több más török tábornok török – azerbajdzsáni közös támadó műveleteket tervezett ”- teszi hozzá a forrás. Az Ersay és Ongay tábornokok konfliktusban való részvételéről szóló információkat egy másik bakui forrás - egykori magas rangú diplomata - névtelenség mellett megerősítette a VZGLYAD újságnak. "Információim szerint Ersay az egész karabahi hadművelet

Lázadókból partizánok elleni harcosok

Ersai tábornok zárkozott személyiség, a közvélemény számára ismeretlen.. A neve eddig nem jelent meg az orosz médiában. Az angol nyelvű sajtóban is alig említették. A török sajtóban Ersayt csak néhány cikkben szerepel. A tábornok legteljesebb történetét 2016 augusztusában a Hürriyet ("Szabadság") újság mesélteel. 2003-ban Ersai mint hírszerző tiszt vett részt egy katonai összeesküvésben R T. Erdogan ellen, aki épp akkor lett az ország új miniszterelnöke (Ez volt az Operation Sledgehammer),). A puccsal kapcsolatos információkat csak 2010-ben hozták nyilvánosságra. Ersait letartóztatták és 16 évre ítélték, de az ítélet után azonnal kegyelmet kapott. A török hatóságok ezen engedékenységének oka nem világos. Egyes jelentések szerint Ersai megállapodást kötött és tanúskodott az összeesküvés többi résztvevője ellen.

Így vagy úgy, de börtön helyett dandártábornoki rangot kapott, és áthelyezték a "kurd frontra": a 2. kommandó dandárt vezette, amely aktívan részt vett az észak-törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres alakulatai elleni harcokban. Ersai nevéhez több száz kurd fegyvereres eelpusztítása köthető, az felkelés ellenes műveletek egyik legjobb szakemberének tartották.

Annyit tudok az alakulatról, hogy kegyetlenek volt voltak. Nagyon keményen viselkedtek, beleértve a PKK-val szimpatizáló civileket is. Foglyokat nem ejtettek a műveletekben, de ez általában érvényes  volt a török hadseregre is.. Sok önkéntes volt a dandárban, köztük a "Szürke farkasok" is (török jobboldali nacionalisták szervezete). Az alakulatnak rossz hírneve van. ”- mondta a VZGLYAD újságnak Albert Barry, a holland radikális baloldali Szocialista Alternatív Politika (SAP) aktivistája, aki a 2010-es évek közepén több más európaival együtt csatlakozott a PKK-hoz.

A Hürriyet szerint Ersay líbiai műveletekben is részt vett. Ő volt a felelőse a Muammar Kadhafi rezsimjének bukása után indított, a török állampolgárok evakuációjért indított műveletnek Képzési szemináriumokon vett részt a norvégiai Stavangerben, a NATO Közös Katonai Központjában. 2019 augusztusában a Haber média holding bejelentette, hogy Törökország Legfelsőbb Katonai Tanácsa (Yüksek Askeri Sura, YAS) Ersay vezérőrnaggyá nevezte ki.

Sheref Ongay altábornagyról a nyilvános információk nagyon szerények. 1982-ben végzett az ankarai katonai akadémián, a szárazföldi erők különféle egységeiben szolgált. 2014-ben kinevezték a 9. hadtest parancsnokává. Egy ideig a tuzlai lövész iskola vezetője volt.

A VZGLYAD újság beszélgetőpartnerei szerint az török tábornokok munkáját Azerbajdzsánban mintegy 200 katonai tanácsadó látja el. Nincsenek a harcvonalban, de szervezési és tervezési munkát végeznek. A török szakemberek igényeihez két speciális műholdas kommunikációs állomást telepítettek – egyet Bakuban és egyet a gabalai katonai repülőtér területén. Az azeri hadseregnek tilos használni ezeket az állomásokat. Az azeri hadseregnek azt is elrendelték, hogy kövesse a tanácsadók összes utasítását és kívánságát, ne vitassa és ne mondjon ellent nekik. Ez gyakran frusztráló.

„Karabakh Azerbajdzsáné! Írja le és feltétlenül tegye közzé. Azt akarom, hogy pontosan értsék mit gondolok.”- mondta Oleg Guliyev, azerbajdzsáni hadsereg Moszkvában élő nyugalmazott alezredese a VZGLYAD újság tudósítójának - Azerbajdzsánnak teljes mértékben vissza kell szerezni Karabahot, ez helyes és igazságos. De magunknak kell visszaszereznünk Karabahot. Ha török pórázon vezetve kapjuk vissza, akkor csak Karabahot kapjuk vissza, és elveszítjük országunk többi részét.”

Drónok tábornoka

Egy másik török parancsnok, aki részt vett a hegyi-karabahi akció vezetésében Heksel Kahyavezérőrnagy, a török légierő 1. ellátási és fenntartási központjának vezetője,. Múlt vasárnap Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Bakuban találkozott Hulusi Akar és Mevlut Cavusoglu török külügyminiszterrel. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. Geksel Kahya is részt vett a tárgyalásokon. Hivatalosan ezt nem mondták el, de a Telegram Razm.info csatorna a találkozó fényképei alapján azonosította. Figyelemre méltó, hogy ez a második találkozó Kakhya és Alijev között. Az elsőre augusztusban került sor. Akkor is a találkozó összes résztvevőjét megnevezték, kivéve Kahyát. Ő maga akkor is részt vett a találkozón, és az egyik fénykép alapján azonosította a Nagorno Karabah Observer nevű weboldal. A VZGLYAD újság szerint Kakhya legalább július óta Azerbajdzsán területén van.

Mielőtt Azerbajdzsánba érkezett, Heksel Kahya tavaly tavasszal és nyáron megszervezte a líbiai Globális Biztonsági és Műveleti Központ (GСSO) munkáját. A központ szerepe a török Bayraktar TB2 drónok kezelésére korlátozódott, hogy támogassa a nemzetközileg elismert, Tripoliban székelő kormány (GNA) csapatait, amely szemben állt Khalifa Haftar tábornok csapataival.

A Bayraktar TB2 szerepe kritikus volt. A GNA erői megállították Haftar tábornok offenzíváját, amely már Tripoli megrohamozására készült. Sőt a front egyes szektoraiban még ellentámadást is indítottak visszafoglalva Surman, Sabratah és Al-Ayyalat tengerparti városait. Kahya részvételére akkor derült fény, amikor Haftar serege elfogott több török tanácsadót és megszerezte levelezésüket, valamint a GCSO-nál dolgozó összes török szakember útlevelének másolatát. Ankara és Haftar közötti tárgyalások eredményeként a foglyokat szabadon engedték, de az útleveleket nyilvánosságra hozták, beleértve Heksel Kahyaét is, amelyet az Al Marsad tette közzé.

Kahya megjelenése Azerbajdzsánban, ahol, mint Líbiában, széles körben használták a drónokat, egy másik jelentős véletlen egybeesés és aligha véletlen. „Kétségtelen, hogy Geksel Kahya irányítja a Bayraktar TB2 összes repülését a Hegyi-karabahi háborús övezetben. Minden, a Bayraktar TB2 segítségével megszerzett operatív hírszerzési információt jelentenek neki, ő pedig ezt az információt közli Recep Erdogan török elnökkel ”- zárja gondolatait Denis Korkodinov, a Nemzetközi Politikai Elemző és Előrejelző Központ igazgatója, a kaukázusi országok szakértője. Azt a tény, hogy Kahya koordinálja a Bayraktar TB2 használatát Hegyi-Karabahban, s közelmúltban jelentette saját forrásaira hivatkozva Geopolitical Cyprus elemző központ, amely a Földközi-tenger keleti és közel-keleti országaiban katonai-politikai kutatásokra specializálódott.

A Bayraktar TB2 drónok Azerbajdzsán fő ütőkártyájává váltak e katonai kampány során. Az örmény felszerelések és katonák megsemmisítésével készült videó nagy része velük készült. A terv török ​​volt, a tábornokok törökek voltak. És a drónokat Törökországban is gyártják. Az azonban, hogy ki birtokolja őket és ki irányította őket, nyitott kérdés.

Tény, hogy nincs hivatalos jelentés arról, hogy Azerbajdzsán megvásárolta volna a Bayraktar TB2-t. Zakir Hasanov védelmi miniszter először csak az idén júniusban jelentette be Baku drónvásárlási szándékát Ankarától az azerbajdzsáni televízióban. Az üzletet lezáró híreket nem tettek közzé. Akkor honnét kerültek Bakuba?

„Ez egy nagyon érdekes kérdés. Két lehetőség van, amelyek nagyjából egyenértékűek. Vagy az üzlet titokban történt, hogy ne vonzza a figyelmet, létezik ilyen gyakorlat. Vagy a török ​​hadsereg drónjai. Ugyanakkor meg kell érteni, hogy a drónok képzett üzemeltetőinek képzése legalább néhány hónapot igénybe vesz. Feltételezésem szerint ezek közül a lehetőségek közül a drónkezelőknek török ​​szakembereknek kell lenniük ”- magyarázza Ruslan Pukhov, a Stratégiák és Technológiák Elemzési Központ (CAST) igazgatója.

Így Baku ünnepelheti a győzelmet. De a hadműveletek irányítását illetően a török ​​tábornokok ünnepelhetik a győzelmet.

Az ukrán rendőrség lezárta a Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti államfőjelölt ellen Viktor Sokin volt ukrán főügyész kezdeményezésére indított büntetőeljárását – hozta nyilvánosságra kedden az Ukrinform.

A hírügynökség az ukrán főügyészségtől származó meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte az értesülést, egyben nyilvánosságra hozta az eljárás lezárásáról szóló hivatalos határozatot.

Biden ellen hivatalos tisztségviselő munkájába való beavatkozás címén indított eljárást az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR), miután Szerhij Vovk, egy kijevi, Pecserszk kerületi bíró, áprilisban hozott határozatában erre kötelezte. A DBR az ügyet ezt követően nyomozásra átirányította a Pecserszk kerületi rendőrségnek, amely szeptember 23-án az eljárást lezárta Bidennel szemben.

Sokin 2015 februárjától 2016 áprilisáig volt Ukrajna főügyésze. Petro Porosenko akkori ukrán elnök váltatta le arra hivatkozva, hogy túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Sokin meggyőződése viszont az, hogy éppen a Burisma vállalat ellen indított vizsgálatai miatt távolították el hivatalából. A Burisma az a magántulajdonú ukrán gázvállalat, amelynek igazgatótanácsi tagja volt akkor még Joe Biden fia, Hunter.

Sokin azzal vádolta Bident, hogy az ő nyomására váltották le a főügyészi posztról. A vádját azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket Andrij Derkacs Moszkva-barát ukrán parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra, és amelyeken állítólag Porosenko és Biden beszélgetései hallhatók. Derkacs azt állította, hogy a felvételeket maga Porosenko készítette.

Biden kampányirodája szerint a hangfelvételeket megvágták, Porosenko úgyszintén hamisítványoknak nevezte azokat, hozzátéve, hogy a készítőik célja az ukrán-amerikai kapcsolatok aláaknázása volt. A felvételeket ugyanakkor az ukrán főügyészség csatolta a Porosenko ellen hazaárulás és hatalommal való visszaélés gyanújával indított vizsgálat anyagaihoz.

The post Az ukrán rendőrség gyorsan lezárta a Joe Biden elleni büntetőeljárást appeared first on .

Hét férfinak és egy nőnek kell a vizsgálóbírók döntése alapján a párizsi esküdtszék elé állnia a 86 halálos áldozattal járó, 2016-os nizzai gázolásos merénylet miatt – jelentették be igazságügyi források.

A négy terrorelhárítási vizsgálóbíró a három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítja, hogy tudtak a készülő merényletről.

A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani. További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott.

A gyanúsítottak közül négyen vannak előzetes letartóztatásban, ketten rendőri felügyelet alatt állnak, ketten pedig még szökésben vannak és elfogatóparancs van érvényben ellenük. A pert a források szerint legkorábban 2022-ben rendezhetik meg, a felperesek között 856 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni.

A 86 emberéletet követelő merényletet – amelyben 206-an sérültek meg – az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

The post Nizzai terrortámadás: nyolc embernek kell bíróság elé állnia appeared first on .

Jogerős ítélet született a Székesfehérvári Törvényszéken tartott előkészítő ülésen a nagylóki emberölés ötöd-, hatod-, heted- és nyolcadrendű vádlottai esetében, akiket segítségnyújtás elmulasztásával vádoltak.

A törvényszék közleménye szerint a vádlottak beismerték tettüket, tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. Őket bűnösnek mondták ki segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettében. Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy év szabadságvesztésre ítélték három év próbaidőre felfüggesztve, míg az egyaránt fiatalkorú heted- és nyolcadrendű vádlottakat nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték két évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő ideje alatt pártfogó felügyelet alatt állnak.

A vádirat szerint a vádlottak tavaly novemberben, az esti órákban a Fejér megyei Nagylók italkimérőjéhez mentek, ahol észrevették a teraszon székhez kötözött, alvó sértettet. Fényképfelvételeket készítettek, majd a sértettet magára hagyva – segítségnyújtás nélkül – távoztak a helyszínről. A sértett az éjszaka folyamán megpróbált a kötözésből kiszabadulni, ekkor a székkel együtt felborult, végül a hajnali órákban kihűlés miatt meghalt.

Az emberöléssel vádolt első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében a bíróság jövő héttől tart tárgyalásokat, ahol a most jogerősen elítéltek tanúként vesznek részt.

A Fejér Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az emberüléssel gyanúsított négy vádlott az este folyamán a sértettet leitatta, majd úgy döntöttek, hogy a teraszon elalvó férfit a székhez kötözik. Ennek érdekében az egyikük a pultostól szigetelő szalagot vásárolt, a sértettre egy másik széket borított, majd két társa segítségével a két széket az abban elhelyezkedő sértettel együtt a szigetelő szalaggal áttekerte, végtagjait a székek lábaihoz, illetve karfáihoz rögzítette, miközben negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

The post Nem segítettek a heccből kikötözött embernek: felfüggesztettel megúszták appeared first on .