Biztonságpolitika

A Balassagyarmati Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt két év négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt a 29 éves, Nógrád megyei férfit, aki saját házában hasba szúrta élettársa frissen szabadult férjét.

A sértett felesége – míg a sértett jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte – élettársi kapcsolatot létesített a vádlottal. A törvényes férj a szabadulását követően meglátogatta őket salgótarjáni otthonukban, ahol hármasban italoztak és beszélgettek. Éjfél körül a házigazda felszólította a látogatót, hogy menjen haza, azonban ő kijelentette, hogy mindaddig nem megy el, amíg erre a felesége nem kéri.

Emiatt vita alakult ki közöttük, melynek során a házigazda ajtót mutatott a látogatónak, amikor azonban a férfi az ajtó irányába indult, a ház ura felkapott egy 19 cm pengehosszúságú kést és hasba szúrta őt. A vérző sértett bemenekült a ház egyik szobájába, ahonnan többszöri felszólításra sem jött ki, ezért a vádlott dühében betörte az ajtó üvegét is, mire a sértett kijött. A vádlott és élettársa ekkor már igyekezett elállítani a vérzést és segítséget hívtak hozzá.

Bár a vádlott a kés pengéjét teljes egészében beleszúrta a sértett hasába, a férfi a véletlennek köszönhetően csak könnyű sérülést szenvedett. Amennyiben azonban a szúrás merőlegesebben érte volna a testét, akár halálos sérülést is szenvedhetett volna.

A Nógrád Megyei Főügyészség 2020 szeptemberében emelt vádat az egyébként büntetlen előéletű férfi ellen. A Balassagyarmati Törvényszék a vádlottat – a járványhelyzetre is tekintettel – tárgyalás mellőzésével életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, és őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a 92 084 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész a vádirati indítványának mindenben megfelelő büntetővégzést tudomásul vette. A vádlott és a védője a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül döntheti el, hogy tudomásul veszi az abban foglaltakat, vagy tárgyalás tartását kéri a törvényszéktől.

The post Hasba szúrta a riválisát, felfüggesztettel megúszhatja appeared first on .

Az Izrael javára történt kémkedésért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt és ebből harminc évet letöltő amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat – jelentette be az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium.

Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987-ben ítélték el. Miután harminc esztendőt letöltött a büntetéséből, 2015-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie a lábán, este nem hagyhatta el az otthonát és öt évig nem hagyhatta el az Egyesült Államok területét.

A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság – amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala – áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben leszögezte: “semmi nem utal arra, hogy Jonathan Pollard a továbbiakban megsértené a törvényt”. A tárca egyúttal elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat.

A texasi születésű, most 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995-ben megkapta az izraeli állampolgárságot.

“Hálásak vagyunk és végtelenül örülünk, hogy ügyfelünk mentesült végre minden további korlátozástól, és most már minden tekintetben szabad ember” – jelentette ki Eliot Lauer és Jacques Semmelman, Pollard két ügyvédje a washingtoni bejelentés után közzétett közleményükben pénteken. Bár azt írták, remélik, kliensüket minél előbb Izraelben láthatják, nem erősítették meg, hogy Pollard elhagyja-e New Yorkot, ahol 2015 óta él. Mint írták: Pollard egyelőre súlyos rákbetegséggel küzdő feleségét ápolja New Yorkban.

Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítése érdekében, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át – pénz ellenében – Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet, akkori CIA-igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bill Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol.

Elemzők szerint a többi között ezek a dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban – szintén Tuniszban – meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al-Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. Az Abu Dzsihádot megölő izraeli kommandósok egyike 2012-ben a Jediót Ahronót című lapnak a katonai cenzúra engedélyével adott interjújában elismerte a gyilkosságot.

The post A kémkedésért elítélt amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat appeared first on .

Nemzetközi embercsempész-hálózatot számolt fel a szlovén rendőrség, a bűnbanda tagjai a gyanú szerint közel két év alatt legkevesebb 108 illegális bevándorlót szállítottak Szlovéniába, majd onnan Olaszországba, Németországba és Franciaországba – közölte a ljubljanai rendőrség.

A hatóságok hét személyt letartóztattak, három pakisztáni, két szlovén, egy iraki és egy mianmari állampolgárt. A házkutatások során több tárgyat és fél kiló marihuánát is lefoglaltak. A nyomozást 18 hónapja alatt a vádak szerint az említett állampolgárok 400 ezer euró (143,7 millió forint) törvénytelen haszonra tettek szert. További öt személy ellen még nyomoz a rendőrség.

A gyanúsítottak balkáni-útvonal mentén segítettek a migránsoknak Szlovéniába jutni. Ezután a ljubljanai menekültügyi otthonba irányították őket, ahol az utasításoknak megfelelően menedékjogot kértek, majd onnét a bűnhálózat segítségével továbbindultak Nyugat-Európába.

Stojan Belsak, a ljubljanai bűnügyi rendőrség szóvivője elmondta: a tizenkét gyanúsítottat, köztük a menekültügyi központ biztonsági munkatársait azzal vádolják, hogy Törökországból, Irakból, Iránból, Pakisztánból, Afganisztánból, Bangladesből és Szomáliából érkező migránsokat csempésztek külföldre, fejenként 100-500 euróért. A szlovén parlament által június közepén elfogadott új törvény szerint háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki rájuk.

A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Embercsempész-hálózatot számolt fel a szlovén rendőrség appeared first on .

Háromtól négy és egynegyed évig történő szabadságvesztésre ítélt egy jaroszlavli bíróság 11 kegyetlenkedő börtönőrt.

Az elítélt foglárokat egy Jevgenyij Makarov nevű őrizetes ellen elkövetett kegyetlenkedéssel vádolták meg. A bíróság ugyanakkor felmentette a jaroszlavli 1. javító kolónia vezetőjét és helyettesét. Ez ellen Makarov jogi képviselője fellebbezni fog. Hat elítéltet a verdikt kihirdetése nyomán a tárgyalóteremben szabadon bocsátottak, mert büntetésükbe beleszámították az előzetesben letöltött időt.

A Makarov 2017 júliusában történt fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videófelvétel elsőként egy évvel később, a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán került a nyilvánosság elé. A foglárok által ököllel és gumibottal ütlegelt őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova, a Társadalmi Ítélet elnevezésű jogvédő alapítvány tagja az ellene irányuló fenyegetések miatt hatósági védelmet kért, és biztonságát féltve egy időre el is hagyta Oroszországot.

Az ENSZ kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában felszólította az orosz hatóságokat, hogy lépjenek fel a börtönökben tapasztalható kínzások és bántalmazások ellen, ezek elkövetőit pedig számoltassák el. A világszervezeti testület nehezményezte, hogy a jaroszlavli börtönben kamerás megfigyelőrendszer működik, az orosz hatóságok mégis addig vártak az ügy kivizsgálásával, amíg a felvételt ki nem szivárogtatta az ellenzéki lap.

A bizottság megjegyezte akkor: Oroszország csaknem ezer börtönében mintegy hatszázezer embert tartanak fogva, akik közül évente négyezer hal meg fogságban különböző okok miatt. Ez pedig az egyik legmagasabb arány az Európa Tanács tagállamai között. A bizottság felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket e szám csökkentése érdekében, és minden halálesetet vessen alá orvosszakértői vizsgálatnak.

The post Kegyetlenkedő börtönőröket ítéltek el Oroszországban appeared first on .

Ha szeptember, akkor Czech International Air Fest! Hosszú évekig így tekintettünk az egyre nagyobb szabású csehországi nemzetközi repülőnapra. A CIAF-ok sorában a 2007-es a tizennegyedik volt és az ötödik, amit Brnóban rendeztek.

A CIAF sosem a nagy szenzációiról volt híres, de egy-egy érdekesség szinte minden évben akadt. 2007-ben ez az érdekesség az amerikai légierő dél-dakotai 28. bombázóezredének egyik B-1B bombázója volt. A gép eredetileg már pénteken megérkezett volna, de egy hosszú bejövetelt követően, az esős, oldalszeles időben a személyzet nem vállalta a leszállást a vizes, ismeretlen pályán. A németországi Ramsteinben töltött éjszakát követően a Lancer végül szombaton, jó időben érkezett meg. Az akkor már szép számú közönség így gazdagabb lett egy érdekes típus érkezésének látványával és egy történelmi pillanattal. A B-1-es ugyanis először szállt le Csehországban.

A B-1-es utánégetős hajtóműveinek nincs sugárfordítója, így a gép csak az aerodinamikai és kerékfékekkel lassíthat.

A vezérsíkon látható kétbetűs kód a gép bázisára, az Ellsworth-re, a tigrismintás csík a 37. bombázószázadra utal.

A B-1-es fedélzetére az orrfutó mögött lenyitható létrán lehet feljutni.

A műszakiak az érkezés után azonnal elkezdték a bombázó ellenőrzését. Amint végeztek egy-egy szívócsatorna átvizsgálásával, a beömlőnyílásra felkerült a takaró.

A repülőgépeken elhelyezett festmények tekintetében eléggé meg van kötve az alkotók keze, de ennél a műnél jócskán szárnyalt a fantázia. Az artwork mellett a 37. bombázószázad jelvénye kapott helyett, rajta Billy, a tigris látható. Felette az egyik fegyverrendszer-kezelő apró ablaka van, alatta pedig annak leírása, hogy a katapultülés feletti fedél kintről hogyan nyitható.

B-1 ... B-One ... Bone ... a típusjelzésből gyorsan megszületett a bombázó beceneve is. A hétköznapokon inkább ez használatos a hivatalos Lancer helyett. 

*

A 2007-es CIAF-on résztvevőknek és nézőknek egyaránt a változékony időjárással kellett megbarátkozniuk. Volt ott minden a ragyogó napsütéstől az esőig és a délutánt esti szürkületbe fordító zárt felhőzetig.

Érkező légcsavarosok. Fent egy C-27J Spartan közelít, középen egy szerb An-26-os száll le, az alsó képen az állóhelyére guruló lengyel Ancsa látható. A szerbek színes orrkúppal és légcsavarkúppal igyekeztek feldobni a gép terepszínét, a lengyel festés pedig teljesen egyedi. A színkombinációból akkor is tudnánk, hogy lengyel gépről van szó, hanem lenne rajta a fehér-piros felségjel.

A belga csapat földi személyzetét általában a haderő légi komponensének Embraer ERJ-145-öse szállította a repülőnapokra. A belgák mind a négy 145-östől megválnak, az elsőt a napokban repülték át új, francia tulajdonosához, amely európai és afrikai járataira állítja majd be az Embraereket. A típust a Falcon 7X váltja a belga haderőnél.

Az Armée de l’Air egy- és kétüléses Mirage F.1-esei. Az utóbbi fülkéjét mindössze 30 cm-rel kellett megtoldani, hogy legyen helye a második ülésnek. A francia légierő 2014 nyarán vonta ki a típust.

A cseh műszakiak mindent megtettek, hogy harci helikopterük valóban harcias látványt nyújtson: UB blokkokkal, Sturm indítócsövekkel és a hajtóművek gázelvezető csöveire szerelt, a forró gázokat levegővel keverve hűtő EVU-val állították ki Mi-24-esüket.

Fegyverrendszer-kezelő hölgyek az USAF B-1-eséről és a RAF Tornado GR4-eséről.

A cseh légierő üvegorrú L-410FG (légifotós-térképész) változata. Érdekessége, hogy az üvegezett orr rész alatt nincs hely az orrfutónak, így azt repülés közben nem lehet behúzni.

A Luftwaffe Richthofen századának F-4F gépe. A Phantomok lassan eltűntek a repülőnapokról és az aktív szolgálatból is.

A csehek W-3 Sokol helikoptere alá egy Bambi Bucket tartályt függesztettek. A típussal 24 órás légi kutató-mentő szolgálatot is ad a cseh légierő.

A színes sort a görög légierő T-6 Texan II-es kiképzőgépe nyitja, mögötte a lengyelek An-26-osa és a NATO évfordulós festésű E-3A AWACS gépe áll.

Az AWACS oldalára felkerültek az akkor 25 éve indított programban résztvevő tagállamok zászlói. A dizájnt maguk tervezték, a kivitelezést az Alenia Aeronavali festőcsapata végezte Velencében, 2007 elején.

Az E-3-as földi áramforrását egy rovarszerű cseh ikon, a Prága teherautó e célra átalakított változata adta.

2007-ben még rendszerben volt cseh légierő Tu-154-ese, de az év elején már megérkezett a váltótípusnak szánt Airbus A319CJ (Corporate Jet) első példánya.

A lengyelek először szerepeltek F-16-ossal a CIAF-on. A Lengyelországban Jastrzeb-nek nevezett vadászgépek első példányai az előző év novemberében érkeztek a Poznan melletti bázisra.

A Royal Air Force amerikaiak által használt bázisáról, RAF Lakenheathról érkezett F-15E Strike Eagle géppár egyike. A Sasok csak a statikus sort erősítették, bemutatót nem repültek.

Az amerikai légierő C-17-ese viszont repült. A nyugati parti bemutató csapat (West Coast Demo Team) tartalékosokból álló személyzete a March légierő bázis Globemasterét használta a demóhoz.

A cseh légirendészet kéthajtóműves Bell 412HP helikoptere vízzel telt Bambi Buckettel repül bemutatót.

Dörög a forszázs, fékoldás és a szlovák légierő MiG-29-ese megkezdi a felszállást.

Magyar hajózók és műszakiak a 27-es oldalszámú MiG-29UB mellett.

Vitorlázógépek ritkán köröznek egy nemzetközi repülőtér felett, de a CIAF 2007-en ezt is megtehették. A szlovák Ocovsky Bacovia (Ocsovai Pásztorok) formáció négyes Blanik-köteléke rója füstölővel színesített köreit a brnói reptér felett.

A belga F-16-os szombati zajos felszállása után hirtelen nagy lett a csend, az emelkedés íve kilaposodott, a gép lassult. A pilóta az iskolakör hosszúfalán kiengedte, majd ismét behúzta a futókat. Valószínűleg egy bizonytalan futóvisszajelzés miatt döntött úgy, hogy megszakítja a programot, majd a gyors ellenőrzést követően a bemutató folytatódott.

Nagy sebességű és kis magasságú áthúzásaival, és nem utolsósorban ritkaságával a repülőnap egyik érdekessége volt a szerb J-22 Orao.

Póttartályos cseh Mi-171-es még nyűgözve, a reggeli órákban.

A „szegény ember Pilatus Portere”. Az SzMG-92 Turbo Finist nem csak formájával emlékeztet a svájci típusra; a magyar Pilatusok szintén a HA-YD… lajstrom-sorozatot kapták.

*

A legtöbb géppel a Royal Air Force települt Brnóba. A gyakori hétvégi áttelepülésekből akkoriban még egy vita is kipattant otthon. A költségek mellett az is szóba került, hogy a pilóták szinte sajátjuként használják a gépeket, furcsamód mindig a hétvégéken akarnak nagy távolságú áttelepülést gyakorolni és úti céljuk többnyire valamelyik repülőnap vagy a mediterrán térség. Talán valóban a költség volt az igazi indok, talán a pilótafeleségek nehezményezték, hogy férjeik gyanúsan sok hétvégén vannak távol, de az biztos, hogy több amerikai pilóta is úgy emlékezett meg könyvében a brit kollégákról, mint bajtársias közösséget alkotó, fantasztikus arcokról, akik nagyon tudnak élni.

Megérkezett a Tornado GR4-esek egyike. Rövidesen több is követte.

Tornado-sor két Mirage F.1-essel kiegészítve.

A RAF-hajózók páholyból nézték a dinamikus bemutatót.

Tornado F.3-as a RAF Leeming XXV(F) századától.

A Tornadón néhány méter ragasztószalag garantálta a vízmentes zárást. A megoldás, ha nem is volt a legelegánsabb, de működött.

*

Ahogy az Brnóban lenni szokott, a polgári járatok induló és érkező gépeit is beillesztették a dinamikus programba, bár nemzetközi repülőtérről lévén szó, nézhetjük úgy is, hogy a civil forgalomhoz igazították a katonai bemutatókat.

Ez a '87-es gyártású, spanyol lajstromú B 737-300-as csak egy rövid ideig repült az Air Slovakia-nál.

Egy mobilkommunikációs cég színeire festett Boeing. A Travel Service gépe később a HA-LKE magyar lajstrommal is repült.

A cseh Smartwings 1993-as gyártású B 737-500-asa. A gép első tulajdonosa a United Airlines volt, a cseh cégnél hét évig repült és egy rövid ideig Szaúd-Arábiában is üzemeltették.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

 

dr.Fehér Zoltán

dr.N.J.L.: Kérem, ismertesse eddigi szakmai pályafutásának legfontosabb állomásait!

1. F.Z.: Tanulmányaimat Magyarországon és az Egyesült Államokban végeztem. Mesterdiplomát szereztem az ELTÉ-n amerikanisztikából és politikatudományból, jogi doktorként végeztem a Pázmányon, majd később a Harvard Egyetemen folytattam tanulmányokat, amelyek végén mesterdiplomát szereztem közigazgatás-kormányzás szakon. 13 évig dolgoztam magyar diplomataként. 2005 és 2009 között Magyarország washingtoni nagykövetségén szolgáltam külpolitikai elemzőként, illetve sajtó- és kulturális attaséként. 2011 és 2014 között Törökországban, az ankarai magyar nagykövetségen dolgoztam a nagykövet helyetteseként, valamint két hosszabb időszakban Magyarország első számú képviselője voltam Törökországban ideiglenes ügyvivőként. Ezt követően a Miniszterelnökség EU Ügyek Államtitkárságán vezettem az EU koordinációs osztályt, amely összefogta Magyarországnak az EU intézményekben képviselt hivatalos álláspontjai kidolgozását. Immáron öt éve Bostonban élek, ahol a Harvard Egyetemen közigazgatás-kormányzás szakon végzett posztgraduális tanulmányaim mellett Joseph Nye asszisztenseként dolgoztam. Jelenleg a Fletcher School of Law and Diplomacy-ban doktori disszertációmat írom, mellette pedig a Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársaként és a Tufts Egyetem Politikatudományi Tanszékének vendégelőadójaként dolgozom. Az évek során tanítottam politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat Magyarországon az ELTÉ-n és a Pázmány jogi karán, itt az Egyesült Államokban pedig a Harvard Summer Schoolban és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) is. Mondhatjuk úgy is, hogy eddigi karrierem első szakaszában a diplomácia gyakorlati oldalán működtem, a mostani szakaszában pedig a diplomácia elméleti-tudományos oldalán, hiszen diplomáciát, nemzetközi kapcsolatokat oktatok és ezen a területen végzek tudományos kutatásokat.

dr.N.J.L.: Kérem, foglalja össze jelenlegi kutatásainak/tanulmányainak legfontosabb irányait és várható eredményeit!

1. F.Z.: Tudományos kutatásaimban mindig a szuperhatalmak stratégiái foglalkoztattak. Legelső kutatási projektemben a NATO hidegháború utáni átalakulásával foglalkoztam.[1] Ennek fontos része volt az ún. keleti bővítés, amelynek első hullámában hazánk Csehországgal és Lengyelországgal együtt része lett az atlanti szövetségnek. Ezt követően figyelmem az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szembeni, hidegháború alatti stratégiája, a feltartóztatás és annak szellemi atyja, George Kennan felé fordult.[2] Jelenlegi, doktori kutatásaim középpontjában pedig annak vizsgálata áll, hogyan alakult az Egyesült Államoknak Kínára vonatkozó stratégiája a Nixon-Kissinger-féle 1972-es nyitástól napjainkig. Különösen az érdekel, hogy miért követte Amerika a nyitás/együttműködés (engagement) stratégiáját a hidegháború elmúltával is, s mennyire igyekeztek az egymást követő amerikai kormányzatok az együttműködés mellett a kiegyensúlyozás (balancing) elemeit is beintegrálni stratégiájukba, amelyet az én álláspontom szerint a két hatalom nemzetközi rendszerben elfoglalt strukturális pozíciójának változása, a hatalmi átrendeződés (power transition) perspektívája indokolt volna.[3] Ezt Kenneth Waltz és Robert Gilpin neorealista elméleteinek segítségével vizsgálom, de kutatásaim alapján egyre inkább arra jutok, hogy mindennek megértéséhez a liberális Innenpolitik és a konstruktivista elméletek egyes elemeire is építeni kell.[4]

dr.N.J.L.: álláspontja szerint, milyen összefüggések ismerhetők fel/ fontosak a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia között?

1. F.Z.: A stratégiai kommunikáció államok vagy nemzetközi szervezetek esetén mindig magában kell foglalja a nyilvános diplomáciát. A NATO Stratégiai Kommunikációs Politikájáról szóló hivatalos állásfoglalás is úgy definiálja a stratégiai kommunikációt mint „a NATO kommunikációs tevékenységei és képességei koordinált alkalmazását”, s e kommunikációs tevékenységek és képességek körébe beleérti a katonai közkapcsolatok, az információs műveletek és a pszichológiai műveletek mellett a nyilvános diplomáciát is.[5] A nyilvános diplomáciának tehát illeszkednie kell egy állam vagy szervezet stratégiai kommunikációjába, annak fő céljait kell szolgálnia. Ez természetesen azt feltételezi, hogy az adott állam vagy szervezet stratégiai kommunikációját annak központjában (a miniszterelnök stábjában vagy a NATO esetében a főtitkár stábjában, de természetesen a tagállamok egyetértésével) megtervezik és koordinálják. Ez nem egyszerű feladat, ugyanis az államok esetében a stratégiai kommunikáció általában – ahogy fent is jeleztem – nem a diplomáciáért felelős szervezeti egységhez (Magyarország vagy az Egyesült Államok esetén a Külügyminisztériumhoz), hanem a végrehajtó hatalom feje mellett közvetlenül működő stábhoz kötődik (ez Magyarországon a miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Egyesült Államokban pedig a Fehér Ház kommunikációs igazgatója által vezetett csapat). A politikai kommunikáció központosításáról részletesen írtam „A kormányzás háttérintézményei” című kétrészes tanulmányomban a Politikatudományi Szemlében, amelynek első része a végrehajtó hatalom feje háttérintézményeinek egyes nemzetközi példáit mutatja be komparatív kutatásaim alapján (részletesen tárgyalva az amerikai elnök Fehér Házi Stábját),[6] a második része pedig a magyar Miniszterelnöki Hivatalról szól.[7] Számos ország kormányzatában sikerült úgy kialakítani a stratégiai kommunikációt, hogy a nyilvános diplomácia is annak a céljait szolgálja, a nyilvános diplomácia üzenetei össze legyenek hangolva a kormányzat stratégiai kommunikációjával. Ebben a Külügyminisztériumnak a miniszterelnök vagy elnök kommunikációs stábjával való együttműködése kulcsfontosságú. Ez szerintem Magyarországon vagy Németországban egy ideje már így működik, de az Egyesült Államokban nem minden időszakban sikerült ezt elérni. Különösen a most lezáródó elnöki ciklus alatt voltak zökkenők amiatt, hogy Trump elnök maga volt a „Communicator-in-Chief”, de a kormányzat egészén belül nem mindig sikerült koordinálni a nemzetközi tartalmú üzeneteket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Mike Pompeo külügyminisztersége alatt az üzenetek egységesülése lényegesen javult, a kormányzat stratégiai kommunikációja és nyilvános diplomáciája között nagyobb összhang jött létre.

dr.N.J.L.: Honnan ered és mi a tartalma a kreatív diplomáciának?

2006. F.Z.: Ahogy említettem, 2005 és 2009 között Washingtonban a magyar nagykövetségen teljesítettem külszolgálatot, Simonyi András és Somogyi Ferenc nagykövetek irányítása alatt külpolitikai elemzőként, valamint sajtó- és kulturális attaséként dolgoztam. Simonyi András nagykövet vezetésével fejlesztettük ki a nagykövetség új nyilvános kommunikációs megközelítését, amelyet én kreatív diplomáciának neveztem el. A kreatív diplomácia lényege, hogy a diplomácia és azon belül a nyilvános diplomácia hagyományos tárházán túl új eszközöket, új médiumokat is bevonunk egy ország nemzetközi kapcsolatépítésébe, ha úgy tetszik, az országimázs-építésbe. Három új eszközt vagy területet állítottunk a nyilvános diplomácia szolgálatába: (i) a populáris médiát, (ii) a populáris kultúrát, és (iii) a digitális média világát. Az elsőre, a populáris média alkalmazására példa a magyar nagykövet szereplése az egyik legnézettebb amerikai televíziós talk-showban, a Colbert Report-ban 2006-ban és 2007-ben is, amelyeknek nagy sikere volt az Egyesült Államokban, de komoly visszhangja volt odahaza is. A másodikra, a populáris kultúra mint diplomáciai médium alkalmazására példa a „rock and roll diplomácia”, Simonyi András nagykövet amerikai diplomatákból álló rockzenekarának koncertjei, szereplései, a rock and roll zenének mint összekötő kapocsnak a használata a két ország között. Egy másik példa, amely a kezdeményezésemre jött létre, a számos hollywoodi személyiség (Lucy Liu, Andy Vajna) bevonásával létrehozott egész estés dokumentumfilmnek, „A szabadság viharának” washingtoni premierje 2006. novemberben az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére. A Colin Keith Gray és Megan Raney Aaron filmrendező-operatőr testvérpáros által rendezett, nagyhatású filmnek Washington legnagyobb filmszínházában, az Uptown Theater-ben szerveztünk hollywood-i stílusú premiert (vörös szőnyeggel!), amelyen a világhírű színésznő és egyben a film egyik producere, Lucy Liu mellett részt vettek kongresszusi képviselők és egykori 56-os szabadságharcosok is. Végül pedig a digitális médiának a diplomácia szolgálatába való állítására példa a nagykövet és a nagykövetség diplomatái által írott „Hungarian Diplomats in DC” nevű nyilvános diplomáciai blog. A mai olvasókban, különösen a fiatalabb korúakban persze felmerül, hogy mindebben mi az újdonság, hiszen ma már mindezek az eszközök (populáris média, populáris kultúra, Internet és közösségi média) részei a nyilvános diplomácia eszköztárának. Ez igaz, de ekkor, a 2000-es évek második felében még nem voltak azok, ebben mi magyar diplomaták úttörő jellegű munkát végeztünk. Hadd meséljek el ennek alátámasztására egy anekdotát. A „Hungarian Diplomats in DC” blog 2006-ban indult, és én 2007 nyarán felkerestem az amerikai Külügyminisztérium akkor még csak rövid ideje működő e-Diplomacy igazgatóságát. Az ottani amerikai diplomaták elmondták nekem, hogy egy ideje diplomáciai blogot indítottak, de az csak az amerikai nagykövetségek és konzulátusok diplomatái számára elérhető. Amikor meséltem nekik a magyar nagykövetség blogjáról, akkor ők mondták ki: a „Hungarian Diplomats in DC” a világ első nyilvános diplomáciai blogja volt. Az, hogy mindezek az eszközök, sőt különösen a digitális térből a Facebook és a Twitter azóta a diplomáciai kommunikáció fontos részeivé váltak, számomra nagy öröm, hiszen olyan folyamatnak voltunk az előfutárai, amely gyakorlatilag forradalmasította a diplomácia eszköztárát.

dr.N.J.L.: Hogyan látja a jövő nemzetközi viszonyait a meggyőzés és befolyásolás szempontjából?

21. F.Z.: Mentorom, Joseph Nye 1990-ben megalkotta a „soft power” koncepcióját, mivel Bound to Lead című könyvében szerette volna az egyes államok hatalmának, erejének (power) mérését valamilyen tudományos alapra helyezni.[8] A katonai erő és a gazdasági erő mérésével nem voltak gondjai, de úgy látta: ezek nem fedik le egy ország erejének összességét. Van minden országnak olyan ereje, erőforrása, amely elsősorban az adott állam presztízséből, politikai rendszerének vagy kultúrájának vonzerejéből fakad. A katonai és gazdasági erő „kemény” erőforrásai (hard power) mellé, amelyre a neorealisták kizárólagosan hagyatkoztak az államok erejének megbecsülésénél, Nye megalkotta a „soft power” koncepcióját, amely az egyes országok reputációs és kulturális erejét, kisugárzó hatását foglalta egybe. Nye koncepciója azóta világszerte elfogadott lett és alkalmazzák a nemzetközi kapcsolatok elméletében ugyanúgy, mint annak gyakorlatában, de én azt gondolom, hogy a „soft power” jelentősége a mai világunkban tovább növekszik. A nyilvános diplomácia és így a kreatív diplomácia is elengedhetetlen része a „soft power”-nek. A meggyőzés és befolyásolás szempontjából a „soft power” és a „hard power” egyszerre játszik szerepet, hiszen más országok nézőpontjából az egyes országok hitelessége befolyásoló tényező, de ilyen tényező lehet az adott állam katonai erejének elrettentő hatása (deterrence) is. Nye a kétféle erő hatékony együttes alkalmazását „smart power”-nek nevezi. Azt is fontos elmondani, hogy az ún. dezinformációs műveletek és az információs hadviselés nem tartoznak a „soft power” kategóriája alá, azok részei a katonai erő alkalmazásának. Úgy látom, a 21. század diplomáciájában az az állam lehet sikeres, amely sokféle erőforrását „smart power”-ként tudja összegezni és a nemzeti érdek szolgálatába állítani.

dr.N.J.L.: Miben látja az állam és haderő szerepét/jelentőségét a jövő nemzetközi kapcsolataiban?

dr. F.Z.: A nemzetközi kapcsolatok elméletében két domináns irányzatot láthatunk az elmúlt 40-50 évben az államok közötti kapcsolatok természetének alakulását illetően. Az egyik a realizmusból kinőtt neorealista iskola, amelynek követői – Kenneth Waltztól John Mearsheimeren át Stephen Waltig – alapvetően úgy látják, az állam központi szerepe a nemzetközi politikában megmarad, ahogy továbbra is meghatározó szerepe van és lesz a haderőnek mint az állam legfontosabb erőforrásának.[9] A neorealistákkal élesen szemben áll a Joseph Nye, Robert Keohane és Richard Rosecrance által fémjelzett elméleti iskola, amelyet a neorealizmussal való kontrasztja miatt neoliberalizmusnak neveztek el. Nye és Keohane elméletének lényege, hogy az államok és a katonai erő központi szerepét megváltoztatja a globalizáció révén felélénkült világgazdaság, létrejön a vezető államok között (akár egymással szembenálló hatalmak között is) egy nagyfokú kölcsönös függőség (interdependencia), megnő a nem-állami szereplők (pl. a transznacionális vállalatok) szerepe, és bizonyos szituációkban már a gazdasági erő és a gazdasági érdekek kezdenek dominálni a katonai erő és a biztonsági érdek felett.[10] Rosecrance ezzel egybevágó elméletének lényege pedig, hogy az ún. katonai-politikai és területi államok logikáját az ún. kereskedő államok logikája váltja fel, a katonai erő és a területi expanzió háttérbe szorul a gazdasági erő és a gazdasági expanzió javára.[11] Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Harvard Egyetemen tanulhattam mind Stephen Walttól, mint Joseph Nye-tól és Richard Rosecrance-től, ráadásul a karrierem során tanúja lehettem annak, ahogy a hidegháború után a nemzetközi politikában háttérbe szorult a területi expanzió és előtérbe került a globalizáció és a kereskedelem, majd az elmúlt másfél-két évtizedben újra kiújult a nagyhatalmak versengése és ismét fontossá vált a katonai-területi expanziós politika. Külszolgálataim alatt is megtapasztalhattam mindezt, hiszen washingtoni éveim alatt még dominált a gazdasági terjeszkedés célja és a nyilvános diplomácia eszköztára, miközben már dúltak az újabb háborúk, majd törökországi diplomáciai szolgálatom alatt a „szomszédból” követhettem a szíriai háborút és a Krím-félsziget orosz annektálását is. Úgy látom, a globalizáció, az interdependencia és a világkereskedelem kiszélesedése révén eljutottunk egy olyan történelmi érába, amelyben a két elméleti irányzat által fókuszba helyezett két világ (nevezzük Rosecrance nyomán a területi államok világának és a kereskedő államok világának) egyszerre van jelen, egyfajta hibrid nemzetközi politikai univerzumot hozva létre. Visszatérve saját kutatási témámhoz, ha korunk legfontosabb nagyhatalmi versengését, az Egyesült Államok és Kína rivalizálását vesszük górcső alá, akkor azt láthatjuk, hogy miközben a két nagyhatalom gazdasága 1980 óta gyakorlatilag összefonódott, összenőtt, eközben Kína gazdasági felemelkedése természetszerűleg hozta el katonai és politikai ambícióinak növekedését, amely viszont legfőbb gazdasági partnerével, az Egyesült Államokkal állítja Kínát szembe. Kapcsolatukban jelen van a kereskedő államok együttműködése és a katonai-területi államok versengése is, utóbbi egyre növekvő mértékben. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások – a nagyhatalmak versengésének kiújulása, a nemzeti alapú politikák előretörése, valamint a COVID-19 világjárvány gyakorlatilag teljes mértékben nemzetállami szintű kezelése[12] (a szakirodalom meg is alkotta az „oltás-nacionalizmus” kifejezést) – mind-mind rámutatnak arra, hogy a nemzetállam központi szerepe a nemzetközi politikában megmarad, sőt a nemzetközi együttműködések rovására még nőhet is. Másrészről viszont a mai nemzetállamoknak egy olyan időszakban kell nemzeti érdekeiket képviselniük a globális porondon, amikor a nemzetgazdaságok egymással összenőttek és a világ egyik pontján történő események sokkal közvetlenebb hatással vannak a világ akár legtávolabbi másik pontján élő emberek életére, mint bármikor a világtörténelem során. Mindennek megértéséhez az állam, a nemzeti érdek és a katonai erő központi szerepére építő realizmus, a nem-állami szereplők és a nemzetközi intézmények jelentőségét, továbbá a kereskedelem és az interdependencia fontosságát hangsúlyozó liberalizmus, végül pedig az ideák, ideológiák, eszmék nemzetközi politikát formáló szerepét hangsúlyozó konstruktivizmus elméleti koncepcióira egyaránt szükség lesz a 21. század további évtizedeiben.

[1] Fehér Zoltán: NATO’s New Place in the European Security Architecture. Bard Journal of Social Sciences 2001. ősz, 46-63. old.

[2] Fehér Zoltán: George F. Kennan: realista diplomata a hidegháborús amerikai stratégia alakításában. In: Frank Tibor (szerk.): Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről. Gondolat, 2007. 205-216. old.; Fehér Zoltán: Nekrológ: George F. Kennan. Egy realista diplomata az amerikai külpolitika alakításában. Kül-Világ – a nemzetközi kapcsolatok folyóirata II. évf. 2005/2-3. szám, 83-92. old.

[3] Fehér Zoltán: The Rise and Fall of U.S. Engagement toward China. Elephants in the War Room Blog – Center for Strategic Studies, 2020. augusztus 17. https://sites.tufts.edu/css/the-rise-and-fall-of-u-s-engagement-toward-china/

[4] Fehér Zoltán: A világrend átalakulása, az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája és Kína kihívása a 21. században. In: Káncz Csaba (szerk.): Változó világrend. A bizonytalanság kora a nemzetközi politikában. Kossuth, 2020.

[5] NATO Strategic Communications Policy SG(2009)0794. 2009. szeptember

[6] Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. Amerikai és európai példák – I. rész Politikatudományi Szemle, 2002. évi 3-4. szám, 35-69. old.

[7] Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. A Miniszterelnöki Hivatal 1990-2003 – II. rész Politikatudományi Szemle 2003. évi 1. szám, 105-154. old.

 

[8] Joseph Nye: Bound to Lead. The Changing Nature of American Power. Basic Books, 1990.

[9] Kenneth N. Waltz: Theory of International Politics. Waveland Press, 1979, 2010.

[10] Robert Keohane and Joseph Nye: Power and Interdependence: World Politics in Transition. Longman, 1977, 2001.

[11] Richard Rosecrance, The rise of the Trading State: Commerce and Conquest in the Modern World. Basic Books, 1986.

[12] Fehér Zoltán: „Realpolitik and Cooperation in the Age of COVID-19: How Can the World Escape Captivity?” Global Security Review, 2020. május 26.

„Ez a publikáció az  Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5-NKE-108 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakmai támogatásávalkészült.”

A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány. A programot Boris Johnson miniszterelnök ismerteti a londoni alsóház képviselőivel.

A Downing Street által szerdán előzetesen közzétett részletek szerint a védelmi költségvetés a kormányzó Konzervatív Párt tavalyi választási programjában szereplő terveken felül 16,5 milliárd font (6700 milliárd forint) pótlólagos forráshoz jut a következő négy évben. A brit védelmi tárca éves költségvetése jelenleg 40 milliárd font (több mint 16 ezer milliárd forint), így a védelmi kiadások évente mintegy tíz százalékkal emelkednek majd a négy évre szóló program idején.

A brit kormány eddigi terveiben az szerepelt, hogy a jelenlegi parlament négy év múlva lejáró mandátumának végéig a védelmi kiadások minden évben az inflációt fél százalékponttal meghaladó mértékben emelkednek. A csütörtökön bejelentett program az érvényes inflációs előrejelzések alapján azt jelenti, hogy a brit védelmi költségvetés a következő négy évben összesen 24,1 milliárd fonttal (9800 milliárd forinttal) növekszik.

A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a program alapján Nagy-Britannia védelmi költségvetése lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban. A Downing Street közölte: a tervek között szerepel egy új védelmi ügynökség létrehozása a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeinek kutatására, egy kibervédelmi erő kialakítása, és létrejön egy űrvédelmi parancsnokság is, amely 2022-ben bocsáthatja fel első műholdját.

Mindezt kiegészíti egy 5,8 milliárd fontos katonai kutatási-fejlesztési program, emellett a kormány pótlólagos forrásokat biztosít a tervezett új légi hadviselési rendszer kifejlesztésére, amelynek célja az ezen a területen harminc éve tapasztalható rendszerszintű hanyatlási folyamat visszafordítása. E programok a kormány előrejelzése szerint a következő négyéves időszakban évi tízezer új állást teremtenek.

Johnson a Downing Street ismertetése szerint a védelmi kiadási tervezet indoklásában kifejti, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyesebb, és hevesebb versengés jellemzi, mint a hidegháború óta bármikor. “Most esély kínálkozik arra, hogy véget vessünk a visszavonulás korszakának, átalakítsuk fegyveres erőinket, erősítsük globális befolyásunkat, új technológiákat honosítsunk meg és megvédjük népünket, életformánkat” – hangsúlyozza csütörtöki alsóházi programismertetőjében a brit miniszterelnök.

The post A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány appeared first on .

Előkészítő ülésen 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék egy iskolai szexuális erőszakkal vádolt férfit – közölte a törvényszék. Az ítélet nem jogerős.

Felidézték: a férfi portásként és kertész-karbantartóként dolgozott egy budapesti általános iskolában, ahol futballedzéseket és szakkört is tartott az iskola tanulóinak, továbbá táborozásokra is elkísérte őket. A férfi az intézményben körülbelül négy éven keresztül folytatott “szexuális cselekményeket” több kiskorú diáklánnyal. A Fővárosi Főügyészség ötrendbeli, tizenkettedik életévét be nem töltött, az elkövető befolyása alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszakkal, négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolta a férfit.

A vádlott – a kiskorú sértettek védelme érdekében elrendelt zárt előkészítő ülésen, a vád ismertetését követően – teljes körűen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is.

A Fővárosi Törvényszék a férfit így elsőfokon 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte, továbbá végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezhetné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állhatna.

A törvényszék közölte: figyelemmel a vádlott beismerésére, a bíróság “a vonatkozó jogszabály értelmében nem szabhatott ki az ügyészi mértékes indítványnál súlyosabb büntetést, annál enyhébbet pedig nem tartott indokoltnak”.

Tudatták azt is, a büntetés mértékének meghatározásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, amelynek nyomatéka az idős korára tekintettel nagyobb volt, a beismerő vallomását, amelynek motivációja az volt, hogy a sértetteket megkímélje a további büntetőeljárás lefolytatásától, valamint a megbánását is. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság a többszörös halmazatot, amelyen belül öt bűncselekmény büntetési tétele is elérte a 15 évet, továbbá, hogy a vádlott hosszú időn keresztül, kitartó szándékkal – a sértettek manipulációjával – követte el cselekményeket – írta a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta.

A Fővárosi Főügyészség augusztusban tudatta, hogy fegyházbüntetést indítványoz a 61 éves vádlottal szemben. Akkor az ügyészség azt írta, a vádirat szerint a férfi a gyerekek bizalmát kihasználva 2015-től több tanulóhoz szexuálisan közeledett, fejlődésüket veszélyeztette, többeket szexuálisan bántalmazott. A férfit 2019-ben vették őrizetbe, 2020. júniusig letartóztatásban volt, majd – az ügyészség indítványa és fellebbezése ellenére – bűnügyi felügyeletbe került, mozgását technikai eszközzel ellenőrizték, végül a bíróság szeptember 22-én ismét elrendelte a férfi letartóztatását, mert úgy látta, fennáll a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

The post Iskolai szexuális erőszak: csaknem tizenkét évet kapott az iskolai portást appeared first on .

A szlovén parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben – számolt be a helyi sajtó. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vásárolnak.

A jogszabályt nem szavazták meg az ellenzéki baloldali pártok, akik szerint népszavazást kellene kiírni az ügyben. A törvényjavaslat elfogadását üdvözölte ugyanakkor Borut Pahor államfő, a Szlovén Fegyveres Erők (SAF) főparancsnoka, aki szerint fontos lépést tettek előre a hadsereg modernizációjában.

Matej Tonin védelmi miniszter korábban többször jelezte, hogy a hadsereg túlélése ettől a törvénytől függ. A törvényjavaslatban csak igazán sürgős beruházások szerepelnek, mint a katonák felszerelésének és az infrastruktúrának, elsősorban a laktanyáknak a korszerűsítése – hangsúlyozta. A tárcavezető a szavazás előtt a parlamentben elmondta: 2010 óta a védelmi kiadások gyakorlatilag a felére csökkentek. A hadsereg fizetett a legmagasabb árat a 2008-as gazdasági válságért – fogalmazott.

Hozzátette: az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.

The post Szlovénia növeli védelmi kiadásait appeared first on .

A Székesfehérvári Járási Ügyészség maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntette miatt vádat emelt azzal a férfival szemben, aki egy vitát követően az utcán bántalmazta ismerősét.

A vádirat szerint a 24 éves férfi 2019. július 14-én este Székesfehérváron az utcán összetalálkozott ismerősével, akivel egy korábbi nézeteltérés miatt vitatkozni kezdett. A sértett a vitát abbahagyta, távozni akart, azonban a férfi utánaszaladt, lendületből ököllel arcon ütötte, amelytől a sértett megtántorodott, majd elmenekült a helyszínről.

A bántalmazás következtében a sértett állkapcsa eltörött, a kórházi műtét során a bölcsességfogát el kellett távolítani. A férfi korábbi szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátásásának hatály alatt követte el a bűncselekményt. Az ügyészség vádiratában a terhelttel szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását, valamint a feltételes szabadság megszüntetését indítványozta.

The post Egyetlen ütéssel okozott maradandó fogyatékosságot appeared first on .

Befejeződött az orosz békefenntartó kontingens Hegyi-Karabahba telepítése, a katonák teljességgel ellenőrzésük alá vonták a régiót és megkezdték kitűzött feladataik végrehajtását – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A Rosszija 24 hírtelevízió közvetítése szerint Sojgu közölte, hogy Hegyi-Karabah egész területét, valamint az Azerbajdzsán területén lévő, örmény többségű enklávét Örményországgal összekötő 28 kilométeres lacsini folyosót aknamentesítették. A 1960 katonából álló, 552 műszaki eszközzel rendelkező békefenntartó kontingenst 250 repülőjárattal szállították a régióba.

A miniszter szerint a kontingens feladata, hogy 23 posztról felügyelje a tűzszünet betartását, és operatív módon reagáljon a helyzet változására. Az orosz vezérkar közreműködésével közvetlen kapcsolat jött létre az azeri és az örmény védelmi miniszterrel. Sojgu közölte, hogy befejező szakaszához érkezett az orosz-török közös tűzszünet-megfigyelő központ részleteinek egyeztetése.

Rusztem Muradov, a békefenntartó kontingens parancsnoka kisebb incidensekről számolt be, amelyek azonban nem bontották meg a fegyvernyugvás rendjét. Putyin felhívta a parancsnok figyelmét arra, hogy az alakulatoknak elejét kell venniük az örmény és az azeri lakosok közötti mindennapos konfliktusoknak, és biztosítaniuk kell a helyzet stabilitásának fennmaradását.

Putyin arra utasította az energetikáért is felelős Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettest, hogy vegye fel a kapcsolatot az örmény féllel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen hegyi-karabahi lakosság fűtését a téli hónapokban. Az orosz vezető közölte: Ilham Ailyev azeri elnök biztosította őt arról, hogy a vallási kegyhelyek látogathatósága biztosított lesz a régióban mindkét fél számára.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Moszkvának tudomása van olyan kísérletekről, amelyeknek célja az november 9-én elért orosz-azeri-örmény rendezési megállapodás végrehajtásának lefékezése.

The post Moszkva befejezte a békefenntartó kontingens telepítését a Hegyi-Karabahba appeared first on .

Az FR24 tanulsága szerint Donauwörth-Wiener Neustadt-Graz-haza útvonalát pécs-pogányi kitérővel toldotta meg péntek délután a szerb légierő egyik H145M HForce gépe. Ma délelőtt indult tovább úticélja, Batajnica felé.

Hagyományos szerb kamuflázs, fegyverfelfüggesztők a D-HADZ ideiglenes gyári lajstromot viselő gépen.  

Zord

Olvastam egy hírt arról, hogy Hollandia mind a 28 Apache helikopterét modernizálni fogja az elkövetkező években, oké,nem nagy ügy. Aztán elolvastam, hogy D modellről átépítik E modellre, amelynek a keretében általam sok felfoghatatlan dolgokot modernizálnak rajta, de amit megértettem az lenyűgözött. Az E modellben az A. pilóták képesek lesznek tandemben repülni drónokkal, azokat a helikopterből irányítani, átvenni a kép/video anyagot, szenzoraikat irányítani stb. Oké, erről már olvastam mint tervekről, de azért az lemaradt hogy már a gyakorlatban is így van. A Eurocopterek is tudnak majd ilyet? Mindjárt igazolva látnám az ilyen nagy számú beszerzésüket (már csak drónok kellenek hozzá).Ezzel a modernizációval persze a hollandok azt is kijelolték ismét, hogy hol képzelik el a jövőjüket a NATO-ban: szorosan az USA mellett (itt a szoros jelzőn van a hangsúly), ez a modernizáció olyan interoperabilitást kölcsönöz nekik az amerikai erőkkel és eszközökkel, amely mindkét félnek kívánatos.A modernizáció költsége egy milliárd dollár, erről nem tudtam eldönteni sok vagy kevés. Némi keresés után megtaláltam az 1995-ös megrendelés összegét, az csak 750 mill USD volt. Nyilván van némi devalváció az elmúlt 25 évben, de a két összeg jól alátámasztja azt az állítást (ezért is kerestem meg), hogy a beszerzési költség csak a kisebbik tétel, szemben az üzemeltetés és a modernizáció költségeihet viszonyítva, ami ebben az esetben a gép szinte újbóli kifizetése. A gépeket 1997-től szállították le, egyből bevetésre is küldték őket előbb a Balkánra, majd Afganisztánba. Nem spóroltak a költségeken.Most 24 évesek a gépek, gondolom, akkor még másik 15-20 év biztos bennük lesz, és amilyenek a hollandok még egyszer a végén ki is fogjkák számolni, hogy mibe kerültek a gépek a beszerzési költségeken túl.

A nyugat-lengyelországi Poznanban pénteken megnyitották az Egyesült Államok hadserege 5. hadtestének előretolt parancsnokságát, melynek feladata az Európába telepített amerikai szárazföldi erők tevékenységének összehangolása.

Az ünnepségen Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, valamint Terrence J. McKenrick vezérőrnagy, az amerikai szárazföldi erők 5. hadtestének helyettes parancsnoka vett részt. Blaszczak beszédében hangsúlyozta, hogy a lengyel-amerikai védelmi együttműködés nemcsak Lengyelország, hanem az egész szabad világ biztonságát szolgálja, és fontos a NATO keleti szárnya szempontjából. Az előretolt parancsnokság lengyelországi telepítése elrettenti az esetleges agressziót – húzta alá a miniszter.

McKenrick kiemelte: Lengyelország az amerikai erők lengyelországi missziójának lehetővé tételével hozzájárul a hiteles elrettentéshez is, ami növeli a térség biztonságát és stabilitását, és erősíti a NATO-t. A kétszáz fős előretolt parancsnokság létrehozása egyik eleme a megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződésnek, mely november 9-én vált hatályossá.

A poznani parancsnokság – az egyetlen ilyen szintű amerikai struktúra Európában – néhány hónapon belül éri el műveleti képességét. Célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában. A 2013-ban megszüntetett, idén viszont felújított, korábban Európában mindkét világháború, majd a hidegháború és a koszovói konfliktus idején is tevékeny 5. hadtest székhelye a Kentucky állambeli Fort Knox.

A megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződés értelmében legalább ezer fővel 5500-ra növelik a lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználható infrastrukturális fejlesztések akár húsz ezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.

The post Lengyelországban megnyitották az Európába telepített amerikai szárazföldi erők parancsnokságát appeared first on .

A hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági osztaga nyomozást indított egy diáktüntetés kapcsán, a gyanú szerint ugyanis a demonstráción skandált jelmondatok a nemzetbiztonsági törvénybe ütköznek – számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A Hongkongban található Kínai Egyetem kampuszán több mint százan tüntettek csütörtökön az egyetem múlt heti döntése ellen, miszerint a diplomaosztó ünnepséget az interneten tartják meg. A demonstrálók szerint ezzel megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ahogyan ugyanis a SCMP rámutat: a diplomaosztókon a végzős diákok hagyományosan kinyilvánítják politikai állásfoglalásukat.

A csütörtöki megmozduláson a részvevők Hongkong felszabadítását és függetlenségét követelő jelmondatokat kiabáltak, illetve mutattak fel transzparenseken, olyan kifejezéseket használva, amelyek a városban tavaly zajló tüntetéshullámon váltak népszerűvé. A Peking által június végén bevezetett új nemzetbiztonsági törvény azonban tiltja az ilyen megnyilvánulásokat.

A tüntetők közül továbbá sokan támogatásukat fejezték ki azon tizenkét hongkongi szökevénynek az irányába, akiket augusztus óta a dél-kínai Sencsenben tartanak fogva, miután a kínai parti őrség feltartóztatta Tajvanra tartó motorcsónakjukat.

A Kínai Egyetem közleményben számolt be arról, hogy a demonstráción elhangzó jelmondatok miatt feljelentést tett, hozzátéve, hogy a gyülekezés a járvány elleni előírásokat is megsérthette. A város oktatási hivatala szintén elítélte a tüntetést.

The post A hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági osztaga nyomozást indított egy diáktüntetés kapcsán appeared first on .

Harmadára esett vissza 2018-hoz képest az úgynevezett unokázós csalásokkal okozott kár a fővárosban, két éve még több mint 600 millió forintot “zsákmányoltak” az elkövetők idős embereket megtévesztve, míg az idén eddig 95 millió forintot – számoltak be a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai.

Pál Adrián, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese felidézte: 2018 novemberében hozták létre azt a tizenkét tagú csoportot, amelynek kifejezetten erre a bűncselekménytípusra kellett kialakítani bűnmegelőzési és felderítési stratégiát.

Az ezredes közlése szerint ezek a bűncselekmények jellemzően szervezett körökhöz voltak köthetők, és szinte mindig ugyanazt a módszert alkalmazták. A sértettet a szervezet egyik irányítója hívta fel legtöbbször egy angliai telefonszámról és az időskorú rokonának adta ki magát. A telefonáló volt, hogy azt állította, balesetet okozott és a kár megtérítéséhez van szüksége azonnal pénzre, de “bevált” módszerük volt az is, hogy azt mondták az időseknek: egy kétes ügy, vagy tartozás miatt tartják őket fogva, és csak a kért összeg fejében engedik el őket.

Az álrokon, hogy elkerülje a közvetlen találkozásokat, meggyőzte a sértettet, mivel ő nem tud elmenni a pénzért, azt adják oda egy hozzájuk küldött ismerősüknek. Az idősek lakcímére ezután egy futárt irányítottak, aki a pénzt, ékszereket átvette, majd a csomagot továbbadva eljuttatta azt a szervezet irányítóinak.

Pál elmondta: két bűnszervezetet azonosítottak. Az egyik vezetőit, N. Csabát és L. Máriát október 1-jén, H. Ernőt és H. Marinát november 10-én fogták el az Egyesült Királyságban, ők jelenleg kiadatási őrizetben vannak. A másik angliai szervezet vezetésével gyanúsítható L. Attilát és H. Anasztáziát nemzetközi elfogatóparancs alapján körözik. Az “unokázós” nyomozók az Egyesült Királyságból irányított két szervezet tagjai közül 82 csalót: 63 futárt, 12 irányítót és 7 szervezőt fogtak el.

Ismertette azt is: a két év során elfogott csalóktól több mint 51 millió forintot és ékszereket foglaltak le, így a vagyonvisszaszerzéssel kártalanítani tudtak számos becsapott idős embert. A sajtótájékoztatón lejátszottak egy olyan telefonbeszélgetést, amelyet akkor rögzítettek, amikor azonosították az egyik elkövetőt, és a hatóságok figyelték a hívásait. Ezen az hallható, ahogy egy férfi, magát a sértett fiának kiadva, egy idős nőt arra vesz rá, hogy az otthon tartott pénzét küldje el neki, mert ittasan balesetet okozott.

Nagy-Kovács Dávid, a BRFK betörési alosztályának vezetője rámutatott: eleinte fiatalokat küldtek futárnak, de később szélesítették a kört és a legidősebb futár egy 74 éves férfi volt, aki húszmillió forintot vett át egy idős nőtől. Ebben az esetben a rekordösszegű kicsalt pénzt hiánytalanul visszakapta a sértett. Volt olyan futár is, aki feladta magát, miután hallott a sorozatos rajtaütésekről – mondta az őrnagy.

The post BRFK: harmadára esett vissza az “unokázós” csalásokkal okozott kár a fővárosban appeared first on .

Menekülés közben elsodorta a rendőrt egy drogdíler Velencén szerdán, a néhány kilométerrel odébb megállított férfi autójából több mint hat kilogramm kábítószergyanús növényi anyagot foglaltak le a rendőrök.

A rendőrségi honlapon azt írták, hogy a gárdonyi férfi egy velencei parkolóban nem állt meg a rendőri jelzésre, hanem gázt adott, és elsodort egy nyomozót, aki emiatt könnyebben megsérült. Az egyik rendőr rálőtt az autó kerekére, de a férfi így is továbbhajtott. Végül Nadap és Lovasberény között fogták el. A kerékre leadott lövés nem okozott senkinek sérülést.

A rendőség a férfi ellen kábítószer-kereskedelem megalapozott gyanúja miatt eljárást indított, és hivatalos személy elleni erőszak miatt értesítette az illetékes ügyészséget – olvasható a közleményben.

The post Menekülés közben rendőrt sodort el autójával egy drogdíler appeared first on .

Csaknem fél évszázaddal az egyik legsúlyosabb angliai pokolgépes merénylet után őrizetbe vették a terrorcselekmény egyik gyanúsítottját.

A közép-angliai Birmingham két pubjában 1974. november 21-én este lépett működésbe egy-egy robbanószerkezet. A Mulberry Bush nevű pubban tízen, a Tavern in the Town sörözőben tizenegyen vesztették életüket. A két merényletnek 220 sérültje volt.

Az összehangolt pokolgépes támadás az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő egykori legnagyobb katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveres kampányának csúcspontján történt. A brit hatóságok az IRA-t tartják a 46 évvel ezelőtti birminghami merénylet felelősének, a csoport azonban soha nem jelentkezett a két robbantás elkövetőjeként, jóllehet szinte mindig elismerte az általa elkövetett merényleteket.

A birminghami robbantások előtt figyelmeztetés érkezett egy helyi lap szerkesztőségébe a készülő támadásról – ez is az IRA bevett gyakorlata volt -, ám a helyszínt a telefonáló pontatlanul jelölte meg, ezért nem maradt idő a pubok kiürítésére. A középnyugat-angliai terrorellenes rendőri szolgálat és az észak-írországi rendőrség nyomozói a hivatalos szerdai tájékoztatás szerint az északír fővárosban, Belfastban vettek őrizetbe egy 65 éves férfit a robbantásokkal összefüggésben.

A tájékoztatásból nem derül ki, hogy az egyelőre meg nem nevezett gyanúsított a hatóságok feltételezése szerint az IRA tagja volt-e. A beszámoló ugyanakkor kiemeli, hogy a férfit a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján vették őrizetbe és gyanúsítottként hallgatják ki egy észak-írországi rendőrőrsön, belfasti otthonában pedig házkutatás kezdődött.

A merénylet után egy évvel hat, Birminghamben élő észak-írországi férfit bűnösnek mondtak ki a pokolgépes támadás megszervezésében és elkövetésében, és mindegyiküket életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

A Birminghami Hatok néven közismertté vált csoport – Hugh Callaghan, Paddy Hill, Gerard Hunter, Richard McIlkenny, William Power és John Walker – 16 évet töltött rács mögött, mire kiderült, hogy ártatlanul ítélték el őket. A londoni központi büntetőbíróság 1991. március 14-én megsemmisítette az ítéletet, és szabadlábra helyezte a hat férfit.

Az Ír Köztársasági Hadsereg 1969-ben kezdődött terrorhadjáratában több mint háromezren vesztették életüket vagy sebesültek meg, köztük hétszáz brit katona. A republikánus milícia fegyveres harcát hivatalosan az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le, a tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte fegyverzetét.

The post Közel fél évszázad után vették őrizetbe a birminghami merényletek egyik gyanúsítottját appeared first on .

Országszerte több mint ötven házba tört be két társával egy dombóvári férfi, az ügyben lopás és bűnpártolás miatt hét ember ellen emeltek vádat – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A tényállás szerint a 2019-ben tízéves fegyházbüntetéséből kiszabaduló 52 éves férfi korábbi bűntársával és lányának élettársával együtt követte el a bűncselekményeket tavaly február és július között – írták. A három ember ötvenkét házba tört be Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Veszprém és Bács-Kiskun megyében. Az épületekbe éjszaka a spájz, a mellékhelyiség, a fürdő, a szuterén nyitott ablakán lévő szúnyoghálót kiégetve, leszakítva vagy ajtót, ablakot összetörve jutottak be.

Készpénzt, ékszereket, ételt, italt, dísztárgyakat loptak el. Az ékszereket a dombóvári férfi korábbi élettársa, illetve fia és lánya pécsi zálogházakban értékesítette. Az így befolyó pénzt mindhárman az apának adták át. A hetedik vádlott, egy 51 éves Somogy megyei férfi egy betörésben vett részt. A sértetteket több mint 10 millió forint kár érte. A közlemény szerint a Szekszárdi Járási Ügyészség négy vádlottat többrendbeli minősített lopással, az ékszereket értékesítőket bűnpártolással vádolja.

A vádhatóság a letartóztatásban lévő, többszörös visszaesőnek minősülő négy betörőre fegyházbüntetés, a másik három vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását szorgalmazza. Azt is indítványozzák, hogy a dombóvári férfi lányát a bíróság bocsássa próbára, kötelezze a vádlottakat kártérítésre, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást.

The post Sorozatbetörők ellen emeltek vádat Tolnában appeared first on .

Emberölés és terrorcselekmény előkészületével vádolja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a férfit, aki tavaly decemberben és idén januárban több különböző szervnek elküldött beadványában rendőrök megölésével fenyegetőzött – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a 44 éves férfi egy önálló bírósági végrehajtónak, az Országos Rendőrfő-kapitányságnak, valamint a Terrorelhárítási Központnak küldött beadványaiban azzal fenyegetőzött, hogy rendőrök életét fogja kioltani. Hat hónappal később egy büntetőügyben akarták tanúként kihallgatni, ám ekkor ismételten rendőrök megölésével fenyegetett és nem jelent meg a kihallgatáson. A fenyegetéssel az volt a célja, hogy a tanúkihallgatást elkerülje, akadályozva a rendőrséget a törvényes feladatainak ellátásában – tette hozzá a főügyész.

Az ügyben a nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség – a Terrorelhárítási Központ segítségével – a férfit 2020 januárjában elfogta, és gyanúsítottként hallgatta ki emberölés előkészületének bűntette miatt. A nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ szakembereivel együtt júliusban ismét elfogták a férfit, akkor terrorcselekmény előkészületének bűntettével is meggyanúsították és őrizetbe vették. Az ügyészség indítványozta a letartóztatását, ám a bíróság nyomkövető eszközzel történő bűnügyi felügyelet alá helyezte.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje letöltendő fegyházbüntetésre a férfit és tiltsa el a közügyektől. Enyhébb büntetést, letöltendő börtönt és közügyektől eltiltást csak akkor fogadnak el a nyomozó ügyészek, ha a férfi az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét – tartalmazza a főügyész közleménye.

The post Terrorcselekmény előkészülete miatt emeltek vádat egy férfi ellen, aki rendőrök megölésével fenyegetett appeared first on .