Biztonságpolitika

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. január 11-én 17 órakor rendezvényt szervezett a január 6-i zavargásról, melynek során erőszakos Trump-párti tüntetők egy csoportja bejutott a washingtoni Capitolium épületébe. A rendkívüli események elemzésében a KKI mellettem Mártonffy Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetőjét, valamint Varga Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját hívta segítségül, a moderátor Baranyi Tamás, Intézetünk igazgatóhelyettese volt. A beszélgetés során felderítettük, hogy néhány nap távlatából hogyan is történtek az események, mennyire meríti ki a puccskísérlet fogalmát, és kinek a felelőssége volt, hogy a politikai indulatok elszabadultak. A beszélgetés későbbi részében arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljuk a lehetséges hosszú távú hatásokat: az alternatív jobboldali közösségi médianyilvánosság megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket, a Republikánus Pártnak a „trumpizmushoz” való kettős viszonyát, a Demokrata Párton belüli ellentéteket, valamint azt, hogy a Biden-kormányzat képes lehet-e csökkenteni a feszültségeket, vagy folytatódik az erőszakos polarizáció az Egyesült Államokban.

A beszélgetés elérhető az alábbi linken:
Külügyi és Külgazdasági Intézet: Zavaros átmenet az Egyesült Államokban

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy az elkövető és a sértett egy érdi házban lakott 2020 márciusában. Egy kaparós sorsjegyen, amit együtt vettek, összevesztek: a sértett az egyik éjszaka arra ébredt, hogy az elkövető kiabál, hogy a sorsjegy nyereménye az övé. Ezen veszekedni kezdtek, és a vita során az elkövető egy tizenöt centiméter pengehosszúságú késsel mellbe, illetve hátba szúrta a sértettet. A zajra felébredő szomszédokat az elkövető azzal próbálta távol tartani, hogy koronavírusos, ne menjenek a közelébe.

A sértett – bár a helyszínre érkező rendőrök még életben találták – a mentők megérkezése előtt belehalt sérüléseibe. Az elkövető ellen emberölés bűntette miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki egy sorsjegy miatt megölte kollégáját appeared first on .

A Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó, KDK) Földünk egyik legszegényebb országa. Ennek részben történelmi, részben természetes geopolitikai okai vannak. Az ország földrajzára alapvetően jellemző az, hogy csak egy nagyon kis része éri el az Atlanti–óceánt (ez mintegy negyven kilométer tengerpartot jelent), illetve keleti oldalon a Tanganyika–tó határolja. Így összességében inkább belső magterületről beszélhetünk.

Kongó a Belga Királyság gyarmata volt – Kongói Szabadállam, majd Belga Kongó néven – amely időszak súlyos kizsákmányolással járt együtt az ország lakossága számára. II. Lipót (1878-1909) uralma alatt a rablógazdálkodás egyes becslések szerint az ország lakossága felének életét követelte. Ennek a maga groteszk módján jogi alapjai is voltak – az uralkodó egy küldött útján kötött tulajdonjogi szerződéseket az analfabéta törzsfőnökökkel, megszerezve így a földjük feletti uralmat. Emellett állami monopóliummá nyilvánították a legértékesebb árucikkek kereskedelmét, vagyis a kaucsuk és az elefántcsont árusítását, ebből is a kaucsukra fektettek nagyobb hangsúlyt. Utóbbi olyannyira fontossá vált II. Lipót számára, hogy külön rendfenntartó erőt létesített a gumibeszolgáltatások biztosítására, amelynek elsődleges feladata a lakosság megfélemlítése volt. Groteszk érdekesség, hogy a termelés biztosítása céljából a legelterjedtebb büntetés a kéz levágása volt, ezzel egyfajta verseny alakult ki a katonák között. Mivel a törzsek számára egyre nehezebbé vált a gumikvóta teljesítése, gyakran egymásra támadtak. A lakosságszám egyre csökkent, a túlélők élete egyre inkább nehezedett, a kötelező munkavégzés pedig megakadályozta őket saját földjeik megművelésében.

A történelem a későbbiekben sem hozott jobb sorsot az ország számára – 1960–ig gyarmati sorban volt, majd az autoriter rendszerből fakadó nehézségek, polgárháborúk és belső viszályok akadályozták a fellendülést.

Az ország lakossága közel kilencven millió fő, ezzel Közép–Afrika legnépesebb állama. Az egészségügyi infrastruktúra hiányosságai és a fertőző betegségek markáns jelenléte nagy terhet rónak az országra. Magas a HIV–fertőzöttek aránya, a maláriában és a vissza–visszatérő ebolajárványokban megbetegedők száma, valamint hiányoznak az alapvető védőoltások. A gyermekhalandóság csökkenőben van, de a csecsemők több mint 5%-a még mindig nem éri meg a felnőttkort. A termékenységi ráta 6, így a népességszám az egészségügyi nehézségek ellenére is folyamatosan emelkedik.

Napjainkban a kizsákmányolás, bár új formában, továbbra is folytatódik, ennek oka Kongó némiképpen szerencsétlen geopolitikai helyzete, amely azzal jár együtt, hogy az ország területe alatt rejtőzik a világ még elérhető kobaltmennyiségének jelentős része. Ugyanígy jelentős például a gyémánt, az arany, az ón, a cink, a mangán, a réz és a nikkel az országban. Ugyanakkor a belső problémák miatt Kongó a világ egyik legrosszabb helyzetben lévő államának tekinthető, a népesség 72%-a él a létminimum alatt, ők naponta kevesebb, mint 2 dollárból élnek. Ez többek között a külföldi tőkebefektetések alacsony hányadából adódik.

Ennek nyomán elmondható, hogy – Friedrich Ratzel és Rudolf Kjellén nyomán – Kongó számára nem feltétlenül volt gyümölcsöző a gazdasági–társadalmi fejlődését illetően az a tény, hogy a területén megtalálható nyersanyagok szempontjából a világ egyik leginkább diverzifikált országának számít. Ez a szociáldarwinista irányzat egyik alapelvének – melynek része, hogy a földrajzi fekvés hatással van az államok gazdasági-társadalmi fejlődésére-, a tökéletes negatív példája, mivel a fejlődés hiánya éppen a földrajzi fekvésből és a bőséges ásványkincsekből adódik. Részben ebből fakad, hogy Kongó nagy területi kiterjedése – 2267050 m2 területtel a világ 11. legnagyobb országa – ellenére sem tudott igazán komoly súlyt szerezni magának a világpolitikában. Ez az oka annak, hogy a klasszikus geopolitikában nem sűrűn jelenik meg Kongó, mint befolyásos nagyhatalom. Jól mutatja csekély súlyát például az egy főre eső GDP-je is – 2017–ben a világ országai között a 182. helyet sikerült megszereznie. Ezen mutató fényében, a nominális GDP–t alapul véve ez fejenként 462 dollárt jelent.

Az ország felfedezése elhelyezkedéséből fakadóan sokáig váratott magára a nehéz terepviszonyok és a sűrű esőerdők miatt. A földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatban nem elfelejtendő, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság határos Ugandával, ahol 1994 óta aktív a Lord’s Resistance Army nevű, gyerekkatonákat is alkalmazó terrorszervezet. Ez a tényező mind közvetlenül, mind közvetetten érinti Kongót, hiszen a támadások, összecsapások időnként erre a területre is átterjednek, csakúgy, mint a menekültek tömegei.

Kongó földrajzát illetően alapvető információ, hogy területének nagy részét a Kongó–medence adja, emellett a trópusi éghajlatából adódóan főként esőerdőkkel borított. Ezen kívül magaslatok, fennsíkok, dombok is jellemzőek a térségre, nehezítve így például az olyan alapvető szolgáltatások kiépítését, mint a megfelelő úthálózat vagy a telekommunikációs csatornák. Így lehetséges az, hogy összesen 4007 kilométernyi vasútvonal szeli át az országot – elsősorban teherszállítási céllal épültek ezek a vonalak – azonban a beruházások hiányából fakadóan az infrastruktúra rendkívül rossz állapotban van, sok helyen legfeljebb 35 km/h átlagsebességgel képesek haladni a szállítmányok. Ezzel hetekig is eltart, mire a nyersanyagok Angolába érnek, vagyis képesek bekapcsolódni a nemzetközi, azon belül is elsősorban a vízi úton történő kereskedelembe.

A belső konfliktusok is főleg a földrajzi jellemzőkkel állnak összefüggésben – harcok dúlnak az olyan alapvető erőforrások megszerzéséért, mint például az ivóvíz, amelyhez a lakosság mintegy fele nem tud hozzájutni a megfelelő minőségben és mennyiségben. A másik értékes dolog természetesen az ásványkincseket rejtő területek feletti uralom. Akié a föld, azé a pénz.

Különösen az ásványkincsekben gazdag területeken élő emberek vannak kitéve a támadásoknak, szexuális erőszaknak, kényszermunkának, valamint az elsődleges megélhetést jelentő termések ellopásának. Az egészségügyi ellátás romokban hever, mivel a fegyveres csoportok ezekről a területekről szerzik be a saját tagjaik számára szükséges kötszereket és gyógyszereket.

Amivel Kongó valóban geopolitikai szereplővé tud válni, az a nyersanyag, ezzel képes magának szövetségeseket szerezni. Sajnálatos módon azonban ennek a fordítottja is elmondható, a rossz életkörülmények elől külföldre menekülő embertömegek miatt ellenségeket is nagyon könnyen szerez magának az ország. Nem beszélve arról, hogy a szomszédos országok szívesen megszereznék a kongói bányák kincseit. A bányászat nem tekint vissza túlságosan hosszú múltra, inkább a világ technológiai fejlődésével (hiszen a kobalt az egyik alapvető összetevője az akkumulátoroknak) és a mezőgazdasági termelési hatékonyság csökkenésével van összhangban. Részben ez is magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem sikerült még biztonságos munkakörülmények közé helyezni a kitermelést, illetve a jelenleg használt technológia miért nem képes elérni a termelési lehetőségek határát. A legtöbb esetben a bányászok – felnőttek és gyermekek egyaránt – kezdetleges eszközökkel ásnak, majd puszta kézzel hordják fel az akár tíz méter mélyen rejtező kincseket.

Talán némi fejlődést jelent az az intézkedés, amellyel Kongó – felismerve egyik legnagyobb erősségét – stratégiai eszközzé nyilvánította a kobaltot és megháromszorozta a kitermelés díját. Ennek oka, hogy az állam felismerte, mivel képes sakkban tartani az őt zsinóron rángató gazdasági nagyhatalmakat: ez pedig az az alapvető tény, hogy kobalt nélkül nagyon sürgősen kellene innovációkat kitalálni az akkumulátorok felépítéséhez. Az így szerzett többletbevételek alkalmasak lehetnek mind a technológiai fellendülés finanszírozására, mind a munkások bérének, így életszínvonalának emelésére.

Az „Afrika Első Világháborújaként” elhíresült két kongói háború körülbelül húsz fegyveres csoportot és kilenc állam geopolitikai státuszát érintette. A háborúk háttere elsősorban a hiányzó állami szuverenitásból fakadt: a kivonuló Belgium magára hagyta a fiatal országot, amely nem volt képes megbirkózni a hirtelen rá szakadt feladatok tömegével. Ezt követte a diktatórikus rendszer kiépítése, majd a kilencvenes években a ruandai népirtás elől menekülő emberek áradata, amely nagyon leterhelte a kongói állam ellátási képességeit. Ezzel együtt a ruandai hutuk megtámadták a KDK területén élő tuszi közösségeket, így a genocídium Kongó területére is átterjedt. A Kongó és Uganda között dúló háborúnak 2004–ben békeszerződéssel vetettek véget, ez azonban nem jelentett teljes csapatkivonást az ellenséges területekről.

A konfliktus 2016–ban ismét erőre kapott, ezzel összefüggésben például a válság kezdete óta az éhínségben szenvedők száma mintegy 750%-ra emelkedett. Habár Kongóban jelenleg is körülbelül tizennyolcezer ENSZ-békefenntartó van jelen, a belpolitikai konfliktusok felszámolása még várat magára. Így napjainkban sem jutott még nyugvópontra az ország – 2020 októberében Észak-Kivuban lángoltak fel ismét az ellentétek. Az Egyesített Demokratikus Erők csoportja (Allied Democratic Forces- ADF) a hónapban legalább negyvenkét halálesetért volt felelős.

Emellett a 2018–ban kitört újabb ebolajárvány is több mint kétezer áldozatot szedett, amíg 2020 júniusában véget ért. Ez már a tizedik alkalom volt, hogy ez a betegség az országot sújtotta. A járvány kezelését nagyban megnehezítette, hogy 2018 óta körülbelül 420 alkalommal érte támadás az egészségügyi intézményeket, ezek hátterében főleg kormányellenes erők állnak.

A 2019 elején kitört kanyarójárvány tovább súlyosbította az egyébként is nagy nyomás alatt álló egészségügyi ellátórendszer helyzetét – összesen mintegy 310 ezren kapták el a betegséget, az áldozatok száma már meghaladja a hatezer főt. Mindezt úgy, hogy az UNICEF és a WHO 2019–ben körülbelül 18 millió gyermekhez juttatta el a szükséges védőoltásokat.

Nem elfelejtendő a szomszédos Uganda területén működő Lord’s Resistance Army tevékenysége sem – a földrajzi közelségből fakadóan előfordul, hogy az LRA közvetlenül vagy közvetve érinti Kongót, úgymint gyerekkatonák toborzásával, vagy támadásokkal.

A nemzetközi közösség számára figyelmeztető jel lehet, hogy a konfliktus további eszkalálódása esetén könnyedén előfordulhat, hogy az továbbterjed Burundi, Ruanda és Uganda területére, a közvetlen hatások mellett például menekültek áradatával terhelve a szomszédos, egyébként sem kifejezetten stabil és erős államokat. Ezen felül Kínának lenne különösen nagy érdekeltsége abban, hogy Kongó egy valóban stabil kereskedelmi partner lehessen, hiszen a tizennégy legnagyobb kongói kobaltbánya közül nyolc kínai cégek tulajdonában van.

Kongó bátran nevezhető az ellentmondások földjének: egy olyan országnak, amely számára a fent leírt minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre a nyersanyagok széles tárháza, miközben az állami szféra kudarca és a belső konfliktusok okozta általános kiszolgáltatottság és alacsony életszínvonal miatt a bányászatból fakadó előnyeit nem tudja megfelelően kihasználni. A 80 milliós lakosság mintegy hetedének – ennek mintegy fele gyermek – szüksége lenne valamiféle humanitárius támogatásra.

Címlapkép: A Kongói Demokratikus Köztársaságban tartott elnökválasztás ellenzéki győztese, Felix Tshisekedi támogatói ünnepelnek a fővárosban, Kinshasában 2019. január 20-án, miután az alkotmánybíróság reggelre virradóra megerősítette Tshisekedinek a december 30-i választáson aratott győzelmét. (Forrás: MTI/EPA/Hugh Kinsella Cunningham)

[1] Besenyő János: Országismertető – Kongói Demokratikus Köztársaság, 2010, 119-122. oldal

[2] Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019, 19-31. oldal

[3] Besenyő: Országismertető

További felhasznált források:

Besenyő János: Országismertető – Kongói Demokratikus Köztársaság, 2010. 119-122. o.

Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019. 19-31. o.

A Kongó, az ellentmondások földje bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A rendőrségi vezető vasárnap este arról is beszélt, hogy a merényletet a megszerzett információk szerint azok a bűnözői csoportok tervelték ki, amelyek tagjait az utóbbi napokban a rendőrség letartóztatta.

Az üggyel összefüggésben február 4-én a belgrádi rendőrség tizenhét embert fogott el, akit szervezett bűnözéssel, gyilkossággal, rablással, zsarolással és drogkereskedelemmel gyanúsítanak. A bűnözői csoport a Partizan labdarúgó klub szurkolói csapatát használta fedőszervezetként. A szervezet vezetője, Velja Belivuk a feltételezések szerint a rivális Crvena Zvezda futballcsapatának egy tagját, valamint a Pink Panter bűnbanda egykori vezetőjét, Milan Ljepoját is meggyilkolta.

Vucic először 2014-ben, miniszterelnökké választásakor hirdetett harcot a szervezett bűnözés ellen, azóta több bűnözői csoportot is felszámoltak a hatóságok. A legutóbb tavaly október 20-i beszédében tért ki arra, hogy Szerbia nem kerülhet bűnözők kezébe, és az állam nem engedheti meg, hogy bűnözői csoportok irányítsák. Vucic ellen a rendőrségi beszámolók szerint már 2016 októberében is merényletet terveztek. Az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő politikus szüleinek háza közelében találtak fegyvereket, amelyekkel állítólag merényletet terveztek, ám a nyomozás végül letartóztatások nélkül zárult.

Az utóbbi néhány hónapban több alvilági leszámolás is történt a szerb fővárosban, de a bűnözői csoportok vezetői mindeddig szökésben vannak.

Az ügy élénk érdeklődést váltott ki Szerbiában és a régióban, mert az országban volt már példa arra, hogy egy vezető politikus merénylet áldozata lett: 2003-ban Zoran Djindjic akkori miniszterelnököt a szerbiai kormánypalota hátsó udvarából nyíló bejárata előtt lőtték le, egy 180 méterre lévő épületből, amikor éppen kiszállt az autójából.

The post Szerb rendőrségi vezető: merényletet terveztek az államfő ellen appeared first on .

Az orosz külügyminisztérium szerdái tájékoztatása szerint hatályba lépett az hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai szerződés meghosszabbítása. Az Új START-szerződés, változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. A NATO közleménye szerint az Új START-szerződés hozzájárul a nemzetközi stabilitáshoz, ezért fontos a megállapodás folyamatos végrehajtása.

A szövetségesek továbbra is kiállnak a meglévő leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó megállapodások és kötelezettségvállalások fenntartása mellett. Továbbra is támogatják a fegyverzet-ellenőrzésre irányuló tárgyalások folytatását a katonai szövetség tagállamai biztonságának javítására – hangsúlyozta a dokumentum.

A kollektív érdekek előmozdítását jelentő, az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött megállapodás ellenére a NATO továbbra figyelemmel követi az Oroszország jelentette kihívásokat. Az Észak-atlanti Szövetség szoros konzultációt folytat az euroatlanti biztonságra veszélyt jelentő agresszív orosz fellépések kezelése érdekében – mutatott rá az állásfoglalás.

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében aláhúzta, az unió kiemelt jelentőséget tulajdonít az Új START-szerződésnek, amely döntő mértékben járul hozzá a nemzetközi és az európai biztonsághoz.

A két legnagyobb atomfegyvert birtokló hatalom közötti kölcsönös bizalom és kiszámíthatóság növelésével a szerződés korlátozza a stratégiai versenyt és fokozza a stabilitást – írta. Az EU a fegyverarzenál további csökkentését célzó, a kölcsönös bizalmat erősítő, és az átláthatóságot növelő párbeszéd folytatását javasolja – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

The post A NATO és az EU üdvözöli az Új START-szerződés meghosszabbítását appeared first on .

A közlemény szerint a négy fiatalkorú és egy 18 éves fiatal felnőtt 2019. március 9-én 22 óra körül a XI. kerületi Gellért-hegyen találkozott két kiskorúval. Bántalmazták őket, majd elvették értékeiket. A támadók karórát, fülhallgatót, mobiltelefont, baseball sapkát zsákmányoltak. A fiatalok ezután 23 óra körül, a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren szólítottak le egy kiskorút, és követelték, hogy adja át a nála lévő hangszórót. Erre a sértett erre nem volt hajlandó, de bántalmazás után elvették tőle.

A rendőrség még aznap éjjel elfogta mind az öt támadót, akiket őrizetbe is vettek. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a fiatalok ellen három rendbeli csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat a Budai Központi Kerületi Bíróságon, hármuk ellen letöltendő szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást, kettejükkel szemben javítóintézeti nevelést indítványozva.

A bíróság az eredményes vádképviselet alapján – a vád szerinti minősítésekkel egyezően – bűnösnek mondta ki a fiatalokat. A bíró egyiküket két év hat hónap fiatalkorúak börtönére, másikukat egy év tíz hónap fiatalkorúak fogházára, kettő további fiatalkorút három-három év javítóintézeti nevelésre, a fiatal felnőttet négy év fegyházbüntetésre ítélte.

Az ítélet az egy év tíz hónap fiatalkorúak fogházára ítélt vádlott vonatkozásában jogerős, társaival szemben védelmi fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik – áll a közleményben.

The post Rablás miatt ítéltek el egy galerit appeared first on .

A három betiltott televíziós csatorna Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát vezető ukrán politikushoz köthető.

“A szankciók nehéz döntések. Ukrajna határozottan támogatja a szólásszabadságot. Nem (támogat viszont) egy agresszor ország által finanszírozott propagandát, amely aláássa Ukrajna (törekvéseit) az európai és euro-atlanti integráció felé vezető úton” – fejtette ki az államfő. Hangsúlyozta, hogy az országnak “a függetlenségéért folytatott harca egyben küzdelem az igazságért és az európai értékekért egy információs háborúban”.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, az ukrán hatóságok következetes lépésének nevezte az orosz hibrid agresszió elleni küzdelemben a védelmi tanács döntését a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK tévécsatornák elleni szankciók bevezetéséről.

“Hibrid háború zajlik Ukrajna ellen, ennek része az információs terület is. Rendszeresen ellenlépéseket kell tennünk ezzel szemben az állam érdekeinek védelme érdekében. A szankciók bevezetése ennek egy fontos és következetes eleme. Tekintettel azokra az adatokra, amelyek a biztonsági szolgálat birtokába kerültek a televíziós és rádiós műsorszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályok számos megsértéséről (az érintett televíziók által), és amelyeket a televíziós és rádiós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács is rögzített, az SZBU megalapozott ajánlásokat nyújtott be az RNBO-nak a megfelelő döntés meghozatalához” – fejtette ki Bakanov.

Kiemelte, hogy a meghozott döntés célja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának védelme, és semmi köze a szólásszabadság korlátozásához. “Nagy különbség van a szólásszabadság és az egyértelmű ukránellenes retorika között. A szólásszabadság ott ér véget, ahol Ukrajna területi integritásába és szuverenitásába való beavatkozásra utaló jelek mutatkoznak meg” – fogalmazott az SZBU főnöke.

Viktor Medvedcsuknak, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért parlamenti párt vezető politikusának ideje elgondolkodnia a jövőjéről – fejtette ki véleményét az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva Mihajlo Podoljak, Andrij Jermaknak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett milliárdos oligarcha Medvedcsukról azt mondta: nyilván azt gondolta, hogy még 2014 után is mindenkit mindig megtéveszthet, egyebek mellett fiktív személyek mögé bújtatva vállalkozásait.

“Mindenkit és mindig nem lesz képes azonban megtéveszteni. Minden, Ukrajna ellen irányuló tevékenységre, amely a megszálló intézmények támogatásához vagy az agresszor állam által gyakorolt ellenőrzéshez kapcsolódik, az ukrán vezetés megfelelő jogi választ ad” – szögezte le a tanácsadó.

Közben az RBK-Ukrajina és az Ukrajinszka Pravda hírportálok az ukrán hatóságoktól származó értesülésekre hivatkozva azt is közölték, hogy az említett tévécsatornákat, amelyek hivatalosan Medvedcsuk párttársa, Tarasz Kozak nevére vannak bejegyezve, olyan vállalat is finanszírozza, amely illegális szénkitermelést folytat a szakadár Donyec-medencei területeken, ahonnan a szenet Oroszországba szállítja, megsértve ezzel Ukrajna érdekeit. A hírportálok megemlítették, hogy a három, sugárzási jogától megfosztott tévécsatorna műsoraiban gyakorta hangzottak el olyan “narratívák”, amelyek a kelet-ukrajnai orosz agressziónak és a Krím félsziget Oroszország általi önkényes elcsatolásának legalizálására, valamint Ukrajnának a nemzetközi színtéren való lejáratására irányultak.

A tévécsatornák jelenleg csak a youtube videomegosztó portálon érhetők el, éjjel óta a kábeltévétársaságok sem sugározzák Ukrajnában. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte a Telegram üzenetküldő portálon, hogy hivatalos megkeresést küld a youtube-hoz, amelyben kéri a videómegosztó portált, hogy szüntesse be a tévécsatornák sugárzását, azaz blokkolja az oldalukat.

Petro Porosenko volt ukrán elnök egy tévéinterjúban közben azzal magyarázta, hogy saját hivatali idejében nem hozott hasonló intézkedést Medvedcsuk és az orosz propagandát terjesztő ukrán tévécsatornái ellen, hogy – szavai szerint – állítólag az ukrán törvények és az alkotmány nem teszik lehetővé ukrán állampolgárok elleni szankciók bevezetését.

Mikola Tocsickij, Ukrajna képviselője az Európai Unióban az UNIAN hírügynökségnek elmondta, hogy Brüsszelben nem hivatalos csatornákon keresztül kedvezően értékelték a három tévével szemben hozott kijevi döntést. A diplomata szerint az unió hivatalos álláspontot a kérdésben várhatóan február 11-én tesz majd közzé.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége által a Facebookon közzétett közlemény szerint Washington egyetért a tévécsatornák elleni szankcióval. Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnának azokat az erőfeszítéseit, amellyel “igyekszik ellenállni Oroszország rosszindulatú befolyásával szemben területi integritása és szuverenitása védelme érdekében, ahogy azt tegnap tette. Mindannyiunknak együtt kell működnünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a dezinformáció fegyverként való használatát a szuverén államok elleni információs háborúban” – hangsúlyozta a külképviselet közleményében.

The post Zelenszkij: Ukrajna támogatja a sajtószabadságot, de az agresszív propagandát nem appeared first on .

A mintegy másfél órán át tartó megbeszélésüket követően a Sándor-palota Tükör-termében tartott sajtótájékoztatón Korom azt mondta: a köztársasági elnök felkérésére adott helyzetjelentést a Magyar Honvédség helyzetéről, a honvédelmi és haderőfejlesztési programról, valamint a katonák pandémiás helyzettel összefüggésben végrehajtott feladatairól. A vezérezredes ismertette: az államfőnek tett jelentés három részből állt. Az első részben beszámolt a Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladatairól, azok végrehajtásáról, amellyel a katonák biztosítják a magyar emberek biztonságát.

A második részben a haderőfejlesztés 2020-ban megvalósított feladatairól, eredményeiről, a beszerzésekről adott tájékoztatást. A parancsnok azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány a haderőfejlesztési program megvalósulását semmiben nem befolyásolta. Elmondta továbbá, hogy a következő években milyen sorrendben, milyen eszközök beszerzése várható, milyen képességek jelennek meg a jövőben a Magyar Honvédségben.

A vezérezredes jelentése harmadik részében azt fejtette ki, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben milyen feladatokat lát el a Magyar Honvédség. A kiemelt feladatok között említette, hogy a katonák a Belügyminisztérium erőivel együttműködésben részt vesznek a korridorszakaszokon a tranzitjárművek ellenőrzésében. Emellett több helyen átvették, másutt a rendőrökkel közösen látják el a határátkelők zárását is. Szintén a rendőrökkel közösen járőrözési feladatokat is ellátnak a katonák, ellenőrzik a korlátozó rendszabályok betartását.

Ezek mellett 1380 emberrel 89 egészségügyi intézményben támogatják az egészségügyi dolgozók munkáját, logisztikai, adminisztratív feladatok ellátásával. A déli határszakaszon pedig mintegy 1200 katona teljesít szolgálatot, őrzik Magyarország, a magyar emberek biztonságát, segítve az illegális migráció okozta válsághelyzet kezelését – fejtette ki a parancsnok.

Korom megtiszteltetésnek nevezte, hogy Áder a hadsereg főparancsnokaként lehetőséget adott neki jelentése megtételére. Azt mondta, az államfő érdeklődő volt, több témában több kérdést is feltett.

A vezérezredes sajtótájékoztatója végén kérdésre válaszolva kiemelte: 2020-ban a Magyar Honvédség minden tervezett és pluszban kapott feladatot sikeresen teljesített. Sikerük egyik legfontosabb fokmérőjeként a társadalom visszajelzését hangsúlyozta. Korom azt mondta: a katonák 2020-ban és az idei év eddig eltelt időszakában végzett munkáiról csak pozitív visszajelzéseket kapott a magyar emberektől.

The post A Magyar Honvédség parancsnokával folytatott megbeszélést a köztársasági elnök appeared first on .

A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt, majd miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.

Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy azután teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat.

“Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (…) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért” – mondta Hamenei.

Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártására is alkalmas atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását. Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait. Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált.

Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – beszélt országa Kínával való kapcsolatáról is. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína “rendkívüli versenyt” fog vívni a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel. “Végig azt mondtam (Hszi Csin-ping kínai elnöknek), hogy nincs szükségünk konfliktusra. Rendkívüli gazdasági verseny lesz köztünk, és nem abba az irányba viszem majd a dolgokat, amerre ő gondolja” – fogalmazott.

A belpolitikai témákról  Biden kijelentette: nem szeretné, ha elődjét,Trumpot a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Úgy vélekedett, “Trump viselkedése kiszámíthatatlan, és félő, hogy titkos információkat szivárogtatna ki, ezért meg kell szüntetni a hozzáférését”. Nem tért ki arra, szerinte mi történhetne, csupán annyit mondott, hogy elődjének egyszerűen a továbbiakban nincs már szüksége ezen információkra. Leszögezte, hogy ennek nincs köze az amerikai törvényhozás épületének január 6-i ostromához. Trumpról egyébként az a hír járta, hogy nemigen kötötték le figyelmét a hírszerzési tájékoztatók.

The post Iráni atom: Biden is kemény appeared first on .

Lavrov az orosz igazságügyi rendszer tiszteletben tartására szólította fel az amerikai felet. A moszkvai tájékoztatás szerint a két külügyminiszter között szó esett a két országnak a koronavírus elleni vakcinakészítésben való együttműködéséről. Lavrov megerősítette, hogy Moszkva kész a közös munkára a kapcsolatok normalizálása érdekében.

A két tárcavezető üdvözölte a hadászati támadófegyverek csökkentéséről rendelkező Új START-szerződés meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy ez hozzá fog járulni a nemzetközi biztonság megerősödéséhez. A felek megállapodtak az állandó munkakapcsolat fenntartásában.

A két miniszter Blinken hivatalba lépése óta először beszélt egymással.

The post A Navalnij-ügyről is tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a főként görög állampolgárokból álló csoport Spanyolország mellett Ausztriában, Dániában és Nagy-Britanniában tartózkodó tagjai az Egyesült Államokban alapított fiktív cégeik bankszámláinak felhasználásával mosott tisztára nagymennyiségű eurót, illetve tüntetett el más európai számlákra utalva a hitelkártyákon rendelkezésre álló összegeket.

A csoport ötven amerikai bankot károsított meg mintegy 12 millió euróval – közölték.

Az összehangolt művelet során az illetékes hatóságok 105 embert állítottak elő és 19 európai elfogatóparancsot adta ki. Mintegy 406 ezer euró készpénzt és 14 luxusautót lefoglaltak, továbbá a bűnözői csoport 87 amerikai bankban nyitott számláján talált mintegy 1,3 millió eurónak megfelelő összeget zárolták – tájékoztatott az Europol.

The post Europol: amerikai bankokat megkárosító bűnözői csoportot számoltak fel, 105 embert előállítottak appeared first on .

A szélesebb közvélemény részéről is közkedvelt gondolat egy, az Amerikai Egyesült Államokkal szemben szerveződő orosz-kínai katonai szövetség a XXI. században. Noha a két hatalom közötti együttműködésnek valóban vannak nagyon jelentős védelempolitikai elemei, és a nemzetközi biztonsági környezet aktuális dinamikái a kooperáció erősítését indikálhatják, az orosz-kínai viszonyrendszerben számos olyan negatív metszéspont van, amelyek kétségessé teszik formális tekintetben egy robosztus eurázsiai katonai tömb létrejöttét. Az alábbi elemzésben röviden áttekintem az együttműködés védelempolitikai dimenziójának a fejlődését, valamint bemutatom azokat a tényezőket, amelyek gátolhatják egy formalizált katonai szövetség létrejöttét.

Az általános közvélekedéssel szemben az orosz-kínai viszonyrendszer fejlődése közel sem tekinthető egy kiegyensúlyozott folyamatnak. Az imperializmus korában egymás természetes ellenfelei voltak, a társadalmi szempontból meghatározó kínai történeti tudatban Külső-Mandzsúria a mai napig idegen (orosz) megszállás alatt áll. Noha a Kínai Népköztársaság létrejöttét követően a közös kommunista ideológia alkalmas volt arra, hogy közös platformra kerüljön a Szovjetunióval, a hagyományos geopolitikai és reálpolitikai tényezők azonban a hatvanas évekre már felülírták a mesterséges politikai kohéziót – a két atomhatalom közötti feszültségek egy rövid lefolyású, határmenti fegyveres konfliktushoz vezetett 1969-ben, az enyhülés pedig csupán a nyolcvanas években kezdődött meg.[1] A hidegháborút követően az Oroszországi Föderáció több lépésben (1991; 1995; 2003; 2008) rendezte a fennálló határvitáit a Kínai Népköztársasággal, valamint 2001-ben megkötötték a barátsági szerződést.[2]

A kapcsolatok rendezésével párhuzamosan fejlődött a két állam közötti együttműködés a biztonság különböző dimenziójában. A védelempolitikai vonatkozású együttműködést a kilencvenes és kétezres években a fegyverrendszerek kereskedelme határozta meg: a kétezres évek eleji csúcsán az orosz fegyverrendszerek exportja a két ország közötti teljes kereskedelem negyedét tette ki.[3] Ezzel szemben az országok fegyveres erőinek együttműködése elhanyagolható volt[4], az első jelentősebb közös hadgyakorlat a Shanghai Együttműködés Szervezet által szervezett 2005-ös „Béke Művelet”-nek (Peace Mission) elnevezett közép-ázsiai terrorizmus elleni gyakorlat volt.[5] Ráadásul a kétezres évek végén a fegyverrendszerek exportjában is negatív változás következett be, miután a hadiipari komplexumok és más kiemelt gazdasági szereplők hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök informálisan megtiltotta a fejlett orosz technológiák exportját Kínába, tekintettel a Kínai Népköztársaság hírhedt, „visszafejtő fejlesztés” gyakorlatára, azaz a megvásárolt termékek és technológiák lemásolására.[6]

A napjaink szorosabb orosz-kínai viszonyrendszerét meghatározó dinamika a 2014-es ukrajnai konfliktus és az abba való aktív orosz beavatkozás volt. A lépés az elérhető nyílt források szerint a Kínai Népköztársaság vezetése számára is meglepő volt, azt egyaránt kihívásnak és lehetőségnek tekintették.[7] Ezen lépésével Oroszország nyíltan megkérdőjelezte a posztbipoláris nemzetközi rendet, ezzel megszakítva a stratégiai szintű együttműködését a transzatlanti közösséggel. A transzatlanti-orosz kapcsolatok mélypontra zuhanásával Moszkvának új stratégiai partnerre volt szüksége, így került még hangsúlyosabban az eurázsiai gondolat, azaz a Kínai Népköztársasággal való stratégiai együttműködés.[8]

A partnerség erősítésének céljából Moszkva felülvizsgálta az álláspontját a fejlett technológiát képviselő fegyverrendszerek exportját illetően és az orosz védelmi ipar csúcsát jelentő eszközöket, az S-400-as légvédelmi komplexumot és az Su-35 típusú nehéz vadászbombázókat adtak el a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg számára.[9] A megnevezett haditechnikai eszközök jelentősen hozzájárulnak a Kínai Népköztársaság légifölényének biztosításához a tajvani-szoros tekintetében, amely komoly kihívást jelent a Kínai Köztársaság, valamint az Egyesült Államok számára a műveleti szabadságot illetően.[10] Az elemzők azonban úgy tartják, hogy az orosz exporttevékenység helyett a jövőben a közös fejlesztések dominálhatják a védelmi ipari együttműködést, az orosz kutatási-fejlesztési, valamint műveleti tapasztalatokra és a kínai gazdasági erőforrásokra együttesen építve.[11]

A védelempolitikai együttműködés egyik legfontosabb eleme a közös hadgyakorlatoknak a végrehajtása. 2016-tól kezdődően intenzív fejlődésnek indult ezen kooperáció mind a szárazföldi, mind pedig a haditengerészeti műveletek tekintetében. Az orosz és kínai haditengerészet a két ország geopolitikai törekvéseit támogatandó együtt gyakorlatozott a Balti-tengeren (2017), valamint a Dél-kínai-tengeren (2019), aggodalmat keltve ezzel az Egyesült Államokban és szövetségeseiben.[12] A kínaiak, ha csupán egy alacsonyabb létszámú kontingenssel (ellenben páncélos és forgószárnyas eszközökkel felszerelve), de rendszeresen részt vesz az Oroszországi Föderáció éves ázsiai hadszintéri hadgyakorlatain (Vosztok és Centr).

Ezzel lehetőségük nyílik tanulniuk az ukrajnai és szíriai művetekben éles harci tapasztalatot szerzett parancsnokoktól és alakulatoktól, amely kiemelt jelentőséggel bír a Kínai Népköztársaság számára, lévén a hidegháborúban vett részt utoljára ténylegesen, az alacsony intenzitású konfliktusokat meghaladó fegyveres összetűzésben.[13] Fontos szempont azonban, hogy a hadgyakorlatok során nem kerül sor közös vezetési-irányítási struktúra kialakítására.[14]

Az együttműködés 2017-ben fejlődött tovább, amikor a Trump-adminisztráció ellenséges magatartásának következtében Peking számára is felértékelődött az orosz partnerség.[15] Ekkor került aláírásra a két ország közötti katonai együttműködésről szóló 3 éves (2017 – 2020) útiterv, amely egy fontos lépés volt a formalizált katonai együttműködés irányába.[16] A kölcsönös biztonságpolitikai bizalom és függőség erősödésének, valamint az orosz-kínai együttműködés fokának meghatározó tényezője, hogy a 2019-es Valdaj Klub-on elhangzott Vlagyimir Putyin részéről, hogy támogatni fogja Kína ballisztikus rakétavédelmi előrejelző rendszerének kifejlesztését. Ez magában foglalja olyan súlyosan érzékeny technológiai információk átadását, amely a kooperáció és bizalom rendkívül magas szintjét feltételezi – noha pontos részleteket nem közöltek az együttműködésről.[17] Ez az együttműködés lehetővé teszi a rakétavédelmi előrejelző rendszerek integrálását, azaz Oroszország lefedné Kína számára az északról, Kína pedig Oroszország számára a déli irányból érkező esetleges fenyegetéseket, ez a szintű együttműködés pedig már megegyezne azzal, amely az Egyesült Államok és legszorosabb szövetségesei között áll fent.[18]

Mindezektől függetlenül nem beszélhetünk tényleges, formális katonai szövetségről. Az orosz-kínai viszonyrendszerre a kínai fél az „átfogó partnerség”, Oroszország pedig a „stratégiai partnerségen keresztül megvalósuló szövetség” kifejezésekkel hivatkoznak.[19] Noha a formális szövetségre Moszkva részéről lenne hajlandóság, Peking ettől elzárkózik. 2019-ben, egy Dél-Korea közelében lévő vitatott területek felett végrehajtott közös berepülést követően a kínai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely leszögezte, hogy Kína továbbra sem kíván egyetlen katonai szövetség részévé válni – ugyanakkor kiemelte az Oroszországgal fennálló stratégiai partnerség fontosságát.[20]

A katonai szövetség létrejötte az eddigiekben kifejtett együttműködés intenzitása és mélysége ellenére is alacsonynak tekinthető. Ennek oka, hogy az országok stratégiai érdekei a felszín alatt erősen különbözőek, az együttműködésüket nem a közös célok, sokkalta inkább a közös félelmek határozzák meg[21], mégpedig az USA és szövetségeseinek jelenléte a két ország perifériáján.[22]

A nagyhatalmak alapvetően eltérő geostratégiai törekvésekkel rendelkeznek: amíg Kelet-Ázsiában Kína revizionista hatalomként, addig Oroszország a status quo támogatójaként van jelen, Európában pedig fordítva.[23] Oroszország destruktív magatartása a nemzetközi intézmények tekintetében szintén ellentétesek Kína érdekeivel, hiszen Peking a jelenlegi nemzetközi intézményrendszerben való befolyásszerzésen keresztül próbálja erősíteni globális hatalmi szerepét.[24] A geostratégiai törekvéseiknek is megvannak azok a földrajzi (Közép-Ázsia és az Északi-sarkkör) és politikai (Oroszország és India kapcsolata) metszéspontjaik, amelyek meghatározó konfliktusforrásokká válhatnak a jövőben.[25] A két ázsiai hatalom eltérő elképzelésekkel rendelkezik az átfogó eurázsiai együttműködésekről is: gazdasági szempontból Moszkva az Eurázsiai Gazdasági Unió, Peking pedig az Egy Övezet, Egy Út projekten keresztül kívánja integrálni az ázsiai országok gazdaságát. A Shanghai Együttműködési Szervezetet – amelyet sokan prognosztizáltak egy lehetséges ázsiai katonai tömbnek – illetően is különböző a két ország álláspontja, Oroszország elsősorban védelempolitikai együttműködésként, míg Kína átfogó integrációs szervezetként tekint rá.[26]

A formális szövetségi szerződés hiánya ellenére az orosz-kínai együttműködés kiemelt kihívást jelent az Egyesült Államok számára. Önmagában, anélkül hogy bármilyen katonai műveletet végrehajtanának, a közös fejlesztések és az innovációs szinergiák kihasználása könnyedén egy fegyverkezési versenybe hajszolhatja az Egyesült Államokat. Ugyan a nagyhatalmak közötti képességbeli paritás rövidtávon még elképzelhetetlen, de Washingtonnak jelentős pénzügyi forrásokat kellene fordítani a védelmi költségvetésének tekintetében, hogy ne szűküljön be túlságosan az olló a felek között.[27] A legnagyobb kihívást természetesen az jelenti, hogy a két nagyhatalom koordinációja ne tudja úgy megosztani az Egyesült Államok erőforrásait, hogy valamelyik színtéren (Kelet-Ázsia, Európa) alulmaradjon a kihívó nagyhatalmakkal szemben.

Ahogyan az elemzők is felhívják rá a figyelmet, a jelenlegi tendenciákat alapul véve, az Egyesült Államoknak gyökeres változtatást kell eszközölnie a XXI. századi hatalmi vetélkedést illető stratégiájában, hiszen, ha mindkét hatalommal ellenséges kapcsolatban áll, úgy az természetszerűleg közelebb hozza egymáshoz az ellenfeleit.[28] Ehhez azonban egy sokkalta kifinomultabb diplomáciára van szükség és bizonyos fokú politikai deeszkalációra Washington részéről, hogy kiaknázhassa az Oroszország és Kína között meglévő geopolitikai ellentéteket és megakadályozza egy eurázsiai katonai tömb kialakulását.

Címlapkép: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen a háromnapos hivatalos látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök két kínai óriáspanda átadásán a moszkvai állatkertben 2019. június 5-én. Kína a két óriáspandát 15 évre adja kölcsönbe az állatkertnek. (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszandr Vilf)

Felhasznált források:

Aliyev, Nurlan: Military Cooperation Between Russia and China: The Military Alliance Without an Agreement? RKK ICDS, 2020. 07. 01. Elérhetőség: https://icds.ee/en/military-cooperation-between-russia-and-china-the-military-alliance-without-an-agreement/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

China and Russia Sign Military Cooperation Roadmap. The Diplomat, 2017. 06. 30. Elérhetőség: https://thediplomat.com/2017/06/china-and-russia-sign-military-cooperation-roadmap/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Gabuev, Alexander: Friends With Benefits? Russian-Chinese Relations After the Ukraine Crisis. Carnegie Moscow Center, 2016. 06. 29. Elérhetőség: https://carnegie.ru/2016/06/29/friends-with-benefits-russian-chinese-relations-after-ukraine-crisis-pub-63953 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Gorenburg, Dmitry: An Emerging Strategic Partnership: Trends in Russia-China Military Cooperation. Marshall Center for Security Studies, 2020. 04. Elérhetőség: https://www.marshallcenter.org/en/publications/security-insights/emerging-strategic-partnership-trends-russia-china-military-cooperation-0 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Isachenkov, Vladimir: Putin: Russia-China military alliance can’t be ruled out. APNews, 2020. 10. 22. Elérhetőség: https://apnews.com/article/beijing-moscow-foreign-policy-russia-vladimir-putin-1d4b112d2fe8cb66192c5225f4d614c4 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kainikara, Sanu: Russia’s Return To The World Stage: The Primakov Doctrine – Analysis. Eurasiareview, 2019. 11. 05. Elérhetőség: https://www.eurasiareview.com/05112019-russias-return-to-the-world-stage-the-primakov-doctrine-analysis/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kashin, Vasily: Russia and China Take Military Partnership to New Level. The Moscow Times, 2019. 10. 23. Elérhetőség: https://www.themoscowtimes.com/2019/10/23/russia-and-china-take-military-partnership-to-new-level-a67852 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kendall-Taylor, Andrea – Shullman, David – Mccormick, Dan: Navigating Sino-Russian Defence Cooperation. War on the Rocks, 2020. 08. 05. Elérhetőség: https://warontherocks.com/2020/08/navigating-sino-russian-defense-cooperation/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kofman, Michael: The Emperors League: Understanding Sino-Russian Defence Cooperation. War On the Rocks, 2020. 08. 06. Elérhetőség: https://warontherocks.com/2020/08/the-emperors-league-understanding-sino-russian-defense-cooperation/ (Letöltés dátuma: 2020. 11. 11.)

Kuczyński, Grzegorz: Russia-China: a limited liability military alliance. Warsaw Institute, 2020. 05. 18. Elérhetőség: https://warsawinstitute.review/issue-2020/russia-china-a-limited-liability-military-alliance/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

[1] Személyes megjegyzés: a kárpátaljai születésű édesapám a nyolcvanas években Vlagyivosztokban töltötte a sorkatonai szolgálatát tüzérként, az enyhülés ellenére az elmondása szerint a szovjet alakulatok mindvégig magas készültségben álltak, a gyakorlatok pedig nyíltan egy kínai konfrontációra készítették fel őket. Elmondása szerint szórványosan kínai területre is végrehajtottak tűzcsapásokat, de ezt nem tudom megerősíteni.  

A Az orosz-kínai védelmi együttműködés bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

“Nincsenek megtorlások, törvénytelen akciók résztvevői ellen foganatosított rendőri intézkedések vannak” -mondta.

“Volt, akit a saját döntése miatt (mert önként ment tüntetni), volt, akit felbujtók áldozataként vett őrizetbe a rendőrség és a nemzeti gárda. Nincs megtorlás. Önök elfelejtik, hogy a (rendfenntartó) munkatársak ellen számos közvetlen támadást intéztek” – tette hozzá.

Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében.

Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni. Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha továbbra is “a belügyeinkbe való folyamatos beavatkozás taktikáját választja”, akkor Moszkva is érdeklődni fog arról, hogy hogy állnak az ügyek Amerikába. Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését.

Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért.

Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe.

Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán 25 napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett.

Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint tízezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem 750 embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult.

A Troickij Variant című tudományos folyóirat közölte azt a nyílt levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek “a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez”.

The post A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás appeared first on .

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Kalin és Sullivan a kétoldalú kapcsolatokon túl egyebek mellett a szíriai és a líbiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti medencéjét érintő kérdésekről, Hegyi-Karabah ügyéről és a koronavírus-járványról is egyeztetett. A felek a beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban a török-amerikai kapcsolatokat erősíteni kell, a párbeszéd csatornáit pedig minden témában aktívan kell használni a konstruktív együttműködés érdekében.

Kalin és Sullivan rámutatott: az olyan vitás kérdésekben, mint az észak-szíriai kurd fegyveres csoportok eltérő megítélése vagy Törökország védelmi ipari kapcsolata Oroszországgal, azért kell közös erőfeszítéseket tenni, hogy új szemléletű megoldás szülessen. A felek egyetértettek abban, hogy a két NATO-tagállamnak az új időszakban erős, fenntartható és konstruktív kapcsolati modellt kell kidolgoznia, a NATO szövetségét meg kell erősítenie, és olyan lépéseket kell tennie, amelyek hozzájárulnak a régió, valamint a világ békéjéhez és stabilitásához.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

Az Egyesült Államok december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt.

Hulusi Akar török védelmi miniszter január közepén felszólította az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető egyúttal arra kérte a leendő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson az ügyben párbeszédet Törökországgal. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Felvette a kapcsolatot a török és az új amerikai vezetés appeared first on .

Múlt hét pénteken a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) “Vámszedő” fedőnevű akciója során korrupció és közbeszerzés befolyásolásának gyanújával 9 személyt vett őrizetbe. Az őrizetbe vettek között Frantisek Imrecze-n, a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjén kívül ott volt a most őrizetbe vett nagyvállalkozó testvére Peter Brhel is.

Jozef Brhelt – akit liberális szlovák lapok a volt kormánypárthoz, az Irány – Szociáldemokráciához közel állónak neveznek, s aki az energetikai ágazatban, korábban pedig az IT-szektorban tevékenykedett – a múlt pénteki akció során még nem turták őrizetbe venni, mert külföldön tartózkodott. Közben a nagyvállalkozó hazaérkezett és önként jelentkezett a rendőrségen, ahol kedden több órás kihallgatásnak vetették alá, majd ezt követően őt is őrizetbe vették.

Jozef Brhel – ügyvédje közlése szerint – kategorikusan visszautasított minden, a rendőrség által ellene felhozott vádat, amelyeket védője indokolatlannak minősített. “A bizonyítási tényállás jelenlegi helyzetére való tekintettel azzal számolunk – hogy amennyiben nem politikailag motivált ügyről van szó – ejteni fogják a védencem ellen felhozott vádakat” – idézte a TASR Ludovít Stanglovicsot, Brhel ügyvédjét.

Az üggyel foglalkozó speciális ügyészség a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem közölt érdemi információt a kihallgatásról.

A NAKA már novemberben és decemberben is több komoly visszhangot kiváltó rajtaütést hajtott végre, melyek során főként magasrangú rendőrségi, titkosszolgálati és más tisztségviselőket, illetve befolyásosnak tartott gazdasági szereplőket vettek őrizetbe. Ezeknek az őrizetbevételek sorozatát élesen bírálták a jelenlegi szlovák parlamenti ellenzék legerősebb szereplői – az előző kormány politikusai – akik azt állítják, hogy Igor Matovic, kabinetje politikai küzdelemre használja a rendőrségi őrizetbevételeket.

The post Újabb gyanúsítottat vett őrizetbe a szlovák rendőrség a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós ügyben appeared first on .

Heiko Maas Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy “Navalnijt azonnal szabadon kell bocsátani”. A német diplomácia vezetője rámutatott, hogy az illetékes moszkvai bíróság egy olyan ítéletet változtatott még keményebb büntetést előíró döntésre, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot.

A bíróság kedden letöltendőre módosította az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben Navalnijra kirótt három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, arra hivatkozva, hogy az elítélt megsértette a büntetés felfüggesztésének feltételeit.

A német kormány az utóbbi időszakban többször sürgette Alekszej Navalnij és a támogatására szervezett oroszországi tüntetéseken őrizetbe vett demonstrálók azonnali szabadon bocsátását. Legutóbb hétfőn, amikor Martina Fietz helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta: a szövetségi kormány arra is ismételten felszólítja az orosz kormányt, hogy tárja fel az ellenzéki politikus ellen “vegyi fegyver bevetésével orosz földön” végrehajtott tavaly nyári támadás körülményeit.

The post Német külügyminiszter: Navalnij elítélése súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra appeared first on .

A német védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint a portugál kormány kérésére indított műveletet a Bundeswehr gyorsbevetési egészségügyi egysége hajtja végre. Katonaorvosok, ápolók és higiéniai szakértők mellett felszerelést is küldenek az európai uniós társországba, a többi között ötven lélegeztetőgépet, százötven terápiás ágyat és százötven infúzióadagoló készüléket.

A műveletben egyelőre a Bundeswehr 26 tagja vesz részt, szerdán indulnak, három hét után váltják le őket. Mindannyian megkapták a SARS-Cov-2 elleni oltás első adagját. A gyógyítással és ápolással foglalkozó katonák egy lisszaboni kórházban dolgoznak majd, a higiéniai szakembereket szükség esetén más kórházakba is átvezényelhetik.

Portugáliában sebesen terjed a SARS-Cov-2 először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű változata. A korábbiaknál jóval fertőzőképesebb vírusmutáció az egészségügyi ellátórendszert a túlterhelődés határára sodró járványhullámot indított az Ibériai-félszigeten fekvő országban.

Az Európai Unió Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központjának ECDC) legutóbbi, január 28-i adatai szerint a két hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma 1429,43. Portugália ezzel messze az első helyen áll az ECDC által vizsgált európai országok sorában. A második a szomszédos Spanyolország, ahol százezer lakosonként 1026,05 fertőződést regisztráltak két hét alatt, a harmadik Csehország, ahol 981,71-en áll ez a mutató.

The post A német hadsereg is bekapcsolódik a koronavírus elleni védekezésbe Portugáliában appeared first on .

A belga miniszterelnöki rezidencián szervezett sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta, hogy a misszió jövőjéről közös döntésre van szükség a résztvevő tagállamok részéről, ugyanis akár a maradás, akár a kivonulás mellett dönt a szövetség, annak költségei és hatásai lesznek.

A távozás azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák biztos menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, valamint azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – mondta. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – mondta a főtitkár.

Kiemelte azt is, hogy a kormányellenes táliboknak be kell tartaniuk az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terroristaszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.

Az afganisztáni misszió jövője lesz az egyik legfontosabb témája a február 17-re és 18-ra tervezett védelmi miniszteri NATO-tanácskozásnak – közölte.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a közös biztonság érdekében újabb lendületet kell adni a transzatlanti kapcsolatoknak, és erre az év későbbi szakaszában tervezett NATO-csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít.

Szavai szerint a NATO-t a mély amerikai és európai elkötelezettség tesz erőssé teszi a közös biztonság megteremtése és megőrzése mellett. Megjegyezte, hogy az elmúlt években is jelentős volt a transzatlanti együttműködés, amelynek nyomán erősödött az amerikai jelenlét Európában, ugyanakkor az európai szövetségesek is fokozták védelmi kiadásaikat, javították fegyveres erejük felkészültségét, valamint korszerűsítették és fejlesztették védelmi képességeiket.

Stoltenberg a szerdán hatályba lépett, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-egyezmény meghosszabbításával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megerősítése nem a folyamat végét, hanem annak folytatását, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés fokozását jelenti.

De Croo a sajtótájékoztatón azt mondta, a NATO-nak, ha “jövőbiztos” szervezetté kíván válni, javítania kell alkalmazkodóképességét a jelenlegi biztonsági kihívásokhoz. A belga miniszterelnök ez utóbbiak között a mindennapi életet és a gazdaságot fenyegető erőszakos szélsőségek, a nemzetközi terrorizmus és az alapvető fontosságú rendszerek elleni kibertámadások fokozódását, valamint a biztonságot is veszélyeztető klímaváltozást említette.

Kijelentette továbbá: hidakat kell építeni az Európai Unió és a NATO között, hogy Európa biztonságos hely maradhasson. De Croo szerint az új amerikai vezetés a transzatlanti kapcsolatok újraélesztésének, a kollektív biztonság előtérbe helyezésének lehetőségét hordozza magában. Noha a NATO sarokköve marad az európai biztonságnak, az uniónak is el kell végeznie házi feladatát, egyebek mellett védelmi képességeinek felzárkóztatása által – mondta a belga kormányfő.

The post Stoltenberg: a NATO kivonulása Afganisztánból a terrorizmus elleni harc eredményeit veszélyeztetheti appeared first on .

A BKK-nak egy évben csaknem ezerszer kell mentőt hívnia a járművekhez, naponta két-három esetben szorul utas orvosi ellátásra. Ezentúl a járművezetők és a forgalomirányító diszpécserek a “Műszaki pihenő”, a “Különjárat”, a “Tanulójárat” vagy a “Szerelőre vár” feliratok mellett már kiírhatják a járművek kijelzőire a “Mentőre vár” feliratot is.

Baleset vagy utasrosszullét esetén a “Mentőre vár” felirat megjeleníthető a jármű külső kijelzőjén, így a mentők gyorsabban megtalálják az érintett járművet a zavar helyszínén, illetve egy forgalmas végállomáson – idézi a közös közlemény Borsi Dávidot, a BKK szóvivőjét.

A felirat kiválasztásakor a jármű kijelzőjéről törlődik a viszonylatszám és minden utastájékoztató felületen – a közterületi kijelzőkön és az utazástervezőn is – a “Mentőre vár” szöveg jelenik meg. Az új felirat mellett a BKK forgalomirányítói is igyekeznek a mentők munkáját segíteni. A Szabó Ervin téri FUTÁR-központon kívül két forgalmi zavarelhárító autóban van defibrillátor, amelyet az Országos Mentőszolgálat által oktatásban részesített, képzett munkatársak vethetnek be elsősegélynyújtáskor.

Az életmentés folyamatában minden apró segítség hasznos lehet, az informatív jelzés nemcsak a mentőket igazíthatja útba, hanem más arra járók, köztük akár egészségügyi szakemberek figyelmét is felhívhatja a vészhelyzetre, így a segítségnyújtás még gyorsabban megkezdődhet – idézte a közlemény Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét.

The post A tömegközlekedési járművek kijelzőin is feltüntetik, ha a jármű mentőre vár appeared first on .

“Ez egy nagyon agresszív és nem konstruktív retorika, sajnálatunkra. Számunkra teljesen elfogadhatatlanok az ultimátumszerű felhangok” – mondta, hozzátéve, hogy Moszkva nem fog hallgatni a kioktató felszólításokra.

Peszkov mindemellett hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok kifejezi politikai eltökéltségét a kétoldalú együttműködés iránt, amelynek “fejlesztéséhez megvan az alap” a számos nézetkülönbség ellenére is.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a járványügyi korlátozások közepette nincs szükség a tüntetésszervezők és a hatóságok közötti egyeztetés szabályainak felülvizsgálatára. Rámutatott, hogy az országok többségében a Covid-19 miatt eleve betiltották a tüntetéseket, és úgy foglalt állást, hogy a törvényellenes rendezvények meghirdetése önmagában is törvénysértés.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a járványügyi előírások közti ellentmondást feszegető kérdésre azt hangoztatta, hogy a tiltakozást csak olyan módon szabad kifejezésre juttatni, amely nem veszélyezteti egész városok lakosságának egészségét. Arra az ellenvetésre, hogy a győzelem napi ünnepséget is a pandémia közepette rendezték meg, azt válaszolta, hogy az egy “szabályozottabb esemény” volt.

A szóvivő szerint a nem engedélyezett megmozdulások részvevőivel szemben elkövetett jogsértésekről szóló hírek a kivizsgálás nyomán hamisnak vagy túlzónak bizonyulhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy van törvényes lehetőség az elszenvedett sérelmek jogorvoslatára.

The post Kreml: “agresszív” Biden Navalnij szabadon bocsátását követelő retorikája appeared first on .