Biztonságpolitika

Egy 2010-ben történt rablás azóta bujkáló gyanúsítottját tartóztatták le a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Törvényszék.

A férfit – aki ellen európai elfogatóparancs volt érvényben – tavaly decemberben fogták el Németországban – közölték. A harkányi gyanúsított letartóztatását felfegyverkezve, csoportosan és erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazva elkövetett rablás alapos gyanúja miatt rendelték el. A gyanúsított 2010 februárjában – az azóta jogerősen elítélt – négy társát rábeszélte, hogy egy harkányi parkolóban a vele haragban álló, pénzváltással foglalkozó külföldi állampolgárságú férfit rabolják ki. Ehhez a helyszín kiválasztásában és az elkövetéshez szükséges eszközök biztosításában is segítségükre volt.

A négy rabló előzetes szóváltás nélkül bántalmazta a pénzváltót és élettársát. Egyikük kalapácsnyéllel a férfi fejét ütötte meg kétszer, hogy az övtáskáját elvegye, de nem járt sikerrel. Egy másik az élettárs fejét többször megütötte ököllel, a földre került nő teste alól pedig kirángatta és elvette a kézitáskáját, majd az elkövetők elfutottak. A bántalmazott pár tagjai nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A büntetett előéletű gyanúsított az ellene folyó eljárás alatt ismeretlen helyre távozott, ezért 2011-ben felfüggesztették a nyomozást vele szemben, később azonban belföldi és európai elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. A bíróság végzését a férfi letartóztatásról a gyanúsított és védője, valamint az ügyész is tudomásul vette, így végleges.

The post Tizenegy éve történt rablás gyanúsítottját tartóztatták le Pécsett appeared first on .

Üdvözölte pénteken Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter Joe Biden amerikai elnök bejelentését Washington németországi csapatkivonásának felfüggesztéséről, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét lengyelországi megerősítése független ettől.

A miniszter arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Biden a csütörtöki, külpolitikájának főbb elemeit ismertető beszédében megerősítette: felfüggeszti az elődje, Donald Trump által elindított csapatkivonást Németországból. Biden döntése “jó hír egész Európa biztonsága szempontjából” – írta Blaszczak, hozzáfűzve: Varsó nem kötötte a németországi csapatkivonáshoz az amerikai erők lengyelországi jelenlétének ügyét.

A lengyel tárcavezető aláhúzta továbbá: a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóló lengyel-amerikai megállapodások érvényben maradnak. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Tavaly júniusban a volt amerikai elnök bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, és közülük 5600-at a NATO más országaiba, köztük Lengyelországba vezényelnek át.

A megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló, tavaly novemberben ratifikált szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák a Kentucky állambeli, Fort Knox székhelyű 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és (legalább) ezer fővel 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A poznani parancsnokságot november végén meg is nyitották.

The post A lengyel nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a németországi amerikai csapatkivonás felfüggesztését appeared first on .

Folytatjuk az amerikai klímapolitikával kapcsolatos posztokat, hiszen az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban írásban is feldolgoztam, hogyan látom a Biden-adminisztráció várható környezetvédelmi politikáját.

Egy kis ízelítő a cikkből:
"Bidenék mindenesetre készen állnak, hogy a klíma védelmében Amerika ismét aktívan lépjen fel odahaza és vezető szerepet játsszon a nemzetközi erőfeszítésekben is. Meglátjuk, hogy a feladat nehézségét és a több oldalról várható ellenállást ismerve mit sikerül terveikből megvalósítaniuk. A tét csak a bolygó jövője."

A cikk itt olvasható:
Azonnali.hu: Változik a klíma Washingtonban: mi várható Bidentől?

Kép: Andrew Harnik/AP

 Ma öt éves hasonlóan esős idő volt Dániában, Frederickshavn-ban. A város a Skaggerak szoros keleti oldalán fekszik, így amikor a németek elfoglalták a II. világháborúban, egyből megerősítették két erőddel, partmenti ütegekkel, hogy megerősítsék a szoros védelmét és védjék a norvég-német utánpótlást. A dániai part menti védelem egyre erősödött, ahogy haladtunk előre az időben, és ahogy a németek egyre inkább szívtak és egyre inkább tartottak egy partraszállástól.

Ez itt a Bangbo erőd, a város déli oldalán. A német megszállás alatt összesen 34 nehéz és könnyű tüzérségi eszköz építettek be, betonbunkerekbe. A fő tűzerőt két 15cm üteg és 10.5 légvédelmi ágyúk jelentették. A II vh után a dánok még két évtizedig üzemeltették, de aztán úgy tűnik nem ítélték elég komolyan egy szovjet partraszállás lehetőségét, és a bázist felszámolták. Ha jól értettem, 2005 óta látogatható megint, és azóta pofozgatják a dánok az ütegeket is.

Így esős időben kellően deprimáló volt a hely az ázott szagú nedves bunkerekben járkálni.

Keresik a Magyarország által megvásárolt izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer egyes elemeinek hazai gyártási helyszínét – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken.

Maróth Gáspár a hazai légvédelemi eszközök és rakéták javításával, karbantartásával foglalkozó HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén, a Rheinmetall Canada és a CarpathiaSat Zrt. képviselőivel tartott egyeztetés után újságíróknak elmondta: a nyírteleki gyáregység területén a külföldi szakértőkkel közösen szemügyre vették a magyar radarfejlesztési program későbbi lehetséges helyszínét.

Magyarország tavaly decemberben vásárolta meg Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. Ennek a gyártását hozzák el izraeli, kanadai és német együttműködésben Magyarországra. A két vállalat a tervek szerint bizonyos radarelemek előállítását és végleges készre szerelését, illetve integrációját fogja elvégezni – ismertette Maróth.

A kormánybiztos a lehetséges nyírteleki helyszínről szólva azt mondta, a HM Arzenál Zrt. tevékenysége révén errefelé koncentrálódik a magyar “radartudás”, azaz a legtöbb, a radartechnológiához értő mérnök ebben a régióban lakik.

“Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szellemi tudásközpont, amit egyébként a külföldi partnereink is elismernek, illetve amit felfedeztek az elmúlt években, és nem véletlenül döntöttek (…) a szabolcsi régióban történő beruházás mellett” – fogalmazott.

Maróth megjegyezte, a program nagyon komoly kutatás-fejlesztési projekteket hoz magával a térségbe, például az elektronikavezérlés, a rádiótechnika, az űrkommunikációs és átjátszó képességek tekintetében. Már két-három másik cég is jelezte szándékát, hogy a radarberuházás miatt ezt valószínűleg ezt a helyszínt választják majd saját beruházásaik megvalósítására is.

A kormánybiztos elmondta, az új hazai radarrendszer gyártási helyszínére vonatkozó tervezési munka elkezdődött, a jelenleg a nyírteleki telephely épületeinek és képességeinek felmérése zajlik, hamarosan összeáll az az üzleti modell is, amellyel meg lehet valósítani ezt a beruházást.

A Rheinmetall Canada honlapján az olvasható, hogy a társaság 2020 decemberében írta alá a Magyar Honvédséggel a fejlett, 3D-s radarrendszerek szállítására vonatkozó szerződést. A cég akkori közleményében az áll, hogy az új légvédelmi rendszereket a kanadai társaság partnere, az ELTA Systems Ltd. gyártja, a szállítás a tervek szerint 2022 végén kezdődik és 2027 végéig tart.

The post Keresik az új radarrendszer hazai gyártóhelyszínét appeared first on .

Oroszország kiutasít svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat, akik nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt – közölte az orosz külügyminisztérium.

A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és “önleleplezésnek” nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

The post Moszkva svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat utasított ki appeared first on .

Oroszország és az Európai Unió a köztük lévő nézetkülönbségek ellenére kész a pragmatikus együttműködésre – jelentette ki az orosz és az uniós diplomácia vezetője pénteken Moszkvában.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nézetkülönbségek ellenére “vannak területek, ahol együtt tudunk dolgozni”. Mint mondta, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt a viszony “mélypontra” jutott.

Borrell elmondta, hogy tárgyalópartnerének kifejezte aggodalmát Navalnij bebörtönzése és az őt támogató több ezer tüntető őrizetbe vétele miatt. Mint mondta, tolmácsolta, hogy az unió az ellenzéki politikus szabadon bocsátását és megmérgezésének kivizsgálását kívánja.

“Kifejeztük készségünket a pragmatikus együttműködésre ott, ahol ez közös érdek, vagy mindkét fél számára előnyös” – hangoztatta Szergej Lavrov. Hangot adott reményének, hogy a márciusi EU-csúcs ebben a szellemben dönt majd.

Mindemellett megjegyezte, hogy Moszkva megbízhatatlan partnernek tartja az uniót. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is egyre inkább hajlamos az egyoldalú szankciók bevezetésére.

Borrell azt mondta, hogy egyetlen európai ország sem javasolt büntetőintézkedéseket a Navalnij-ügy miatt.

Lavrov ismételten kifogásolta, hogy az európai hatóságok nem osztják meg Moszkvával a Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat. Leszögezte, hogy az orosz fél nem veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos nyugati bírálatokat és elmondta, hogy csakúgy, mint kedden Ann Linde svéd külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, az EU is felvételeket kapott, amelyek az bizonyítják, hogy az európai vagy amerikai rendőrök összehasonlíthatatlanul kíméletlenebbül lépnek fel a tüntetőkkel szemben, mint orosz kollégáik.

Megemlítette, hogy az amerikai hivatali partnerével, Tony Blinkennel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során, amikor az rákérdezett a Navalnij-ügyre, érdeklődött annak a mintegy 400 embernek a holléte felől, akiket a “capitoliumi események” idején vettek őrizetbe, s akikre húsz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Az orosz bíróság vonatkozó ítéletének bírálatára reagálva emlékeztetett rá, hogy Spanyolország a katalán szakadárok elítélése után jogrendjének szuverenitására hivatkozva utasította el a többi uniós tagállam által megfogalmazott kritikákat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak meg kellene állapodnia a posztszovjet térség államainak belügyei való be nem avatkozás alapelveiről. A felek egyebek között tárgyaltak az iráni atomalku körül kialakult problémák rendezéséről és más nemzetközi ügyekről is.

Borrell a sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóvá tudja hagyni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcinát. Azt mondta, hogy az orosz vakcina megjelenése jó hír az emberiség számára, mert új eszközt jelent a világjárvány elleni harchoz. Lavrov arról beszélt, hogy miközben felmerült a laboratóriumok közötti együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal is, több európai ország érdeklődést mutatott az orosz oltóanyag iránt.

The post Moszkva és az EU kifejezte készségét a pragmatikus együttműködésre appeared first on .

Egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát sértő rágalmazás címén állították pénteken ismét bíróság elé Moszkvában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust.

Artyomenko szerepelt egy a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte. A megújított alaptörvény értelmében Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhatna. A pénteki tárgyaláson a Dozsgy ellenzéki televízió beszámolója szerint Navalnij azzal vádolta a bíróságot, hogy a “magatehetetlen” 95 éves veteránt “bábként” használják fel ellene egy “píár-perben”, mert szerinte “a Kremlnek újságcímekre van szüksége”.

Az is állította, hogy Artyomenko hozzátartozói pénzt kapnak az idős ember – egyébként videokapcsolatban történő – szerepeltetéséért, és nem zárta ki, hogy éjjel megfojtsák egy párnával, hogy aztán bejelentsék: “ez az ügy végzett vele”. Az idős emberhez egyébként a nap folyamán mentőt kellett hívni. Navalnij a tárgyaláson nem volt hajlandó eleget tenni a veterán kérésnek és bocsánatot kérni tőle, valamint a nemrég elhunyt Szergej Lanovoj szovjet-orosz színésztől, akit Navalníj ugyancsak bírált.

A pénteki tárgyaláson elhangzott tanúvallomások szerint Artyomenko végigharcolta a háborút. A per folytatását jövő péntekig elnapolták. Navalnijt, ha vétkesnek találják, pénzbírságra vagy közmunkára ítélhetik. A védelem szerint a politikus ellen felhozott vád politikai indíttatású. A megerősített rendőri erőkkel biztosított helyszínen a tárgyalást többtucatnyi újságíró és több külföldi diplomata kísérte figyelemmel.

Navalnij a héten másodszor állt bíróság előtt. Kedden egy másik tárgyaláson a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése címén letöltendővé változtatták az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben rá kiszabott ítéletet.

The post Navalníjt most rágalmazási ügyben állították bíróság elé appeared first on .

Minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy “nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, röviddel az után, hogy az orosz külügyminisztérium nemkívánatos személynek minősített német, svéd és lengyel külképviseleti alkalmazottakat.

A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát. Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Merkel.

Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal. Ugyancsak aláhúzta, hogy a mélyreható különbségek ellenére fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét.

Merkel kérdésre válaszolva megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint “egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.

Macron az online sajtóértekezleten elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 ügyében csak szoros francia-német együttműködéssel szabad lépéseket tenni, legfőbb célként pedig az EU energetikai szuverenitásának biztosítását kell megjelölni.

The post Merkel: “nagyon távol áll a jogállamiságtól” a Navalnij-ügy oroszországi kezelése appeared first on .

Ahogy legutóbbi posztomban beszámoltam: az Energiahajó Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján, 2020. november 30-án Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, Szabo Johnnal, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltjével és Zsolt Melindával, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetőjéve azt vitattuk meg, mi várható az új amerikai kormányzattól a klímapolitika területén, mindezt szélesebb bel- és külpolitikai kontextusba is helyezve.

A Qubit két cikkben is tudósított az Energiahajó keretében zajlott beszélgetésről. Részletesebb beszámolójukban felidézik: "Fehér Zoltán belpolitikai és külpolitikai kontextusba helyezte a Joe Biden hivatalba lépése körüli klímapolitikai várakozásokat. Szerinte elnökként Biden a nagy vihart kavaró és mélyen megosztó elnökválasztási kampány után arra törekszik, hogy egyesítse az amerikai nemzetet, a külpolitikában pedig az új elnök eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy Biden igyekszik majd helyreállítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban, visszaépíteni a szétzilált szövetségesi kapcsolatokat és visszaállítani a  megtépázott multilateralizmus intézményét. A klímapolitika mindkét kontextusban helyet kap, sőt az eddigiektől eltérően a környezet ügyét Biden külpolitikai dimenzióval ruházza fel, és egyben az eddigieknél jóval kiemeltebben kezeli. Ezt jelzi a korábbi külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, John Kerry kormányzati szintű, klímakoordinátori posztra - klímacárrá - való kinevezése és a környezetvédelem aspektusának összes szaktárcába való beemelése is."

A Qubit rövidebb összefoglalója, amelyben a beszélgetésről készült videó is elérhető:
Qubit: Az amerikai szénipar már most is a szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta

A Qubit részletes cikke a beszélgetés során elhangzott főbb megállapításokról, ahol szintén elérhető a programról készült videófelvétel:
Nem Joe Biden, hanem mindanniyunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Milliók adóztak tapssal szerda este Nagy-Britanniában az életének 101. évében előző nap elhunyt “Tom százados” emlékének.

Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja tavaly csaknem 33 millió fontot (több mint 13 milliárd forintot) gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem segítésére. Sir Tom maga is koronavírus-fertőzést kapott, és halálát a család keddi bejelentése szerint a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta. Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezésére szerda este országszerte milliók tisztelegtek tapssal az utcákon Sir Tom emléke előtt. Így tett Johnson is a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalnál, élettársa, Carrie Symonds társaságában.

Sir Tom egykori otthona, a délkelet-angliai Marston Moretaine község lakossága is tapssal emlékezett a falu világhírnévre szert tett néhai lakójára. Nem sokkal korábban, szerda délután a londoni alsóház képviselői egyperces csenddel adóztak Tom Moore emlékének. A kollektív szabadtéri tapsolás tavaly, a koronavírus-járvány első hullámának idején vált a járvány ellen küzdők iránti megbecsülés kifejezési módjává Nagy-Britanniában. Akkoriban hosszú heteken keresztül minden csütörtök este milliók köszöntötték tapssal az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, az emberek erkélyekre, ablakokba, a házak elé kiállva, mentőállomásokhoz és kórházakhoz vonulva tapsoltak és éljeneztek.

A “Captain Tom” néven világszerte ismertté vált egykori katona tavaly arra tett fogadalmat, hogy 100. születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy 1000 fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára. Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

A királynő – a miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt.

The post Megható: tapssal búcsúztak az angolok “Tom századostól” appeared first on .

Mostar egy kis lélekszámú város Bosznia-Hercegovinába déli részén, a Hercegovina-Neretva kantonban, mely egyben az ország egyik fő turisztikai célpontja is. Becsült népessége nagyjából 105 ezer fő, a legfőbb problémát azonban a délszláv háború óta kialakult etnikai és vallási ellentét okozza: egy 2013-as cenzus szerint akkor az össznépesség 49,1%-át horvátok, 44,8%-át bosnyákok, és 4,2%-át szerbek tették ki. A várost a Neretva-folyó vágja ketté, mely egyben természetes határvonalként is szolgál: a muszlim bosnyákok a keleti, a katolikus horvátok a nyugati oldalon élnek, azonban nem csupán területi szegregációról van szó. Mindkét félnek külön tűzoltósága, hulladékkezelője, kórháza, postaszolgálata, focicsapata, autóbusz-állomása, társasági élete van. Az iskolákban az oktatás is etnikailag elkülönítve történik, csak úgy, mint az ország nagy részében.

A délszláv háborútól napjainkig

Az 1992 előtti város akár a különböző népek békés együttélésének mintapéldája is lehetett volna, amikor a horvátokon és bosnyákokon kívül nagyobb létszámban szerbek, jugoszlávok és más népek is gyarapították a lakosság létszámát. Az éves házasságkötések közel egyharmada eltérő etnikumok között történt. Miután Szlovénia és Horvátország után Bosznia és Hercegovina is bejelentette függetlenségét Jugoszláviától, a boszniai szerbek a Jugoszláv Néphadsereggel támogatva támadást intéztek ellenük. A délszláv háború boszniai szakaszának kezdetén a horvát és bosnyák csapatok még vált-vállvetve harcoltak a Boszniai Szerb Köztársaság ellen, és együtt verték vissza az ostromlókat Mostar térségéből, 1992 végére azonban az előbbiek nagy-horvát nemzeti törekvései a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság létrehozásával megpecsételték a szövetség sorsát.

Az új állam fővárosának Mostar-t jelölték ki, melyet 1993. május 9-én körülzártak és megtámadtak a horvát csapatok, a nyugati oldal elfoglalása után pedig tovább lőtték a bosnyák pozíciókat a folyó túloldalán, miközben a térségben etnikai tisztogatást hajtottak végre. A több mint 400 éves Stari Most („öreg híd”) is a harcok áldozata lett, miután november 9-én, feltehetőleg Slobodan Praljak boszniai horvát tábornok parancsára lerombolták. Praljak 2017-ben tett szert nemzetközi hírnévre, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék ülésén a délszláv háború alatt elkövetett emberiség ellen elkövetett bűntettei következményeként hozott ítélettel szemben, tiltakozásképp megitta a becsempészett méregpoharat. A washingtoni tűzszüneti egyezmény után az EU adminisztráció alatt 1996-ban ideiglenes statútum született a város önkormányzati működéséről, mely etnikai alapon hat (3 horvát – 3 bosnyák) adminisztratív kerületre osztotta fel azt, melyek határai a háborús helyzet alatt kialakult frontvonalat tükrözték.

Slobodan Praljak jelenete a hágai bíróságon. (Forrás: YouTube/RNZ)

A város fejlődéséért felelős ENSZ-főképviselő belátta, hogy minden jószándék ellenére az évek során csupán elmélyíteni sikerült az etnikai megosztottságot, emellett a hatalmasra duzzasztott bürokrácia magával hozta a rendszerszintű korrupciót és a hatalommal való visszaélést, így a statútum 2004-es módosításával próbált reformokat bevezetni, többek közt a város önkormányzásának egységesítésével.

A daytoni békeszerződés után több mint 25 évvel a népcsoportok polarizációját továbbra sem sikerült feloldani. A két legnépszerűbb, etnikai alapon szerveződött jobboldali párt, a horvát HDZ BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség) és a bosnyák SDA (Demokratikus Akciópárt) dominálják a városi döntéshozást, és a délszláv háború óta fenntartják az identitáspolitikát vívó két szekértábor állandó küzdelmét.

Tizenkét évnyi patthelyzet

Mostarban 2008 óta nem tartottak helyhatósági választásokat, mivel egy 2010-es alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a 2004-es statútumban foglalt választási törvény egyes rendelkezéseit, amiért a kijelölt választókerületek nem biztosítottak népességarányosan elég helyet a képviselő-testületben. A városvezetésnek mandátuma hátralévő részében ki kellett volna egyeznie a választási törvény helyrehozásáról közösen az országgyűléssel, azonban a két vezető párt, a horvát HDZ BiH, és a bosnyák SDA nem tudott kompromisszumra jutni.

Mivel nem sikerült idejében megteremteni a szükséges jogi alapokat, a 2012-es és 2016-os választásokat egyszerűen nem tartották meg. Az utolsó megválasztott polgármester, Ljubo Bešlić ideiglenesen pozícióban maradt az állami parlament rendkívüli meghatalmazása által, a képviselő-testület mandátuma lejártával azonban feloszlott, ezzel a település egyfajta politikai szellemvárossá változott. A polgárok nem tudtak érdemben beleszólni a közügyek eldöntésébe, ezzel csorbult a képviselethez való joguk. Bešlić és Izet Sahovic, a pénzügyi osztály vezetője és az SDA tagja gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeztek a városi költségvetés felett, mivel nem tudta senki elszámoltatni őket annak felhasználásáról, a korrupciós ügybe keveredett pénzek aránya éves szinten nagyjából 30 millió euróra rúgott. A lakók életét közvetlenül befolyásolta, hogy az önkormányzat egyáltalán nem, vagy csak igen hiányosan tudta ellátni feladatait, így a közművek működését sem tudta felügyelni. Az egyik legsúlyosabb problémát a hulladékkezelés jelentette: a városban öt hulladékkezelő cég működött, melyek nem mindig tudtak megállapodni az általuk kezelt terület határairól, ezért a vitatott részeket egyszerűen elhanyagolták. A túlcsordult szemetesek nyomában elszaporodtak a patkányok, melyeknek kiirtását sem sikerült koordinálni, ezzel városszerte közegészségügyi problémát okozva.

Egy nő csatája a demokráciáért

Irma Baralija filózófiatanár és a balközép Mi Pártunk (Naša stranka) alelnöke az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet, azzal az indoklással, hogy a fennálló jogi hiányosságok miatt sérült a választáshoz és a közvetlen képviselethez való joga. A Bíróság 2019 októberében megállapította Baralija jogsérelmét, és hat hónapos határidőt szabott ki a választások lebonyolítására. A HDZ BiH és az SDA pártok vezetőinek az Egyesült Királyság és az Európai Unió nagyköveteinek közvetítésével sikerült kiegyezniük az új törvény rendelkezéseit illetően, a következő választás időpontját pedig 2020. november 15-re jelölték ki az országos helyhatósági választásokkal egyidőben, azonban a lebonyolításához szükséges források hiánya miatt elhalasztották december 20-ra.

Baralija nagy sikerként élte meg a döntést: „Évtizedekig abban a hitben tartottak minket, hogy az egyén tehetetlen. Csak akkor változtathatsz a dolgokon, ha egy etnikai csoport, vagy egy párt tagja vagy. A strasbourgi testület ítélete bizonyítja, hogy nem így van. Bárki képes lehet változást elérni egyedül is” – mondta. Baralija maga is indulni készült kerületi képviselőként a Mi Pártunk színeiben, célja a háború előtti, szegregációtól mentes Mostar visszaállítása volt. Valóban, a voksolás nagy kérdése az volt, hogy vajon az új politikai tömörülések képesek lehetnek-e számottevő eredményt elérni a két legerősebb párttal szemben.

A választás eredményei

A választási rendszer alapján a voksolók 6 választókerületi listán és egy központi, városi listán szavazhattak az induló képviselőjelöltekre. A kerületi listákról összesen 22, a központi listáról 13 képviselői mandátum volt megszerezhető. A polgármester személyét a képviselő-testület választja először kétharmados többséggel, együtt nem értés esetén a harmadik fordulóban a jelenlévők egyszerű többségével. A 100 864 választóból 56 072 adott le szavazatot, vagyis valamivel több, mint a jogosultak 55%-a ment el voksolni.  A választáson 38 politikai párt és 9 független jelölt képviseltette magát. Az induló pártok nagy száma kétségeket vetett fel a választás tisztaságával kapcsolatban, egyes elméletek szerint valamennyi induló mögött a domináns pártok álltak, ezzel nagyobb irányítást szerezve a választási bizottságokban, mindenesetre a független megfigyelők nem rögzítettek komolyabb problémákat a választás napján. A két legtöbb szavazatot kapott párt, a horvát HDZ BiH összesen 13 (a kerületi listáról 8, a központi listáról 5) képviselői helyet szerzett, az SDA koalíció összesen 11 (a kerületi listáról 7, központi listáról 4) helyet kapott a képviselő-testületben a megszerezhető 35-ből. A Mi Pártunk és a szociáldemokraták koalíciója 6 mandátumhoz jutott. A polgármesteri széket a HDZ BiH jelöltje, Mario Kordic foglalhatta el. Irma Baralija a 2. választókerületben sikeresen mandátumot szerzett Sanel Zuljevic mellett a Mi Pártunkkal.

Nem mertek nagyot álmodni

Az eredmények megmutatják, hogy Mostarban a háború óta továbbra is a két nagy, etnikai alapon szerveződő párt a legnépszerűbb a lakosság körében, ezzel nem sok remény maradt a megosztottság megszüntetésére. Valamennyien rezignáltan vették tudomásul a választás eredményét: „Azt hittem, hogy adunk majd egy esélyt a fiatalabb, tanultabb jelölteknek. Úgy látszik, itt tényleg semmin sem lehet változtatni.” – mondta sajnálkozva egy 40 éves szavazó a Balkán Nyomozásjelentési Hálózatnak (BIRN). „Nagy változások előtt áll az ország. Tudom, hogy ezzel nincs vége a nacionalizmusnak vagy a nacionalistáknak, de meggyőződésem, hogy ez már a vég kezdete.” – nyilatkozta optimizmussal a Mi Pártunk elnöke, Pedja Kojovic.

Ettől függetlenül a legfontosabb eredmény azonban, hogy tizenkét év után sikerült helyreállítani azokat a törvényi alapokat, melyek lehetővé teszik ezután is a rendszeres választások megrendezését, illetve sikerült újraindítani a mostari önkormányzat intézményét, így idővel talán sikerül teljesen felszámolni az ebből fakadó problémákat városszerte. Az Európai Bizottság is üdvözölte az eseményeket, mely szerint ez egy fontos lépés volt az európai uniós csatlakozás felé vezető úton Bosznia-Hercegovina számára. Az ország 2003 óta egy potenciális tagjelöltnek számít, mely csatlakozási kérelmét 2016-ban nyújtotta be hivatalosan.

A cikk a Balkán Műhely cikksorozata keretei közt valósult meg.

Címlapkép: Magyar katona a mostari Öreg hídnál 2013. szeptember 12-én. A mostari városháza mellett egy emlékkő áll azoknak a magyar katonáknak a tiszteletére, akik 1997 és 1999 között részt vettek a híd újjáépítésében, amelyet egy horvát harckocsi lőtt szét 1993 novemberében. (Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)

A Mostar, ahol 12 évig lehetetlen volt választásokat tartani bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hatályba lépett az hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása – közölte az orosz külügyminisztérium.

A kommüniké szerint az orosz diplomáciai tárca és a moszkvai amerikai nagykövetség között szerdán megtörtént a jegyzékváltás a hosszabbításról elért megállapodás életbe lépéséhez szükséges belső eljárások lezárásáról. Az Új START-szerződés, változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben.

Moszkva és Washington között január 26-án zajlott le diplomáciai jegyzékváltás a szerződés meghosszabbításáról elért megállapodásról. Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetése során megelégedésének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az orosz parlament két házában megtörtént ratifikálás után Putyin január 29-én írta alá a szerződés meghosszabbításáról rendelkező orosz jogszabályt.

Az Új START-szerződés, amelyet 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama írt alá, 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a témában folytatott tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél utasította el.

Biden már jelöltként, a választási kampány során kinyilvánította készségét a szerződés meghosszabbítására.

The post Hatályba lépett az Új START-megállapodás meghosszabbítása appeared first on .

Dicséretben és jutalomban részesítette Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya az Újpesten megkéselt rendőrt és járőrtársát.

Tavaly december 24-én egy zavartan viselkedő férfi rátámadt egy IV. kerületi társasházhoz kiérkező járőrpárosra, amelynek egyik tagját – egy 26 éves rendőrt – többször megszúrta. A rendőr életveszélyesen megsérült. A járőrpáros másik tagja, egy 23 éves őrmesternő több lövést adott le a támadóra, egy 35 éves délegyházi férfira, aki a helyszínen meghalt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu honlapon Terdiket idézve azt írta: a parancsnoki kivizsgálás mindkét rendőr intézkedését jogszerűnek és szakszerűnek találta.

A főkapitány példaként állította az állomány elé Lingvai Pétert és Szarvas Erikát, a IV. Kerületi Rendőrkapitányság járőreit, mindketten szüleik jelenlétében vehették át az elismerést.

The post BRFK: dicséretben részesítették az Újpesten megkéselt rendőrt és járőrtársát appeared first on .

Hétfőhöz hasonlóan kedden sem kellett a rendőröknek intézkedniük az üzletekre, a vendéglátóhelyekre, a szálláshelyekre, valamint a szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatt – mondta az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján.

Gál Kristóf alezredes hozzátette: a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt kedden 187-szer intézkedtek a rendőrök; 152-en közterületen, hatan közlekedési eszközön, 29-en pedig egyéb zárt helyen nem viseltek maszkot. A kijárási tilalomra vonatkozó szabályok megsértése miatt kedden 314 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

Kedden a Magyarországon átutazókkal szemben 77 alkalommal intézkedtek a rendőrök a tranzitszabályok megsértése miatt – mondta Gál.

Az elmúlt napon 8457 esetben ellenőrizték a rendőrök a helyszínen a hatósági házi karanténban lévőket, és 2691 hatósági házi karantént rendeltek el országszerte, így 18 337 emberre vonatkozik járványügyi megfigyelés, illetve elkülönítés, közülük 1932-en használják az online ellenőrzésre fejlesztett mobil alkalmazást – ismertette az alezredes.

The post Kedden sem kellett intézkedni üzletekben, vendéglátó- és szálláshelyeken appeared first on .

A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte – végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztve – azt a zaklató férfit, aki bombák robbantásával fenyegetőzött – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Azt írták, hogy a férfi január 31-én álnéven, a saját mobiltelefonjáról tárcsázta a 112-es segélyhívót, majd közölte a diszpécserrel, hogy bombát helyezett el egy bevásárlóközpont, egy hajléktalanszálló és a vöröskereszt egy intézményének területén. Hozzátette, hogy ha egy általa megnevezett nő – aki állítása szerint tönkretette az életét – nem jelenik meg meztelenül, 30 ezer forinttal egy megjelölt helyen, akkor felrobbantja a bombákat.

A közlemény szerint a veszélyhelyzet elhárítására a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a megjelölt helyszínekre, amelyeket kiürítettek. Az intézkedés 180 embert érintett, de bombát egyik helyszínen sem találtak. A férfit még aznap “intézkedés alá vonták” – tették hozzá.

A tárgyaláson a vádlott elismerte a cselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt a bíróság elfogadta, és a férfit három rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, és a vele szemben korábban zaklatás vétsége miatt hozott büntetővégzésének próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezte.

A felfüggesztett börtönbüntetés mellett elrendelték a vádlott pártfogó felügyeletét is. Az indokolásban a bíróság kiemelte, hogy a köznyugalom súlyos megzavarása amiatt valósult meg, mert a bombariadó három helyszínt érintett, amelyek kiürítéséről a hatóságnak kellett gondoskodnia.

Az intézkedésben 32 rendőr vett részt 14 szolgálati gépkocsival több, Pest megyei település rendőrkapitányságáról, valamint a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság egyebek mellett a beismerést, a megbánást, a vádlott rossz életkörülményeit.

Súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat, a próbára bocsátás hatálya alatti elkövetés, ahol ugyanaz a nő szerepelt sértettként hasonló fenyegetésekkel, valamint a nagy erők mozgósítása. Az ítéletet az ügyész, a vádlott és a védő is tudomásul vette, így az jogerős – áll a bírósági közleményben.

The post Úgy tűnik lassan bármit meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel appeared first on .

Hiba volt leépíteni a hadiipart 1990-ben, de a kormány ezt a hibát kompenzálni fogja – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László szerint, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban, az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd. Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz – egyebek mellett – légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi ipar centrum.

The post Az ITM iráníyyítja majd a védelmi ipar klaszterrendszerét appeared first on .

Az orosz rendőrség 1408 embert vett őrizetbe Alekszej Navalnij ellenzéki politikus perének keddi tárgyalása és az ítélet kihirdetését követő spontán tüntetések alatt – közölte az OVD-Info jogvédő szervezet.

Moszkvában 1145, Szentpéterváron pedig 246 embert vettek őrizetbe. A rendőrség a fellépés során az ellenzéki média helyszíni jelentései és a részvevők felvételei szerint gyakran erőt és kényszerítő eszközöket – gumibotot és elektromos sokkolót – alkalmazott.

Az illetékes moszkvai bíróság kedden letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztést, a büntetés feltételeinek szisztematikus megszegése miatt. A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a ténylege büntetés két év 8 hónap. A politikus a tárgyaláson a felmentését kérte, a védői bejelentették, hogy fellebbezni fognak.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint Navalnij két gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban – az Yves Rocher- és a Kirovlesz-ügyben – rá kirótt büntetés alatt 60 alkalommal sértette meg a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeit. A politikus tavaly, még a nyugati laboratóriumok által egyhangúlag megállapított mérgezését megelőzően hat alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a büntetésének végrehajtását felügyelő hatóságnál.

A bíróság elvetette Navalnij védőinek azt az érvét, hogy nem lehet letöltendőre változtatni egy olyan felfüggesztett szabadságvesztést, amelynek a hatálya tavaly év végén lejárt. A testület rámutatott, hogy az elítélt még annak érvényessége alatt megtagadta, hogy ellenőrzésre jelentkezzen.

A bíróság kifogásolta, hogy Navalnij csak két hónappal a berlini Charité klinikáról való kiírását követően jelentkezett be az FSZIN-nél, amivel szintén megsértette a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit. A politikusnak az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) történő hivatkozása az ítélet szerint nem állja meg a helyét, mert Strasbourg nem ítélte törvénytelennek az Yves Rocher-ügyben kimondott ítéletet, az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége pedig úgy ítélte meg, hogy nem indokolt megsemmisíteni a verdiktet.

Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság ezután mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnijt és Pjotr Oficerov üzletembert 2013-ben azon a címen ítélték el, hogy 16 millió rubelt sikkasztottak el a Kirovlesz állami fakitermelő vállalattól. A politikus ötévi börtönt és pénzbírságot kapott, az EJEB azonban kifogásolta az eljárást, az orosz legfelsőbb bíróság pedig 2016-ban elrendelte a perújrafelvételt. A második eljárás a letöltendőt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre változtatta, de meghagyta az eredetileg meghatározott 2 millió 264 ezer rubeles pénzbírságot. Ebben az ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

A politikus támogatói szerint mindkét ügyben politikai verdikt született. Az orosz Központi Választási Bizottság egy, a Kirovlesz-ügyben kirótt felfüggesztett ítélet miatt nem jegyezte be jelöltnek Navalnijt a 2018-as elnökválasztásra. Az indoklás szerint tíz évig nem indulhat választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát. Egy 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az Oroszországi Föderáció alkotmányának van prioritása, amikor az alkotmány és a nemzetközi jog ellentmondásba kerül egymással.

The post Tömegeket vettek őrizetbe Navalnij “tárgyalásának” napján appeared first on .

Rekordmagas Japán védelmi költésvetése 2021-ben

A japán kormány rekordmagas, 5,34 billió jenes (51,7 milliárd amerikai dolláros) védelmi költségvetést hagyott jóvá az áprilisban kezdődő 2021-es pénzügyi évre. Az előző évhez képest ez egy 1,1%-os növekedést jelent, így már kilenc éve folyamatosan emelkednek Japán védelmi kiadásai. A kormánypárt által dominált törvényhozás várhatóan az év elején megszavazza a tervezetet. A cél nem más, mint hogy az ország megfelelő képességekkel rendelkezzen Kína és Észak-Korea potenciális fenyegetéseinek elhárítására.

Egy új, saját lopakodó vadászgéptípus, az F-X létrehozására 706 millió dollárt szánnak, amely az F-2-es gépeket cserélné. A projekt teljes költségét 40 milliárd dollárra becsülik, és a 2030-as évekre várják az elkészültét. A főkivitelező a Mitsubishi Heavy Industries lesz, az amerikai Lockheed Martin cég segítségével. Ezen felül 630 millió dollárból további két F-35B és négy F-35A vadászbombázó repülőgép kerülhet beszerzésre Japán által.

323 millió dollárt költenének egy új, nagyhatótávolságú rakéta kifejlesztésére, amelynek Okinava prefektúra védelmében lehet kiemelkedő szerepe. Az elképzelések szerint a fegyver képes lenne az ellenséges hajókat azok fegyverzetének hatótávolságán kívülről megsemmisíteni. Az Aegis program keretein belül 16 millió dollár juthat két új hadihajó építésének megkezdésére, melyeknek működtetése a tervek szerint kisebb legénységet igényel majd, mint az eddigi rombolóké.

A világűrbe telepítendő képességekre 1,15 milliárd dollárt különítenének el. A tervek között szerepel, egy optikai teleszkóp, amely ismeretlen objektumok megfigyelését végezné, valamint egy műholdrendszer, amely hiperszonikus fegyvereket lenne képes észlelni, mint amilyeneket Kína és Oroszország jelenleg is fejleszt. A kibertérre 291 millió dollár juthat, melyből a védelmi erők egy új, körülbelül 540 fős kibervédelmi egységét állítanák fel. További 27 millió dollárt pedig egy nagyteljesítményű lézer kifejlesztésére fordíthatnak, amelyet többek közt drónelhárításra lenne alkalmazható.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Japán a jövő légiharcaira készül

A japán védelmi minisztérium tervei szerint az ország F-X néven új, 6. generációs pilóta nélküli vadászrepülőgép fejlesztésébe kezd. Elsősorban a 2035-től fokozatosan kivonásra kerülő F-16C típuson alapuló Mitsubishi F-2 vadászgépeket kívánják az új típussal leváltani. A fejlesztések során arra törekednek, hogy közeljövőben minőségben tudják ellensúlyozni a Kínai Népköztársaság fegyveres erői által jelentett mennyiségi erőfölényt. Kína jelenleg több mint 1000 db bevethető 4. generációs harci géppel rendelkezik, amely mintegy háromszorosa a Japán Légi- és Tengerészeti Véderő rendelkezésére álló eszközök számának. Ezen felül Kína folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai gyártású 4+ illetve 5. generációs típusok hadrendbe állítása terén.

A felvázolt követelményeknek megfelelően az új vadászgépet már alacsony észlelhetőségűnek tervezik. A pilóta nélküli eszközök nélkülözni fogják a pilótafülkét, amely révén jelentős súlyt takaríthatnak meg, valamint kisebbre építhetik őket. Az emberi tényező hiánya lehetővé teszi, hogy olyan helyzetekben és olyan módon vessék be őket, ahol azt a pilóta által vezetett eszközöket egyébként nem lehetne.

A jövő vadászrepülőgépének megtervezése 2010-ben kezdődött, amikor felvázolásra került egy magas szinten digitalizált, intelligens és azonnali válaszadásra képes, un. „i3 FIGHTER” koncepciója. Ezt követően épült meg 2016-ban a Mitsubishi X-2 tesztrepülőgép, amelyet számos új technológia kipróbálására használtak. A Védelmi Minisztérium tervei szerint 2024-ben kerülhet sor az első tesztrepülésekre, majd 2025-ben választanák ki a sikeres prototípust, amit végül 2035-ös határidővel állítanának hadrendbe. Egyes becslések szerint teljes program több ezer milliár yenre rúghat.

Japán három lépcsőben tervezi a pilóta nélküli eszközök bevezetését: 1) egyéni távvezérléssel, 2) egy ember vezette repülőgép irányítása alatt álló drónrajok (teaming), valamint 3) teljesen önállóan működő négygépes drónrajok formájában. Az autonóm fegyverek biztonságos alkalmazásához nélkülözhetetlen a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megalkotása. A japán fejlesztések első körben a „teaming” technológiára fognak koncentrálni 2035-ös határidővel.

A pilóta nélküli repülőgép tervezését és gyártását elsősorban a hazai erőforrásokra támaszkodva tervezik megvalósítani, de nem tartják kizártnak a külföldi (elsősorban amerikai és angol) vállalatokkal történő együttműködést sem. Hazai oldalon elsősorban repülőgépek tervezésben már jártas Mitsubishi Heavy Industries, a Mitsubishi Electric, valamint a Subaru fog részt venni a programban. A lehetséges külföldi vállalatok között az amerikai Lockheed-Martin, a Boeing, valamint az angol BAE Systems lett megnevezve. Ezek közül a Lockheed-Martin már komoly tapasztalatokkal rendelkezik 5. generációs repülőgépek fejlesztésével kapcsolatban. Erről várhatóan 2021 nyaráig születik majd döntés.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

India oltása

Zajlanak a COVID-19 járvány elleni tömeges oltások megkezdésének főpróbái. A dél-ázsiai országban január 2-án 4 államban tesztelték a tömeges oltások megkezdéséhez szükséges képességek tesztelését. Ezen alkalomból kinevezett oltók és oltandók bevonásával követték végig, hogy az oltóanyag megfelelő feltételek teljesülésével kerül kiszállításra, a célhelyen tárolásra, majd beadásra. Az oltóanyag állandó és megfelelő hőmérsékleten való tartásán túl komoly hangsúlyt kap egy ilyen eljárásban az oltásra jogosultak igazolása, az oltás beadása, a használt oltótűk és további elhasználódó orvosi eszközök megfelelő kezelése, illetve az egész folyamat hátterében álló logisztika megszervezése. Az első alkalom tanulságai közé tartozik, a távoli helyszínek megfelelő lefedésének biztosításának fontossága, az események gyors és széleskörű jelentésének fokozása és a személyzeti képzések gyorsításának szükségessége. Hasonló teszt vette kezdetét január 8-án is.

Indiában kettő oltóanyagot fognak használni. Az első a Covaxin a Bharat Biotech India által kifejlesztett oltóanyag melynek tesztelését már 2020 nyarán átfogóan megkezdtek, és egy feszített eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz. A második pedig a Covishield, ami az Oxford AstraZeneca egyik variánsa, melyet a Serum Institute of India fejlesztett ki. Mindkét oltóanyag feszített tempójú eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz.

Indiában január 6-ig több mint 10 millió igazolt fertőzöttje volt a vírusnak, melyből 224 ezer a jelenleg is aktív beteg, míg összesen 150 ezer elhunytat követelt. A vírus Egyesült Királyságban mutálódott verzióját 73 főnél mutatták ki. A COVID-19 által kritikusan értintett déli államok esetében érdekes módon Új-Delhinek kellett felszólítania a helyi vezetést a járványügyi intézkedések fenntartásáért bizonyos esetekben. Ezen túl, Pandzsáb és Gudzsarát államokban a kislétszámú osztályok (előbbinél 5-12 fő, utóbbinál 10-12 fő) számára újranyitják az iskolákat.

Az indiai miniszterelnök Narendra Modi Angela Merkellel is tárgyalt, mely során Modi beszámolt az Indiában fennálló helyzetről, illetve előre vetítette az indiai képességek nemzetközi szolgálatba állítását, a belső viszonyok rendezését követően.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Az IDF betiltása Indonéziában

Az indonéz kormány betiltotta az Iszlám Védelmi Front (Islamic Defender’s Front-IDF) nevű, jelentős politikai befolyással rendelkező fundamentalista csoport működését A szervezet nevéhez számos olyan terrorcselekmény fűződik, amellyel ellentétet próbáltak szítani az ország többségi népességét adó muszlimok és más kisebbségi csoportok között. Omar Sharif Hiariej igazságügyi miniszter kiemelte, a főbb jelenlegi és korábbi vezetők közül 30 személyt terrorizmussal vádoltak meg, valamint az IDF vezetőjét, Rizieq Shihab-ot 455 támogatójával együtt december 18-án őrizetbe vették, miután a koronavírus-járvány következtében tiltott tömegrendezvényen vettek részt.

A szervezetet hivatalosan már a tavalyi évben feloszlatták, ennek ellenére továbbra is működött, az utóbbi időben támogatásának növelése érdekében jótékonysági programokat is szervezett. A csoport 1998-ban jött létre, legfőbb céljukként a saría törvények bevezetését tűzték ki. A 2016-os, Jakartában kirobbanó tüntetéshullám fő résztvevőjeként tagjai fontos szerepet játszottak a város akkor keresztény kormányzója, Basuki Tjahaja Purnama megbuktatásában, aki egy beszédében kifogásolta, hogy a Korán nem tesz említést a nem iszlám vallásúak politikai szerepvállalásáról.

Írta: Zernig Csombor

 

Női elnökjelölt a mongol választásokon?

Január 2-án Oyungerel Tsedevdamba, a mongóliai parlament korábbi képviselője bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért. Mongóliában 2021 júniusában rendezik az elnökválasztást, az ország történetében ezt megelőzően egyszer, 2013-ban láthattunk női elnökjelöltet, Udval azonban nem járt sikerrel.

Az idén 55 éves Oyungerel közgazdász diplomáját a Szovjetunióban szerezte, 2004-ben a Stanford Egyetemen végzett, majd 2011-ben részt vett az Eisenhower Fellowship Programban, illetve ő írta a „A zöld szemű láma” című bestsellerkötetet is. Az 1990-es és 2000-es években különböző közalkalmazotti pozíciókat töltött be, a korábbi elnök (Elbegdorj) tanácsadójaként az emberi jogokkal és az állampolgárok részvételével kapcsolatos politikákkal foglalkozott. a parlamentben 2012-től képviselő. Amellett, hogy emberi jogi aktivista, a Mongóliai Demokratikus Nőszövetség vezetője is, publikációival nemcsak a társadalom legfontosabb kérdéseit érinti, hanem a szociális jóléttel kapcsolatos kezdeményezésekben is élenjár – ehhez köthető a Local Solutions Foundation szervezettel történő köztisztasági kezdeményezése.

Az elnökjelöltséggel kapcsolatban felmerültek bizonyos kérdések Oyungerel személyét illetően. Egyrészt mivel a korábbi elnök, Elbegdorj tanácsadója volt, feltételezik, hogy még mindig része holdudvarának, másrészt kritikusai azt hozzák fel ellene, hogy férje amerikai állampolgár (a külföldiekkel való házasságkötés vitatott kérdés Mongóliában).

Nem garantált, hogy Oyungerel valóban eljut az elnökválasztásig, mivel elsőként a Demokrata Párt jelölését kell megkapnia – ehhez azonban a jelenlegi elnököt, Battlugát kéne legyőznie – ezt követően pedig a Mongol Néppárt jelöltjével kellene versenyeznie (aki feltehetően a jelenlegi miniszterelnök, Khurelsukh lesz).

Írta: Györgyi Dominika

Szerkesztette: Györgyi Dominika

Címlapkép: A Japán Önvédelmi Erők (JSDF) egyik egysége a Tokiótól északra fekvő aszakai támaszponton rendezett katonai díszszemlén 2018. október 14-én. (Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon)

A Ázsia 04 – Ázsia hírfigyelő, 2020. december bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

 A japán védelmi minisztérium rendszeresen közzé teszi  milyen gyakran kell megemelnie a készültséget légtérsértések miatt. A dokumemban még az is benne van, hogy hol történnek a sértések. Évi 500-600 légtérsértés Kína felől igen masszív, minden napra jut majdnem kettő. De persze mielőtt még lándzsát törnék Peking felett eszembe jut, hogy görög-török eset, amikor 2018 vagy 2019-ben a feszkó növekedésével kijöttek egy görögök egy brutális számmal valami 1600 vagy 16000 egy év alatt. Igen, az sok, de ha ránézünk a térképre, hogy látjuk, hogy görög szigetek közvetlenül a török tengerparttal szemben sorakoznak, akkor még jóindulat mellett is (ami nincs ebben a viszonyrendszerben) össze lehetne szedni pár ezer légtérsértést azzal, hogy egy mp. alatt áthúz egy török gép egy görög szikla felett. Kína és Japánnak is vannak ilyen közel fekvő pontjai, szóval elképzelhető, hogy nem Okinawa vagy Tokio fölé próbálának beröpöködni a kínai gépek. https://www.mod.go.jp/js/Press/press2020/press_pdf/p20200710_02.pdf