Biztonságpolitika

Fellebbezett a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét elrendelő végzés ellen, mert bár a bíróság elrendelte a kényszerintézkedést, a vádhatóság kifogásolja, hogy nem írt elő személyes, csak telefonos jelentkezési kötelezettséget – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a kerületi bíróság a járványhelyzet miatt változtatta meg a bűnügyi felügyelet konkrét ügyben alkalmazandó magatartási szabályait.

A főügyész közleményében felidézte: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség egy évvel ezelőtt indítványt tett a nyomozási bírónak a kapitány bűnügyi felügyeletének elrendelésére, hogy biztosított legyen a jelenléte az eljárásban. A bíróság a bűnügyi felügyeletet elrendelte és azóta meg is hosszabbította, azzal, hogy havonta egyszer jelentkeznie kell a gyanúsítottnak a rendőrségen. A világjárvány miatt a gyanúsított egyes jelentkezések alól szabályszerűen kimentette magát, azonban megállapítható, hogy nem szökött meg – írta a főügyész.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette azt a lapértesülést, amely szerint a gyanúsított Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya a közleményében azt írta, az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal hosszabbítsa meg változatlan feltételekkel, utasítsa el a védőnek a bűnügyi felügyelet megszüntetésére irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

A kényszerintézkedésről szóló végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélésük szerint a telefonos jelentkezés a mai, modern technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

A Fővárosi Törvényszék közleményében tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság három hónappal – 2021. április 30-ig – meghosszabbította annak a hajóskapitánynak a bűnügyi felügyeletét, akit a 2019. május 29-i budapesti hajókatasztrófával kapcsolatban segítségnyújtás elmulasztásának vétségével gyanúsítanak. A bűnügyi felügyelet ideje alatt a gyanúsított köteles minden hónapban telefonon jelentkezni a rendőrségen.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított tudta, hogy közvetlenül előtte hajóbaleset történt és emberek kerültek a vízbe, de nem tett semmit a kimentésükért. A nyomozás folyamatban van, a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenlétének biztosításáért a bíróság változatlanul szükségesnek látta a bűnügyi felügyelet fenntartását.

A törvény szerint a bíróság előírhatja a gyanúsított jelentkezési kötelezettségét, annak módját, illetve közvetlen és közvetett voltát is. A járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsított részére korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – írták.

A bíróság szerint a pandémiahelyzet a következő három hónapban nem javul olyan mértékben, ami lehetővé tenné a szabad utazást, továbbá a gyanúsított jelenleg fennálló egészségi állapota miatt sem valószínű, hogy ismét munkába tudna állni, illetve szabadon közlekedhetne az országok között. A kerületi bíróság végzése nem végleges, a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletéről másodfokon a Fővárosi Törvényszék dönt majd.

A Hableány sétahajó tragédiája 2019 májusában történt Budapesten, a Margit híd közelében. A Viking Sigyn szállodahajó a sétahajónak ütközött, amely elsüllyedt. A hajón 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet volt, hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Viking Sigyn ugyancsak ukrán hajókapitányának büntetőpere tavaly szeptemberben kezdődött meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

The post Dunai hajóbaleset: fellebbezett az ügyészség appeared first on .

Gyermekkorúak elleni szexuális bűncselekmények miatt körözött amerikai férfi ideiglenes kiadatási letartóztatásáról döntött a bíróság – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.

Közleményük szerint a férfivel szemben az Egyesült Államok igazságügyi hatósága terjesztett elő kiadatási kérelmet. Az amerikai állampolgárságú férfit gyermek szexuális kizsákmányolása (szexuális kényszerítés) és más bűncselekmények miatt keresik. A férfi cselekményeinek maximális büntetési tétele az illetékes tagállam törvényei alapján három esetben életfogytiglani, egy esetben pedig két év tíz hónap szabadságvesztés.

A tárgyaláson a férfi hozzájárult kiadatásához a “specialitás elvének alkalmazásával”, ami szerint kiadatása esetén az amerikai hatóságok kizárólag a kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé. Azt írták: a bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint van-e akadálya a kiadatásnak, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének. Elrendelték a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását és megállapították, hogy esetében lehetőség van az egyszerűsített kiadatásra.

A pénteken véglegessé vált végzés alapján a bíróság az iratokat megküldi Varga Judit igazságügyi miniszternek további ügyintézésre – olvasható a közleményben.

The post Körözött amerikai férfi kiadatási letartóztatásáról döntött a bíróság appeared first on .

Magyarország hadiipar-fejlesztési koncepciójában Kaposvárnak is fontos szerep jut, a Rheinmetall Hungary Zrt. Zalaegerszeg után a somogyi megyeszékhelyen hozza létre második, gumikerekes harci járművek építésével, fejlesztésével foglalkozó telephelyét. A tervek szerint évi száz jármű készülne a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott Rheinmetall Hungary harminc-ötvenmilliárd forintból felépülő telephelyén.

The post Telephelyet hoz létre a Rheinmetall Hungary Kaposváron appeared first on .

Vádat emelt és végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyészség egy nő ellen, aki a vádhatóság szerint játékfegyverrel rabolt ki két fiatalt tavaly szeptemberben Marcaliban – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Közleményükben azt írták: a 32 éves nő a testvére valódi lőfegyvernek látszó airsoft játékpisztolyával a kezében állta útját a két 17 éves sértettnek, és felszólította őket pénzük átadására. Az egyik fiú megkérdezte a rablót, hogy “ez most komoly?”. A nő igennel felelt és egyre agresszívebben követelte a pénzt, amitől a sértettek megijedtek és mintegy hatezer forintot adtak neki.

A rendőrség rövid időn belül elfogta, a bíróság pedig letartóztatta a támadót. A marcali ügyészség kétrendbeli, fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat ellene, és azt indítványozta a bíróságnak, hogy ítélje végrehajtandó fegyházbüntetésre.

Kiskorúakat raboltak ki Szombathelyen

Felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettével vádol a Szombathelyi Járási Ügyészség két férfit, aki 2020 júliusában kiskorú sértetteket rabolt ki és bántalmazott a vasi megyeszékhely főterén – közölte a Vas Megyei Főügyészség. Simon József megyei főügyész közleménye szerint a vádlottak a hajnali órákban belekötöttek négy, zenét hallató fiatalba, majd késsel fenyegették őket, pénzt és mobiltelefonjaikat követelve.

Az egyik sértett megtagadta értékeinek átadását, ezért az egyik vádlott nagy erővel ököllel arcon ütötte. A másik kést szorított a nyakához, és azt mondta, “ült már börtönben”, “bárkit le tud szúrni, nem fél.”

A bántalmazás hatására a sértettek átadták az értékeiket, a vádlottak pedig a helyszínről távozóban azzal fenyegetőztek, hogy megkeresik és megölik őket, ha feljelentést mernek tenni – írta a megyei főügyész. A nyomozók később megtalálták és lefoglalták a vádlottaktól az elrabolt értékeket, így a sértettek kára megtérült – közölte. A Szombathelyi Járási Ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozta az ügyben.

The post Van, aki játékfegyverrel rabol, van aki kiskorúakat rabol ki appeared first on .

Tajvan függetlensége háborút jelentene – fogalmazott a kínai védelmi minisztérium szóvivője, aki szerint a kínai hadsereg minden szükséges lépést megtesz azért, hogy elfojtson bármilyen “szeparatista összeesküvést”.

Vu Csien, a minisztérium szóvivője szükségesnek nevezte a kínai hadsereg Tajvan közvetlen közelében növekvő gyakorisággal folytatott gyakorlatait a Tajvani-szoros jelenlegi biztonsági helyzetének kezelése, valamint a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából.

Az Egyesült Államok e kérdésben betöltött szerepét illetően Vu reményét fejezte ki, hogy a Joe Biden vezette kormányzat együttműködik majd Pekinggel a konfrontáció elkerülése érdekében. A szóvivő szerint a kínai-amerikai kapcsolatok “új történelmi kezdethez” értek Biden beiktatásával.

Egyes megfigyelők szerint azonban az eddigiek alapján egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az elnökváltás valódi fordulatot hozott volna Tajvan kérdését illetően. Az amerikai külügyminisztérium szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással, miután a kínai légierő 12 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. A felszólítást követően pedig vasárnap további 15 kínai harci gép gyakorlatozott a tajvani légvédelmi övezetben. A kínai külügyminisztérium válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

The post Ebből még baj lehet: Kínai szerint Tajvan függetlensége háborút jelentene appeared first on .

Ugyan a világban nem ritkák az előző amerikai elnök, Donald Trump nevével ellátott épületek, a Golán-fennsíkon megtalálható Trump-magaslatnak elnevezett izraeli település mindenképpen különleges helyet foglal el az üzleti szférából érkezett elnök brand-portfóliójában. Az izraeli kormányzat így kifejezett hálájának oka, hogy a Trump-adminisztráció 2019. március 25-én elismerte Izrael Állam integráns részeként a Golán-fennsíkot, amelyet az 1967-es hatnapos háborúban, a Szíria felett aratott győzelem óta tart megszállás alatt a zsidó állam és amelyet egy 1981-es törvénnyel egyoldalúan annektált. Ezt a jogi aktust nemzetközi közösség (az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag fogadta el az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az izraeli döntést nem ismerik el) és természetesen Szíria is illegálisnak, a nemzetközi joggal ellentétesnek tekinti. Ettől függetlenül – noha voltak törekvések a terület visszaadására a „területet a békéért” elv szerint – Izrael mereven ragaszkodik a terület megtartásához a jövőt illetően.

A terület iránti elkötelezettség mögött fontos geopolitikai okok és megfontolások állnak. A terület relatív alacsony kiterjedésének (1.800 km2, amelynek kétharmadát Izrael ellenőrzi) és lakosságának (hozzávetőlegesen 50.000 fő, fele-fele arányban zsidók és arabok) ellenére jelentős gazdasági potenciállal bír. A vulkanikus eredetű föld rendkívül termékeny, különösen erős a helyi gyümölcstermesztés, valamint a borkészítés. Nagyon jelentős továbbá a turizmus, hiszen itt található a Galileai-tenger vagy a napjainkra közkedvelt síparadicsomként működő Hermont-hegy. Az elmúlt években a Golán-fennsík alatt található jelentős olajtartalékok felfedezéséről is megjelentek hírek a sajtóban.

A Jordán-folyó völgyének északi vízgyűjtő területe. (Forrás: Slideshare/ zeitounm/ Upper Jordan River Hyropolitical Baseline (ZeitounEidSabbaghDajaniTalhami)

Az olajtartalékok megléte mindenképpen előnyös a területet ellenőrző ország számára, a Golán-fennsík azonban egy olyan másik erőforrásban is gazdag, amelynek előfordulása kevésbé gyakori a Közel-Keleten, ez pedig a víz. A Galileai-tenger, valamint a térség további édesvíz-forrásai elengedhetetlenek a történelmi Palesztina tartomány, így Izrael Állam és lakosságának vízellátásának szempontjából. A vízforrások feletti ellenőrzés a hatvanas évek elején már egy alacsony intenzitású fegyveres konfliktushoz vezetett Izrael és Szíria között, amikor Damaszkusz a Golán-fennsíkon található folyókat megpróbálta eltéríteni, hogy ezáltal térdre kényszerítse a zsidó államot. (Ugyan a vízkonfliktusok elmélete egy vitatott kérdéskör a nemzetközi kapcsolatok elméletében, de a kutatók ezt az összetűzést tekintik az egyik legközelebb állónak ahhoz.)

A Golán-fennsík izraeli megszállás alá eső területei. (Forrás: Le Monde diplomatique/ U.S. State Department/ Tufts University/ Council on Foreign Realtions)

A terület erőforrásai mellett azonban leginkább a katonai szempontok a meghatározóak. A Golán-fennsík mind hadászati, mind pedig harcászati tekintetben rendkívül fontos az izraeli biztonságpolitika szempontjából. A hadászati jelentőség megértéséhez Izrael geopolitikáján keresztül vezet az út. A történelmi Palesztina tartományt alapvetően három, egymástól jellegében erősen elkülönülő térségre lehet osztani: délen a Negev-sivatagra, nyugaton a partvidékre, északon és keleten pedig a hegyvidékre. Nyugaton a Földközi-tenger, délen pedig a Negev-sivatag természetes védelmet biztosít az ország magterületei számára. Keleten Ciszjordánia hegységei, valamint a Jordán-folyó völgye látják el ezt a feladatot – az izraeli döntéshozók számára többek között ez a stratégiai megfontolás indokolja a katonai megszállás fenntartását.

Északon azonban a sík partvidék sűrűn lakott és gazdaságilag kiemelt jelentőségű (például Haifa kikötője) területei az 1967-es határok szempontjából kitettek az északról érkező konvencionális fenyegetéseknek. A térség természetes határai (Litáni-folyó, Golán-fennsík) a történelmi Palesztina tartomány határain túl, a politikai határok pedig közel esnek a lakott területekhez. (A természetes és védhető határokra való törekvés egy általános geopolitikai jelenség, amely tetten érhető a Golán-fennsík elfoglalásában vagy a hajdani dél-libanoni izraeli megszállási zóna kialakításában.) Ezen síkvidék fölé magasodik a Golán-fennsík, amely magaslatról gyakorlatilag a teljes térség belátható – és belőhető. A hatnapos háborút megelőzően általános kihívást jelentett Izrael számára, hogy a szíriai tüzérség állandó nyomás alatt tartotta az északi területek lakosságát a támadásaival.

A Golán-fennsík jelenlegi status quo-ja. (Forrás: english.alaraby.co.uk)

A terület birtoklásával azonban Izrael Állam került stratégiai előnybe Szíriával szemben, mégpedig azért, mert Damaszkusz légvonalban mindösszesen 60 kilométerre található a Golán-fennsíktól. Ez egyrészt kiemelkedő hírszerzési lehetőséget biztosít a zsidó állam számára, hiszen a terület magaslati pontjairól modern felderítő eszközökkel pontos képet kaphatnak a térségben zajló esetleges csapatmozgásokról és más katonai tevékenységekről, mint például az Irán által finanszírozott milíciák jelentette fenyegetésről vagy fegyverszállítmányokról.

A felek szétválasztására az 1973-as jom kippuri háborút követően ENSZ békefenntartó misszió települt, ezáltal pedig egy 80 km hosszú, 05-10 km széles ütközőzóna jött létre az izraeliek és a szírek között. A művelet felfüggesztése több alkalommal is felmerült, tekintettel a magas biztonsági kockázatokra, különösen a szíriai polgárháború kezdete óta, ugyanis a szír kormányellenes felkelők több alkalommal hajtottak végre rajtaütéseket a békefenntartók ellen, túszokat is ejtve.

A Golán-fennsíkról való kivonulás és a terület visszaszolgáltatása Szíriának már több alkalommal is felmerült a „területet a békéért” elv alapján. Ezt a törekvést azzal szokták alátámasztani, hogy a rakéta- és műholdtechnológia fejlődésével a konvencionális hadászati elvek a háttérbe szorulnak, napjainkban már nem kellene számolni azzal, hogy szír harckocsioszlopok hatolnak be meglepetésszerűen Izrael Állam területére, ahogyan történt az a Jóm Kippuri háborúban. Ezzel szemben azt az ellenérvet állítják, hogy a terület feladását követően sokkalta nagyobb véráldozattal járna a fennsík visszafoglalása, mint a hatnapos háborúban. (Közkedvelt részlete a hatnapos háborúnak, hogy a hatvanas években a szír államigazgatásban mélyfedésben lévő legendás izraeli hírszerző, Elijah Cohen eukaliptusz fákat vásárolt a szír beásott bunkerek katonái számára az erős napsütés ellen, ezek a fák pedig nagy szolgálatot tettek a háborúban az izraeli erőknek a célpontok azonosítása során. „Eli” után egy telepet is elneveztek a Golán-fennsíkon, Eliad néven.)

Mindaddig azonban, ameddig az Iráni Iszlám Köztársaság közvetlen katonai és politikai befolyással rendelkezik a szír központi kormányzat felett, a békének, ezáltal pedig a Golán-fennsík visszaszolgáltatásának sincsen realitása. A perzsa állam ugyanis ezzel egy jelentős hídfőálláshoz jutna Izrael Állammal szemben. A terület megtartásával kapcsolatos izraeli álláspont is stabilnak mondható, mert belső jogrendszerük alapján az ország integráns részeként tekintenek rá, csakúgy, mint Jeruzsálemre egységes és oszthatatlan fővárosra. Ezen előreláthatólag az sem fog változtatni, ha a Joe Biden vezette adminisztráció szakít elődjének egyoldalú Izraelt támogató külpolitikai álláspontjával. Noha a Trump-magaslat jövője még kérdéses lehet, a Golán-fennsík minden bizonnyal izraeli ellenőrzés alatt fog maradni a továbbiakban is.

Az írás a Geopolitika Műhely cikksorozatának keretei közt valósult meg.

Címlapkép: Izraeli katonák az Izraelt és Szíriát elválasztó határsávon, a Golán-fennsík izraeli részén tartott éjszakai gyakorlatozáson 2016. július 17-Én. (Forrás: MTI/EPA/Atef Szafadi)

A A Golán-fennsík geopolitikai jelentősége Izrael szemszögéből bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A lengyel emberi jogi biztos elítélte csütörtökön az abortusztörvénnyel kapcsolatban hozott alkotmánybírósági döntést és a hozzáfűzött indoklást, kijelentve, hogy az súlyosan korlátozza a nők jogait, és gyakorlatilag “kínzásra ítéli őket”.

A lengyel alkotmánybíróság szerdán tette közzé a terhességmegszakítást beteg magzatok esetében is tiltó őszi ítéletének indoklását, majd ez szerda este megjelent a hivatalos közlönyben, így a döntés törvényessé vált. A testület október 22-én ítélte alkotmánysértőnek azt a törvényi előírást, amely lehetővé teszi a terhesség megszakítását, ha az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az októberi döntés heteken át tartó tömegtüntetéseket váltott ki. Az alkotmánybírósági döntés viszont csak az indoklással együtt válhatott hatályossá.

Annak ellenére, hogy a döntés eddig nem volt hatályos, nőjogi aktivisták arra panaszkodtak, hogy a kórházak már a köztes időszakban is törölték az előjegyzett abortuszokat, mert tartottak valamilyen hatósági retorziótól.

Az alkotmánybíróság által kétségbe vont előírás annak a három kivételnek az egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta érvényes abortusztörvény engedélyezte a terhességmegszakítást. A terhességmegszakítás a súlyos egészségkárosodás esete mellett eddig azokban az esetekben volt lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forgott, vagy ha a megfogant élet bűncselekmény – nemi erőszak vagy vérfertőzés – következménye. Így mostanra csak a két utóbbi feltétel maradt.

Az alkotmánybíróság indoklásában leszögezte: a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy a születése előtt álló embert megfosszák életétől.

“Az alkotmánybíróság döntésének indoklása újabb nagy dráma a nők számára. Az állam még inkább korlátozni akarja jogaikat, kockáztatni az életüket, és kínzásra ítélni őket. Ezt a támadást a civil társadalom ellenzi” – jelentette ki csütörtökön Adam Bodnar ombudsman, aki az államtól független emberi jogi biztos.

Bizonyos kommentárok szerint az alkotmánybírósági indoklás gyakorlatilag lehetővé teszi az eddigi abortuszkompromisszum megőrzését, ugyanis az alkotmánybírók megfogalmazása alapján lehet hivatkozni arra, hogy a magzat valószínűsített károsodása az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. Az AP hírügynökség értékelése szerint viszont az abortusz csaknem teljes tilalma lépett most életbe egy olyan országban, amely hagyományosan a katolicizmus egyik bástyája, de amelyben a városi ifjúság gyors szekularizáción megy keresztül.

A kompromisszumos értelmezés lehetősége ellenére a döntés várható esti hatályba lépése heves reakciókat váltott ki szerdán napközben ellenzéki politikusok részéről. A fő parlamenti ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) politikusai sajtóértekezletükön népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba az ügyben. Estére pedig már újabb többezer fős tüntetéseket váltott ki szerte az országban az alkotmánybíróság lépése.

The post Lengyel ombudsman: “Kínzásra ítéli a nőket” az alkotmánybíróság döntése az abortusztörvényről appeared first on .

Helybenhagyta a Moszkva megyei bíróság Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus harmincnapos előzetes letartóztatását.

Navalnijt január 17-én a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvélemény szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint megszegte egy rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

A himki első fokú bíróság január 19-én rendelte el Navalnij előzetes letartóztatását. Navalnij, aki videoösszeköttetés révén vett részt a csütörtöki tárgyaláson, az ellene indított eljárást “nagy törvénysértésnek” nevezte, amelynek célja az ő és mindenki más megfélemlítése.

“Nincs kétségem afelől, hogy amíg a repülőgépem Vnukovóból Seremetyjevóba repült, a cellát nekem itt a Matrosszkaja Tyisinában (a Matrózok Hallgatása nevű börtönben) már előkészítették” – mondta. Navalnij arra utalt, hogy az őt Berlinből Moszkvába szállító járatot a leszállás előtt váratlanul az orosz főváros egyik repülőteréről a másikra irányították át. A tárgyaláson a politikus a vele történtekért azokat az embereket tette felelőssé, akik “20 éve rabolják ki Oroszországot”.

“Úgy gondolom, meggyőződésem és kijelentem: ők nem gazdái országunknak és nem is lesznek azok. Emberek milliói értenek velem egyet, és ne hagyják, hogy az országunkat ellopják tőlünk” – mondta.

“Igen, az erő most az önök oldalán áll. Önöknek lehetőségük van rá, hogy két embert mellém állítsanak és bilincsbe verjenek. De ez nem fog örökké tartanai” – tette hozzá.

Beszédében Navalnij arra célzott, hogy az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a letartóztatása után a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A filmet csütörtök délutánig csaknem 99 milliószor tekintették meg.

A politikus a tárgyaláson egyebek között kifogásolta, hogy fogva tartása kezdete óta csütörtökön konzultálhatott először az ügyvédjével.

Navalnij követői a történtek miatt szombaton több mint száz városra kiterjedő és több tízezer embert mozgósító tiltakozást szerveztek meg, amellyel kapcsolatban a hatóságok csaknem négyezer embert vettek őrizetbe. Hasonló, engedély nélküli tüntetést hirdettek meg most vasárnapra is, amelynek az orosz hatóságok megpróbálják elejét venni.

A moszkvai ügyészség és a rendőrség csütörtökön figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott a vasárnapra meghirdetett tüntetésekben való részvételtől, és sürgette a nem engedélyezett eseményekre mozgósító üzenetek közösségi médiából való eltávolítását.

Csütörtökön elrendelték Ljubov Szobol, Navalnij közvetlen munkatársa, Anasztaszija Vasziljeva az Orvosok Szövetségének vezetője, Marija Aljohina, a Pussy Riot punkzenekar tagja és Oleg Navalnij, a politikus öccse 48 órás előzetes letartóztatását, a járványügyi előírások megsértése címén. Szerdán a rendőrség házkutatást tartott Navalnij és tucatnyi támogatója otthonában és a hozzájuk köthető hivatali helyiségekben.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön büntetőeljárás indított Leonyid Volkov, a Navalnij-hívek regionális törzseinek vezetője ellen, fiatalkorúak felbujtása tiltakozó akciókban való részvételre címen. Volkov 2019 óta külföldön, sajtóértesülések szerint Németországban él.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztette az internetes szolgáltatókat, hogy ne terjesszék a nem engedélyezett tüntetésen való részvételre buzdító felhívásokat, mert ez hatósági intézkedéseket válthat ki.

Jelena Korobkova, a FSZIN osztályvezetője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, a szolgálat azért kérte letöltendőre változtatni a Navalnijra sikkasztás címén kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, mert az érintett rendszeresen megsértette annak feltételeit. Korobkova szerint az elítélt január és augusztus között legkevesebb hat alkalommal mulasztotta el, hogy a megadott napokon nyilvántartásra jelentkezzen a büntetésvégrehajtási felügyeletnél.

Mint mondta, Navalnij berlini gyógykezelése alatt a felügyelet munkatársai megértéssel viszonyultak a problémához és nem küldtek neki idézést. A tisztségviselő szerint az érintett, akit szeptemberben írtak ki a kórházból, novemberben értesítette a FSZIN-t arról, hogy külföldön ápolják, de erről nem nyújtott be igazolást.

“A gyógykezelésen való részvétel ténye önmagában nem szolgáltat indokot arra, hogy valaki ne jelenjen meg a nyilvántartáson” – nyilatkozott a tisztségviselő. Emlékeztett rá, hogy az ítélet értelmében Navalnijnak a 2020. december végéig tartó próbaidő alatt havonta kétszer kellett volna jelentkeznie. Arról, hogy ennek a kötelezettségnek a megszegése miatt le kell-e töltenie a 3 és fél éves börtönbüntetést, jövő kedden dönt a bíróság.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.

The post Helybenhagyta a másodfokú bíróság Navalnij előzetes letartóztatását appeared first on .

Az orosz külügyminisztériumba kérették szerdán az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének képviselőjét, és diplomáciai jegyzéket nyújtottak át neki az oroszországi tüntetésekkel kapcsolatos álhírek miatt – tudatta az orosz külügyminisztérium.

“Tudomásunk van az amerikai digitális platformokon megjelenő, rendszeresen provokatív tartalommal ellátott téves ‘álhírekről’, amelyeknek a terjesztését az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége koordinálja” – olvasható a közleményben, amelyet a Szputnyik orosz hírügynökség ismertetett. A jegyzékben a tárca figyelmeztetett arra, hogy az orosz fél fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Múlt héten az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége figyelmeztetést adott ki az országban az előzetes őrizetbe vett Alekszej Navalnij ellenzéki politikus melletti országos demonstrációról. A nagykövetség felsorolta a nagygyűlések helyszínéhez vezető útvonalakat, és felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el azokat. A nagykövetség megjegyezte, hogy Moszkvában “a tüntetők a Puskin téren terveznek gyülekezni 14 óra tájban, és onnan a Kreml felé menetelnek”.

Az orosz külügyminisztérium szerint az ilyen közlemények helytelen beavatkozást jelentenek az orosz belügyekbe, és meglesz rájuk a megfelelő válasz.

The post Az orosz külügy tiltakozó jegyzéket adott át az amerikai nagykövetségnek a tüntetésekről szóló “álhírek” miatt appeared first on .

A koronavírus kínai áldozatai közül többen érdekcsoportot alkottak, tavaly felelősségre vonást követeltek, pert is próbáltak indítani, most pedig beszélni szeretnének az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Vuhanban tartózkodó szakértőivel, de nyugati hírügynökségeknek arról számoltak be, hogy a hatóságok különféle eszközzel megpróbálják megakadályozni őket ebben.

A WHO szakértői csoportja több hónapi egyeztetés után csaknem két héttel ezelőtt érkezett meg a közép-kínai Vuhanba, hogy kínai kutatókkal közösen felkutassa a vírus eredetét, és választ találjon egyebek mellett arra a kérdésre, hogy milyen úton terjedhetett át emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus. A szakértőknek érkezésüktől számítva kéthetes karantént kell eltölteniük, mielőtt csütörtökön munkához láthatnak.

Áldozatok csaknem száz hozzátartozójából állt az a csoport a Kínában népszerű WeChat közösségi portálon, amelynek tagjai tavaly követelték, hogy büntessék meg azokat a vuhani tisztségviselőket, akik lekicsinyelték a járvány súlyosságát nem sokkal annak egy évvel ezelőtti kitörése után, sőt megfeddték azokat, akik elsőként kongatták meg a vészharangot a városban. A hozzátartozók közül többen az igazságszolgáltatáshoz fordultak, de azt állítják, hogy panaszukat azonnal visszadobták. Most azt mondják, hogy amióta megérkezett oda a WHO küldöttsége, még nagyobb rajtuk a nyomás. Vannak közöttük olyanok – saját beszámolójuk szerint -, akiket azzal fenyegettek meg, hogy elbocsátják őket munkahelyükről, ha nyilvánosan beszélnek vádjaikról. Csang Haj, az érdekcsoport egyik vezetője a hírügynökségeknek elmondta, hogy WeChat-csoportjukat körülbelül tíz nappal ezelőtt blokkolták.

A járvány hivatalosan 3900 ember halálát okozta Vuhanban, vagyis a Kínában regisztráltak (4636) túlnyomó többségét. Az országban drákói intézkedésekkel sikerült már tavaly áprilisra megfékezni a járványt, bár az utóbbi hetekben újra elindult egy hullám, amely a legsúlyosabb azóta.

A kínai regisztrált fertőzöttek száma százezer, ez messze elmarad a világ más nagy országaiban regisztrált számoktól, a halálos áldozatok száma 4800. A kínai áldozatok hozzátartozói közül sokan kétségbe vonják ezeket a hivatalos adatokat, azt állítják, hogy sok beteg még azelőtt meghalt, hogy koronavírus-áldozatként azonosították volna.

A WHO azt mondja: kínai látogatásuk tudományos misszió a vírus eredetének feltárására, és nem azért mentek oda, hogy bűnbakot keressenek. A világszervezet kezdettől fogva szerette volna elérni, hogy Kína szorosabban működjön együtt vele az ügyben, de ez az AP hírügynökség birtokába jutott hangfelvételek tanúsága szerint a WHO egyes tisztségviselői egymás között többször panaszkodtak arra, hogy nem kapnak elég információt Pekingtől.

The post A Kínai áldozatok hozzátartozóit nem engedik beszélni a WHO szakértőivel appeared first on .

Magyarország és Horvátország közös érdeke Közép-Európa biztonságának elősegítése, a Nyugat-Balkán békéjének biztosítása, az illegális migráció megállítása és kezelése – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter Mario Banozic horvát védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Benkő Tibor közölte azt is, hogy a két ország egyformán küzd a terrorizmus ellen, valamint ugyanúgy gondolkodnak katonáik külföldi missziójáról, amely “a gondokat ott kezeli, ahol azok keletkeznek”. A miniszterek hivatalos találkozójuk részeként tettek látogatást Székesfehérváron, a horvát vezetés alatt működő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának bázisán (HQ MND-C).

Benkő kiemelte: a horvát vezetésű parancsnokságnak nagy jelentősége van Közép-Európa békéjének, biztonságának fenntartásában.

Mario Banozic arról beszélt, hogy a két ország együttműködik a NATO-n belül, az unióban és katonai értelemben is, ám mind közül jelenleg a legfontosabb terület a védelmi együttműködés szélesítése. Jelezte, hogy ennek keretében például helikopterszemélyzet képzését indították el Zadarban, s az ottani központ fejlesztésében a magyar kormányzat is segített. Hozzátette, együttműködésüket ki kell terjeszteni a honvédelmi oktatás, képzés területére ugyanúgy, mint a hadiipar egyes szegmenseire.

A sajtótájékoztatót megelőzően sajtóbejáráson mutatták be a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának székesfehérvári bázisát.

Fazekas Tamás őrnagy elmondta, hogy 2020 februárjában a magyar kormány 3,2 milliárd forintot biztosított a kétszintes konténerépület létrehozására. A 88 konténerből álló, a NATO- és a magyar előírásoknak megfelelő bázison mintegy száz ember részére alakítottak ki munkahelyet.

A kiosztott sajtóanyag szerint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokság létrehozását az indokolta, hogy a NATO a közép-európai régióban nem rendelkezett olyan katonai szervezettel, amely biztosítani tudja a térség védelmét egy kialakult válság vagy konfliktus esetén. A magyar és a horvát fél közösen ajánlotta fel a parancsnokságot, ezt az Észak-atlanti Tanács tavaly júliusban fogadta el.

A horvát katonák megérkezésével a hadosztály-parancsnokság 2020 augusztusától nemzetközi katonai szervezetként működik, ahol más tagországok katonái is vállalhatnak beosztást. A szervezet vezetője Denis Tretinjak vezérőrnagy.

The post Benkő: Magyarország és Horvátország közös érdeke Közép-Európa biztonságának elősegítése appeared first on .

A szabadságvesztés tartamát, felfüggesztésének próbaidejét és a pénzbüntetést tekintve is súlyosította a “hálapénzt” kérő budapesti nőgyógyász büntetését a Fővárosi Ítélőtábla szerdán, a bíróság a nőgyógyászt három évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától – közölte a másodfokon eljáró hatóság a törvényszéki honlapon.

Korábban az ügyészség az ügyben azt közölte: a 74 éves férfi egy budapesti egészségügyi intézményben dolgozott. A szülész-nőgyógyász 2014 és 2017 között öt páciensétől kért pénzt, és egyes esetekben kapott is.

Az ítélőtábla közleménye szerint a férfi nyugdíjba vonulását követően megbízási szerződéssel dolgozott szülész-nőgyógyász szakorvos munkakörben. Fekvőbeteg-ellátásban és műtétekben működött közre, hétvégéken és munkaszüneti napokon jellemzően ügyeletvezetőként tevékenykedett, vezetői feladatokat nem látott el. A betegeket nem magánrendelés keretében, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás keretében látta el.

Egy nő, szülése után – amelyet a férfi ügyeletes szakorvosként vezetett le, saját elhatározásából 30 ezer forintot adott át. Az orvos az összeget kevesellte, közölte, hogy a “tarifája” százezer forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó összeget. Mikor a nő húszezer forintot adott az orvosnak, azzal, “hogy nem tud több pénzt adni”, a férfi közölte: “úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni”, és a zárójelentést is ő fogja megírni.

Egy másik nőtől – akin terhességmegszakítást végzett – az elvégzett műtétért pénz kért arra hivatkozással, hogy a műtőben “kiskassza” működik, és a résztvevőknek pénzt kell adniuk. Egy harmadik nőtől a kórházban működő szokásokra és a kórházban működő “kiskasszára” hivatkozva kért 100 ezer forintot. Egy további szülő nőtől a műtő bérleti díjára, a személyzet díjazására és a saját tarifájára hivatkozással – kért pénzt. Ő az orvos felszólítására 60 ezer forintot adott át a vádlottnak, aki azt átvette, azonban az átadott összeget kevesellte és 150-160 ezer forintot kért.

Az ötödik nőtől a sürgősségi császármetszésért több alkalommal anyagi ellenszolgáltatás megfizetését kérte a műtő bérleti díjára és saját munkadíjára hivatkozva. A nő ezt elhárította, ennek ellenére a vádlott közölte, hogy varratszedéskor 160 ezer forintot vár tőle.

Az orvost üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án bűnösnek mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 1 millió forint pénzbüntetésre és 80 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés tartamának felemeléséért, a felfüggesztő rendelkezés mellőzéséért és közügyektől eltiltás alkalmazásért, továbbá az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott enyhítésért, míg a védő elsősorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljáró ítélőtábla tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: a vádlott nem hálapénzt fogadott el, hanem jogtalan előnyt kért, illetve követelt. “A hálapénz ugyanis a páciens vagy a hozzátartozója részéről az orvosi ellátással kapcsolatos hála jeléül, önként adott juttatás”. Egyértelmű volt, hogy a vádlott valamennyi cselekményét üzletszerűen valósította meg, mert annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásokról volt szó, rendszeres haszonszerzésre törekedve többször jogtalan előnyt kért.

Súlyosító körülményként kellett értékelni a kiemelkedő tárgyi súlyú cselekmények halmazatát és azt, hogy a vádlott több ízben zsarolásszerűen kért jogtalan előnyt, ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a vádlott magas életkora, valamint az igazolt mentális és fizikális betegségei.

“Az ítélőtábla kifejezetten a magas életkorára tekintettel látott lehetőséget vele szemben a szabadságvesztés felfüggesztésére, ugyanakkor a súlyosabb jogi minősítés a szabadságvesztés tartamának és próbaidejének, valamint a pénzbüntetés növelését indokolták”.

Ennek nyomán a férfi szabadságvesztésének tartamát két évre, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, a pénzbüntetését összességében 3 millió forintra súlyosította, valamint három évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától is.

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős – olvasható a közleményben.

The post Van igazság: súlyosbították a “hálapénzt” kérő nőgyógyász büntetését appeared first on .

Több gyártó testkameráit tesztelik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai jegyellenőrzés közben egyes kiemelt fővárosi vonalakon – közölte a társaság.

A BKK ellenőrei csütörtöktől harminc napon át három nemzetközi gyártó eszközeit tesztelik napi munkavégzésük folyamán kiemelt fővárosi vonalakon: az 1-es, a 4-es és a 6-os villamoson, valamint a kisföldalattin. A testkamera visszakövethetővé teszi a BKK ellenőri intézkedéseinek szakszerűségét, így a felvételek – anonimizálásuk után – megelőzési, elemzési és oktatási célra is felhasználhatók lesznek. Hozzátették: emellett az ellenőrzési munkában részt vevő munkatársakat érő inzultusok is könnyebben visszakövethetők lesznek.

Mint írták, az elmúlt években több olyan eset is napvilágra került, amelyben a közösségi közlekedést igénybe vevő ügyfelek és a BKK jegyellenőrei között kialakult nézeteltérés okát utólag nehéz volt rekonstruálni. Az ilyen helyzeteket is egyértelműbbé teszi, ha a testkamera által készített felvétel objektív bizonyítékkal szolgál a panaszok utólagos kivizsgálásához.

A BKK közleménye szerint a fővárosban évente 30-50 alkalommal éri támadás az ellenőrzést végző munkatársakat. Megemlítették, hogy az utolsó ilyen eset hétfő délután történt, amikor három ellenőrt bántalmaztak munkavégzésük közben az 1-es villamos vonalán. Mindhárman megsérültek, a történtekkel kapcsolatban a rendőrség intézkedik.

A BKK arra számít, hogy az ilyen és hasonló szituációk száma csökken a testkamerák alkalmazásával, hiszen – mint írták – pusztán a képfelvétel készítésére történő figyelemfelhívásnak, vagy akár csak az eszköz látványának alapvetően visszatartó ereje van.

The post Jegyellenőri testkamerákat tesztel a BKK appeared first on .

Észak-Macedónia pozitívan nézhetett 2020 őszének elébe: október 6-án az Európai Bizottság közzétette az integrációs előrehaladást értékelő éves jelentéseit, emellett közzétették egy, a Nyugat-Balkán államaira specializált Gazdasági és Beruházási Terv tartalmát is. Továbbá Észak-Macedónia bizton számíthatott arra, hogy az év végéig sikerül megtartani az első kormányközi konferenciát az Európai Unióval, azaz sikerül elkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – Bulgária elutasító álláspontja miatt azonban mindez máig nem valósulhatott meg. Ezen írás célja röviden, de átfogóan felvázolni a macedón-bolgár konfliktus fő mozgatórugóit.

A macedón-bolgár ellentétek történelmi gyökerei

A mai Észak-Macedónia területe a történelem folyamán számos alkalommal kapcsolódott Bulgáriához, illetve a bolgár identitáshoz. A Balkán-félszigetre betelepülő bolgár szláv törzsek Macedónia területén is megjelentek, letelepedtek, habár a terület csak a IX. század első felében vált a bolgár állam részévé – ezzel, főként a kereszténység felvétele után, a macedón területek lakói is a bolgár fejlődési pályára léptek. A bolgár állam uralma a területen azonban nem volt tartós: a XI-XIII. század között több ízben is bizánci, majd szerb fennhatóság alá tartozott a terület, az 1390-es évekre pedig – Bulgáriával egyetemben – oszmán fennhatóság alá került. A bolgár függetlenségi mozgalom 1870-re ért el egy jelentős eredményt: megalakult a gyakorlatilag független vallási központ, a Bolgár Exarchátus, amely jelentős szerepet játszott a bolgár nemzettudat terjesztésében – Macedóniában is. Az 1877-78-as orosz-török háborút követően, az orosz érdekeket szolgáló san stefanói békeszerződéssel hozták létre Nagy-Bulgáriát, amely magába foglalta a mai Macedónia teljes területét. Néhány hónappal később azonban, a nagyhatalmak berlini konferenciáján Nagy-Bulgáriát szétdarabolták: létrehoztak két bolgár kisállamot (melyek 1885-ben egyesültek), Macedónia területe pedig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. Ezzel a bolgárok és a macedóniai lakosok (akkoriban őket is bolgároknak nevezték) más-más fejlődési pályán kezdtek el haladni. A XX. század háborúi során Bulgária számára végig elsődleges fontosságú volt Macedónia visszaszerzése – ennek elveszítése számukra igen fájó pont. Párhuzamot szokás vonni a bolgár és a magyar történelemben bekövetkezett nagy területveszteségek között – tudományos igényesség nélkül mondhatjuk, hogy Nagy-Bulgária szétdarabolása a bolgárok „Trianonja”. Mindenesetre sem a Balkán-háborúk során, sem a két világháborúban nem sikerült visszaszerezni a területet – köszönhetően annak, hogy Bulgária mindkét világégés során a vesztesek oldalán harcolt.

A macedón identitás kialakulása és az ezt vitató bolgár álláspont

A mai Észak-Macedónia területén élő szláv népcsoport nemzeti fejlődése a többi balkáni néphez képest jelentős késéssel indult meg. Az évszázadokon át tartó oszmán uralom természetesen nem segítette elő a nemzetté válás folyamatát, ráadásul a környező, jóval előrehaladottabb nemzeti fejlődést átélt népek – bolgárok, görögök, szerbek – a XIX. századtól gyakorlatilag versenyt futottak egymással azért, hogy a macedóniai szlávokat a saját etnikumukhoz tartozónak ismertessék el. Természetesen az itt élőknek a bolgárokkal volt/van a legszorosabb kapcsolatuk, történelmi, kulturális és nyelvi téren is – a XIX. században a lakosság többsége valóban bolgár identitással rendelkezett. 1878 után ezért is támogatta Bulgária jelentősen az oszmán uralom alatt maradt Macedóniában a függetlenségi mozgalmakat (például a Belső Macedón Forradalmi Szervezetet, rövidítve: VMRO), remélve a terület mielőbbi visszaszerzését – ebben az időszakban azonban már kialakulóban volt egy különálló, macedón identitás, illetve a bolgár öntudaton belül egy erős regionalista felfogás is. Az önálló macedón nemzet elismertetését külső szereplők is szorgalmazták, elsősorban a cári Oroszország és Szerbia – feltehetően Oroszország a szerbek a bolgárok gyengítésére irányuló tevékenységét akarta ezzel támogatni. A Macedón Irodalmi Társaság Szentpéterváron működött – egyik jeles képviselője, Krste Misirkov fektette le a különálló, sztenderdizált macedón nyelv alapjait 1903-ban. A két világháború között, mikor Macedónia a délszláv állam keretei között semmifajta autonómiával nem rendelkezett, fokozódtak a bolgár identitás kigyomlálására irányuló törekvések – erőszakos szerbesítés által. Az 1930-as évektől azonban a nemzetközi kommunista mozgalomban egyre inkább teret nyert az önálló macedón nemzet gondolata – ezt a nézetet osztották a jugoszláv kommunisták is. Így, miután a második világháború végén Tito kommunista partizánjai megszerezték a hatalmat, 1944-45-ben sor került a nyelv kodifikálására és hivatalossá tételére Misirkov munkája alapján (a sztenderd bolgár nyelvtől legtávolabbi, nyugati-bolgár nyelvjárást vették alapul), továbbá létrehozták az autonóm Macedón Népköztársaságot Jugoszlávián belül. Ennek megfelelően továbbra is üldözték a bulgarofil érzelműeket, akik közül nagy számban menekültek Bulgáriába. Az új hatalom megszilárdulásával megkezdődött Macedóniában a felülről vezérelt identitásépítés folyamata: létrehozták a macedón nyelv tudományos hátterét (szótárak, nyelvtani szabálykönyvek), illetve jelentős lépések történtek az önálló macedón történelem megalkotására is.

A Bulgáriával folytatott viták középpontjában éppen a nyelv és a történelem körüli problémák állnak – a bolgárok főleg a történelmi személyek és helyszínek, illetve a kulturális örökség „kisajátítását” sérelmezik, emellett nem ismerik el az 1945 előtti önálló macedón nyelv létét – egyesek szerint a macedónok által beszélt nyelv ma sem tekinthető különálló nyelvnek. Ennek megfelelően a macedón nemzet voltát is kétségbe vonják – nem is ismerik el nemzeti kisebbségként a területükön élő macedónokat (akik főként a macedón-bolgár határ mentén, a pirini körzetben élnek). Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy a második világháborút követő években igen szívélyes volt a viszony Bulgária és Jugoszlávia között: terítéken volt egy jugoszláv-bolgár államszövetség megalakítása és a pirini körzet a jugoszláviai macedón tagköztársasághoz való csatolása is, emellett a Georgi Dimitrov vezette kommunista bolgár vezetés elismerte a macedón nyelv és identitás létét. A szovjet-jugoszláv viszony rohamos elmérgesedése azonban véget vetett a baráti viszonynak: a szovjet irányvonalat követve a bolgár állam – és pártvezetés az 1950-es évektől kezdve radikálisan szembefordult a korábbi politikával, és határozottan elutasította a macedón nyelv és nemzet elismerését. A bolgár-jugoszláv viták végigkísérték az egész hidegháború időszakát – azonban a rendszerváltozást követően sem szűnt meg a probléma, annak ellenére, hogy Bulgária volt az első állam, amely elismerte az önálló Macedón Köztársaságot 1992-ben, emellett a még kezdeti fázisban lévő euroatlanti integráció terén is szorosan együttműködött a két ország. 1999-ben egy közös deklaráció keretében igyekeztek rendezni a bilaterális kapcsolatokat – azonban, amennyiben ennek tartalma maradéktalanul meg is valósult volna, akkor sem oldotta volna meg végleg az identitás és nyelv körül kialakult évtizedes vitákat. A 2000-es évek végétől Bulgária, a NATO és az EU teljes jogú tagjaként, határozottabban kezdte el képviselni érdekeit – 2012-től több ízben vétózta meg Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak elkezdését, Görögországgal együtt. Bulgária különös hangsúlyt fektetett egy kétoldalú, jószomszédsági szerződés aláírásra, amely által közös bizottságot állítottak volna fel a történelmi és kulturális különbözőségek megtárgyalására. Erre végül több évig tartó huzavona után, 2017-ben került sor. Emellett Bulgária sérelmezte a macedón közéletben tapasztalható bolgárellenes hangulatot, továbbá a két állam közötti közlekedési infrastruktúra fejlesztésére való macedón hajlandóság hiányát.

A jószomszédsági szerződés és az azt követő fejlemények

Mint az előző bekezdésben említésre került, Macedónia és Bulgária 2017. augusztus 1-jén írta alá a barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződést. Az egyezményben a felek elismerik a két ország közös történelmének valódiságát, ugyanakkor fenntartják a jogot az egymástól eltérő vélemények, nézőpontok formálására. A szerződés aláírásakor a felek a lépést történelminek nevezték, és igen sokat vártak tőle. Ezt az is jelzi, hogy augusztus 1-jét választották az aláírás időpontjának, ugyanis egy nappal később ünnepli mindkét ország az 1903-as, törökellenes ún. Ilinden-felkelés évfordulóját – többek között e felkelés vezéralakja, Goce Delcsev személye is a történelmi viták kereszttüzében áll. A közös történelmet vizsgáló kétoldalú bizottság ugyan megkezdte munkáját, azonban az igen eltérő álláspontok miatt máig nem fejezte be működését. Az utóbbi időben bolgár részről több keményebb hangvételű nyilatkozat is napvilágot látott, például Krasimir Karakachanov védelmi miniszter egy rádióinterjúban elmondta, hogy a hadsereg bevetésével eltávolítana minden szobrot és műemléket Szkopjéből, hiszen azok egy hamis történelmet szimbolizálnak. Mindkét oldalon problémát jelent a túlzott nacionalista hozzáállás, amely nem segíti elő a megegyezést, inkább újabb frontokat nyit a vitában.

Az egyezmény fontos hozadéka volt ugyanakkor, hogy Bulgária elméletileg támogatja nyugati szomszédját az euroatlanti integrációban, és nem gördít további akadályokat Macedónia NATO- és EU-tagsága elé. Észak-Macedónia NATO-tagsága így sem bolgár, sem görög részről nem ütközött már ellenállásba. 2020 márciusának végén, mikor az Európai Tanács végül megadta a „zöld utat” az Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a jelenlegi patthelyzet közeli állapot nem volt előrelátható, tekintve, hogy a bolgár kormány is támogatta a döntést. Azonban miután az Európai Bizottság júliusra kidolgozta az előzetes tárgyalási kereteket, Bulgária belengette a vétót, ugyanis értelmezése szerint az észak-macedóniai nemzetépítési folyamatban továbbra is semmibe veszik a közös történelmet, illetve a közös etnikai és nyelvi gyökereket. 2020 novemberében, az EU Általános Ügyek Tanácsában Bulgária be is váltotta fenyegetését, így Észak-Macedóniával máig nem indultak meg a csatlakozási tárgyalások. 2020 második felében az EU Tanácsának elnökségét betöltő Németország erőteljesen próbálta a megegyezés felé terelni a feleket – nem mellesleg azért is, hogy az Angela Merkel kezdeményezésére 2014-ben elindított Berlini Folyamat – amely a nyugat-balkáni államok integrációjának elsőszámú koordinációs mechanizmusa lett – ne rekedjen meg. Az intenzív és folyamatos macedón-bolgár egyeztetések ellenére sem közeledtek azonban érdemben az álláspontok.

2021 első felében, a portugál elnökség alatt vélhetően nem várható áttörés a csatlakozási tárgyalások elkezdésének ügyében – egyrészt, Portugáliának sokkal kevesebb érdeke fűződik a nyugat-balkáni régióhoz, illetve kevesebb nyomásgyakorlási eszközt tud felvonultatni, másrészt pedig a jelenlegi prioritások egyértelműen a koronavírus elleni védekezésen és a vakcina beszerzésén vannak.

Írta: Kőbányai Dénes

Címlapfotó: Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagját (jobbra) fogadja Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök Szkopjéban 2020. október 7-én. (Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki)

 

Felhasznált források:

ADAMCZYK, Artur – KARADZOSKI, Mladen (2014): Macedonia and Her Difficult Neighbours on the Path to the EU. Yearbook of Polish European Studies, 17/2014. 223. Forrás: https://www.ce.uw.edu.pl/pliki/pw/17-2014_karadzoski.pdf (2021.01.12.)

ARDAY Lajos (2002): Reformok és kudarcok. Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett. Budapest, Books in Print Bt. 185-186.

DEMETER Gábor (2007): Kisállami törekvések és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején (1912-1913). Budapest, Hungarovox Kiadó. 178., 219-220., 303., 307.,317-321., 383

KLEIN András (2014): Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában. Külügyi Szemle, 2014. ősz.   44-46.  Forrás: https://kki.hu/assets/upload/Klein.pdf (2021.01.09.)

NIEDERHAUSER Emil (1999): A két Balkán-háború és előzményei. In: KRAUSZ Tamás szerk.: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak – Rigómezőtől Koszovóig. Budapest, Napvilág Kiadó. 18-19.

MAZOWER, Mark (2004): A Balkán. Budapest, Európa Könyvkiadó.140-143.

PAVLOV, Plamen – JANEV, Jordan (2005): A bolgárok rövid története (A kezdetektől napjainkig). Budapest, Cédrus Alapítvány – Napkút Kiadó. 17-39., 55-58.

PRÉVÉLAKIS, George (2007): A Balkán. Kultúra és geopolitika. Kozármisleny, Imedias Kiadó. 168-169.

A Észak-Macedónia – veszélyben az uniós csatlakozás? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ratifikálta az orosz parlament mindkét háza szerdán a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló orosz-amerikai Új START- (START-3) szerződés ötévi meghosszabbítását. Egy nappal korábban a felek között diplomáciai jegyzékváltás történt a február 5-én lejáró szerződés 2026. február 5-ig tartó meghosszabbításáról.

Az orosz külügyminisztérium a maga részéről elfogadhatónak nevezte az utolsó érvényben lévő kétoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás fél évtizedes hosszabbítását, amely a két ház általi jóváhagyást követően az erről rendelkező törvény közzététele után lép hatályba.

A jogszabály tervezetét Vlagyimir Putyin kedd este terjesztette be a parlament alsóházának, miután telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Putyin a davosi fórum alkalmából szerdán elmondott videoüzenetében “a helyes irányba tett lépésnek” nevezte a szerződés meghosszabbítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellentétek a világon továbbra is “spirálba csavarodnak”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szerződéshosszabbítás szükségességében és fontosságában mindkét fél egyetért, ám ennek ellenére egyelőre nincsenek meg a feltételei az orosz-amerikai kapcsolatok “újraindításának”. Rámutatott, hogy a két elnök a keddi, mintegy fél órán át tartó, orosz kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során rámutatott a meglehetősen komoly nézetkülönbségekre, de mégis hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának fontosságát.

Mint mondta, a személyes találkozó lehetőségéről a telefonbeszélgetés során nem esett szó. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Biden 2011-ben a Kremlben már találkozott, és megállapodott abban, hogy “eléggé őszintén fog beszélni egymással”.

Tíz évvel ezelőtti moszkvai útja során Biden – még alelnökként – orosz ellenzékieknek azt mondta, hogy az akkor a miniszterelnöki tisztséget betöltő Putyin helyében nem indulna a 2012-es elnökválasztáson, mert az sem Oroszországnak, sem neki nem válna hasznára.

Peszkov elmondta, hogy Putyin és Biden a keddi kapcsolatfelvétel során kifejezte készségét az előző amerikai kormányzat által felmondott Nyitott Égbolt szerződéshez való visszatérésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tárgyalást folytatni csak akkor lehet, ha az amerikai fél is készen áll erre.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva “komoly külpolitikai sikerként” értékelte az Új START módosítás nélkül történt, öt évre szóló meghosszabbítását. A tisztségviselő szerint a Fehér Ház új csapatát “egyfajta pragmatizmus és egészséges hozzáállás” jellemzi ebben a témában. Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít Washingtonnal a hadászati stabilitás kérdésében, különös tekintettel az elsőcsapásmérő eszközökre.

Rjabkov bejelentette, hogy Biden fegyverzetellenőrzési szakértői gárdájának végleges felállását követően Moszkva ismét javasolni fogja, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök szárazföldi telepítésére.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok visszatérhet-e a fegyverek ezen kategóriájának felszámolásáról rendelkező INF-szerződéshez, a diplomata úgy vélekedett, hogy a megállapodás elavult és aligha állítható már helyre.

The post Kicsit jobb lett a világ: ratifikálta az Új START-szerződés meghosszabbítását az orosz parlement appeared first on .

Szintet lépett a rendőrség és a gyermekvédelem együttműködése – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügykért felelős államtitkára szerdán Budapesten egy gyermekterápiás központ átadásán.

Fülöp Attila a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál kialakított gyermekközpontú meghallgató- és terápiás központban elmondta: az új intézményben olyan gyerekek meghallgatását végzik gyermekbarát módon, akik bűncselekményben, bántalmazásban érintettek áldozatként vagy tanúként.

A központban orvosi diagnózis megállapítására és a terápia megkezdésére is lesz lehetőség – fűzte hozzá, hangsúlyozva: a gyermekeket ért traumák feldolgozását minél előbb el kell kezdeni, abban a reményben, hogy a gyerekeknek “teljes életük” legyen. “Ebben óriási előrelépés ez az intézmény” – hangoztatta az államtitkár.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya arról beszélt, hogy a nyomozóhatóságnak hivatalból kell vizsgálnia a bűncselekmények áldozatainál a különleges bánásmód szükségességét, amelyet az életkor, a testi, szellemi és egészségi állapot, valamint bűncselekmény kirívóan erőszakos jellege is megalapozhat. Ennek célja az áldozat kímélete és védelme – emelte ki a dandártábornok.

Tájékoztatása szerint a Budapesi Rendőr-főkapitányság ezért jelenleg is hat olyan különleges gyermekbarát meghallgatóhelyiséget működtet, amelynek berendezése és kialakítása alkalmas arra, hogy az eljárás során a gyerekeket a lehető legkisebb stressz érje. Az átadott központ a gyermekmeghallgatás minden igényének megfelel, és orvosi szobát is kialakítottak – mondta Terdik.

Czibik Norbert András, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: az új központ célja elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek védelme, az igazságszolgáltatás segítése és a gyermekek lelki-szellemi egészségének helyreállítása. Az intézményben gyermekbarát körülmények között dolgoznak majd együtt a rendőrség és az ügyészség munkatársai, illetve gyermekvédelmi és egészségügyi dolgozók – jelezte.

Kuslits Gábor, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója szólt arról, hogy intézményük a gyermekek jogainak érvényesüléséért végzi mindennapos munkáját. Az új központ átadását nagy eseménynek nevezte a magyarországi gyermekvédelem történetében.

The post Szintet lépett a rendőrség és a gyermekvédelem együttműködése appeared first on .

Az izraeli hadsereg hadműveleti tervet dolgozott ki az iráni nukleáris program megakadályozására – jelentette az izraeli katonai rádió.

Aviv Kochavi vezérkari főnök szerint pontos, ütőképes katonai tervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy meghiúsítsa az iráni nukleáris bomba elkészítéséhez szükséges áttörést. Kochávi emellett felvázolt egy hagyományos harci eszközökkel zajló esetleges összecsapást is, amelyben rengeteg rakéta zúdulna Izrael földjére, és amelyben ennek megakadályozására izraeli támadó rakéták árasztanák el az iráni célpontokat.

A rádió szerint Aviv Kochávi vezérkari főnök bejelentése összefüggésben áll a hadsereg pénzügyi követeléseivel, ugyanis ezen a héten ül össze a 2021-es védelmi kiadásokról döntő izraeli biztonsági kabinet, amelyen az országos éves költségvetés hiányában a kérést megvitatják.

Az izraeli hadsereg négymilliárd sékeles (közel 400 milliárd forintos) külön összeget kér ezen a megbeszélésen a szokásos éves kiadásaira, valamint újabb hárommilliárdot (közel 300 milliárd forintot) egy Irán elleni esetleges akcióra, főként a légierő rendkívüli kiadásaira a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter várhatóan támogatni fogja Kochavi követeléseit, miközben egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok új, Joe Biden vezette kormánya miként kívánja megoldani az iráni nukleáris kérdést.

A ynet szerint a vezérkari főnök már tavaly tavasszal elkészíttette az Iszlám Köztársaság elleni esetleges támadás terveit, amikor kiderült, hogy az irániak nagyon előrehaladtak az urándúsító centrifugák új generációjának kifejlesztésében, amelyek 6-10-szer gyorsabban képesek elődjeiknél az urán dúsítására. Az új centrifugák bevezetése több hónapnyi időelőnyt teremtett Irán számára az atombomba létrehozásához. Egy olyan nukleáris robbanófejhez, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború végén Japánra, Hirosimára dobott, 28 kilogramm urán 90 százalékosra dúsítása szükséges.

Az új iráni centrifugák kifejlesztése azért keltett különös aggodalmat Izraelben, mert azt jelzi, hogy Iránnak már lehet atomfegyvere, vagy képes néhány héten belül előállítani azt, akárcsak Észak-Korea. Ebben a helyzetben Izraelnek, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak nem lesz elegendő idejük diplomáciai vagy katonai eszközök előkészítésére Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására. A lap szerint Kochavi ezért döntött úgy több mint fél éve, függetlenül az amerikai elnökválasztás eredményétől, hogy megkezdi a katonai terv kidolgozását az esetleges iráni atomfegyverek ellen.

Kochávi a tel-avivi egyetem nemzetbiztonsági intézetében tartott konferencián beszélt kedden erről a haditervről. A vezérkari főnök azt is kijelentette, hogy az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás – amelytől Donald Trump 2018-ban visszalépett – lehetővé tenné Irán számára, hogy elegendő uránt dúsítson ahhoz, hogy elérhető távolságba kerüljön az atombombához.

“Ha a 2015-ös nukleáris megállapodás megvalósult volna, Irán már megszerezte volna a bombát”- mondta Kochávi. “Stratégiailag ez feltehetően a Közel-Kelet regionális fegyverkezéséhez vezetne” – hangsúlyozta. “Ezért rossz, és nem engedélyezhető semmi sem, ami erre a megállapodásra hasonlít. A mai Irán nem a 2015-ös Irán. Ma Irán hatalmas nyomás, gazdasági nyomás alatt áll, amit minden módon fenn kell tartani, bármi is történik” – vélekedett a hadsereg vezetője összhangban Netanjahu politikájával.

Netanjahu 2009 óta tartó kormányzása alatt számos alkalommal került elő az iráni atomfegyverkezés kérdése, amelynek megakadályozását kormányzása kulcskérdésének tekinti. Az izraeli miniszterelnök az akkori amerikai elnökkel, Barack Obamával is szembehelyezkedett, elítélte az Obama által megalkotott atomalkut, mert az szerinte nem szolgálta megfelelően ezt a célt.

Ugyanakkor Kochavi elődje, Gadi Ejzenkot vezérkari főnök nem támogatta ebben a kormányfőt, és nyíltan is szembekerült Netanjahuval, amikor kijelentette, hogy Irán betartja a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeit. A keddi konferencián felszólalt Gabi Askenézi külügyminiszter is, aki 2010-ben vezérkari főnökként Meir Dagannal, a Moszad, a külföldi hírszerzés akkori főnökével együtt ellenezte az Irán elleni, Netanjahu szorgalmazta katonai akciót. A katonai beavatkozást ezért akkor a kormány elvetette.

“Nem javasolnám a médiában az új amerikai vezetéssel szembeni konfrontációs politikát” – mondta Askenázi a nemzetbiztonsági konferencián, melyben Kochávinál engedékenyebb hangot ütött meg.

“Ki kell meríteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel profi, valós és átlátható tárgyalást folytathatunk egy zárt teremben, és arra kell törekednünk, hogy központi szerephez jussanak az izraeli aggodalmak Irán nukleáris képességeinek megakadályozására” – mondta Askenázi, ugyanakkor szerinte is fenn kell tartani ezzel egy időben a katonai beavatkozás lehetőségét.

The post Az izraeli hadsereg tervet dolgozott ki az iráni nukleáris program ellen appeared first on .

A zsebtolvajlás elleni kampány és a buszsávok ellenőrzése után folytatódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös akciósorozata, amelynek célja, hogy a fővárosiak biztonságosan használhassák a közösségi közlekedés járatait – közölte a BKK.

A közlekedési társaság azt közölte, hogy pozitív tapasztalatokkal zárult a decemberi, zsebtolvajlás elleni közös akció, és az utasok biztonságérzetének növelése érdekében idén is folytatódik a BKK és a BRFK közös, több napig tartó akciósorozata.

Ezúttal a VII., a VIII., a IX. és a X. kerület meghatározott járatain biztosít fokozott jelenlétet a rendőrség a BKK jegyellenőrei mellett. A jegyellenőrök az utazási jogosultságot ellenőrzik, illetve figyelnek a járványügyi szabályok betartására, a rendőrség munkatársai pedig biztosítják a közrendet – olvasható a közleményben.

Azt írták, a társasághoz érkező visszajelzések szerint az utasok biztonságérzetét főképp a járatokon felbukkanó garázdálkodó személyek, a zsebtolvajok, illetve a vírusfertőzés lehetősége zavarja. Ezért a két szervezet szorosabb szakmai kooperációval, közös kommunikációval, figyelemfelkeltő és edukációs videókkal csökkentené a közösségi közlekedéssel összefüggő szabályszegések számát, illetve segítené elő a járványügyi szabályok betartását.

Közölték, a jövőben minden hónapban várható a mostanihoz hasonló, a fővárosban közlekedők biztonságérzetét erősítő közös akció.

The post Közös ellenőrzést tart a rendőrség és a BKK fővárosi tömegközlekedési vonalakon appeared first on .

A kínai hadsereg Tajvan közelében végzett akcióit a kínai kormányzat a sziget függetlenségi törekvéseivel és a külföldi beavatkozással szembeni figyelmeztetésnek szánta – mondta Csu Feng-lien, a kínai kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője.

Legutóbb a hétvégén volt példa ilyen akcióra: a tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint szombaton a kínai légierő 12, vasárnap pedig 15 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. Kína, amely saját területének tekinti Tajvant, rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közelében, ám a berepüléseket jellemzően egy vagy két felderítő repülőgéppel hajtják végre, a hétvégi akció ezért kirívónak számít.

A hétvégi berepülésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Csu elmondta: a kínai hadsereg ezeken a gyakorlatokon keresztül mutatja be elszántságát a nemzeti szuverenitásnak és az ország területi egységének a védelmét illetően.

Az amerikai külügyminisztérium még szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással. A kínai külügyminisztérium erre válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

 

The post Peking figyelmeztetésnek szánta a kínai hadsereg akcióit Tajvan közelében appeared first on .

(Itt a Honvédelmi Minisztérium Facebook bejegyzése)

Nekem ez az év híre. Mondhatnám szenzáció. Magyarország NATO szerepvállalásában biztos mérföldkő lesz. Előbb utóbb gondolom ennél hivatalosabban bejelentik, hogy a KFOR missziónak magyar parancsnoka lesz ebben az évben (persze a honvédségben bármi megtörténhet, láttam már olyat, hogy missziót vezető parancsnokot az indulás előtt egy két hónappal cseréltek, talán ezért várnak még vele?). A 2021 novemberétől kezdődő beosztásra Kajári Ferenc dandártábornokot, a KNBSZ felderítő csoportfőnökségének csoportfőnöke van kijelölve. A poszt 2010 decemberében jelent meg, azóta nem rázott meg senki :) Régóta hallani  erről a lehetőségről, hogy Magyarország megszerezze ezt a nagy presztizsú beosztást. A KFOR mára a NATO legnagyobb katonai missziója, az elmúlt években M.o. folyamatosan növelte a katonai hozzájárulás mértékét, miközben mások csökkentettek vagy kivonultak. 2020 nyari adatok szerint a magyar hozzájárulás majd 400 fő volt, a harmadik legnagyobb kontingens az amerikai (660) és az olasz mögött (540). A KFOR parancsnokot egy ideje az olaszok adták folyamatosan, tőlük fogjuk egy évre átvenni. Nyilvánvalóan óriási elismerés lesz ez a magyar honvédségnek és presztizs az országnak. Ha az ameriakaik és az olaszok (legalább ez a két ország) nem bíznának abba, hogy képesek leszünk felnőni a feladathoz, és (nagyobb problémák) nélkül megcsinálni a KFOR parancsoki beosztást, akkor el sem jutottunk volna idáig. A koszovoi misszió nem túl látványos, nincsen erőszak (szerencsére), jól bejáratott, a kezdetektől, 1999 óta vagyunk jelen, sok tapasztalat összegyűlt, így minden adott, hogy sikeres legyen az egy év.