Biztonságpolitika

A XXI. században a környezettel és általában a minket körülvevő természettel kapcsolatos kérdések rendkívüli módon felértékelődtek. Így a földrajzi adottságok vizsgálata is az államok különböző tényezőinek vonatkozásában, akár csak a nemzetek egymással fenntartott kapcsolataiban. A világ egyik legismertebb helye a Szahara, amely számos veszély mellett potenciált is tartogat a jövőben. A következőkben a Szaharát érintően e két utóbbi tényezőit fogom vizsgálni. Mindennek keretén belül azon vonatkozásaira fogok fókuszálni, amelyeknek a jövőben nagy szerepük lehet, s kötődnek a földrajz tudományához, azaz a vízbiztonság, az energiabiztonság, illetve a közlekedéssel kapcsolatos körülmények.

A Szaharáról általában

A Szahara a világ legnagyobb kiterjedésű sivatagja, majdhogynem egész Észak-Afrika területét lefedi: kelet-nyugat irányban kiterjedése 4800 kilométer, míg észak-dél irányi kiterjedése 1300-2000 kilométer. Ez a szám természetesen állandóan változik, mivel a Szahara kiterjedése hol nő, hol csökken. A Szahara területe tehát 8,6 millió km2, amely megközelíti Európa területi kiterjedését. Ezen a hatalmas területen tizenegy ország osztozik: Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Szudán, Tunézia, illetve Nyugat-Szahara. A Szahara határvonalai tehát nyugaton az Atlanti-óceán, északnyugaton az Atlasz-hegység, északon a Földközi-tenger, keleten pedig a Vörös-tenger. A Szahara déli határvonalának a Száhel-övezetet tartjuk, amely egy átmeneti  övezet a sivatag, illetve a szavanna között.

A Szahara felszíne meglehetősen változatos, s jórészt nehezen járható: közel négyezer méternyi szintkülönbség van a legmagasabb és a legmélyebb pontja között. Legmagasabb pontja a Csádban található, 3415 méter magas Emi Koussi, vulkáni eredetű hegy, míg legmélyebb pontja Egyiptomban van 135 méterrel a tengerszint alatt, a Kattara-mélyföld. Felszíne tehát változatos és nehezen járható, körülbelül 25 százalékát homoklepedők és dűnék borítják. Ezek a dűnék meglehetősen változatosak, s elérhetik akár a 300 méteres magasságot is, emellett különféle földrajzi képződmények találhatóak területén, mint medencék, mélyedések, hegyek, tehát a régió nagy részét sziklák vagy homok borítja. Mindezen körülményeket nehezítik a különböző éghajlati és időjárási viszontagságok, így a homokviharok, amelyek sokszor akkora méretűek, hogy Európát is elérik, illetve a Szahara időjárása, amely meglehetősen szélsőséges: az éves csapadékmennyiség néhány régióban 5 milliméter alatti, illetve mindezt rontja a hatalmas forróság és a hőingadozás. A világ egyik legforróbb régiójaként számontartott Szahara éves átlagos hőmérséklete ugyanis meghaladja a 30°C-ot. A legmelegebb hónapokban a hőmérséklet 50°C fölé emelkedhet, télen pedig fagypont alá süllyedhet. Előfordulnak olyan napok is, amikor éjszaka -0,5°C, míg nappal 37,5°C a hőmérséklet. A Szahara emellett rendkívül szeles, amely az előzőekben említett homokviharok kialakulásához is hozzájárul.

A Szahara vízbiztonsága

A Szahara vízbiztonságának mértéke meglehetősen alacsony. Egyrészt az országok többnyire fejlődőek, így nem áll rendelkezésükre a megfelelő infrastruktúra a szélsőséges körülmények közötti hatékony vízgazdálkodáshoz. A vízhiány okai főképpen az alacsony éves csapadékmennyiségben és a magas hőmérsékletben keresendőek. A Szahara kevés felszíni vízforrással rendelkezik, számottevő csupán a területén kismértékben kanyargó Niger, az Egyiptomot éltető Nílus vagy a kiszáradófélben lévő Csád-tó. A felszín alatti vizei azonban jelentősek, mivel a Szahara területén kilencven olyan nagyobb oázis található, amely jelentős mértékben hozzájárul a térség vízellátásához. A legjelentősebb felszín alatti víztározó a 60 millió évnél is idősebb núbiai homokkő víztározó rendszer, amely Egyiptom, Szudán, Csád, Líbia területe alatt található, s a becslések szerint több mint 150 millió köbkilométernyi vizet foglal magában. A Szaharában emellett kisebb, fúrt kutakkal is lehet találkozni, azonban ezek többsége gyakran nem üzemel, ahogy azt a Maliban végrehajtott 2009-es felmérés is alátámasztja, ezáltal megvonva a lakosságot a vízellátás biztonságától és folyamatosságától.

Mindez már jelenleg is hatalmas gondokat és számos belső konfliktust okoz a falvak között. A vízhiány kérdésének megoldására azonban számos megoldási lehetőséget dolgoztak már ki, mint például az elsivatagosodás, globális klímaváltozás, vízhiány problémakörét célzó Nagy Zöld Fal Kezdeményezés. A Kezdeményezés a nyolcvanas években merült fel, s a klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására szolgál. A kérdésben azonban a nemzetközi támogatás ellenére jelentős előrelépés napjainkig nem történt. A Kezdeményezés keretében a Szahara déli sávjába fákat ültetnének, amely olyan mikroklímát hozna létre, amely hozzájárulna az elsivatagosodás és a talajerózió megállításához, és lehetővé tenné például a kontinens vízforrásainak védelmét, többek közt a Csád-tó kiszáradásának megakadályozását.

Megállapítható tehát, hogy széleskörű regionális összefogással a vízhiány mértékét csökkenteni lehetne. Mindez meglehetősen sürgető hiszen a globális klímaváltozás hatásai a következő években egyre szélsőségesebbé fognak válni, további gondokat okozva, amelyek további konfliktusokhoz, illetve még nagyobb migrációs nyomáshoz vezethetnek. Mindemellett a víz stratégiai nyersanyag, amely nem csak az emberi élet fenntartásához szükséges, hanem különböző ágazatok működéséhez is, így a térség fejlődéséhez is elengedhetetlen.

A Szahara energiabiztonsága

A Szahara az energiabiztonság területén hatalmas potenciállal rendelkezik, mivel területe rendkívül szeles és napos, ami jó alapot nyújt a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez. A térség országai energiaellátásának fenntarthatóvá és folyamatossá, biztonságossá tétele szintén kulcs a térség általános fejlődéséhez. Azonban az energiabiztonság fokozása olyan követelményeket is magában foglal, mint az energiatakarékosság, az energiahatékonyság vagy a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége, illetve védelme. Tehát csupán a Szahara időjárása nem elegendő a térség energiabiztonságának fokozásához, hanem elengedhetetlen annak infrastrukturális fejlődése is. Az átfogó prosperitásban fontos tényező az energia, és az azzal való ellátottság, mivel az energia szükséges az élet minden területéhez, s a társadalmi és humán biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a lakosság is hozzáférjen. Sajnos, ez egyelőre nem teljesül a vizsgált országok mindegyikében, amelyet a következő ábra szemléltet:

A Szahara területén elhelyezkedő országok lakosságának energiaellátásának mértéke. (Forrás: Világbank)

A térség hasznosítható potenciálja a napenergia, amelyből nincs hiány, lévén, hogy a Földön itt a legmagasabb a napsütéses órák száma évente, emellett a szélenergiát is lehet hasznosítani. A Sahara Forest Project elnevezésű kezdeményezés ugyan nem a térségre, hanem a Földközi-tenger keleti partvidékére, Jordániára koncentrál, azonban jó példaként szolgálhat a térség államai számára is hasonló földrajzi adottságai miatt. Mindezen kezdeményezésnek azonban nem csupán az energiabiztonság fokozására van hatása, hanem közvetetten például a termőterületek növekedését is eredményezheti. Mivel a koncentrált napenergia elvére épülő erőművek az energia mellett sok hőt termelnek, amelyet az üvegházakban párologtatásra lehet hasznosítani.
A tengervízben található ásványi anyagokkal a növényeket táplálják, a megmaradt, szinte teljesen desztillált víz felhasználható az erőmű tisztántartására. A megújuló energiákra való átállásra tehát az egész térségben megfontolandó lenne, mivel akár energiaexportra is képesek lennének az országok. Mindezzel hozzájárulva gazdasági fejlődésükhöz, illetve a környezeti biztonsághoz a megújuló energiaforrásra való átállás okozta szén-dioxid kibocsátás csökkenésével. A Szahara ugyanis 22 milliárd GWh energiát tudna termelni csak a napenergia hasznosításával, amely Európa éves energiafelhasználásának hétezerszerese. A megújuló energiaforrások tekintetében meg kell még említenünk a vízenergiát, amely létrehozására szolgáló vízerőművek elsősorban a Níluson létesülnek, hatalmas vitákat generálva (pl. Etiópia és Egyiptom között).

Természetesen a térségben találhatóak fosszilis energiaforrások is, a régió államai ugyanis fontos tranzit-, illetve forrásországok. Mindez azonban nem minden esetben a térség, illetve más importrégiók energiabiztonságát erősíti, hiszen a Szahara országai többnyire instabilak, s egy-egy konfliktusban (pl. Líbia) számos esetben használják ki, fordítják saját hasznukra a szemben álló felek az energetikai kérdéseket, így például az energiaellátás akadályozását. A legnagyobb fosszilis energiát előállító országok a térségben Algéria és Líbia, azonban a régióban számos vezeték halad át más országokon is, például Nigeren, amelyek Európába szállítják a különböző energiaforrásokat. Éppen ezért lenne elengedhetetlen ezen útvonalak biztonságossá tétele.

Közlekedés

A közlekedési hálózat tekintetében a Szahara térsége meglehetősen visszamaradott, noha a kiépített közlekedési infrastruktúra és összekötöttség globalizált, új évezredünkben a fejlődés egyik sarokköve. Utak inkább az észak-afrikai országokban épültek, s a Szahara központi részén csekély az összekötöttség, amelyet a következő ábra szemléltet a leginkább:

Úthálózatok a Szaharában. (Forrás: Google Maps)

A kiépített közlekedési hálózat évezredünkben tehát kiemelt fontosságú, s ez a Szahara területén is így van. Itt a közlekedést nehezítik a rossz időjárási viszonyok, illetve az utak megépítése és karbantartása is kihívást okozhat, amelyek – az földrajzi és időjárási viszontagságok mellett – szintén az országok alacsony fejlettségi szintjének tényében keresendőek. Mindezek ellenére már évek óta napirenden van egy nagy terv az afrikai kontinensen, amely épp az úthálózatok kiépítését célozza meg Afrika-szerte. Az épülő útvonal a Transz-afrikai útvonal nevet kapta, amely a tervek szerint behálózza majd egész Afrikát, amely közül több folyosó is a Szaharán át fog vezetni: Fokváros-Kairó, Dakar-Kairó, Algír-Lagos, Tripoli-Fokváros, Dakar-Ndjamena és Ndjamena-Dzsibuti. Jelenleg a Szaharán keresztülfutó utak közül a Transz-szaharai útvonal a leginkább kiépített.  1962-ben létesült, és ezzel a kontinens egyik legrégebbi aszfaltozott transznacionális útvonala. Algéria északi területeit köti össze Nigéria tengerpartjával Nigeren keresztül. A 4500 km hosszúságú útvonalat a régi kereskedelmi utak figyelembe vételével építették meg. Számos szakasza a mai napig hiányzik, s a karbantartás hiánya, az útonálló fegyveresek és a kéregetők miatt több a már készen lévő szakasza is járhatatlan. A tömegközlekedés kapcsán a vasútvonalakat érdemes megemlíteni, azonban ezek is csupán a fejlettebb országokban épültek ki, s ezeken belül is elsősorban Egyiptomban.

Összegzés

A Szahara tehát lehetőséget, ámde veszélyt is hordoz magában. Egy dolog azonban biztos: széles körű összefogással a fejlődés pályájára kell állítani a térséget. Mindez nem lehetetlen, mivel – ahogyan az előzőekben is bemutattam – van lehetőség, amely nem csupán a Szahara országainak, hanem szomszédos régiók fejlődéséhez és a biztonságuk növeléséhez is hozzájárulhatna. Mindemellett a térségben a radikalizmus, s a különböző konfliktusok állandóak, amelyek csökkenéséhez hozzá lehet járulni azzal, hogy a nélkülözés mértékét egyre inkább csökkentik a vízbiztonság, az energiaellátás, illetve a közlekedés fejlesztése által kiváltott közvetett és közvetlen hatásokkal.

Címlapkép: Égő gáz- és olajfáklyák egy a Szaharában lévő kitermelőhelynél. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. (Forrás: MTI Fotó: Fényes Tamás)

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

A A Szahara geopolitikai jelentősége bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nagymértékben emelkedett a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos hétvégi rendőri intézkedések száma – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban.

Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak.

A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben.

Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek.

A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett.

Kiss elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén.

Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni “csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit.

Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a “csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak.

“A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki.

Kiss beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább tíz nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást.

Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap.

Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.

The post Emelkedett a hétvégi rendőri intézkedések száma appeared first on .

Péntekre tűzte ki az illetékes moszkvai bíró kedden az újabb tárgyalást Alekszej Navalnij rágalmazási perében, amelyen az ellenzéki felszólalhat majd az utolsó szó jogán. Ugyanazon a napon tárgyalják majd a politikus fellebbezését annak az ítéletnek az ügyében, amely letöltendőre változtatta a rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.

Kedden a harmadik tárgyalási napja volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko az állami RT televízió egy politikai kampányfilmjében szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

A vád 950 ezer rubel (napi árfolyamon több, mint 3,8 millió forint) bírság kiszabását ítélte. Egyúttal kérte azoknak a kijelentéseknek a jegyzőkönyvbe vételét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot, ami egy újabb eljárás alapja lehet. A védelem a rágalmazási perben a politikus felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy Navalnij véleményt fogalmazott meg, nem pedig olyan tényekről tett bejelentést, amelyek alapján a rágalmazás tényállása megállapítható lenne. Maga a vádlott nem ismerte el vétkességét.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Az első fokú ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták.

Navalnij az Eho Moszkvi rádió közlése szerint február 8-án az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult, hogy a testület hozzon ideiglenes határozatot az orosz hatóságokkal szemben, amiért elutasítják a rá vonatkozó EJEB-határozatok végrehajtását. Néhány héttel korábban a politikus a megmérgezésével kapcsolatban azt kérte ugyanettől a testülettől, hogy kötelezze az orosz hatóságokat az EJEB-ítéletek maradéktalan és hatékony végrehajtására. Navalnij támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Az Yves Rocher-ügyben a tárgyalást pénteken 10, a rágalmazáséban pedig 14 órára tűzték ki.

The post Két bírósági tárgyalása lesz pénteken Navalnijnak appeared first on .

Elhunyt 92 éves korában Ion Mihai Pacepa, a román külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője, aki a nyilvánosságra hozott információval leleplezte, és alapjaiban rendítette meg a román kommunista rezsimet – közölte a román média.

Pacepa az Egyesült Államokban halt meg vasárnap koronavírusos fertőzésben. Halálhírét megerősítette Ronald J. Rychlak amerikai egyetemi tanár, aki Pacepa barátja volt és akivel együtt írta a Vörös horizontok – Egy román kémfőnök vallomásai című könyvet, nagyban hozzájárulva Nicolae Ceasusescu néhai kommunista diktátor rezsimjének leleplezéséhez.

Pacepa az egykori román állambiztonsági szolgálat, a Securitate külföldi hírszerzésének volt a helyettes vezetője, személyes tanácsadója volt Ceausescunak. Egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott.

Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A román legfelsőbb bíróság 1999-ben rehabilitálta, de Ion Iliescu volt államfő évekig késleltette a bírósági ítélet végrehajtását. Csak 2004 decemberében, mandátumának utolsó napjaiban döntött úgy, hogy Pacepa ténylegesen visszakaphatja egykori tábornoki rangját. Ennek ellenére Pacepa halálig inkognitóban élt az Egyesült Államokban, soha nem tért vissza a hazájába, mert félt attól, hogy megölik azok, akiket “elárult”. Egyes vélemények szerint senki sem okozott akkora veszteséget a kommunista tábornak, mint Pacepa.

A kommunista diktatúrát elítélő szakértői jelentés, amelyet 2006-ban fogadott el a bukaresti parlament, úgy ítélte meg, hogy Pacepa a Nyugatnak kiszolgáltatott információival és leleplező írásaival kiemelkedő szerepet játszott a román kommunista rezsim és az azt kiszolgáló Securitate “gyilkos jellegének” feltárásában. Későbbi történészi elemzések kétségbe vonták Pacepa rendszerkritikus szerepének hitelességét és úgy vélték, hogy maga Pacepa is az egyik legkorruptabb vezetője volt a kommunista rendszernek. Állítólag éppen eljárást akartak indítani ellene, ezért menekült Nyugatra. Ennek ellenére viszonylagos egyetértés van a szakértők között abban, hogy az általa kiszolgáltatott információk alapjaiban megrendítették a román kommunista rezsimet és hozzájárultak annak későbbi, 1989-es bukásához.

The post Elhunyt Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori helyettes vezetője appeared first on .

A 25 éve meggyilkolt Prisztás József ügyében a Fővárosi Ítélőtábla perújítási eljárásban kedden kihirdetett másodfokú döntése alapján visszakerül a börtönbe Hatvani István másodrendű vádlott. A védelem a Kúriához fordult.

Az alapeljárás eredeti vádirata szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek. Amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. Az ügyészség szerint Portik elsőrendű vádlott utasítására Hatvani István másodrendű vádlott 1996 novemberében lelőtte Prisztást, akit Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott csalt a helyszínre.

Az alapeljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvanit tettesként, Fazekas pedig bűnsegédként tíz évet kapott. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Már mindhárom vádlott megkezdte jogerős szabadságvesztésének letöltését, amikor 2018-ban az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő Jozef Rohác vallomást tett, amelyben magára vállalta a gyilkosságot, és arról számolt be, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási eljárás, amelynek elsőfokú tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken Rohác arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A törvényszék a Rohác beismerésén alapuló perújítási eljárásban 2020 februárjában kihirdetett elsőfokú határozatával Hatvani esetében a perújítást alaposnak ítélte, A vele szembeni korábbi elmarasztaló ítéleteket hatályon kívül helyezte, őt az emberölés vádja alól felmentette, fegyházbüntetésének végrehajtását félbeszakította, így Hatvani szabadlábra került. Ugyanakkor a törvényszék Portik és másik társa esetében elutasította a perújítást, így az ő alapeljárásban kiszabott büntetésüket változatlan hagyta. Az ügyészség Hatvani vonatkozásában fellebbezett a döntés ellen, így került a perújítás másodfokon a Főváros Ítélőtáblára.

A tábla sajtótitkárságának közleménye szerint az ítélőtábla kedden kihirdetett határozatával annyiban változtatta meg a Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét, hogy a másodrendű vádlott vonatkozásában is elutasította a perújítást, mivel az ügyben Rohác vallomását – amely új bizonyítékként merült fel – nem tartotta elfogadhatónak. Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta, így abban is, hogy az elsőrendű és a harmadrendű vádlottak esetében elutasította a perújítást.

A tábla közleménye felidézi, hogy a perújítási eljárás “J. R. tanúnak” a beismerő vallomásán alapult, a perújítás érdemét tekintve azonban a tábla nem értett egyet a törvényszék álláspontjával. A táblabíróság szerint – a bíróság által következetesen J. R.-ként hivatkozott – Rohác az elkövetés helyszínének leírását, az odaérkezés körülményeit, a sértett gépkocsiját és ruházatát illetően is alapvetően ellentmondásos nyilatkozatokat tett, amelyeket a tábla szerint a törvényszék nem vizsgált meg körültekintően.

A tábla szerint J. R. vallomásával szemben az elkövető biciklijét sem lehetett azon a helyen megtalálni, ahol ő megjelölte, és az is kérdéses volt, hogy a sértett megölése az általa megjelölt módon és idő alatt egyáltalán kivitelezhető volt-e. A J. R. vallomásában rejlő hiányosságokat és bizonytalanságokat nem lehetett abba a körbe vonni, amely az időmúlással, az emlékezet romlásával magyarázható lenne. J. R. vallomásának hitelességét megkérdőjelezte továbbá, hogy a saját szavahihetőségét két általa megjelölt tanúval kívánta alátámasztani, ám ezeket az embereket lehallgatási anyagokkal bizonyíthatóan megfenyegette – írta a bíróság.

Mindezek alapján a tábla arra a következtetésre jutott, hogy az alapügyben eljáró bíróságok törvényesen állapították meg a másodrendű vádlott bűnösségét. A másik két vádlott tekintetében már maga az első fokon eljáró törvényszék sem találta megalapozottnak a perújítást, és az ítélőtábla helybenhagyta ezt az elsőfokú döntést.

A perújításban hozott másodfokú ítélet kedden jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárás lehetősége nem nyílt meg, mivel a perújítást elutasító határozat nem ügydöntő határozat, a törvény értelmében ellene nincs helye másodfellebbezésnek. Ugyanakkor a másodrendű vádlott védője a másodfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be, melyet azonban a tábla mint törvényben kizártat elutasított. A fellebbezést elutasító végzéssel szemben a védő ugyancsak fellebbezést jelentett be, melyet a Kúria fog elbírálni.

Miután a másodfokú döntés kedden jogerőre emelkedett, a tábla haladéktalanul intézkedett a szabadlábon lévő H. I. másodrendű vádlott jogerős szabadságvesztése végrehajtásának folytatásáért – közölte a tábla sajtótitkársága.

The post Prisztás-gyilkosság: újra börtönbe kerül a másodrendű vádlott appeared first on .

Törökország kiterjeszti katonai műveleteit az észak-iraki hegyekben megbúvó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet fegyveresei ellen – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az északkelet-törökországi Trabzon városában azután, hogy a PKK milicistái a közelmúltban megöltek 13, foglyul ejtett török állampolgárt az észak-iraki Gara térség egyik barlangrendszerében.

Erdogan a török kormánypárt tartományi kongresszusán felszólalva közölte: azon régiók felé szélesítik ki a beavatkozási területet, ahol fokozottabb a Törökországot fenyegető terrorveszély.

A török légierő és a szárazföldi erők egységei múlt szerdán indítottak műveletet a PKK ellen Gara térségben, amely 35-40 kilométerrel húzódik a török-iraki határ mögött. Hulusi Akar török védelmi miniszter a beavatkozás végeztével, vasárnap arról adott tájékoztatást, hogy katonáik korábban elrabolt és a napokban meggyilkolt 13 török állampolgár holttestére találtak rá egy barlangrendszerben. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy súlyos csapást mértek a PKK jelenlétére a térségben, amelyet ellenőrzésük alá vontak.

“Gara fontos, problémás vidék volt, és most elesett” – hangsúlyozta keddi beszédében Erdogan, jelezve egyúttal: egységeik annyi ideig maradnak a biztonságossá tett területeken, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne érje Törökországot még egyszer hasonló támadás.

A PKK főhadiszállása bár az Irak északkeleti részén fekvő Kandil-hegységben van, a terrorszervezet Délkelet-Törökországban tevékeny, ahol 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd kisebbség függetlenségéért. A török hadsereg a légierő és kisebb szárazföldi egységek bevetésével az elmúlt két évben rendszeresen hajtott végre a mostanihoz hasonló műveleteket az iraki határ túloldalán.

Az amerikai külügyminisztérium a legutóbbi török beavatkozást követően közleményt adott ki, amelyben ezt írták: “ha igazak a hírek, hogy a török állampolgárok a PKK terrorszervezet keze által haltak meg, a legerőteljesebb módon elítéljük ezt a cselekedetet”. A megfogalmazás Ankara felháborodását váltotta ki.

A török államfő hétfőn azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja a PKK-t, valamint figyelmeztette Washingtont, hogy ha fenntartja a NATO-szövetséget, őszintén kell viselkednie, és nem pártolhatja a terroristákat.

Később a török külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet, hogy “a legerőteljesebb módon” fejezze ki nyugtalanságát. Végül telefonon beszélt egymással Mevlüt Cavusoglu török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, amiről az amerikai külügyminisztérium azt közölte, hogy Blinken részvétét fejezte ki török hivatali kollégájának, illetve aláhúzta, hogy a PKK felelős a történtekért. A PKK-t Törökországon túl az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja. A török biztonsági erők és a PKK közötti több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

The post Törökország kiterjeszti műveleteit a Kurdisztáni Munkáspárt ellen appeared first on .

Három és fél év fegyházbüntetésre ítélt kedden első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék egy bölcskei nőt, aki a lányával együtt megpróbálta megölni volt férjét. A lány ugyanennyi fegyházbüntetést kapott.

A bíróság társtettesként elkövetett emberölési kísérlet miatt mondta ki bűnösnek a két vádlottat, és négy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A tényállás szerint az 50 éves nő és 21 éves lánya, illetve az 53 éves férfi között több éve megromlott a kapcsolat. A két nő 2018. szeptember 18-án elhívta magukhoz az akkor már külön élő férfit azzal, hogy szeretnének kibékülni vele, és azt mondták neki, hogy “békesütit” készítettek neki.

Az anya – az elsőrendű vádlott – hátulról befogta a sértett szemét, a másodrendű vádlott lány pedig egy 16 centiméteres pengéjű késsel nyakon szúrta, majd darázsirtót fújt az arcába. A férfinek sikerült kimenekülnie a házból, eközben a felesége egy gumikalapáccsal többször fejbe ütötte. Az utcán menekülő sértettet a lánya gyalog, a felesége autóval követte, majd az asszony oldalról, 35-40 kilométeres óránkénti sebességgel, szándékosan nekihajtott. A két vádlott ezután hazament, a férfi pedig bemászott egy ház udvarába, és onnan hívott segítséget.

A bíróság szerint a kés a bal oldali artéria mellett hatolt be a férfi nyakába, és a szúrás csak a véletlennek köszönhetően nem lett halálos. A gázolás a sértettnek térdszalagszakadást és sípcsonttörést okozott. A bíróság szerint a két nő előre kitervelten követte el a bűncselekményt.

Farkas László bíró kitért arra, hogy az egyébként jó intellektusú fiatal nő indokolatlan félelmet érzett apja iránt, nem bírta elviselni a jelenlétét, és emiatt a nevét is megváltoztatta. Ismertette: a vádlottak a perben nem ismerték el bűnösségüket, jogos önvédelemre hivatkoztak, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a védekezést. Az elsőrendű vádlott és védője eltérő tényállás és minősítés megállapításáért, valamint enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az ítélet tudomásul vételéhez.

The post Fegyházbüntetésre ítéltek két nőt Szekszárdon emberölési kísérlet miatt appeared first on .

Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá a két ország védelmi minisztériumának képviselői kedden Budapesten. Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalos látogatáson fogadta Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert és delegációját.

Közös sajtótájékoztatójukon Benkő kiemelte: a visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) és azon belül is a lengyel-magyar kapcsolatok erősítése jó úton halad; a lengyel és magyar katonák kapcsolatának szorosabbra fűzésével, együttműködésük még hatékonyabb, eredményesebb lesz a jövőben.

Blaszczak közölte: az együttműködési megállapodás 63 pontból áll, egyebek mellett közös kiképzések, gyakorlatok, történelmi, hagyományőrző feladatok szerepelnek benne.

Benkő a 63 feladat közül a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását, a tartalékos katonák képzésével, felkészítésével kapcsolatos tapasztalatok feldolgozását, valamint a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását emelte ki. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a jelenlegi helyzetben legfontosabb a katonák egészségének megóvása, de a tervek szerint csak a különleges műveleti erők vonatkozásában egy éven belül négy közös gyakorlatot is terveznek Lengyelországon és Magyarországon.

A két miniszter előzőleg Székesfehérváron tett látogatást a horvát vezetés alatt működő közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságának bázisán, majd Budapesten folytattak megbeszélést.

A délutáni sajtótájékoztatón Benkő azt mondta: a lengyel nemzetvédelmi miniszter Székesfehérváron meggyőződhetett arról, hogy “közös erővel, közös akarattal, ilyen rövid idő alatt is lehet képességeket építeni”.

Elmondta: hogy a többnemzeti hadosztály parancsnokságot “keretnemzetként” Szlovákiának, Szlovéniának, Horvátországnak és Magyarországnak ajánlották fel. Benkő üdvözölte, hogy Lengyelország is fontosnak tartja ennek a parancsnokságnak a működését, és ahhoz katonákkal is hozzájárul.

A magyar miniszter hangsúlyozta: ez a parancsnokság az európai népek békéjének és biztonságának garantálásáért tevékenykedik.

Benkő köszönetet mondott azért, hogy Lengyelország felajánlotta a magyar harckocsizó katonák felkészítését és kiképzését a Leopard harckocsik használatához. Ezzel összefüggésben Benkő elmondta, hogy Magyarország a PESCO-n belül (az Európai Unió védelmi célú állandó strukturált együttműködése) többnemzeti szimulációs központot hoz létre.

A magyar miniszter emlékeztetett: jelenleg Lengyelország tölti be a V4-es elnöki szerepkört. Ennek során cselekvési tervet dolgoznak ki a V4-ek Európai Unión belüli jövőjéről. Magyarország pedig – amely júliustól veszi át a V4-es elnökséget -, ezen cselekvési terv alapján halad majd tovább. Európában a V4-ek együttműködése példaértékű, Európa békéjét és biztonságát is szolgálja – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek egyik példája a V4-EU harccsoport, amelynek következő alkalmazását 2023-ra tervezik.

Benkő kitért arra is, hogy Lengyelország élen jár a területvédelmi erők szervezésében és alkalmazásában, amit külön haderőnemként szerveztek meg. Elmondta, hogy Magyarországon ma már több mint tízezer önkéntes tartalékos katona áll rendelkezésre. Megemlítette: a tartalékos katonák az aktív katonákkal együtt Magyarországon hatékonyan részt vesznek a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A magyar miniszter beszámolt arról: tárgyalásukon egyetértettek abban is, hogy a különleges műveleti erők együttműködésén túl a hibrid hadviselésre és a kiberműveletekre még nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

Benkő kitért arra is, hogy Blaszczaknak már többéves együttműködési tapasztalata van Magyarországgal. Korábban belügyminiszterként is segített Magyarországnak az illegális migráció elleni küzdelemben. A védelmi együttműködésben pedig a lengyel miniszter “egyik legerősebb támogatónk és partnerünk” – mondta Benkő, aki ennek elismeréseként Szövetségért emlékéremmel tüntette ki a lengyel nemzetvédelmi minisztert.

Blaszczak elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarország ilyen rövid idő alatt létrehozta a székesfehérvári többnemzeti parancsnokságot. Beszámolt arról: tárgyalásukon egyeztettek a 30 éves visegrádi együttműködésről. Megvitatták a PESCO-s kooperáció lehetőségeit is, tárgyaltak továbbá a magyar katonák (lengyel vezetésű ENSZ-köteléken belüli) libanoni szerepvállalásáról is.

Mindezeken túl kiemelt téma volt a különleges műveleti erők tapasztalatcseréje, valamint a kiberveszélyek elhárítása érdekében szükséges együttműködés is.

Megvitatták továbbá a – Lengyelországban és Magyarországon egyaránt működő – területvédelmi önkéntes tartalékos haderő létrehozásának és alkalmazásának tapasztalatait is. Blaszczak elmondta, hogy Lengyelországban a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemben óriási sikerként könyvelték el a területvédelmi önkéntes katonák bevetését. Többi között tesztelőpontokon segítettek. A lengyel miniszter Benkőt tájékoztatta arról is, hogy a múlt héten tárgyalt az Egyesült Államok új védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal a NATO-n belüli – együttműködés lehetőségeiről is egyeztettek.

Blaszczak hangsúlyozta a történelmi emlékezés fontosságát is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három magyar múzeumigazgatót kitüntésben részesített, amiért a Covid-járvány ellenére is kiállításokat szerveztek a két ország közös történelmi múltjáról.

The post Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá appeared first on .

2021. január 25-én a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete meghívásának tettem eleget, amikor Bokor Balázs nagykövettel, a szervezet elnökével beszélgettem Joe Biden amerikai elnök beiktatásának alkalmából az amerikai politika aktuális fejleményeiről. Megtiszteltetés volt, hogy a program második részében Bokor Balázs Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel beszélgetett a beiktatás protokolljáról és lezajlásának mikéntjéről.

A beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán

A táliboknak be kell tartaniuk a tűzszünetről szóló megállapodásokban foglaltakat, ugyanis a NATO mindaddig Afganisztánban marad, amíg az erőszak meg nem szűnik – jelentette ki a katonai szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos online tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján elengedhetetlennek nevezte az erőszak mérséklődését Afganisztánban, és közölte, csakis a helyzet normalizálódása esetén történhet meg a misszióban részt vevő csapatok kivonása az országból. Hangsúlyozta: egyetlen résztvevő ország sem akar a kelleténél tovább maradni Afganisztánban, azonban a szövetségesek nem távoznak, mielőtt arra az idő elérkezett volna.

“Célunk egyértelmű: nem hagyhatjuk, hogy az ország újra a terroristák menedékévé váljon” – fogalmazott a főtitkár.

A NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból, fennáll ugyanis annak kockázata, hogy ezzel helyszínt biztosíthat a terroristák számára a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez is – figyelmeztetett. Kiemelte, a NATO határozottan támogatja az afganisztáni békefolyamatot, amely a legjobb esélyt biztosíthatja a tartós politikai megoldáshoz. Minden érintett félnek élnie kell a történelmi lehetőséggel – mondta. A táliboknak mérsékelniük kell az erőszakot, tárgyalóasztalhoz kell ülniük, eleget kell tenniük kötelezettségvállalásuknak, miszerint beszüntetik az együttműködést a nemzetközi terrorista csoportokkal – emelte ki.

A megkezdett béketárgyalások eredménye törékeny, az erőszak szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, továbbá nem szűnnek a civilek ellen elkövetett tálib támadások sem – hívta fel a figyelmet. A NATO szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, a tagországok védelmi miniszterei pedig értékelik a helyzetet és mérlegelik a szükséges lépéseket – közölte Stoltenberg.

A főtitkár a NATO iraki missziójával összefüggésben azt mondta, a szövetségesek jelenléte kulcsfontosságú hozzájárulás a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemhez. Reményét fejezte ki, hogy a védelmi miniszterek videókonferenciájukon hozzájárulnak egy kibővített misszió kialakításához, amely több képzési és tanácsadási feladatot látna el az országban. A missziónak fokozatosan bővülnie kell, válaszul a kialakult helyzetre. Csak így biztosítható, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne erősödhessen meg újra és térjen vissza a régióba – közölte.

The post A NATO nagy valószínűséggel örökké Afganisztánban marad appeared first on .

Közel-Kelet

Izrael-Palesztina

Izrael és Koszovó diplomáciai kapcsolatot létesített egymással

Izrael és Koszovó a koronavírus-válság miatt virtuálisan létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodás magában foglalja, hogy a muszlim többségű ország nagykövetséget fog nyitni Jeruzsálemben.

A videokonferencia híváson keresztül tartott aláírási ceremónia során Gabi Ashkenazi izraeli külügyminiszter elmondta, hogy az új kapcsolatok „történelmi” jellegűek, és tükrözik az utóbbi időben tapasztalt arab (és) muzulmán világ Izraelhez fűződő viszonyának változását.

Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügyminiszter szerint Koszovó és Izrael mindketten „hosszú és kihívásokkal teli utat tettek meg a népként való lét és az állammá válás során”.

Egyiptomi-francia-német-jordán találkozó az izraeli-palesztin békefolyamat folytatására

Kairóban, látta vendégül Egyiptom Németország, Franciaország és Jordánia külügyminisztereit, hogy megvitassák közösen az izraeliek és palesztinok közötti béketárgyalások újjáélesztésének módjait.

Az egyiptomi külügyminisztérium szerint a találkozó célja az volt, hogy arra ösztönözze a palesztinokat és az izraelieket, hogy folytassák a tárgyalásokat egy „igazságos és átfogó politikai rendezésről” a kétállami megoldás alapján, így egy palesztin államot létrehozva Kelet-Jeruzsálem központtal.

A francia külügyminisztérium szerint a megbeszéléseken megvitatták az izraeli és a palesztin tárgyalások megkezdésének módját, építve a közelmúltbeli normalizációs megállapodásokkal kapcsolatos „pozitív regionális helyzetre”.

Katar háromszázhatvan millió dolláros támogatást ígér a Hamász által uralt Gázának

A katari kormány közölte, hogy 360 millió dollár értékben nyújt támogatást a Gázai övezet számára az elkövetkező év során, felelevenítve egy programot, amely az Izrael és a Hamász közötti konfliktus csökkentésének elősegítésére jött létre.

Katar, az Öböl energiahordozókban gazdag ország, 2018-óta havonta 20 millió dollárt utal Gázának. Ez az összeg hivatott fedezni a villamosenergia ellátást, a Hamász tisztviselőinek fizetését és havonta további 100 dollárt rengeteg elszegényedett családnak. Katar ezenfelül forrásokat biztosít olyan fejlesztési projektekhez, amelyekből például új utak és kórházak épülnek.

A katari bejelentésnek köze lehet ahhoz, hogy a Hamász és a Palesztin Hatóság hosszú évek óta először választásokat próbál tartani az általuk uralt területeken.

Irak

Kettős öngyilkos bombamerényletben több tucat ember vesztette életét Bagdadban

Az iraki egészségügyi minisztérium szerint a Bagdad központjában egy piacon történt kettős robbantásban, legalább 32 ember vesztette életét. A támadásban további 110 ember sebesült meg – közölte a minisztérium. Többen kritikus állapotban kerültek kórházba.

Az ilyen jellegű merényletek az iraki fővárosban ritkák voltak az Iszlám Állam iraki veresége óta. A halottak magas száma miatt a támadás, a legsúlyosabbnak tekinthető az elmúlt három évben.

Növekszik az iraki elégedetlenség a választások elhalasztása miatt

Irak vezető politikusai a parlamenti választások elhalasztása mellett döntöttek, mivel a választópolgárok elégedetlenségtől tartva a hatalmuk elvesztésére számítanak – állítja egy az iraki kormányhoz több szállal kötődő elemző. Musztafa al-Kadhimi miniszterelnök, Barham Salih elnök és Mohammad al-Halbusi parlamenti elnök az újraválasztási kilátásaikkal kapcsolatos aggályok miatt, időt akarnak vásárolni a választások eltolásával – mondta Mohammad Bakhtiar,

Az iraki Független Választási Bizottság kérésére a kormány a múlt héten jelentette be, hogy a parlamenti választásokat június 6-a helyett október 10-ig halasztják.

Al-Kadhimi után tavaly májusban hivatalba lépett megígérte, hogy előrehozott választásokat fog tartani az ország politikai rendszerének átalakítását követelő tüntetők megnyugtatására. A választási késedelem hűvös fogadtatásra talált számos iraki részéről. A tömeges tüntetések 2019 októberében kezdődtek, amikor is százezrek vonultak utcára az olajban gazdag országban, hogy tiltakozzanak a gazdasági lehetőségek hiánya, a korrupció és a külföldi befolyás miatt.

Szíria

Eredmény nélkül zárultak a szíriai alkotmányról szóló genfi tárgyalások

Az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja csalódottságának adott hangot, miután a szíriai kormány, az ellenzék és a civil csoportok tárgyalóküldöttségei öt napig tartó egyeztetéseken nem tudtak megegyezni, amelynek célja a háború sújtotta ország alkotmányának felülvizsgálata lett volna. Pedersen utalt rá, hogy a szíriai kormány delegációja a hibáztatható elsősorban a kudarcért. Az Egyesült Királyság követe elmondta, hogy javaslatot nyújtott be a damaszkuszi kormány és az ellenzék vezetőinek, kezdeményezését a kormány küldöttek elutasították, míg az ellenzékiek elfogadták.

A szír választási törvény szerint az elnökválasztásra április 16. és május 16. között kellene sort keríteni – legalább kilencven nappal Aszad jelenlegi hétéves hivatali mandátumának lejárta előtt.

A közel tíz éve tartó polgárháborúban eddig több mint félmillió ember vesztette életét és több millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból.

Észak-Afrika

Egyiptom

Sikertelen tárgyalások a Nílus-folyóra épített gát ügyében

Egyiptomnak, Szudánnak és Etiópiának nem sikerült áttörést elérnie az Afrikai Unió által szervezett tárgyalásokon, amely az Etiópia által a Kék-Nílusra tervezett gát körüli viták feloldására szolgált volna.

A tárgyalások során továbbra is kulcsfontosságú kérdés maradt, hogy Etiópia mennyi vizet enged át egy többéves aszály esetén, továbbá a három ország hogyan rendezi a jövőben felmerülő vitás helyzeteket. Egyiptom és Szudán jogilag kötelező érvényű egyezmény aláírását követeli Etiópiától a gát működésével kapcsolatban.

Fontos látni, az Etiópia által a Kék-Níluson (amely Szudánban a Fehér-Nílushoz csatlakozik és a Nílus-folyóvá válik) épített gáttal kapcsolatosan, hogy a Nílus-folyó vízének mintegy 85%-a Etiópiából származik. Etiópiában remélik, hogy a gát, amelynek már több mint háromnegyede elkészült, 2023-ban eléri a teljes kapacitását, és így emberek millióit fogja kiemelni a mélyszegénységből.

Tunézia

Tüntetések Tunéziában az arab tavasz évfordulóján

A hónap elején Tunéziában kirobbant tüntetések tovább folynak. A tömegekben egyre több sérelmet hoz felszínre a koronavírus okozta gazdasági visszaesés, ami teljes mértékben lebénította az ország motorjaként szolgáló turizmust. A járvány kiváltotta kétségbeesésen túl a tunéziaiak felismerték a hatalmas társadalmi különbségeket, amelyek egzisztenciális szinten jelentkeznek, a szegényebb rétegekben sokkal erőteljesebben és hamarabb, mint a tehetősebbek körében. A 2011-es arab tavasz kiindulópontjaként ismert országban a történelmi esemény évfordulója előtt a tunéziai közvélemény úgy látta, hogy az új korszak és kormányzás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 36% körüli munkanélküliség és a politikai korrupció a népet az utcára vitte. A főként fiatalokból álló és a jövőjüket féltő vagy éppen a kilátástalanságtól frusztrált fiatalok többször is összecsaptak a rendőrökkel, amelynek eredményeképpen a Tunéziai Emberjogi Liga (LTDH) jelentése alapján 1400 főt tartóztattak le. Az új kormány létrehozásáról tárgyaló parlament jelenleg csak a rendvédelmi szervek és a hadsereg segítségével képes megőrizni a rendet.

Marokkó

Nem jó, de nem is tragikus: Nyugat-Szahara helyzete

A független Szaharai Demokratikus Arab Köztársaság létrejöttéért küzdő Polisario Front újabba támadást hajtott végre a Marokkó és Mauritánia közötti határon, ütközőzónaként szolgáló Guerguerat városa ellen. A marokkói hadsereg propaganda háborúnak nevezte a Polisario tavaly novemberben kezdődött alacsony intenzitású támadásainak sorozatába illeszkedő mostani incidenst. November elején a már említett Guerguerat térségében futó kereskedelmi utat zárták le a lázadók, és erre válaszul 13-án a marokkói hadsereg bevonult a demilitarizált területre, ahonnan kiszorította a Polisario erőit.

Az újra aktivizálódó, korábban egy befagyott és az ENSZ által is mellőzött önrendelkezési kérdést tovább terheli az Egyesült Államok nyilatkozata, amelyben elismerte Marokkó uralmát a nyugat-szaharai területek felett, tette mindezt az ország és Izrael között zajló kapcsolatmélyítési folyamatok részeként. 2021 januárjában megkezdődtek az előkészületek Dakhla városában egy amerikai konzulátus létrehozására, amely egy újabb gesztus Marokkó joghatóságának elismerésére.

Írta: Hende Olivér és Kovács Ádám

Szerkesztette: Halasi Gábor

Címlapkép: Koszovói rendőr egy videokonferencia tiszteletére leterített vörös szőnyegen megy át a koszovói fővárosban, Pristinában 2021. február 1-jén. A koronavírus-járvány miatt digitálisan megtartott találkozón az izraeli és a koszovói külügyminiszter aláírta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezményt Jeruzsálemben, illetve Pristinában. (Forrás: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

A MENA 03 – MENA térség hírfigyelő, 2021. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A német titkosszolgálatok valószínűleg segítettek Alekszej Navalnijnak a Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonának mondott “gelendzsiki palotáról” szóló film felvételében – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Ebben a filmben Navalnij felkeresi a szovjet hírszerzés egykori drezdai rezidenciájának épületét, és valamilyen német kollégákkal együtt a nézőknek anyagokat mutat be egy dossziéból, amelyet +Putyin személyes dossziéjaként+ mutat be. Világos, hogy ebbe az épületbe bejutni, mi több, hozzáférést kapni egyes archív anyagokhoz nem lehet az NSZK hivatalos hatóságaival – legvalószínűbb módon a titkosszolgálataival – folyó együttműködés nélkül” – hangzott a tárcavezetői kommentár.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az ügyben a moszkvai külügyminisztérium magyarázatért fordult Berlinhez. Mint mondta, Moszkva konkrétan azt akarta megtudni, hogy ha Berlin annyira aggódik Navalnij személyes adatai miatt, akkor hogyan kerülhetett a nyilvánosság elé a német archívumból az érintett beleegyezése nélkül az a dosszié, amely e film készítői szerint Putyiné. Lavrov szerint a német diplomáciai tárca azt a választ adta, hogy Navalnij az illetékes német szervekkel folytatott egyeztetést követően férhetett hozzá az anyagokhoz, amelyekben “semmi titkos nem volt”.

“A kommentár fölösleges” – tette hozzá a külügyminiszter.

Lavrov nehezményezte, hogy a Nyugat “majdhogynem a Navalnij körüli helyzetet akarja megtenni az Oroszországgal folytatott párbeszéd fő témájának”, valamint hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkársága a Navalnij-ügyben szerinte “nyíltan alájátszott” Németországnak. A miniszter rámutatott, hogy miután “a német fél állítása szerint” Franciaország és Svédország is megerősítette a Bundeswehr következtetését (miszerint az orosz ellenzékit “Novicsok” típusú méreggel próbálták megölni), az OPCW koordináló szerve “át nem látható együttműködési eljárásba” kezdett Berlinnel, és ezután a németeknek, a franciáknak és a svédeknek adott igazat, de nem nevezte meg az “állítólag a páciens biológiai mintáiban” talált anyag képletét, arra hivatkozva, hogy német megrendelésre dolgozott. Az OPCW a válaszért Moszkvát Berlinhez irányította, amely azonban nem adott felvilágosítást, Párizshoz és Stockholmhoz hasonlóan.

Az orosz miniszter közölte, hogy Oroszország ki fogja kérni az OPCW álláspontját a Svájcban élő Vitalij Kozak neurológus indítványáról, aki a Navalnij-ügyben a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent publikáció után arra hívott fel, hogy független orvosbiológiai szakértők vitassák meg a cikkben közölt tényeket. Lavrov hangsúlyozta, hogy Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel tárgyalva éppen az orosz-uniós kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és emlékeztetett rá, hogy 2014-ben (a Krím elcsatolását és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozást követően) ezeket szerinte az EU rombolta le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Borrellnek a vasárnapi blogjában közölt álláspontja ellentmond annak, amit a pénteki moszkvai, Lavrovval közös sajtótájékoztatóján képviselt. Ezen a felek azt hangoztatták, hogy a nehézségek ellenére igény van a pragmatikus együttműködés fejlesztésére. Brüsszelbe visszatérve azonban az uniós fődiplomata arról értekezett, hogy a helyzet rossz, és meg rosszabb lesz. “Ez azt jelenti, hogy nem az EU megközelítéséről van szó, ez azt jelenti, hogy valaki diktálja az Euróai Uniónak, hogy milyen magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben” – mondta. (Nehezen követhető, hogy hogyan következik a pragmatikus együttműködés kívánsága és a helyzet rossznak értékeléséből, hogy bárki is diktálna az EU-nak. A -szerk- megj.)

Borrellnek azzal az utólagos megjegyzésével kapcsolatban, hogy a moszkvai sajtótájékoztató “agresszívan megrendezett” volt, Zaharova azt mondta, hogy az ilyen vizitek alkalmával szokásos eseményre az EU moszkvai képviselete által javasolt nyugati újságírókat hívták meg, és Borrell azt válaszolhatta az ott elhangzott kérdésekre, amit jónak látott.

Zaharova a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva megalapozatlan lépésnek nevezte, hogy Berlin, Varsó és Stockholm hétfőn kiutasított három orosz diplomatát, miután Moszkva pénteken nemkívánatos személynek nyilvánította ezen országok egy-egy külszolgálati alkalmazottját, akik részt vettek egy, a hatóságok által nem engedélyezett Navalnij-párti tüntetésen.

Hétfőn a járványügyi előírások megsértése címén vádat emeltek Navalnij házi őrizetben lévő sajtótitkára, Kira Jarmis ellen a politikus melletti január 23-i szimpátiatüntetés ügyében. A moszkvai városi bíróság 25-ről 15-re csökkentette a Szergej Szmirnovra, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjére kirótt adminisztratív elzárást, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Őt azzal vádolták meg, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja, a helyszín megjelölése nélkül. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) januárban közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy 100 milliárd rubel értékű titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján. A YouTube számlálója hétfő este több mint 110,5 millió megtekintést mutatott.

The post Lavrov szerint a német titkosszolgálatok segédkezhettek a gelendzsiki palotáról szóló film elkészítésében appeared first on .

Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen – közölte a törvényszék sajtóosztálya.

Az eljárás adatai szerint a férfi 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, és a diszpécsertől rendőri intézkedést kért, mert szerinte a Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodott. Aznap délután újból felhívta a segélyhívót, és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt. Közölte, hogy a rendőrségnek két napja van rendet tenni, ellenkező esetben maffiamódszerekhez fog folyamodni, és maga szünteti meg a kifogásolt helyzetet Molotov-koktéllal.

A telefonhívás során a vádlott kifogásolta a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket tett. Ezt követően lement az áruházhoz, és annak falára, hirdetőtáblájára alkoholos filccel antiszemita, trágár kifejezéseket írt. Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban csak a rongálás esetében állapította meg a váddal egyező tényállást.

A vádlott otthonában nem volt Molotov-koktél készítéséhez szükséges gyúlékony anyag, bár a közelben két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol ezt beszerezhette volna.

A fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de a telefonhívás alapján nem látta igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartotta olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen. A bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés például akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a Molotov-koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a férfi cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette. Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a férfi pszichés állapotát és azt, hogy beteg szülőről gondoskodik. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, vagyis azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésekor ittas volt.

Az ítélet nem jogerős, mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség fellebbezést jelentett be.

The post Egy év letöltendő börtönt kapott egy robbantással fenyegetőző férfi appeared first on .

A Bukaresti Táblabíróság nem letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a három erdélyi magyar férfit, akik 2016-ban szerepet vállaltak a brit Sky News televíziónak a riportjában, mely a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről szólt.

A hétfőn kimondott első fokú ítéletben a három vádlott közül kettőt tíz hónapos börtönbüntetésre ítéltek, kétéves próbaidőre bocsátással, a harmadik férfi pedig két év tíz hónapos börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. Utóbbi esetében a mostani büntetést összevonták egy más ügyben kiszabott korábbi büntetéssel. A bíróság elvetette a szervezett bűnözés vádját, és végül a fegyverekre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt marasztalta el a vádlottakat.

A Sky News brit tévécsatorna 2016-ban mutatott be filmet a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről. A forgatócsoport álarcot viselő román férfiakkal találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró csomagtartójából kínáltak fegyvereket eladásra. Az álarcos férfiak attól sem zárkóztak el, hogy a kamera előtt elmondják: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek eladják azokat, aki megfizeti a kért árat.

A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) rövid időn belül azonosította a filmben látszó gépkocsit és az állítólagos fegyverkereskedőket, akiket két hónapra vizsgálati fogságba is helyezett a bíróság. Az ügyészség kiderítette, hogy a gyanúsítottak pénzt kaptak azért, hogy a Sky News filmjében eljátsszák a fegyverkereskedők szerepét. A bemutatott fegyvereket törvényesen tartották Romániában, többségük vadászfegyver volt. Az egyetlen harci fegyver egy gyűjteményből származott, és lövésre alkalmatlan volt.

Az ügyészség hiába próbálta beidézni a Sky News forgatócsoportját, melyről azt közölte, hogy “tudatosan terjesztettek valótlan információkat az állítólagos romániai fegyverkereskedelemről”, az Egyesült Királyság nem adta ki az újságírókat.

A Sky News tévécsatorna kiállt a romániai fegyverkereskedelemről szóló film készítője mellett. Azt közölte, hogy “Stuart Ramsay a csatorna egyik legtapasztaltabb újságírója, aki pályája során jelentős tényfeltáró munkát végzett világszerte”. A tévécsatorna fenntartotta a közölt “publicisztikai anyag” állításait.

The post Elítélték a Sky News romániai fegyverkereskedésről szóló riportjában szerepet vállaló férfiakat appeared first on .

Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.

Ville Itala, a testület főigazgatója arról számolt be, hogy egyre több jelentés érkezik olyan csalókról, akik ellenőrizhetetlen üzleti tevékenységeket folytatva hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, és a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel. Mint közölte: az uniós rendőri együttműködési szervezettel (Europol) és nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve fokozott erőfeszítésekét tesznek az oltóanyagok illegális kereskedelmének felszámolása érdekében.

“Segíteni fogjuk a tagországok rendfenntartó szerveit annak azonosításában, hogy milyen egyének és vállalatok állnak az ilyen csalások mögött, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek a jelenlegi válsághelyzetben” – jelentette ki. Tavaly márciusban az OLAF vizsgálatot indított az arcmaszkok, orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és tesztkészletek tiltott kereskedelmével kapcsolatban. Ezidáig több mint ezer csalót sikerült azonosítaniuk és több mint 14 millió tétel hamis árucikket foglaltak le.

The post Az EU csalás elleni hivatala oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztet appeared first on .

Nem követtek el törvénysértést Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói a vasárnapi tiltakozások során, ezért nem vettek őrizetbe senkit közülük – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Navalnij támogatói A szeretet erősebb az erőszaknál mottóval flashmob-sorozatot rendeztek Oroszországban. A részvevők a lakóházak udvarában vagy az utcán összegyűlve mobiltelefonjaikkal vagy gyertyával világítottak, gyakran Bálint-napi szívet formálva, a csendes demonstrációról készült felvételeket pedig megosztották a világhálón.

Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Dozsgy ellenzéki online televíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy az akcióban több tízezren vehettek részt. Közölte, hogy a hozzávetőleges létszámra következtetni a közösségi médiában történt megosztások alapján lehet.

A liberális Népi Szabadság Pártja (Parnasz) hétfőn kérvényt nyújtott be a moszkvai polgármesteri hivatalhoz, jelezve, hogy február 27-én, az ellenzéki politikus 2015-ben történt meggyilkolásának évfordulóján emlékmenetet kíván rendezni a meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus tiszteletére. Cseljabinszkban egy hasonló igénylést a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva elutasítottak.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amit azért kapott mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnaknak az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Navalnij védelme az ítéletet megfellebbezte, a tárgyalást péntekre tűzték ki.

A politikus támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Moszkvában egyébként kedden folytatódik az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko egy politikai kampányfilmben szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

The post Kreml: nem történt törvénysértés a vasárnapi tiltakozásokon appeared first on .

 

Kajári Ferenc leendő KFOR parancsokkal a Magyar Nemzet/László Dávid is készített egy interjút, jól sikerült. Vannak benne izgalmas félmondatok, amelyek felvetik a háttérmunkát. „Néhány évvel ezelőtt Magyarország jelezte az ambícióját, hogy egy évre átvenné a feladatot. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, kellett a fontosabb résztvevők, köztük természetesen az olaszok hozzájárulása – amit meg is kaptunk.” Hát igen, néhány év volt tényleg, de vajon még kellett a NATO és az olaszok meggyőzéséhez? Jól kis diplomácia lehetett a háttérben, amíg ebbe belementek. Ki győzte meg őket? Ki tárgyalta le? Izgalmas volt, remélem majd egyszer is megírja/elmondja valaki.

„Pontos számot még nem tudok mondani, de körülbelül hatszáz főre bővül a magyar állomány.” Legjobb emlékeim szerint ennyi katona egy misszióban még soha nem volt 1990 óta. A csúcs Afganisztán volt 2010-2012 között, amikor valahol 550 fő körül tetőzött (ott is csak egy vagy két váltásig vállaltuk ezt a létszámot, és ott párhuzamosan több misszió és parancsnok alatt futottak).

Ez most tényleg nagy tesztje lesz a Magyar Honvédségnek a NATO partnereink előtt, hogy ennyi saját katonával meg még másik 2000-el jól fogjuk e venni az akadályokat. De nem csak azért lesz teszt, hogy kifelé mi fog lejönni (abból civilek alig fogunk látni dolgokat, ha nincs balhé), sokkal lényegesebb lesz, hogy a külföldi katonák, NATO vezető szervek, esetleg politikusok milyennek fogják értékelni a magyar katonák teljesítményét.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyar-parancsnok-a-kfor-elen-koszovoban-a-helyzet-stabil-de-torekeny-9375674/

Mintegy másfél milliárd forintnak megfelelő kártérítést kap a dél-lengyelországi Opole bíróságának hétfői döntése alapján az a lengyel férfi, akit egy kiskorú lány meggyilkolása címén ártatlanul elítéltek, és 18 évet töltött börtönben, mielőtt 2018-ban felmentették volna a vád alól.

Tomasz Komenda története szabadulását követően nagy visszhangot kapott Lengyelországban. A még nem jogerős ítélet alapján a lengyel igazságügy történetében az eddig kiszabott legnagyobb összegű kártérítést kellene kifizetni neki. A ma 44 éves férfit 2004-ben ítélték 25 éves szabadságvesztésre. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy 1996 szilveszteri éjszakáján megerőszakolt és meggyilkolt egy 15 éves lányt.

A férfi 18 évi börtön után, 2018-ban szabadult, miután a lengyel legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól. Tavaly két másik férfit ítéltek el a gyilkosság elkövetéséért. Komenda közel 19 millió zlotyt (mintegy 1,5 millárd forint) követelt az államtól a börtönben töltött évekért, a fogolytársak, valamint a börtönőrök egy részétől is elszenvedett szexuális zaklatásért és egyéb bántalmazásért. Mivel a börtönévek története drasztikus részleteket tartalmaz, a férfi által kezdeményezett eljárást a nyilvánosság kizárásával folytatták, és titkosítják az ítélet indoklását is.

A bírósági döntés kihirdetése után Komenda a sajtónak elmondta: az ítélethozatal napján ő a maga részéről lezárja a börtönbeli évek témáját. Kielégítőnek nevezte kártérítés mértékét, aláhúzva: még egy ilyen magas összegért sem kívánná senkinek, hogy akár egyetlenegy napot töltsön el börtönben olyan körülmények között, mint amelyekben neki volt része. Elmondta azt is: nem hiszi, hogy az ő esetének következményei lesznek majd azok számára, akik elítélték őt, mindazonáltal számára most a jövő a legfontosabb.

Komenda a börtönben háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Fogságbeli emlékeit Grzegorz Gluszak lengyel újságíró rögzítette egy 2018-ban kiadott könyvben. Tavaly a lengyel mozikban bemutatták a sorsát feldolgozó filmdrámát is, januártól az alkotás bővített változata filmsorozat formájában is elérhető az interneten. A jelenleg egy lengyel alapítvány munkatársaként dolgozó Komendának tavaly novemberben fia született jegyesétől, akivel szabadulása után ismerkedett meg.

The post Nagy összegű kártérítést kaphat egy 18 évet ártatlanul börtönben töltő lengyel férfi appeared first on .

Hatalomátvétel Mianmarban

Február 1-én, hétfő hajnalban a Mianmari Fegyveres Erők (Tatmadaw) katonái őrizetbe vették az ország államtanácsosát (ez a miniszterelnöki posztnak felel meg), az 1991-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett Aung Szán Szú Csít és mellette több vezető politikust, ezzel megszakítva a törékeny, alig tíz éve tartó demokráciát. A főváros, Nepjida (Naypyitaw) utcáit katonák lepték el, és hogy a lakosság körében ne alakuljon ki szervezett ellenállás, minden internet és telefon-összeköttetést lekapcsoltak. A hatalomátvételt Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök a katonaság saját televíziójában, a Myawaddy TV-ben jelentette be. Az akciót azzal indokolták, hogy szerintük a 2020. november 8-ai választásokat magas fölénnyel nyerő Nemzeti Liga a Demokráciáért Párt (NLD) elcsalta azokat, és a hadseregnek közbe kellett lépnie a demokrácia biztosítása érdekében. A hadsereg az egész hatalomátvételt ideiglenesnek igyekszik feltüntetni. Állításuk szerint egy évig vészhelyzeti kormányzás várható, majd újra kiírják a választásokat. Az 54 milliós ország történetében nem ez az első ilyen eset. A hadsereg 1988-ban hasonló ígéretet tett, majd figyelmen kívül hagyva a következő évi választásokat további 25 évig irányította az országot. Habár az Amerikai Egyesült Államok mellett több ország is elítélte a puccsot, a Mianmart is magába foglaló ASEAN, illetve a szomszédos Kínai Népköztársaság nem kíván a konfliktusban állást foglalni. A mianmari hadsereg nemzetközi megítélését tovább súlyosbítja a 2016-2017-ben a muszlim rohingya közösség ellen elkövetett erőszakhullám, amelyet a Min Aung Hlaing tábornagy vezette mianmari hadsereg kezdeményezett. Az üldözések következtében több mint 700 ezer rohingya kényszerült elhagyni az otthonát, és menekült a szomszédos országokba, elsősorban Bangladesbe.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

Erőszak a Köztársaság Napján Indiában

Erőszakba torkollott az indiai mezőgazdászok Köztársaság Napi tüntetése, felvonulása. A január 26-ai ünnep és a három mezőgazdasági törvény okán felvonuló gazdák letértek a felvonulásukhoz biztosított útvonalról, és a Vörös erődbe vonultak be, ahol rendőrökkel csaptak össze. Az incidens egy halálesetet és többszáz sérültet eredményezett, illetve újabb törést a tüntető gazdák csoportjai között.

Már a szeptemberi hírfigyelőben beszámolt három mezőgazdasági törvény által gerjesztett tüntetések körüli események nem lassultak a hónapok folyamán. A törvénycsomag ellenzői számos közlekedési útvonalat zártak le, éhségsztrájkba kezdtek, felvonulásokat szerveztek a törvények visszavonását követelve. December során elindult a központi kormánnyal való tárgyalássorozat, amely eleinte nem hozta a várt sikert. A farmerek tovább folyattatták protestálásukat, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A 2020 év utolsó napjaiban a kormány engedményeket tett a január folyamán a tárgyalások újból holtpontra értek.

A kormány január 20-án felajánlotta a törvények felfüggesztését a következő 18 hónapra, mely megosztotta a gazdákat képviselő szakszervezeteket, de a legtöbb főt tömörítő Samyukta Kisan Morcha nevű ernyőszervezet ezt visszautasította. A három törvény teljes visszavonását, további követeléseik kielégítését kérték. A kormánynak több időszerű érdeke is megbújt az törvények felfüggesztésének ajánlata mögött.

A Legfelsőbb Bíróság negatív megjegyzéseket tett a kormány a helyzet kezelésére felsorakoztatott eszközeit illetően. A kormánypárt Bharatiya Janata Párt befolyásos „anyaszervezete” a Rashtriya Swayamsevak Sangh egyik tisztviselője is a kölcsönösen előnyös álláspontok kialakítását és a megbékélést szorgalmazta, ebből kifolyólag a BJP egységén is repedések kezdtek kirajzolódni, mely tovább rontja a helyzetet az államháztartási tervezet elfogadásának ülései előtt. Végezetül pedig az ünnepi parádé fényét csorbította volna a grandiózus traktoros felvonulás és tüntetés, melyet végül megtartottak párhuzamosan zavartalanul.

Ebben a politikai zsákutcában virradt a Köztársaság Napja, mely az indiai alkotmány hatálybalépésének 72. évfordulója volt idén. A mezőgazdászok felvonulása a rendőrség által jóváhagyott útvonalról letért, és a történelmi fontosságú Vörös Erőd irányába indultak. Az út során számos rendőri barikádot törtek át, és végül magába az erődbe is behatoltak. Az erőd átvétele után kitűzték a Khalsa lobogót, mely a szikh vallásközöség egyik jelképe, az indiai trikolor mellé.

A rendőrség és félmilitáris egységek nagy erőkkel léptek fel a tüntetők ellen és estére sikerült visszaállítani a rendet a helyszínen. A fentemlített Samyukta Kisan Morcha elhatárolódott a történtekről és a tüntetések erőszakba torkollásától és vizsgálatot indít. Az események szerencsétlen végkifejlete kapóra jöhet a kormánynak a helyzet kezelésében és a tüntetések gyors elzárásában, a törvény keresztülvitelében. Az erőszakos ünnepnapot követően a tüntetők által lezárt útvonal egyike körül élő helyiek felszólították a tüntetőket a helyszín elhagyására, mivel barikádjaik és jelenlétük lényegesen megnehezítik mindennapi életüket. A tüntetők pedig eleget is tettek kérésüknek és elhagyták az Új-Delhitől délnyugatra lévő hidat.

A Vörös Erődben történeteket követően elindult a tettesek letartóztatásai, illetve a politikai frakciók igyekeznek az incidenst saját narratíváikba illeszteni. A tüntetők azonban valószínűleg elvesztették a lehetőségüket céljaik elérésében. Ha a tárgyalások folytatódnak céljaikban és követelésikben nagymértékben engedniük kell majd.

Indiában az utóbbi két évben nem volt hiány tüntetésekből. Míg a 2020-as év első fele az új állampolgársági törvények körüli tüntetésekről szóltak, 2019 augusztusát követően az Alkotmány 370. (Dzsammu és Kasmír autonómiájáról szóló) cikkelyének visszavonása váltott ki széleskörű társadalmi nyugtalanságot.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Hongkong

Peking az elmúlt egy évben végleg bekebelezte a különleges közigazgatási területként működő, autonóm státuszú városállamot. A kereken 20 éve Kínához visszakerült Hongkongban 2020 nyarán bevezetett nemzetbiztonsági törvény nagymértékben korlátozza a kommunista rendszert kritikusainak vélemény és szólásszabadsághoz való jogát, valamint lehetővé teszi a központi kormányzathoz köthető nemzetbiztonsági szolgálatok szabad tevékenységét a város területén. London jelezte, hogy kész segítséget nyújtani volt gyarmata polgárainak, ha Peking a jövőben is folytatja agresszív integrációs politikáját.

Az angol belügyminiszter Priti Patel bejelentette, hogy minden olyan hongkongi lakos, aki rendelkezik Brit Nemzeti Tengerentúli státusszal (British National Overseas status-BNO), 2021 januárjától kezdve jogosulttá válik speciális vízum igénylésére. A távozás mellett döntők kedvezményesen, 5 év tartózkodás után juthatnak letelepedési engedélyhez az Egyesült Királyságban, illetve további egy év elteltével kaphatnak angol állampolgárságot. A kínai kormányzat a londoni bejelentést politikai indíttatású cselekedetnek értékelte, amellyel egy más ország – a nemzetközi normákkal és joggal ellentétesen – beavatkozik Hongkong belügyeibe, ezzel aláásva Kína szuverenitását a terület fölött. Zhao Lijian a kínai külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett, a brit intézkedésekre válaszul, a BNO útleveleket az ország területén nem fogják a továbbiakban hivatalos okmányként számon tartani az erre illetékes kínai hatóságok. London becslései szerint, 2,9 millió ember élhet az új letelepedési lehetőséggel, azonban egyelőre 300.000 indítványozóval számolnak.

Írta: Zernig Csombor

 

Kiáll Japán mellett Joe Biden új védelmi minisztere

Telefonon egyeztetett Lloyd Austin, az Egyesült Államok újdonsült védelmi minisztere japán kollégájával, Kisi Nobuoval január 24-én. Ez volt az első miniszteri szintű megbeszélés Washington és Tokió között, mióta a Biden-adminisztráció hivatalba lépett. Austin megerősítette, hogy az Amerikai–Japán Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezmény 5. cikke, amely külső támadás esetén kötelezi az Egyesült Államokat a Japánnak való katonai segítségnyújtásra, kiterjed a Szenkaku-szigetek védelmére is. Hasonló ígéretet tett novemberben Joe Biden megválasztott elnök Szuga Josihide japán miniszterelnöknek. A Kelet-kínai-tengeren található apró szigetcsoportra Kína és Tajvan is igényt tart, ők a Tiaojü-szigetek névvel illetik. A közelmúltban egyre sűrűbbé váltak a kínai behatolások a szigetek körüli japán fennhatóság alatt álló vizekbe, egyes elemzők szerint Kína így próbálja hozzászoktatni Tokiót jelenlétéhez. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a pekingi vezetés által nemrég elfogadott jogszabály feljogosítja a kínai parti őrséget, hogy fegyveres erőt alkalmazzon, amennyiben illegális tevékenységet végző idegen hajók a Kína által magáénak tartott vizeken nem engedelmeskednek parancsaiknak.

Az amerikai miniszter kifejtette, hogy az Egyesült Államok ellenez minden egyoldalú próbálkozást, amely a Kelet-kínai-tenger status quo-jának felborítására irányul. Kisi rendkívül bíztatónak nevezte Austin kijelentéseit, valamint szerinte amerikai kollégája erős érdeklődést mutat az ázsiai biztonsági környezet felé, és rendkívül fontosnak tartja a japán-amerikai szövetséget. A két fél elkötelezte magát egy szabad és nyitott indo-pacifikus régió fenntartása és megerősítése mellett. Többek közt további együttműködés várható az észak-koreai nukleáris leszerelés kérdésében. Kifejezték szándékukat egy megállapodás gyors tető alá hozataláról a Japánban állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségei kapcsán, Austin jelezte, hogy amint lehetséges, szeretne Japánba látogatni. Pozíciója elfoglalása előtt Austin a szenátusi bizottság előtti meghallgatásán úgy fogalmazott, alig várja, hogy „felfrissíthesse” az amerikai szövetségeket az indo-pacifikus térségben.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Kazahsztán és Üzbegisztán partnersége

2021. január 26-án Askar Mamin, Kazahsztán miniszterelnöke bejelentette, hogy megkezdik az ország két déli régióját, Symkentet és Türkisztánt Üzbegisztán fővárosával, Taskenntel összekötő nagysebességű vasút kiépítését. A projekt fő célja a turisztikai ipar közös fejlesztése, amely a nagymúltú Türkisztánt az üzbég Szamarkand és Bukhara történelmi nevezetességeivel köti össze. Az infrastruktúrafejlesztési tervnek azonban több aspektusa is van, ami megerősíti a kapcsolatokat és a két ország együttműködését.

Kazahsztán gazdaságilag hasznosnak tekinti a projektet, amely következtében – a becslések szerint – az idegenforgalom az ország GDP-jének 5,2%-ra növekedhet. A beruházás 22.000 új munkahelyet teremtene az idegenforgalmi iparban, ami 50%-os növekedést jelent, valamint 100.000 munkahelyet a gazdaság kapcsolódó ágazataiban. Várható ennek megfelelően a belföldi turistaáramlás mintegy 22%-os növekedése.

Az országok stratégiai partnersége egyre erősödik, a közös vasúti projekt az erős gazdasági és politikai együttműködés fényében az kapcsolatok további mélyítését jelenti. A közép-ázsiai régióban Üzbegisztán és Kazahsztán a terület két legnagyobb államaként megteremtheti a hosszútávú stabilitás alapjait, mivel elismerik a másik jelentőségét és szubkomplexumban betöltött szerepét, hajlandóak a közös cselekvésre.

Írta: Györgyi Dominika

Címlapkép: A megbuktatott Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (kormányfő) képe előtt mutatják az ellenállás jelképének tekintett háromujjas kézjelet a puccs ellen tüntetők Rangunban 2021. február 9-én. Az öt főnél nagyobb gyülekezést betiltó rendelet ellenére folytatódnak a tüntetések, miután a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és szükségállapotot hirdetett ki Mianmarban. (Forrás: MTI/EPA/Lynn Bo Bo)

A Ázsia 05 – Ázsia hírfigyelő, 2021. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A brit belügyminisztérium adatai szerint meghaladta az ötmilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig 5 060 600-an tették meg. A brit hatóságok 4 678 300 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 0,8 százalék volt a múlt hónap utolsó napjáig. A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a január végéig elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik. Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt. A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek. Azok, akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

Az előírások között szerepel, hogy a külföldi munkavállalóknak már kérelmük benyújtása idején érvényes állásajánlatuk legyen olyan munkáltatótól, amelynek állásajánlat-tételi jogosultságát a brit kormány elismeri. Külföldi munkavállalók olyan állásokra jelentkezhetnek, amelyek betöltéséhez megvan a minimálisan megkövetelt vagy ezt meghaladó szakképesítésük, és csak olyan kérelmező nagy-britanniai munkavállalási engedélye hagyható jóvá, aki a hivatalos meghatározás szerint “elfogadható szinten” beszél angolul.

The post Brexit: több mint ötmillió EU-állampolgár kért tartós brit letelepedési engedélyt appeared first on .