Biztonságpolitika

Letartóztatott a Budakörnyéki Járásbíróság kedden egy hónapra egy Pest megyei férfit, aki a gyanú szerint súlyosan bántalmazta az élettársát, de fenyegetéssel rávette a nőt arra, hogy a kórházban azt mondja, rablótámadás okozta a sérüléseit.

A Budapest Környéki Törvényszék azt közölte: a férfi ellen a nagykőrösi rendőrkapitányság indított eljárást aljas indokból vagy célból, védekezésre képtelen személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt. A közlemény szerint a pár nyolc éve él együtt, két gyermekük született, akiket a gyámhivatal nevelőszülőknél helyezett el. Emiatt és a férfi féltékenysége miatt a kapcsolatuk megromlott. Januárban a nő néhány hétre különköltözött, majd múlt csütörtökön visszatért az élettársához.

A férfi ekkor egy pohárral fejbe dobta, bezárta az ajtót, majd egy kalapáccsal többször megütötte élettársát, követelve, hogy árulja el, kivel csalta meg. Ezután leszaggatta a nő ruháit, késsel megvágta őt, megkötözte és órákon át úgy tartotta – áll az írásos összegzésben. A nő a vérveszteségtől többször elájult, a férfi azzal a feltétellel kísérte el a kórházba, ha ott élettársa azt állítja, hogy rablók okozták a sérüléseit.

A tájékoztatás szerint a férfi letartóztatását a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. A végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Brutális: letartóztattak a kegyetlen “férfit”, aki rablótámadásnak akarta beállíttatni élettársa bántalmazását appeared first on .

Felmentését és azonnali szabadon bocsátását követelte kedden Alekszej Navalnij azon a tárgyaláson, amely azt hivatott eldönteni, hogy letöltendővé változtassa-e a bíróság az ellenzéki politikus ellen az úgynevezett Yves Rocher-ügyben meghozott felfüggesztett ítéletet.

Érvelésében Navalnij rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ügyében nem állapított meg bűncselekményt, és törvényellenesnek nevezte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálatnak (FSZIN) a felfüggesztett börtönbüntetésének letöltendőre változtatását szorgalmazó keresetét. “Ellenem olyan ügyben folyik bírósági eljárás, amelyben ténylegesen ártatlannak mondtak ki. Emlékeztetek arra, hogy az Yves Rocher-ügy minden oroszországi fázisán átjutva az EJEB-hez fordultam, a strasbourgi bíróság pedig a tetteimben nem látott bűncselekményt. Oroszország közvetve elismerte ezt az ítéletet azzal, hogy kártérítést fizetett ki a számomra” – mondta. Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Navalnij a tárgyaláson az augusztusi kómába kerülésével kapcsolatban, amely nyugati laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt történt, ismételten azt állította, hogy sikerült bebizonyítani: “éppen Putyin követte el ezt a gyilkossági kísérletet”, mert számára ez a küzdelem egyetlen eszköze.

“És ez megőrjíti a bunkerében ezt a lopós kis embert” – hangoztatta Navalnij. Hozzátette: Putyin fő bánata az, hogy igyekezete ellenére nem nagy geopolitikusként, hanem mérgezőként, “Alsónadrágmérgező Vlagyimirként” fog bevonulni a történelembe. A bíró felszólította Navalnijt, hogy ne térjen el a tárgyalás tárgyától.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Az Yves Rocher az ítélethirdetést megelőzően közölte, hogy anyagi kár nem érte. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A politikus fivére a büntetést le is töltötte. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

 

The post Felmentését kérte Navalnij a bírósági tárgyaláson appeared first on .

Megkezdték a francia képviselők a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitáját a nemzetgyűlésben, amelyet a szöveget bemutató Gérald Darmanin belügyminiszter olyan betegségnek nevezett, amelyre szerinte a legjobb gyógyír a szekularizáció lehet.

“Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja” – fogalmazott a két hetesre tervezett vitát megnyitó beszédében a tárcavezető. “Néven kell nevezni a betegséget, és meg kell rá találni a gyógyszereket” – tette hozzá.

A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a “köztársaság elveinek megerősítését” célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Az elmúlt hetekben a köztársasági elnök jelentős nyomást gyakorolt a muzulmán szervezetek képviselőire, hogy nyilvánosan is vegyék fel a harcot az iszlám radikalizmus ellen a Charlie Hebdo szatirikus napilapban szeptember elején újból közzétett Mohamed-karikatúrákat követő terrortámadások, Samuel Paty történelemtanár lefejezése és a nizzai katedrálisban három áldozatot követelő merénylet után.

“Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista nyomulás ellen harcol” – mondta a belügyminiszter, akit a baloldali ellenzék egy része azzal vádol, hogy megbélyegzi a muzulmánokat, miközben a jobboldali ellenzék szerint pedig nem elég szigorú a tervezet.

Gérald Darmanin egyébként bejelentette, hogy a Párizshoz közeli Pantin település nagymecsete, amelyet azért záratott be a rendőrség hat hónapra, mert októberben továbbították az utóbb lefejezett tanár ellen az interneten megjelent uszító felhívásokat, kinyithat, miután “a mecsetet látogató hívek rendet raktak a köreikben”.

Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter szerint a törvény “megfelelő, gyors és rendszerszerű” büntetőjogi választ ad ahhoz, hogy “szankcionálni lehessen azokat, akik a köztársasági kereteken kívül próbálnak bandázni”.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek az iszlamista ideológiák betiltására, amelyben a muzulmán fejkendő viseletének betiltását is javasolja minden nyilvános helyen.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és “kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

The post Megkezdődött a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitája a francia nemzetgyűlésben appeared first on .

Őrizetbe vettek hétfőn egy férfit a dél-franciaországi Toulonban, miután a lakása ablakából kidobtak egy emberi fejet. A helyszínre kiérkező kommandósok a lakásban megtalálták az áldozat, egy hajléktalan holttestét – közölték rendőrségi források.

Hétfő délután fél 3 órakor járókelők riasztották a rendőrséget, miután Toulon belvárosában egy emberi fejet találtak az utcán egy dobozban. Amikor a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, az egyik lakóépület harmadik emeleti lakásában egy férfi jelent meg véres kézzel. A fegyvertelen férfi elbarikádozta magát a lakásban, amelynek ajtaját betörték a kommandósok, és bent megtalálták az áldozat holttestét. A kommandósok délután 3 órakor őrizetbe vették a férfit az otthonában. Az első vizsgálatok azt állapították meg, hogy a fejet a lakás ablakából dobták ki az utcára.

“Semmi nem utal arra, hogy ez a cselekmény bármilyen terroreseménnyel hozható összefüggésbe” – mondta a nyomozást megindító helyi rendőrség az AFP hírügynökségnek. A források szerint a gyanúsított az előző éjszaka két hajléktalant szállásolt el a lakásában. A rendőrséget riasztották is egy verekedéshez a lakásba. A lefejezett ember az egyik hajléktalan, a másikat még keresi a rendőrség. Az őrizetbe vett gyanúsított egy 45 éves, válófélben lévő volt katona, aki haditengerészetnél szolgált.

“Ez a minősíthetetlen cselekmény annak a kifejeződése, amelyet a legszélsőségesebb emberi őrület képes megtenni” – írta Hubert Falco, Toulon polgármestere közleményében. Jelezte azt is, hogy “a barbár cselekményt elkövető férfi indítékai egyelőre nem ismertek”.

The post Horror: őrizetbe vettek egy férfit, aki kidobta egy lefejezett hajléktalan fejét az ablakán appeared first on .

Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter szerint Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani – jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása.

Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít. Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.

Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával.

Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a “kitörési idő” – azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt – az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.

Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. “A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte” – nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. “Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük” – tette hozzá.

Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.

The post Izraeli információk szerint Iránnak fél év kell az atombombához appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett a mellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 45. és az Észak-Macedóniába induló 57. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét. Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30 és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 20 rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából és Szerbiából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak, amíg koronavírustesztjük eredménye nem érkezik meg. Erre az időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja – olvasható a közleményben.

The post Magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Kedden elhunyt Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja, aki tavaly csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Sir Tom koronavírus-fertőzésben szenvedett, halálát a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta.

A “Captain Tom”, vagyis Tom százados néven világszerte ismertté vált egykori katonát – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – életének 101. évében érte a halál. Lánya, Hannah Ingram-Moore vasárnap közölte a Twitteren, hogy édesapját kórházba kellett szállítani, mivel koronavírus-fertőzést kapott és légzéssegítő kezelés vált szükségessé. Sir Tom Moore akkor már néhány hete tüdőgyulladással küszködött, de egészen vasárnapig otthonában ápolták.

Halálát kedden két lánya, Ingram-Moore és Lucy Teixeira közös sajtóközleményben jelentette be. A dél-angliai Bedford városának kórháza, ahol az agg veteránt kezelték, már hétfő este közölte: a koronavírus-járvány miatt elrendelt látogatási tilalom ellenére engedélyezte, hogy családja felkereshesse betegágyánál Sir Tom Moore-t.

Sir Tom tavaly arra tett fogadalmat, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára.

Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között. Tom Moore naponta tíz kört teljesített kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – több mint 13 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz. A jótékonysági sétával összegyűjtött tízmilliókkal Sir Tom négy évtizedes Guinness-rekordot döntött meg. Ráadásul még egy Guinness-rekord is fűződik nevéhez: ő a legidősebb ember, aki a brit slágerlisták élére került: Michael Ball énekes You’ll Never Walk Alone című dalának új felvételén szerepelt, amely szintén az adománygyűjtő akció része volt.

A királynő – Boris Johnson miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt. Szeptemberben bejelentették, hogy film is készül Sir Tom életéről.

The post Elhunyt a 101 éves veterán, aki a brit egészségügynek milliókat gyűjtőt appeared first on .

Őrizetbe vettek két férfit, akitől negyedmilliárd forint értékű kábítószert foglaltak le Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A közlemény szerint nyomozók tudomására jutott, hogy a fővárosban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözők jelentős mennyiségű drog átadására készülnek egymás között, ezért összehangolt akciót szerveztek péntekre. A kereskedők két külön autóval egy XIII. kerületi társasház mélygarázsába hajtottak, ahol több sporttáskát tettek át egyik kocsiból a másikba. A nyomozók ekkor fogták el a két férfit, akiknek autójában 22 kilogramm marihuánát találtak.

A nyomozás során a rendőrök felderítették a többi, szintén eladásra szánt kábítószer deponálására szolgáló járművet és tárolóhelyet, ahonnan 59 kilogramm marihuánát, 2020 gramm kokaint és két fegyvert foglaltak le. A 36 és a 37 éves férfinél összesen 24 millió forint értékű eurót találtak – írták. Kiemelték: a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy negyedmilliárd forint, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb mennyiségű, magyarországi drogfogása.

A kábítószer átadását a közelből felügyelte a drogügylet szervezője, egy 33 éves férfi, aki a rendőri intézkedés elől elmenekült. Az ő elfogására a KR NNI a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeit kérte fel. A férfi kézre kerítésére pénteken Baranya megyében jelentős rendőri erőt vontak össze. A férfi a szökéshez használt autóját – amelyet később a rendőrök megtaláltak – hátrahagyta, és elrejtőzött a hatóságok elől. A rendőrség elfogatóparancsot adott ki ellene.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem miatt folytat eljárást a két férfit ellen, akiket kihallgattak, majd őrizetbe vettek. Az egyik férfi esetében letartóztatást, a másik esetében bűnügyi felügyeletet kezdeményezett a rendőrség – olvasható a közleményben.

The post Negyedmilliárd forint kábítószert foglaltak le appeared first on .

Oroszország jogi és műszaki szempontból is felkészült a globális internetről való lekapcsolására, de egyelőre nincs előjele annak, hogy ez be fog következni – jelentette ki Dmitrij Medvegyev.

“A technológia készen áll erre. A törvényhozás szintjén is megszületett már minden döntés, de ez nem lenne egyszerű és én nagyon nem szeretném. Én egyelőre, őszintén szólva, nem látom előjeleit ennek, mert ez kétélű fegyver” – nyilatkozott a volt elnök és ex-miniszterelnök.

Álláspontját azzal indokolta, hogy egy ilyen lépés intézkedéseket váltana ki orosz részről is, emellett az ország valódi és idézőjeles barátai az internetet aktívan használják a saját nézeteik terjesztésére és aligha mondanának le erről az eszközről.

Medvegyev szerint Oroszországnak kész terve van arra az esetre, ha az Egyesült Államok lekapcsolná az orosz internetet. Emlékeztetett rá, hogy a világháló irányításához szükséges “kulcsjogok” amerikai kézben vannak.

Példaként hozta fel, hogy régóta felmerült már Oroszországnak a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós rendszerről való leválasztásának gondolata, ezért, erre az esetre felkészülve kénytelen volt egy saját informatikai rendszert kiépíteni.

“Potenciálisan ugyanez megtörténhet az internettel és akkor nem lesz hozzáférésünk a háló fő csomópontjaihoz” – mondta.

Medvegyev elmondta, hogy Oroszország törvényt dolgozott ki annak érdekében, hogy szuverén módon irányíthassa saját szegmensét az interneten. Rámutatott, hogy az államigazgatás és rengeteg társadalmi funkció a világhálóra támaszkodik.
Mint mondta a törvény szükség esetén lép életbe. Elismerte, hogy a hatályba lépése problémákat okoz majd, mert az átállítás időbe fog telni, de megfogalmazása szerint a Runet (az internet orosz szegmense) “működésének autonómiáját helyre lehet állítani, vagy létre lehet hozni”.

Medvegyev azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg az összes közösségi oldal blokkolás és forgalomlassítás nélkül működik, ám ha ezek magatartása barátságtalanná válik és elutasítják az orosz információk közlését, akkor Moszkvának van eszköze ahhoz, hogy hatást gyakoroljon rájuk. A hozzáférés megakadályozását “nagyon kemény, radikális” lépésnek nevezte, a lelassítást “potenciálisan működőképesnek”, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha ilyesmihez kellene folyamodni. Megjegyezte, hogy hasonló megoldásokon más országokban is gondolkodnak.

Valójában egyébként a Microsoft tulajdonában álló LinkedIn szakmai közösségi oldal 2016 óta nem érhető el Oroszországból, miután egy helyi bíróság szerint megsértette az adattárolásra vonatkozó, 2015-ben elfogadott törvényt, amelynek értelmében Oroszországon belül kell tárolni az orosz állampolgárokra vonatkozó összes adatot.

The post Medvegyev: Oroszország felkészült a világhálóról való lekapcsolására appeared first on .

Az Oroszországi Föderáció minden évben rotációs elv alapján nagyszabású hadgyakorlatot tart: 2017-ben az ország nyugati részén került rá sor (Zapad 2017), ezt követte a keleti területek mozgósítása (Vosztok 2018), majd tavaly az ország középső részén szervezték meg (Centr 2019). Jövőre az egész rendszer újraindul a Zapad 2021-gyel. Idén pedig 2020. szeptember 21-26. között került megrendezésre az ez évi legnagyobb orosz hadgyakorlat, a Kaukázus 2020. Így az idei hadgyakorlat jelentősége véleményem szerint abban keresendő, hogy a korábbiaktól eltérően az orosz egységeken kívül – összesen tíz ország – stratégiai partnerek és szövetségesek is részesei voltak az eseménynek. A résztvevők – még India és Azerbajdzsán visszalépése mellett is – igen impozáns listáján olyan államok szerepelnek, mint Kína, Pakisztán, Irán vagy Fehéroroszország.  

Jelen elemzésem célja, hogy részletes összefoglaló anyagot készítsek a Kaukázus 2020 hadgyakorlatról, annak információiból kiindulva pedig megállapítást tegyek arra nézve, hogy mennyire képes ellátni a Déli katonai körzet az Oroszországi Föderáció dél-nyugati védelmét, illetve megválaszoljam a külföldi katonai erők részvételét a gyakorlaton.

A Déli katonai körzet és Asztrahán régió

A téma részletekbe menő elemzése előtt az átláthatóság érdekében fontosnak tartom tisztázni az orosz katonai közigazgatás egy alapfogalmát. A katonai körzetek az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek földrajzi-adminisztratív egységei, amelyek védelmi szempontból az országot öt részre osztják. Az öt egység: a Nyugati Katonai Körzet, a Központi Katonai Körzet, a Keleti Katonai Körzet, az Északi Flotta és a Déli Katonai Körzet.

Mint korábban említettem az éves orosz hadgyakorlatokat rotációs elv alapján szervezik, így idén a Déli katonai körzet került sorra. A katonai közigazgatási egység az ország dél-nyugati felén terül el, így határos Ukrajnával, Georgiával, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal. Továbbá olyan területeket ölel fel, mint például a Csecsen Köztársaság, és az Észak-Oszét Köztársaság. A Kaukázus 2020 helyszínéül a körzeten belül, az Európa és Ázsia határán és a Kaszpi-tengeri torkolatához közel fekvő Asztrahán régió szolgált.

A terület számos ok miatt jelentős Oroszország számára: kedvező geopolitikai fekvés, stratégiai jelentőség, instabil régió. A kedvező geopolitikai fekvésének köszönhetően innen kiindulva könnyen elérhető mind a Közel-Kelet, mind pedig Nyugat-Ázsia. Továbbá a tengeri közelsége fontos kereskedelemi lehetőségeket rejt magában. Emellett köztudott, hogy a terület stratégiai jelentőségű a Déli katonai körzethez kapcsolódó műveletek – védelem és támadás – tekintetében, amit jól igazol, hogy 2015-ben Oroszország innen indított sikeres rakétatámadást Szíria ellen. Azonban véleményem szerint a legfontosabb az, hogy a Kaukázus Oroszország leginstabilabb területe. Ezt igazolja az elmúlt évtizedekben a régiót jellemző számos vallási és etnikai ellentét, illetve a területen található két befagyott konfliktus is: az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi háború, valamint a Georgiától elszakadt abháziai és oszétiai területek helyzete. Ezek alapján nem véletlen a hadgyakorlat igen magas részvételi száma és az sem, hogy a Déli katonai körzetben állomásoznak a legmagasabb harcértékű csapatok.

Miért éppen a Kaukázus?

Ahogyan azt már a korábbi fejezetekben említettem az Oroszországi Föderációban az éves hadgyakorlatokat rotációs elv alapján szervezik: egyik évben a Nyugati, majd a Déli és így sorban a Keleti a Központi katonai körzet vagy az Északi flotta került sorra.
Így a tavalyi Centr 2019 után, idén a Déli katonai körzet következik.

A hadgyakorlat helyszínéül a Kaukázus szolgált, melynek országon belüli területei köztudottan Oroszország leginstabilabb régiója. Emellett pedig szomszédos terület, így az orosz „közel-külföld” külpolitikai nézetre alapozva fontos a Föderáció számára az ingatag térség stabilizálása. Másrészt pedig az sem titok, hogy Oroszország úgy tekint a Dél-Kaukázusra, mint amely természetes érdekszférájára. Bár a katonai gyakorlat nagy része Észak-Kaukázusban zajlik, Oroszország a helyszínválasztással valójában rejtett üzenetet is küld a Dél-Kaukázusnak – különösen Azerbajdzsánnak és Grúziának.

A részes felek és a két lemondó: India és Azerbajdzsán:

Mint a bevezetésben említettem, a hadgyakorlat résztvevőinek listája és száma egyaránt igen impozáns. Hiszen Oroszország mellett, további hat ország hadseregének mintegy 80.000 tagja gyakorlatozott együtt.  Jelentőségét továbbá igazolja, hogy az észak- és dél-kaukázusi régióban, illetve a fekete-tengeri vizeken rendezett hadgyakorlaton közel 250 harckocsit, majdnem 500 páncélozott szállítóeszközt, mintegy 200 darab tüzérséget, valamint az orosz és az iráni haditengerészet hajóit is bevonták. Ezekkel a számokkal a Kaukázus 2020 lett – a Zapad 2018 után – a második legnagyobb orosz hadgyakorlat a 21.században.

A nagyszabású orosz hadgyakorlat részes állama lett volna India, illetve Azerbajdzsán is, ezek az országok azonban az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. A hivatalos álláspont szerint ennek oka a COVID-19-hez kapcsolódó aggály volt. Vélhetően azonban Azerbajdzsán azért maradt távol, mert a szeptemberben újra felerősödő Hegyi-Karabahban zajló konfliktusban Oroszország Örményországot támogatta. Indiának alapvetően két oka is volt a visszalépésre. Hivatalosan azzal indokolta távolmaradását, hogy Azerbajdzsánhoz hasonlóan aggódik a jelenlegi pandémiás helyzet miatt. Azonban a feltételezések szerint az igazi ok az volt, hogy kiéleződött a határvita az ország és – a szintén részes fél – Kína között, így nem kívánta lekötni csapatait a gyakorlaton. Emellett India közelmúltban tett külpolitikai lépéseit tekintve az a be nem vallott ok is szerepet játszhatott a lemondásban: az elmúlt időben látványosan javította kapcsolatát az Amerikai Egyesült Államokkal.

A gyakorlatot megelőző felkészülés

Az orosz gyakorlatokra való felkészülés jóval szeptember előtt megkezdődött, és három fő szakaszból állt. Az első, június közepén az orosz déli katonai körzet erőinek – 150 000 katonai személyzet, 400 különböző típusú légi jármű, több mint 26 000 katonai felszerelés és több mint 100 különböző típusú hajó a Fekete-tengeri flottából és a Kaszpi-tengeri flottából – magas szintű harckészültségbe állításával kezdődött meg. A második szakaszban július végén, több mint 10 000 katona vett részt előkészítő gyakorlatozáson Volgograd, Rosztov, Dagesztán, Krím, valamint Abházia és Dél-Oszétia tesztterületein. Az augusztus 21-én indított, „speciális kiképzésnek” minősített harmadik szakaszban mintegy 6000 fő és 750 különböző katonai eszközt alkalmaztak a már említett területeken.

A gyakorlatok megkezdése előtti hivatalos tájékoztatón Alexander Fomin védelmi miniszterhelyettes két fontos szempontról tett nyilatkozatot. Először is a közelgő esemény „szigorúan védekező jellegét” hangsúlyozta. Másodsorban kitűzte a Kaukázus 2020 fő célkitűzéseit „az orosz fegyveres erők harci készültségének értékelése a dél-nyugati szárnyon” és a „terrorizmusellenes akciók ennek megoldások tesztelését”.

A gyakorlat legfontosabb elemei

Úgy gondolom, hogy a Kaukázus 2020 hadgyakorlat kapcsán öt kiemelten fontos aspektust és tényt lehet elkülöníteni, melyek a következők:

1. A helyi és regionális konfliktusokban szerzett tapasztalatok felhasználása. Amint azt Oroszország vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov tábornok megjegyezte, „a gyakorlat alapjául a modern fegyveres konfliktusok tapasztalatai szolgáltak, ideértve a Szíriában szerzetteket is”. Egészen pontosan az alakulatok egy új elhelyezkedését – az úgynevezett „mobil echelont formation” – mutattak be működés közben. Továbbá a szíriai és líbiai konfliktusokban szerzett tapasztalataiból kiindulva különös nagy figyelmet fordítottak a cirkáló rakéták és a pilóta nélküli légi járművek (UAV) elleni küzdelemre
2. A pilóta nélküli légijárművek (UAV) használatának hangsúlyozása. A gyakorlatok során három, egy csoportban működő drón modellt – Forpost, Orlan-10 és Eleron-3 – alkalmaztak a Kapustin Yar teszttartományban. Egyes orosz források szerint az orosz erők először használták fel a drónok rajtechnikáját „ellenséges” erőkkel szemben.
3. A haditengerészet különleges szerepe. Az augusztus 3–31-i Ocean Shield 2020 haditengerészeti gyakorlattól eltérően a haditengerészetnek nem volt döntő szerepe a Kaukázus 2020 során, de ennek ellenére jelentőségét nem szabad leértékelni. A Fekete-tengeri flotta, több mint 20 hajójával vett részt első sorban megelőző terrorizmusellenes feladatokban. Mindez magában foglalta a fegyverek és felszerelések, nemzetközi terroristákhoz történő eljuttatására irányuló kísérleteket a Krasznodarszk határterületen.
4. Az olyan komplex rakéta- és légvédelmi rendszerek, mint az S-400, a Buk-M2 és a Pantsir-S tömeges alkalmazásának fontossága. Ezt a következtetést elsősorban az Ashuluk tesztterén végzett gyakorlatok alapján állapították meg. Fontos kiemelni, hogy a szárazföldi platformokon kívül, a tengeren is végeztek műveleteket a Moszkva névre keresztelt cirkálóval, a Visnyij Volochek és Orekhovo-Zuyevo korvettekkel, valamint négy rakétahajóval.
5. A precíziós légicsapások fontossága, melyek alapvetően a Fekete-tengeri flotta erőin alapulnak. Ezt igazolandó egy Kilo osztályú, főként tengerhajózási és tengeralattjáró-ellenes műveletekre szánt dízel-elektromos tengeralattjáró, elindított egy Kalibr cirkálórakétát, amely 185 kilométeres távolságban megsemmisített egy parti célt. Hasonlóképpen a Bal és a Bastion rakétarendszereket használták az „ellenséges” erők elleni csapásokra a gyakorlat során.

A gyakorlatból levonható megállapítások

Úgy gondolom, hogy a Kaukázus 2020 hadgyakorlat kapcsán három fő konklúzió állapítható meg.  Az első, hogy az esemény – diplomáciai szempontból – alapvetően megosztotta a nemzetközi közösség véleményét. Egyrészt Oroszországnak sikerült igen impozáns erők összefogását véghez vinni, amely magában foglalta – mindenki legnagyobb meglepetésére, tekintettel az ország „állandó semlegességére” – Türkmenisztánt.

Ezt Ashgabat növekvő megértéseként értelmezték, miszerint Moszkvával fenntartott kapcsolatai komoly javulást igényelnek, hiszen az Oroszországgal fenntartott kapcsolat lehetne a kiút a társadalom és a gazdaság fenntarthatatlan állapotából, melyben jelenleg az ország a folyamatos gazdasági válság következtében van. Ugyanakkor Szerbia részvételének elutasítását a vezető orosz katonai szakértők aggasztó jelként tartották számon implicit módon arra utalva, hogy Oroszország helyzete a Balkánon romlik, és az Egyesült Államok túllépheti Moszkvát ebben a stratégiai régióban.

Másodsorban, a gyakorlatok utolsó szakasza, amelynek csúcspontja az „ellenséges” erők veresége volt, világosan megmutatta, mely Oroszországokat tekinti szövetségeseinek a katonai-politikai területen: Kína, Fehéroroszország és Örményország.

Végül a hivatalos kijelentéssel ellentétben, amely szerint a gyakorlat „szigorúan védekező” jellegű volt, inkább ellentámadó műveletek kiképzésének tekinthető. Ez egyértelműen megmutatkozott az utolsó szakaszban, amikor „a védelem ellentámadásos műveletekké alakult át”, ami a koalíciós erők ellentámadását eredményezte.

Erődemonstráció, szövetségi rendszer erősítése és stabilizáció

Véleményem szerint a Kaukázus 2020 hadgyakorlatot hiba lenne csupán az ország bizonyos területének katonai képességeit ellenőrző gyakorlatként értelmezni. Ismerve Oroszország expanzív külpolitikai hozzáállását, a gyakorlat kitűzött célrendszere három szóval fémjelezhető a legjobban: erődemonstráció, szövetségi rendszer, stabilizáció.

Napjaink konzisztensen változó biztonsági környezetben az Oroszországi Föderációnak számos területen van szüksége az erődemonstrációra. A média elmondásai szerint az egységek védelmi taktikákat, hadszíntéri irányítást és bekerítést fognak gyakorolni. Véleményem szerint azonban a gyakorlatot részben az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalmiságának és Kína gazdasági, katonai és már egyre erősebb politikai pozíciójának ellensúlyozására rendezték meg. Hiszen a Kaukázus 2020 hatóköre széles: éles lőgyakorlatokat tartottak a harckocsik és a tüzérség bevonásával, ejtőernyős ugrásokat végeztek, tesztelték a legújabb drón technológiákat, valamint a Fekete-tengeren és a Kaszpi-tengeren is sor került manőverekre.

Ezek alapján elmondható, hogy a hadgyakorlat méretei és a haderőnemek széles spektrumára való kiterjedése bizonyítja Oroszország igyekezetét a fegyveres képességének bemutatására. amelyet akár a Déli katonai körzet dél-nyugati határán fekvő Ukrajna is közvetett üzenetként értelmezhet. Hiszen a nagyszabású gyakorlatra főként Oroszország déli katonai körzetében kerül sor, amely az oroszok által elfoglalt Krímtől nyugaton, a Kaszpi-tengerig terjed, és középen az ingatag Észak-Kaukázusig terjed. Az említett elképzelést igazolja az ukrán államfő a médiának tett nyilatkozta is, miszerint az orosz hadgyakorlat kérdését megvizsgálta és megvitatta a hadseregparancsnokkal, a vezérkari főnökség és a Védelmi Minisztérium képviselőivel. Továbbá ennek nevében azt hangoztatta: „Készen állunk erre a kérdésre, semmitől nem félünk, teljesen fel vagyunk készülve”. Véleményem szerint Ukrajna felkészültsége megalapozott, ismerve az orosz expanzív külpolitikai törekvéseket és a Krím-félsziget 2014-es annektálásának tényét.

Ezen kívül a Kaukázus vagy oroszul a Kavkaz 2020 gyakorlat ténye riasztóan hathat Azerbajdzsán számára is. Hiszen a hadgyakorlat egy része Oroszország határain kívülre került – Örményországba – számos nemzet csapatainak bevonásával. Így mintegy 1500 orosz és örmény katona gyakorolt együtt az Azerbajdzsán határtól nem messze fekvő területeken.

A szeptemberben eszkalálódó Hegyi-Karabah konfliktus és a Moszkva-Baku kapcsolatok közelmúltbeli felszínessége nyomán egy ilyen katonai gyakorlat felhívja magára Azerbajdzsán figyelmét.

A hadgyakorlat egyúttal arra is lehetőséget biztosított az Oroszországi Föderáció számára, hogy felvonultassa a nemzetközi közösség előtt milyen széleskörű szövetségi rendszerrel rendelkezik. Például Irán, mint potenciális atomhatalom, illetve Kína, a világ egyik legnagyobb gazdasági befolyással rendelkező országa. Emellett képes volt megerősíteni a szövetségi rendszeren belül fennálló politikai-katonai kapcsolatokat. Úgy gondolom, hogy ennek reményében akarta Oroszország bevonni többek között Indiát, Azerbajdzsánt, Iránt, Szíriát, Törökországot, Mongóliát, további öt közép-ázsiai államot, valamint két de facto államot (Abházia és Dél-Oszétia). Ezzel a lépéssel -amely jóval meghaladta a gyakorlatok hivatalosan deklarált célkitűzéseit– és így erősítse saját imázsát, mint erős geopolitikai közvetítő az eurázsiai régióban. Így kimondható, hogy a gyakorlatok kezdeti vagy rejtett, illetve valós orosz céljai egyesítették a katonai és a geopolitikai célkitűzéseket.

Konklúzió

Összefoglalva tehát kimondható, hogy a Déli katonai körzet képes ellátni Oroszország dél-nyugati részének védelmét. Mi több ezen területen összpontosul az orosz hadsereg legmagasabb harcértékű csapatainak jó része, hiszen egy stratégiailag fontos és egyben instabil régióról van szó. Nem csak a Kaszpi-tengerhez fekszik közel, hanem számos olyan területhez is, amelyeket Oroszország az elmúlt években – a nemzetközi közösséget erősen megosztó módon – csatolt országához vagy vonzáskörzetéhez.

Ezzel a lépéssel Vlagyimir Putyin elnök nemcsak megerősítette saját belpolitikai pozícióját, hiszen egy nemrégiben „bővített” régiót stabilizált, egyúttal Oroszország szövetségi rendszerén belüli vezető pozícióját is, mert mindezt az orosz állam széleskörű szövetségi rendszerének segítségével tette. Ezzel pedig képes volt a politikai, katonai és gazdasági kapcsolatait, továbbá biztosította geopolitikai pozícióját a területen, mindemellett erőt is demonstrált az Amerikai Egyesült Államok és Kína mellett, olyan aktuális szemben álló országoknak, mint Azerbajdzsán vagy Ukrajna.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (középen), Szergej Sojgu védelmi miniszter (jobbra) és Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke (balra) a Kavkaz-2020 fedőnevű nemzetközi hadgyakorlatra érkezik az Oroszország Asztraháni területén lévő Kapusztyin Jar gyakorlóterén 2020. szeptember 25-én. (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev)

A Kaukázus 2020 – demonstratív hadgyakorlat a Déli katonai körzetben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.

A mianmari hadsereg február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és “az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek” szabadon bocsátására szólított fel. “A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet” – fogalmazott.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát. Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette: a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar – tette hozzá Borrell.

Peking a politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette
A politikai és társadalmi stabilitás fenntartását sürgette a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján a mianmari puccs hírére reagálva. Vang Ven-pin külügyi szóvivő elmondta: Kína azt reméli, hogy a mianmari felek az alkotmányos és jogi kereteknek megfelelően kezelik az ellentéteiket, és fenntartják a politikai és társadalmi stabilitást. Hozzátette: Peking igyekszik további információkat gyűjteni a Mianmarban kialakult helyzetről.

The post Mianmari puccs: uniós vezetők a novemberi választások eredményének tiszteletben tartására szólítottak fel appeared first on .

Az ügyészi indítvánnyal egyezően a Székesfehérvári Törvényszék – első fokon, részben jogerősen – különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette és további bűncselekmények miatt ítélt el tíz embert; a vádlottak 2013-at követően egy német cég sérelmére elkövetett csalásból származó több százmillió forintot mostak tisztára.

A Fejér Megyei Főügyészség a közleményében azt írta, egy vádlott börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, hét vádlott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, míg egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve közérdekű munka büntetést kapott.

Az elsőfokú ítélet négy vádlott esetében nem jogerős ügyészi fellebbezés, illetve az ítélethirdetéskor a vádlottak és védőik távolmaradása miatt, míg a további hat vádlottal szemben jogerőre emelkedett.

A vádlottakat irányító személy 2013-ban állapodott meg ismeretlen személyekkel abban, hogy egy németországi cég sérelmére ismeretlenek által elkövetett csalásból származó vagyoni előnyt egy magyarországi, e célból alapított gazdasági társaság számlájára továbbítják, majd onnan a pénz egy részét tovább utalják egy kínai számlára, míg a további összeget a számláról felveszik vagy más módon felhasználják.

Csaknem háromszázmillió forintnyi euro átutalása megtörtént, amelyből a vádlottak valamelyike tovább utalt mintegy 180 millió forintot egy kínai számlára, mintegy húszmillió forintot pedig különböző dunántúli városokban készpénzben vettek fel. A fennmaradó százmillió forintot a gyors nemzetközi bűnügyi együttműködés eredményeként a nyomozó hatóság zárolta, majd visszautalta a sértett cég részére.

További két vádlott hasonló pénzmosásban állapodott meg ismeretlen társaikkal, a csalást egy francia cég sérelmére valósították meg, az okozott kár mintegy 26 millió forint volt. A sértett cég képviselője azonban észlelte a bűncselekményt, arról értesítette a hatóságot, amely az összeget zárolta és visszautalta.

A vádlottak egyike a fentieken túl három összeszerelt kézigránátot is tartott magánál, amelyeket a nyomozóhatóság lefoglalt.

The post Több százmilliós pénzmosás ügyében született ítélet appeared first on .

Az Európai Unióban növekszik a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények száma, és ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a közbiztonságot – hívta fel a figyelmet legfrissebb jelentésében az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol).

Az uniós tagországok közti bűnüldözési együttműködést koordináló hivatal elemzésében rámutatott: a hozzá eljuttatott beszámolók szerint a bűnszervezetek egyre többször alkalmaznak halálos végkimenetelű fizikai erőszakot, nemcsak rivális szervezetekkel vagy saját tagjaikkal szemben, hanem olyan állampolgárokkal szemben is, akik gátolják őket céljaik elérésében. A jelentés szerint a közelmúltban több oknyomozó újságíró, ügyvéd, a bűnüldöző szerveknek dolgozó tisztviselő vagy a bűnbandákkal együttműködni nem hajlandó személy vált fizikai erőszak áldozatává.

A jelentéshez az Europol nem csatolt statisztikát, és jelezte, hogy olyan adatokról van szó, amelyek sok esetben titkosak vagy csak a hírszerzés szintjén ismertek. Az Europol beszámolója szerint növekszik a nappal elkövetett erőszakos cselekmények száma, a tapasztalatlan és könnyen “megvásárolható” fiatalok bevonása az bűncselekményekbe, valamint bűnözői csoportok egyre könnyebben jutnak lőfegyverekhez, robbanóanyagokhoz, és egyre több a bandaháború is.

A szervezett bűnözésnek leggyakrabban az unió tengeri kikötői biztosítanak teret, amelyeket a szervezetek általában drogkereskedelmi csomópontként használnak. Ezeken a területeken a bűnözőcsoportok között kábítószer-terjesztési versengés folyik, amelynek része az is, hogy megvesztegetik vagy megfélemlítik azokat a dolgozókat, akik fontos szerepet játszanak a tiltott áruk kirakodása és tárolása szempontjából.

A bűnszervezetek által elkövetett halálos és súlyos erőszak legnagyobb részéről a kokain- és a kannabiszpiacokon számoltak be – áll a beszámolóban. A jelentést az Europol részéről ismertető Jari Liukku hangoztatta, hogy a bűnszervezetek fokozottabb tevékenysége miatti veszély elleni küzdelem sikeréhez elengedhetetlen, hogy az egyes országok hatóságai regionális, illetve nemzetközi szinten is folyamatosan együttműködjenek.

The post Europol: egyre több erőszakot alkalmaznak a bűnszervezetek appeared first on .

Az orosz főügyészség támogatni fogja a keddi moszkvai tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kezdeményezését, hogy a bíróság változtassa letöltendőre Alekszej Navalnij ügyében az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.

Ezt a főügyészség sajtószolgálata közölte hétfőn az orosz fővárosban. A hatóság rámutatott, hogy Navalnij több alkalommal megsértette a felfüggesztett büntetés feltételeit: 2020. január 13-án és 27-én, február 3-án, március 16-án, július 6-án és augusztus 17-én sem jelent meg a kötelező ellenőrzésen. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint a politikus minden alkalommal hivatalos figyelmeztetést kapott arról, hogy a szabadságvesztését letöltendőre változtatják.

A hatóság rámutatott, hogy Navalnij augusztus 17. és december 29. között sem jelentkezett a nyilvántartáson, de az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) figyelembe vette azt a tényt, hogy gyógykezelésen volt a berlini Charité klinikán.

Az ellenzéki aktivistát augusztus 20-án Omszkban kómás állapotban szállították kórházba, mert több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték. Onnan a berlini Charité klinikára szállították gyógykezelésre. Navalnij azt állította -és a tények ezt alá is támasztják-, hogy Vlagyimir Putyin utasítására a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) próbálta meggyilkolni. A Kreml ezt az állítását és a mérgezés vádját is valótlannak minősítette.

A főügyészség szerint az ellenzéki vezető a kórházból való kiírását követően nem reagált az FSZIN-nek az október 23-i megjelenésre szóló idézésére, és csak egy hónap múlva közölte, hogy egy berlini szállodában lakik, és rehabilitációs gyógykezelésben részesül. A FSZIN szerint maga a kúra nem jelent jogalapot a meg nem jelenésre, és Navalnij nem is igazolta iratokkal, hogy kezelést kap.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, két napra rá pedig elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.

Ezt követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója hétfő délelőtt több mint 106 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

Navalnij és híveinek felhívására január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozást tartottak. Az első megmozduláson az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint négyezer, a másodikon pedig több mint 5400 embert vettek őrizetbe.

A saját tudósítóira hivatkozó TASZSZ hírügynökség szerint a legnépesebb megmozdulás, 2300 fővel Jekatyerinburgban volt, a fővárosban pedig négyről kétezerre csökkent a részvevők száma. Az OVD-Info 1802 moszkvai őrizetbevételről tud.

A vasárnap átmenetileg őrizetbe vett Julija Navalnaját, a letartóztatott politikus feleségét hétfőn 20 ezer rubelre bírságolta meg egy moszkvai bíróság, nem engedélyezett tüntetésen való részvétel címén (a rubel jelenleg 3,90 forintot ér). Navalnij követői a keddi bírósági tárgyalás napjára újabb tüntetést hirdettek meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az orosz rendőrség “az illegitim akciók” alkalmával szigorúan a törvény keretei között lép fel a vele szemben kisebb-nagyobb mértékben agresszív “huligánokkal” és a “provokátorokkal” szemben. Úgy vélekedett, hogy a hatósági erőszak alkalmazását minden egyes esetben külön kell kivizsgálni.

Peszkov hangsúlyozta: az FBK azzal, hogy Joe Biden amerikai elnökhöz fordulva szankciókat sürgetett orosz tisztségviselők ellen, megerősítette külföldi ügynöki státusát. Leszögezte, hogy Moszkva az oroszországi tüntetések ügyében nem fog Washington intelmeire hallgatni.

The post Az orosz főügyészség támogatja, hogy Navalnij büntetését letöltendőre változtassák appeared first on .

Február elsejével életbe lépett a robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatára és forgalmazására vonatkozó, megszigorított uniós jogszabály – közölte az Európai Bizottság.

Az új szabály – felszámolva a meglévő joghézagokat – egyértelmű engedélyezési és nyomonkövetési rendszereket hozott létre a veszélyes vegyszerek, a potenciális robbanóanyag-prekurzorok értékesítésének területén. A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük házi készítésű tiltott robbanóanyagok előállítása céljából.

Az új szabály az ilyen vegyszerek internetes kereskedelmére is vonatkozik. Az szabály életbelépésével az unió új vegyszereket, a kénsavat és az ammónium-nitrátot vette fel a betiltott szerek listájára. Az intézkedést az indokolta, hogy az Európai Unió területén 2015 és 2017 között elkövetett terrorista támadások közel 40 százalékához házilag készült robbanószerkezeteket használtak, ami egyértelműen rámutatott a vonatkozó uniós szabályozás hiányosságaira – közölték.

A rendelet a robbanóanyag-prekurzorok két különböző kategóriáját határozza meg. A korlátozott prekurzorok nem bocsáthatók a lakosság rendelkezésre, a lakosság nem hozhatja be az unió területére, nem birtokolhatja, és nem használhatja fel őket. A korlátozott anyagok vásárlására vonatkozó engedély esetleges kiadása előtt a tagállamoknak biztonsági átvilágítást kell végezniük, beleértve a bűnügyi ellenőrzést is. Az úgynevezett szabályozott, azaz szigorú feltételek mellett engedélyezett anyagok esetében a gazdasági szereplőknek jelenteniük kell a gyanús tranzakciókat. Az új szabályok tehát jelentősen korlátozzák az ilyen anyagok lakossági elérhetőségét, és biztosítják, hogy a gyanús tranzakciók az ellátási lánc minden pontján, még az interneten is megfelelő módon ellenőrizhetőek legyenek – közölte az uniós bizottság.

The post Életbe lépett a robbanóanyagok alkotóelemeihez való hozzájutást szigorító uniós jogszabály appeared first on .

Letöltendőre változtatta kedden az illetékes moszkvai bíróság az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztést.

A bíróság az ítéletet a felfüggesztett büntetés feltételeinek megszegésével indokolta, azzal, hogy Navalnij több alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a felügyelő hatóságnál. A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a ténylege büntetés két év nyolc hónap lesz. A politikus védői bejelentették, hogy fellebbezni fognak.

A bíróság épülete környékén a nap folyamán több mint 300 embert vettek őrizetbe. Az ítélethirdetést követően Moszkva belvárosában három metróállomást lezártak és a Kremlhez közeli Manézs téren késő este is folytatódtak az előállítások.

Navalnij a tárgyaláson politikai védőbeszédet mondott, amelyben saját felmentését követelte. Érvelésében rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ügyében nem állapított meg bűncselekményt, és törvényellenesnek nevezte az orosz büntetésvégrehajtásnak a felfüggesztett börtönbüntetésének letöltendőre változtatását szorgalmazó keresetét.

“Ellenem olyan ügyben folyik bírósági eljárás, amelyben ténylegesen ártatlannak mondtak ki. Emlékeztetek arra, hogy az Yves Rocher-ügy minden oroszországi fázisán átjutva az EJEB-hez fordultam, a strasbourgi bíróság pedig a tetteimben nem látott bűncselekményt. Oroszország közvetve elismerte ezt az ítéletet azzal, hogy kártérítést fizetett ki a számomra” – mondta.

Navalnij a tárgyaláson az augusztusi kómájával kapcsolatban, amely nyugati laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt történt, ismételten azt állította, hogy sikerült bebizonyítani: “éppen Putyin követte el ezt a gyilkossági kísérletet”, mert számára ez a küzdelem egyetlen eszköze.

“És ez megőrjíti a bunkerében ezt a lopós kis embert” – hangoztatta Navalnij. Hozzátette: Putyin fő bánata az, hogy igyekezete ellenére nem nagy geopolitikusként, hanem mérgezőként, “Alsónadrágmérgező Vlagyimirként” fog bevonulni a történelembe. Navalnij szerint ügyét milliók megfélemlítésére kívánják felhasználni, és üdvözölte azokat, akik mégsem rettennek meg.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta Ann Lindét, a svéd diplomácia vezetőjét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökét, aki kifejezte Svédország és az EU aggályát a demokrácia, a civil társadalom és az emberi jogok oroszországi állapota miatt. Lavrov választ sürgetett arra, hogy a svéd katonai laboratórium hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Navalnijt az úgynevezett “novicsok csoporthoz” tartozó új anyaggal mérgezték meg. “Az átláthatóság hiányát” kifogásolta a Navalnij-ügyben tanúsított nyugati magatartással kapcsolatban. “Oroszországnak minden alapja megvan arra, hogy azt feltételezze, hogy a Navalnij körüli helyzet megrendezett” – mondta.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a belügyekbe való beavatkozásnak és “önleleplezésnek” nevezte, hogy a tárgyaláson nyugati nagykövetségek – a Rosszija 1 szerint 14 ország – megfigyelői jelentek meg. Ezzel szerinte Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlásra irányuló kísérlet történt.

Dmtrij Peszkov elnöki szóvivő Joseph Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban kifejezte reményét, hogy az európai diplomácia nem követi el azt a “butaságot”, hogy összekapcsolja a Navalnij-üggyel az orosz-európai kapcsolatok jövőjét. Ismételten leszögezte, hogy a tüntetések ügyében Moszkva nem fog hallgatni washingtoni intelmekre.

The post Botrány: a bíróság letöltendőre változtatta Navalnij felfüggesztett büntetését appeared first on .

Illegális játéktermet számoltak fel Zalaegerszegen a rendőrök és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik az eljárás során fegyvereket is találtak – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség nyomozói a NAV munkatársaival közösen csütörtökön jelentek meg egy zalaegerszegi, belvárosi presszóban, ahol egy elkülönített helyiségben, hatósági engedély nélkül üzemelt a játékterem. A több helyszínen is zajló kutatás során számítógépeket, játékgépeket, számítógépes adathordozókat, továbbá fegyvereket és közel hárommillió forint készpénzt foglaltak le.

A rendőrök előállítottak egy 48 éves zalaegerszegi férfit, akit tiltott szerencsejáték szervezésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként.

The post Szórakozunk, szórakozunk? Illegális játéktermet számoltak fel Zalaegerszegen appeared first on .

Koronavírus-fertőzéssel kórházba szállították vasárnap Sir Tom Moore-t, a brit hadsereg hamarosan 101 esztendős veteránját, aki tavaly csaknem 33 millió fontot gyűjtött az állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem segítésére.

A “Captain Tom”, vagyis Tom százados néven világszerte ismertté vált egykori katonát – aki a második világháborúban az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – lánya, Hannah Ingram-Moore vasárnapi Twitter-bejegyzése szerint néhány hete tüdőgyulladással kezelték, a héten pedig megállapították róla, hogy koronavírus-fertőzése van.

A tájékoztatás szerint Sir Tom eddig otthonában, családja körében lábadozott, de vasárnap légzéssegítő kezelés vált szükségessé. Hannah Ingram-Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy édesapját nem intenzív osztályon ápolják.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap este, ugyancsak a Twitteren az egész ország nevében teljes felgyógyulást kívánt Sir Tomnak.

Tom Moore tavaly arra tett fogadalmat, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjt össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára.

Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között. Tom Moore naponta tíz kört teljesített kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – több mint 13 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

A királynő – Boris Johnson soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt. Szeptemberben bejelentették, hogy film is készül Sir Tom életéről James Spring, Nick Moorcroft és Meg Leonard producerek közreműködésével.

The post Koronavírus-fertőzéssel került kórházba a brit egészségügynek milliókat gyűjtő 101 éves katona appeared first on .

A vízbiztonság fenntartása a XXI. században a nemzetközi közössége globális érdeke. A víz amellett, hogy az emberi élet egyik alapfeltétele, stratégiai nyersanyag is. Mindezek ellenére, a globális vízhiány problémaköre jelenkorunk egyik legégetőbb kihívása, amely a prognózisok szerint nem hogy javulni, hanem csak súlyosbodni fog az idő előrehaladtával. A vízforrások kérdése így az államok közötti viták fókuszában vannak, s már most olyan, hatalmas vitákat generálnak, amelyekre a nemzetközi jog nem tud megoldással szolgálni. Mindez megkérdőjelezi az ilyesfajta viták békés megoldásának lehetőségét. Hasonlóan van ez az észak-afrikai Nílus folyó esetében is, amely körüli vitáknak az egyik legforróbb pontját az Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát (Grand Ethiopian Renaissance Dam, a továbbiakban: GERD) építése, valamint víztározóinak feltöltése jelenti. A duzzasztógát építése ugyanis egy olyan kihívás, amely alapvetően egy olyan területet érint, amelynek jelenleg is számos aggasztó tendenciával kell számolnia, amelyet a duzzasztógát csak fokoz, továbbá nincs a helyzetre pontos szabályozó sem. A téma rendkívüli mértékben releváns, hiszen a jövőben számos, hasonló konfliktussal kell számolni, amelyek a vízszűkösség mértékének növekedésével várhatóan sokkal intenzívebbek is lesznek.

 

A Nílus

A Nílus talán az emberiség egyik legmeghatározóbb folyója, ugyanis az emberi civilizáció bölcsőjének számító Egyiptomot gyakran emlegetik úgy, mint a Nílus ajándékát. Mindez tény, hiszen Egyiptom élete valóban a Nílustól függ még napjainkban is. Azonban a Nílus nem csupán ezért meghatározó. A világ egyik leghosszabb folyójaként is számon tartja a közvélemény, amely címért az Amazonasszal verseng. Hossza 6650 kilométer, s a világon egyedülálló, dél-észak irányultságú a folyása. Mindemellett, tizenegy afrikai államot éltet vízével: Tanzánia, Uganda, Ruanda, Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Etiópia, Eritrea, Dél-Szudán, a Szudáni Köztársaság és Egyiptom területén is kanyarog a Nílus. Vízgyűjtő területe 3 millió 400 ezer km2, ez Európa területének harmadát jelenti, tehát meglehetősen nagy kiterjedésű a folyó. Mindezt támasztja alá, hogy öt éghajlaton is keresztülér: a sivatagi éghajlattól a trópusiig. Vízhozama átlagosan 2830 m³/s, amely nem számít olyan magas értéknek, azonban a terület tulajdonképpen csak sivatagból áll, így a Nílusnak nagy szerepe van a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásában. Összehasonlításképpen. az Amazonas vízhozama 209 ezer m³/s, míg a Dunáé 6500 m³/s. A Nílus eredetét tekintve nincs egységesen kialakított tudományos álláspont, számos kutató szerint legtávolibb forrása Közép-Afrikában található, legtávolabbi forrása Ruandában ered.

A Nílus két fő mellékfolyója a Fehér-Nílus, illetve a Kék-Nílus. A két folyó a szudáni Kartúm városánál folyik össze, s válik eggyé a Nílussá, hogy folytassa útját Egyiptomba. A Fehér-Nílus a Viktória-tóból ered, s azért nevezik fehérnek, mivel színe világosabb a benne található agyag hordaléknak köszönhetően. A Fehér-Nílus a lomhább folyó, azonban hosszabb is, mint a Kék-Nílus. 3700 km hosszú, s vízhozama 878 m³/s, mindezek ellenére a Fehér-Nílus tekintendő a főfolyónak. A Kék-Nílus a gyorsabb, amit egyrészt az okoz, hogy az Etióp-felföldről ered, tehát folyása alatt lejtse nagy, s mindezek okán területén számos duzzasztógát és vízerőmű található. A Kék-Nílus az etióp Tana-tóból ered, 1800 méterrel a tengerszint felett, s azért nevezik kéknek, mert az agyagnál sötétebb színű iszapot szállítja az Etióp-felföldről. Az 1460 km hosszú Kék-Nílus vízhozama körülbelül 5663 m³/s, így ez a mellékfolyó a Nílus vízhozamának fő forrása, amely csapadékosabb időben a Nílus összes vízhozamának akár 80 százalékát is kiteheti.

A Nílus hasznosítása rendkívül széles körű, s számos ágazat működésének mozgatórugója a folyó. A Nílust például szállításra is használják, s igen könnyűvé teszi a szállítást, emellett turisztikai célú hajózásra is tökéletesen hasznosítható a folyó, elsősorban Egyiptom területén. A lakosságot is ellátja, például a háztartásokat vízzel, illetve számos halászfalu található a folyó mentén. A lakosság táplálásához nem csupán a halászaton keresztül, hanem a térségben nagy hagyományokkal bíró öntözéses földműveléssel is hozzájárul. Továbbá, a folyó mentén számos duzzasztógát és vízerőmű épül, amely nagy mennyiségű villamos-energiát termel. Vizét emellett nem pusztán a lakosság és a mezőgazdaság, hanem az ipar is hasznosítja.

A Nílus-völgy sajátosságai

A Nílus-völgyében tehát tizenegy ország helyezkedik el több, mint 250 millió fő népességgel, de az országok teljes népességét vizsgálva ez a szám 450 millió főre is rúghat egyes becslések szerint. Mindez tehát rendkívüli terhet ró a folyóra, amely különösképpen igaz Egyiptom esetében, amely ország népességének 97-99 százaléka közvetlenül a folyó völgyébe koncentrálódik, amelyet a következő ábra szemléltet:

A Nílus völgyének népességmegoszlása. (Forrás: Reddit)

Mindezen terhek a jövőben csak növekedni fognak, mivel az előrejelzések szerint a vizsgált régió lakossága robbanásszerűen fog növekedni a következő években. Mindez fokozottan igaz a városi lakosság arányára is: 2050-re a városi népesség százaléka várhatóan meghaladja az összlakosság 50 százalékát a tizenegy Nílus-medencei parti állam közül négyben. Hét országban a városi népesség a teljes népesség több, mint 40 százalékát teszi majd ki. Mindezek által az urbanizációs ráta növekszik. Ez pedig megnöveli a jobb vízellátás, szennyvízelvezetés, áram, kommunikáció és egyéb szolgáltatások iránti igényeket, amelyek más, jelentős vízforrás híján mind a Nílus fokozottabb igénybevételét fogják jelenteni. Az urbanizáció várhatóan növeli a természeti erőforrásokra és a környezetre nehezedő nyomást, fennáll a veszélye a vízkészletek fokozott szennyezésének is, amely jelen időnkben is súlyos, mivel metállal, kemikáliákkal és mikroműanyaggal szennyezett a folyó.

A népesedési mutatók előrejelzései, illetve a fokozódó szennyeződés azért is veszélyes, mert Nílus országai jelen korunkban is vízhiánnyal vagy vízszűkösséggel birkóznak meg, amelyet a globális felmelegedés hatásai csak tovább fognak rontani. Emellett, a globális éghajlatváltozás okozta tengerszint növekedés szintén Egyiptomot sújtja, amelynek leglakottabb területét, s „élelmiszerkosarát” a Nílus-deltát pusztítja. A Nílust, illetve annak országait tehát számos veszély fenyegeti, amelyet nem tudnak kellőképpen kezelni, s a következőkben bemutatott gátépítések is rontják a helyzetet. Emellett, a folyó vize nincs kellőképpen szabályozva, növelve a fegyveres konfliktusoknak kitörését a térségben.

A Nílussal kapcsolatos nemzetközi szerződések

A Nílus geopolitikai jelentőségét mi sem támasztja alá jobban, hogy már a XIX. század óta számos szerződést kötöttek a folyóból való részesedés vonatkozásában, így az 1929-es Nílus Egyezmény, az 1959-es Egyiptom-Szudán Bilaterális Egyezmény, az 1993-as Kairói Együttműködés Keretrendszere, az 1999-es Nílus-völgyi Kezdeményezés, illetve a 2015-ös Alapelvekről Szóló Nyilatkozat.

A Nílus Egyezményt 1929. május 9-én kötötte meg Nagy-Britannia, illetve Egyiptom. Az Egyezmény számos jogosultságot adott az észak-afrikai országnak a Nílust illetően. Elsősorban, a vízhozam elosztása tekintetében Egyiptom 48 milliárd köbméterre volt jogosult, míg Szudán 4 milliárd köbméterre évente. Mindez jelentős különbséget jelentett a két ország között. Egyiptom pozícióját tovább erősítette a folyón a vétójog, amelyet szintén ezen Egyezmény utalt hatáskörébe, s birtokában minden olyan beruházást megvétózhatott a Nílus felső részén, mely érinti vízhozamát. Mindez azt is jelentette, hogy például Szudánnak minden öntözéssel kapcsolatos projektjét Egyiptomnak jóvá kellett hagynia, továbbá Egyiptom hatáskörébe használati jogot utalt a Viktória-tó, illetve a Nílus környékén található egyéb vízképződmények tekintetében.

Az 1959-ben, Szudán és Egyiptom között köttetett Egyiptom-Szudán Bilaterális Egyezmény ugyan már felülvizsgálta az 1929-es Nílus Egyezményt, azonban jelentősen új rendelkezéseket nem hozott. Mindössze a két ország között a vízmegosztás arányát módosította: Egyiptom vízhozamát 48 milliárd köbméterről 55,5 milliárd köbméterre, Szudánét pedig 4 milliárd köbméterről 18,5 milliárd köbméterre emelte. Emellett az egyezmény előírta, hogy az átlagos vízhozam növekedése esetén, a megnövekedett hozamot egyenlő arányban kell megosztani a két alvízi részes állam, Egyiptom és Szudán között. Szembeötlő, hogy a két egyezmény, sem az 1929-es, sem az 1959-es nem említ más részes államot. Ugyan ekkora a mai tizenegy Nílus-völgyi államok nagy része nem volt még független, azonban Etiópia, ahonnan a Nílus vízének nagy része származik már független volt, mindezek ellenére sem szerepelt a szerződésekben, amely nagy hiányosság volt már ekkoriban is.

A következő, nagyobb megállapodásra majd négy évtizedet kellett várni, ekkor azonban az afrikai államok függetlenné váltak, s Etiópia szerepe is egyre jelentősebbé vált, valamint ekkora datálható az afrikai egységmozgalmak kibontakozása is, így Egyiptom számára elkerülhetetlenné vált, hogy megállapodjon Etiópiával a Nílus vize tekintetében. A két afrikai állam 1993-ban dolgozta ki a Kairói Együttműködési Keretrendszert. Mindennek keretében, megállapodtak arról, hogy a Nílus hasznosításának kérdéskörét a későbbiekben mélyreható részletességében kell kidolgozni a nemzetközi jog elvei alapján. Ami ennél is lényegesebb, hogy rendelkezett a Keretrendszer arról, hogy mind a két fél elhatárolódik bármely olyan tevékenység folytatásától, amely érezhetően sértené a másik fél érdekeit. Mindezen rendelkezés a mai gátépítésekkor rendkívül jelentős, mivel a GERD megépítése nagyrészt sérti Egyiptom érdekeit. Problémás továbbá, hogy még 1993-ban is csupán három Nílus-völgyi ország állapodott meg a Nílussal kapcsolatban, s a többi hét továbbra sem tagja ekkor a különböző kezdeményezéseknek.

A leginkább széleskörű egyezmény 1999-ben lépett életbe, ugyanis az összes Nílus-parti állam részese a Nílus-völgyi Kezdeményezésnek Eritreán kívül. A Kezdeményezés célja, hogy kooperatív formában hozzájáruljon a Nílus és országai fejlődéséhez, s hogy mindez jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel járjon. Célja továbbá, hogy elősegítse a regionális békét és biztonságot, valamint egy olyan intézményi mechanizmust, olyan közös jövőképet és olyan politikai iránymutatásokat biztosítson, amelyek létrehozzák az együttműködés alapszintű kereteit. Azonban, Etiópia és Egyiptom vitáját vizsgálva, megállapítható, hogy az entebbei székhelyű Kezdeményezés nem érte el fő célkitűzését. A Kezdeményezés keretében, 2010-ben hasonló célkitűzésekkel kötötték meg az Együttműködési keretmegállapodást az igazságos vízelosztás és vízbiztonság fokozása érdekében, emellett tartalmazza a Nílus-medence más államai számára okozott jelentős károk megelőzésének elvét is. Mindezek ellenére sem írta alá a két alvízi ország, Egyiptom és Szudán sem.

A helyzet további szabályozása érdekében, 2015-ben Szudán, Egyiptom és Etiópia megkötött egy újabb egyezményt a Nílus vize kapcsán, az Alapelvekről Szóló Nyilatkozatot, amely elsősorban a Nagy Etióp Reneszánsz Gát beruházás miatt köttetett meg. A Nyilatkozat rendelkezik a károk megtérítéséről, továbbá egy konfliktuskezelési mechanizmus felállításáról, illetve arról, hogy elsőbbséget kell biztosítani az alvízi országoknak a gát által termelt villamos energia tekintetében.

Megállapítható tehát, hogy a Nílus tekintetében számos szerződés született az elmúlt évszázad során, azonban egyik megállapodás sem rendelkezik egyértelműen a Nílus vizének felhasználása kapcsán, sem a Nílussal kapcsolatos beruházások tekintetében sem. A következőkben a gátak építésének problematikáját mutatom be, mivel azok jelentős károkat okoznak, így az alvízi országok rendszerint tiltakoznak ezen gátak megépítése ellen, s általában a számukra leginkább kedvező szerződéssel példálóznak az előzőekben bemutatottak közül. A szerződések szabályozatlansága tehát számos vitát generál, s így megfontolandó a jövőben egy átfogó és széles körű nemzetközi szabályozás létrehozása, a következőkben bemutatott, „forró helyzetek” elkerülése érdekében.

Gátak a Níluson

A Nílus tehát igencsak jelentős a térség országai számára, mivel számos állam tekintetében megállapítható, hogy gazdasága, akár csak népessége szorosan függ a folyótól, emellett a Nílus vizét és annak országai számos olyan regionális és/vagy globális kihívás éri, amelyre mielőbbi válaszlépések lennének szükségesek, hogy elkerülje a völgy a lehetséges katasztrófát, amelyet az előzőekben bemutatott folyamatok okozhatnak. A térség országai azonban elsősorban nem a kihívások megválaszolására fókuszálnak, hanem a gátépítésekre a Níluson, amely destruktív hatással van mind a folyóra, mind az országok közötti kapcsolatokra. A Nílus tehát e tekintetben is kihívást jelent, mivel az előzőekben bemutatott szerződések jó táptalajul szolgálnak a Nílus-völgy országainak különböző vitás helyzeteihez, mivel nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a jelenkori helyzethez igazíthatóak lennének, s így számos ország sajátosan értelmezi ezeket, elsősorban a gátépítések vonatkozásában. A gátépítések azonban nem csupán az országok kapcsolataira nézve terhesek, hanem magára az ökoszisztémára, s a környezetre is. Mindezek ellenére, számos gát található a Níluson, s jó néhány megépítése van még tervben. A jelenlegi gátakat a Níluson az alábbi ábra szemlélteti:

Gátak a Níluson. (Forrás: Neszmélyi György Iván: A Nílus vízhozamának megosztása – regionális együttműködés vagy konfliktus?, Tér és Társadalom, 28. évfolyam, 1. szám, 2014.)

Az ábra jól szemlélteti, hogy számos ország szeretné kihasználni a Nílus vizét a gátak jelentette előnyökkel. A duzzasztógátaknak ugyanis számos pozitív következményük van az építő ország számára. Elsősorban, a vízenergia olcsó, környezetbarát és fenntartható energiaforrás, s számos esetben akár energiaexportra is képessé válik az adott ország. Emellett, a különféle, gátak által létrehozott víztározók víz-erőforrást jelenthetnek olyan területek számára, amelyek nem rendelkeznek vízforrásokhoz való hozzáféréssel, így biztosítva a folyamatos öntözést a mezőgazdaság számára, illetve a lakosság és az ipar vízzel való ellátást. A gátak továbbá szabályozzák a folyók vízhozamát, így védnek az árvizektől is, illetve biztonságosabbá teszik a hajózást. A gátaknak ezzel számban rendkívül káros környezeti hatásai is vannak, amelynek következtében teljesen átalakítják az ökoszisztémát. A folyó szállította hordalék csökken, s így a Nílus-delta építését nem teszi lehetővé, valamint a folyó által szállított hordalék számos olyan anyaggal rendelkezi, amely a területeket termékennyé teszi, így a különböző földekre a gátépítés által nem jutnak el ezek a pozitív hatású hordalékok, lejjebb rontva a talaj minőségét, amelynek a szikesedés és különböző élőlények eltűnése is következményei lehetnek. Emellett, a duzzasztógátak a halállomány csökkenéséhez is hozzájárulnak, amely a Nílus esetében igen veszélyes, mivel a folyó mentén számos halászfalu található. A duzzasztógátaknak klimatizációs hatásai is lehetnek, mivel a megnövelt vízfelület miatt erősebb a párologtató hatása, így a duzzasztógát lokálisan képes növelni a légkör vízgőztartalmát, ami üvegházhatású tulajdonságot mutat. Emellett, a lassú, vagy épp álló víz iszapjában keletkezett többlet metántermelés is problémás, mivel a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gátak egyike. A duzzasztógátak építése emellett csökkenti a folyók vízhozamát, s drasztikus mértékben csökkentheti az alvízi országok vízből való részesedésének mértekét, amely a Nílus, s Egyiptom tekintetében hatványozottan igaz. Emellett, olyan etikai és morális kérdéseket is felvetnek a duzzasztógátak építései, hogy a termelt energiából a lakosság részesedik-e, ami meghozza a szükséges áldozatokat például a halállomány és termőterületek csökkenése által, vagy messzi területek, esetleg a gazdaság? Mindezen problémák mellett, az olyan kihívások, mint a történelmi, régészeti, geológiai vagy topográfiai kincsek eltűnése (pl. Asszuáni-gát) már csupán járulékos veszteségnek tűnhetnek.

Összefoglalván, a gátak építése, s ezáltal a vízenergiát hasznosító erőművek építése számos előnnyel, azonban ugyanannyi hátránnyal is járnak. Mindez a Nagy Etióp Reneszánsz Gát építésére hatványozottan igaz, mivel az előnyök Etiópiában, míg a hátrányok az így is a Nílus vizére nagy mértékben támaszkodó, s egyre nagyobb vízhiánnyal küzdő Egyiptomban fognak érvényesülni. Ez hatalmas konfliktust generál a két ország között, s az előbbiekben bemutatott szerződések egyike sem dönti határozottan egy oldalra a mérleg nyelvét. Mindezt fokozza, hogy a konfliktusban részt vesz Szudán is, emellett olyan nagyhatalmak is, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.

A Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát

A gátépítés és vízerőmű létesítésének problémakörét leginkább Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát vagy Nagy Etióp Újjászületés Duzzasztógát megépítése szemlélteti a térségben, ugyanis hatalmas port kavart a régió államai között. A Gát építését 2011-ben kezdték meg több, mint 5 milliárd amerikai dollár értékben, tehát már az összegből megállapítható, hogy a Duzzasztógát építése megaberuházás. A Duzzasztógát az előbbiekben is ismertetett negatív következményekkel járna, amelynek legnagyobb károsultja Egyiptom lenne.

Az észak-afrikai köztársaság már az építés kezdetétől hevesen tiltakozott, s a két ország kapcsolata meglehetősen terheltté vált az elmúlt évtizedben, gyakran a fegyveres konfliktus kitörésének határvonalára sodródva. Például, 2013-ban Mohammed Morsi, Egyiptom korábbi elnöke kijelentette, hogy „minden lehetőség nyitva áll” az ország vízellátását fenyegető, a GERD által okozott bármilyen veszély kezelésére, mindezzel kilátásba helyezve a fegyveres konfliktus lehetőségét is. Morsi ugyan elutasította a fegyveres erők bevonását a konfliktusba, azonban mondatai meglehetősen ezt sugallják, mivel több ízben kifejezte, hogy nem engedi, hogy veszélybe kerüljön Egyiptom vízellátása. Emellett, egy egyiptomi TV véletlenül levetített egy kormányülésről egy olyan felvételt, amelyen az egyik politikus a fegyveres akció lehetőségét ajánlja Etiópia ellen. A két ország viszonya viszonylagosan nyugodtabb talajra került El-Sziszi hatalomra lépésével, s több két- vagy többoldalú egyeztetést is folytattak az afrikai országok a GERD vonatkozásában, azonban mindez csak a felszínen és nyíltan volt így. A háttérben ugyanis Egyiptom tovább igyekezett gyengíteni Etiópia pozícióját, s számos esetről tudomást is szerzett a nemzetközi közösség, például igyekezett szorosabbra fűzni kapcsolatait Eritreával, de számos súlyosabb vád is felmerült az észak-afrikai köztársasággal kapcsolatban, például, hogy Dél-Szudánba, az etióp határhoz közel katonai támaszpontot kezdett el építeni. 2020-ban például az egyiptomi kibertámadás érte az etióp kormányzati weboldalakat. A konfliktusnak tehát meglehetősen forró pontjai is vannak, a következőkben a gát megépítésével kapcsolatos egyiptomi és etióp (ellen)érdekeket tekintem át.

A Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát, ahogy elnevezése is mutatja Etiópiát igyekszik újjáéleszteni. A gát építése egy hatalmas beruházása az afrikai országnak, ugyanis ez a gát a tizedik legnagyobb a világon, s a kontinensen az első, míg víztározójának területe Kairó méretének többszöröse. Az afrikai országban ugyanis hatalmas mértékű a szegénység, s az infrastrukturális helyzete is meglehetősen szegényes. A GERD egyfajta lehetőséget kínál a szegénység mértékének csökkentésére, illetve a fejlődés útjára való lépésre. Az etióp vízierő-termelés ugyanis 6145 GWh fog évente nőni, ami szintén növeli a Nílus keleti részének energiatermelését is 33 százalékkal. A Duzzasztógát víztározóinak feltöltése után Etiópia nettó haszonélvező lesz, az éves energiatermelés átlagosan 300 százalékos növekedésével, tehát energiaexportra is képes lesz, tovább növelve gazdaságát. Mindez tehát az ország fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hiszen az etióp emberek 55 százaléka jelenleg nem fér az elektromos áramhoz.

A Duzzasztógát megépítése azonban Szudánra és Egyiptomra destruktív következményekkel jár. Szudán ugyan még tud kamatozni a gátépítésből azáltal, hogy a területén gyakori árvizeket csökkenti a Duzzasztógát, azonban a vízhiánnyal küzdő Egyiptomra nézve a gátépítés visszafordíthatatlan károkat okoz, mivel csökken vízhozama, amelyre az egész ország támaszkodik, s így sem elegendő, emellett a csökkenő vízhozam visszaveti Kairó vízenergia termelését is. Emellett, a csökkenő hordalék hozzájárul az egyiptomi termőföldek további szikesedéséhez, illetve a Nílus-deltát sem építi tovább, amely a globális éghajlatváltozás következményeként a Földközi-tenger növekedő tengerszintje miatt így is nagy veszélyben van. A GERD emellett Egyiptom energiaellátásra is negatív hatással lehet, egyrészt csökkenti a vízhozamot, amelyek a vízerőművek teljesítményének növekedésével járhatnak, akár az Asszuáni gát működését megnehezítve. A Duzzasztógát megépítése azonban az egyiptomi kísérletek ellenére sem hiúsult meg, s 2020 júliusára megépült. A Duzzasztógát hatalmas víztározójának feltöltésének menete azonban még kérdéses. Jelenleg a Duzzasztógát feltöltésének menete okozza a legnagyobb vitákat, mivel Egyiptomra meglehetősen más hatással van ha a víztározót 3 vagy 21 év alatt töltik fel. A következő ábra a potenciális forgatókönyveket mutatja be, s a termőterületek, illetve vízhozam százalékos csökkenését mutatja a víztározó feltöltésének ideje függvényében:

A víztározó megtöltésének ideje Mezőgazdasági terület Vízhozam 21 év 2,5 % 5 % 10 év 18 % 14 % 7 év 30 % 22 % 5 év 50 % 37 % 3 év 67 % 50 %

 

1. 1. táblázat – A GERD víztározó megtöltésének ideje, s annak következményei (saját szerkesztés, az Al Jazeera prognózisai alapján)

Összegezvén, a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógátnak számos pozitív, de ugyanannyi negatív következménye is van, s a nagy kérdés már nem a gát és vízerőmű megépítésének ténye, hanem annak víztározójának feltöltésének ideje. Véleményem szerint, Etiópiának figyelembe kellene venni az alvízi országokat, hogy nekik sem okozzon rövid távú, visszafordíthatatlan károkat, s így a víztározónak legoptimálisabb, 21 év alatti feltöltési idejét kellene választania, hogy mind a további konfliktusokat, mind az esetleges humanitárius katasztrófát megelőzze.

Konklúzió

A Nílussal kapcsolatban tehát számos, égető problémával kell szembesülnie nem csupán a medence lakóinak, hanem a környező régiókban élőknek is, mivel ha a Nílus kimerül, az esetben az itt élő, s folyton növekedő embertömeg várhatóan meg fog indulni a jobb megélhetés reményében. Hogy mindezt megelőzzük, fontos lenne nem csupán a Nílus-völgyét érő kihívásokra válaszokat adni, hanem minden vízforrás tekintetében menteni a menthetőt, s mihamarabbi akcióterveket, végrehajtható megoldási javaslatokat kidolgozni. Mivel a jövőben a vízhiány mértékének növekedésével kell számolni, ezen kihívások tovább fognak mélyülni, s egyre hevesebb és egyre intenzívebb válaszlépésekkel kell majd számolni. Különös tekintettel a vízhozam országok közötti megosztásának és a folyón létesítendő építmények szabályozásának tekintetében, amely nem csak a Nílus vonatkozásában, hanem globálisan igaz, mivel számos más folyó estében találkozhatunk ilyen problémákkal (pl. Kína gátépítései a Mekongon).

Írta: Mészáros Kinga

Címlapkép: A Nílus folyó vizén siklik egy vitorlás a délutáni napsütésben Kairó közelében 2017. szeptember 14-én. (Forrás: MTI/EPA/Mohamed Hoszam)

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

 

A A víz geopolitikai jelentősége, azaz az észak-afrikai életforrás, a Nílus jövőjének kérdései bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A világjárványokra való jobb felkészülést biztosítására külön hatóságot hoz létre az Európai Unió, amely segíteni fogja a felkészülés mellett a hatékonyabb reagálást is az esetleges járványfenyegetések és az egészségügyi veszélyhelyzetek esetén – közölte az Európai Bizottság (EB).

A bizottsági közlemény kiemelte, a felkészülést és reagálást segítő uniós hatóság (HERA) felügyelni fogja az oltóanyagok és gyógyszerek fejlesztésének és gyártásának folyamatát, különös tekintettel a koronavírus új mutációinak megjelenésére.

A tájékoztatás szerint Ursula von der Leyen, az EB elnöke vasárnap délután online konferenciabeszélgetést folytatott a BionNTech/Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Curevac és a Sanofi gyógyszeripari, illetve biotechnológiai vállalatok vezérigazgatóival, valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elnökével. A megbeszélés célja az Európai Bizottság által kedden bejelentett, úgynevezett biovédelmi rendszer létrehozása, valamint a tervezett közös munka áttekintése volt.

A biovédelmi rendszer a tervek szerint hosszú távon kiszámítható finanszírozást nyújt majd az élvonalbeli technológiai vállalatoknak, és összekapcsolja azokat például az EMÁ-val vagy az EB-vel. Célja a járványokra való jobb felkészültség elérése, a gyógyszeripari szereplőkkel folytatott közös munka javítása, valamint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kihívások kezelése.

Az EB elismeri, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány, valamint az új vírusmutációk megjelenése kihívások elé állítják a biotechnológiai és a gyógyszeripari vállalatokat. A HERA e nehézségek áthidalásában is segítséget kíván nyújtani az érintett vállalatoknak a gyógyszerellátás, valamint az oltási kampányok folyamatosságának biztosítása céljából – közölték.

The post Az EU külön hatóságot hoz létre a jobb felkészülés érdekében a világjárványokra appeared first on .