Biztonságpolitika

Speciális iparbiztonsági feladatokat ellátó járművek és műszerek álltak rendszerbe a katasztrófavédelemnél egy 1,2 milliárd forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően – közölte a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Mint írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló fejlesztések részeként és egyik legnagyobb eredményeként készült el, és állt a közelmúltban Mohácson szolgálatba egy speciális járőrhajó is. A Tűzmadár nevet viselő, magyar gyártású, több mint tizennyolc méter hosszú, hatszáz lóerős hajó elsődlegesen a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésében segíti a katasztrófavédelmet, de szükség esetén műszaki mentésre és tűzoltásra is alkalmazható lesz.

A járőrhajó rendszerbe állítása mellett a fejlesztések részeként olyan mobil laborként funkcionáló gépjárműveket is beszerzett a szervezet, amelyek feladata a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek megelőzése, valamint természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme.

Közölték: a gépjárműveken lévő vegyi, biológiai és sugárzásmérő műszerek segítségével számos veszélyes anyagot lehet gyorsan, szakszerűen és megbízhatóan kimutatni, illetve helyszíni mérések, elemzések végezhetők például a kárterület határainak felderítésére, a meteorológiai helyzet meghatározására.

A támogatás segítségével vízanalitikai és vízmintavételi készleteket, bőr- és légzésvédelmi védőeszközöket, vegyifelderítő kézi eszközöket, sugárzás mérésére alkalmas műszereket is vásárolt a katasztrófavédelem.

The post Egymilliárd forintos iparbiztonsági fejlesztés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Vádat emeltek négy salgótarjáni férfi ellen, akik ötödik ismerősükkel együtt motoroztak az erdőben, majd miután társuk frontálisan ütközött egy quaddal, elhajtottak. A balesetet szenvedő férfi meghalt – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a 41-51 év közötti vádlottak és 45 éves ismerősük tavaly május 24-én délután Kazár és Bárna külterületén, az erdei utakon motoroztak. Egy szemből érkező kétszemélyes quad vezetője fékezett és lehúzódott előlük, de az elől haladó sértett így is a járműnek ütközött. A férfi – miután bukósisakjával bezúzta a quad szélvédőjét – az útra zuhant.

Ezután sorban odaérkezett a többi motoros. Odamentek eszméletlen társukhoz, valamint a quadból kiszálló, vérző kezű sofőrhöz, így jól hallották, hogy utóbbi a mobiltelefonján orvosi segítséget kért, és azzal is tisztában voltak, hogy a nehezen megközelíthető erdei helyszínt a helyismerettel nem rendelkező mentők nehezen találhatják meg.

A sofőr – aki telefonon beszélt a mentőirányítással, a rendőrséggel, és az érkező mentőhelikopter személyzetével is – többször kérte a vádlottakat, hogy menjenek a bárnai kocsmához, és onnan vezessék fel a mentőket, de valaki közülük maradjon vele, hiszen ő is megsérült. A vádlottak viszont arra kérték, mondja azt a mentőknek, hogy a sérült motoros egyedül volt, majd visszaültek motorjukra, megfordultak és elhajtottak.

Miközben a földi mentőegység helyismeret hiányában a bárnai kocsmánál várakozott, a baleset helyszínét nem találó mentőhelikopter személyzetét pedig a quad sofőrje telefonon, majd egy tisztásra szaladva karjelzéssel próbálta útba igazítani, a motoros légzése leállt. A quad 75 éves utasa csaknem tíz percen keresztül próbálta mellkaskompresszióval újraéleszteni, majd a mentők sikeresen újra is élesztették a motorost, akit ezután mentőhelikopterrel kórházba vittek, de ott, a szakszerű orvosi ellátása ellenére elhunyt.

A társukat otthagyó vádlottak egy salgótarjáni garázsban utcai ruhába öltöztek, majd kettő közülük visszaindult, hogy társuk motorkerékpárját elszállítsák. A négy motoros ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat.

The post Ismerősüket cserbenhagyó motorosok ellen emeltek vádat Nógrád megyében appeared first on .

A mai biztonsági veszélyekre a nemzetek szolidaritása jelenti a választ – húzták alá közös hétfői nyilatkozatukban Lengyelország, a három balti ország, valamint Ukrajna elnökei, akik Varsóban megemlékeztek a 230 éve elfogadott lengyel alkotmányról.

Andrzej Duda lengyel, Kersti Kaljulaid észt, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a nemzeteket képviselték az 1791. május 3-án megszavazott, demokratikus szellemű, az amerikai után a világ második legrégebbi, Európában első alkotmány évfordulóján rendezett ünnepségeken, amelyek az 1795-ig évszázadokon át fennálló Lengyel-Litván Unió területén éltek.

Az államfők aláhúzták: Európát az alapértékekre és az alapelvekre támaszkodva kell építeni, nevezetesen a szabadságra, a szuverenitásra, a területi integritásra, a demokráciára, a jogállamiságra, az egyenlőségre és a szolidaritásra.

Úgy látták: az egyesülő Európának nyitottnak kell lennie minden, ezen értékeket osztó országra és nemzetre. Támogatásukról biztosították azon térségbeli nemzeteket, amelyek “bátran követelik jogaik tiszteletben tartását”, és részesülni akarnak a szabadságban és a demokráciában.

A közös biztonságot érő mai fenyegetésekkel szemben a nemzetek szolidaritása jelenti “a béke, a stabilitás, a fejlődés, a jólét, az ellenállóképesség egyik sarokkövét” – hangsúlyozták.

Az ünnepséget a varsói Királyi Várban rendezték, nyitóbeszédében Duda kitért a fehéroroszországi helyzetre is, támogatva a fehérorosz nép jogát arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa európai és szabadságvágyó ambícióit. Duda nyomatékosította: a jószomszédi kapcsolatokat ápoló térségbeli államok elutasítják a birodalmi politika, a befolyási övezetekért folytatott harc minden megnyilvánulását. A Királyi Várban az államfők Európa jövőjéről is értekeztek egy közös pódiumbeszélgetésen.

Az évforduló alkalmából összeült hétfő délelőtt a lengyel és a litván parlament is, a két párhuzamos ünnepi ülést videohíd kapcsolta össze. A varsói szejmben beszédet mondott a lengyel és litván államfő. Nauseda szintén támogatásáról biztosította a fehérorosz, valamint az ukrán szabadságtörekvéseket.

Litvánia “soha nem ismeri el a Krím elcsatolását, és cselekedni fog annak érdekében, hogy szűnjön meg Kelet-Ukrajna tényleges megszállása” – jelentette ki Nauseda.

Fehéroroszországról elmondta: azt Moszkva ellenőrzés alá akarja vonni, meghiúsítani próbálja az ország “bátor lakosainak szabadságvágyát”. “Tiszteletben tartjuk Fehéroroszország szuverenitását, soha nem egyezünk bele, hogy az energetika geopolitikai fegyverré váljon, amely révén a Kreml politikája túszul ejtette” Minszket – fogalmazott a litván elnök.

The post Ötök: a nemzetek szolidaritása válasz a mai biztonsági veszélyekre appeared first on .

Tűzoltónapon, ma szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben emlékeztettek: Szent Flórián napja, azaz május 4. a katasztrófavédelemnél dolgozók számára munkaszüneti nap. Ezen a napon az ügyfélszolgálati ügyfélfogadás és a hatósági ügyintézés szünetel. Ugyanakkor a szünnapon is kereshető a szervezet e-mailben vagy postai úton. Az írásos megkereséseket a következő munkanapon, május 5-én regisztrálják, és később válaszolják meg.

A munkaszüneti nap nem érinti a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltókat. Ahogyan az év minden napján, ezen a napon is csaknem kétezer tűzoltó lesz szolgálatban ötszáz járművel – olvasható a közleményben.

The post Tűzoltónapon szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Oroszország megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük három magas rangú tisztségviselőnek, David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak és Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének.

Ezt az orosz külügyminisztérium közölte pénteken, kifogásolva, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az intézkedéssel sújtottak köréhez tartozik Asa Scott, a svéd védelmi kutatóintézet biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági laboratóriumának vezetője, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) francia küldöttségének tagja, Ivars Abolins, a Lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács elnöke, Maris Baltins, a Lett Állami Nyelvi Központ igazgatója és Ilmar Tomusk, az észt nyelvi felügyelet vezetője.

Közleményében az orosz diplomáciai tárca nehezményezte, hogy Brüsszel minden orosz javaslatot következetesen figyelmen kívül hagy vagy elutasít, amely a problémák párbeszéd útján való rendezését szorgalmazza. A minisztérium szerint az EU “valódi célja az, hogy bármi áron feltartóztassa” Oroszország fejlődését, és ráerőltesse egyoldalú világrend-koncepcióját, amely a “szabályokon”, nem pedig a nemzetközi jogon alapul, ezzel kihívást intézve az orosz kül- és belpolitika önállóságához.

A moszkvai diplomácia azzal vádolta meg Washingtont, hogy ebben bátorítja az EU-t, nem is titkolva érdekeltségét abban, hogy “Európát ismét az éles geopolitikai konfrontáció arénájává” változtassa.

A feketelistára került személyek kitiltását Moszkva nem indokolta meg hivatalosan. A tisztségviselőknek a jelek szerint közük van az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz, az ügyben jogsegélyegyezmény alapján intézett orosz felvilágosítási kérelem visszautasításához, valamint a balti országok orosz kisebbsége nyelvhasználati jogainak megsértéséhez és orosz tömegtájékoztatási eszközök ottani betiltásához.

The post Moszkva kitiltotta az EP elnökét, az EB alelnökét és a berlini ügyészség vezetőjét appeared first on .

rtönA Miskolci Törvényszék társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre, amelynek végrehajtását egy idősebb vádlottnál próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakkal szemben közel 300 millió forint összegre, valamint ingatlanokra vagyonelkobzást is elrendelt.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az egyik vádlott baráti kapcsolatban volt azzal a személlyel, aki még 2009-ben egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottjaként több száz millió forintot sikkasztott el munkáltatójától és a bíróságok 2012-ben jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Még a bűntett elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a közel ötszázmillió forint értékű pénzösszeg megőrzése fejében 150 millió forint „díjazásban” részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három vádlott közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb hetvenmillió forint volt. A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott. A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették. A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015. évben szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

A nyomozás során közel hatvanmillió forint összegben sikerült sérült állagú bankjegyeket lefoglalni, amelyeket a bíróság elkobzott.

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el. Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy az általuk kezelt pénz származásáról nem volt tudomásuk. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádhatóság az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító – ingatlanokat terhelő – zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az egy év tíz hónap és négy év három hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Hordókban poshadt több száz millió forint appeared first on .

Csehország közepén, a Prágától nagyjából 80 kilométerre elhelyezkedő Cáslav mellett van a cseh légierő 21. harcászati repülőbázisa. A Gripenek mellett L-159-esek és L-39-esek is üzemelnek a bázisról, amely kétévente májusban rendezi nyílt napját. Az idén esedékes rendezvény a jól ismert okokból elmarad, ezért a régenvolt repülőnapokat felidéző sorozatom legújabb részébe a 2009-es cáslavi nyílt napot választottam. 

Kiállítási célra felújított Szu-7BM a torony előtt a nyílt nap reggelén. A típust első külföldi üzemeltetőként 1963 és 1990 között használta a csehszlovák légierő. 

A svéd légierő egy kétüléses Gripent küldött a típustestvérek nyílt napjára.

Az ekkor még Namestből üzemelő L-39-esek egyike a típus első felszállásának 40. évfordulójára díszfestést kapott: a főtervező, Jan Vlcek képmása került a vezérsíkra.  

A belga légierő Kleine Brogel bázisának F-16B gépén szintén díszfestés emlékeztetett egy évfordulóra, az F-16-os típusra átképző század 1987 és 2007 közötti húszéves működésére.

Egy szépen felújított Z-37 Cmelak. A típus sokféle fülkeelrendezéssel készült, itt egy kétüléses és vélhetően kétkormányos változat áll a füvön.

A francia Nieuport XII replikája egy Mladá Boleslavban működő múzeum tulajdona.

A Piper L-4-esek futárgépként és a tüzérséggel együttműködő megfigyelőként is repültek a második világháborúban.

A cáslavi reptéri tűzoltók UAZ terepjárója előteres járműként is szolgált. A háttérben látható lokátorokat a közelmúltban újakra cserélték. 

A Luftwaffe F-4F Phantom II-ese mellett a cseh katonazenészek gyülekeznek.

A 2614-es MiG-21M 1997-ig repült a csehszlovák majd a cseh légierőnél.

Civil forgalom: egy kétmotoros Piper Seneca gurul az állóhelyére. A gép szélvédőfűtését utólag felszerelhető készlettel oldották meg. A keretbe foglalt üveglapok között elektromos fűtőszál biztosítja, hogy a pilóta a jegesedési körülmények között is kilásson.

Fekete Hollók, azaz Robinson R44 Ravenek.

Nyitókép L-159-esekkel és Gripenekkel.

A 212-es század L-159-eseinek elsődleges feladata a földi célpontok támadása, de ha „helyzet van” az éles fegyverzettel ellátott gépek a kis sebességű légi célok ellen illetve egyes kiemelt objektumok oltalmazására is bevethetőek.

A cseheknél megszokott volt, hogy a készültségi Gripenek is repültek a dinamikus programban. Cáslav Griffjei 2005-ben váltották a MiG-21-eseket.

Ez a civil lajstromú L-29 Delfin egykor a csehszlovák légierőben repült. Sajnos 2012 nyarán lezuhant, pilótája és utasa életét vesztette.

A 2005-ben beszerzett 16 új Mi-171-es közül nyolc lapos hátsó rámpával készült. A 9887-esen maradtak a megszokott kagylóhéjak, de a jobb oldalon egy nagyméretű, eltolható ajtó segíti a katonák gyors ki- vagy beszállását. Emiatt a fűtőberendezés az ajtó fölé került.

Mi-24-es harci helikopterek bemutatója.

A csehek harci helikopterei 2008-ban költöztek át Prerovból Namest nad Oslavouba, a 22. helikopterbázisra.

A típus olasz, az üzemeltető belga. A sárga SF260M-ek a Brüsszelhez közeli Beauvechain légibázisról érkeztek, ahol 1969 óta használták a leendő pilóták alapkiképzésére.

Magyar Gripen és pilótái.

A második világháborúban a PBY-5 Catalina látványa ugyanúgy örömmel töltötte el a Csendes-óceánra kényszerleszállt és a mentést váró pilótákat, mint az Atlanti-óceánon Európa felé tartó konvojok tengerészeit. Az 1943-as, kanadai gyártású amfíbia amerikai felségjelet és brit lajstromjelet visel.

A vízi leszálláshoz a szárnyvégi úszók lehajthatóak.

Az orrfutót a csónaktest aljába, a főfutókat a törzs oldalába lehet behúzni.

An-26-os gurul a felszálláshoz, a beton felett a melegben remeg a levegő. Az Ancsát Casa C-295M-ek váltották a cseh légierőnél.

Négyüléses Zlin Z-43-as. Magyarországon a néphadsereg, később a honvédség, a Magyar Honvédelmi Szövetség és egy rövid ideig a légirendészet üzemeltette, majd a kilencvenes években magánkézben is megjelent a típus.

A földi célpontok L-159-essel végrehajtott imitált támadását pirotechnikai eszközökkel tették látványosabbá.

A kétüléses L-159B vezérsíkján vörös pumafej vicsorog – gép tartósan üzemelt Kecskemétről is.  

Magassági öltözék és hajózóruha a parancsnoki épület mellett „olvasó” pilóta szobrán.

A póttartályos, UB blokkos, emlékműként kiállított MiG-21MF Cáslavban fejezte be a pályafutását.

A cseh légierő típusaira és a vendégek gépeire tömegek voltak kíváncsiak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A minimumra csökkenti szolgáltatásait a moszkvai amerikai konzulátus, május 12-től már csak diplomata- és bevándorlóvízumot fog kibocsátani.

Az orosz fővárosban működő amerikai nagykövetség a honlapján publikált közleményben arra hivatkozott, hogy diplomatái múlt héten értesültek az orosz hatóságoktól arról, hogy meg fogják tiltani az amerikai képviseleteknek a külföldi állampolgárok bármilyen minőségben való alkalmazását.

Emiatt a moszkvai nagykövetség orosz állampolgároknak a nem bevándorlói vízumkategóriák közül csak a diplomatavízumot fogja kiadni. Emellett továbbra is csak sürgősségi szolgáltatásokat nyújt majd az amerikai állampolgároknak, valamint “korlátozott számú bevándorlóvízumot ad ki” különleges esetekben.

A moszkvai nagykövetség közölte továbbá, hogy konzuli osztályának alkalmazotti létszámát 75 százalékkal csökkenti. A diplomáciai képviselet azt tanácsolta az amerikai állampolgároknak, hogy orosz vízumuk lejárta esetén június 15-ig hagyják el az országot.

The post Alapjáraton a moszkvai amerikai konzulátus appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A jövő „biztonsági őrei” elemzők, operátorok, rendszerfelügyelő szakemberek lesznek, emiatt pedig át kell értékelnünk a vagyonvédelmi képzések jelenlegi folyamatait és tartalmát – állítja a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület elnöke. Amellett, hogy Szécsi György lapunk kérésére a szakma elmúlt tíz évének legfontosabb eredményeit összegezte, fél szemmel már a jövőbe tekint.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac fejlődését az elmúlt évtizedben?
— Úgy látom, jelentős fejlődés indult el mind a szemlélet, mind a technikai megoldások szempontjából. Ennek a leglátványosabb eredményei például azok a nagy létesítmények, nemzetgazdaságilag fontos objektumok, ahova már minden igényt kielégítő biztonságfelügyeleti rendszereket telepítettek. Emellett a bankbiztonság területén is jelentős fejlődést tapasztalok, a korábban rendkívül gyakori incidensek – bankok, pénzváltók, illetve -szállítók elleni támadások – száma nagymértékben csökkent. Továbbá a kritikus infrastruktúrák biztonságának növelésében is javulást és dinamikus fejlődést láthatunk. A biztonság fontos termelési és társadalmi feltétellé vált az elmúlt évtizedben, ennek hatására pedig új védelmi filozófiák kezdtek kialakulni. Komoly veszélyforrást és kockázatot jelentenek napjainkban a kibertámadások: az online világ kiszélesedésével a nagy cégek, illetve a kormányzatok is felismerték, hogy az információk kizárólagos birtoklása stratégiai kérdés.

— Milyen fejlődés tapasztalható a vagyonvédelemhez kapcsolódó oktatás és képzés területén?
— Társadalmi szempontból is kiemelten fontos fejlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulása, valamint az egyetemen belül a magánbiztonsági tanszék létrehozása. Ez deklarálja ugyanis azt a tényt, hogy a biztonság önálló tudományterületnek számít – már csak társadalmi szempontból is, hiszen ebből már arra is lehet következtetni, hogyan érzi magát a lakosság. Bár a kilencvenes években még léteztek háromnapos tanfolyamok, mára ennél jóval magasabb szintre lépett a vagyonőrképzés. Megjegyzem, jelenleg is zajlik az új OKJ-képzési rendszer kialakítása, ez 2021 januárjában lép életbe. Ugyanakkor az ötévenként kötelező továbbképzésnek nem igazán látom az értelmét, mivel nem ad sok új információt az őröknek. Bár ezt a képzést törvényileg előírták, véleményem szerint nem váltotta be a korábban hozzáfűzött reményeket.

— Milyen megoldást tartana megfelelőnek?
— A jövőbeli fejlődéshez az élő erős állomány gyakorlati képzését kellene hangsúlyozni, egyfajta kreditrendszerben, felkészítve a vagyonőröket a valódi, életszerű helyzetekre. Az elmúlt évtizedben érzékelhetően nőtt a vagyonőri fizetés, amelyet a munkaerőhiány mellett az őrökkel szemben támasztott „IQ-igény” is indokolt.

— A vagyonvédelmi vállalkozások körében milyen változások indultak meg az elmúlt tíz esztendőben, és milyen feladatok várhatók ennek kapcsán a jövőben?
— A vagyonvédelmi piacon a koncentráció erősödését láthatjuk – felvásárlásokat és összeolvadásokat. E tekintetben nem hiszem, hogy problémát jelentene az, hogy csökken a cégek száma, és növekszik a tudáskoncentráció. A következő tíz év egyik legfontosabb feladata pedig a feketefoglalkoztatás teljes megszüntetése. Változtatásokra van szükség a közbeszerzések rendszerében is: a pályázó cégek szakértelmének, kompetenciájának átvilágítására módszertani rendszerekre lenne szükség, és a legalacsonyabb vállalási díjjal szemben ennek kellene az elsődleges döntési szempontnak lennie. Ezenfelül ki kell dolgozni a vagyonvédelmi szakma tudásbázisát, és egymásra épülő képzéseket kell indítani. Megjegyzem, új veszélyek, új követelmények, új módszerek, új taktikák jelennek meg, amelyek új típusú oktatást igényelnek. Felül kell vizsgálni a mostani rendszert, és a vagyonvédelmi cégek számára kötelezővé kellene tenni a kamarai (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara) tagságot és a vagyonőrök regisztrációját, de fontos, hogy a szakmában perspektívát, biztonságot és megbecsülést biztosítsunk a dolgozóknak.
Egyre jellemzőbb az intelligens védelmi rendszerek jelenléte, a robotizáció és automatizáció fejlődési trendje megállíthatatlan. Ennek nyomán kialakul az automatizált őrzés-védelem is, amely magában foglalja az épületfelügyeletet, tűzvédelmet, pénzszállítást és számos más funkciót. Már most sok olyan rendszer van, amely egyre inkább kiváltja az élő erős szolgálatot, ezzel együtt pedig az „intelligens vagyonőr” fogalma is kiterjedt elvárásokat, illetve értelmezéseket takar. Szakértők szerint a modernizáció nyomán minden egyes megszűnő munkahely plusz egy új munkahelyet teremt. Ahogy a műszaki fejlődés hatására új védelmi elméletek jelennek meg, a jövő biztonsági őrei elemzők, operátorok, a rendszerek működését felügyelő szakemberek lesznek – emiatt is fontos átgondolnunk a képzés és a továbbképzés jelenlegi folyamatait és tartalmát. A társadalomban tovább kell tudatosítani azt az elvet, hogy egy vagyonvédelmi cég működése része a termelés folyamatosságának, tevékenysége pedig a megtermelt értékben testesül meg.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A biztonság termelési és társadalmi alapfeltétel lett az elmúlt évtizedben appeared first on .

Két megyében tizenegy helyszínen összesen háromszáz rendőr vett részt szerda hajnalban abban az akcióban, amelynek keretében egy koszovói férfi által vezetett kábítószer-kereskedő bűnszervezetet számoltak fel a rendőrök – olvasható a police.hun.

A soproni rendőrök még 2020 májusában kaptak információt arról, hogy egy belvárosi lakás postaládáját kábítószer értékesítésére használják. A jelzést követően azonosították a lakás bérlőjét és annak vevőkörét, majd novemberben elfogták a kábítószer terjesztésével foglalkozó gyanúsítottakat, a házkutatás során pedig különösen jelentős mennyiségű extasy-tablettát, továbbá kisebb mennyiségben marihuánát és amfetamint is lefoglaltak.

A nyomozóknak sikerült megtalálniuk a kábítószer-terjesztők beszerzési forrását is, a férfiről kiderült, hogy először havi, majd heti rendszerességgel több kilogramm kábítószerrel látta el dílereit. A hálózat tagjai a Dunántúlon legalább öt megyében értékesítették a kábítószert, főleg marihuánát és kisebb mennyiségben amfetamint, így 2020 nyarától legalább 100 kilogramm kábítószer szervezett értékesítéséért felelősek.

A további nyomozás arra derített fényt, hogy S. Csaba a kábítószert külföldi kapcsolatán keresztül szerzi be, majd szállítja Magyarországra. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) valamint a Győr-Moson-Sopron és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Sopronban nyolc, Zalában két helyszínen egyszerre ütöttek rajta a bűnszervezet tagjain.

Elfogták a szervezet közép és felső szintjén elhelyezkedő valamennyi kábítószer-terjesztőt, délutánra pedig a KRNNI és a TEK munkatársai kézre kerítették az albán származású, koszovói vezetőt, Kristijan S.-t, akinek a búvóhelyén öt kilogramm marihuánát, másfél kilogramm amfetamint és több ezer euró készpénzt foglaltak le.

Az összehangolt akcióban tíz kilogramm, különböző fajtájú kábítószert találtak, lefoglaltak több nagy értékű gépjárművet, készpénzt, ékszereket és órákat. A KRNNI kilenc embert bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsít, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség indítványára a bíróság mindannyiukat letartóztatta.

The post Nemzetközi kábítószer-kereskedő bandát számoltak fel Sopronban és Zalában appeared first on .

Arányos választ helyezett kilátásba Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország pénteken diplomáciai jegyzékben hivatalosan is megerősítette öt lengyel diplomata kiutasítását.

Szynkowski vel Sek sajtóértekezletén közölte: az orosz külügyminisztériumba pénteken bekéretett moszkvai lengyel nagykövet átvette a diplomaták kiutasításáról szóló jegyzéket. “A lépésre számítottunk, hiszen az orosz külügy ezt már korábban jelezte honlapján” – utalt a diplomata a viszály múlt heti fejleményeire.

Moszkva döntését Varsó tudomásul veszi, és fenntartja magának az arányos válasz jogát – jelentette ki Szynkowski vel Sek. Úgy vélte: Oroszország lépései “ártalmasak, destabilizálják a térségbeli helyzetet”. “Adott helyzetben nagyon korlátozottak a párbeszéd lehetőségei” – tette hozzá.

Varsó múlt csütörtökön minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Moszkva ezt követően válaszlépésként kilátásba helyezte öt lengyel diplomata kiutasítását. A jegyzék pénteki átadása ezt a döntést tette hivatalossá.

A lengyel-orosz diplomáciai csörte kezdete időben egybeesett tíz orosz diplomata kiutasításával az Egyesült Államokból, amely lépésre reagálva Moszkva tíz amerikai diplomatát minősített nemkívánatos személynek.

Szombaton viszont Prága utasított ki 18 orosz diplomatát a dél-morvaországi Vrbeticében 2014-ben történt robbanásokkal összefüggésben. Oroszország húsz cseh diplomata kiutasításával válaszolt, mire Csehország csütörtökön további orosz diplomaták kiutasítását helyezte kilátásba. Az utóbbi lépés nyomán a prágai orosz és a moszkvai cseh nagykövetség személyzete egyenlő létszámú lesz.

A visegrádi csoport országai a hétfőn a lengyel soros elnökség által ismertetett közös külügyminiszteri nyilatkozatban szolidaritásukat fejezték ki Csehországgal. A dokumentumot szerdán az országcsoport házelnökei is támogatták.

Csütörtökön Szlovákia bejelentette, hogy Csehországgal való szolidaritása jeléül szintén kiutasít három orosz diplomatát, amire az orosz külügyminisztérium válaszlépéseket helyezett kilátásba. Pénteken a három balti ország is bejelentette orosz diplomaták kiutasítását.

The post Varsó arányos választ ígért Moszkvának diplomatái kiutasítása miatt appeared first on .

Embercsempészéssel gyanúsít a rendőrség két férfit és egy nőt, aki a koronavírus-járvány ideje alatt hamis munkaszerződésekkel és igazolásokkal segített ukrán állampolgároknak jogellenesen Nyugat-Európába utazni – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság.

Mint írták, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján csütörtökön két településen, öt helyszínen hajtottak végre rajtaütést a megyei főkapitányság bűnügyi nyomozói, valamint a Jonatán közterületi és támogató alosztály munkatársai.

Az akció során elfogott három ember pénzért cserébe ukrán állampolgároknak olyan fiktív munkaszerződéseket és igazolásokat biztosított, amelyekkel megfeleltek a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásaira vonatkozó szabályoknak. A hamis dokumentumokkal a Magyarországra történő belépés mellett a külföldiek jogellenesen Nyugat-Európába utazhattak – olvasható a közleményben.

A bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsított három embert a rendőrök őrizetbe vették és indítványozták letartóztatásukat.

The post Embercsempész szabolcsi bűnszervezet bukott le appeared first on .

Franciaországban nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el pénteken a Párizshoz közeli Rambouillet-ban azt a rendőrségi alkalmazottat, aki egy héttel ezelőtt iszlamista merénylet áldozata lett.

A rendőrség recepcióján dolgozó 49 éves Stéphanie Monfermét “azért gyilkolták meg, mert a hazáját, Franciaországot szolgálta” – mondta búcsúbeszédében Jean Castex miniszterelnök. A fegyvertelen, egyenruhát nem viselő rendőrségi alkalmazott “annak az embernek a szemében, akinek a nevét nem vagyok hajlandó kimondani, a francia rendőrséget és az állami tekintélyt testesítette meg” – tette hozzá a kormányfő a gyilkosság helyszínéhez közel rendezett búcsúztatáson.

A 28 éve a rambouillet-i rendőrőrsön dolgozó nőt április 23-án késelte halálra egy tunéziai iszlamista a rendőrség bejáratánál a két biztonsági kapu között. A támadó befurakodott az áldozata mögé, majd amikor mögöttük a kapu bezáródott, elővette a kést, és a kapu másik oldalán lévő rendőrök szeme láttára többször megszúrta a nőt. Amikor a második ajtó kinyílt, az egyik rendőr kétszer rálőtt az elkövetőre, aki később életét vesztette.

“Boldog és segítőkész ember volt, ami az időnként nehéz hétköznapokban sokat segített” – mondta Jean Castex a megölt nő portréja előtt, amelyet egyenruhás rendőrök helyeztek el ünnepélyesen. Monfermének posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta a kormány, amelynek értelmében két gyereke a nemzet árvájának tekintendő, s ellátásukért mostantól az állam felelős.

A búcsúztatáson megjelent Gérald Darmanin belügy-, Eric Dupond-Moretti igazságügyi, Amélie de Montchalin közszolgálati, Marlene Schiappa állampolgári jogokért felelős és Nadia Hai várospolitikáért felelős miniszter, valamint Gabriel Attal kormányszóvivő, az ellenzéki pártok részéről is többen.

A megölt rendőrnőt szűk családi körben, csütörtökön helyezték örök nyugalomra, a temetésen részt vett Emmanuel Macron államfő. A rendőri erők ellen 2014 óta 17 iszlamista merényletet követtek el a terrorelhárítási ügyészség szerint. A búcsúztatáson megjelent mintegy kétszáz rendőr is.

Laetitia Ducros, a SGP rendőrszakszervezet részéről az AFP-nek elmondta: nagyra értékeli, hogy a kormány végre a rendőrség civil alkalmazottait is rendőrként ismeri el, és tudatára ébredt annak, hogy ők is veszélyben vannak, ezért a rendőrségek recepcióit is biztonságosabbá kell tenni.

Az elkövetőt Jamel Gordeche-nek hívták, 36 éves tunéziai állampolgár volt. 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de 2020 óta munkavállalást is lehetővé tevő tartózkodási engedélye volt, és korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Fuvarozóként dolgozott Rambouillet-ban, a helyi kórházban pszichés zavarok miatt kezelték. A vádhatóság szerint az elkövető a támadást megelőzően felderítette a terepet, tette végrehajtása közben pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek terrorista indíttatásra utalnak. Szemtanúk beszámolói szerint a tettes azt kiabálta, hogy “Allahu akbar!”. Az ügyészség a mobiltelefonja átvizsgálását követően közölte, hogy az elkövető dzsihadista és pedo-pornográf internetes oldalakat látogatott.

The post Nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el a meggyilkolt rendőrségi alkalmazottat appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A HungaroControlnál különös figyelmet fordítunk a folyamatos innovációra – jelentette ki Szarka Ágoston, a társaság légiközlekedés-védelmi tisztje és vezérigazgatói tanácsadója. Meglátása szerint a digitalizáció a fejlesztések fő csapásiránya, amely a légi közlekedés hagyományos területein is jelentős változásokat indíthat el. A legnagyobb kihívás azonban a pilóta nélküli repülő eszközök forgalmának koordinálása lehet.

— Közel tíz éve dolgozik a HungaroControlnál. Milyen változások történtek ez idő alatt a biztonság területén a társaságnál?
— A HungaroControl legfontosabb feladata a biztonságos légi közlekedés garantálása, ezért az objektumai is – mint a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények – mindig a lehető legmagasabb szintű védelmi berendezésekkel voltak és vannak felszerelve. Ennek megfelelően a technika fejlődésével lépést tartva folyamatosan fejlesztettük rendszereinket, hogy mindig a legmagasabb szinten feleljünk meg a kor követelményeinek.
Az elmúlt tíz évben a teljes objektumvédelmi biztonsági rendszert modernizáltuk. Újabb korszerű IP-kamerákat szereltünk fel – ezáltal számukat közel megduplázva –, amelyek működtetéséhez intelligens menedzsmentszoftvert telepítettünk. A beléptetési pontokon gyorskapukra cseréltük a forgókereszteket, illetve új infrasorompókat építettünk, és a kerítésvédelmi érzékelőket is bővítettük. A védelmi eszközök – így a fémkereső kapuk és a csomagvizsgáló röntgenkészülékek – modernizációja is megvalósult. Természetesen a vidéki navigációs állomásainkon is számos fejlesztést hajtottunk végre, főleg a biztonságtechnikai rendszereken. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a mindenkori biztonsági rezsimintézkedések folyamatosan megfeleljenek a hatályban lévő jogszabályoknak. A hatóságok által előírt Védelmi Tervünket évente vagy – a légi közlekedésben történt események tapasztalatait felhasználva – akár gyakrabban is aktualizáljuk.

— A koronavírus-járvány alatt milyen szükségszerű intézkedéseket kellett meghozni?
— Társaságunk rendelkezik egy jól menedzselt pandémiás tervvel, a vezetőség pedig a járvány kezdete óta folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírussal kapcsolatos eseményeket, szakmai tájékoztatásokat és a kormányzati döntéseket – ezeknek megfelelően folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja azt.
A tapasztalatok azt igazolják, hogy gyorsan és jól reagáltunk, időben tettünk meg fontos intézkedéseket. A rendkívüli működés részben azt jelentette, hogy azokban a munkakörökben, amelyek esetében a feladatok távolról is elláthatók, elrendeltük az otthoni munkavégzést a kollégáknak, de ami ennél nagyobb jelentőségű – a működésünk és az alapfeladataink maradéktalan ellátása szempontjából szükséges – változásnak tekinthető, hogy a helyzethez alkalmazkodva teljesen átalakítottuk a légi forgalmi irányítók és a műszaki üzemeltető szolgálatok munkarendjét.
A HungaroControl legfontosabb feladata, hogy napi szinten szavatolja a biztonságos légi közlekedést a járványhelyzet ideje alatt, különös tekintettel a cargoforgalomra, hiszen ezeknek a gépeknek a világ egymástól távoli pontjait kell összekötniük annak érdekében, hogy gyógyászati eszközöket juttassanak célba a járvány kezeléséhez.

— A Biztonságpiac Évkönyvnek 2017-ben adott interjúban a drónok és a lézerzavarások veszélyeiről nyilatkozott. Azóta változott valami ezen a téren?
— A lézerzavarások esetében csökkenő, míg a drónos zavarásoknál sajnos növekvő tendenciáról tudok beszámolni. A lézeres esetek csökkenésében jelentősen közrejátszik, hogy a médiában több alkalommal sikerül felhívnunk a figyelmet arra, hogy ez a magatartás milyen veszélyeket hordoz, és a közelmúltban egy konkrét eset szankcionálásáról is értesülhetett a közvélemény. Külön kiemelném, hogy a HungaroControl és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyeztetései és vizsgálatai alapján több mint 15 típusú, egészségre veszélyes lézermutatót vontak ki a forgalomból.
A drónos légtérsértések számának növekedése egyrészt a pilóta nélküli eszközök gyors terjedésének tudható be, másrészt a jogi szabályozás hiányosságainak, amire az év végén hatályba lépő új nemzeti jogszabály jelent majd megoldást. A helyes és biztonságos drónozás elősegítésében, ezáltal a szabálysértő esetek visszaszorításában nagy segítséget jelent majd a HungaroControl által kifejlesztett, széles körben alkalmazható mydronespace mobilapplikáció. Sajnos a koronavírus megjelenése az uniós szintű jogszabály bevezetésében is csúszást okozott, ezért társaságunk mobilalkalmazását az év végén vehetik birtokba a drónpilóták.

— Ön szerint milyen változások várhatók a következő tíz évben a légi közlekedés biztonságának területén?
— A légi forgalmi irányításban elengedhetetlen a folyamatos innováció, illetve a kutatás-fejlesztés, amire a HungaroControlnál különös figyelmet fordítunk. Meglátásom szerint alapvetően a digitalizáció felé mozdul el a fejlesztések többsége, amely akár a légi közlekedés hagyományos területein, például a fóniás irányítás területén is bekövetkezhet.
Az egyik legnagyobb kihívás várhatóan a pilóta nélküli repülő eszközök forgalmának koordinálása lesz. Ezen a területen nem zárható ki – a gépjárműforgalomban már kísérleti stádiumban lévő – önvezető, egymással kommunikáló rendszerek kiépítése. A koronavírus-járvány egyébként arra is rámutatott, hogy a légi közlekedés szereplőinek, főként a repülőtér-üzemeltetőknek és a légitársaságoknak nemcsak a hagyományos értelemben vett biztonság, hanem az egészségvédelem területén is fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A lézerzavarások csökkennek, de a drónos zavarások egyre gyakoribbak appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 14 év börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla pénteken jogerősen azt a férfit, aki 2019-ben egy baltával megölte barátját a Tolna megyei Bátán.

A Pécsi Ítélőtábla közleményében azt írta: a 61 éves vádlott 2019. október 17-én egész napos közös italozás után vele egykorú barátját az otthonába hívta, ahol – a bíróság által megállapított tényállás szerint – egy baltával többször fejbe vágta. Az áldozat nyílt koponyacsonttörés és agyzúzódás következtében meghalt.

A gyilkos ezután a holttestet a bejárati ajtón keresztül kihúzta az udvar hátsó részébe, ott elszáradt növényeket és téglát hordott rá. Később a holttestet az ingatlana hátsó részén található egyik pincébe vonszolta, a sértett ruhadarabjait pedig a holttest szállítására használt zöld szőnyeggel együtt bedobta az udvaron lévő tíz méter mély aknába.

Azért, hogy cselekményének ne maradjon nyoma, a házban kitakarított, fertőtlenítős vízzel felmosott, a füves területen a földet felásta és átforgatta, illetve az elkövetéshez használt baltát is elrejtette. A vádlott később mészhidrátot is szórt a holttestre, majd ismét elfedte elszáradt növényi törmelékkel és a pincében található lomokkal. A sértettet a vádlott volt barátnője kezdte el keresni, sikertelenül, végül a holttestet a nyomozóhatóság találta meg tavalyelőtt október 25-én.

A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a vádlottat elhagyta a barátnője, aki a sértetthez költözött, és a férfi ezt nem tudta feldolgozni – írta közleményében a bíróság. Az ügyben első fokon tavaly ősszel ítéletet hirdető Szekszárdi Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 11 év szabadságvesztésre ítélte.

A ítélet ellen az ügyész súlyosítás miatt fellebbezett, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A fellebbviteli főügyészség másodfokú indítványában azt kérte, hogy a bíróság a bűncselekményt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítse, és a vádlottat hosszabb tartamú szabadságvesztéssel sújtsa.

A Pécsi Ítélőtábla az ügyben pénteken megtartott ülésen – az ügyészi indítvánnyal egyezően – az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 14 év szabadságvesztésre ítélte.

The post Tizennégy év börtönre ítélték a bátai gyilkossággal vádolt férfit appeared first on .

Kész közvetíteni a kirgiz-tádzsik határkonfliktus ügyében Vlagyimir Putyin — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov közölte, hogy a felek külügyi vonalon felvették a kapcsolatot Moszkvával. Rámutatott, hogy Oroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) és más szervezeteknek is.

“Természetesen az elnök kész közvetítő szerepet játszani a tagállamok között felmerülő éles problémák megoldásában. Ezt nem egyszer és hatékonyan bebizonyította már” – mondta Peszkov. A szóvivő hangot adott Moszkva aggodalmának a történtek miatt, és kifejezte reményét, hogy a felek között csütörtökön elért tűzszünet tartós marad (kirgiz sajtóforrások újabb lövöldözésről adtak hírt).

A kirgiz-tádzsik határövezetben szerdán éleződött ki, majd csütörtökön fegyveres összeütközésbe csapott át a konfliktus a Golovnoj vízgyűjtő miatt, amelyet mindkét fél sajátjának tekint. Biskek a maga odaláról 13 halottról és 100 sebesültről, Dusanbe pedig nyolc halottról és 31 sebesültről adott hírt.

The post Putyin kész közvetíteni a kirgiz-tádzsik konfliktusban appeared first on .

Jogerősen tíz év börtönre ítélték csütörtökön azt a férfit, aki 2009-ben Leányváron megölt egy idős nőt – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Borbély Veronika közölte: az elkövetőt tíz év után sikerült azonosítania a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályának. A házban talált DNS-nyomok vezettek el a vádlotthoz, aki rablás miatt éppen börtönben volt. A férfit kihallgatták, kezdetben tagadott, később azonban beismerte tettét.

Az elkövető a sértett unokájának barátja volt, többször is együtt italoztak a házban. A gyilkosság napján a férfi ismét a barátját kereste, de nem találta otthon. Az asszony itallal kínálta, majd egy idő után távozásra szólította fel a vádlottat. Az ittas férfi meglökte az idős nőt, aki a földre esett. A vádlott többször bántalmazta, nagy erővel megragadta a nyakát, rátaposott, rátérdelt a mellkasára, majd magára hagyta áldozatát. A holttestet több nap múlva találták csak meg.

A piliscsévi férfi az előkészítő ülésen beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a Tatabányai Törvényszék ítéletet hozott, és emberölés miatt – az ügyészi indítványnak megfelelően – tíz év börtönbüntetést szabott ki rá. Az ítélet jogerős – ismertette Borbély Veronika.

The post Tíz évet kapott a 2009-es leányvári gyilkosság elkövetője appeared first on .

Május 1-jétől megújulnak a gumiabroncsok energiacímkéi – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a közleményben.

Kiemelték, az új címkék gumiabroncsok műszaki jellemzői, a gördülési ellenállás és a külső zaj nagysága mellett az energiahatékonysági szintekről is tájékoztatást nyújtanak a vásárlóknak. Hangsúlyozták, a 2021. május 1-jétől életbe lépő EU-rendelet szerint a személyautók, buszok és tehergépkocsik gumiabroncsainak energiacímkéi egységes besorolást adnak az abroncsok műszaki jellemzőiről, többek között a gördülési ellenállásról, a nedves felületeken történő fékezésről és a külső zaj nagyságáról.

A címkék segítségével a vásárlók az abroncsok energiahatékonysági besorolását is megismerhetik, a skála a zöld színnel jelzett A-tól (leghatékonyabb) a pirossal jelzett E-ig (legkevésbé hatékony) terjed. A zöld minősítésű gumiabroncsok gördülési ellenállása kisebb, ezért azoknak a járműveknek a mozgatása, amelyek ezeket az abroncsokat használják, kevesebb energiát igényel, ami alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent – ismertetik a közleményben.

Kitérnek arra, hogy a címke az abroncsok vizes tapadásáról is információt nyújt, a rövidebb fékutat az A, a leghosszabbat az E betű jelöli, minél sötétebb kék színű a nyíl, annál rövidebb a fékút. Az új címkék a gumiabroncsok terhelhetősége és sebességkategóriája mellett hó- és jégtapadási információkat is tartalmaznak, a címke jobb felső sarkában elhelyezett QR-kód leolvasásával pedig az Európai Bizottság energiacímkéket részletező adatbázisában böngészhetünk.

A hivatal közleményében felidézi, hogy 2021. március 1. óta a fogyasztók a leggyakrabban vásárolt háztartási eszközök, televíziók és fényforrások termékismertetőiben már új energiacímkékkel találkozhatnak. Az ezeken található információk a fogyasztók tájékozódását és tudatos döntését segítik, hiszen a termékek ára mellett fontos tényező az is, hogy a kiválasztott termék milyen energia-felhasználási tulajdonságokkal rendelkezik, azaz mennyi villamos energiát, vagy vizet fogyaszt használata során – tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

The post Energiahivatal: május 1-től megújulnak a gumiabroncsok energiacímkéi appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Egy váratlan helyzet – mint 2020-ban a koronavírus-járvány – kikényszeríti az alkalmazkodást, ha meg akarjuk óvni egészségünket, munkavégző képességünket. A változás sokakat nyitottabbá tehet az olyan ismeretekre, eszközökre, amelyek az otthoni, munkahelyi biztonságot szolgálják. Kérdés, hogy a veszélyhelyzetből egy magasabb szintű biztonságtudatossággal, felkészültséggel kerülünk-e ki? A válasz korántsem egyértelmű. Szabó Gyulát, az Óbudai Egyetem docensét kérdeztük.

— Mit tapasztalt, hatott a munkavédelem megítélésére a koronavírus-járvány?
— Hogyne, a védekezési lehetőségeken, védőeszközökön keresztül felkeltette az emberek természetes érdeklődését a munkavédelem iránt. Ugyanakkor a szakterület és a járványhelyzet számos – egészségügyi, gazdasági – vetülete körül igen nagy kommunikációs „zaj” alakult ki, ami nagyon megnehezítette a tájékozódást a valós veszélyekről, intézkedési lehetőségekről. Sajnos az ezzel foglalkozó intézmények hitelessége is csorbát szenvedett, épp a tájékoztatás sokféleségéből, változásaiból fakadóan, amik inkább növelték a bizonytalanságot. Üdítő kivétel talán az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), amely nyitott volt arra a felvetésünkre, hogy ha már adott az organikus érdeklődés, akkor érdemes volna egyértelmű és jól használható információkat kiadni a témában. Így indult az Állítsuk meg a járványt! elnevezésű kampány.

— Az információk, az újfajta veszélyhelyzet változtatott a szakemberek, munkavállalók magatartásán?
— Két, egymással ellentétes viselkedést tapasztaltunk. Az emberek alapvetően nem akarnak maguknak rosszat, így a kötelező intézkedéseket igyekeztek betartani. Az első hullám elteltével viszont a „járványos” információktól, hírektől már mindenki besokallt, a személyes veszélyérzet lecsökkent, és egyre kevésbé vették komolyan például a munkavédelmi szakemberek aggályait, javaslatait. A védelmi intézkedések sok esetben „alibi” jelleget öltöttek – szimbólum erejű példa erre az állon hordott maszk –, így a védelem a gyakorlatban megszűnt. A látszatvédekezés, de még inkább annak elfogadása egy nagyon rossz irányt jelentett. Pozitívum, ha a megelőzés lényege, jelentősége, ez a fajta gondolkodásmód megmarad bizonyos fejekben, de az általános biztonságkultúrára gyakorolt tartós hatást nem látom.

— Az alkalmazkodóképesség, a fejlődés irányainak kérdése már felmerült egy régebbi, 2016-os beszélgetésünkben, amelyben az infokommunikációs eszközökben rejlő lehetőségekről és ártalmakról volt szó. Négy év ezen a területen már soknak számít. Átszűrődött ez a fejlődés a munkavédelem világába?
— A munkahelyi biztonság oldaláról nézve nem egy vadonatúj eszköz képe sejlik fel számomra, sokkal inkább a munkavédelem egyik alapdokumentumának, a kockázatértékeléseknek egy lehetséges változata. Hagyományosan ez a dokumentum határozza meg, a veszélyek azonosításával, a munkavédelmi intézkedéseket. Úgy látom, hogy az új technológiák a kockázatértékeléseket távolabb helyezik, „elemelik” a mindennapi munkavégzéstől, hiszen a közvetlen fizikai biztonságot felügyelő funkciókat fokozatosan átveszik az elektronikus eszközök, rendszerek, a „beépített biztonság”. A kockázatértékelésnek egyre inkább e rendszerek megfelelőségének dokumentálásában lesz szerepe, így a folyamatok, rendszerek auditjának irányába mozdul el. Az egyes berendezésekből kinyerhető adatok nagyon nagy számban állnak rendelkezésünkre, ám az információk fogadásának, feldolgozásának emberi korlátait már elértük. Ha a beérkező adatok közül megfelelően választjuk ki azokat, amelyek veszélyhelyzetre utalnak, akkor nagyon pontos képet kaphatunk a veszély jellegéről, mértékéről, a veszélyeztetettek köréről. Például egy ipari robot működéséből kinyert adatok között a leállások, beavatkozások, a működés közbeni kiemelkedő hőmérsékleti, rezgés-, energiafogyasztási értékek mind utalhatnak biztonsági problémára, egyértelműen jelzik, mi igényel figyelmet, hol kell beavatkozni.
Nyilván van, ahol közvetlenül, a napi munkánkban is előkerülnek a high-tech eszközök. A képek, hangok rögzítése, továbbítása, feldolgozása sokkal gyorsabb, egyszerűbb a kutatás, oktatás számos területén. De azért lássuk be, egy ergonómiai elemzést ugyanúgy el lehet végezni egy húszéves videotechnika segítségével, mint most egy 4K felbontású készülékkel, hiszen a lényeg az ötletekben, a módszerekben van. Az elvárás az eszközökkel szemben változatlan: segítsék a gondolkodást, azt ugyanis nem lehet megspórolni.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A tájékozódás és a tudatos magatartás a munkahelyeken is a biztonság kulcsa appeared first on .

Szombattól Varga Koritár Attila ezredes vezeti a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot. Az eddigi békési vezető, Polyák Zsolt dandártábornok pedig a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője lesz – közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

A pandémia miatt szűk körben tartott állománygyűlésen Balogh János országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság hosszú évek óta kivételes értékelést kap, és minden évben túlteljesítik a korábbi évek eredményeit – írják a police.hu oldalon.

Varga Koritár Attila – akit Békés Megyei Közgyűlés egyetértésével neveztek ki – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese volt. Az új vezető a péntek délelőtti állománygyűlésen úgy fogalmazott: nem lesz egyszerű dolga, hiszen a Békés megyei az ország egyik legjobb főkapitányságává vált. Hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb értékek az elhivatottság és a kreativitás, amelyek elengedhetetlen kellékei a célratörő, hatékony munkavégzésnek.

Polyák Zsolt főtanácsos, címzetes egyetemi tanár elmondta, nehéz szívvel távozik, mert az elmúlt éveket egy olyan csapatban és közösségben töltötte, ahol jó volt élni és dolgozni. Ugyanakkor jó érzéssel tölti el, hogy azok a kezdeményezések, amelyek a vezetői tevékenysége fő vonalait jelentették, szilárd alapjai lehetnek a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság jövőbeli sikereinek.

Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott beszédében kiemelte, hogy Polyák Zsolt az itt töltött csaknem kilenc év alatt Békés megyében rendet teremtett, a békés megyeiek szubjektív biztonságérzetét növelte, a bűncselekményszámokat csökkentette – olvasható a police.hu-n.

The post Új főkapitányt neveztek ki a Békés és a Csanád-Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságok élére appeared first on .