Biztonságpolitika

Jelen elemzés rövid áttekintést nyújt a hadviselés arculatának átalakulásáról a multipoláris világrend viszonylatában. Valamint arra keresni a kérdést, hogy melyek az űr, mint a negyedik elismert hadszíntér militarizálásának sarokpontjait és hadviselésbe való bevonásának legfőbb okai. Ennek keretében a következő néhány oldal sorra veszi, hogy milyen események, folyamatok hatására érte el jelen formáját a nemzetközi közösség globális biztonságpercepciója, illetve ez miként befolyásolta az űr és a hadviselés kapcsolatát.

A biztonsági környezet változása a 21. században

A biztonság egy nehezen meghatározható fogalom, amely számos aspektusból, szinten és területre kiterjedően vizsgálható, így napjaikban még nincs egy, a nemzetközi közösség által általános elfogadott definíciója. Maga a szó a latin „securitas” kifejezésből eredet, amelynek jelentése a fenyegetésektől mentes állapot vagy a veszélyeztető tényezők kivédésének képessége. Ennek alapján kijelenthető, hogy a biztonsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásnak elsődlegesen az egyes embereket, közösségeket, államokat és a nemzetközi rendszert fenyegető kérdésekkel való összefüggéseit kell számba vennie.

Ezen gondolati szálon elindulva a biztonság fogalmának elmúlt évtizedben való drasztikus átalakulása egy, számos tényező által befolyásolt, öngerjesztő folyamatként fogható fel. Véleményem szerint a változás előzménye, hogy történelmi időtávban az államok életében közelmúltnak tekinthető korszakban, a 20.-21. században és annak eseményeiben keresendő. Az olyan történelmi korszakokat meghatározó történések, mint például a két világháború, a forradalmak, a szabadságharcok és akár a Szovjetunió összeomlása, nagymértékű átalakító erővel rendelkeztek. Az államok igyekeztek az időről-időre megváltozó biztonsági környezethez adaptálódni. Így a korábbi események során szerzett tapasztalatok eredményeként új gazdasági és geopolitikai érdekeltségek, illetve politikai kapcsolatrendszerek jöttek létre, megváltozott az államok katonai gondolkodása és többek között megjelent az igény a fejlettebb technológiai eszközökre, ezek hadviselésbe való beintegrálására.

Tág értelemben véve tehát részben ezen változások folyományának tekinthetjük az elmúlt években egyre gyakrabban említésre kerülő újtípusú hadviselés kialakulását, valamint az esetenként a korábban – akár már az ókorban is – alkalmazott módszerek „újrafelfedezését”. Mindezen változások tehát alapjaiban véve írták át a biztonsági környezetet, az abban felmerülő kihívások, fenyegetések jellemzőit és a hatékony hadviselés arculatát.

Ez manapság abban érhető tetten a legnyilvánvalóbban, hogy már nem lehet minden esetben éles határvonalat húzni egy ország ideológiai orientációja, energetikai érdekei vagy gazdasági eltartóképességének védelme között. Köszönhetően annak, hogy napjainkban a hadviselést a sokkal láthatatlanabb, plasztikusabb módszerek alkalmazása jellemzi. Meglátásom szerint a fejlemények gyökere egyfajt generációváltás a hadviselésben.

Az új paradigma fókuszpontja pedig a technológiai vívmányok új, eddig felfedezetlen területeken katonai, gazdasági, politikai előnyszerszerzés céljából való felhasználásában testesül meg. Ezen nagyívű változásnak köszönhetően az elmúlt években nem csak a nemzetközi közösség biztonságpercepciója, de egyúttal a műveleti környezet fogalma is jelentős mértékben átalakult – kiterjedt a kibertérre és a világűrre – elavulttá téve az addig megszokott eszközöket, eljárásokat és lehetőséget nyitva a fennálló erőviszonyok átalakítására. Éppen ezért a következő fejezetben arra keresem a választ, hogy milyen tényezők járultak hozzá az űr teljesértékű hadszíntérréválásához.

Az űr, mint a negyedik hadszíntér

A világűr évezredek óta élvezi az emberiség megkülönböztetett figyelmét: a pánspermia elmélet szerint az élet a kozmoszból „importálódott” a Földre, az ókortól csillagászok figyelik az eget új bolygók és jelenség után kutatva, a hidegháború egyik legemblematikusabb eseménye az USA-Szovjetunió űrversenye volt, valamint napjaikban is zajlik a kutatás az élet jelei után más bolygókon. Emellett mint korábban említettem a világ vezető hatalmai tisztában vannak a ténnyel, hogy amelyik ország előbb képes az űrben kiépíteni a hatékony hadviselésre alkalmas körülményeket és eszközöket, az behozhatatlan stratégiai előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Az ilyen léptékű előny birtoklásának lehetősége és a megfelelő technológiai fejlettségi szint elérésének köszönhetően a 20. század második felétől megjelent az igény az űr meghódítására és kicsivel később a militarizálására. A jelen elemzés alapjául szolgáló Oroszország, illetve az olyan nagyhatalmak, mint a Kínai Népköztársaság, India, Izrael, az Amerikai Egyesült Államok meglátták az űrben a potenciális lehetőséget a világszintű hatalom monopóliumának megszerzésére.

Ezek alapján a tény, miszerint az elmúlt húsz évben exponenciálisan megnövekedett a katonaság érdeklődése az űr iránt, nem meglepő. A kozmikus tér kiterjedése ugyanis felülmúlja a Földön tapasztalt szárazföldi, légi vagy vízi hadszínterek kereteit. A világűrben nincsenek olyan természetes vagy mesterséges határok, amelyek képesek lennének gátat szabni a katonai eszközöknek vagy tevékenységnek térben és időben.

Érdekes számomra, hogy az űrhadviselés definíciója szerint a világűrben történő harcról van szó. Valójában azonban hatásköre nem csak az űrben zajló hadviselést – például műholdak támadnak műholdakat – foglalja magába, hanem egyúttal a világűr-Föld közötti folyamatokat – például műholdak földi célokat támadnak – is.

Ez kiemelkedően fontos, mert az űrből a Föld bármely pontja viszonylag gyorsan és pontosan lokalizálható. Így a megfelelő képességekkel rendelkező ország az világűrből egyrészt könnyen megfigyelése alatt tudná tartani az egész Földet, másrészt pedig kisajátíthatná az űr által biztosított stratégiai lehetőségeket, így az irreguláris hadviselés egy teljesen új és formabontó verziója valósulhatna meg.

Az űr hadviselésben betöltött jelentőségét – az előző fejezetben említettek mellett az is – jelzi, hogy a NATO a 2019. december. 03-04. között tartott londoni csúcstalálkozón hivatalosan is a negyedik hadszíntérré nyilvánította. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit nevez manapság a szakirodalom hadszíntérnek és ez miért bír akkora jelentőséggel. Lánszki János megfogalmazása szerint: „a háborús térségnek olyan kontinentális vagy óceáni méretű része, melyben a szembenálló hadviselő felek hadipotenciáljának adott kontinensre, vagy óceánra eső részei helyezkednek el”. Gyakorlatiasabban fogalmazva a hadszíntér az a terület, ahol a harci cselekmények, maga a hadviselés megvalósul. Mára már a klasszikus szárazföld, levegő és víz mellett a hadszíntér fogalma alá sorolunk más területeket is: a kiberteret és az űrt. Ezen domainekben éppúgy fennáll a lehetőség a védelemre, a támadásra és egyéb hadászati feladatok végrehajtására, mint a hagyományosak esetében.

A világűrre alapozott képességek fontossága, különösen a technológiailag fejlett fegyveres erőkben vitathatatlan, hiszen a műholdas kommunikáció, a pontos helymeghatározás és navigáció, az időszinkronizálás, az űrben végzett hírszerzési tevékenység felbecsülhetetlen előnyöket biztosít a modern hadviselőfelek számára. Mindamellett fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években egyre nagyobb a civil vállalatok érdeklődése az űr iránt.

Az űr első szereplői állami cégek és kormányzati szervezetek voltak, különösen a hadsereg (pl. német A4 Rocket fejlesztés, első űrhajósok). A hadsereg tehát a kezdetektől fogva vezető szerepet játszott az űrképességek létrehozásában és kifejlesztésében, valamint az űrkorszak első éveiben a világűr-alapú szolgáltatások elsődleges felhasználója volt. Ezt az időszakot manapság „hagyományos űrkorszaknak” nevezik, amit olyan kifejezésekkel lehet fémjelezni, mint hosszú távú küldetések (10-20 év), kormányzati ellenőrzés, állami költségvetés, bürokratikus folyamat és korlátozott számú versenytárs. Ezekben az években a fő célkitűzéseit az emberiség űrbe való eljuttatása, a Föld megfigyelése, a világűr megismerése és ott eszközök elhelyezése jelentették.

Ezt követően az ezredforduló első éveiben egyfajta tudományos felfogásváltás volt megfigyelhető, mert egyre több magán beruhására kerül sor az űrgazdaság és űrtechnológia területén. Felmerülhet a kérdés, hogy „Miként kapcsolódnak a magánvállalatok és az űr katonai jelentősége ?”, melyre a válasz a kooperációban rejlik. Ugyanis az űrrel kapcsolatban a hadseregek két kiemelten fontos célkitűzéssel rendelkeznek. Ezek a saját nemzeti űreszközök feljuttatása és használata a kozmoszban, illetve az állami biztonság-, és védelem garantálása. Mindezekhez nagymennyiségben kell rendelkezésre az újabbnál újabb technológiai megoldásoknak, amiket a magáncégek bocsátanak rendelkezésükre.

Véleményem szerint az űr modern hadviselésben betöltött szerepét négy fő tényezőnek köszönheti.

• Az első és úgy gondolom a legfontosabb, hogy a földi konfliktusok alapozták meg az űr fontosságát a hadviselésben. Ugyanis napjaink hadviselése túlmutat a Földön tapasztalt fizikai világ nyújtotta kereteken: nem állnak rendelkezésre további meghódításra váró területek, a hadrendebe állított eszközök megközelítőleg kiegyensúlyozott erőviszonyokat generálnak a nagyhatalmak között, valamint a nemzetközi jog, az országok gazdasági kapcsolatai és sok egyéb tényező nehezíti meg a hadviselés kizárólag hagyományos hadszíntereken való lebonyolítását. A leírtak alapján úgy vélem, hogy köszönhetően a fent említetteknek és a technológiai fejlődésnek együttesen, az emberiség nyitottá vált az új, potenciális hadszínterek felfedezésére, kialakítására. Így tulajdonképpen kézenfekvő megoldást jelentett, mint a kibertér, mint pedig az űr bevonása a hadviselésbe.
• A második fontos tényezőként az űr geopolitikai és geostratégiai jelentőségét azonosítom. Korábban már említést tettem arról, hogy a világűrből könnyedén megfigyelés alatt tartható az egész Föld, így zavarhatók vagy kiiktathatók a földi kommunikációs, navigációs és helymeghatározási rendszerek, valamint a műholdak segítségével fontos információkra lehet szert tenni. Amennyiben egy államnak a birtokában van egy olyan eszköz, amellyel a többi ország űrbeli eszközeit zavarni vagy kiiktatni képes, akkor megbéníthatja azok földi működését is, ezzel stratégiai jelentőségű előnyt szerezve.
• Harmadsorban véleményem szerint az űrre – az ismert gazdasági és katonai előnyszerzés mellett – az erődemonstráció és presztízsépítés fontos eszközeként is tekinthetünk. A megállapításomat arra alapozom, hogy kezdetben az atom már csak birtoklásának ténye is stratégiai szempontból elrettentő és nagyhatalmiságot igazoló hatással bírt. Így elképzelhető -az akár támadásra is alkalmazható-, hogy a haditechnikai eszköz űrbe juttatása is hasonló hatást eredményez.
• A negyedik megállapításom pedig az, hogy a nemzetközi közösség hadseregei már a kezdetektől fogva részt vettek az űr militarizálásához. Ezen a ponton tartom fontosnak kiemelni a kozmosz hadászati fontosságát alátámasztandó, hogy számos állam jelentette be: az ország nemzetbiztonsági stratégiájában hangsúlyozni kívánják az űrhadviselési felkészülés jelentőségét és feladatait. Kiváló példa erre, hogy a 2019-es évben Donald Trump amerikai és kis idő múltán Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette, országa önálló űrkatonaságot és űrprogramot hoz létre. Az amerikai elnök kétséget kizáróan az akkoriban egyre erősödő orosz űrtevékenység hatására emelte az űrtevékenységet, az USA hadseregének hatodik haderőnemévé. Míg a francia politikai vezető szerint az űr a közeljövőben komoly feszültségek, akár fegyveres konfliktusok helyszíne is lehet, így erre az eshetőségre jobb felkészülni.

Azonban fontos megemlíteni azt is, hogy a jelen tanulmány fókuszpontjában álló Oroszországi Föderáció esetében, az űrre és az abban történő hadviselésre való koncentráció korábbra tekint vissza, első jeleként a hidegháború idején vívott űrverseny tartható számon.

Címlapkép: A Dragon érkezése a Nemzetközi Űrállomásra. Világűr, 2020. november 17.
A NASA által közradott képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója összekapcsolódni készül a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomással 2020. november 16-án.
(Forrás: MTI/EPA/NASA)

“Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-1-I-NKE-100 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

 

A A hadviselés átalakulása a multipoláris világrendben, avagy az űr militarizálása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A hatékonyabb együttműködésről megállapodást írt alá Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke – közölte a két hatóság közös közleményükben.

Hangsúlyozzák, az együttműködési megállapodás aláírásával a két szervezet a kistermelők és fogyasztók érdekében kifejtett közös munkáját kívánja még hatékonyabbá tenni. Kiemelték, a jogszabályok a versenyhatóság és az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelet számára elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítók, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások beszállítóinak védelme érdekében írnak elő egymáshoz szorosan kapcsolódó feladatokat.

A közlemény szerint a két szerv együttes erővel lép fel az élelmiszereket érintő, tisztességtelen reklámgyakorlatokkal szemben. A megállapodás elsődleges célja, hogy elősegítse a közös feladatok hatékony ellátását, és rögzítse a felek közötti rendszeres, gyorsított információcsere kereteit.

A hatóságok emellett törekedni fognak arra is, hogy a jogszabályokban előírt együttműködésen túlmutatóan, kölcsönösen támogassák egymás szakmai tevékenységét – írják a közleményben.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a közleményben elmondta, alapvető fontosságú az élelmiszerpiacon a fogyasztókért folyó tisztességes verseny, illetve valamennyi ágazatban a jelentős piaci erejű cégek beszállítókkal szembeni visszaéléseinek megakadályozása. Ezek ugyanis lényegesen befolyásolják a piaci szereplők versenyképességét és a fogyasztók érdekeit.

A Nébih elnöke a közleményben hangsúlyozta, kiemelten fontos célként kezelik, hogy az élelmiszerpiaci szereplők közti gazdasági kapcsolatok rendezett keretek között működjenek. Kulcsfontosságú, hogy minden tisztességesen működő gazdálkodó számára biztosított legyen a piacra jutás és a piacon való részvétel lehetősége, minimalizálva az erőkülönbségekből fakadó hátrányokat.

The post Együttműködési megállapodást kötött a GVH és a Nébih appeared first on .

Négy embert őrizetbe vett a francia rendőrség a múlt heti avignoni rendőrgyilkossággal összefüggésben, köztük a feltételezett elkövetőt – jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter.

Az előállítás vasárnap este történt a dél-franciaországi Avigontól húsz kilométerre, egy autópálya-kapunál, ahova a négy ember egy gépkocsival érkezett. A négy letartóztatott között van a feltételezett elkövető, a tettestársa, a gépkocsi sofőrje, és a főgyanúsított lánytestvére.

A tragédia szerda este történt Avignonban, a rendőrt akkor gyilkolták meg, amikor társaival együtt ismert kábítószer-elosztó helyen razziáztak. A helyszínen tartózkodók igazoltatása közben egy férfi többször rálőtt a 36 éves rendőrre, aki a helyszínen meghalt. A többi rendőr visszalőtt, de nem sikerült az elkövetőt előállítaniuk, miután az rollerral elmenekült. A rendőrség azóta kereste nagy erőkkel.

A tájékoztatás szerint az elkövetőt és a segítőjét több napja megfigyelték, egy avignoni lakótelepi ház pincéjében bujkáltak. A gyanúsított és segítője Spanyolországba akart elmenekülni, amikor az autópályán előállították. A belügyminiszter a Twitteren gratulált a rendőrségnek, és jelezte, hogy egy rendőrgyilkosság “nem maradhat semmi esetre sem büntetlen”. A belügyminiszter és Jean Castex miniszterelnök nemzeti megemlékezésen búcsúztatta el a rendőrt.

A France2 közszolgálati televízió értesülése szerint a feltételezett elkövető 19, a tettestársa 21 éves, mindkét férfinak kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyek miatt volt már korábban dolga a rendőrséggel.

The post Őrizetbe vette a francia rendőrség az avignoni rendőrgyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Védelmi és elrettentő szerepe erősítésével válaszol a NATO a közvetlen szomszédságában megnyilvánuló, biztonságát fenyegető orosz agresszivitásra. A szövetség ugyanakkor készen áll az érdemi, konstruktív párbeszéd rendszeresítésére, amikor Oroszország akciói ezt lehetővé teszik – hangoztatta a B9-országcsoport.

A védelmi szövetség közép-kelet-európai tagállamai – a Bukaresti 9-ek (B9) – hétfőn tartották online csúcsértekezletüket, s ezt követően adtak ki közös nyilatkozatot, amelyet a házigazda szerepét a lengyel államfővel közösen ellátó román elnök sajtóirodája tett közzé.

A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik “a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket”. Megerősítik elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása iránt, illetve kiállnak Georgia, Ukrajna és Moldova függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett.

A B9-ek a júniusi brüsszeli NATO-csúcs előtt hangolták össze álláspontjukat. A nyilatkozat leszögezi: az Amerikai Egyesült Államoknak kulcsszerepe van Európa biztonságában, amely a szövetségesek összetartásán és szolidaritásán alapul, a védelmi szövetségnek pedig nyitottnak kell maradnia a csatlakozni óhajtó demokratikus államok előtt.

A kelet-közép-európai NATO-tagok (a balti államok, a visegrádi országok, Románia és Bulgária) államfőinek távértekezletén Joe Biden , valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett.

Az online csúcstalálkozó utáni, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis román elnök a szövetséges csapatok, köztük az amerikai erők jelenlétének növelését szorgalmazta Romániában, illetve a NATO keleti szárnyának déli részén. Szerinte Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért szükségesnek nevezte a NATO elrettentő képességének megerősítését, és az amerikai katonai jelenlét növelését a Fekete-tenger térségében.

Iohannis üdvözölte, hogy az amerikai elnök szerint a transzatlanti együttműködésnek nemcsak az óceán két partjára kell kiterjednie, hanem egész Európát magában kell foglalnia a Balti-, illetve a Fekete-tengerig. Románia a maga részéről kész növelni hozzájárulását a közös biztonsághoz, ennek szellemében az ellenállóképesség erősítését célzó euroatlanti központot hozott létre – jelentette ki a román államfő.

Andrzej Duda lengyel elnök a B9-ek közös fellépésének tulajdonította, hogy ma már a közép-kelet-európai NATO-országok katonái is kölcsönösen hozzájárulnak egymás biztonsága erősítéséhez, az amerikai katonák jelenlétét pedig a béke és biztonság legfőbb garanciájának nevezte ebben a térségben.

The post A NATO védelmi és elrettentő szerepét erősítik a B9-ek appeared first on .

Letartóztatott a Kecskeméti Járásbíróság egy román férfit, aki a gyanú szerint korábban elfogott társával 2019 áprilisában, az M5-ös autópálya lajosmizsei szakaszán gázpisztollyal lövöldözve kirabolt három, Németországból hazafelé tartó román nőt.

A most elfogott rabló bűntársa ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2021 januárjában emelt vádat fegyveres rablás és más bűncselekmény miatt.

A korábbi vádirat szerint a Németországban táncosnőként dolgozó három román nő 2019. április 22-én éjfél után az M5-ös autópályán egy gépkocsival Röszke felé tartott. A nőket ismerő, szintén román állampolgárságú két férfi Lajosmizse közelében egy bérelt autóval mögéjük sorolt. A rendőrségihez hasonló fényjelzést használtak, ezért az autót vezető nő lehúzódott a leállósávba, leállította az autót és lehúzta az ablaküveget, hogy a rendőrnek hitt férfinek és társának át tudja adni az okmányait.

A rendőrségihez hasonló láthatósági mellényt, maszkot és fejfedőt viselő – korábban elfogott – 25 éves férfi az autóhoz lépve megpróbálta kinyitni a vezető oldali első ajtót, de az zárva volt. Ekkor egy gázpisztollyal legalább négy lövést adott le a földre és benyúlt az autóba, hogy az indítókulcsot kihúzza. A rablók az első ülésen ülő nőket kirángatták az autóból, bántalmazták őket, pénzt követeltek tőlük. A harmadik nő az autóból kiszállva a szalagkorláton át menekült el.

A két férfi mintegy 13 ezer eurót, mobiltelefonokat, ékszereket, ruhákat és egyéb dolgokat zsákmányolt, összesen több mint hétmillió forint értékben. A kár nem térült meg, a két bántalmazott nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rablók azonosításában és a bűncselekmény bizonyításában az Europol és az Eurojust is hatékony segítséget nyújtott. A 25 éves román állampolgárt 2019 októberében Romániában fogták el és az európai elfogatóparancs értelmében átadták a magyar hatóságoknak. A 2019 novemberében letartóztatott férfit a főügyészség három rendbeli fegyveres rablással, jármű önkényes elvételének minősített esetével és egyedi azonosító jellel visszaéléssel vádolja. Szökésben lévő 35 éves társát a spanyol hatóságok a magyar bíróság által kiadott nemzetközi és európai elfogatóparancs alapján 2021. március 12-én Madridban fogták el, majd május 7-én adták át a magyar rendőrségnek, kihallgatását követően kezdeményezték a letartóztatását.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a bűncselekmény súlyossága, a vádlott külföldi kötődése és a büntetés várható mértéke miatt indítványozta a román férfi letartóztatását. A Kecskeméti Járásbíróság a gyanúsított letartóztatását – egyetértve az ügyészi indítvánnyal – a szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelte el. A bíróság döntése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztatták az M5-ös autópályán két éve történt fegyveres rablás másik gyanúsítottját appeared first on .

Két izraeli nő életét vesztette a Gázai övezetből indított rakéták becsapódása nyomán Askelónban kedden, Benjamin Netanjahu miniszterelnök súlyos csapást ígért a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezetnek, és türelmet kért az izraeliektől – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

“A Hamászra olyan csapásokat mérünk, amelyekre nem számított” – ígérte Netanjahu kedd délutáni beszédében. “Ehhez szükség van Izrael polgárainak türelmére és bizonyos áldozataira is”- tette hozzá az átmeneti kormány vezetője, és felszólított a polgári védelem utasításainak betartására. A Hamász bejelentette, hogy öt perc alatt 137 rakétát indítottak az övezettől északra lévő Askelon felé, ahol két épületben két nő életét vesztette, amikor rakéták eltalálták házaikat.

A hatóságok felszólították az Askelónban élőket, hogy további utasításig ne hagyják el a óvóhelyeket, illetve a lakásaikba beépített, rakéták ellen védelmet biztosító betonszobákat. A városban található Barzilaj nevű kórházban kedd délutánig a rakétatűz 61 sérültjét látták el.

Kedden számos alkalommal lőttek rakétákat az övezet szomszédságában lévő településekre, északi irányba Asdódig is elértek a hosszabb távú lövedékek, ahol anyagi károkat okoztak két épületben. Az izraeli hadsereg közben folyamatosan ellentámadásokat indít a Gázai övezet katonai célpontjai, kiképzőhelyek, rakéták indítására készülő fegyveresek, fegyvergyártó műhelyek és raktárak ellen. Az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet bejelentette, hogy izraeli légicsapásban megölték katonai szárnyuk két magas rangú vezetőjét.

Beni Ganz védelmi miniszter jóváhagyta ötezer tartalékos katona behívását, és látogatást tett az övezet környékén állomásozó alakulatoknál, és a civil településeken. A hadsereg bejelentette, hogy célzott rakétával likvidálták az Iszlám Dzsihád különleges rakéta alakulatának főnökét, Szamah Abed Al-Mamlukot.

A gázai egészségügyi minisztérium hétfő este óta 26 gázai halottat és 122 sebesültet azonosított az izraeli légicsapásokban a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint.

Reuven Rivlin államelnök rendkívüli tájékoztatást tartott az elmúlt nap eszkalációja nyomán az Izraelben európai országok Izraelben akkreditált nagykövetei számára. Rivlin szólt a Gázai övezetből a nap folyamán Izraelre lőtt rakétatűzről, és hangsúlyozta, hogy a világ egyetlen országa sem fogadná el, hogy hasonló helyzetben ne védhesse meg minden szükséges eszközzel polgárait. A rakétaháború hétfő este a Hamász Izrael elleni támadásával kezdődött, melyre az izraeli hadsereg légicsapásokkal válaszolt.

The post Izrael – Hamasz rakétaháború: halottak mindkét oldalon appeared first on .

Idén - immár a Defender Europe 21 hadosztályszintű rendezvény részeként -  visszatért magyarországi bázisára, Pápára az amerikai erők európai légideszantműveleti jártasságának fenntartását célzó/képességét demonstráló Swift Response hadgyakorlat, hogy ejtőernyős katonákat juttasson a balkáni "válságövezetbe", jelen esetben Bulgáriába. Közel párhuzamosan, szintén az SR21 keretében az amerikai 82. Légiszállítású Hadosztály és a lengyel 6. Ejtőernyős Dandár katonái szintén bevetésre indultak Észtországba, illetve Romániába. Kisebb létszámban más szövetséges országok haderői is részt vettek a gyakorlaton

 

Az olaszországi Vicenzában (és a németországi Grafenwöhrben) állomásozó 173. Légiszállítású Dandár az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának elsődleges reagáló ereje. Míg az ejések várakoznak, a gyakorlat támogatására McChord légibázisról (Washington állam) áttelepült C-17-es repelőttije már elkezdődött a háttérben: az ellenőrzéshez fehér fényű lámpa világítja meg az egyik F117-es hajtómű ventillátorfokozatát. 

 

Az SR21 felvarrója.

FMTV tehergépkocsi az ejések között.

"Az egészben a várakozás a legrosszabb"

Elindul a beton felé állóhelyéről az egyik gárdista Hercules.

A gépezet nem áll meg, előkészítik az ejtőernyőket a művelet következő szakaszára...

...illetve megkezdik a dandár SATCOM-os vezetési járműveinek bepakolását a következő kör egy C-17-esébe.

Zord 

Oroszország viszonya az Európai Unióhoz a hidegháborús időket idézi – jelentette ki Mihail Hodorkovszkij, az unión belüli demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozást vizsgáló európai parlamenti különbizottság ülésén.

Hodorkovszkij – az általa életre hívott úgynevezett Dosszié-projekt legújabb feltárásaira hivatkozva – hangsúlyozta, hogy információik szerint az orosz vezetés szoros kapcsolatokat tart fent olyan politikusakkal és közszereplőkkel szerte az Európai Unióban, akikkel együttműködve megpróbálja befolyásolni és aláásni az unión belüli politikákat és döntéshozatalt, “konfliktusokat és korrupciót szítva, nem riadva vissza a megfélemlítéstől sem.” Hozzátette, hogy olyan információknak van birtokában, amelyek egyértelmű kapcsolatot jeleznek a Kreml és az utóbbi évek politikai gyilkosságai és merényletei között Európában, valamint a csehországi vrbeticei lőszerraktárakban 2014 októberében és decemberében történt robbanásokkal összefüggésben.

Hodorkovszkij szerint orosz befolyás legfőbb célpontja Franciaország és Németország. Információi szerint Németországban jelenleg 200 orosz különleges ügynök tartózkodik. Ezenkívül az orosz törekvések területeként említette Ausztriát, Görögországot, Ciprust, Lengyelországot, és két balti államot, Litvániát és Lettországot is.

A volt olajmágnás elmondta továbbá, hogy az unió Oroszország elleni szankciói akkor lennének a leghatékonyabbak, ha a Putyin elnök érdekszférájába tartozó oligarchákat céloznák mivel “ők finanszírozzák a jelenlegi rezsimet.”

Azt is kijelentette, hogy az orosz nép mintegy hetven százaléka nem támogatja az orosz állam “háborús feszültségeket szító propagandáját”.

Mihail Hodorkovszkij, aki üzletemberként 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben adóelkerülés és sikkasztás vádjával, miután összeütközésbe került Putyinnal. Az orosz elnök 2013-ban kegyelemben részesítette a volt olajmágnást, aki ezután Nyugatra távozott. Jelenleg Londonban él önkéntes száműzetésben honnan továbbra is bírálja az orosz vezetést.

The post Oroszország viszonya az EU-hoz a hidegháborús időket idézi appeared first on .

A nyugalmazott francia tábornok múlt heti írása után a Valeurs Actuelles című francia konzervatív hetilap újabb felhívást tett közzé, amelyben ezúttal aktív katonák emelnek szót a haza “túléléséért”.

A bárki számára nyílt, vasárnap este közzétett petíciót hétfő délutánig csaknem 150 ezren írták alá. A felhívás ismételten Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levél formájában jelent meg.

A levelet névtelenül megfogalmazó katonák szerint a következő választásokon nem “a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét”. A szerzők jelezték, hogy “nemrégiben léptek a pályára”, ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem nyilváníthatnak véleményt.

Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn egy televíziós interjúban “durva manipulációnak” és “névtelen emberek gyávaságának” nevezte az újabb írást. “Névtelen emberekről van szó. Ez a bátorság? Névtelennek lenni?” – fogalmazott a tárcavezető. “Milyen fura bátor társadalomban élünk, amely névteleneknek ad szót. Mintha a közösségi oldalakon lennénk!” – tette hozzá.

Bírálta a nyílt levelet Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Francois Hollande, volt szocialista államfő is. A szerzők magukat “olyan aktív katonának” nevezik, akik “szeretik a hazájukat”. “Ez az egyetlen dicsőségünk. És ha a szabályzatnak megfelelően nem is fejezhetjük ki a véleményünket nyilvánosan, ugyanannyira lehetetlen számunkra hallgatni” – hangsúlyozták.

“Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy máshol, többen közülünk szembenéztek az ellenséges tűzzel. Vannak, akik ott is hagyták a bajtársaikat. A bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben kompromisszumokat kötnek a hazánkban” – fogalmaztak az aláírók.

“Szinte mindannyian részt vettünk az Őrszem (Sentinelle) terrorellenes járőrözésben”, amely a 2015 januári párizsi merényleteket követően kezdődött a belföldi terrorfenyegetettség miatt. “Saját szemünkkel láttuk a magukra hagyott külvárosokat, a kiegyezést a bűnözéssel. Több vallási közösség is kísérlet tett arra, hogy politikailag felhasználjon minket. Olyanok, akik számára Franciaország semmit nem jelent, semmi többet, mint a szarkazmus, a megvetés, sőt a gyűlölet tárgyát”.

A Valeurs Actuelles először április 21-én közölt mintegy húsz nyugalmazott tábornok, valamint száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona által aláírt felhívást, amelyben Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kérték. A szöveg először egy blogban, majd április 21-én, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet 60. évfordulóján a hetilapban is megjelent.

Az aláírók elítélték “a szétesést, amely a hazát sújtja”, “a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, “az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek szerintük “az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét. A nyugalmazott tisztek az írásukban jelezték, hogy “készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, “az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség”.

Franciaországban a hadsereg hagyományosan távol tartja magát a politikai vitáktól. A köztisztviselőkre vonatkozik a “visszafogottság kötelezettsége”, amely a nyilvános állásfoglalásokban politikai semlegességet jelent. Az aláírók jelentős része viszont már nyugalmazott, és többen megmérették már magukat helyhatósági választásokon a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés színeiben.

A szöveg heves közéleti vitát váltott ki, egyes politikus elsősorban azt vélelmezték, hogy a katonák lázadásra szólítanak fel, míg a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés üdvözölte a tábornokok helyzetértékelését. Jean Castex kormányfő akkor azt hangoztatta, hogy a kezdeményezés “ellentétes minden köztársasági elvünkkel”.

Egy pénteken megjelent felmérés szerint a franciák többsége egyetért a tábornokok véleményével, és 49 százalékuk támogatná a hadsereg beavatkozását a “rend helyreállítása érdekében” egy polgárháborús helyzet esetén.

The post Franciaországban éleződik a helyzet appeared first on .

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet hétfőn ultimátumot intézett Izraelhez – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az ultimátum szerint Izraelnek ki kell vonnia minden biztonsági egységét helyi idő szerint este 6-ig (magyar idő 5 óra) az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templomhegyről, valamint az utóbbi hetek összetűzéseinek célpontjában álló Sejk Dzsarra lakónegyedből, és szabadon kellene engednie valamennyi, az utóbbi napok zavargásaiban elfogott palesztint.

Az izraeli biztonsági kabinet összeült a helyzet értékelésére. Közben Askelónban, a Gázai övezettől északra fekvő városban rakétatámadástól tartva megnyitották az óvóhelyeket, és a Gázai övezet környékén felszólították a szülőket, hogy azonnal vigyék haza gyermekeiket az oktatási intézményekből.

Az Iszlám Dzsihád terrorszervezet, valamint a Népi Front nevű szervezet katonai szárnya rakéták képeit tette közzé, és a Népi Front egy visszaszámláló órát is megjelentetett fenyegetésével. Hétfőn délelőtt több száz palesztin megsebesülésével járó összecsapások zajlottak Jeruzsálem óvárosában az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyénél, az Al-Aksza mecsetnél a “mecsetet védő” muzulmán imádkozók és az izraeli biztonsági erők között.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.

The post A Hamász ultimátumot intézett Izraelhez appeared first on .

Egy év hét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Barcsi Járásbíróság nem jogerősen egy férfit, aki tavaly ősszel hagyta elpusztulni sérült kutyáját – közölte a Kaposvári Törvényszék sajtóosztálya.

Azt írták: a 45 éves kálmáncsai vádlott otthonának udvarán tartotta a hat év körüli keverék kan kutyáját. Az állat ismeretlen körülmények között megsérült a fején, de mivel a gazdája nem gondoskodott állatorvosi ellátásáról, a nyílt seb elfertőződött. A férfi egy vadásszal szerette volna lelövetni az ebet, aki azonban megtagadta a kérését, ezért a kutyát egy erdős területre vitte, fához kötötte, élelem és víz nélkül magára hagyta.

Másnap a nyüszítését hallva egy helyi lakos kiszabadította az állatot, amely a gazdája szomszédjának udvarára ment, ahonnan a vádlott élettársa hazavitte és egy oszlophoz kikötötte. A férfi a kutya ellátásáról ezután sem gondoskodott, a szomszédja – látva az állat szenvedését – bejelentést tett a rendőrségen. Néhány perccel azután, hogy a rendőrök a helyszínre értek és elengedték, a kutya elpusztult.

A férfit az elsőfokon eljáró bíróság állatkínzás bűntette miatt marasztalta el. A döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott enyhítéséért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.

The post Pélamutató ítélet: börtönbüntetést kapott a sérült kutyáját elpusztulni hagyó férfi appeared first on .

A gyalogosok biztonsága érdekében balesetmegelőzési ellenőrzést tart a rendőrség, a Zebra terv kedden kezdődik és több napon át tart – olvasható a police.hu-n.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményben kiemelte: évente átlagosan 2500 gyalogost ütnek el Magyarország közútjain, közülük 150 ember életét veszti a balesetben. 2500 gyalogosból mintegy ezret kijelölt gyalogos-átkelőhelyen ér baleset. A zebrán történő gázolások nagyságrendileg 2,5 százaléka halálos kimenetelű.

Azt írták: a gyalogosok okozta baleseteken belül vezető helyen áll az óvatlan, hirtelen lelépés az útestre. A második leggyakoribb ok a tilos jelzésen és a tiltott helyen való áthaladás. Megjegyezték: az autóvezetők felelőssége, hogy kellő óvatossággal, figyelemmel és mérsékelt sebességgel közelítsék meg az olyan helyeket, ahol gyalogosok hirtelen megjelenésére lehet számítani – legyen szó gyalogos-átkelőhelyről, busz- vagy villamos-megállóhelyről.

A május 11-13. között tartandó Zebra terv akció során a rendőrök elsősorban a közlekedésbiztonsági szempontból indokolt helyeken lesznek jelen, az ellenőrzések konkrét helyszíneit előzetesen nem hozzák nyilvánosságra.

“A rendőrök nagy hangsúlyt fektetnek mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálykövető magatartásának ellenőrzésére, amely történhet testkamera és civil járművek alkalmazásával is” – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Rendőrség: kedden indul a Zebra terv appeared first on .

Többfrontos háborút szimuláló, egy hónapig tartó, nagyszabású hadgyakorlatba kezdett az izraeli hadsereg vasárnap – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A “Tűzszekerek” nevű hadgyakorlat az Izrael Ma (Jiszrael Hajom) című lap szerint az ország történetének, legnagyobb és leghosszabb katonai gyakorlata, amelyben egyaránt részt vesznek besorozott katonai szolgálatot teljesítők, valamint tartalékos egységek, szárazföldi, tengerészeti csapatok és a légierő egységei is.

A hadgyakorlatra biztonsági szempontból különösen érzékeny időszakban került sor, amikor Jeruzsálemben a ramadán muzulmán böjti hónap idején számos alkalommal zavargások törtek ki, a gázai határnál a Hamász többször rakétákat indított a szomszédos izraeli települések felé, és Izrael rendszeresen légicsapásokat mért Szíria területén Irán és a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet ott terjeszkedő állásaira, ami feszültséget okoz az északi libanoni, és az északnyugati szíriai határnál is.

A hadgyakorlat hírére a Hezbollah növelte készültségét Dél-Libanonban, valamint Szíriában, a Golán-fennsíkkal szomszédos Kunetránál is fokozták az éberséget a libanoni en-Nasra című hírportál értesülése szerint. A Hezbollah legutóbb a második libanoni háborúban, 2006-ban növelte készültségét maximális szintre.

“Izrael több hétig tartó hadgyakorlatot fog tartani, amelyben minden hadereje részt vesz. Mi, itt Libanonban készen állunk rá vasárnap reggeltől, a gyakorlat kezdetétől” – mondta Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője. “Figyelmeztetem az izraelieket, hogy ebben a gyakorlatban ne kövessenek el semmilyen hibát Libanonnal szemben. Készen állunk megválaszolni az agressziót, s nem tűrünk el semmiféle jogsértést Libanon területén” – tette hozzá.

Az izraeli katonai gyakorlat nagyon veszélyes, egy nagy háborút hivatott szimulálni Izraellel szemben az északi és a déli határokon, és emellett hatalmas mennyiségű rakéták egyidejű támadását – hangsúlyozta a libanoni lap beszámolója. Ez az első alkalom, hogy Izrael ekkora nagyságrendű gyakorlatot tart, s szorosan figyelemmel kell kísérni. A múltban Izrael nagy hadgyakorlatokról egyenesen a harctérre vitte katonáit, és ez megtörténhet most is Izrael és Libanon határán – vélekedett a libanoni újság.

The post Többfrontos háborút szimuláló hadgyakorlatba kezdett az izraeli hadsereg appeared first on .

Orosz hajók veszélyes manőverek végrehajtásával szándékosan akadályozták egy ukrán és egy amerikai őrhajó gyakorlatozását Odessza partjai közelében – jelentette vasárnap az Ukrajinszka Pravda az ukrán határőrszolgálat közleményére hivatkozva.

Az eset a közlemény szerint szombaton történt. Az ukrán parti őrség Hrihorij Kuropjatnikov nevű zászlóshajója találkozott az amerikai parti őrség Hamilton nevű hajójával.

“Amerikai partnerek baráti látogatásra érkeztek Ukrajnába, amelynek keretében közös manővereket hajtanak végre a tengeren, képzéseket tapasztalatcsere céljából megfigyelési és rohamműveletek terén, valamint kereskedelmi célú megbeszélést tartanak a két ország parti őrségeinek képviselői a hajózás biztonságának szavatolásáról” – írta az ukrán határőrség a közleményben.

Az Odessza partjaitól mintegy száz tengeri mérföldre végzett gyakorlat alatt az ukrán és az amerikai hajó nemzetközi taktikai csapatok tevékenységének összehangolását gyakorolta a tengeri áthaladás alatt. A gyakorlatot a közelben tartózkodó orosz hajók figyelemmel követték. Az orosz fél próbált “fiktív koordinátákkal” lezárt területeket kijelölni a gyakorlatozás helyszínén, közben hajóik veszélyes manővereket hajtottak végre, szándékosan szűkítve a manőverzónát az ukrán és az amerikai hajó számára. A nemzetközi biztonsági csatornákon keresztül nem válaszoltak.

Az ukrán határőrség rögzítette és dokumentálta az incidenst, amelyet a nemzetközi normák durva megsértésének minősített. A közlemény szerint vasárnap az ukrán és az amerikai hajó továbbra is a tengeren tartózkodott ás folytatta a gyakorlatozást.

The post Orosz hajók zavartak meg egy ukrán-amerikai tengeri gyakorlatot Odesszánál appeared first on .

Jelentős helikopterforgalomra lehet számítani május 10-én Tata és Szomód térségében - tájékoztatta a lakosságot a minap az MH25.

A 20-as oldalszámú H145M tette ma tiszteletét Klapkáéknál, ahol egy képre kerülhetett a höki zászlóalj T-72-eseivel. Akármi is volt itt a célja, az összhaderőnemiséget jól szimbolizálja egy ilyen, fotón megörökített pillanat. Azt az összhaderőnemiséget, amit a manapság divatos multi domain felé vezető rendületlen menetelésben lehetetlenség nem útba ejteni.

Zord

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) felderítette az ortodox húsvét vasárnapján Beregszászon történt magyarellenes provokáció feltételezett elkövetőit – közölte az SZBU a honlapján.

A biztonsági szolgálat tájékoztatása szerint három ember orosz megrendelésre ötszáz dollár fejében helyezett el Beregszászon több helyen is a magyarokat életveszélyesen megfenyegető plakátokat a májusi ünnepek előestéjén. A bűnügyi eljárás során mindhármuk ellen vádat emeltek.

Az SZBU munkatársai kiderítették, hogy az ügy egyik érintettjének bankkártyájára mintegy ötszáz dollárnak megfelelő orosz rubelt utaltak át. A nyomozás során a hatóságok orosz jelképeket és “egyéb, a jogellenes tevékenységet alátámasztó tárgyi bizonyítékokat” foglaltak le.

Az elkövetők a plakátokon egy hetet adtak arra, hogy a magyarok elhagyják az ukrán földet, különben – fenyegetőztek – megmérgezik őket, akár a patkányokat. Az üzenet “Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!” szavakkal zárult.

The post Elfogták a beregszászi magyarellenes provokáció feltételezett elkövetőit appeared first on .

Szerbia

Az elmúlt hónapokban számtalan hír jelent meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy nem csak Európában, de világszinten is a Szerb Köztársaság lett az egyik leggyorsabb ütemben haladó állam a Covid-19 vírus elleni védekezésben. Ennek oka a szerb politikai vezetés döntése, miszerint a Nyugat-Európában kétes fogadtatású kínai Sinopharm és orosz Sputnik-V vakcinákat is alkalmazták az ország oltási tervében. Így ugyan gyorstempóban megvalósulhatott az előzetesen regisztrált lakosság beoltása, de az általános oltási kedv mégis alacsony szinten maradt: napjainkban csupán a lakosság 17,7%-a került beoltásra.

Március 26 és 28. között Szerbia a szomszédos Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Horvátország, több mint 18.000 állampolgárának biztosított ingyenes, előzetes regisztrációt nem igénylő AstraZeneca oltóanyagot – jelentette be  Nikola Nikodijevic, a belgrádi városi tanács elnöke. A szerb kormány az oltási kampányt, mint a regionális kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében hozott intézkedést nevesített. A szakértők szerint azonban a valós motivációt nem a Covid-19 járvány visszaszorítása jelentette a Balkán-félszigeten. Sokkal inkább az, − amellyel kapcsolatos aggodalmáról Aleksandar Vucic elnök korábban már nyilatkozott −, hogy a kormányzat elegendő oltást szerzett be lakosság számára, azonban szerb nemzet oltakozási kedve túlzottan alacsony ennek felhasználására.

A World of Data információi szerint április 18-án a közel 7 milliós fős szerb lakosságból 3.055.007 fő kapott meg legalább egy dózist a vakcinából. A problémát a politikai vezetés abban látja, hogy a fennmaradó majdnem 4 millió fő nem kíván oltakozni. Így a jelenlegi oltási kedv mellett a nyájimmunitás kialakulása nem tud megvalósulni.

Szerbia vakcinadiplomáciája tehát az országban fennmaradó AstraZeneca oltóanyag kényszeres felhasználásának tekinthető, amely soft power eszközzel egyúttal igyekszik lekötelezni a környezetében lévő államok politikai vezetését.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Észak-Macedónia Elhalasztásra került a népszámlálás

A tervezett népszámlálás április 1-i kezdete előtt két nappal egyezett meg Zoran Zaev miniszterelnök és Hristijan Mickoski, a fő ellenzéki erő VMRO-DPMNE vezetője a népszámlálás szeptemberre való elhalasztásáról. A döntést hivatalosan azzal indokolták, hogy a lakosság nagy többsége még nem jutott hozzá a koronavírus elleni vakcinához, így a népszámlálás egészségügyi veszélyt jelent.

Emellett megállapodtak abban is, hogy az október elejére kiírt önkormányzati választásokat október végére tolják, hogy a két esemény időpontja egyértelműen elkülönüljön egymástól. 2021. április 3-án a képviselők túlnyomó többsége a parlamentben megszavazta a népszámlálásról szóló törvény módosítását. Mickoski pártja kezdettől fogva a népszámlálás ellen kampányolt, míg a kormányzat annak megtartása mellett érvelt. A jelenlegi megegyezés értelmében a VMRO-DPMNE parlamenti képviselői nem fogják tovább akadályozni a törvényhozó munkát, és biztosítani fogják a határozatképességet a gazdasági válság leküzdése, illetve az EU-hoz való közeledés terén fontos törvények elfogadásához.

Mindenközben az albán pártok, köztük a kormánykoalícióban részt vevő DUI (Demokratikus Unió az Integrációért), azt nehezményezték, hogy a halasztásról kizárólag a két nagy párt elnöke döntött, kihagyva a többi politikai formációt az egyeztetésekből. Megjegyzendő, hogy a népszámlálás eredménye az albánok számára nagy jelentőséggel bír, ugyanis az összlakosságon belüli arányuk a becslések szerint mára jócskán meghaladja a legutóbbi, 2002-es összeíráson rögzített 25 %-ot.

Korrupciógyanús autópálya-építés?

Az észak-macedón kormányzat versenypályázat és nyílt közbeszerzési eljárás nélkül tervez megállapodást kötni a Bechtel-Enka amerikai-török építőipari konzorciummal több autópálya-szakasz megépítése céljából. Meglepő, hogy a Zaev-kormány éppen azért állította le a Kicsevo-Ohrid autópálya-szakasz építését, mert a Gruevszki-kormányzat idejében megkötött kivitelezési szerződés körül korrupciós problémákat észleltek. A jelenlegi megállapodás-tervezettel kapcsolatban Hristijan Mickoski is kifejezte aggályait.

Új korrupcióellenes stratégia

Az észak-macedón parlament 2021. április 18-i ülésén elfogadta a 2021-2025 közötti időszakra szóló korrupció és összeférhetetlenség megelőzésére megalkotott nemzeti stratégiát. Az USA szkopjei nagykövetsége is üdvözölte a lépést, ugyanakkor közleményében hozzátette, hogy a korrupcióellenes harcban történő valódi előrelépést a stratégia tényleges gyakorlati megvalósítása fogja jelenteni.

írta: Kőbányai Dénes

Montenegró Nem megfelelően működnek a montenegrói légitársaság repülőgépei

Montenegró új nemzeti légitársasága, az Air Montenegro jelenleg nem kezdheti meg a működését, mert egy névtelen bejelentésnek köszönhetően karbantartási hiányosságokat fedeztek fel a gépeknél. A montenegrói kormány azért, hogy támogassa az új légitársaságot, két gépet ajándékozott az új cégnek a megszüntetett Montenegro Airlines gépparkjából, ám azok nem megfelelően voltak karbantartva. A hibák kijavításáig a szerb állami légitársaság bonyolítja le a Szerbia és Montenegró közötti utakat.

Megegyezett a montenegrói kormány és a szerb egyház

Zdravko Krivokapic Montenegró miniszterelnöke bejelentette, hogy a kormány a megállapodást fog kötni a közeljövőben a legnagyobb vallási szervezettel, a szerb ortodox egyházzal. Az országot korábban hosszú ideig vezető szociáldemokrata párt és az ortodox egyház között a 2019-es úgynevezett egyházügyi törvény elfogadását követően mérgesedett el a viszony. Megjegyzendő, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint az ország lakosságának 72%-a azonosítja magát a szerb ortodox egyház tagjaként.

Nem mond le a montenegrói miniszter

Nem távozik posztjáról Vladimir Leposavic igazságügyért, emberi- és kisebbségi jogokért felelős miniszter a sebrenicai vérengzést érintő, heves kritikát kiváltó megszólalásáért. A miniszter szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága, mivel a bíróság bizonyítékot semmisített meg a szerb lakosságot érintő szervkereskedelemmel kapcsolatban. A politikus hangsúlyozta, hogy a népírtás tényét nem tagadta, csupán kritikát fogalmazott meg a hágai testülettel kapcsolatban. A kormánykoalíciót vezető Krivokapic miniszterelnök szavazást rendez a miniszter leváltásáról a parlamentben, ami szakítópróba lehet a jelenlegi kormánykoalíció számára.

Az Európai Bizottság együttműködik Montenegróval az autópálya ügyében

Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság és Montenegró szorosan együttműködnek az ország államadósságának rendezésével és a korábbi hitelmegállapodásokkal kapcsolatban. Korábban Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes az Európai Unió támogatását kérte az előző kormány által felvett 1 milliárd eurós kínai hitel miatt. Peter Stano, az Európai Unió szóvivője szerint a szervezet nem fizeti ki a hitelt, azonban aggodalommal szemléli Kína befektetéseinek hatásait.

Drogkereskedők terveztek merényletet a miniszterelnök-helyettes ellen

A hatóságok információi szerint egy ismert kábítószer-kereskedő hálózat merényletet tervezett Dritan Abazovic ellen, a csoportot ért rendőri intézkedések miatt. A szervezett bűnözői kör tagjait őrizetbe vették a drogpiacok felügyeletéért folyó bandaháborúval kapcsolatban. Az illegális szervezetek között folyó konfliktusnak eddig legalább 40 áldozatát azonosították különböző országokban. Abazovic szerint a letartóztatás az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikertörténete.

Írta: Párducz Árpád

Albánia Covid-19 intézkedések

Az albán hatóságok április 8-tól továbbra is fenntartják a COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásokat. Az országban kijárási tilalom van érvényben este 22 óra és reggel 6 óra között. Az emberek a kijárási tilalom ideje alatt csak a kötelező munkavégzés és egészségügyi vészhelyzet miatt hagyhatják el otthonaikat. Az összejövetelek résztvevőinek száma továbbra is csak 10 fő lehet, valamint a maszkok is kötelezőek minden beltéri és kültéri nyilvános helyen.

A hatóságok enyhítenek a nemzetközi belépési korlátozásokon. Albánia négy hónappal a felfüggesztés után (április 12-től) újból megindítja az Egyesült Királyság közötti légiközlekedést.

Az Egyesült Királyságból érkezők, akár légi, szárazföldi vagy vízi úton érkeznek az országba, a belépéstől számított 14 napig tartó karanténba kerülnek. Albániában továbbra is működik a nemzetközi légi- és vízi közlekedés. Ezenkívül az összes szárazföldi határátlépő is nyitva van, és a külföldről érkezők számára − Egyesült Királyság kivételével − nincs kötelező karantén követelmény.

Parlamenti választások

2021 április 25-én 3,6 millió szavazati joggal rendelkező albán állampolgár vehetett részt a parlamenti választásokon, amin140 képviselői hely elosztásáról dönthettek.

Albánia 12 régióból áll, amely 61 önkormányzatra és 92 választási övezetre oszlik. Az ország 383 közigazgatási egységből áll. Reggel 7:00 és este 19:00 óra között 5199 szavazóhelyiség volt nyitva országszerte. A részvételi arány 45,72 százalék volt.

A szavazók több pártra is leadhatták voksukat, köztük a Szocialista Pártra (PS) amelyet Edi Rama miniszterelnök vezet, az ellenzéki Lulzim Basa fémjelezte Demokrata Pártra (PD), illetve Ilir Meta államfő Szocialista Mozgalom az Integrációért (MSI) pártjára. A szavazatok számlálása két napig tartott.

Edi Rama “a legszebb győzelem” jelzővel látta el a parlamenti választásokon született eredményt és kijelentette, hogy “történelmi” harmadik mandátumot nyert.

A Központi Választási Bizottság előrejelzései szerint a szocialista párt 140-ből 74 helyet szerzett a parlamentben, vagyis abszolút többsége lesz, ami lehetővé teszi Edi Rama számára, hogy ő legyen az első miniszterelnök, aki megnyerte a harmadik mandátumot.

A választási bizottság szerint a más pártokkal egyesült Lulzim Basa Demokrata Párt a szavazatok 39,4 százalékát, tehát 59 helyet kapott. Az egykori szocialista politikus, illetve Rama heves bírálója, Ilir Meta elnök MSI pártja nagy visszaesést könyvelhetett el az előző választásokhoz képest, mivel a szavazatok kevesebb mint hét százalékával négy mandátuma van a parlamentben.

Az Európai Unió üdvözölte a választások “jó szervezését”, és felszólította a pártokat, hogy tartsák tiszteletben az eredményeket.

Írta: Živković Lara

Bosznia-Hercegovina Migráció – újranyithat a lipai befogadóközpont

Megbeszélést tartott az április 4-i héten az IOM (Nemzetközi Migrációs Ügynökség), a boszniai Biztonsági Minisztérium és a Külügyi Ügyek Szolgálata (SFA), ahol szóba került többek közt a lipai ideiglenes befogadóközpont újranyitásának terve is.

A téma először március 23-án merült fel, amikor az SFA és az IOM a lipai tábor esetleges újranyitása előtt álló operatív kihívásokról egyeztetett. (Ilyen kérdések a befogadható migránsok és menedékkérők száma, illetve az élelmiszerellátás is.)

Kapva az alkalmon a humanitárius szervezetek  ismételten felszólaltak a nyugat-boszniai önkormányzatok által bevezetett korlátozások ellen, melyek alapján legfeljebb 650 migráns tartózkodhat egyszerre a befogadóközpontokon kívül Bihácsban és Velika Kladusában.

Ismét asztalra került a Nyugat-Balkán határainak újrarajzolása (?) – Szlovénia tagad

Szlovénia elnöke, Borut Pahor cáfolta azokat a napokban felmerült híreket, melyek szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság lényegében feldarabolná Bosznia-Hercegovinát. (A lépéssel állítólag Szarajevó európai uniós integrációját szeretnék elősegíteni.)

A hírek akkor röppentek fel, amikor a boszniai média arról számolt be, hogy Pahor legutóbbi szarajevói látogatása alkalmával megkérdezte Zeljko Komsicot, a boszniai elnökség horvát tagját, mégis „mekkora a realitása az ország békés feldarabolásának”. Ezt követően április 11-én  arról szóltak a hírek, hogy egy névtelenségbe burkolózó vezető állami tisztviselő szerint Janez Jansa szlovén miniszterelnök egy dokumentumot is átadott az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, melyben Szlovéniának, mint az Európai Tanács 2021 júliusától következő soros elnökség – prioritásai voltak felvázolva. Ezen prioritás esszenciája állítólag a „volt Jugoszlávia utódállami határainak újrarajzolása” lenne. Bosznia-Hercegovina jelenlegi határai  az 1995-ös daytoni békeszerződés vonalait követik, annak elveivel együtt, mint a többnemzetiségű, extra-bürokratikus kormányzás. A szerződés két tagállamot is létrehozott az így föderációvá alakított Bosznia-Hercegovinában: a horvát és bosnyák többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációt és a szerb lakosságú Boszniai Szerb Köztársaságot. A boszniai szerb vezetők korábban gyakran fenyegetőztek azzal, hogyelszakadnak és létrehoznak egy független államot, azonban külföldi támogatás hiányában ettől az ötlettől rendre elálltak. Úgy néz ki, amennyiben ez a terv tényleg létezik, akár még erre is sor kerülhet.

Vélhetően – amennyiben ez a terv nem csak pletyka, esetleg egy vagy több ország destabilizációs kísérlete – az említett felek ezzel szándékoznak feloldani azt a belső politikai és etnikai divíziót, melynek eredményeként hiába kérte Szarajevó 2016 februárjában az EU-tagfelvételi procedúra elindítását, lényegi lépés azóta sem tudott megvalósulni.

A boszniai fél a hírekre reagálva azonnal behívatta Ljubljana szarajevói nagykövetét, Zorica Bukinac-ot, hogy magyarázatot kérjen. A nagykövet kijelentette, hogy a felosztási terv mindössze pletyka, hiszen Janez Jansa is tagadta annak létét.

(A rejtélyes dokumentum tartalma ugyanakkor állítólag nem csak Bosznia egységét fenyegetné, hanem Montenegróét, Észak-Macedóniáét és Albániáét is.) Michel szóvivője, Barend Leyts április 11-én azt közölte a média érdeklődésére való tekintettel, hogy a Tanács nem tud róla érkezett-e ilyen dokumentum Szlovéniából, de tovább ellenőrzik a kérdést.

Az egyik horvát  lap szerint Jansa mellett Orbán Viktor és a szerb elnök, Alekszandar Vucsics is aktív szerepet vállalt a terv kidolgozásában. A dokumentumot – melynek létezését egyelőre egyik fél sem igazolta – elítélte többek közt Horvátország, az Egyesült Államok és Törökország is, akik mind Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett álltak ki.

Egyre nő a vakcinahiány miatti elégedetlenség Bosznia-Hercegovinában

Bosznia-Hercegovina fokozatosan megkezdte a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítését. Hétfőtől (avagy április 11-től) például − több mint három hét után − Szarajevóban ismét megnyithattak a vendéglátóhelyek kerthelyiségei.

Bosznia-Hercegovina jelenleg a Worldometer adatai szerint a világon ötödik legsúlyosabban érintett ország a koronavírus által. A nyugat-balkáni államban jelenleg 212 haláleset jut 100 ezer emberre.

Ez arra a kormányzati hibára vezethető vissza, mely szerint Szarajevó a kezdetektől nem rendelkezett egységes oltási tervvel, mindössze a nemzetközi COVAX-mechanizmusra támaszkodott. Éppen ennek köszönhetően először 2021 márciusa során érkezett COVAX-vakcinacsomag Boszniába, mellyel a délkelet-európai állam vált a kontinens „leglassabban oltó országává”. Ennek eredményeként az állampolgárok egy csoportja büntetőfeljelentést tett az állam vezető politikusai ellen. A panaszt online formában eddig több mint 8 ezerenírták alá.

Törökország kapva az alkalmon 30 ezer adag Sinovac-vakcinát adományozott a kétségbeesett állam számára. A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök utasítására Boszniába küldött 30 ezer adag Sinovac vakcina március 28-án érkezett meg az országba.

Ez ugyanakkor nem segített azon, hogy a lakosság ne vonuljon utcára és tüntessen az új típusú koronavírus-járvány elleni oltóanyagok lassú beszerzése ellen. Szarajevóban az autósok járműveikkel torlaszolták el a főpályaudvarhoz vezető teret, majd számos tiltakozó a parlamenthez vonult az egyik helyi hírportál beszámolója szerint.

Az Oroszországhoz való közeledést promótálta a tatár elnök Boszniában

Bosznia-hercegovinai munkalátogatása során Rustam Minnikhanov tatárföldi elnök meghívta a nyugat-balkáni államot, hogy csatlakozzon az Oroszország – Iszlám Világ stratégiai fejlesztő munkacsoport programjába. A látogatás során Minnikhanov egyeztetett többek közt Milorad Dodikkal, Sefik Dzaferovic-al és Zeljko Komsic-al is. Milorad Dodik a találkozót követően támogatásáról biztosította a tatárföldi elnököt törekvésében.

Az Oroszország-Iszlám Világ Stratégiai Vízió Csoportja 2006-ban jött létre Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök és Mintimer Szajmijev tatár elnök segítségével. A szervezetnek ma 27 tagállama van, köztük Indonézia, Marokkó, Szaúd-Arábia, Irán és Kuvait.

Elhunyt Jovan Divjak

Április 8-án elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, aki azzal vált híressé, illetve Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a Szarajevó 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Az egykori katonának korábban nem sok köze volt a városhoz. Divjak Belgrádban született, ott is kapott katonai kiképzést. A jugoszláv néphadsereg kötelékében a nyolcvanas években vált a mostari védelmi erő parancsnokává.

Divjak 1989 után került a többségében muszlim Szarajevóban. Amikor 1991-ben a tagköztársaság bejelentette függetlenedését (1992-ben kiáltották ezt végül ki hivatalosan, a szerb lakosság többsége azonban nem támogatta), Divjak fegyvereket adott át helyi katonai erőknek, amiért a jugoszláv néphadseregben el is ítéltek – megbüntetni azonban nem tudták, ugyanis soha nem tért vissza ottani kötelekébe. 1992-ben döntötte el, hogy hivatalosan is átáll a független Bosznia hadseregéhez, az Armija BiH-hez. A gyakran „muszlimnak” tartott Armija BiH több nemzetiségűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hadsereg három parancsnoka a horvát katolikus Stjepan Siber, a szerb ortodox Jovan Divjak és az iszlámot követő Sefer Halilovic voltak.

1994-től Divjak irányította a muszlim többségű városok védelmét ellátó parancsnokságot az Armiján belül. Szarajevó ostromakor is igy volt jelen, amikor a szerb nacionalista erők körbezárták és a hegyekből lőtték azt majdnem négy éven át (1992 áprilisától 1996 februárjáig). Az ostrom során több, mint 10 ezer ember vesztette életét.

Büntetni akarták a Srebrenica-tagadást – leszavazták

A szerb és horvát képviselők is leszavazták a boszniai parlament felsőházának, tehát a Népek Házának azon indítványát, mely szigorított volna a srebrenicai népirtással kapcsolatos tények tagadásának szankcionálásán. Ez a jelenség nem újkeletű, szinte évente ismétlődik. A Népek Házának boszniai képviselői 1995, avagy a népirtás óta szigorítana a szankciókon, melyet a horvát és szerb képviselők rendre leszavaznak.

Annak érdekében, hogy a bosnyák képviselők sikerrel járjanak, Valentin Inzko főképviselő is felszólalt az ügy érdekében, ám még így sem történt érdemi előrelépés az ügyben.

Visszanyerte Szarajevó a Ramadán-recitálási jogát

A bosznia-hercegovinai fővárosban található oszmán örökségű Ferhadiye mecset visszanyerte a ramadánra vonatkozó recitálási jogát. A 16. századi történelmi mecset az egyetlen, mely rendelkezik ezzel a joggal Szarajevóban. A mecset 1992-ben veszítette el recitálási jogát az 1995-ig tartó háború miatt, és közel három évtizeddel később, 2021-ben tudta csak visszanyerni a recitálási jogot, melynek értelmében különleges szakrális eseményeket is meg lehet tartani benne.

A recitálás minden nap, a ramadán végéig (május 11.), 11:30-as kezdettel valósulhat meg a Ferhadiye mecsetben, melyet a koronavírusra való tekintettel online is közvetítenek. A mecset imámja, Vecic szerint közel 30 éves szünetet követően mostantól minden évben lehetőség lesz recitálást hallgatni Szarajevóban is.

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Választások Albániában Tirana, 2021. április 27.
Edi Rama albán miniszterelnök támogatói nemzeti zászlókkal egy tiranai utcai nagygyűlésen 2021. április 27-én. Az április 25-i parlamenti választásokon a kormányzó Szocialista Párt (PS) kapta a legtöbb szavazatot.
(Forrás: MTI/AP/Hektor Pustina)

A Balkán 05 – Balkán Hírfigyelő, április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Rendőrségi védelmet kapott pénteken a nyugat-lengyelországi Walbrzych polgármestere, aki fenyegetéseket kapott, miután a helyi önkormányzat kötelezővé nyilvánította a koronavírus elleni védőoltást.

A mintegy 113 ezer lakosú Walbrzych önkormányzata április végén szavazta meg a határozatot, mely szerint kötelezővé tennék az oltást a város összes lakosa, illetve az ott dolgozók számára. A még az illetékes vajdasági hivatal jóváhagyására váró, vagyis nem hatályos határozatot a helyi polgármester, az orvosi végzettségű Roman Szelemej kezdeményezte. Az intézkedést azzal indokolta, hogy több helyi lakost, valamint általában több lengyelt is gondolkodásra akar késztetni az oltakozás fontosságáról.

A határozat nyomán Szelemej e-mail címére és közösségi fiókjára számos, gyűlöletkeltő és fenyegető üzenet érkezett, a fiókot emiatt fel kellett függeszteni – közölte pénteken a PAP hírügynökséggel a walbrzychi polgármesteri hivatal szóvivője.

Hétfőn a kötelező oltás ellenzői tüntetést is tartottak Szelemej háza előtt. A fenyegetések kapcsán a polgármesteri hivatal rendőrségi bejelentést tett, Szelemej pedig rendőrségi védelmet kért, amit a szóvivő közlése szerint meg is kapott.

A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk szerint a walbrzychi önkormányzat nem egyeztetett a kezdeményezésről a kormánnyal. A járvány kezelésére vonatkozó lengyel jogi szabályozás értelmében az oltakozás önkéntes.

A lengyel kormány mellett működő orvosi tanács egyik tagja, Robert Flisiak “túl merész ötletnek” nevezte a walbrzychi határozatban foglaltakat. A tanács egy másik tagja, Anna Piekarska viszont nemrég felvetette: fizetőssé kellene tenni a Covid-19 kór gyógyítását azok számára, akik nem oltatják be magukat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának április eleji ítélete szerint kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban. A döntés nem a Covid-19-elleni vakcinázás, hanem a kötelező gyermekoltások kapcsán született cseh családok keresete után, de egyes értelmezések szerint megerősíti a védőoltás kötelezővé tételének lehetőségét a jelenlegi járvány körülményei között.

The post Rendőrségi védelmet kapott egy, a kötelező védőoltást szorgalmazó lengyel polgármester appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Ma már senki sem kérdőjelezi meg az it-biztonság szükségességét – válaszolta megkeresésünkre Zala Mihály. Az EY Magyarország it- és technológiai tanácsadásért felelős vezető Associate Partnerét az elmúlt évek változásairól kérdeztük.

— Régebben az államigazgatásban dolgozott, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet korábbi vezetője is volt, jelenleg pedig a magánszférában, az EY teljes technológiai tanácsadási üzletágát vezeti. Milyen különbségeket lát a két ágazat között it-biztonsági szempontból?
— A tapasztalatok alapján mindkét ágazatban vannak jó és rossz példák, ez is mutatja, hogy alapvetően nem az dönti el egy szervezet felkészültségét, hozzáállását, hogy melyik szektorban van, sokkal inkább az, hogy milyen ember vezeti az it-biztonsági területet, kap-e a terület felső vezetői támogatást, megérti-e a menedzsment, hogy a kiberbiztonság mára a legjelentősebb szervezeti kockázatok között szerepel. Rengeteg pénzt el lehet költeni úgy, hogy közben az it-biztonság szintje nem növekedik, a másik oldalról pedig fontos kiemelni, hogy viszonylag jelentős biztonsági kontrollokat is lehet szűkösebb erőforrásokból kialakítani. A mi felelősségünk éppen az, hogy az adott szervezet igényeihez és lehetőségeihez mérten támogassuk őket a legjobb megoldások megtalálásában és kialakításában.

— Véleménye szerint a közszféra mennyire képes az it-biztonsági szakemberek megtartására?
— Nemhogy a közszféra, de az erősen humánerőforrás-hiányos piac sem tudja megtartani a szakembereit, ami továbbra is hatalmas probléma. Adott esetben a legmagasabb jövedelmű szakemberek is kaphatnak még vonzóbb ajánlatot. A közszféra béreiből pedig egy alacsony bérezésű piaci it-szakember bére sem jön ki, úgyhogy ez egy nagyon nehéz kérdés, amit megpróbálnak egyedi szinteken kezelni. Ez a helyzet még rövid távon sem tartható fenn, erre minél hamarabb biztos megoldást kell találni. Addig azt lehet javasolni, hogy a közigazgatás próbáljon a piacról megfelelő tanácsadási szolgáltatásokat beszerezni a saját szükségleteinek biztosítására vagy a saját szakértelem kiegészítésére.

— Három éve, 2017-ben azt nyilatkozta az évkönyvünknek, hogy „Jelenleg Magyarországon háromféle képzés létezik: mérnök informatikus, programtervező, gazdaságinformatikus, és egyik sem fókuszál a kibervédelemre”. Változott-e a helyzet, ha nem, ön szerint ez mivel magyarázható?
— Úgy gondolom, hogy a helyzet nagyjából változatlan, a felsőoktatás továbbra is a tízezres nagyságrendű informatikushiányt próbálja valamilyen szinten pótolni. Nemcsak a kibervédelem szenved erőforráshiánytól, de jó programozók, magasabb képzettségű üzemeltetők és informatikai projektvezetők is nagy számban hiányoznak a piacról. Ha már kibervédelemről beszélünk, szerintem jelenleg a BME-n van a kibervédelem területén a legmagasabb színvonalú technikai képzés, de ők sem tudják kiszolgálni az a hatalmas igényt, amit szükséges lenne kielégíteni.

— Az it-biztonság területén milyen változások történtek az elmúlt tíz év során?
— Van fejlődés, ma már senki sem kérdőjelezi meg az it-biztonság szükségességét. Egyre többen végeztetnek sérülékenységvizsgálatokat és forráskódelemzéseket, bár ezek színvonala a kevés számú nívós cég mellett szóhoz jutó gyengébb szolgáltatóknak betudhatóan gyakran erősen megkérdőjelezhető. De mindezek mellett egyre fontosabb a humán jellegű támadásokkal szembeni védelem, az emberek naivitása sajnos sokszor határtalan. Fontos lenne a tudatosságra oktatás, a felelősségi körök meghatározása, az informatikai/biztonsági szabályrendszerek kialakítása is, de sok cég még nem rendelkezik ezekkel. Elmondható az is, hogy az információbiztonság területén is egyre több automatizmus alakul ki, amivel az ismétlődő vagy jól automatizálható humán feladatokat kiváltják, és ez a trend a mesterséges intelligencia előretörésével valószínűleg meredek fejlődést produkál majd.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A szakemberhiány még rövid távon sem tartható fenn appeared first on .

Fogolyzendülés miatt nem jogerősen négy éve fegyházra ítéltek két férfit pénteken – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai épületének egyik háromszemélyes zárkájában töltötte jogerős szabadságvesztését. 2018. január 6-án a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági ellenőrzést végző munkatársai kiabálást hallottak a vádlottak zárkájából, ezért felszólították őket a hangoskodás befejezésére. A három férfi azonban ágyakkal torlaszolta el a zárkaajtót, azonnali átszállítást követelt és trágár szavakkal illette a helyszínre érkező parancsnokot.

Az őrök a zárkaajtó kémlelőüvegét betörve könnygázt alkalmaztak és a zárkaajtó pántját lecsavarozva jutottak be a helyiségbe. A vádlottak bilincselés közben is ellenálltak. A Fővárosi Törvényszék a pénteki tárgyaláson a más ügyben jogerős szabadságvesztését töltő első- és másodrendű vádlottat fogolyzendülés miatt négy év fegyházra ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

A vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, így az elsőfokú ítélet nem jogerős. Az ügy harmadik vádlottja tavaly elhunyt.

The post Fogolyzendülés miatt kapott négy év fegyházat két elítéltet appeared first on .